A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet és kutatása. Előszó a tanulmánykötethez

Átírás

1 Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat Pécs, 1992 A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet és kutatása. Előszó a tanulmánykötethez UHERKOVICH Ákos UHERKOVICH, Ákos: Béda-Karapancsa landscape-protection area (South Hungary) and its examination. Preface to the volume. Abstract. Species of several plant and animal groups are presented in twenty-two papers of recent volume. The landscape protection area was studied mostly in the years plant and 2359 animal species (of which just 2000 insects) are enumerated and discussed. Some aspects of natural protection are shown, mostly the protection of habitats. Bevezető: a védetté nyilvánítás A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 1989-ben létesítette 3/1989. (П. 22.) KVM sz. rendeletével a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzetet. "A védetté nyilvánítás célja a táj jellegzetes arculatának és természeti értékeinek megóvása, a védett madarak háborítatlan fészkelésének és vonulásának biztosítása. A védelem elősegíti a védelmi célokkal összehangolt erdő- és vadgazdálkodást, és biztosítja a tudományos kutatások feltételeit és azok zavartalanságát." ' A tájvédelmi körzet teljes területe 6497,3 hektár, ebből fokozottan védett 1092,4 hektár. A fenti rendelet 1. sz. melléklete felsorolja azokat az ingatlannyilvántartási helyrajzi számokat, amelyek a tájvédelmi körzet területéhez tartoznak. A Duna bal partján Hercegszántó (Bács-Kiskun megye) és Homorúd (Baranya megye), a jobb parton Kölked és Mohács határába esnek ezek a részek. Ugyanezen rendelet 2. sz. melléklete ismerteti a tájvédelmi körzeten belül a fokozottan védett területeket. A tájvédelmi körzet vázlatos térképét a benne előforduló legfontosabb megnevezésekkel az 1. ábrán láthatjuk. A Dél-Dunántúlon korábban a következő tájvédelmi körzetek voltak (zárójelben alapításuk évével): Barcsi borókás Tájvédelmi Körzet (1974) Zselici Tájvédelmi Körzet (1976) Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet (1977) Gemenci Tájvédelmi Körzet (1977) A Béda-Karapancsai TK után hozták létre a Boronka-melléki TK-t (1990-ben), s tervezték - legalábbis a Vörös Könyv (RAKONCZAY 1990) szerint - a Gyulaji-erdő tájvédelmi körzetté nyilvánítását. 7

2 1. ábra. A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet térképvázlata a fontosabb hely-megnevezésekkel. Fig. 1. Schematic map of the Béda-Karapancsa landscape protection area with the most important local names. Földrajzi helyzet, felszín, éghajlat A tájvédelmi körzet a magyarországi Duna-szakasz legdélibb részének két oldalán, tehát részben az Alföldön, részben a Dunántúlon helyezkedik el. Közigazgatásilag Baranya és Bács-Kiskun megyékhez tartozik. Tengerszintfeletti magassága m körül van, benne a relatív magasságkülönbségek csak néhány métert tesznek ki. A felszínt folyóvízi hordalék borítja, ezen öntéstalajok jöttek létre. A Duna védtöltései között a felszíni formák jelenleg is gyorsan változnak. A mentett ártereken a holtágak feltöltődése meglehetősen előrehaladott állapotban van. Mind a dunántúli, mind az alföldi oldalon számos Duna holtág található. A Béda- Duna keskeny, feltöltődött és erősen eutrofizálódott víz. A Külsó-Béda magas vízállásnál vízutánpótlást kap. A terület keleti részén kanyargó Budzsaki-holtág egyes szakaszai a Ferenc-csatorna részeit képezi. Nagyrészt erősen eutrofizálódott víz ez is, bár általában jobb állapotban van, mint a jobbparti holtágak. Maga a Duna nem része a tájvédelmi körzetnek, azonban Mohács alatti szigete, a Cigány-zátony igen. 8

