XX. Évfolyam 2. szám Vízmondó: Hibaelhárítás a szennyvízhálózaton Az elz lapszámban várakozással telve még arról írtam, vajon milyen fogadtatásra lel majd a Vízmondó új, képregényes oldala. Az elmúlt csaknem három hónap során számos pozitív visszajelzést kaptam, ami meggyzött arról, hogy jó irányban mozdultunk el, amikor a megújítást tztük ki célul. Így folytattuk a munkát a rajzolóval, akit az illendség miatt s múltkori mulasztásomat pótolva - szeretnék bemutatni a DRV Hírek olvasóinak: Sznyi Gergnek hívják a grafikák készítit. Képregényes formában legutóbb az ivóvízhálózaton történ cstörés kijavítását mutattuk be. Az ivóvízellátás mellett társaságunk másik fontos alaptevékenysége a szennyvízelvezetés és tisztítás, így az újabb szám témaválasztásakor azonnal felmerült az elzhöz hasonló tartalmú kiadvány elkészítésének igénye. Hamar megállapítottuk, hogy a szennyvízhálózaton is számtalan olyan hibalehetség fordulhat el, melyek gyors, szakszer elhárítása komoly kihívások elé állítják szakembereinket a zavartalan szolgáltatás biztosítása érdekében. Ráadásul ezek a folyamatok látványosak, a rajzok segítségével jól bemutathatóak. A szennyvízhálózaton is történik idnként cstörés, bár jóval ritkábban, mint az ivóvízhálózat esetében. Másrészt nem sok értelme lett volna szinte ugyanazt a munkafolyamatot ábrázolni, mint korábban. Mivel új, egyedi kiadványt kívántunk létrehozni, ezért tovább kutattunk a hibalehetségek között. Gyakori hiba a dugulás is, mivel a szennyvízcsatornába a gondatlan emberi magatartás következményeként idnként nemcsak szennyvíz kerül. Az esetek többségében a dugulás hálózatmosatás révén viszonylag egyszeren megszntethet.
A szakemberekkel történ konzultációt követen, végül az egyik leggyakrabban elforduló hiba elhárításával kapcsolatos folyamatot mutatjuk be: egy szennyvíz-szivattyú meghibásodását és cseréjét. Ahol a terepviszonyok lehetvé teszik, a szennyvíz gravitációs módon folyik a csatornában. Természetesen a szennyvíztisztító telepig képtelenség csak lejts cshálózatot kiépíteni, így mindenképpen szükség van ún. szennyvízátemelkre, a szennyvíz továbbítása érdekében. A szennyvízátemelkben szivattyúk mködnek, melyek a szennyvíz magasabb pontra történ emelését segítik. Meg kell említenünk, hogy szerencsére egyre több átemelben találjuk meg a társaságunk által szabadalmaztatott szagtalanító rendszert is, mely a szennyvízszállítás során fellép kellemetlen szaghatások megelzését szolgálja. Ha a szennyvízátemelben található szivattyú meghibásodik, akkor a folyamatosan érkez szennyvízzel megtelik az átemelakna. Az URH-s jeladó rendszer azonnal hibaüzenetet küld a diszpécser központba, ahol a számítógépes üzemirányító rendszer jelzi a meghibásodást. Az ügyeletes diszpécser értesíti, és a helyszínre küldi a hibaelhárító szakembereket. A helyszíni hibafeltárást követen kiderül, hogy a szivattyú helyben javíthatóe. Komolyabb hiba esetén a szennyvízszivattyút kicserélik a szakemberek. Az új szivattyú üzembe helyezését követen fontos feladat a környezet ferttlenítése, mivel a felszínre esetlegesen kifolyó szennyvíz komoly fertzésveszély forrása lehet. A szennyvízhálózat zavartalan üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen fogyasztóink közremködése is. Alapvet fontossággal bír ugyanis, hogy a csatornahálózatba csak olyan anyagok kerüljenek, melyek nem zavarják a rendszer és a tisztítótelep mködését. Ezért nem szabad a csatornába engedni többek között zsírt, olajat, festéket, benzint, mérgez vagy maró anyagokat, manyag- és üvegpalackokat, építési törmeléket, állati tetemeket. Elsre talán szokatlan a felsorolás, de szennyvizes kollégáink minden bizonnyal kacifántos sztorikat tudnának mesélni arról, mi mindent találtak már a csatornában. Nem szabad szó nélkül elmennünk még egy lényeges tudnivaló mellett. A társaságunk által üzemeltetett csatornahálózatot csak szennyvizek elvezetésére létesítették. A csatornába kerül nagyobb mennyiség csapadékvíz zavart okozhat a szennyvíz elvezetésében és a tisztítási technológiában. A hagyományos Vízmondóhoz képest van egy változás a jelenlegi számban: kimaradt a keresztrejtvény, mely a fogyasztói visszacsatolás szempontjából is jelentséggel bír. A megfejtés beküldésekor ugyanis számos fogyasztónk kérdéseket is fel szokott tenni, vagy egyszeren csak megírja véleményét a bemutatott témáról. Hséges, játékos kedv fogyasztóink jogosan kérhetik számon rajtunk a rejtvény hiányát, bár megnyugtatásul elmondhatjuk, hogy épp egy másik nyereményakció került a szóban forgó részre. A döntés magyarázatát is megosztjuk olvasóinkkal. A következ hónapokban a Vízmondó mellett több tájékoztatót (díjtámogatásról, számlaformátum változásáról) kell az elszámoló számlák mellé borítékolnunk, viszont ebben a tekintetben a borítékoló gépek kapacitása véges. Ezért összevontunk két anyagot és a csoportos beszedési megbízás, mint elnyös fizetési mód népszersítése érdekében indított nyereményakciónk a Vízmondóba került. Dónucz László Tájékoztató a lakossági fogyasztók állami díjtámogatásából adódó díjkülönbözet elszámolásáról Magyarországon a víz- és csatornaszolgáltatás hatósági áras, a január 1-tl december 31-ig hatályos díjakat a vízi közmvek tulajdonosai állapítják meg. Ez azt jelenti, hogy a DRV Rt. által alkalmazandó díjakat - az állami tulajdonú vízi közmvek esetében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, - az önkormányzati tulajdonú vízi közmvek esetében az illetékes önkormányzat képviseltestülete határozza meg rendeletben. A lakosság által fizetend díjakat az infláción kívül elssorban a víz- és csatornaszolgáltatás állami támogatásának alakulása befolyásolja. Az állam a lakossági fogyasztók terheinek csökkentése érdekében díjtámogatást nyújt azokon a településeken, ahol a vízellátás, szennyvízelvezetés költségei egy meghatározott küszöbértéknél magasabbak. Az önkormányzatok által jelzett igények alapján utólag kerül felosztásra a költségvetésben jóváhagyott országos szint támogatási keretösszeg. Így az érintett településeken az állami díjtámogatás mértékével módosul a miniszter vagy az illetékes önkormányzat képviseltestületének rendeletében megállapított lakossági víz- és csatornaszolgáltatási díj. Az állami díjtámogatás ez évi elosztásáról - 2005. január 1-ig visszamenleges hatállyal - a KvVM 2/2005. számú rendelete döntött. Így az érintett településeken véglegessé váltak a 2005. évi lakossági víz- és csatornahasználati díjak. Az állami támogatással csökkentett fogyasztási díjakat fogyasztóink a soron következ elszámoló számla egységár (E.ár) rovatában találják. A díjtámogatás elosztásáról szóló döntés meghozataláig 2005. évben, a DRV Rt. átmenetileg a 2004. évre érvényes víz- és csatornadíjon számlázta a szolgáltatásait. A díjtámogatási rendszerbl 2005. január 1. óta adódó díjkülönbözet elszámolására a soron következ els elszámoló számlában nyílik mód. Ennek menete a következ:
A 2004. évi lakossági víz- és csatornadíjon eddig kiszámlázott fogyasztási tételeket visszavonjuk, majd ugyanezeket a leolvasott mennyiségeket a 2005. évre érvényes víz- és csatornadíj alapulvételével újra kiszámoljuk. Az elszámoló számla Fizetend összesen sora az aktuális fogyasztás mellett így a tavalyi és ez évi víz- és csatornadíj közötti különbséget is tartalmazza. Ügyfélszolgálati irodáink készséggel adnak további felvilágosítást a díjrendszerrel kapcsolatban. Tisztelettel: Dunántúli Regionális Vízm Rt. A Közgylésrl 2005. május 5-én a Dél-balatoni Igazgatóság székházában került sor Társaságunk Közgylésére. A többségi tulajdonos magyar államot dr. Schmidt Zsuzsanna, a KvVM Társasági Önálló Fosztályának fosztályvezet helyettese képviselte. Számos tulajdonos önkormányzat megbízottja, képviselje is részt vett a legfbb döntéshozó fórumon. A dolgozói részvényesek meghatalmazottak útján képviseltették magukat. A levezet elnöki szerepkört az Rt. Igazgatóságának mint késbb kiderült leköszön elnöke, dr. Hecsei Pál töltötte be. Bevezetjében hangsúlyozta, hogy a DRV Rt. történetének két legnehezebb évén van túl. Különösen a 2004. gazdasági év volt kihívásokkal fszerezve, elssorban rajtunk kívülálló küls körülmények, így az idegenforgalom jelents visszaesése, a kedveztlen idjárás, az Európai Uniós csatlakozás, valamint a tulajdonosi többletelvárások következményeként. A kitzött feladatokat ennek ellenére maradéktalanul teljesítette a Társaság, ezért az elnök úr a DRV Rt. valamennyi vezetjének és dolgozójának külön is megköszönte kitartó, áldozatkész munkáját. A Közgylés ezt követen megvitatta az els négy napirendi pontot, és elfogadta az Igazgatóság jelentését az Rt. ügyvezetésérl, vagyoni helyzetérl és üzletpolitikájáról; az Igazgatóság beszámolóját a 2004. üzleti évrl, a mérlegrl; a Felügyel Bizottság és a Könyvvizsgáló jelentését a részvénytársaság 2004. évi beszámolójáról. A 2004. gazdasági év néhány jellemz adata tájékoztatásul: Az értékesített ivóvíz mennyisége (végs felhasználás): 22.388 e m3 A tisztított szennyvíz mennyisége: 23.477 e m3 Az értékesítés nettó árbevétele: 11.818.443 e Ft Adózott eredmény: 190.648 e Ft Jóváhagyott osztalék: 190.476 e Ft Mérleg szerinti eredmény: 172 e Ft A Közgylés tárgyalta a 2005. évi Üzleti Tervet is. Tóth István vezérigazgató szóbeli kiegészítést tett az elterjesztéshez, mely során elmondta, hogy az idei terv a hároméves középtávú gördül terv része. A DRV Rt. természetesen továbbra is más tulajdonában lév közmvek üzemeltetésével foglalkozik elssorban. Egyre meghatározóbb tevékenységgé válik a közmtulajdonosok pályázatainak elkésztésében való részvétel, a közmtulajdonosok közötti integráció elsegítése. Egyre több településen jelenünk meg folyékony hulladékgyjtés szolgáltatással is. Az éves várható igények, mennyiségek tervezésekor számos nehézségbe ütköztünk, de elmondható, hogy a 2005. évi terv optimista, további mennyiségi visszaesést nem terveztünk. Komoly szervezetkorszersítési program is zajlik a Társaságnál, melyet ráadásul úgy kell végrehajtanunk, hogy
abból a fogyasztók ne vegyenek észre semmit. A szolgáltatási színvonal nemhogy nem romolhat, a racionalizálások eredményeképpen annak inkább javulnia kell. Egy többször hangsúlyozott problémára is utalt a vezérigazgató úr: az állami mvek amortizációja csak részben számolható el, ami mintegy 2 Mrd Ft forráshiányt és a mvek állapotának folyamatos romlását eredményezi. Gazdasági szempontból említésre méltó még, hogy az üdülkörzetekben 2005. évtl megváltozott a díjstruktúra, ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy az állami díjtámogatási rendszer sajátosságai miatt, a fogyasztók további díjnövekedést fognak érzékelni a számlákban. A DRV Rt. testületeinek Rt. Igazgatósága, Felügyel Bizottsága mandátuma lejárt, így a többségi tulajdonos által javasolt korábbi és új tagok megválasztására került sor a Közgylés következ részében. 2007. május 31-ig a következ személyek alkotják a testületeket. Az Rt. Igazgatósága: Reményi Zoltán (a május 18-ai igazgatósági ülésen a tagok elnökké választották), Berki László, mint új tagok. Murányiné Krempels Gabriella, Gáspár Gyula, Szekó József eddig is tagok voltak. Az Rt. Felügyel Bizottsága: Aladics Sándor elnök (a jogszabályok alapján az Állami Számvevszék javasolta), további új tagok: Magyar Melinda, dr. Csiki Károly, Somogyi László. Újraválasztott korábbi tagok: dr. Barabás Gábor, Vértes Árpád. A dolgozók delegáltjaként Bódizs József, Bocsev István és Pintér Lajos tagsága is megersítésre került. A könyvvizsgálói feladatokat változatlanul az Auditconsult Kft. látja el, melyet Bakó Zsuzsanna képvisel.
Társaságunk valamennyi vezetje és dolgozója nevében ezúton köszönjük meg az Igazgatóság és a FEB leköszön elnökeinek és tagjainak többéves munkáját, az új testületeknek pedig eredményes munkát kívánunk! A Közgylés további napirendi pontjai során adminisztratív kérdésekben születtek határozatok. A nyugdíjba vonult dolgozóktól visszavásárolt részvényeket (1835 db) törzsrészvénnyé alakították, döntés született az Alapító Okirat néhány formális módosításáról, a javadalmazási szabályzat elfogadásáról. A Közgylés jóváhagyta a DRV Rt. 5 éves stratégiáját, melynek rövidített változatát újságunk hasábjain is olvashatják. Dónucz László Két konferencia tapasztalatai A közelmúltban elbb február 24-én Ausztriában, majd május 13-án Baján vett részt nemzetközi szakmai konferencián Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettes. - Mi volt az ausztriai konferencia célja, s milyen eredményeket hozott? kérdeztük a vezérigazgató-helyettest. - Úgy gondolom, a DRV Rt. számára is fontos, hogy idnként nemzetközi szakmai konferenciákon vegyen részt, képviseltesse magát, s egyben összehasonlítási alapot nyerjen arra, hogy mások mit, hogyan, miért csinálnak. Ennek megfelelen utaztam ki Ausztriába, ahol a Dunamenti országok regionális projektje elnevezés munkaértekezletre került sor, amelyen az érintett országok környezetvédelemmel, vízszolgáltatással foglalkozó vezet szakemberei vettek részt: Németország, Románia, Szlovákia, Ausztria, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Moldova, Bulgária képviseli. A tanácskozás legfontosabb témaköre a víz és szennyvíz tarifákkal volt kapcsolatos. Ez egy nemzetközi projekt, amelyik Európai Uniós és ENSZ támogatással mködik, és azt vizsgálja, miként lehet a tarifákat úgy kialakítani, hogy a környezetvédelmi kívánalmaknak megfeleljen, tehát biztosítsa a Duna szennyezettségtl való védelmét. - S Ön, mint egy dunántúli, balatoni cég vezérigazgató-helyettese, miért kapott erre meghívást? - Egyrészt azért, mert többen hallották már a korábbi eladásaimat, s úgy gondolták, hogy nem haszontalan, ha Magyarországról egy vízszolgáltató is elmondja a véleményét azokról a problémákról, amelyek ott felvetdtek. Másrészt minden bizonnyal azért is, mert olyan közös tarifarendszer kialakításán dolgoznak, amely ösztönzi a víztakarékosságot, ugyanakkor a szolgáltató gazdasági érdekeinek is megfelel, mint a kéttényezs díjrendszer, amit mi idén vezettünk be. A tanácskozás és tapasztalatszerzés eredményeként k is javasolják a kéttényezs díjrendszer bevezetését a többi országban. A javaslat szerint az díjrendszerüknél az alapdíj magasabb lenne,
mint amit mi alkalmazunk. A konferencia igen hasznos volt, hiszen lehetség nyílt egy nemzetközi tapasztalatcserére. Úgy látom, hogy Magyarország a tarifatervezés és átalakítás vonatkozásában sem marad el a környez országoktól, st bizonyos tekintetben még elbbre is járunk. Bemutatásra került egy magyar szakemberek által kifejlesztett olyan modell, amely a vízdíjakat próbálja szimulálni különböz peremfeltételek esetén, s ez is nagyon hasznos és tanulságos volt. Amerikai szakért vezeti a projektet, illetve mködik közre a közgazdasági háttér kidolgozásában, vele is több hasznos beszélgetést folytattunk. - Ön mirl tartott eladást a konferencián? - Tulajdonképpen bemutattam a DRV Rt. tevékenységét, és kitértem azokra a problémákra, amelyek mostanában foglalkoztatnak bennünket. Például a kéttényezs vízdíj, valamint a vízterhelési díj bevezetését, a tulajdoni szerkezettel kapcsolatos kérdéseket, vagy az önkormányzatokkal kötött szerzdéseket beszéltük meg. - Ön nemrégiben részt vett Baján is egy nemzetközi konferencián. Arról mit érdemes tudnunk? - A Watertime elnevezés konferencia ugyancsak egy nemzetközi projekt, amely a víz- és csatornaszolgáltatás kérdéseivel foglalkozik. Azt vizsgálja, hogy például milyen paramétereket vesznek figyelembe az érintett önkormányzatok akkor, amikor a vízszolgáltatás árairól, megvalósításáról, fejlesztésérl döntenek. Ebben is igen jelents külföldi intézetek vesznek részt, például Nagy-Britanniából, Németországból, Finnországból és hazánkból. Magyarországot a bajai Eötvös József Mszaki Fiskola képviseli, személy szerint dr. Péter Judit, akivel igen szoros a DRV Rt. kapcsolata, és több tanulmányában a DRV tapasztalatait is felhasználta. Tulajdonképpen már az nagy elismerése volt hazánknak, hogy a nemzetközi tanácskozás helyszínéül Baját, a bajai fiskolát választották. Az eladások során megvitattuk a fenntarthatósági kérdéseket, a víz- és csatorna szolgáltatásokkal kapcsolatos döntések közép- és kelet-európai tapasztalatait, s magyar szakértk a fent említett ausztriai konferenciáról is tartottak beszámolót. Szóba kerültek az EU-s elvárások, az EU-trendek és a magyar helyi közszolgáltatási politika, majd én tartottam eladást A döntési helyzetek szolgáltatói szemmel címmel. Az eladásom arról szólt, hogy milyen döntési kérdésekkel kerül szembe ma egy víziközm szolgáltató Magyarországon. Például az amortizáció elszámolása, vagy, hogy milyen tarifa struktúrát alkalmazzunk, illetve javasoljunk a döntéshozóknak. Nagyon fontos volt a mohácsi polgármester eladása, aki önkormányzati szemszögbl vizsgálta ezeket a kérdéseket. Szekó József egyébként a DRV Igazgatóságának a tagja, tehát belülrl is ismeri a cégünk munkáját. A konferencia végén egy kerekasztal be-szélgetés zajlott, ahol a résztvevk közösen vitatták meg az elhangzottakat, s ott a szakszervezetek és az önkormányzatok képviseli is részt vettek, és elmondták véleményüket. Ez tehát igazából csupán egyetlen forduló volt a Watertime munkájában, de nagyon remélem, hogy az itt elhangzott anyagok hamarosan felkerülnek az internetre, és ezáltal hozzáférhetvé válnak mások számára is. Nekem olyan szempontból volt hasznos a tanácskozás, hogy láthattam, mások az EU-ban miként gondolkodnak ezekrl a témakörökrl, milyen elképzeléseik vannak a víziközm szabályozásról, a döntési helyzetek kezelésérl. Összegzésként Csuport László elmondta: Mind a két projekt igazából azt szimbolizálja, hogy a DRV Rt. számára hasznos bekapcsolódni ezeknek a szervezeteknek a munkájába, hogy legyen nemzetközi tapasztalatunk arra vonatkozóan, mások hogyan oldanak meg egyes problémákat, mert ezeket a tapasztalatokat hasznosíthatjuk mi is a saját munkánk során. Gy.L. Felkészülés az idegenforgalmi szezonra Ismét eltelt egy év, újra elttünk áll a csúcsfogyasztási idszak. Területi igazgatóságaink május végén és június elején tartották meg szezon eltti tájékoztatóikat az önkormányzati és hatósági képviselknek arról, hogyan készültek fel a nyári hónapokra. Megkérdeztük Társaságunk területi igazgatóit, milyen feladatokat végeztek el mködési területükön a szolgáltatás zavartalan biztosítása, a szezonban megnöveked lakossági igények biztonságos kielégítése érdekében. *** Észak-balatoni Igazgatóság Lenthár József igazgató A felszíni és felszín alatti vízkivételi mvek ellenrzése, karbantartása, tisztítása a felkészülési terv alapján történik. A hálózaton lév tzcsapokat a tzoltósággal együttmködve ellenriztük. A szezon indulására elkészülünk a szükséges vezetékszaka-szok és a víztározó medencék mosatásával, hogy a megnövekv mennyiségi igényeket megfelel minségben tudjuk biztosítani. Az Észak-balatoni Igazgatósághoz tartozó Balatonalmádi, Balatonfüredi, illetve Balatonszepezdi Ivóvíz Üzemvezetségek mködési területén tervszeren végezzük a vízmérórák cseréjét és hitelesítését, valamint a hálózati szerelvények ellenrzését és cseréjét. Ivóvízvezeték rekonstrukciót hajtottunk végre Alsóörsön, Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Tihanyban, Balatonszepezden, Révfülöpön, Felsörsön és Kvágóörsön, emellett Alsóörsön felújítottuk az 50 m3-es medence töltvezetékét. A térség megnövekedett szennyvízmennyiségének tisztítására 2004-ben állami beruházásként megkezddött Balatonfüreden egy új, korszer szennyvíztisztító telep építése a jelenlegi telephelyen. A tisztítótelep a jelenlegi I.
