ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM A C S A 2013-2018.
Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A település bemutatása... 5 Demográfiai adatok... 6 Célok... 8 A HEP helyzetelemző részének célja... 8 A HEP IT célja... 9 Helyzetelemzés (HEP HE)... 9 Az Esélyegyenlőségi Program kiemelt hátrányos helyzetű... 9 társadalmi csoportjai... 9 1. Jogszabályi háttér... 10 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása... 10 1.2. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás... 10 rövid bemutatása... 10 2. Stratégiai környezet bemutatása... 11 2.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal... 11 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási... 11 kapcsolódásainak bemutatása... 11 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása... 11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 12 3.1. Jövedelmi és vagyoni helyzet... 12 3.2. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció... 13 3.3. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások... 15 3.4. Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció... 16 3.5. Telepek, szegregátumok helyzete... 18 3.6. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés... 20 3.6.1. Orvosi ellátás... 20 3.6.2. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők... 20 3.6.3. Ápolási díjban részesítettek... 21 3.7. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása... 22 3.8. A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal... 22 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 23 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői... 23 4.1.1. Védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek... 23 4. 2. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége... 25 4.3. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése... 26 4.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége... 30 4.5. Következtetések, problémák beazonosítása, fejlesztési... 30 lehetőségek meghatározása... 30 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 31 5.1. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését... 32 segítő szolgáltatások... 32 5.2. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe... 32 2
5. 3. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak... 33 5.4. A nők szerepe a helyi közéletben... 33 5.5. Következtetések, problémák beazonosítása, fejlesztési... 34 lehetőségek meghatározása... 34 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 35 6. 1. Az időskorú népesség főbb jellemzői... 35 6. 2. Az idősek munkaerő-piaci helyzete... 35 6.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a... 36 közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés... 36 6.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési... 37 lehetőségek meghatározása... 37 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 37 7.1. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői,... 37 sajátos problémái... 37 7.2. Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei... 37 7. 3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés... 38 8. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 39 9. Megvalósítás... 44 9. 1. A megvalósítás előkészítése... 44 9.2. A megvalósítás folyamata... 44 9.3. A HEP Fórum működése... 45 10. Monitoring és visszacsatolás... 45 11. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 45 11.1. Kötelezettségek és felelősség... 45 11.2. Érvényesülés, módosítás......47 11.3. Elfogadás módja és dátuma... 47 3
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Acsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Acsa községben élők egyenlő bánásmódhoz való jogát elismerve a hatékony jogvédelem biztosítása érdekében az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Esélytv.) 31. (1) bekezdésében foglaltak alapján az alábbi Esélyegyenlőségi Programot (a továbbiakban: Program) fogadja el. Bevezetés Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény értelmében a településeknek rendelkezni kell esélyegyenlőségi programmal, mely feltárja és elemzi a település esélyegyenlőségi problémáit, megkeresi a beavatkozási pontokat, és öt évre szóló intézkedési terv mentén határozza meg a teendőket azok kezelésére. Az Esélyegyenlőségi Program feltétele annak, hogy a helyi önkormányzat bármely hazai vagy európai uniós támogatásban részesülhessen. A Program kiemelt figyelmet fordít a helyi esélyegyenlőségi programokról elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok a nők, a gyermekek, a romák, a mélyszegénységben élők, az idősek és a fogyatékkal élők helyzetére. Az Esélyegyenlőségi Program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A Program része és az Intézkedési Terv (IT) alapja az a helyzetelemzés, mely képet ad a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről. A helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltárja Acsa község problémáit, illetve lehetőségeit.
