KEVEY BALÁZS PUBLIKÁCIÓI

KEVEY BALÁZS PUBLIKÁCIÓI I. A kandidátusi fokozat megszerzése előtti közlemények a) Térképek 1. BORHIDI A., KEVEY B. & OROSZ-KOVÁCS ZS. (1992): A Baláta-tó vegetációtérképe 1989-ben. Die Vegetationskarte von Baláta-See in 1989, Süd-Ungarn. Somogyi Múz. Közlem. 9: 322 323. b) Tudományos könyvfejezetek 1. KEVEY B. (1987): Die Verbreitung der west-balkanischen Florenelemente in Südost-Transdanubien. In: SZABÓ L. GY. (szerk.): Studia Phytologica Nova. Pécsi Akadémiai Bizottság, Pécs, 153 171. 2. KEVEY B. (1991): A Tátika növényvilága. In: HUSZTI Z. F. (szerk.): Tátika IV. Castellum Kiadó, Keszthely, pp. 5 14. c) Tudományos cikkek 1. KEVEY B. (1979): Az Allium ursinum L. magyarországi elterjedése. The range of Allium ursinum L. in Hungary. Bot. Közlem. 65 (1978): 165 175. If: 0,049. 2. KEVEY B. (1981): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez I. Angaben zur Kenntnis der Flora und Vegetation Ungarns I. Bot. Közlem. 67 (1980): 179 182. If.: 0,058. 3. KEVEY B. (1983): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez II. Angaben zur Kenntnis der Flora und Vegetation Ungarns II. Bot. Közlem. 70: 19 23. If.: 0,058. 4. KEVEY B. (1984): Dég parkerdejének tölgy-kőris-szil ligetei. Die Eichen-Eschen-Ulmen Auenwälder im Parkwalde bei Dég, Große Ungarische Tiefebene. Bot. Közlem. 71: 51 61. If.: 0,059. 5. KEVEY B. (1985): Fragmentális szurdokerdők a Villányi-hegységben. Fragmentale Klamm-Wälder im Villány-Gebirge, Süd-Ungarn. Janus Pannonius Múz. Évk. 29 (1984): 23 28. 6. KEVEY B. (1985): A Dentaria trifolia W. & K. előfordulása Magyarországon. Das Vorkommen von Dentaria trifolia W. & K. in Ungarn. Bot. Közlem. 72: 151 153. If.: 0,093. 7. KEVEY B. (1985): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez III. Angaben zur Kenntnis der Flora und Vegetation Ungarns III. Bot. Közlem. 72: 155 158. If.: 0,093. 8. KEVEY B. (1986): A martonvásári kastélypark tölgy-kőris-szil ligeterdői. Die Eichen-Eschen-Ulmenwälder der Schlossparkanlage bei Martonvásár. Bot. Közlem. 73: 33 42. [Megjelent: 1987]. 9. KEVEY B. (1987): A Villányi-hegység bükkösei. The beech-woods of the Villány Mountains, South Hungary. Janus Pannonius Múz. Évk. 30 31 (1985 1986): 7 9. 10. KEVEY B. (1988): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez IV. Angaben zur Kenntnis der Flora und Vegetation Ungarns IV. Bot. Közlem. 74 75 (1987 1988): 93 100. 11. KEVEY B. (1990): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez V. Angaben zur Kenntnis der Flora und Vegetation Ungarns V. Bot. Közlem. 76 (1989): 83 96. 12. KEVEY B. (1990): A 80 éves Horvát Adolf Olivér köszöntése. Bot. Közlem. 76 (1989): 1 5. 13. KEVEY B. (1991): Új adatok a Keleti-Mecsek flórájához. Weitere Angaben zur Kenntniss der Pflanzenwelt des östlichen Mecsek-Gebirges, Süd-Ungarn. Folia Comloensis 4: 11 20. 14. KEVEY B. (1993): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez VI. Angaben zur Kenntnis der Flora und Vegetation Ungarns VI. Bot. Közlem. 80: 53 60. 15. KEVEY B. (1993): A Keleti-Mecsek szurdokerdei (Scutellario-Aceretum). Die Klammwälder des östlichen Mecsek (Scutellario-Aceretum), Süd-Ungarn. Folia Comloensis 5: 29 54. 16. KEVEY B. & ALEXAY Z. (1992): Adatok a Szigetköz flórájához. Data an the flora of Szigetköz, Region in North-West Hungary. Acta Óvariensis 34: 29 37. 17. KEVEY B. & ALEXAY Z. (1994): A Szigetköz dárdás nádtippanos-fűzlápjai (Calamagrostio-Salicetum cinereae). Calamagrostio-Salicetum cinereae in Szigetköz, Nord-West-Ungarn. Acta Agr. Óváriensis 36: 7 22. 18. KEVEY B. & BORHIDI A. (1992): A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet bükkösei. Die Buchenwälder des Boronka-Naturschutzgebietes, Süd-Ungarn. Dunántúli Dolg. Természettud. Sorozat 7: 59 74. 19. KEVEY B. & CZIMBER GY. (1982): Az Allium ursinum növényföldrajzi szerepe a Szigetközben. Role of Allium ursinum in plant geography of Szigetköz, Region in North-West Hungary. Agrártudományi Egyetem, Keszthely. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei 24: 261 297. 20. KEVEY B. & CZIMBER GY. (1984): A mosonmagyaróvári Május 1.-liget kapcsolata a Szigetköz természetes növénytakarójával. Connection between Május 1 parkland, Mosonmagyaróvár and the natural vegetation

of Szigetköz, Region in North-West Hungary. Agrártudományi Egyetem, Keszthely. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei 26: 235 255. 21. KEVEY B. & HORVÁT A. O. (1986): Die Verbreitung einiger submediterraner Pflanzenarten in Südost- Transdanubien. Verh. Zool.-Bot. Ges. Österreich 124: 23 40. 22. KEVEY B. & HORVÁT A. O. (1993): Die geobotanischen Verhältnisse der Zákányer Hügel. Dissertationes Botanicae 196: 185 190. 23. KEVEY B., JUHÁSZ M., KLUJBER K. & BORHIDI A. (1992): A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet védett növényei. Geschütze Pflanzen des Boronka-Naturschutzgebietes, Süd-Ungarn. Dunántúli Dolg. Természettud. Sorozat 7: 27 58. 24. KEVEY B., OROSZ-KOVÁCS ZS., TÓTH I. & BORHIDI A. (1992): Adatok a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet flórájához. Angaben zur Flora des Landschaftsschutzgebietes Béda-Karapancsa, Süd-Ungarn. Dunántúli Dolg. Természettud. Sorozat 6: 13 25. 25. KEVEY B. & TÓTH I. (1992): A béda-karapancsai Duna-ártér gyertyános-tölgyesei (Querco robori- Carpinetum). Hainbuchen-Stieleichenwälder (Querco robori-carpinetum) des Donau- Übersschwämmungsraumes von Béda-Karapancsa, Süd-Ungarn. Dunántúli Dolg. Természettud. Sorozat 6: 27 40. 26. HORVÁT A. O. & KEVEY B. (1983): Hornbeam-oak-forests in Ormánság. Macedonian Academy of Sciences and Arts, Contributions 4 (1 2): 203 210. 27. HORVÁT A. O. & KEVEY B. (1983): Montane species in the relictforest of the north-western periphery of the Great Hungarian Plain. Radovi 72: 357 364. 28. HORVÁT, A. O. & KEVEY B. (1984): Az Ormánság gyertyános-tölgyesei. Pécsi Műszaki Szemle 29 (3): 15 18. 29. SZABÓ L. GY., KEVEY B. & TÖLGYESI GY. (1985): Makro- és mikroelem akkumuláló és alig felhalmozó növényfajok a Mecsek gyertyános-tölgyeseiben, különböző alapkőzeten. Macroelement and microelement accumulation in the plant species of hornbeam-oak communities living on different parent material in the Mecsek mountains. Bot. Közlem. 72: 77 88. If.: 0,093. 30. SZABÓ L. GY., VARGA I. & KEVEY B. (1987): Allelopátia és gombatevékenység erdei ökoszisztémákban. Allelopathy and fungal activity in forest ecosystems. Mikológiai Közlem. 1987 (2 3): 109 119. d) Egyéb tudományos kiadványok 1. KEVEY B. (1993): A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító-cönológiai vizsgálata. Kandidátusi értekezés tézisei. Janus Pannonius Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, Pécs, 9 pp. e) Az értekezés témakörével kapcsolatos, jelentősebb kéziratok 1. KEVEY B. (1974): Adatok az Allium ursinum magyarországi elterjedéséhez és előfordulási viszonyaihoz. Egyetemi szakdolgozat (kézirat), Debrecen, 99 pp. 2. KEVEY B. (1977): Az Allium ursinum növényföldrajzi jellemzése, különös tekintettel magyarországi előfordulási viszonyaira. Egyetemi doktori értekezés (kézirat), Debrecen, 240 pp. + 145 fig. + 29 tab. 3. KEVEY B. (1985): A Szársomlyó növényföldrajzi értékei. Kézirat, 84 pp. 4. KEVEY B. (1990): A tervezett Szentegáti-erdő TT vegetációtérképe és kezelési terve. Kézirat, 35 pp. + 2 kart. 5. KEVEY B. (1993): A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító-cönológiai vizsgálata. Kandidátusi értekezés (kézirat). Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, 108 pp. + 32 fig. + 70 tab. 6. KEVEY B. (1994): A nagyharsányi kőbánya környékének botanikai felmérése. Kézirat, 14 pp. + 24 kart. f) Egyetemi tankönyvek, jegyzetek 1. KEVEY B. (1990): Növényrendszertan. Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs. Házi jegyzet (kézirat), 87 pp. g) Népszerűsítő könyvek 1. KEVEY B. (1988): Útmutató a TTSZ őrök részére a Dél-dunántúli OKTH Felügyelőség működési területén elterjedt veszélyeztetett, védett, fokozottan védett növényeiről. Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Dél-Dunántúli Felügyelősége, Pécs, 32 pp. 2. KEVEY B. (1990): Déldunántúl természeti értékei 1. Fokozottan védett növények. Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs, 52 pp.

h) Népszerűsítő könyvfejezetek 1. KEVEY B. (1987): Pécs védett területei és természeti értékei. In: PÁLINKÁS GY. (szerk.): Kalendárium az 1987. évre. Baranya Megyei Művelődési Központ, Pécs, 70 79. 2. KEVEY B. (1989): Növényvilág. In: UHERKOVICH Á. (szerk.): Boróka, nyír, tündérrózsa. Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs, pp. 4 9. i) Népszerűsítő cikkek 1. KEVEY B. (1984): A Szentegáti bükkállomány botanikai értékei. Búvár 39/2: 58 59. 2. KEVEY B. (1984): Bemutatjuk a kihaltnak vélt hármaslevelű fogasírt. Búvár 39/10: 479. 3. KEVEY B. (1984): Védett növényünk. A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). Dunántúli Napló 1984. március 23. 4. KEVEY B. (1984): Védett növényünk. Az illír sáfrány (Crocus tommasinianus). Dunántúli Napló 1984. március 30. 5. KEVEY B. (1984): Védett növényeink (illír sáfrány, kakasmandikó, leánykökörcsin, tavaszi hérics). Tolna Megyei Népújság 1984. április 8. 6. KEVEY B. (1984): Védett növényünk. A tavaszi hérics (Adonis vernalis). Dunántúli Napló 1984. április 12. 7. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). Somogyi Néplap 1984. április 18. 8. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. A tavaszi hérics (Adonis vernalis). Somogyi Néplap 1984. április 30. 9. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. Az illír sáfrány (Crocus tommasinianus). Somogyi Néplap 1984. május 5. 10. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. Bodzaszagú ujjaskosbor (Dactylorhiza sambucina). Dunántúli Napló 1984. május 17. 11. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. A keleti zergevirág (Doronicum orientale). Dunántúli Napló 1984. május 31. 12. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. Sz3nnyes ínfű (Ajuga laxmannii). Dunántúli Napló 1984. június 14. 13. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. Pázsitos nőszirom (Iris graminea). Tolna Megyei Népújság 1984. június 23. 14. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. Pázsitos nőszirom (Iris graminea). Dunántúli Napló 1984. június 28. 15. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. Szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopea). Dunántúli Napló 1984. július 19. 16. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. Pirosló nőszőfű (Epipactis purpurata). Dunántúli Napló 1984. augusztus 9. 17. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. Kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum). Dunántúli Napló 1984. október 11. 18. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. Díszes vesepáfrány (Polystichum setiferum). Dunántúli Napló 1984. szeptember 6. 19. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Magyar kikerics (Colchicum hungaricum). Dunántúli Napló 1985. március 1. 20. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Kakasmandikó (Erythronium dens-canis). Dunántúli Napló 1985. március 12. 21. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Téltemető (Eranthis hyemalis). Dunántúli Napló 1985. április 3. 22. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Tavaszi csillagvirág (Scilla bifolia). Dunántúli Napló 1985. április 18. 23. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans). Dunántúli Napló 1985. április 25. 24. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Bánáti bacsarózsa (Paeonia officinalis ssp. banatica). Dunántúli Napló 1985. május 9. 25. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Olasz müge (Asperula taurina). Dunántúli Napló 1985. június 6. 26. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Nagyezerófű (Dictamnus albus). Dunántúli Napló 1985. június 20. 27. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea). Dunántúli Napló 1985. július 18. 28. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Tarka nőszirom (Iris variegata). Dunántúli Napló 1985. július 5. 29. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum). Dunántúli Napló 1985. július 11. 30. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Mecseki varjúháj (Sedum neglectum ssp. sopianae). Dunántúli Napló 1985. augusztus 15.

31. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Baranyai peremizs (Inula spiraeifolia). Dunántúli Napló 1985. augusztus 29. 32. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Szentlászló tárnics (Gentiana cruciata). Dunántúli Napló 1985. szeptember 5. 33. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Hegyi pajzsika (Dryopteris assimilis). Dunántúli Napló 1985. október 3. 34. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Csillag őszirózsa (Aster amellus). Dunántúli Napló 1985. november 15. 35. KEVEY B. (1985): Fenyőfavásár (duglászfenyő, lucfenyő). Dunántúli Napló 1985. december 18. 36. KEVEY B. (1985): Fenyőfavásár (erdeifenyő). Dunántúli Napló 1985. december 20. 37. KEVEY B. (1985): Fenyőfavásár (feketefenyő). Dunántúli Napló 1985. december 21. 38. KEVEY B. (1985): Fenyőfavásár (simafenyő). Dunántúli Napló 1985. december 23. 39. KEVEY B. (1986): A Szigetköz ősi növényvilága. A Derék-erdő. Búvár 1986 (8): 2 4. 40. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Eper gyöngyike (Muscari botryoides). Dunántúli Napló 1986. április 11. 41. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Kockásliliom (Fritillaria meleagris). Dunántúli Napló 1986. április 24. 42. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Karélyos vesepáfrány (Polystichum aculeatum). Dunántúli Napló 1986. augusztus 22. 43. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa). Dunántúli Napló 1986. augusztus 28. 44. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Kornis tárnics (Aldrovanda vesiculosa). Dunántúli Napló 1986. szeptember 11. 45. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Széles pajzsika (Dryopteris dilatata). Dunántúli Napló 1986. szeptember 25. 46. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). Dunántúli Napló 1986. május 7. 47. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Szarvas bangó (Ophrys scolopax ssp. cornuta). Dunántúli Napló 1986. május 22. 48. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Majom kosbor (Orchis simia). Dunántúli Napló 1986. június 5. 49. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Fénylő zsoltina (Serratula lycopifolia). Dunántúli Napló 1986. június 19. 50. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata). Dunántúli Napló 1986. július 17. 51. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Sárga kövirózsa (Sempervivum hirtum). Dunántúli Napló 1986. július 26. 52. KEVEY B. (1986): Védett területeink. A Keleti-Mecsek. Dunántúli Napló 1986. november 15. 53. KEVEY B. (1987): Védett területeink. A Pintér-kert. Dunántúli Napló 1987. január 10. 54. KEVEY B. (1987): Védett területeink. Gemenci Tájvédelmi Körzet. Dunántúli Napló 1987. március 14. 55. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Farkas boroszlán (Daphne mezereum). Dunántúli Napló 1987. április 8. 56. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Törpe mandula (Amygdalus nana). Dunántúli Napló 1987. április 16. 57. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Bakszarvú lepkeszeg (Trigonella gladiata). Dunántúli Napló 1987. május 7. 58. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Ezüstös útifű (Plantago argentea). Dunántúli Napló 1987. május 13. 59. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Bíboros kosbor (Orchis purpurea). Dunántúli Napló 1987. május 21. 60. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Szibériai nőszirom (Iris sibirica). Dunántúli Napló 1987. június 11. 61. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea). Dunántúli Napló 1987. június 25. 62. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Házi kövirózsa (Sempervivum tectorum). Dunántúli Napló 1987. július 10. 63. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Homoki vértő (Onosma arenaria). Dunántúli Napló 1987. július 16. 64. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Sugaras zsoltina (Serratula tinctoria). Dunántúli Napló 1987. augusztus 13. 65. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Örménygyökér (Inula helenium). Dunántúli Napló 1987. szeptember 9.

66. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Szálkás pajzsika (Dryopteris spinulosa). Dunántúli Napló 1987. október 1. 67. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Sugaras zsoltina (Serratula radiata). Dunántúli Napló 1987. augusztus 13. 68. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Lapos korpafű (Diphasium complanatum). Dunántúli Napló 1987. augusztus 26. 69. KEVEY B. (1988): A 80 éves Horvát Adolf Olivér köszöntése. Pécsi Műszaki Szemle 33/3: 24-25. 70. KEVEY B. (1988): Kihaltnak vélt növény Somogyban (Dentaria trifolia). Somogyi Néplap 1988. január 21. 71. KEVEY B. (1988): Új védett területek Tolna megyében. Tolna Megyei Népújság 1988. január 27: 5. 72. KEVEY B. (1988): Védett területeink. Kistápéi láprét Természetvédelmi Terület. Tolna Megyei Népújság 1988. február 4. 73. KEVEY B. (1988): Új védett terület. A Zákányi Tölös-hegy. Somogyi Néplap 1988. február 13. 74. KEVEY B. (1988): Védett területeink. Bikácsi Ökörhegy Természetvédelmi Terület. Tolna Megyei Népújság 1988. február 17. 75. KEVEY B. (1988): Védett területeink. Gemenci Tájvédelmi Körzet. Tolna Megyei Népújság 1988. március 8. 76. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Téltemető (Eranthis hyemalis). Tolna Megyei Népújság 1988. március 10. 77. KEVEY B. (1988): Védett növényünk. A kakasmandikó (Erythronium dens-canis). Somogyi Néplap 1988. március 26. 78. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans). Tolna Megyei Népújság 1988. április 19. 79. KEVEY B. (1988): Védett területeink. Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet. Tolna Megyei Népújság 1988. április 28. 80. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Kockásliliom (Fritillaria meleagris). Somogyi Néplap 1988. május 5. 81. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris). Dunántúli Napló 1988. május 6. 82. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Törpe mandula (Amygdalus nana). Somogyi Néplap 1988. május 10. 83. KEVEY B. (1988): Védett területeink. Melegmány. Dunántúli Napló 1988. május 14. 84. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Keleti zergevirág (Doronicum orientale). Dunántúli Napló 1988. június 16. 85. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Törpe nőszirom (Iris pumila). Tolna Megyei Népújság 1988. június 23. 86. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Bíboros kosbor (Orchis purpurea). Somogyi Néplap 1988. június 25. 87. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Keleti zergevirág (Doronicum orientale). Tolna Megyei Népújság 1988. június 28. 88. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Törpe nőszirom (Iris pumila). Dunántúli Napló 1988. június 29. 89. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Sallangvirág (Himantoglossum hircinum). Dunántúli Napló 1988. július 28. 90. KEVEY B. & KLINCSEK P. (1980): Többhasznú növény: a medvehagyma. - Kertészet és Szőlészet 29 (17): 9. 91. KEVEY B. & VÖRÖSS L. ZS. (1984): A malom-völgyi ezüsthárs. Búvár 39 (1): 41. 92. KEVEY B. & VÖRÖSS L. ZS. (1984): Újdonságok, ritkaságok: vizisaláta. Kertészet és Szőlészet 33 (12): 7. 93. KEVEY B. & VÖRÖSS L. ZS. (1988): Hazánk legnagyobb csertölgyei Szőke határában. Pécsi Műszaki Szemle 33 (1): 17 19. 94. KEVEY B. & VÖRÖSS L. ZS. (1988): Legyenek védettek! Búvár 43 (2): 42. j) Intézeti jelentések az értekezés témaköréből 1. KEVEY B., BORHIDI A. & OROSZ-KOVÁCS ZS. (1993): A hazai Alsó-Duna-ártér botanikai értékei. Janus Pannonius tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs (kézirat), 123 pp. 2. BORHIDI A., KEVEY B. (1991): A Boronka-melléki TK botanikai értékei. Janus Pannonius tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs (kézirat), 36 pp. 3. BORHIDI A., JUHÁSZ M., KEVEY B. & OROSZ-KOVÁCS ZS. (1992): A Drávamenti tájvédelmi körzet botanikai értékei. Janus Pannonius tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs (kézirat), 43 pp. 4. BORHIDI A., KEVEY B., KOPÁRY L. & OROSZ-KOVÁCS ZS. (1990): A Baláta-tó állapotfelmérése. Janus Pannonius tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs (kézirat), 58 pp.