3 A tájvédelmi körzetben rendszeres meteorológiai megfigyelések nem folytak. Éghajlatát így a fontosabb hazai klimatológiai munkák alapján (pl. BACSÓ, KAKAS és TAKÁCS 1953) tudjuk körvonalazni. Eszerint néhány jellegzetessége a következő: A januári középhőmérséklet , a júliusi e C. Az évi átlagos hőingadozás alapján középúton helyezkedik el ,5 C-os értékével a legkontinentálisabb alföldi tájak és a leginkább óceáni hatást mutató nyugati országrészek között. A fagyos napok száma csaknem a legalacsonyabb, a nyári napok száma pedig csaknem legmagasabb itt országos visszonylatban. Az éves csapadékösszeg meghaladja a 600 mm-t. Mivel a tájvédelmi körzet nagyobb részét erdők borítják, ezért a hőmérséklet járása még kevésbé szélsőséges, a levegő pedig nedvesebb, mint a környező erdőtlen területeken. A kutatások megszervezése és célja A dél-dunántúli tájvédelmi körzetek kutatása különböző mértékű volt. A Barcsi Tájvédelmi Körzetet alaposan kikutatták, erre hosszú idő és elegendő pénz állt rendelkezésre. A kutatások eredményeinek nagy része a "Barcsi borókás élővilága I-IV." gyűjteményes kötetekben jelent meg (UHERKOVICH 1978, 1981, 1983, 1985). Ezzel a Barcsi TK legalább olyan jól ismertté vált, mint némelyik nemzeti parkunk, amelyek tudományos feltárására igen sok energiát fordítottak. A Zselici Tájvédelmi Körzet kutatása megkezdődött, egyes eredményeit publikáltuk is, azonban a barcsiéhoz hasonló összefoglaló gyűjteményes kötetek nem jelentek meg innét. Ugyancsak befejezetlen a Kelet- Mecseki Tájvédelmi Körzet kutatása, innét is csak egyes rész-eredményeket közöltek. Gemenci Tájvédelmi Körzetben csak egy-két állatcsoport behatóbb vizsgálata történt meg, önálló publikált dolgozat innét még nincs. A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet kutatása éppen arra az időszakra esett, amikor a természetvédelem minisztériumi irányításában alapvető változások zajlottak le ben, a kutatások kezdő évében a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium volt a természetvédelem gazdája. Ez évben a pécsi székhelyű Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság felügyelete alá tartozott a tájvédelmi körzet ben átvette a Kiskunsági Nemzeti Park (miközben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium lett a természetvédelem legfelsőbb államhatalmi szerve), 1991-ben pedig a pécsi székhelyű Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatósághoz került vissza a tájvédelmi körzet felügyelete. Mindhárom felügyeleti szerv a következő intézményeket bízta meg a tájvédelmi körzet kutatásával: Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszéke (botanikai kutatások, koordinátor: dr. Borhidi Attila tanszékvezető egyetemi tanár). Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya (gerinctelen zoológiai kutatások, koordinátor: dr. Uherkovich Ákos múzeumi osztályvezető). Janus Pannonius Tudományegyetem Állattani Tanszéke (gerinces zoológiai kutatások, ökológiai vizsgálatok, koordinátor: dr. Majer József egyetemi docens). A kutatásokra biztosított pénzügyi fedezet évi mintegy kutató terepmunkájának és anyagfeldolgozó munkájának költségeire volt elegendő. A rendelkezésre álló rövid idő és korlátozott pénzügyi lehetőségek miatt a kutatások céljai szerényebbek lehettek, mint voltak korábban, például a Barcsi Tájvédelmi Körzet kutatásánál. 9