A település bemutatása Acsa a Cserhát hegység lábánál, a Galga völgyének kanyarulatában, Pest és Nógrád megye határán helyezkedik el. A település Budapesttől 60, Váctól 25, Aszódtól 20, Balassagyarmattól 35 km-re található. Acsához tartozik Acsa-Újlak, mint lakott belterület, az ott állandó lakcímmel rendelkezők a helyi adatok szerint 30 fő. Az Acsa-Újlaki lakosok minden szolgáltatása Acsán történik. Acsa már a honfoglalás idején is lakott hely volt, amit a határban előkerült leletek bizonyítanak. Első írásos, okleveles említése 1341-ből származik Acha néven. Ekkor az Achai család birtoka volt. A török hódoltság alatt a falut szlovákokkal telepítették be. Az 1647 évi osztozkodáskor a falu egyik fele Bosnyák Juditra szállt, melyet a későbbiekben elcseréltek I. Prónay Gáborral majd a másik fele ugyancsak I. Prónay Gáboré lett. Prónai I. Gábor építtette a középkori templom helyére időközben emelt fatemplom helyett a mostani evangélikus kőtemplomot, és közelébe, a hegytetőre, 1735-1740-ben a négytornyú díszes kastélyt is. I. Gábor fiai László és II. Gábor voltak. László a kastély közelében új emeletes kastélyt építtetett magának, míg II. Gábor a régi kastélyban egy 15.000 kötetes könyvtár alapját vetette meg. Prónay Dezső később a tekintélyes könyvtár mellett családi levéltárat, egyéb gyűjteményeket őrizte. Látnivalók: Prónay-kastély Újlaki kastély (Acsújlak) Evangélikus templom Római katolikus templom Tájház Acsa infrastrukturális adottságai megfelelőek, a közművek teljes egészében kiépítettek. A községi önkormányzati utak nagy része aszfaltozott Vonatközlekedés az Aszód-Balassagyarmat vonalon érhető el. Buszközlekedése esősorban Váchoz kapcsolódik, a reggeli és a délutáni időszakban biztosítja az ingázó dolgozók és tanulók szállítását. Közvetlen budapesti autóbuszvonal is van, Galgamácsa, Őrbottyán érintésével. Gépkocsival Vác 20 perc alatt elérhető, az M2 autóút Budapest gyors megközelítését lehetővé teszi. A települési szilárd hulladék begyűjtése és szállítása hetente történik vállalkozó által, de a jogszabályi környezet változása miatt itt változások lesznek várhatók 2014-től. 5
Demográfiai adatok A demográfiai tendenciát vizsgálva elmondható, hogy Acsa lakosság évről évre csökken, a születések alulmarad a halálozások alatt. A belföldi bevándorlások az elmúlt években folyamatosan negatív volt, s ugyanez látható a természetes szaporodás számánál is. A lakosság korösszetétele szerint a legmagasabb arányban a 18-60 éves korosztály van. A lakónépesség folyamatos csökkenése látható minden korosztályban. A település népességének, akárcsak az ország népességének elöregedése következtében egyre inkább megnövekszik a szociális szolgáltatások iránti igény. A következő táblázatok a község lakosságának számát mutatják be. Lakónépesség Lakónépesség az év végén Év Fő Változás 2007 1528 2008 1513 99% 2009 1501 99% 2010 1464 98% 2011 1443 99% 2012 1368 95% Forrás: Önkormányzati adat, TeIR Állandó népesség Forrás: TeIR, KSH 6
Acsán a fiatal és az idős korcsoportok egymáshoz viszonyított aránya kedvezőtlen., társadalmára az adatok szerint inkább az elöregedés a jellemző. Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) Öregedési index (%) 2001 282 258 109,3% 2008 226 261 86,6% 2009 230 253 90,9% 2010 225 235 95,7% 2011 226 224 100,9% 2012 228 219 104,1% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A vándorlást tekintve lényegesen kevés a mozgás, egyenlege 2008-tól a 2011. évi népszámlálás adatainak nyilvánosságra hozataláig - folyamatosan negatív, tehát a településre az elvándorlás a jellemző, mely a későbbiekben veszélyt jelenthet Acsa vonzerejére nézve. Belföldi vándorlások A természetes szaporodás is az elmúlt öt évben csökkenő tendenciát mutat, egyenlege negatív. 7
Természetes szaporodás Célok Acsa község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményt, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, a szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel, a tankerülettel. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. 8
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt, illetve annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a program alkotása és végrehajtása során biztosítja majd a megvalósítás, a nyomon követés, az ellenőrzés és értékelés, valamint a kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. Helyzetelemzés (HEP HE) A helyzetelemzéshez az Önkormányzat által szolgáltatott adatokon túlmenően az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR), valamint a KSH adatait használtuk. Az Esélyegyenlőségi Program kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportjai Az esélyegyenlőségi programnak a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A horizontális esélyegyenlőségi alapelvek szerint a kötelezően vizsgálandó célcsoportok: a gyerekek, a nők, a romák, a mélyszegénységben élők, és a fogyatékkal élők. 9
1. Jogszabályi háttér 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A Program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV: törvény (a továbbiakban: Flt.), a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: nemzetiségi törvény), az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása a szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 9/2012. (V.15.) önkormányzati rendelet, gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 8/2012.(V.15.) jönkormányzati rendelet, az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok között létrejött megállapodások, 10
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A község 2011-2014. évekre vonatkozó, a képviselő-testület által megalkotott gazdasági programjának fejlesztési elképzelései a helyi szolgáltatások bővítésére, a kereskedelmi egységek színvonalának javítására, turisztika, idegenforgalom kiterjesztésére, a közúthálózat további felújítására, az egészség és szociálpolitika erősítésére irányulnak. A munkahelyteremtés feltételeinek javítása is cél, a munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A jelenleg hatályos településszerkezeti terv, a településfejlesztési koncepció átdolgozásra szorul, bár a jelenlegi terv biztosítja a lakosság helyben tartásához szükséges építési lehetőségeket, a már meglévő vállalkozások ipari területének bővítését. Köznevelési fejlesztési tervvel külön az önkormányzat nem rendelkezik, de a gazdasági program kitér arra, hogy az önkormányzat minden megtesz azért, hogy helyben maradjon az óvoda és az iskola. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Az Önkormányzat tagja a Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulásnak, a hulladékgazdálkodási feladatainak megoldására létrejött és működő Észak Kelet Pest és Nógrád megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulásnak. Társulásban oldja meg a hétvégi orvosi ügyeletet, a Gyermekjóléti Szolgálat működtetését. Ennek jelentősége elsősorban a gyerekek ellátásában, a családgondozásban mutatkozik, a szolgáltatások minőségét befolyásolja. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat az EMMI rendelet 1. melléklete sorolja fel. Az adatok forrása az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer adatbázisai. Az adatbázisban 2008-2011. évekre vannak statisztikai adatok, 2012. évre nincsenek, s ez nagymértékben megnehezíti a terv összeállítását. Fentiek miatt célszerű és szükséges egyéb adatforrásokra is támaszkodni. Segítséget jelentenek a 2011. évi népszámlálás már közzétett adatai, az önkormányzat és intézményeinek saját adatsorai, partnerek által nyújtott adatok. 11
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. 2011. évi felmérések szerint hazánkban 1,2 millió felett van a szegény emberek. Míg korábban az öregkori szegénység volt a jellemzőbb, napjainkban a gyermekeké vált azzá. Egyre többen tartoznak a mélyszegények közé is. Ők azok, akik folyamatosan csúsznak lefelé a lejtőn, s nincs számukra visszaút. A szegénységnek nincs mindenki számára elfogadott, örökérvényű definíciója. Általában azokat a területi egységeket tekintjük mélyszegénység által sújtott településeknek, településrészeknek, ahol a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi. forrás: TÁMOP pályázati kiírás. 3.1. Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénységgel kapcsolatos vizsgálatok az egyén, illetve háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapulnak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján elsősorban a munkanélküliség, a szociálisrászorultság, a gyermekek helyzete, a lakhatási viszonyok és az iskolai végzettségek figyelembe vételével készítünk elemzéseket. A lakosság jövedelmi viszonyairól nincs megfelelő adatunk. Az alábbi diagramból kitűnik, hogy az elmúlt 5 évre visszamenően Acsán a női álláskeresők lényegesen magasabb, mint a férfi álláskeresők, ez adódhat abból, hogy a gyermeket nevelő nők elhelyezkedése körülményesebb, mint azoké a nőké, akik nem nevelnek gyermeket. Nyilvántartott álláskeresők és aránya 15-64 évesek Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, önkormányzati adatok 12
A regisztrált munkanélküliek az elmúlt évek alatt stagnált, a múlt évben látható csökkenés, mely adódhat abból is, hogy nem mindenki jelentkezik a Munkaügyi Hivatalban. A legtöbb regisztrált munkanélküli a 41-45 éves és az 51-55 éves korosztályban mutatható ki. Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők összesen fő 62 128 101 113 57 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett fő 32 65 54 40 1 % 51,6% 50,8% 53,5% 35,4% 0,0% fő 4 5 4 4 4 % 6,5% 3,9% 4,0% 3,5% 7,0% fő 3 7 7 4 5 % 4,8% 5,5% 6,9% 3,5% 8,8% fő 3 5 7 8 6 % 4,8% 3,9% 6,9% 7,1% 10,5% fő 4 10 5 11 9 % 6,5% 7,8% 5,0% 9,7% 15,8% fő 4 13 6 13 11 % 6,5% 10,2% 5,9% 11,5% 19,3% fő 5 5 3 9 6 % 8,1% 3,9% 3,0% 8,0% 10,5% fő 1 10 10 11 6 % 1,6% 7,8% 9,9% 9,7% 10,5% fő 6 4 5 12 9 % 9,7% 3,1% 5,0% 10,6% 15,8% fő 0 4 0 1 1 % 0,0% 3,1% 0,0% 0,9% 1,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.2. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. A foglalkoztatási centrum településünkhöz képest Vác és Budapest. Vácra ingázók kb. 50 percet utaznak autóbusszal, míg a Budapesten dolgozók autóbusz és vonat közlekedéssel járnak be munkahelyükre. A szóba jöhető atipikus foglalkoztatási formák. pl. részmunkaidős foglalkoztatás jelenleg nem jellemző a településen és környékén. 13
A 180 napnál régebben munkanélküliek a településen a 2008-as adatokhoz 4,4%-os növekedést mutat, a nők aránya 12,5%-kal emelkedett. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek és aránya év nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 10 22 32 5 12 17 50,0% 54,5% 53,1% 2009 39 26 65 21 12 33 53,8% 46,2% 50,8% 2010 29 25 54 12 12 24 41,4% 48,0% 44,4% 2011 40 40 80 25 21 46 62,5% 52,5% 57,5% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A pályakezdő álláskeresők számát tekintve 2011-ig van adatunk. A kiemelt korosztály, a 18-29 évesek számát nézve a férfi lakosság többségben van, ez viszont nem szembetűnő a pályakezdő álláskeresők számát tekintve. Pályakezdő álláskeresők és a 18-29 éves népesség 18-29 évesek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 93 106 199 1 1,1% 0 0,0% 1 0,5% 2009 92 107 199 0 0,0% 1 0,9% 1 0,5% 2010 91 120 211 1 1,1% 1 0,8% 2 0,9% 2011 83 118 201 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A lakosok iskolai végzettségére a településről nincs adat napjainkból, csak a 2001-es népszámlálási adatokra hagyatkozhatunk. A táblázat szerint a 15 évesnél idősebb lakosság számához képest 18,9 %-os a végzettséggel nem rendelkezők. Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 1199 624 575 972 479 493 227 18,9% 145 23,2% 82 14,3% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 14
A felnőttoktatásban résztvevők adatait nem ismerjük, tudomásom szerint legközelebb Rádon és Vácott van ilyen oktatás. A közfoglalkoztatás aránya a település aktív korú lakosságához képest még az 1%-ot sem éri el. A térségben egyre kevesebb a munkalehetőség. Helyi önkormányzati adatok alapján megállapítható, hogy az önkormányzat évenként átlag 10 fő közfoglalkoztatottat alkalmaz/alkalmazott 3-6 hónapos átlagban, kezdetben teljes munkaidőben, jelenleg részmunkaidőben. A közfoglalkoztatásban nincs jelentősége a romák/nem romák alkalmazásának, sok tényezőt családi jövedelmi viszonyok, gyermekek, egészségi alkalmasság, stb.- vet össze az önkormányzat. Helyi vállalkozások is alkalmaznak tartós munkanélkülieket, de nem új munkahelyekre, hanem fluktuáció miatt. Vác, de még Budapest is aránylag jól elérhető közlekedés szempontjából, a távolabbi alkalmazást viszont kizárja az, hogy a munkáltatók nagy része nem fizeti a munkába járás költségeit. Nehézséget okoz viszont a tömegközlekedés hiánya a kereskedelmi munkahelyeken, ez inkább csak gépkocsival oldható meg. 3.3. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Acsa község Önkormányzata biztosítja a jogszabályban meghatározott rendszeres megélhetést nyújtó segélyeket (rendszeres szociális segély, ápolási díj), a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat (lakásfenntartási támogatás, temetési segély), valamint az eseti segélyeket (átmeneti segély). A Nemzeti Munkaügyi Hivatal, valamint a TeIR adatai szerint az alábbiak szerint alakul az álláskeresési segélyben részesülők : Álláskeresési segélyben részesülők év 15-64 év közötti lakónépesség segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 998 12 1,2% 2009 994 6 0,6% 2010 982 5 0,5% 2011 994 7 0,7% 2012 974 2 0,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott álláskeresők közül az álláskeresési járadékra jogosultak aránya csökkent az elmúlt 5 évet tekintve, mint ahogyan azt az alábbi táblázat is mutatja. 15
Járadékra jogosultak év nyilvántartott álláskeresők álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 30 16 53,3% 2009 61 19 31,1% 2010 48 16 33,3% 2011 74 21 28,4% 2012 58 11 19,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy Acsán a szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, mint az aktív korúak támogatása milyen mértékben van jelen. Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek év rendszeres szociális segélyben részesülők fő 15-64 évesek %-ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő munkanélküliek %-ában Azoknak a, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 2008 30 0,03 13 0,04 0 0 2009 33 0,03 24 0,04 0 0 2010 39 0,03 23 0,04 0 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.4. Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A lakás építkezések minimális növekedést mutat,. 2008-ban 473 volt a lakások, míg 2011-ben 480. A lakások legalább 80 %-a minden közművel ellátott, szociális követelményeknek nem megfelelő lakás nincsen a községben. Egy-két hátrányos helyzetű családnál, ahol az eltartók elveszítik munkájukat, előfordul közüzemek ideiglenes kikapcsolása, de ez nem vezet a lakás elvesztéséhez. Veszélyeztetett lakhatási helyzet és hajléktalanság településünkre nem jellemző. A településen nincs bér- és szociális lakásállomány, Acsa lakásállományát az alábbi diagram mutatja 2008-2011 között. 16
Forrás: TeIR, Önkormányzati adatok A 3.4.3 táblázat a lakásfenntartási támogatásban részesültek számát mutatja, mely 2008. évtől 20,4%-ot növekedett. 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők 2008 10 0 2009 34 0 2010 34 0 2011 42 0 2012 49 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 17
3.5. Telepek, szegregátumok helyzete A szegregátumok az ún. alacsony státuszú népesség aránya, vagyis legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezőknek az aktív korúakon belüli aránya alapján jelölhetők ki. Acsán a romák lakta terület nem kimondottan szegregátumnak, de mindenképpen telepnek tekinthető, kb. 8 lakóház van a Dankó telepen, melyben kb. 10-12 család él, 7 gyermek jár a telepről általános iskolába, sajnos nem ritka, hogy csak az intézményben eszik ez a hét gyermek főtt ételt.. A kiépítetlen utcában megoldott a víz, villany, de a lakásokban nincs bevezetve a vezetékes víz, mint ahogyan nincs gáz és szennyvízcsatorna sem. Lakhatási körülményeik rossznak mondhatók, az idősek körében előfordul az analfabéta fogalom is. A telepen élők többsége nagycsaládos (és a lélekszám folyamatosan nő), de munkanélküli, legtöbbjük segélyben részesül, illetve alkalmi munkából van jövedelme. Jellemző az itt élőkre az alacsony iskolázottság, alulképzettség, előfordul, hogy még a 8. általános iskolát sem végzik el, előfordul a 18 év alatti szülés is. Elmondható, hogy az alulképzettség vonja maga után a munkalehetőségek hiányát. A helyi romáknak, így a Dankó telepen élőknek is segítséget nyújt az Önkormányzat a normatív támogatásokkal, a gyermekeket illetően tankönyvtámogatással, közétkeztetési támogatással, illetve az aktív korúak tekintetében a közmunkaprogramba történő bevonással. A segítségnyújtásba bevonásra kerül a Gyermekjóléti- és Családsegítő Szolgálat, a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat is. 18
Az alábbi táblázat a helyi Dankó telep helyzetét mutatja be az elmúlt 5 év időtartamban. 3.5.1. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete Telepek, szegregátumok a településen: 1 Telepi lakások a településen: 2008 8 2009 8 2010 8 2011 8 2012 8 2013 2014 2015 A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település területéhez viszonyítva: A telep/ek megközelíthetősége: A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, létesítmények (kérjük, sorolja fel, van-e a közelben - és ha igen milyen távolságra - szeméttelep, feldolgozó üzem stb.): Forrás: helyi adatgyűjtés 2016 2017 Községi belterületen, főú mellet, átmenő forgalmas, központi helyen. Jó nincs ilyen 19
3.6. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés diszkrimináció nélkül biztosított a település lakossága részére. Prevenciós és szűrőprogramok helyben csak akkor vannak, ha az orvosok megszervezik, ilyen többször is előfordult az utóbbi években (csontsűrűség mérés, nőgyógyászati szűrés). Fejlesztő és rehabilitációs ellátás Vácott elérhető. A közétkeztetést egy acsai vállalkozó teljesíti, sajnos az egészséges táplálkozás szempontjait nem igazán tudja érvényesíteni; mert nemcsak közétkeztetést bonyolít le. 3.6.1. Orvosi ellátás Acsán az ellátórendszer jónak mondható. Az alapellátásban 1 felnőtt és 1 gyermek háziorvos, valamint védőnői tanácsadás működik (ebbe tartozik az iskola-egészségügy is), fogorvosi ellátás a szomszéd községben, Püspökhatvanban megoldott. A lakosság járó és fekvőbeteg ellátása a Váci Jávorszky Ödön Kórházban, illetve a Veresegyház Misszióban történik. A községben gyógyszertár is működik, amely teljes mértékben akadálymentesítve van. Orvosi ellátás év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok 2008 2 1 1 2009 2 1 1 2010 2 1 1 2011 2 1 1 2012 2 1 1 2013 2 1 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar A háziorvosi szolgálat évente szűrővizsgálatokat szervez a településen (csontsűrűség, nőgyógyászati szűrés), mely jelentősen megkönnyíti a Vácra nehezen bejutó emberek ellátását. 3.6.2. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: alanyi, normatív jogon és méltányossági alapon. A településen a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők köre láthatóan csökkent 2008 és 2010 között, a 2011. évben nem változott. A nagyfokú csökkenés valószínűleg a törvényi változások miatt jött létre. 20
Forrás: TeIR, Önkormányzati adat 3.6.3. Ápolási díjban részesítettek Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulást. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Acsán az ápolási díjban részesítettek az alábbi táblázat alapján csekély számú, nem változik. Ápolási díjban részesítettek év ápolási díjban részesítettek 2008 5 2009 5 2010 5 2011 6 Forrás: TeIR, KSH Tstar 21