A K R O P O L I S Z Az akropolisz (görögül: felsıváros) az ókori görög városállamok általában magaslaton, hegytetın épült fellegvára volt. Itt állt a királyi palota és a város védıistenének temploma, ezért idıvel a városállam vallási központja lett. Leghíresebb az athéni akropolisz. Az athéni Akropolisz Görögországban található, az ókorból származó épületegyüttes. Görögország szerte számos hasonló akropolisz található, de méretei és kivitelezése miatt az athéni kitüntetett helyet foglal el közöttük. Az Akropolisz egy az attikai fennsíkból meredeken kiemelkedı kékesszürke színő mészkısziklára épült körülbelül 150 m tengerszint feletti magasságban. A sziklán talált nyomokból a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy már jóval az Akropolisz építésének ideje elıtt (Kr. e. 6000) éltek itt emberek, akik a sziklát ugyancsak erıdítmények építésére használták. Kr. e. 5. században kezdıdtek meg azok a munkálatok, amelyek az Akropoliszt fellegvárrá változtatták, amikor a perzsák i. e. 452-ben vereséget szenvedtek a Periklész vezette athéniaktól. Gyıztes hangulatukban a görögök óriási építkezésekbe kezdtek. A költségeket a déloszi szövetségtıl származó hőbéradókból állták, s a népgyőlésben ez heves tiltakozást váltott ki. A népgyőlés Periklészt választotta a tervezett építkezések vezetıjének, valamennyi munka intézıjének és felügyelıjének, a mővészi kivitelezés irányítója pedig Pheidiasz lett Periklész a város újjáépítésének központjába az Akropoliszt helyezte, de életében csak a Propülaia és a Parthenón lett készen.
Az Akropolisz épületei PARTHENÓN A Parthenón Athéna Parthenosz, vagyis a szőz Pallasz Athéné temploma az athéni Akropoliszon. Iktinosz és Kallikratész építette i. e. 447 és i. e. 432 között Periklész megbízásából, Pheidiasz mővészi tervei alapján. Az építész, Iktinosz úgy tervezte az épületet, hogy az alulról felfelé nézı tekintet számára lenyőgözı legyen. A Parthenont egy korábbi Athéné-templom helyén építették. A templomban állt Pheidiasz alkotása, egy aranyból és elefántcsontból készített hatalmas istennıszobor. Athéné Pharthenosz a háború istennıje, a költık, a kézmővesek, a filozófusok pártfogója volt. A dór építésrendben épült templom központi celláját egy fal két részre osztja: a nyugatkeleti tájolású templom keleti, nagyobb cellájában, az úgynevezett Hekatompedonban állt Athéna Parthenosz Pheidiasz által készített 12 m magas, krizelefantin technikával készült kultuszszobra, amelynek ruhája arany és elefántcsont borítású volt. A kisebb, nyugati cellát kincstárnak használták. A cellák elıtt csarnok van hat-hat oszloppal, az egész épületet körben oszlopsor veszi körül (a két homlokzaton nyolc-nyolc, a két oldalon tizenhét-tizenhét oszlop). A 72,5 33,9 méter mérető, dór elemeket iónokkal vegyítı templom az ókor egyik legszebb görög épülete. Szobordíszeit Pheidiasz tervei alapján készítették, 92 metopéjának dombormővei mítikus harcokat ábrázoltak: görögök és amazonok, istenek és gigászok, kentaurok és lapithák, Trója pusztulása. A cellát körülvevı fríz dombormőve a Panathénaia-ünnep felvonulását, a keleti oromcsoport Athéné születését, a nyugati pedig Athéné és Poszeidón harcát Attika uralmáért. A templomot a késıbbiekben különbözı célokra használták. Volt görög-ortodox, római katolikus templom, sıt mecset is. A törökök lıporraktárnak is használták. 1687-ben a velenceiek támadása során felrobbant, és a templom súlyosan megrongálódott. A XIX. században részben restaurálták. A szobrok egy része idegen múzeumokba került. A 19. század elején lord Elgin a szobordíszek jó részét Londonba vitte (Elgin-márványok), amelyek ma a British Museumban láthatóak. A görögök a 20. század elején a megmaradt részekbıl rekonstruálva felépítették. Akkoriban élénk színekkel festették ki a Parthenónt csak úgy, mint a fellegvár más épületeit is. Emiatt Plutarkhosz igen felháborodott: "Úgy aranyozzuk be és cicomázzuk fel városunkat, mint egy cédát". Ma tündöklı fehér márvány az egész épület.