4 Elsősorban arra szerettek volna választ kapni a természetvédelmi kezelő szervek, hogy a vizsgálati területen mely fajok élnek egy-egy csoportból, melyek azok a biotópok, amelyek különösen értékesek, és a hazai védett növény- és állatfajok közül melyek, hol, milyen állományokban fordulnak elő. A "leltárkészítés" egyes csoportoknál viszonylag jó eredményt adott. A kevés védett faj előfordulási viszonyait csak részben tudtuk tisztázni. A tájvédelmi körzet legértékesebb területeit illetően természetesen bizonyos nézetkülönbségek alakultak ki egyes kutatók között vizsgált csoportjuktól függően. A kutatások résztvevői, témái A terepmunka 3 évig tartott ( ). Ezalatt az anyagok nagyobb részének feldolgozása is megtörtént első felében elkészültek az egyes növény- és állatcsoportok vizsgálatairól szóló részletesebb tanulmányok, szám szerint 22, ezek a jelen kötetben kapnak helyet. A terep- és feldolgozó munka résztvevői a következők voltak: Ábrahám Levente (Kaposvár): Neuroptera, Lepidoptera Ádám László (Budapest): Coleoptera - Staphylinidae Borhidi Attila (Pécs): flóra és vegetáció Horvatovich Sándor (Pécs): Coleoptera Józan Zsolt (Mernye): Hymenoptera - Aculeata Kevey Balázs (Pécs): flóra és vegetáció Loksa Imre (Budapest): Chilopoda, Diplopoda, Collembola Majer József (Pécs): Vertebrata Merkl Ottó (Budapest): Coleoptera Nógrádi Sára (Pécs): Trichoptera Oroszné Kovács Zsuzsanna (Pécs): florisztika Papp Viktor Gábor (Pécs): Odonata Podlussány Attila (Budapest): Coleoptera - Curculionidae Sár József (Pécs): Coleoptera Szabóky Csaba (Budapest): Microlepidoptera Szél Győző (Budapest): Coleoptera - vízibogarak Szinetár Csaba (Szombathely): Arachnoidea Sziráki György (Budapest): Psocoptera, Neuroptera Tóth Imre (Baja): flóra és vegetáció Tóth Sándor (Zirc): Diptera, Odonata Uherkovich Ákos (Pécs): Lepidoptera, Trichoptera Varga András (Gyöngyös): Mollusca Eredmények A 3 éves, állandó változásokkal terhelt kutatási időszak nem tette lehetővé a folyamatos és elmélyült munkát. Éppen ezért az eredmények erősen elmaradnak attól, amit a kutatások kezdetén vártunk. 10

5 Az egyes növény- és állatcsoportokban a következő fajszámot mutatták ki a vizsgálatok: Virágtalan növények (edényes virágtalanok): 4 Virágos növények: 199 Mollusca: 93 Arthropoda Insecta Odonata: 31 Psocoptera: 25 Megaloptera: 1 Neuroptera: 40 Coleoptera: 834 Trichoptera: 36 Lepidoptera: 408 Diptera: 311 Hymenoptera: 314 Arachnoidea: 105 Vertebrata: 161 Köszönetnyilvánítások Az Alsó-Dunavölgyi (Környezetvédelmi és) Vízügyi Igazgatóság Bajai Szakaszmérnöksége munkánkat ingyenes gáthasználati engedélyek kiadásával, valamint a gátőrházaknál kedvezményesen igénybe vehető szálláshelyekkel segítette a teljes kutatási periódus alatt. Ugyancsak lehetővé tette fénycsapda működtetését a karapancsai szivattyútelepen. Személy szerint Novok Rostás Sándort és Fenyves Lászlót illeti leginkább a köszönet. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság Pécsi Szakszmémöksége 1989-ben engedélyezte számunkra a védtöltéseken való közlekedést, ugyanekkor a böki gátőrház kedvezményes igénybevételét és ott fénycsapda felállítását. Dienes Béla (Kölked, Böki gátőrház) és Gorjánácz Mátyás (Hercegszántó, Karapancsa) a fénycsapdák, Harcos János (Hercegszántó, Hóduna gátőrház) Malaisecsapda kezelését látta el lelkiismeretesen. Irodalom A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 3/1989. (II. 22.) KVM rendelete egyes természeti területek védetté nyilvánításáról és tájvédelmi körzetek létesítéséről. - Magyar Közlöny.. (11): BACSÓ N., KAKAS J., TAKÁCS L Magyarország éghajlata. - Budapest. RAKONCZAY Z. (ed.) Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. 2. kiadás. - Akadémiai Kiadó, Budapest. UHERKOVICH Л. (ed.) A Barcsi ósborókás élővilága I. - Dunántúli Dolg. Term. tud. Sor. (Pécs) 1: ÜHERKOVICH Л. (ed.) A Barcsi borókás élővilága II. - Dunántúli Dolg. Term. tud. Sor. 2: UHERKOVICH Á. (ed.) A Barcsi borókás élővilága III. - Dunántúli Dolg. Term. tud. sor. 3: UHERKOVICH Á. (ed.) A Barcsi borókás élővilága IV. - Dunántúli Dolg. Term. tud. Sor. 5: