ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Esztétika MA sillabusz a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője irodalomjegyzékkel 2014/2015. I. félév
BMA-ESZD-110 Papp Zoltán: Magyar nyelvű szakszövegolvasás G, 2ó Időpont: kedd 16-17.30 MUK 42. A félév során egy vagy több, közösen (az első órán) meghatározandó elméleti szöveget fogunk venni, a feldolgozás történhet referátumok és esetleg korreferátumok formájában is. BMA-ESZD-120 Teller Katalin: Német nyelvű szakszövegolvasás G, 2ó Időpont: csütörtök 8.30-10 MUK 40. A szemináriumon a történeti narráció elméleti megközelítéseivel és egyes művészeti ágakban való adaptálásával foglalkozó szakszövegeket olvasunk. Reinhart Koselleck történelemelméleti monográfiájának egyik fejezetét fordításkritikai szempontból vizsgáljuk, majd historiográfiai és regényelméleti szöveggel folytatjuk, hogy a színház, a történelmi krimi, a historizáló film és a műemlék egy-egy konkrét példáját vizsgáló szakszöveg alapján tárgyaljuk meg a történeti narráció jellegzetességeit és lehetőségeit. A szemináriumi jegy feltétele aktív órai munka, egy kiselőadás megtartása és a félév végén egy választott szövegrészlet fordítása. Kötelező irodalom: Reinhart Koselleck: Történelem, történetek és formális időstruktúrák. In: uő: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Ford. Hidas Zoltán és Szabó Márton. Budapest: Atlantisz, 2003, 147-162. o. Reinhart Koselleck: Vergangene Zukunft. Zur Semantik geschichtlicher Zeiten. Frankfurt am Main: Suhrkamp, 1979, 130-143. o. Rüsen, Jörn: Wahrheit, Sinn und Konstruktion. Über die wahre Geschichte, über Grenzen und Möglichkeiten moderner Historiographie, Globalisierung und Ethnozentrismus. Im Gespräch mit Ljiljana Heise und Ivonne Meybohm. In: Ina Ulrike Paul Richard Faber (szerk.): Der historische Roman zwischen Kunst, Ideologie und Wissenschaft. Darmstadt: Königshausen & Neumann, 2013, 43-60. o. Geppert, Hans Vilmar: Der Historische Roman. Geschichte umerzählt von Walter Scott bis zur Gegenwart. Tübingen: Francke, 2009, 150-167. o. Breuer, Ingo: Theatralität und Gedächtnis. Deutschsprachiges Geschichtsdrama seit Brecht. Köln é. m.: Böhlau, 2004, 110-125. o. (ehhez olvasandó: Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei) Voltmer, Ernst: Das Mittelalter ist noch nicht vorbei. Über die merkwürdige Wiederentdeckung einer längst vergangenen Zeit und die verschiedenen Wege, sich ein Bild davon zu machen. In: Haverkamp, Alfred Heit, Alfred (szerk.): Ecos Rosenroman. Ein Kolloquium. München: dtv, 1987, 185-228. o. (ehhez olvasandó: Umberto Eco: A rózsa neve) Ruoff, Alexander: Die Renaissance des Historismus in der Populärkultur. In: Willi Bischof (szerk.): Filmri:ss. Studien über den Film Der Untergang. 1
Münster: Unrast, 2005, 69-78. o. (ehhez megnézendő: Oliver Hirschbiegel: A bukás, német-olasz-orosz-osztrák kopr., 2004) Kirsch, Jan-Holger: Nationaler Mythos oder historische Trauer? Der Streit um ein zentrales Holocaust-Mahnmal für die Berliner Republik. Köln é. m.: Böhlau, 2003, 187-204. és 288-312. o. BMA-ESZD-120 Somlyó Bálint Angol nyelvű szakszövegolvasás G, 2ó Időpont: hétfő 13:30-15 MUK 42. A félév célja némi idegennyelvű szövegolvasói rutin kialakítása. Az órák természetesen szemináriumi keretek között folynak, közös szövegértelmezéssel és fordítással. Előzetesen kiadott szövegeket fogunk olvasni és megbeszélni a szövegváltozatokat és a lehetséges fordítási lehetőségeket is. Az olvasandó szövegről az első órán egyeztetünk, magam lehetőleg modern, szakirodalom-jellegű szövegre szavaznék (mondjuk Bernstein: The Fate of Art vagy Caputo: Radical hermeneutics), első körben ezzel elkerülve a történeti szövegek problémáit. A félévi jegy feltétele az aktív órai munka, alapja pedig egy rövid, írásban benyújtott önálló fordítás valamint beszámolószerű helybeni szövegolvasás és értelmezés. BMA-ESZD-130 Bárány István: Magyar nyelvű szakszövegírás G, 2ó Időpont: szerda 8.30-10 MUK 42. A kurzus célja a magyar nyelvű szakszövegírás technikáinak a finomítása, az órákon a hallgatók által írt, különböző típusú szövegeket beszéljük meg bekezdésrőlbekezdésre, mondatról-mondatra. BBN-ESZD-140 Károlyi Csaba: Magyar nyelvű kritikaírás G, 2ó Időpont: kedd 14.30-16 MUK. 40. A kurzus célja: ismerkedés a napi és hetilapokba való rövid könyvkritikák írásával. A recenzióírást csak a gyakorlatban lehet megtanulni, ezért az órákat a következő rend szerint képzelem el: az első alkalommal megadok kb. 10-15 mostanában megjelent könyvet (kortárs magyar szépirodalmi köteteket), ezek közül minden résztvevőnek választania kell egyet, és 4 flekkes (6000 karakteres) bírálatot kell írnia róla. Az órák az elkészült szövegek megbeszélésére épülnek, lehetőleg úgy, hogy egy-egy alkalommal két, ugyanarról a témáról szóló kritikát beszélünk meg. A recenzensek felolvassák, amit írtak, a többiek előtt fénymásolatban ott a szöveg, és az órán azzal foglalkozunk, hogy elemezzük, kritizáljuk az elkészült kritikát (ehhez nyilván szükséges elolvasni azt a művet, melyről a kritika szól). Az első két órán általános bevezetőt tartok, utána 2-2 hétig foglalkozunk egy könyvvel. Tehát a félév során kb. 6 művet kell elolvasni. Jegyet adni csak a megírt kritikára tudok, aki nem olvassa fel a félév során, annak az utolsó előtti órára kell beadnia a magáét. Károlyi Csaba az Élet és Irodalom főszerkesztő helyettese. 2
BMA-ESZD-210.02 Radnóti Sándor: Az esztétika alapproblémái 1. Ízlés és művészet K, 2ó Időpont: szerda 12-13.30 MUK 39. Ebben a félévben az ízlés problémáját a természeti szép kategória-történetén illetve történelmi változásain keresztül vizsgálom. A szakirodalmat folyamatosan adom meg az órákon. BMA-ESZD-210 Papp Zoltán: Az esztétika alapproblémái 2. K, 2ó Időpont: kedd 18-19.30 MUK 42. A félév témája egyetlen szöveg, Lukács György Heidelbergi esztétikája, de adott esetben hozzávehetjük A regény elméletét is. BMA-ESZD-220 Seregi Tamás: Bevezetés a műértelmezésbe 1. G, 2ó Időpont: hétfő 9-10.30 MUK 42. 1. Lírai absztakció, l art brut, l art informel Kállai Ernő: A természet rejtett arca (1948) Michel Tapié: An Other Art részlet a szerző Un Art Autre: où il s agit de nouveaux dévidage du réel (1952) c. művéből, in Art in Theory 1900-1990. Blackwell, 1992. Georges Bataille: Abattoir, Matérialisme, Le bas matérialisme et la gnose, Poussière, Oeil, Métamorphose, Informe, Espace, Bouche, Musée, L art primitif, Corps céléstes, Le paysage c. írásai. In Georges Bataille: Oeuvres complètes I. Gallimard, 1970. Angolul néhány in Bataille: Selected Writings, 1927-1939. University of Minnesota Press, 1985. Jean Dubuffet: Notes for a Well-Lettered és Crude Art Preferred to Cultural Art, mindkettő in Art in Theory. 2. Texturológia Georges Didi-Huberman: Csillagrepedés (kéziratos fordítás) 3. Egzisztencializmus és humanizmus Jean Genet: A tolvaj naplója (1949); Jean Genet: L atelier d Alberto Giacometti (1958); Jean-Paul Sartre: Mi az irodalom? Gondolat, 1969; Georges Bataille: Az irodalom és a rossz. 2005. (Genet-fejezet) 4. Új realizmus Pierre Restany: L autre face de l art. Avec le Nouveau Réalisme, sur l autre face de l art. Éditions Jacqueline Chambon, Paris, 2000. 151-205. o. 5. Hideg absztrakció 3
Victor Vasarely: Sárga kiáltvány (1955) Karl Gerstner: Kalte Kunst? Standort der heutigen Malerei (1957) részletek szóbeli beszámolóra. 6. Akcionizmus Földényi F. László, Radnóti Sándor és mások írásai a Holmi 1993. októbernovember-decemberi számaiban. 7. Szituacionizmus Guy Debord: Report on the Construction of Situations and on the Terms of Organization and Action of the International Situationist Tendency (1957); The Situationists and the New Forms of Action in Politics or Art (1963); Constant: A Different City for a Different Life (1959). In Thomas McDonough (szerk.): Guy Debord and the Situationist Internationale. Texts and Documents. 2002.; Guy Debord: A spektákulum társadalma (1967). a filmváltozat is! 8. Fluxus Fluxus antológia - http://www.artpool.hu/fluxus/antologia.html 9. Urbanizmus és építészet Le Corbusier: A jövő nagyvárosai. Gondolat, Budapest, 1968.; Manfredo Tafuri: Toward a Critique of Architectural Ideology (1969) 10. Társadalmi szobrászat, társadalmi művészet és intézménykritika Pierre Bourdieu Hans Haacke: Libre échange. Párizs, Seuil, 1993. (Free Exchange címen angolul letölthető); De Domizio Durini Lucrezia: A filckalap: Joseph Beuys. 2001. 11. Abjekció a képzőművészetben Gilles Deleuze: Francis Bacon - Az érzet logikája (1980) kéziratos fordításban. 12. Abjekció az irodalomban Julia Kristeva: Pouvoirs de l horreur. Párizs, Seuil, 1980 az első fejezet: Esszé a megalázottságról, Café Babel (20. szám), 1996, ezenkívül a 6-11. fejezet (a könyv angolul letölthető). Louis-Fredinand Céline: Bohócbanda és London Bridge (Guignol s Band I-II.) című regényei. A témákkal kapcsolatos részletesebb irodalomjegyzéket személyesen tudok adni. 4
BMA-ESZD-220 Seregi Tamás: Bevezetés a műértelmezésbe 2. G, 2ó Időpont: hétfő 10.30-12 MUK 42. 1. Absztrakt expresszionizmus és formalizmus Clement Greenberg: Modernista festészet (kéziratos fordítás); 2. Avantgárd és neoavantgárd Clement Greenberg: Avantgárd és giccs, in Józsa Péter (szerk.): Művészetszociológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1978. Peter Bürger: Az avantgárd elmélete. Universitas Kiadó, Szeged, 2011 (1974).; Hal Foster: Who s Afraid of the Neo-Avant-Garde?. The Returrn of the Real. The MIT Press, Cambridge-Massachusetts-London, 1996. 1-35. o. 3. A monokróm és a shaped canvas Thiery de Duve: The Monochrome and the Blank Canvas, Kant after Duchamp. MIT Press, 1996, 199-281. o.; Michael Fried: Shape as Form: Frank Stella s New Paintings 4. A flatbed picture plane Leo Steinberg: Other Criteria. Other Criteria. Oxford UP, 1972. 5. A minimalizmus Michael Fried: Művészet és tárgyiság. Enigma 2 (1995).; Donald Judd: Specific Objects és Robert Morris: Notes on Sculpture 1-3, mindkettő in Gregory Battcock (szerk.): Minimal Art: A Critical Anthology. University of California Press, 1995. 6. Assemblage, environment és happening Allan Kaprow: Assemblage, environmentek és happeningek. Artpool Balassi, Budapest, 1998.; Allan Kaprow: The Legacy of Jackson Pollock (1958). Essays on the Blurring of Art and Life. University of California Press, Berkeley CA, 1993.1-9. o. 7. A pop art kezdetei az Egyesült Államokban Arthur Danto: Az absztrakt expresszionista kólásüveg. Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Atlantisz, Budapest, 1997. 173-189. o.; Benjamin H. D. Buchloh: Andy Warhol s One-Dimensional Art: 1956-1966 és Thomas Crow: Saturday Disasters: Trace and Reference in Early Warhol, mindkettő in Annette Michelson (szerk.): Andy Warhol. MIT Press, 2001. 8. Anti-forma szobrászat és land art Rosalind Krauss: A szobrászat kiterjesztett tere, Robert Morris: Notes on Sculpture 4: Beyond Objects ; Robert Smithson: A Sedimentation of the Mind: Earth Projects mindkettő in Art in Theory 1900-1990. 9. Public art és installáció Rosalyn Deutsche: Uneven Development: Public Art in New York City, Evictions. Space and Cultural Politics. MIT Press, 1996, 49-108. o. 5
10. Konceptualizmus Sol LeWitt: Paragrafusok a konceptuális művészetről, in Lengyel Tolvaly (szerk.): Kortárs képzőművészeti szöveggyűjtemény. A&E 93, 1995, 208-212. o.; Joseph Kosuth: Filozófia utáni művészet, Művészeti tanulmányok. Knoll Galerie, Budapest Bécs, 1992, 105-130. o. Benjamin H. D. Buchloh: Conceptual Art 1962-1969, October (55), 1990/tél. 11. Body Art Amelia Jones (szerk.): The Artist s Body. Phaidon, 2003, 201-216. o. Erika Fischer- Lichte: Performance Art and Ritual: Bodies in the Performance, in Philip Auslander (szerk.): Performance IV. Routledge, 2003. 12. Feminista művészet Rosalind Krauss: Bachelors. MIT Press, 1999, 51-100. o.; Lucy Lippard: Part I.: From the Center, Pink Glass Swan, New Press, 1995. A témákkal kapcsolatos részletesebb irodalomjegyzéket személyesen tudok adni. Általános irodalomjegyzék a modern művészetelmélet köréből: Gottfried Semper: Tudomány, ipar és művészet. Corvina, Budapest, 1980. Konrad Fiedler: Modern naturalizmus és művészi igazság (1881). Művészeti írások. Kijárat, Budapest, 2005. 45-67. o. Alois Riegl: Későrómai iparművészet (1901). Corvina, Budapest, 1989. 11-54. és 208-218. o. Wilhelm Worringer: Absztrakció és beleérzés (1908). Absztrakció és beleérzés. Gondolat, Budapest, 1989. 13-101. o. Heinrich Wölfflin: Művészettörténeti alapfogalmak (1915). Corvina, Budapest, 1969. Erwin Panofsky: A művészettörténet mint humanista tudomány A Kunstwollen fogalma Ikonográfia és ikonológia: bevezetés a reneszánsz művészet tanulmányozásába A perspektíva mint szimbolikus forma. Mind a négy in: A jelentés a vizuális művészetekben. Gondolat, Budapest, 1984. Henri Focillon: A formák élete. Gondolat, Budapest, 1982. Jan Białostocki: Régi és új a művészettörténetben. Corvina, Budapest, 1982. közösen választandó rész. Max Dvořak: A művészet szemlélete. Corvina, Budapest, 1980. közösen választandó rész. Ernst Gombrich Didier Eribon: Miről szólnak a képek? Balassi, Budapest, 1999. Pierre Francastel: Művészet és társadalom. Gondolat, Budapest, 1972. közösen választandó rész. Pierre Bourdieu: A művészet szabályai. Bevezető és I-II. fejezet (kéziratos fordításban). Ehhez még: Flaubert: Érzelmek iskolája. Werner Hofmann: Manet: Reggeli a műteremben. Corvina, Budapest, 1987. Max Raphael: A műalkotás és a természeti minta, Athenaeum 1993/4, 43-86. o. Jean Clair: Marcel Duchamp avagy a nagy fikció. Corvina, Budapest, 1988. 6
BMA-ESZD-350 Bacsó Béla: Dekonstrukció és hermeneutika K, 2ó Időpont: kedd 10.30-12 MUK 42. A félév során főként Derridához kapcsolódóan vizsgáljuk a dekonstrukció eljárásmódját és elemzéseit. Megnézzük, hogy mi az, ami feltétlenül érvényben maradt az antimetafizikai kísérletből, vagy ahogy ma inkább szokás mondani, ebből az antidoktrinális megközelítésből. Megnézzük azokat a szövegeket, amelyekből a dekonstrukció előtörténete is kiviláglik (Rousseau, Nietzsche, Freud, Husserl, Heidegger stb.). Olyan szerzők munkáival is megismerkedünk, akik eredeti módon tárták fel a dekonstruktív szövegelemzés rejtett összefüggéseit (Culler, Hamacher, Gasché, Angern). Vizsgára irodalom: Derrida: Hang és fenomén Kijárat 2013. Derrida: Az ember vég-céljai Gond folyóirat 1993/4. szám Szöveg és interpretáció kötet Cserépfalvi 1991. (Gadamer Szöveg és interpretáció, Paul de Man Ellenszegülés az elméletnek) Paul de Man - Az olvasás allegóriái dekon/ictus 1999. (Nietzsche és Rousseau) 110-180, 183-253.o. 373-404.o. Derrida - Mémoires Jószöveg kiadó 1998. Culler - Dekonstrukció Gond/Osiris 1997. 327-408.o. Amennyiben hozzáférhető lesz a félév során! Derrida Grammatológia (megj. előtt) Typotex. 2014. (első rész Írás a betű előtt) Ajánlott: Az amerikai dekonstrukció Helikon Irodalomtudományi szemle1994/1-2. BMA-ESZD-350 Pálfalusi Zsolt: Performansztörténet G, 2ó Időpont: csütörtök 18-19.30 MUK 39. A kurzus során annak a kérdésnek járunk utána, miféle szükségszerűség vezetett olyan, korábban elképzelhetetlen műforma megjelenéséhez, mint amilyen a performansz art. Mindezt tesszük néhány klasszikus és modern szerző gondolatainak és munkáinak elmélyítésével: Denis Diderot: Színészparadoxon. A drámaköltészetről. For Görög Lívia Magyar Helikon 1966 Gordon Edward Craig: A színész és az Übermarionett ford Szántó Judit Színház 1994/9. 34-45.o. Heinrich von Kleist: Esszék, anekdoták, költemények. Jelenkor 1996 Georg Simmel: A naturalizmus problémája. In. Velence, Firenze, Róma. Művészetelméleti írások. Atlantisz, 1990 Georg Simmel: A színész filozófiájához. Ford Szántó Judit, Színház, 1994/11 43-47 Erika Fisher-Licte: A performativitás esztétikája. Balassi Kiadó, 2009 Susan Sontag: A pusztulás képei. Európa, 1972 Hans-Thies Lehmann: Posztdramatikus színház. Balassi, 2009 A kurzus teljesítésének feltétele félév végi beszámoló 7
BMA-ESZD-351 Sajó Sándor: Lukács korai művészetfilozófiája G, 2ó Időpont: szerda 15-16.30 MUK 42. Az órán A lélek és a formák című, először 1910-ben megjelent kötet írásaiból olvasunk, valamint olyan szövegeket vitatunk meg, melyek szorosan kapcsolódnak Lukács filozófiájához, ezért megértéséhez hasznosak lehetnek (Kierkegaard, Simmel, Balázs Béla és mások). BMA-ESZD-360 Bacsó Béla: Heidegger művészetfelfogása és utána K, 2ó Időpont: kedd 13-14.30 MUK 40. A legutóbb megjelent Günter Figal könyv (Erscheinungsdinge Mohr Verlag 2010.) elemzése áll az előadás centrumában, folyamatos kitekintéssel az általa is érintett szerzőkre. Figal ebben a könyvben kísérletet tett arra, hogy a Heidegger és Gadamer nyomán kialakult esztétikai tudat kritikát tovább vigye és bemutassa a műtárgy sajátos létmódját. Két tovább szerző művével is kívánok behatóbban foglalkozni Hans Ulrich Gumbrecht A jelenlét előállítása, valamint John Sallis A kő című köteteivel, amelyek ugyancsak ebbe a Heidegger utáni sorba állíthatók, az első kritikailag, a második pozitívan viszonyul ehhez a hagyományhoz. Gumbrecht Präsenz (Suhrkamp 2012.) című újabb kötetének több írásában is kritikai módon kezeli az egzisztenciálhermeneutikai hagyományt, amire érdemes kitekintenünk. Figal könyve ugyancsak számos ponton vitatkozik a (poszt)heideggeriánus művészetfelfogással és Gadamer művét is több kritikai ellenvetéssel érinti, ezért mind a Heidegger nyomán kialakult esztétika kritikával számot kell vetünk, aminek előzménye már Oscar Becker, vagy éppen Kurt Riezler műveiben is megjelent, amire szintén kitekintünk. Vizsgára olvasandó: G. Figal Tárgyiság ford. Bartók I. Kijárat kiadó 2009. 128-161.o. H. U. Gumbrecht A jelenlét előállítása ford. Palkó G. Ráció kiadó 2010. J. Sallis A kő ford. Molnár G. T. Kijárat kiadó 2006. BMA-ESZD-360 Darida Veronika: Lévinas és Blanchot G, 2ó Időpont: kedd 9-10.30 MUK 42. A két életutat végigkísérő barátság az írói és filozófiai életműben is nyomot hagyott. Emmanuel Lévinas több helyen (pl. Az idő és a másik, Másképp mint lenni, avagy túl a léten ) hivatkozik Blanchot szövegeire, Maurice Blanchot számára pedig állandó referencia Lévinas munkássága. A kurzus során elsősorban Blanchot irodalomelméleti szövegeit (Az irodalmi tér, Kafkától Kafkáig) és töredékes formában megfogalmazott, esszéisztikus írásait (A túl nem lépés, A sorscsapás írása) vizsgáljuk, de emellett kitérünk regényeire is (pl. Thomas, a rejtélyes árny, Aminadab, Halálos ítélet, Mikor eljő az idő, Aki nem tartott velem). Lévinas magyarul is olvasható könyvei mellett (Teljesség és végtelen, Nyelv és közelség) az 8
egész életmű rövid áttekintésére vállalkozunk. Továbbá részletesen tárgyaljuk a közös etikai problématikát: a másik, az arc, az idegen, a vendégszeretet, a felelősség, a reszponzibilitás kérdéskörei kapcsán. BMA-ESZD-361 Pálfalusi Zsolt: Fenomenológiai esztétika. A Fenomén és mű tanulmánykötet válogatásának szisztematikus G, 2ó Időpont: hétfő 12-13.30 MUK 42. A kurzus során annak a kérdésnek járunk utána, létezik-e valóban fenomenológiai esztétika, miféle filozófiai hagyomány keretei között vert gyökeret és kik legismertebb képviselői. BMA-ESZD-370 Darida Veronika: A nosztalgia alakzatai K, 2ó Időpont: szerda 10.30-12 MUK 39. A kurzus során a nosztalgia fogalmának alakváltozásait követjük végig. Habár maga a kifejezés nostos algos az orvosi nyelvhasználatban csak a XVII. században jelent meg (Johannes Hofer disszertációja nyomán), az általa leírt honvágy érzésére már az antikvitásban is számos példát találunk. A nosztalgia ugyanakkor nem irányul mindig egy konkrét helyre vagy életeseményre (pl. a gyermekkor helyszínére, az elhagyott otthonra, a száműzetésben elvesztett hazára, az egykori boldogságra), vagy még ha igen, akkor sem a maga reális, sokkal inkább elképzelt valóságában akarja visszanyerni azt. A nosztalgikus ember nem annyira a térben, mint inkább az időben szeretne visszatérni egy már elmúlt, elveszett vagy talán soha nem létezett múlt képéhez. Ezért tekinthető a nosztalgia a melankólia egyik formájának. Az órákon egyrészt felvázoljuk a nosztalgia filozófiai és pszichoanalitikus megközelítésének lehetőségeit, másrészt művészeti megjelenítéseivel foglalkozunk képzőművészeti, irodalmi, zenei példák segítségével így próbáljuk megragadni, hogy mit is jelent a nosztalgia esztétikai tapasztalata. BMA-ESZD-370 Papp Zoltán: Képmegértés K, 2ó Időpont: csütörtök 15-16.30 MUK 39. A kurzus vezérfonala Dominic Lopes Understanding Pictures című könyve, innen kitekintünk Gombrich, Goodman és Wollheim releváns írásaira. A fókuszban egy olyan képtapasztalat-fogalom áll, amely egyesíti a perceptuális és a szimbolikus magyarázatok mozzanatait. 9