EREKHTHEION Az athéni Akropolisz egyik fı nevezetessége, Pallasz Athéné régi temploma felett emelt szentély. Ez az épület volt a perzsák által lerombolt régi templom helyett az Akropolisz kultusztemploma. A rendkívül kecses, attikai ión stílusú épület i.e. 421 és i.e. 406 között épült, befejezésére azonban a Spártától elszenvedett vereség miatt soha nem került sor. Tervezıje nem ismert. A hagyományok szerint azon a helyen épült fel, ahol Athéné és Poszeidón versengése zajlott a város védnökségéért: ezen a helyen fakasztott a tengerek fıistene forrást, itt hullott le az égbıl a gyıztes Athéné olajfából készült szobra. Valószínőleg itt volt Erekhtheusz legendás király sírja is, akirıl az épület nevét kapta. Az Erekhtheion az athéni Akropolisz egyik fı nevezetessége, Pallasz Athéné régi temploma felett emelt szentély. Ez az épület volt a perzsák által lerombolt régi templom helyett az Akropolisz kultusztemploma. K É P Ez volt az utolsó épület, amelyet az Akropoliszon az i. e.v. század vége elıtt építettek, hogy pótolják Athéné korábbi templomát, amely a jelenlegi épület és a Parthenón helyén álló sétány között volt, amíg a perzsa háborúban le nem rombolták. I. e. 421 és 405 között emelték Philoklész vagy Kallikratész tervei alapján.a hat gyönyörő lányszobor ión ruházatot visel. Alkamenész alkotta ıket, aki Pheidiasz egyik legjobb tanítványa volt. Az Erekhtheión különbözı nagyon régi vallási emlékeket ırzött, többek közt Poszeidón Erekhtheusz kultuszának tárgyait.
PROPÜLAIA Propülaia az athéni Akropolisz kapuépülete. Az Akropolisz építkezései Pheidiasz számőzése után is folytatódtak. Az Akropolisz bejárati kapuépületét, mely 5 évig épült, Mnésziklész tervezte a pheidiaszi szellemben. A Propülaia mintegy két kitárt karként fogadta a szentélykörzetbe lépıket. Az átjáró egy templomépület formáját követte: elöl és hátul 6-6 dór oszlop tartotta a tümpanonos tetıt, tehát dór peripterosz templomként hatott. Ezt két oldalt elırenyúló épületszárny fogta közre, térré alakítva ezzel a bejáratot. Az átjáró két oldalán 3-3 ión oszlop áll, kapcsolatot teremtve ezzel a két oszloprend között, miként a Parthenón cellájában. A Propülaia monumentalitása összhangban állt az Akropolisz többi épületével, elsısorban persze a Parthenónnal.
NIKÉ TEMPLOMA Jobbra, elıreugró sziklanyelven áll Athéna Niké temploma (Kr. e. 421, alapterülete: 5,40 x 8,30 m). Kis mérető ión templom, melyet Athénának mint a Gyızelem istennıjének építettek. A cellát két homlokzatán négyoszlopos csarnok fogja közre (amphiprosztülosz). A négy oldalon körbefutó fríz csatajelenetei a görögöknek a perzsák felett aratott gyızelmét ábrázolják. Tehát már nem a mitológia közvetítésével szólnak a görögség diadaláról, hanem közvetlenül mutatják be azt. Ez a diadalmi mámor ellentétes a Parthenón gondolatiságával és már egy új kor szellemiségét tükrözi. A hatalmas épületegyüttesnek több része is van a Parthenónon, az Erechteionon, Niké templomán és a Propülaian kívül. Feladatok I. Válaszolj az alábbi kérdésekre! Végezz kutatómunkát az internet hasznos oldalai között! (egy ötösért) 1. Sorold fel az athéni Akropolisz azon épületeit, amelyekrıl nem kaptál ismertetést a fentebbi szövegben! 2. Milyen céllal jött létre a déloszi szövetség? Kik voltak a tagjai? 3. Az Erekhtheion a Fellegvár kultusztemploma az ismert kariatidákkal. Mit nevezünk kariatidának? 4. Rajzolj le egy dór, egy ión és egy khorintoszi oszlopfıt! 5. Mikor nyilvánították a világörökség részévé az Akropoliszt? II. Az Akropolisz épületei közül válassz ki egyet és tetszés szerinti technikával készítsd el azt! (egy másik ötösért) Jó munkát kívánunk! A történelem munkaközösség