k) Konferencia összefoglalók 1. BORHIDI A., KEVEY B., KOPÁRY L. & O. KOVÁCS ZS. (1991): Környezetváltozási trendek a Baláta-tón. II. Magyar Ökológus Kongresszus (Összefoglalók), Keszthely, pp. 23. 2. SZABÓ L. GY., BOTZ L. & KEVEY B. (1991): Allium-ok allelokémiai analógiái. II. Magyar Ökológus Kongresszus (Összefoglalók), Keszthely, pp. 137. 3. SZABÓ L. GY., BOTZ L., KEVEY B. & VARGA I. (1988): Allelopátia mecseki Fagetumokban. I. Magyar Ökológus Kongresszus (Összefoglalók). Budapest, pp. 175. II. A kandidátusi fokozat megszerzése utáni közlemények a) Tudományos könyvfejezetek 1. KEVEY B. (1997): A Nyugati-Mecsek szurdokerdei [Scutellario altissimae-aceretum (HORVÁT A. O. 1958) SOÓ & BORHIDI in SOÓ 1962]. Schluchtwälder des Westlichen Mecsek-Gebirges [Scutellario altissimae- Aceretum (HORVÁT A. O. 1958) SOÓ & BORHIDI in SOÓ 1962]. In: BORHIDI A. & SZABÓ L. GY. (szerk.): Studia Phytologica Jubilaria. Dissertationes in honorem jubilantis Adolf Olivér Horvát Doctor Academiae in anniversario nonagesimo nativitatis 1907 1997. Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 75 99. 2. KEVEY B. (1997): Liget- és láperdők. In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 117. 3. KEVEY B. (1997): Fűz- és nyírlápok. In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 118 119. 4. KEVEY B. (1997): Bokorfűzesek. In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 121 123. 5. KEVEY B. (1997): Fűz- és nyárligetek. In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 123 125. 6. KEVEY B. (1997): Égerligetek. In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 125 127. 7. KEVEY B. (1997): Tölgy-kőris-szil ligetek. In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 127 129. 8. KEVEY B. (1997): Alföldi gyertyános-tölgyesek és üde gyöngyvirágos-tölgyesek. In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 130 132. 9. KEVEY B. (1997): Kastélyparkok és arborétumok az egykori vegetáció maradványaival vagy regenerálódásával. In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitásmonitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 198 199. 10. KEVEY B. (1999): Csigolya bokorfűzesek (Rumici crispo-salicetum purpureae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). In: BORHIDI A. & SÁNTA A. (szerk.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 114 116. 11. KEVEY B. (1999): Mandulalevelű bokorfűzesek (Polygono hydropipero-salicetum triandrae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). In: BORHIDI A. & SÁNTA A. (szerk.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 116 117. 12. KEVEY B. (1999): Fehérnyár-ligetek (Senecioni sarracenisi-populetum albae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). In: BORHIDI A. & SÁNTA A. (szerk.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 119 121. 13. KEVEY B. (1999): Feketenyár-ligetek (Carduo crispi-populetum nigrae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). In: BORHIDI A. & SÁNTA A. (szerk.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 121 123.

14. KEVEY B. (1999): Fűzligetek (Leucojo aestivi-salicetum albae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). In: BORHIDI A. & SÁNTA A. (szerk.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 123 125. 15. KEVEY B. (1999): Dombvidéki égerligetek [Podagrafüves égerliget (Aegopodio-Alnetum V. KÁRPÁTI, I. KÁRPÁTI & JURKO 1961), Sásos égerliget (Carici pendulae-alnetum BORHIDI & KEVEY 1996), Hegyi égerliget (Carici brizoidis-alnetum I. HORV. 1938 em. OBERD. 1953), Kőrisliget (Carici remotae- Fraxinetum KOCH ex FABER 1936), Sík vidéki égerliget (Paridi quadrifoliae-alnetum KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). In: BORHIDI A. & SÁNTA A. (szerk.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 143 150. 16. KEVEY B. (1999): Alföldi tölgy-kőris-szil ligetek [Közép-dunai tölgy-kőris-szil liget (Scillo vindobonensis- Ulmetum KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996), Szigetközi tölgy-kőris-szil liget (Pimpinello majoris-ulmetum KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996), Tiszai tölgy-kőris-szil liget (Fraxino pannonicae-ulmetum SOÓ in ASZÓD 1935 corr. 1963)]. In: BORHIDI A. & SÁNTA A. (szerk.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 151 155. 17. KEVEY B. (1999): Dél-Dunántúli tölgy-kőris-szil liget (Knautio drymeiae-ulmetum BORHIDI & KEVEY 1996). In: BORHIDI A. & SÁNTA A. (szerk.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 155 158. 18. KEVEY B. (2001): Gondolatok a Fenyőfői Ősfenyves -ről. In: FODOR I., TÓTH J. & WILHELM Z. (szerk.): Ember és környezet Elmélet, gyakorlat. Tiszteletkötet Lehmann Antal professzor úr 65. születésnapjára. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs, pp. 101 109. 19. KEVEY B. (2002): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz fekete nyárligeteire (Carduo crispi-populetum nigrae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). Wirkung der slowakischen Donau-Umleitung auf die Schwarzpappel-Auen (Carduo crispi-populetum nigrae) in Felső-Szigetköz (in der Oberen- Schüttinsel), Süd-West-Ungarn. In: STIRLING J. (szerk.): Hittel és alázattal. Köszöntő kötet Horvát Adolf Olivér ocist 95. születésnapjára. Szent István Akadémia, Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága, Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék és Botanikus Kert. Pécs, pp. 181 200. 20. KEVEY B. (2002): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz csigolya bokorfűzeseire (Rumici crispi-salicetum purpureae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). Wirkung der slowakischen Donau- Umleitung auf die Purpurweiden-Gebüsche (Rumici crispi-salicetum purpureae) in Felső-Szigetköz (in der Oberen-Schüttinsel), Süd-West-Ungarn. In: SALAMON-ALBERT É. (szerk.): Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék. Pécs, pp. 415 429. 21. KEVEY B. (2002): A növényvilág. In: LEHMANN A. (szerk.): Duna-Dráva Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 134 196. 22. KEVEY B. (2006): Kisalföld. A növényzet. In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp.: 199 227. 23. KEVEY B. (2007): Égerligetek (Paridi quadrifoliae-alnetum). In: GALLÉ L. & MAKRA O. (szerk.): Tisza monográfia. Szegedi Tudományegyetem. Megjelenés alatt. 24. KEVEY B. (2007): Tölgy-kőris-szil ligetek (Fraxino pannonicae-ulmetum). In: GALLÉ L. & MAKRA O. (szerk.): Tisza monográfia. Szegedi Tudományegyetem. Megjelenés alatt. 25. KEVEY B. (2007): Gyertyános-tölgyesek (Circaeo-Carpinetum). In: GALLÉ L. & MAKRA O. (szerk.): Tisza monográfia. Szegedi Tudományegyetem. Megjelenés alatt. 26. KEVEY B. (2007): Gyöngyvirágos-tölgyesek (Convallario-Quercetum roboris). In: GALLÉ L. & MAKRA O. (szerk.): Tisza monográfia. Szegedi Tudományegyetem. Megjelenés alatt. 27. KEVEY B. (2007): Sziki tölgyesek (Galatello-Quercetum roboris). In: GALLÉ L. & MAKRA O. (szerk.): Tisza monográfia. Szegedi Tudományegyetem. Megjelenés alatt. 28. BORHIDI A., CSETE S., CSIKY J., KEVEY B., MORSCHHAUSER T. & SALAMON-ALBERT É. (2000): Bioindikáció és természetesség a növénytársulásokban. In: VIRÁGH K. & KUN A. (szerk.): Vegetáció és Dinamizmus. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 159 194. 29. BORHIDI A. & KEVEY B. (1996): An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. The forest communities. In: BORHIDI A. (szerk.): Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95 138. 30. FACSAR G., BÉNYEI-HIMMER M., BOGYA S.-NÉ, BÖHM É. & KEVEY B. (2001): A magyarországi Helleborus fajok komplex taxonómiai vizsgálata. In: BORHIDI A. & BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.): Ökológia az ezredfordulón III. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp. 99 103. 31. FEKETE G., BORHIDI A., MOLNÁR ZS., KUN A., KEVEY B. & KIRÁLY G. (2006): A hazai természetes növényzet várható változásai az elkövetkezendő 50 évben, tekintettel a klíma- és a tájhasználat-változás

okozta átalakulásokra. In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. Társadalomkutató Központ, Budapest, pp.: 409 419. 32. SZABÓ L. GY. & KEVEY B. (1997): Allelochemical potential and tannin levels in leaves of Quercus, Fagus, and Carpinus. In: BORHIDI A. & SZABÓ L. GY. (szerk.): Studia Phytologica Jubilaria. Dissertationes in honorem jubilantis Adolf Olivér Horvát Doctor Academiae in annoversario nonagesimo nativitatis 1907 1997. Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 101 105. 33. TÖLGYESI GY., KEVEY B. & SZABÓ L. GY. (1997): Kalcium-magnézium aránya a Mecsek gyertyánostölgyeseiben. Das Calcium-Magnesium Verhältnis in den mecseker Eichen-Hainbuchen-Wälder. In: BORHIDI A. & SZABÓ L. GY. (szerk.): Studia Phytologica Jubilaria. Dissertationes in honorem jubilantis Adolf Olivér Horvát Doctor Academiae in annoversario nonagesimo nativitatis 1907 1997. Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 129 144. b) Tudományos cikkek 1. KEVEY B. (1995): Lösztölgyes (Aceri tatarico-quercetum). Tilia 1: 16 17. 2. KEVEY B. (1995): Dél-dunántúli gyertyános-tölgyes (Helleboro dumetorum-carpinetum). Tilia 1: 22 23. 3. KEVEY B. (1995): Gyertyános-kocsányos tölgyes (Querco robori-carpinetum). Tilia 1: 24 25. 4. KEVEY B. (1995): Dél-dunántúli gyertyános-kocsányos tölgyes (Fraxino pannonicae-carpinetum). Tilia 1: 25 26. 5. KEVEY B. (1995): Dél-dunántúli dombvidéki bükkös (Vicio oroboidi-fagetum). Tilia 1: 29 30. 6. KEVEY B. (1995): Nyílt homoki tölgyes (Festuco rupicolae-quercetum roboris). Tilia 1: 34 35. 7. KEVEY B. (1995): Zárt homoki tölgyes (Convallario-Quercetum roboris). Tilia 1: 35 36. 8. KEVEY B. (1995): Sziki tölgyes (Festuco pseudovinae-quercetum roboris). Tilia 1: 37 38. 9. KEVEY B. (1995): Homoki bükkös (Leucojo verno-fagetum). Tilia 1: 60 62. 10. KEVEY B. (1995): Síkvidéki ligeterdők. Tilia 1: 62 70. 11. KEVEY B. (1995): Fűzláp (Calamagrostio-Salicetum cinereae). Tilia 1: 72 73. 12. KEVEY B. (1995): Nyírláp (Salici pentandrae-betuletum pubescentis). Tilia 1: 74 75. 13. KEVEY B. (1995): Tőzegpáfrányos égerláp (Thelypteridi-Alnetum). Tilia 1: 75 76. 14. KEVEY B. (1995): Adatok a bükk (Fagus sylvatica L.) alföldi elterjedéséhez az atlanti kortól napjainkig. Angaben zur Verbreitung der Buche (Fagus sylvatica L.) in der Ungarischen Tiefebene von der atlantischer Zeit bis heute. Bot. Közlem. 82: 9 25. Megjelent: 1998. 15. KEVEY B. (1995): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez VII. Angaben zur Kenntnis der Flora und Vegetation Ungarns VII. Bot. Közlem. 82 (1995): 45 53. Megjelent: 1998. 16. KEVEY B. (1997): A Doronicum orientale HOFFM. elterjedése Magyarországon. Die Verbreitung des Doronicum orientale HOFFM. in Ungarn. Kitaibelia 2: 89 97. 17. KEVEY B. (1998): A Szigetköz erdeinek szukcessziós viszonyai. Sukzessionsverhältnisse der Wälder in Szigetköz, Nord-West-Ungarn. Kitaibelia 3: 47 63. 18. KEVEY B. (1998): A szentegáti bükkállomány társulási viszonyai. Coenological features of the beech wood at Szentegát, County Baranya, South Hungary. Janus Pannonius Múz. Évk. 41 42 (1996 1997): 13 26. 19. KEVEY B. (1999): A szigetköz erdei I. Ligeterdők. Die Wälder des Szigetköz I. Die Auwälder, Nord-West- Ungarn. Moson Megyei Műhely 2 (1): 59 82. 20. KEVEY B. (1999): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Szigetköz növényvilágára. Die wasserwirtschaftlichen Probleme des Szigetköz vornehmlich mit Rücksicht auf die Waldvegetation, Nord- West-Ungarn. Moson Megyei Műhely 2 (2): 75 95. 21. KEVEY B. (1999): Újabb montán reliktum a magyar flórában: Ranunculus nemorosus DC. Ein neueres Montanrelikt in ungarischer Flora: Ranunculus nemorosus DC. Kitaibelia 4: 271 272. 22. KEVEY B. (2000): A Ranunculus nemorosus DC. társulási viszonyai Magyarországon. Zönologische Verhältnisse von Ranunculus nemorosus DC. in Ungarn. Bakonyi Természettud. Múz. Közlem. Zirc (Folia Mus. Hist.-Nat. Bakonyiensis Zirc) 15 (1996): 7 16. 23. KEVEY B. (2001): A Carex strigosa HUDS. magyarországi elterjedése. Die Verbreitung von Carex strigosa HUDS. in Ungarn. Kitaibelia 6/1: 37 44. 24. KEVEY B. (2001): Montán elemek a Baranyai-Dráva-sík erdeiben. Montane Elemente in den Wäldern der Baranyaer-Drau-Ebene. Kitaibelia 6/2: 295 317. 25. KEVEY B. (2002): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz tölgy-kőris-szil ligeteire (Pimpinello majoris-ulmetum KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). Wirkung der slowakischen Donau- Umleitung auf die Eichen-Eschen-Ulmen-Auen (Pimpinello majoris-ulmetum) in Felső-Szigetköz (in der Oberen-Schüttinsel), Süd-West-Ungarn. Kanitzia 9: 227 249. 26. KEVEY B. (2002): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez VIII. Angaben zur Kenntnis der Flora und Vegetation Ungarns VIII. Bot. Közlem. 88 (2001): 95 105.

27. KEVEY B. (2003): Fragmentális gyertyános-tölgyesek (Querco robori-carpinetum SOÓ & PÓCS in SOÓ 1957 em. SOÓ 1980) a Körös-vidéken. Oak-hornbeam fragments (Querco robori-carpinetum SOÓ & PÓCS in SOÓ 1957 em. SOÓ 1980) in the Körös Region, East-Hungary. Folia Comloensis 12: 79 92. 28. KEVEY B. (2003): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz mandulalevelű bokorfűzeseire (Polygono hydopiperi-salicetum triandrae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). Acta Óváriensis 45: 137 154. 29. KEVEY B. (2003): A Chaerophyllum aureum L. magyarországi elterjedése. Die Verbreitung von Chaerophyllum aureum L. in Ungarn. Kitaibelia 8 (1): 29 34. 30. KEVEY B. (2004): A Duna szlovákiai elterelésének hatása az Alsó-Szigetköz csigolya bokorfüzeseire (Rumici crispi-salicetum purpureae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). Wirkung der slowakischen Donau- Umleitung auf die Purpurweiden-Gebüsche (Rumici crispi-salicetum purpureae) in Alsó-Szigetköz (in der Unteren-Schüttinsel), Süd-West-Ungarn. Bot. Közlem. 90 (2003): 1 18. 31. KEVEY B. (2004): Dél-Dunántúl fokozottan védett növényei. Streng geschützte Pflanzen von Süd- Transdanubien, Süd-Ungarn. Kitaibelia 9 (1): 67 83. 32. KEVEY B. (2004): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz fehér fűzligeteire (Leucojo aestivi-salicetum albae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). Wirkung der slowakischen Donau-Umleitung auf die Weißweiden-Auen (Leucojo aestivi-salicetum albae) in Felső-Szigetköz (in der Oberen-Schüttinsel), Süd-West-Ungarn. Kitaibelia 9 (1): 173 186. 33. KEVEY B. (2004): A Bakonyalja homokvidékének erdei I. Általános rész. Forests of the sandhill area of Bakonyalja I. General considerations. Bakonyi Természettud. Múz. Közlem. (Folia Mus. Hist.-Nat. Bakonyiensis) Zirc, 21: 25 31. 34. KEVEY B. (2004): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz fehér nyárligeteire (Senecioni sarracenici-populetum albae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). Wirkung der slowakischen Donau- Umleitung auf die Weißpappel-Auen (Senecioni sarracenici-populetum albae) in Felső-Szigetköz (in der Oberen-Schüttinsel), Süd-West-Ungarn. Kanitzia 12: 177 195. 35. KEVEY B. (2004): Vöröss László Zsigmond (1914 1996) emlékezete. Bot. Közlem. 91: 1 6. Megjelent: 2005. 36. KEVEY B. (2004): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez IX. Angaben zur Kenntnis der Flora und Vegetation Ungarns IX. Bot. Közlem. 91: 13 23. Megjelent: 2005. 37. KEVEY B. (2005): A Bakonyalja homokvidékének erdei II. Homoki erdeifenyvesek Festuco vaginatae- Pinetum sylvestris SOÓ (1931) 1971. Bakonyi Természettud. Múz. Közlem. (Folia Mus. Hist.-Nat. Bakonyiensis) Zirc, 22: 21 44. 38. KEVEY B. (2006): A new forest association in Hungary: Thermophilous dry oakwood on rubble (Paeonio banaticae-quercetum cerris KEVEY ass. nova). Hacquetia, Ljubljana 5 (2). In press. 39. KEVEY B. (2006): A Somogyi-Dráva-ártér gyertyános-tölgyesei (Circaeo-Carpinetum BORHIDI 2003). Somogyi Múz. Közlem. Megjelenés alatt. 40. KEVEY B. (2006): A Somogyi-Dráva-ártér tölgy-kőris-szil ligetei (Fraxino pannonicae-ulmetum SOÓ in ASZÓD 1935 corr. SOÓ 1963). Somogyi Múz. Közlem. Megjelenés alatt. 41. KEVEY B. & ALEXAY Z. (1996): A Szigetköz tőzegpáfrányos-égerlápjai (Thelypteridi-Alnetum). Thelypteridi-Alnetum in Szigetköz, Nord-West-Ungarn. Széchenyi István Főiskola, Győr. Tudományos Közlemények 7: 1 24. 42. KEVEY B. & ALEXAY Z. (1996): A Szigetköz mocsári sásos-égerlápjai (Carici acutiformis-alnetum). Die Sumpf-Seggen-Erlenbruchwälder des Landschutzsgebietes Szigetköz (Carici acutiformis-alnetum), Nord- West-Ungarn. Természetvéd. Közlem. 3 4: 81 96. 43. KEVEY B. & BARANYI Á. (2002): A Nyugati-Mecsek égerligetei (Carici pendulae-alnetum BORHIDI & KEVEY 1996). Die Erlen-Auen im Westmecsek-Gebirge, Süd-Ungarn (Carici pendulae-alnetum BORHIDI & KEVEY 1996). Janus Pannonius Múz. Évk. 44 45 (1999 2000): 5 24. 44. KEVEY B. & BORHIDI A. (1998): Top-forest (Aconito anthorae-fraxinetum orni) a special ecotonal case in the phytosociological system (Mecsek mts, South Hungary). Acta Bot. Hung. 41: 27 121. 45. KEVEY B. & BORHIDI A. (2001): Egy új erdőtársulás a Bakonyban (Veratro nigri-fraxinetum orni). Eine neue Waldgesellschaft im Bakony (Veratro nigri-fraxinetum orni), Mittel-Ungarn. Bakonyi Természettud. Múz. Közlem. Zirc (Fol. Mus. Hist.-Nat. Bakonyiensis, Zirc) 17 (1998): 37 54. 46. KEVEY B. & BORHIDI A. (2002): Top-forest (Veratro nigri-fraxinetum orni) of the Bakony mountains. Acta Bot. Hung. 44: 85 115. 47. KEVEY B. & BORHIDI A. (2005): The acidophilous forests of the Mecsek Hills and their relationship to the Balkanian-Pannonian acidophilous forests. Acta Bot. Hung. 47: 273 368. 48. KEVEY B., BORHIDI A. & KLUJBER K. (1998): Belső-Somogy homoki bükkösei (Leucojo verno-fagetum KEVEY & BORHIDI 1992). Die Buchenwälder im Sandgebiet des Inner-Somogy (Leucojo verno-fagetum). Somogyi Múz. Közlem. 13: 241 256.

49. KEVEY B. & BUZÁSSY B. (2003): A Körös menti keményfás erdők természetvédelmi problémái. Conservation problems of the hardwood forests along the Körös river, East-Hungary. Folia Comloensis 12: 93 102. 50. KEVEY B. & HORVÁT A. O. (2000): Pótlások és kiegészítések A Mecsek-hegység és déli síkjának növényzete ismeretéhez (1972 2000). Supplements to the knowledge of Vegetation of Mecsek mountain and its southern plain (1972 2000), SW-Hungary. Folia Comloensis 9: 5 70. 51. KEVEY B. & HUSZÁR ZS. (1999): A Háros-sziget fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-populetum albae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). Die Silberpappel-Auenwälder der Háros-Insel (Senecioni sarracenici- Populetum albae KEVEY in BORHIDI - KEVEY 1996), Nord-Ungarn. Természetvédelmi Közlem. 8: 37 48. 52. KEVEY B. & KÁLMÁN GY. (2003): In memoriam VÖRÖSS LÁSZLÓ ZSIGMOND (1914 1996). Folia Comloensis 12: 149 160. 53. KEVEY B. & KIRÁLY G. (2002): A Scrophularia scopolii HOPPE magyarországi elterjedése. Die Verbreitung von Scrophularia scopolii HOPPE in Ungarn. Kitaibelia 7/2: 147 156. 54. KEVEY B. & POZSONYI K. (2003): A Digitalis lanata EHRH. magyarországi elterjedése. The spread of Digitalis lanata EHRH. in Hungary. Kitaibelia 8 (1): 117 130. 55. KEVEY B. & TÓTH I. (2000): Adatok a hazai Alsó-Duna-ártér flórájához. Angaben zur Flora des Donau- Überschwämmungsraumes von Süd-Ungarn. Kitaibelia 5 (1): 131 143. 56. KEVEY B. & TÓTH I. (2000): A hazai Alsó-Duna-ártér gyertyános-tölgyesei (Carpesio abrotanoidis- Carpinetum). Die Eichen-Hainbuchenwälder (Carpesio abrotanoidis-carpinetum) des Donau- Überschwämmungsraumes von Süd-Ungarn. Tilia 9: 128 162. 57. KEVEY B. & TÓTH I. ZS. (1998): A Stachys alpina L. magyarországi elterjedése. Die Verbreitung der Stachys alpina L. in Ungarn. Kitaibelia 3: 213 218. 58. KEVEY B. & TÓTH V. (2006): A Baranyai-Dráva-sík fehér nyárligetei (Senecioni sarracenici-populetum albae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). Natura Somogyiensis. Megjelenés alatt. 59. KEVEY B., VARGHA K. & VÖRÖSS L. ZS. (2003): Az almamelléki öreg hársfasor (Baranya megye). The old linden alley at Almamellék (County Baranya), South Hungary. Folia Comloensis 12: 103 106. 60. KEVEY B. & VÖRÖSS L. ZS. (2003): A kishárságyi kastélypark (Baranya megye). The castle park of Kishárságy (County Baranya), South Hungary. Folia Comloensis 12: 107 110. 61. BORHIDI A., KEVEY B. & SZABÓ L. GY. (1997): Horvát Adolf Olivér 90 éves. Adolf Olivér Horvát is 90 years old. In: BORHIDI A. & SZABÓ L. GY. (szerk.): Studia Phytologica Jubilaria. Dissertationes in honorem jubilantis Adolf Olivér Horvát Doctor Academiae in annoversario nonagesimo nativitatis 1907 1997. Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 5 12. 62. BORHIDI A., KEVEY B. & VARGA Z. (1999): Checklist of the higher syntaxa of Hungary. Annali di Botanica 57: 159 166. 63. CSIKY J., KEVEY B. & BORHIDI A. (2001): Block forest (Roso pendulinae-tilietum cordatae), a new forest community of the Carpathian basin (Cerocá Vrchovina, Slovakia). Acta Bot. Hung. 43: 96 125. 64. DÉNES A., KEVEY B., ORTMANN-AJKAY A. & PÁLFAI L. (1998): A Dráva-sík védelmet érdemlő területei. Areas worthy of protection on Drava Lowland, South Hungary. Janus Pannonius Múz. Évk. 41 42 (1996 1997): 5 12. 65. KIRÁLY G. & KEVEY B. (1999): Hamvas éger Alnus incana (L.) MOENCH. In: BARTHA D., BÖLÖNI J. & KIRÁLY G. (szerk.): Magyarország ritka fa- és cserjefajai I. Tilia 7: 24 36. 66. KIRÁLY G. & KEVEY B. (1999): Fekete ribiszke Ribes nigrum L. In: BARTHA D., BÖLÖNI J. & KIRÁLY G. (szerk.): Magyarország ritka fa- és cserjefajai I. Tilia 7: 154 162. 67. MOLNÁR ZS., PAPP L., MOLNÁR A., HORVÁTH A., KEVEY B., SCHMOTZER A., VIDRA T., KIRÁLY G., BÖLÖNI J. & VIRÁGH K. (2000): Az alföldi erdőssztyeppek mai helyzete Magyarországon: a fennmaradt állományok adatbázisa. WWF füzetek 15: 42 48. c) Egyéb tudományos kiadványok 1. KEVEY B. (2006): Magyarország erdőtársulásai. Akadémiai doktori értekezés tézisei. Pécsi Tudományegyetem, Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék, Pécs, 36 pp. d) Az értekezés témakörével kapcsolatos, jelentősebb kéziratok 1. KEVEY B. (1997): A Zengőre tervezett radarállomás környékének növényvilága. Kézirat, 23 pp. + 2 kart. 2. KEVEY B. (1997): A Duna-Dráva NP somogyi szakaszának botanikai jellemzése. Kézirat, 61 pp. 3. KEVEY B. (1998): A Duna-Dráva NP baranyai szakaszának botanikai jellemzése. Kézirat, 32 pp. 4. KEVEY B. (1998): A Duna gemenci és bédai szakaszának botanikai jellemzése. Kézirat, 34 pp. 5. KEVEY B. (1998): A Zákányi-dombok természetvédelmi-botanikai felmérése. Kézirat, 155 pp.

6. KEVEY B. (2000): A Szigetköz erdei. Die Wälder von Szigetköz, Nord-West Ungarn. Habilitációs Értekezés (kézirat). Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, 65 pp. 7. KEVEY B. (2000): A Keleti-Mecsek botanikai jellemzése. Kézirat, 30 pp. 8. KEVEY B. (2000): A Zengőre tervezett üzemi műút által veszélyeztetett növényfajok és növénytársulások. Kézirat, 22 pp. + 1 kart. 9. KEVEY B. (2001): Botanikai szakvélemény a Kőszegi-forrás Erdőrezervátum hosszútávú fenntartási tervéhez. Kézirat, 10 pp. + 1 kart. 10. KEVEY B. (2002): A Dávodi Erdőrezervátum vegetációtérképe (kézirat). 25 pp. + 4 kart. 11. KEVEY B. (2002): Botanikai szakvélemény a Jakab-hegy természetvédelmi terület kezelési tervéhez. Kézirat, 24 pp. 12. KEVEY B. (2002): A Bátaapáti határába tervezett rádióaktív hulladéklerakó környékének természetvédelmibotanikai alapállapot-felmérése I. Kaszálórét és száraz gyep tavaszi és nyári aszpektusának biomonitoringvizsgálata. Kézirat, 39 pp. + 4 kart. 13. KEVEY B. (2002): Botanikai szakvélemény a Melegmányi természetvédelmi terület kezelési tervéhez. Kézirat, 26 pp. + 1 kart. 14. KEVEY B. (2002): Botanikai szakvélemény a tervezett Vágyom-völgy TT kezelési tervéhez. Kézirat, 66 pp. 15. KEVEY B. (2002): Botanikai szakvélemény a Nyugati-Mecsek TK kezelési tervéhez. Kézirat, 26 pp.64 pp. 16. KEVEY B. (2003): A védett fajok elterjedésének újabb térképezése a Zengőre tervezett üzemi műút nyomvonalán. Kézirat, 15 pp. + 1 kart. 17. KEVEY B. (2003): A Bátaapáti határába tervezett rádióaktív hulladéklerakó környékének természetvédelmibotanikai alapállapot-felmérése II. Magassásos, égerliget és szurdokerdő tavaszi és nyári aszpektusának biomonitoring-vizsgálata. Kézirat, 35 pp. 18. KEVEY B. (2003): Botanikai szakvélemény a tervezett Tenkes-hegy TT északi részének kezelési tervéhez. Kézirat, 41 pp. + 1 kart. 19. KEVEY B. (2003): A Boronka-melléki TK botanikai kezelési terve. Kézirat, 28 pp. 20. KEVEY B. (2004): A Bátaapáti határába tervezett rádióaktív hulladéklerakó környékének természetvédelmibotanikai alapállapot-felmérése III. Bükkös, gyertyános-tölgyes és cseres-tölgyes tavaszi és nyári aszpektusának biomonitoring-vizsgálata. Kézirat, 32 pp. 21. KEVEY B. (2005): Változások a Bátaapáti határába tervezett rádióaktív hulladéklerakó környékének növénytakarójában I. Kaszálórét és száraz gyep tavaszi és nyári aszpektusának biomonitoring-vizsgálata. Kézirat, 28 pp. 22. KEVEY B. (2006): Változások a Bátaapáti határába tervezett rádióaktív hulladéklerakó környékének növénytakarójában II. Magassásos, égerliget és szurdokerdő tavaszi és nyári aszpektusának biomonitoringvizsgálata. Kézirat, 35 pp. 23. KEVEY B. (2006): A Duna-Dráva Nemzeti Park dunai szakaszának kezelési terve I. Botanikai rész. Kézirat, 70 pp. 24. KEVEY B. (2006): Magyarország erdőtársulásai. Die Wälder von Ungarn. Akadémiai doktori értekezés (kézirat). Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, 443 pp. + 237 fig. + 226 tab. 25. KEVEY B. & ALEXAY Z. (2001): Szakvélemény a Szigetköz vízpótlási megoldási alternatívák ökológiai hatásairól. Kézirat, 56 pp. + 1 kart. 26. KEVEY B. & ALEXAY Z. (2002): Szakvélemény a Mosoni-Duna partmenti élővilágának állapotáról és veszélyeztetettségéről. Kézirat, 41 pp. + 1 kart. 27. KEVEY B. & ALEXAY Z. (2005): A Nagy-Duna parti övezetének fás növénytársulásai és azok természetvédelmi szempontú értékelése. Kézirat, 26 pp. + 1 kart. 28. KEVEY B., ALEXAY Z. & LENDVAI G. (2006): A Nagy-Duna szigeteinek természetvédelmi-botanikai állapotfelmérése a Szigetköztől a Mohácsi-szigetig. Kézirat, 264 pp. + 28 kart. 29. KEVEY B. & CSETE S. (2000): Jelentés a Dráva-sík erdőtársulásaiban 2006. évben végzett monitoringvizsgálatokról 1. (kézirat), 18 pp. 30. KEVEY B. & CSETE S. (2001): Jelentés a Dráva-sík erdőtársulásaiban 2006. évben végzett monitoringvizsgálatokról 2. (kézirat), 23 pp. 31. KEVEY B. & CSETE S. (2002): Jelentés a Dráva-sík erdőtársulásaiban 2006. évben végzett monitoringvizsgálatokról 3. (kézirat), 25 pp. 32. KEVEY B. & CSETE S. (2003): Jelentés a Dráva-sík erdőtársulásaiban 2006. évben végzett monitoringvizsgálatokról 4. (kézirat), 24 pp. 33. KEVEY B. & CSETE S. (2004): Jelentés a Dráva-sík erdőtársulásaiban 2006. évben végzett monitoringvizsgálatokról 5. (kézirat), 26 pp. 34. KEVEY B. & CSETE S. (2005): Jelentés a Dráva-sík erdőtársulásaiban 2006. évben végzett monitoringvizsgálatokról 6. (kézirat), 28 pp.

35. KEVEY B. & CSETE S. (2006): Jelentés a Dráva-sík erdőtársulásaiban 2006. évben végzett monitoringvizsgálatokról 6. (kézirat), 29 pp. 36. KEVEY B. & TOLDI M. (1998): Botanikai szakvélemény a Fehérvizi-láp rekonstrukciós tervéhez. Kézirat, 28 pp. 37. KEVEY B. & TÓTH I. ZS. (2004): Növényfajok védelme. Bánáti bazsarózsa Paeonia banatica ROCHEL. Kézirat, 24 pp. e) Egyetemi tankönyvek, jegyzetek 1. KEVEY B. (2006): A növényföldrajz és társulástan alapjai. Pécsi Tudományegyetem Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék, Pécs. Házi jegyzet (kézirat), 87 pp. 2. KEVEY B. (2006): Botanikai alapállapotfelmérés. Pécsi Tudományegyetem Biológiai Intézet, Pécs (megjelenés alatt), 38 pp. f) Népszerűsítő könyvfejezetek 1. KEVEY B. (1995): A Mecsek növényvilága. In: BARONEK J. (szerk.): A Mecsek természetjáró kalauza. Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, Pécs, pp. 32 42. 2. KEVEY B. (1997): Dél-Dunántúl növényvilága. In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél- Dunántúl természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 32 33. 3. KEVEY B. (1997): Zalakomári tarajos pajzsika termőhelye. In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél-Dunántúl természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 50 51. 4. KEVEY B. (1997): Őrtilos-Zákányi-dombok. In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél- Dunántúl természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 74 75. 5. KEVEY B. (1997): Baláta-tó. In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél-Dunántúl természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 90 93. 6. KEVEY B. (1997): Barcsi ősborókás. In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél-Dunántúl természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 96 104. 7. KEVEY B. (1997): Lankóci-erdő. In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél-Dunántúl természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 104 105. 8. KEVEY B. (1997): Zselicség. In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél-Dunántúl természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 105 114. 9. KEVEY B. (1997): Szaporcai Ó-Dráva-meder. In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél- Dunántúl természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 137 140. 10. KEVEY B. (1997): Szársomlyó. In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél-Dunántúl természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 140 144. 11. KEVEY B. (1997): Jakab-hegy. In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél-Dunántúl természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 146 149. 12. KEVEY B. (1997): Melegmányi-völgy. In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél-Dunántúl természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 153 155. 13. KEVEY B. (1997): Keleti-Mecsek. In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél-Dunántúl természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 155 162. 14. KEVEY B. (1997): Keleti-Mecsek. In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Szentegáti-erdő. A Dél-Dunántúl természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 164 166. 15. KEVEY B. (1997): Pécsi Városi Parkerdő. In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Szentegáti-erdő. A Dél-Dunántúl természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 185 186. 16. KEVEY B. (1999): Heuffel-zanót - Chamaecytisus heuffelii (WIERZB.) ROTHM. In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 149. 17. KEVEY B. (1999): Pofók árvacsalán - Lamium orvala L. In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 201. 18. KEVEY B. (1999): Bársonyos görvélyfű - Scrophularia scopolii HOPPE. In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 203. 19. KEVEY B. (1999): Posvány kakastaréj - Pedicularis palustris L. In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 203. 20. KEVEY B. (1999): Ikrás fogasír - Dentaria glandulosa W. et K. In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 215. 21. KEVEY B. (1999): Hármaslevelű fogasír - Dentaria trifolia W. et K. In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 215.

22. KEVEY B. (1999): Erdei holdviola - Lunaria rediviva L. In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 215. 23. KEVEY B. (1999): Répás holdviola - Lunaria annua L. subsp. pachyrrhiza (BORB.) HAY. In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 215. 24. KEVEY B. (1999): Baranyai peremizs - Inula spiraeifolia L. In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 235. 25. KEVEY B. (1999): Szíveslevelű hídőr - Caldesia parnassifolia (L.) PARL. In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 271. 26. KEVEY B. (1999): Magyar kikerics - Colchicum hungaricum JANKA. In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 273. 27. KEVEY B. (2002): A Mecsek növényvilága. In: BARONEK J. & STRASSER P. (szerk.): A Mecsek természetjáró kalauza. Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, Pécs, pp. 111-124. 28. KEVEY B. (2004): A park és a Szigetköz. In: NAGYNÉ MAJOROS Gy. (szerk.): Lélegző örökségünk. Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület, Mosonmagyaróvár, pp. 23 30. g) Népszerűsítő cikkek 1. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Magyar kikerics (Colchicum hungaricum). Dunántúli Napló 1995. március 6. 2. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Májvirág (Hepatica nobilis). Dunántúli Napló 1995. április 4. 3. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Szártalan kankalin (Primula vulgaris). Dunántúli Napló 1995. április 10. 4. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus). Dunántúli Napló 1995. május 17. 5. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Vitézvirág (Anacamptis pyramidalis). Dunántúli Napló 1995. július 4. 6. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Bajuszkosbor (Epipogium aphyllum). Dunántúli Napló 1995. július 20. 7. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria). Dunántúli Napló 1995. július 25. 8. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Királyharaszt (Osmunda regalis). Dunántúli Napló 1995. július 11. 9. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Heuffel zanót (Cytisus heuffelii). Dunántúli Napló 1995. augusztus 2. 10. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Havasi tisztesfű (Stachys alpina). Dunántúli Napló 1995. augusztus 10. 11. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Hegyipáfrány (Lastrea limbosperma). Dunántúli Napló 1995. augusztus 17. 12. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens). Dunántúli Napló 1995. augusztus 24. 13. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Lapos korpafű (Diphasium complanatum). Dunántúli Napló 1995. szeptember 20. 14. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Csillag őszirózsa (Aster amellus). Dunántúli Napló 1995. október 20. 15. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Örménygyökér (Inula helenium). Dunántúli Napló 1995. október 27. 16. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Mételyfű (Marsilea quadrifolia). Dunántúli Napló 1995. november 10. 17. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Rucaöröm (Salvinia natans). Dunántúli Napló 1995. november 30. 18. KEVEY B. (1997): A természetvédelem problémái hazánkban. Öt Szú 1 (3). Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs. 1997. december: 4 5. 19. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus). Dunántúli napló 1998. július 16: 6. 20. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. A kipusztulás szélén (Ophrys scolopax ssp. cornuta). Dunántúli napló 1998. július 30: 7. 21. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. A Szársomlyó féltett árvája (Colchicum hungaricum). Dunántúli napló 1998. augusztus 13: 7. 22. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. Gyapjas-bozontos gyógynövény (Digitalis lanata). Dunántúli napló 1998. augusztus 27: 7. 23. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink: Villányban van, a Mecseken nincs (Ophrys sphegodes). Dunántúli napló 1998. szeptember 10: 7.

24. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. Mocsarak keresett kardvirága (Gladiolus palustris). Dunántúli napló 1998. szeptember 24: 12. 25. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. A nagy verseny vesztese (Ophrys apifera). Dunántúli napló 1998. október 8: 9. 26. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. Egy valódi bennszülött (Vincetoxicum pannonicum). Dunántúli napló 1998. október 22: 7. 27. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. A napsütés nyúlánk virága (Digitalis ferruginea). Dunántúli napló 1998. november 5: 7. 28. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. A kipusztulás szélén (Ophrys insectifera). Dunántúli napló 1998. november 19: 7. 29. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. A Dina lángvörös vándora (Lilium bulbiferum). Dunántúli napló 1998. december 3: 7. 30. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. A jégkorszak menekültje (Paeonia officinalis ssp. banatica). Dunántúli napló 1998. december 17: 7. 31. KEVEY B. (2002): Dr. Horvát Adolf Olivér O. Cist. 95 éves. Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának és Kollégiumának Évkönyve 2001/2002. Pécs, pp. 54 58. 32. KEVEY B. (2002): Dr. Horvát Adolf Olivér O. Cist. 95 éves. Mecsek Egyesület Évkönyve 60: 7 12. 33. KEVEY B. & BAUER N. (2001): Új növényritkaság a Bakonyból. TermészetBÚVÁR 56 (2001/4): 41. h) Konferencia összefoglalók 1. KEVEY B. (1997): A szentegáti bükkállomány társulási viszonyai. A Dráva természeti Értékeit Kutatók Konferenciája. Pécs, 1997. március 20 21. (Összefoglalók). Pécs, pp. 13. 2. KEVEY B. (2002): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Szigetköz ligeterdeire. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8 10. (Összefoglalók), pp. 63. 3. KEVEY B. (2004): Magyarország tetőerdei. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében VI. Keszthely, 2004. február 26 29. (Összefoglalók), pp. 10. 4. KEVEY B. & HIRMANN A. (2002): NS számítógépes cönológiai programcsomag. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8 10. (Összefoglalók), pp.: 74. 5. KEVEY B. & KIRÁLY G. (2002): A Scrophularia scopolii HOPPE magyarországi elterjedése. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8 10. (Összefoglalók), pp.: 19 20. 6. KEVEY B. (2005): A Mecsek botanikai kutatásának története. In: Dél-Dunántúl Zöld Szigete Konferencia a Mecsekért. Pécs, 2005. október 5. (Összefoglalók). Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, Mecsek Egyesület, Mecseki Erdészeti Rt. Pécs, CD-ROM: 2 pp. 7. FACSAR G., KEVEY B. & BÉNYEI-HIMMER M. (1996): Data for the knowledge of native Helleborus populations. Abstracts. Lippay János Scientific Symposium. Budapest, 17 18th October 1996. Univ. Hort. Food Ind. Budapest, pp.: 16 17. Publikációk Kandidátusi cím Kandidátusi cím után Összesen előtt Térképek 1-1 Tudományos könyvfejezetek 2 33 35 Tudományos cikkek 30 67 97 Egyéb tudományos kiadványok 1 1 2 Jelentősebb tudományos kéziratok 6 37 43 Egyetemi tankönyvek, jegyzetek 1 2 3 Népszerűsítő könyvek 2-2 Népszerűsírő könyvfejezetek 2 28 30 Népszerűsítő cikkek 94 33 126 Intézeti jelentések 4-4 Konferencia összefoglalók 3 7 10 Összesen 146 208 354

KEVEY BALÁZS CITÁCIÓS JEGYZÉKE ( Hungaricum témakör) KEVEY B. (1977): Az Allium ursinum növényföldrajzi szerepe, különös tekintettel magyarországi előfordulási viszonyaira. Egyetemi doktori értekezés. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen (kézírat), 99 pp. 1. MAJER A. (1979): Búcsú egy különleges erdőtől. Erdőgazdaság és Faipar 1979 (3): 10 12. 2. MAJER A. (1984): Dég és környékének természetes növénytakarója. In: FÁKLYA CS. & VEREBICS G. (szerk.): Dég. Honismereti és természetrajzi tanulmányok. Községi Tanács, Dég, pp. 63 77. 3. MORSCHHAUSER T. (1995): A mecseki Tubes-hegy vegetációja. Tilia 1: 199 210. 4. DANCZA I. (1999): Florisztikai megfigyelések a Délnyugat-Dunántúl gyomvegetációjában. Kitaibelia 4: 319 327. KEVEY B. (1978): Az Allium ursinum L. magyarországi elterjedése. Bot. Közlem. 65: 165 175. Megjelent: 1979. 5. MAJER A. (1984): Dég és környékének természetes növénytakarója. In: FÁKLYA CS. & VEREBICS G. (szerk.): Dég. Honismereti és természetrajzi tanulmányok. Községi Tanács, Dég, pp. 63 77. 6. BÖLÖNI J., KERTÉSZ É., KIRÁLY G. & VIRÓK V. (2000): A Fekete- és Fehér-Körös menti erdők botanikai értékei. Kitaibelia 5 (1): 177 187. 7. SZUJKÓ-LACZA J. & KOVÁTS D. (1993): The flora of the Kiskunság National Park. Akadémiai Kiadó, Budapest, 172 pp. 8. KIRÁLY G. (1996): A Kőszegi-hegység edényes flórája. Tilia 3: 1 414. 9. ALMÁDI L. (1997): A Keszthelyi-hegység flórakutatásának története II. Bot. Közlem. 84: 141 145. 10. CSIKY J. (1997): Az Allium ursinum L. elterjedése egy mecseki mintaterületen, permi homokkő és triász mészkő határán. Kitaibelia 2: 323. 11. LÁJER K. (1999): Florisztikai adatok a Dunántúlról, valamint Vácrátót környékéről. Kitaibelia 4: 311 317. 12. VÖRÖSS L. Zs. (2003): A dégi kastély parkja. Folia Comloensis 12: 11 118. 13. CSAPODY I., KIRÁLY G., SZMORAD F. & TÍMÁR G. (2004): A Soproni-hegység edényes flórája. Flora Pannonica 2 (1): 1 507. 14. SRAMKÓ G. (2004): Dunántúli közép-dunai flóraválasztós fajok a Matricum flórájában. Kitaibelia 9 (1): 31 56. KEVEY B. (1980): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez I. Bot. Közlem. 67: 179 182. Megjelent: 1981. 15. MAJER A. (1984): Dég és környékének természetes növénytakarója. In: FÁKLYA CS. & VEREBICS G. (szerk.): Dég. Honismereti és természetrajzi tanulmányok. Községi Tanács, Dég, pp. 63 77. 16. LENDVAI G. (1990): A Tengelici-homokvidék északi részének vegetációja (áttekintés). Bot. Közlem. 77: 9 16. 17. SZUJKÓ-LACZA J. & KOVÁTS D. (1993): The flora of the Kiskunság National Park. Akadémiai Kiadó, Budapest, 172 pp. 18. BARTHA D. & MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron, 223 pp. 19. DÉNES A. (1996): Adatok a Villányi-hegység flórájához. Janus Pannonius Múz. Évk. 40 (1995): 5 8. 20. HORVÁTH F. (1997): Milyenek a flórakutatás kilátásai a Kárpát-medencében? Bot. Közlem. 84: 33 40. 21. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 22. PURGER D. (2002): Adatok a Baranyai-, Geresdi- és Szekszárdi-dombság flórájához. In: SALAMON- ALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 283 296. 23. VÖRÖSS L. Zs. (2003): A dégi kastély parkja. Folia Comloensis 12: 11 118.

KEVEY B. & CZIMBER GY. (1982): Az Allium ursinum növényföldrajzi szerepe a Szigetközben. Agrártudományi Egyetem, Keszthely. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei 24: 261 297. 24. CZIMBER GY. (1992): A Szigetköz szegetális gyomvegetációja. Doktori Értekezés tézisei. Mosonmagyaróvár. 25. WERNER E. (1990): A Felső-Szigetköz néhány botanikai értéke. Mosonmagyaróvári Kossuth L. Gimn. Évk. 1989 1990: 20 29. 26. CSIKY J. (1997): Az Allium ursinum L. elterjedése egy mecseki mintaterületen, permi homokkő és triász mészkő határán. Kitaibelia 2: 323. 27. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 28. SZABÓ M. (2005): Vizes élőhelyek tájökológiai jellemvonásai a Szigetköz példáján. MTA Doktori Értekezés, Kézírat, 172 pp. KEVEY B. (1983): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez II. Bot. Közlem. 70: 19 23. 29. ALMÁDI L. 1984. Adatok Tarnaőrs környékének flórájához. Fol. Hist.-Nat. Mus. Matr. 9: 15 17. 30. LENDVAI G. (1990): A Tengelici-homokvidék északi részének vegetációja (áttekintés). Bot. Közlem. 77: 9 16. 31. WERNER E. (1990): A Felső-Szigetköz néhány botanikai értéke. Mosonmagyaróvári Kossuth L. Gimn. Évk. 1989 1990: 20 29. 32. BÖLÖNI J., KERTÉSZ É., KIRÁLY G. & VIRÓK V. (2000): A Fekete- és Fehér-Körös menti erdők botanikai értékei. Kitaibelia 5 (1): 177 187. 33. BARTHA D. & MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron, 223 pp. 34. DÉNES A. (1996): Adatok a Villányi-hegység flórájához. Janus Pannonius Múz. Évk. 40 (1995): 5 8. 35. HORVÁTH F. (1997): Milyenek a flórakutatás kilátásai a Kárpát-medencében? Bot. Közlem. 84: 33 40. 36. ARNOLD, C., GILLET, F. & GOBAT, J. M. (1998): Occurrence of the wild vine Vitis vinifera ssp. silvestris in Europe. Vitis 37 (4): 159 170. 37. KIRÁLY G. (1999): Köszméte Ribes uva-crispa L. Tilia 7: 126 131. 38. KIRÁLY G. (1999): Vörös ribiszkék Ribes rubrum L. agg. Tilia 7: 132 143. 39. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 40. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 41. VÖRÖSS L. Zs. (2003): A dégi kastély parkja. Folia Comloensis 12: 11 118. HORVÁT A. O. & KEVEY B. (1983): Hornbeam-oak-forests in Ormánság. Macedonian Academy of Sciences and Arts, Contributions 4 (1 2): 203 210. 42. AJKAI A. (1998): Vegetation mapping as a base of botanical gis applications I. Vegetation map of the Atak forest (SW Hungary). Acta Bot. Hung. 41: 171 192. KEVEY B. (1984): Dég parkerdejének tölgy-kőris-szil ligetei. Bot. Közlem. 71: 51 61. 43. BARTHA D. & MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron, 223 pp. 44. CSIKY J. (1997): A Botrychium virginianum (L.) Sw. fotocönológiai és ökológiai vizsgálata a kunfehértói holdrutás erdőben. Kitaibelia 2: 56 68. 45. KIRÁLY G. (1999): Vörös ribiszkék Ribes rubrum L. agg. Tilia 7: 132 143. 46. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 47. VÖRÖSS L. Zs. (2003): A dégi kastély parkja. Folia Comloensis 12: 11 118. 48. MOLNÁR ZS. & VARGA Z. (2006): Dunai Alföld. In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 151-195.

KEVEY B. (1984): A Szentegáti bükkállomány botanikai értékei. Búvár 39 (2): 58 59. 49. DÉNES A. (1996): Adatok a Dráva-sík flórájához. Bot. Közlem. 83: 91 95. 50. AJKAI A. (1998): Vegetation mapping as a base of botanical gis applications I. Vegetation map of the Atak forest (SW Hungary). Acta Bot. Hung. 41: 171 192. 51. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. KEVEY B. (1984): Fragmentális szurdokerdők a Villányi-hegységben. Janus Pannonius Múz. Évk. 29: 23 28. Megjelent: 1985. 52. BORHIDI A. (1997): Dél-dunántúli ezüsthársas-bükkösök és gyertyános-tölgyesek. In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 136 139. 53. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 54. KOŠIR, P. & SURINA, B. (2005): Paeonio officinalis-tilietum platyphylli nova združba gozdov plemenitih listavcev v Cicariji (Jugozahodna Slovenija). In: DAROVEC, V. R. (red.): Meje in konfini. Založba Annales, Koper, pp. 345 366. 55. KOŠIR, P. (2005): Forests of valuable broad-leaved trees on non-carbonate bedrock in Slovenia (Dryopterido affini-aceretum pseudoplatani ass. nova hoc loco. Hacquetia 4 (1): 61 89. 56. BORHIDI A. (2006): Dél-Dunántúl. In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 371-393. KEVEY B. (1984): Bemutatjuk a kihaltnak vélt hármaslevelű fogasírt. Búvár 39 (10): 479. 57. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. HORVÁT, A. O. & KEVEY B. (1984): Az Ormánság gyertyános-tölgyesei. Pécsi Műszaki Szemle 29 (3): 15 18. 58. DÉNES A. (1996): The state of naturalness of meadows on the Drava lowland (South Hungary) a floristical evaluation. VII. Session Vegetation Mapping and Botanical Research on Nature Conservation Purpose. Proceedings of Research, Conservation, Management Conference Aggtelek, Hungary, 1 5. May 1996. pp. 303 308. 59. DÉNES A. (1996): Adatok a Dráva-sík flórájához. Bot. Közlem. 83: 91 95. 60. BORHIDI A. (1997): Dél-dunántúli ezüsthársas-bükkösök és gyertyános-tölgyesek. In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 136 139. 61. DÉNES A. (1997): Természetvédelmi értékek a Dráva-síki réteken és legelőkön. Új Kertgazdaság 3 (3): 47 49. 62. AJKAI A. (1999). A Dráva-holtágak fátlan növénytársulásai. Janus Pannonius Múz. Évk. 43 (1998): 27 39. 63. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. KEVEY B. & CZIMBER GY. (1984): A mosonmagyaróvári Május 1.-liget kapcsolata a Szigetköz természetes növénytakarójával. Agrártudományi Egyetem, Keszthely. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei 26: 235 255. 64. CZIMBER GY. (1992): A Szigetköz szegetális gyomvegetációja. Doktori Értekezés tézisei. Mosonmagyaróvár. 65. WERNER E. (1990): A Felső-Szigetköz néhány botanikai értéke. Mosonmagyaróvári Kossuth L. Gimn. Évk. 1989 1990: 20 29. 66. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. KEVEY B. (1985): A Dentaria trifolia W. & K. előfordulása Magyarországon. Bot. Közlem. 72: 151 153.

67. UBRIZSY-SAVOIA A. (1990): The illyrian species in the flora of Hungary and Italy. In: Illyrische Einstrahlungen im ostalpin-dinarischen Raum. Symposium in Keszthely, 25 29. Juni 1990: 95 104. Pannon Agraruniversität, Keszthely. 68. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 69. BARINA Z. (2004): A Dunántúli-középhegység növényföldrajzának főbb jellemzői. Flora Pannonica 2 (20): 37 55. KEVEY B. (1985): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez III. Bot. Közlem. 72: 155 158. 70. VÖRÖSS L. ZS. (1988): Adatok a Mezőföld flórájának ismeretéhez. Bot. Közlem. 74 75 (1987 1988): 121 126. 71. LENDVAI G. (1990): A Tengelici-homokvidék északi részének vegetációja (áttekintés). Bot. Közlem. 77: 9 16. 72. WERNER E. (1990): A Felső-Szigetköz néhány botanikai értéke. Mosonmagyaróvári Kossuth L. Gimn. Évk. 1989 1990: 20 29. 73. BARTHA D. & MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron, 223 pp. 74. DÉNES A. (1996): Értékes vegetációfoltok a Keleti-Mecsek déli lábánál. Természetvéd. Közlem. 3 4: 71 79. 75. DÉNES A. (1996): Adatok a Villányi-hegység flórájához. Janus Pannonius Múz. Évk. 40 (1995): 5 8. 76. HORVÁTH F. (1997): Milyenek a flórakutatás kilátásai a Kárpát-medencében? Bot. Közlem. 84: 33 40. 77. KIRÁLY G. (1999): Köszméte Ribes uva-crispa L. Tilia 7: 126 131. 78. KIRÁLY G. (1999): Vörös ribiszkék Ribes rubrum L. agg. Tilia 7: 132 143. 79. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 80. KIRÁLY A. & KIRÁLY G. (2000): A Délnyugat-Kisalföld növényföldrajzi kutatásának előzetes eredményei. Kitaibelia 5 (2): 307 311. 81. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 82. VÖRÖSS L. ZS. (2003): A dégi kastély parkja. Folia Comloensis 12: 11 118. KEVEY B. (1985 1986): A Villányi-hegység bükkösei. Janus Pannonius Múz. Évk. 30 31: 7 9. Megjelent: 1987. 83. BORHIDI A. (1997): Dél-dunántúli ezüsthársas-bükkösök és gyertyános-tölgyesek. In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 136 139. 84. ARNOLD, C., GILLET, F. & GOBAT, J. M. (1998): Occurrence of the wild vine Vitis vinifera ssp. silvestris in Europe. Vitis 37 (4): 159 170. 85. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 86. CSIKY J. (2003): A Nógrád-Gömöri bazaltvidék flórája és vegetációja. Tilia 11: 167 339. 87. CSIKY J. (2004): A Karancs, a Medves-vidék és a Cerová vrchovina (Nógrád-Gömöri bazaltvidék) flóra- és vegetációtérképezése. Pécsi Tudományegyetem TTK Biológiai Intézet, Növénytani Tanszék, Pécs, 451 pp. KEVEY B. (1986): A Szigetköz ősi növényvilága. A Derék-erdő. Búvár 1986 (8): 2 4. 88. BALOGH Á., CSEMEZ A. & RECHNITZER J. (1993): A Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Budapest. 89. CSEMEZ A. & CSIMA P. (1993): Dunai Nemzeti Park és térsége regionális tájrendezési terve. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest. 90. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. KEVEY B. & HORVÁT A. O. (1986): Die Verbreitung einiger submediterraner Pflanzenarten in Südost-Transdanubien. Verh. Zool.-Bot. Ges. Österreich 124: 23 40. 91. LELKES A. (1999): Lónyelvű csodabogyó Ruscus hypoglossum L. Tilia 7: 281 285.

92. BARTHA D. & MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron, 223 pp. 93. AJKAI A. (1998): Vegetation mapping as a base of botanical gis applications I. Vegetation map of the Atak forest (SW Hungary). Acta Bot. Hung. 41: 171 192. 94. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 95. KIRÁLY G. & HORVÁTH F. (2000): Lehetőségek a magyarországi flóratérképezés hálórendszerének megválasztására. Kitaibelia 5 (2): 357 368. KEVEY B. (1987): A martonvásári kastélypark tölgy-kőris-szil ligeterdői. Bot. Közlem. 73 (1986): 33 42. 96. BARTHA D. & MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron, 223 pp. 97. CSIKY J. (1997): A Botrychium virginianum (L.) Sw. fotocönológiai és ökológiai vizsgálata a kunfehértói holdrutás erdőben. Kitaibelia 2: 56 68. 98. KIRÁLY G. (1999): Vörös ribiszkék Ribes rubrum L. agg. Tilia 7: 132 143. 99. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 100. BARINA Z. (2004): A Dunántúli-középhegység növényföldrajzának főbb jellemzői. Flora Pannonica 2 (20): 37 55. 101. MOLNÁR ZS. & VARGA Z. (2006): Dunai Alföld. In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 151-195. KEVEY B. (1987 1988): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez IV. Bot. Közlem. 74 75: 93 100. Megjelent: 1988. 102. LENDVAI G. (1990): A Tengelici-homokvidék északi részének vegetációja (áttekintés). Bot. Közlem. 77: 9 16. 103. WERNER E. (1990): A Felső-Szigetköz néhány botanikai értéke. Mosonmagyaróvári Kossuth L. Gimn. Évk. 1989 1990: 20 29. 104. BARTHA D. & MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron, 223 pp. 105. DÉNES A. (1996): Adatok a Villányi-hegység flórájához. Janus Pannonius Múz. Évk. 40 (1995): 5 8. 106. HORVÁTH F. (1997): Milyenek a flórakutatás kilátásai a Kárpát-medencében? Bot. Közlem. 84: 33 40. 107. ARNOLD, C., GILLET, F. & GOBAT, J. M. (1998): Occurrence of the wild vine Vitis vinifera ssp. silvestris in Europe. Vitis 37 (4): 159 170. 108. KIRÁLY G. (1999): Köszméte Ribes uva-crispa L. Tilia 7: 126 131. 109. KIRÁLY G. (1999): Vörös ribiszkék Ribes rubrum L. agg. Tilia 7: 132 143. 110. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 111. KIRÁLY A. & KIRÁLY G. (2000): A Délnyugat-Kisalföld növényföldrajzi kutatásának előzetes eredményei. Kitaibelia 5 (2): 307 311. 112. PURGER D. (2002): Törpe mandula (Prunus tenella Batsch, syn.: Amygdalus nana L.) a Baranyaidombságon. Kitaibelia 7 (2): 281. 113. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 114. VÖRÖSS L. ZS. (2003): A dégi kastély parkja. Folia Comloensis 12: 11 118. 115. SZABÓ M. (2005): Vizes élőhelyek tájökológiai jellemvonásai a Szigetköz példáján. MTA Doktori Értekezés, Kézírat, 172 pp. KEVEY B. (1988): Útmutató a TTSZ őrök részére a Dél-dunántúli OKTH Felügyelőség működési területén elterjedt veszélyeztetett, védett, fokozottan védett növényeiről. Pécs. 116. FARKAS S. (1990): Tolna megye védett növényei. Babits Mihály Művelődési Központ, Szekszárd, 250 pp. 117. DÉNES A. (1996): Értékes vegetációfoltok a Keleti-Mecsek déli lábánál. Természetvéd. Közlem. 3 4: 71 79. 118. DÉNES A. (1996): Adatok a Dráva-sík flórájához. Bot. Közlem. 83: 91 95. 119. NAGY G., GERGELY T. & TÓTH I. ZS. (1998): Új adatok az Epipactis-fajok mecseki előfordulásaihoz. Kitaibelia 3: 249 251. 120. TÍMÁR G. (1999): Farkasboroszlán Daphne mezereum L. Tilia 7: 89 96. 121. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp.

122. NAGY G. (2001): A Nyugat-Mecsek botanikai értékei. Folia Comloensis 10: 143 152. 123. PURGER D. (2002): Adatok a Baranyai-, Geresdi- és Szekszárdi-dombság flórájához. In: SALAMON- ALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 283 296. 124. NAGY G. (2004): A Melegmány-völgy Természetvédelmi Területen és közvetlen környékén megfigyelt védett növényfajok (Mecsek hegység). Folia Comloensis 13: 87 92. KEVEY B. (1989): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez V. Bot. Közlem. 76 (1989): 83 96. Megjelent: 1990. 125. LENDVAI G. (1990): A Tengelici-homokvidék északi részének vegetációja (áttekintés). Bot. Közlem. 77: 9 16. 126. BÖLÖNI J., KERTÉSZ É., KIRÁLY G. & VIRÓK V. (2000): A Fekete- és Fehér-Körös menti erdők botanikai értékei. Kitaibelia 5 (1): 177 187. 127. LENDVAI G. & KALOTÁS ZS. (1990): A zergeboglár (Trollius europaeus L.) új alföldi termőhelye a Tengelici-homokvidéken. Bot. Közlem. 77: 25 29. 128. LENDVAI G. & HORVÁTH A. (1994): Adatok a Mezőföld löszflórájához. Bot. Közlem. 81: 9 12. 129. BARTHA D. & MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron, 223 pp. 130. DÉNES A. (1996): Adatok a Villányi-hegység flórájához. Janus Pannonius Múz. Évk. 40 (1995): 5 8. 131. NOVACSEK P. (1996): Adatok Somogy flórájához. Somogyi Múzeumok Közleményei 12: 257 261. 132. HORVÁTH F. (1997): Milyenek a flórakutatás kilátásai a Kárpát-medencében? Bot. Közlem. 84: 33 40. 133. ARNOLD, C., GILLET, F. & GOBAT, J. M. (1998): Occurrence of the wild vine Vitis vinifera ssp. silvestris in Europe. Vitis 37 (4): 159 170. 134. HORVÁTH A. (1998): A mezőföldi fátlan löszvegetáció florisztikai és cönológiai jellemzése. Kitaibelia 3: 91 94. 135. BOROVICS A., KÉZDY P. & SZMORAD F. (1999): Magyar tölgy Quercus frainetto TEN. Tilia 7: 48 54. 136. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 137. KIRÁLY A. & KIRÁLY G. (2000): A Délnyugat-Kisalföld növényföldrajzi kutatásának előzetes eredményei. Kitaibelia 5 (2): 307 311. 138. BAUER N., KENYERES Z. & MÉSZÁROS A. (2001): A berhidai Koldustelek löszvölgyének flórája és vegetációja (Veszprém megye). Fol. Mus. Hist. Nat. Bakonyiensis, Zirc 17 (1998): 65 86. 139. PURGER D. (2002): Adatok a Baranyai-, Geresdi- és Szekszárdi-dombság flórájához. In: SALAMON- ALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 283 296. 140. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 141. VÖRÖSS L. ZS. (2003): A dégi kastély parkja. Folia Comloensis 12: 11 118. KEVEY B. (1990): Déldunántúl természeti értékei 1. fokozottan védett növények. Pécs. 142. HORVÁTH Z. (1992): A gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata EHRH.) tömeges előfordulása a bácsalmási Sóstót övező kocsányos tölgyesben. Gyógyszerészet 36 (1992. június): 1 2. 143. DÉNES A., MOLNÁR A., SULYOK J. & VIDÉKI R. (1994): A Himantoglossum caprinum (M.-BIEB.) SPRENG. előfordulása és cönológiai viszonyai a Villányi-hegységben. Janus Pannonius Múz. Évk. 38 (1993): 19 25. 144. DÉNES A. (1996): Adatok a Dráva-sík flórájához. Bot. Közlem. 83: 91 95. 145. LÁJER K. (1998): Az Aldrovanda vesiculosa L. újabb előfordulása és egyéb adatok Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 3: 263 274. 146. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 147. NAGY G. (2001): A Nyugat-Mecsek botanikai értékei. Folia Comloensis 10: 143 152. 148. LENDVAI G. (2006): What is Paeonia officinalis subsp. banatica (ROCHEL) SOÓ 1960?. Acta Bot. Hung. 48 (1 2): 77 83. KEVEY B. (1991): Új adatok a Keleti-Mecsek flórájához. Folia Comloensis 4: 11 20. 149. BARINA Z. (2003): Kiegészítések a hazai Corydalis fajok ismeretéhez. Flora Pannonica 1: 68 75.