NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-S85i FAX: +3642 524-586 E-MAIL: NYHSZOC@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám: 962/2013.05 Ügyintéző: Dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Közgyűléshez - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013-2018. évi Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadására....~~~~hé~...... alpolgármester Dr. Krizsai Anita Szociális és Köznevelési Osztály vezetője törvényességi ellenőrzést végző személyek aláírása... J.l~...!... Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző ~,_ k,1!uy q Pni,,-...(... Faragóné Széles Andrea Jegyzői Kabinet vezetője Az előterjesztést véleményezi: Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság WWW.NYIREGYHAZA.HU (b NY REGYHÁZA
NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-585; FAX: +36 42 524-586 E-MAIL: NYHSZOC@NYIREGYHAZA.HU Tisztelt Közgyűlés! Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) 31. -a értelmében a község, a város és a főváros kerületeinek önkormányzata (a továbbiakban: települési önkormányzat) ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése már 2006-ban, az 54/2006. (111.29.) számú határozatával elfogadta Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programját. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló 120/2010. (lv.16.) Korm. rendelet (2012. március 1. napjával hatályát vesztette) 11. (3) bekezdése szerint, ha az önkormányzat korábban esélyegyenlőségi programot fogadott el, akkor azt 2011. június 30-ig kell felülvizsgálni és módosítani, vagy új esélyegyenlőségi programot kiadni. Ennek alapján Önkormányzatunk elkészítette a város 2011-2016 évi Esélyegyenlőségi Programját, melyet a Közgyűlés a 127/2011. (VI.30.) számú határozatával fogadott el. Az Ebktv. 31. (6)-(7) bekezdései alapján - figyelemmel a 64/A. -ra - 2013. július l-jétől a települési önkormányzat és annak jogi személyiséggel rendelkező társulása az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő - társulás esetén valamennyi települési önkormányzat - hatályos esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjait és eljárását, felülvizsgálatának módját, és az elkészítésében részt vevőkkel szembeni követelményekre vonatkozó részletes szabályokat a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XI1.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) határozza meg. Az Ebktv. és a R. rendelkezései alapján, a helyi esélyegyenlőségi programot a települési önkormányzati köztisztviselők vagy közalkalmazottak készítik el. Képzésüket, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészültét és felülvizsgálatát esélyegyenlőségi mentorok segítik. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Türr István Képző és Kutató Intézet, mely az esélyegyenlőségi mentori hálózatot is működteti. Önkormányzatunktól, a Szociális és Köznevelési Osztály két csoportvezetője és egy ügyintézője vett részt az ingyenes képzésen. A R. 6. (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat Vizsgálja felül a helyi esélyegyenlőségi programot. AR. 6. (3) bekezdése alapján, ha a felülvizsgálat alapján szükséges, a települési önkormányzat módosítja a helyi esélyegyenlőségi programot, vagy új helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. A R.-ben meghatározott helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjait figyelembe véve új helyi esélyegyenlőségi elkészítése vált szükségessé. A helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzésben meghatároztuk a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, esélyegyenlőtlenségi problémáit. WWW.NYIREGYHAZA.HU NY REGYHÁZA
NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-585; FAX: +36 42 524-586 E-MAIt: NYHSZOC@NYIREGYHAZA.HU A helyzetelemzés elkészítése során felhasználtuk az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeiR), a Központi Statisztikai Hivatal adatait, valamint a helyi szinten rendelkezésre álló (önkormányzati adatok, az önkormányzat és a Nyitöt által fenntartott intézmények adatai, civil szervezetek és egyházak adatai) adatokat, nyilvántartásokat, továbbá a rendőrség, ügyészség, a KLEBElSBERG Intézményfenntartó Központ által szolgáltatott adatokat. Az intézkedési tervben a helyzetelemzés következtetései alapján feltárt problémákhoz kapcsolódóan esélyegyenlőségi területenként, célcsoportonként meghatároztuk a helyi esélyegyenlőségi program céljait, valamint az azok elérését szolgáló intézkedéseket. A Helyi Esélyegyenlőségi Program készítése során áttekintettük az Önkormányzat stratégiáit, fejlesztési terveit, koncepció it, és gondoskodtunk a Helyi Esélyegyenlőségi Program és azok összhangjának megteremtéséről. A fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a mellékelt határozat tervezetet elfogadni szíveskedjen! Nyíregyháza, 2013. június 20. Tisztelettel: W NYíREGYHÁZA WWW.NYIREGYHAIA.HU
NyíREGYHÁZA M EGYEl JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY HQl NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-585; FAX: +36 42524-586 E-MAIL: NYHSZOC@NYIREGYHAZA.HU Melléklet a 962/2013.05 számú előterjesztéshez HATÁROZAT- TERVEZET NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK.../2013. (VI. 28.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013-2018. évi Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadásáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013-2018. évi Helyi Esélyegyenlőségi Programjának meghatározásáról szóló előterjesztést megtárgyalta, és a határozat mellékletét képező Helyi Esélyegyenlőségi Programot és mellékleteit elfogadja. Nyíregyháza, 2013. június 28. A határozatot kapják: 1.} A Közgyűlés tagjai 2.} A címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetöi WWW.NYIREGYHAZA.HU R E G Y H Á Z A
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013 2018
HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP) 7 BEVEZETÉS 7 A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA 7 ÉRTÉKEINK, KÜLDETÉSÜNK 12 CÉLOK 12 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM HELYZETELEMZÉSE (HEP HE) 13 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 13 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása... 13 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása... 14 2. Stratégiai környezet bemutatása... 15 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal... 15 2.1.1 Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008. 2012. 15 2.1.2 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervezési koncepciója 2003. 2005. 2008. 2011. 16 2.1.3 Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban IVS) 2008. 16 2.1.4 Idősügyi Program 2008. 2012. 16 2.1.5 Fogyatékosügyi program 2005. 17 2.1.6 Gyermekvédelmi beszámoló 17 2.1.9 NYITÖT szociális szolgáltatástervezési koncepció 2010. 18 2.1.10 Közfoglalkoztatási terv 2009, 2010. 18 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása.. 18 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása... 19 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 21 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet... 21 a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 23 b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 24 c) közfoglalkoztatás 24 d) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 26 e) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 27 Forrás: Háztartáspanel kutatás 2008. 27 f) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 27 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások... 28 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció... 29 a) bérlakás-állomány 29 b) lakhatást segítő támogatások 30 c) eladósodottság 32 d) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása 32 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete... 34 a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) 34 b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) 35 c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai 35 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés... 36 Az orvos nemcsak azokért a betegekért felelős, akiket ismer, hanem azokért is, akiket nem ismer". 36 a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 36 d) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 40 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása... 42
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal... 43 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.... 44 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 45 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)... 45 a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 46 b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 47 c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya 48 d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 49 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége... 49 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése... 52 a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok 52 c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi szociális - oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok 53 d) gyermekjóléti alapellátás 54 e) gyermekvédelem: gyermekvédelmi szakellátás feladatainak biztosítása 57 f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások 57 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége... 58 a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása 59 b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) 60 c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs jelenségek 61 d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések 61 e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 61 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.... 62 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 63 Mi a nő?... 63 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége... 63 a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 64 b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban 65 c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 66 d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) 66 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)... 67 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe... 68 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak... 69 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)... 72 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben... 73 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések... 74 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.... 75 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 76 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)... 76 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete... 83 a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága 83 3
b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) 84 c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 84 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés... 85 a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése 85 b) idősek informatikai jártassága 87 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen... 87 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.... 88 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 90 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái... 90 a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) 91 b) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok 93 b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége 95 c) munkahelyek akadálymentesítettsége 96 d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége 96 e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 97 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása... 97 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 97 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 98 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM INTÉZKEDÉSI TERVE (HEP IT) 99 Nyilvánosság... 100 Érvényesülés, módosítás... 102 1. A HEP IT részletei... 102 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 102 A beavatkozások megvalósítói... 105 Jövőképünk... 108 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 108 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 140 3. Elfogadás módja és dátuma... 157 HEP Sablon 1. számú melléklet... 157 1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - LAKÓNÉPESSÉG SZÁMA AZ ÉV VÉGÉN 161 2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLLANDÓ NÉPESSÉG 162 3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÖREGEDÉSI INDEX 163 4. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - BELFÖLDI VÁNDORLÁSOK 163 5. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - TERMÉSZETES SZAPORODÁS 164 A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 164 3.2.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA ÉS ARÁNYA, 15-64 ÉVESEK SZÁMA 164 3.2.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA KORCSOPORT SZERINT 164 3.2.3. SZÁMÚ TÁBLA - A MUNKANÉLKÜLIEK ÉS A 180 NAPNÁL RÉGEBBEN REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA ÉS ARÁNYA NEMENKÉNT 165 3.2.4. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - NYILVÁNTARTOTT PÁLYAKEZDŐ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA ÉS A 18-29 ÉVES NÉPESSÉG SZÁMA NEMENKÉNT 165 3.2.5. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ALACSONYAN ISKOLÁZOTT NÉPESSÉG 167 3.2.6. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT 167 3.2.7. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLTALÁNOS ISKOLAI FELNŐTTOKTATÁSBAN TANULÓK LÉTSZÁMA ÉS A 8. ÉVFOLYAMOT EREDMÉNYESEN VÉGZETTEK 167 4
3.2.8. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - FELNŐTTOKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMA KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁBAN 168 3.2.9. SZÁMÚ TÁBLÁZAT A FOGLALKOZÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS ESÉLYÉNEK HELYI POTENCIÁLJA - VÁLLALKOZÁSOK 168 3.3.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLLÁSKERESÉSI SEGÉLYBEN RÉSZESÜLŐK SZÁMA 168 3.3.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - JÁRADÉKRA JOGOSULT REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 169 3.3.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT- RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYBEN ÉS FOGLALKOZTATÁST HELYETTESÍTŐ TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÍTETTEK SZÁMA 169 3.4.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - LAKÁS ÁLLOMÁNY 170 3.4.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - VESZÉLYEZTETETT LAKHATÁSI HELYZETEK, HAJLÉKTALANSÁG 171 3.4.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - LAKÁSFENNTARTÁSI ÉS ADÓSSÁGCSÖKKENTÉSI TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐK 171 3.5. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - TELEPEK, SZEGREGÁTUMOK HELYZETE 172 3.6.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT ORVOSI ELLÁTÁS 172 3.6.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - KÖZGYÓGYELLÁTÁSI IGAZOLVÁNNYAL RENDELKEZŐK SZÁMA 172 3.6.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁPOLÁSI DÍJBAN RÉSZESÍTETTEK SZÁMA 173 A GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE, GYERMEKSZEGÉNYSÉG 173 4.1.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - VÉDELEMBE VETT ÉS VESZÉLYEZTETETT KISKORÚ GYERMEKEK SZÁMA 173 4.1.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNYBEN RÉSZESÍTETTEK SZÁMA 174 4.1.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT KEDVEZMÉNYES ÓVODAI - ISKOLAI JUTTATÁSOKBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA, ARÁNYA 174 4.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT SZEGREGÁLT, TELEPSZERŰ LAKÓKÖRNYEZETBEN ÉLŐ GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 175 4.3.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT VÉDŐNŐI ÁLLÁSHELYEK SZÁMA 175 4.3.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - BÖLCSŐDÉK ÉS BÖLCSŐDÉBE BEÍRATOTT GYERMEKEK SZÁMA 176 4.3.4. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - CSALÁDI NAPKÖZIBEN ENGEDÉLYEZETT FÉRŐHELYEK SZÁMA 176 4.4.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÓVODAI NEVELÉS ADATAI 177 4.4.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÓVODAI NEVELÉS ADATAI 2. 178 4.4.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÓVODAI NEVELÉS ADATAI 3. 178 4.4.5. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÓVODAI LÉTSZÁM-MEGOSZLÁS 180 4.4.6. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN TANULÓ SZÁMA 182 4.4.7. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ADATAI 182 4.4.8. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ISKOLA SZEMÉLYI FELTÉTELEK 182 4.4.9. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - A 8. ÉVFOLYAMOT EREDMÉNYESEN BEFEJEZETTEK A NAPPALI OKTATÁSBAN 182 4.4.10. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ISKOLAI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE - TELEPHELYI BONTÁSBAN 184 4.4.11. SZÁMÚ TÁBLÁZAT KOMPETENCIAMÉRÉSI ADATOK 203 4.4.12. SZÁMÚ TÁBLÁZAT HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ PROGRAMOK 213 A NŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 214 5.1.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - FOGLALKOZTATÁS ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG A NŐK KÖRÉBEN 214 5.1.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ALACSONY ISKOLAI VÉGZETTSÉGŰ NŐK ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEI 214 5.2 SZÁMÚ TÁBLÁZAT - A MUNKAERŐ-PIACI ÉS CSALÁDI FELADATOK ÖSSZEEGYEZTETÉSÉT SEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK 214 5.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - CSALÁDTERVEZÉS, ANYA- ÉS GYERMEKGONDOZÁS TERÜLETE 215 5.4. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - A NŐKET ÉRŐ ERŐSZAK, CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK 215 5.5. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - KRÍZISHELYZETBEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK 215 5.6. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - A NŐK SZEREPE A HELYI KÖZÉLETBEN 216 AZ IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 216 6.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT NYUGDÍJBAN, NYUGDÍJSZERŰ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA NEMEK SZERINT 216 6.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS A FOGLALKOZTATÁS TERÉN 217 6.3.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - 64 ÉVNÉL IDŐSEBB NÉPESSÉG ÉS NAPPALI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ IDŐSKORÚAK SZÁMA 217 6.3.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - IDŐSKORÚAK JÁRADÉKÁBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA 218 6.4. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - AZ IDŐSEKET, AZ ÉLETKORRAL JÁRÓ SAJÁTOS IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉT CÉLZÓ PROGRAMOK A TELEPÜLÉSEN 218 A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 219 7.1.1 SZÁMÚ TÁBLÁZAT - MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT SZEMÉLYEK SZOCIÁLIS ELLÁTÁSAIBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA 219 5
7.1.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - NAPPALI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK SZÁMA 219 7.1.3. TÁBLÁZAT - FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK RÉSZVÉTELE A FOGLALKOZTATÁSBAN 219 7.3.1. TÁBLÁZAT AKADÁLYMENTESÍTÉS 1. 222 7.3.2. TÁBLÁZAT AKADÁLYMENTESÍTÉS A FOGLALKOZATÓKNÁL 223 6
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.), a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése már 2006 ban (54/2006. (III. 29.) számú határozatával) elfogadta Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programját. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet 11. (3) bekezdése szerint, ha az önkormányzat korábban esélyegyenlőségi programot fogadott el, akkor azt 2011. június 30 ig kell felülvizsgálni és módosítani vagy új esélyegyenlőségi programot kiadni. A fenti hivatkozott jogszabály meghatározta a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének eljárását, valamint az elkészítés szempontjait. Ennek alapján Önkormányzatunk elkészítette a város 2011 2016 évi Esélyegyenlőségi Programját, amelyet a Közgyűlés a 127/2011. (VI.30.) számú határozatával fogadott el. Az Ebktv. 6. (1) bekezdése alapján a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni a megadott szempontok szerint. Az Ebktv. 31. (4) bekezdése alapján kétévente kell felülvizsgálatot tartani, viszont a (6) (7) bekezdései alapján a települési önkormányzat, illetve a társulás az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha a települési önkormányzat illetve a társulást alkotó települési önkormányzatok mindegyike e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A fentiek alapján egy új a korábbiaktól átfogóbb, a jelenlegi jogszabályi rendelkezéseknek mindenben megfelelő esélyegyenlőségi program készült. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Az Esélyegyenlőségi program szerkezetét tekintve 2 fő részre osztható: helyzetelemzésre és annak alapján intézkedési tervre. A település bemutatása Szabolcs Szatmár Bereg megye székhelye Nyíregyháza, a nyíregyházai kistérség központja, hazánk északkeleti határa közelében helyezkedik el. Nyíregyháza 1990 óta megyei jogú város, mely lakossága megközelíti a 120 ezret, ezzel a népesség tekintetében az ország hetedik legnagyobb városa. Nyíregyháza, mint megyeszékhely társadalmi és gazdasági jelentősége a fővárosnak az országon belüli szerepéhez hasonló. Közigazgatási területe 274,54 km 2. A város központi részébe tömörül a népesség 20 % a, valamint itt koncentrálódnak a közfunkciót betöltő, kereskedelmi és szolgáltató intézmények. A belváros köré nagy népsűrűségű lakótelepek épültek (Jósaváros, Örökösföld, Érkert), amelyek a város területének 4% án a lakosság 26% áttömörítik. A kertvárosias és a falusias jellegű területeken él a lakosság 43% a. Sok esetben ezek a városrészek a városon belüli migráció nyertesei, ezért korstruktúrájuk általában fiatalos. Az 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Hosszú távú településfejlesztési koncepció 7
elsősorban lakófunkciót betöltő városrészeken belül kirajzolódnak kedvezőbb társadalmi, gazdasági és környezeti mutatókkal rendelkező területek (pl. Sóstógyógyfürdő, Korányi kertváros, Sóstói úti villanegyed), valamint beazonosíthatók kedvezőtlenebb folyamatokkal jellemezhető városrészek (pl. Hímes, Tokaji úti kertváros). A legtöbb családi házas övezetben lehetőség és igény van az intenzívebb beépítésre annak ellenére, hogy a lakások átlagos alapterülete lényegesen meghaladja a városi átlagot. A város szociális szempontból leginkább veszélyeztetett, szegregált területei a Huszártelep és a Keleti lakótelep. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban: IVS) szerint a két, rossz szociális és lakhatási körülményeket biztosító, hátrányos helyzetű családok által lakott szegregátumon kívül egy olyan nem egybefüggő terület is azonosítható (Ókistelekiszőlő), amelyen néhány hátrányos helyzetű család él rossz szociális környezetben, és ahol beavatkozások nélkül szegregációs folyamat elindulása várható. A város szegregált és szegregálódó területein a gazdasági és társadalmi problémák egymást erősítő komplex rendszere van jelen. Az ipartelepek együttes területe megközelíti a 6 km² t. A város peremterületein több nagyobb bevásárlóközpont épült. A településen megtalálhatók a nagyvárost jellemző lakótelepek, bevásárló központok, áruház láncok, illetve a csatolt település részeken a kertvárosi övezetek, valamint Nyíregyháza területéhez tartozik még számos tanyavilág (58 bokortanya) a sajátos képével. Nyíregyháza kedvelt üdülőhelyén, Sóstógyógyfürdőn található a népszerű és Európa hírű Állatpark, Tófürdő, a Parkfürdő, a Fürdőház, Aquarius Élményfürdő, a Sóstói Múzeumfalu és természetesen a csodálatos gyógyhatású Sóstó. Ezek összessége teszik a térséget turisztikailag vonzóvá. Demográfiai adatok A statisztikai adatok szerint Nyíregyháza lakónépessége 2012. január 1 én 117.658 fő. A népesség 14,9% a gyermekkorú (0 14 éves), több mint 17 ezren vannak. A városban 83.816 fő a 15 64 év közöttiek száma (71,2%). Az idősek aránya (65 éves és idősebb) 13,9%. A város lakosságának korszerkezete 1980 óta jelentős változásokat mutat. A születések számának visszaesése miatt ugyanis a gyermekkorú népesség száma csökken, a születéskor várható élettartam növekedése miatt viszont az időskorúaké (65 X évesek) emelkedik. A Szabolcs Szatmár Bereg megyei adatokat vizsgálva a változások iránya hasonló, a mértékük kissé eltérő. 1. számú ábra A lakónépesség alakulása Nyíregyházán és Szabolcs Szatmár Bereg megyében (%), január 100% 100% 9 9 11,1 12,4 13,9 11,2 11,2 12,7 13,3 14 80% 80% 60% 65 67,5 70,2 71,6 71,2 60% 62,2 64,6 66,6 67,6 69,2 40% 40% 20% 20% 26 23,5 18,7 16 14,9 26,5 24,2 20,7 19,1 16,8 0% 1980 1990 2000 2005 2012 0% 1980 1990 2000 2005 2012 Város Megye 0-14 15-64 65-0-14 15-64 65- Forrás: KSH, 2012. 8
A változásokat jól mutatja, hogy a gyermekkorúak száma Nyíregyházán 1980 óta több mint 10 ezerrel esett vissza, miközben az időskorúaké 6 ezerrel bővült, nagyobb részt a nők körében, összefüggésben a két nem eltérő, a nők számára kedvezőbb években mért életkilátásokkal. A nemek közötti arányszámokat vizsgálva megállapítható, hogy a nők aránya az életkor előrehaladásával növekszik. Míg a 18 54 éves nők arányszáma az állandó népességhez viszonyítva 27,75 %, a 18 59 éves férfiak arányszáma 29,91 %, addig a 60 év feletti korosztályban a nők aránya az állandó népesség 12,31 % a, a férfiaké az állandó népesség 7,81 % a. Nyíregyháza lakónépességének korszerkezete nemenként, 2012. év elején 2. számú ábra Férfiak 14 15 64 65 Nők Forrás: KSH, 2012 0% 20% 40% 60% 80% 100% A korszerkezeti összetétel komplex mutatójaként használt ún. öregedési index lényegében a szélső korcsoportok egymáshoz viszonyított arányát jelzi, azt mutatja meg, hogy száz gyermekkorúra mennyi időskorú jut. A város öregedési indexe 2011 ben 93 volt, ami az országosnál (115) lényegesen fiatalosabb korszerkezetet mutat. A Szabolcs Szatmár Bereg megyeinél (80) azonban idősebb a város lakosságának korstruktúrája. A város öregedési index mutatója a két nemnél szignifikáns különbséget mutat. Nyíregyháza női lakosságának öregedési indexe (120) ugyanis majdcsak kétszerese a férfi lakosaiénak (63). Nyíregyháza lakosságának öregedési indexe az év elején 2 3. számú ábra Fő 140 120 100 80 Férfiak Nők 60 40 20 0 1980 1990 2001. II. 1. 2011 Forrás: Malakucziné Póka Mária: Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői 2011. 2 Öregedési index:száz gyermekkorúra jutó időskorú személy 9
Foglalkoztatottsági mutatók Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint Szabolcs Szatmár Bereg megyében 2012 ben a relatív mutató 3 15,5 % volt, Nyíregyházán 9 %. A foglalkoztatottság illetve a munkanélküliség helyzetét tekintve elmondható, hogy a gazdasági változások a város lakóit is jelentősen sújtják, a foglalkoztatási problémák növekedtek az elmúlt években. A gazdaságilag aktív népességből (15 64 év közötti lakónépesség) a nyilvántartott álláskeresők számának 2007. december (5,3 %) és 2012. december (8,94 %) között folyamatos emelkedése történt. Az országos tendenciát követve Nyíregyháza hasonló képet mutat a munkaerő piac szempontjából hátrányos helyzetű csoportokat illetően. A szakképzetlenek, a tartósan nyilvántartott álláskeresők, a 25 év alattiak és az 50 év felettiek, a pályakezdők, illetve a diplomások tartoznak a veszélyeztetett célcsoporthoz. A különbség az országos átlaghoz képest, hogy a térségben amely az egész megyére vetítve igaz nagyobb arányt képviselnek ezek a rétegek. A nyilvántartott álláskeresők korcsoport szerinti vizsgálatából megállapítható, hogy 2007 ben a 26 30 év közötti korosztályban, míg 2011 ben a 36 40 év korosztályban a legmagasabb a regisztrált munkanélküliek száma. A nők és a férfiak foglalkoztatottsága között eltérés mutatkozik. 2011. évben a nyilvántartott álláskeresők 54,24 % a nő, 45,76 % a férfi volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2007 től 2011 re közel megkétszereződött. Míg 2007 ben a 18 29 éves korosztály 2,3 % a volt nyilvántartott pályakezdő álláskereső, addig 2011 ben ez az arány 4,12 % ra emelkedett. Jelentős emelkedés (3,7 % ra) 2009 ben történt, vélhetően a gazdasági válság hatására (1. számú melléklet 3.2.4. számú táblázat). 4. számú ábra Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása nemek szerint 2007 től 2011 ig 4 000 3 500 3 300 3 381 3 6433 331 3 729 3 146 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 2 381 2 078 2 478 2 339 0 2007 2008 2009 2010 2011 nő férfi Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, KSH (év végi adatok) A Háztartáspanel kutatás 2012 évi felmérése vizsgálta a gazdasági aktivitást. A városban mért ráta meghaladja az Észak Alföldi régió és a megye értékeit. Ugyanakkor 2012 ben mind a régióban, mind a megyében kedvezőbb helyzet mérhető, mint a megelőző években. Nyíregyháza város helyzete javult ebből a szempontból 2010 hez képest, 2012 ben az országoshoz képest is kedvezőbb volt. 4 3 Relatív mutató : nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség százalékában 4 Nyíregyháza Város életminősége Háztartáspanel nyomonkövetéses (kétévente ismétlendő) szociológiai felmérés, 2012 10