fejlesztési lépcs alapján 5.000 m3/nap szennyvízmennyiség tisztítására lesz képes. A próbaüzem indítása 2005. júniusában várható. A regionális szennyvízátemelk felújítását, rekonstrukcióját tovább folytatjuk, szorgalmazzuk egy nagyobb, állami szerepvállalással történ rekonstrukció mielbbi megvalósítását. A regionális szennyvízelvezet rendszer átemeli, illetve a szennyvíztisztító telepek szezonra való felkészítése befejezdött. A szezon eltti tájékoztatónkat 2005. június 1-én tartottuk meg Balatonfüreden. *** Dél-balatoni Igazgatóság Májer József igazgató A Nyugat-Balatoni és Dél-Kelet-Balatoni Regionális Vízmvön Siófok, Balatonkenese, Nagyberény, Balatonendréd, Balatonszárszó, Balatonlelle és Balatonboglár településeken ivóvízhálózati és csomóponti rekonstrukciókat hajtottunk végre. Csbéleléssel és mechanikai cstisztítással újítottuk fel a Balatonszéplaki Nagyfelszíni Vízm NA500-as acél nyersvíz vezetékének a vasút és a fútvonal alatti szakaszát. A hálózati meghibásodások gyorsabb felderítése érdekében 3 db nagy átmérj vízmért építettünk be a Siófok- Kilitiben található 2*5000 m3-es medencénél. Megtörtént a balatonföldvári ipari vízm udvartéri vezetékének és ersáramú vezérlésének rekonstrukciója is. A regionális nyomásfokozóknál frekvenciaváltókat építettünk be a nyomáslengések csillapítása érdekében Balatonvilágoson, Sóstón, Ságváron, Szántódpusztán, Kötcsén és Balatonföldváron. A DKBRV és NYBRV vízellátó hálózat területén az üzemirányító program bvítése megvalósult. Elvégeztük a Balatoni I-es és II-es szennyvízrégióban az átemelk ersáramú vezérlésének felújítását. Végrehajtottuk Balatonlellén az R-14, Siófokon pedig a Csobánc utcai és a X. számú szennyvízátemelk rekonstrukcióját. A tájékoztatónkat 2005. május 30-án rendeztük meg Balatonszéplak-alsón. *** Nyugat-balatoni Igazgatóság Palánki János igazgató Fmveink nagy biztonsággal képesek kielégíteni a várható vízigényeket. A rendszerek tárolómedencéinek, hálózatainak mosatása, ferttlenítése, az átemelk gépeinek forgatása megtörtént. A szezonra a megfelel mszaki és higiéniai állapotokat biztosítani tudjuk. Munkáink során kiemelt figyelmet kapott a vízveszteség-feltárás hatékonyságának javítása, a jó vízminség folyamatos biztosítása, a jó ellátási színvonal fenntartása még a topográfiai magaspontok fogyasztói esetében is. A fenti szempontok megvalósítása miatt ez évben is folytatjuk a rosszállagú, kis keresztmetszet elosztóvezetékeink cseréjét, a végvezetékek átalakítását körvezetékre, új zónák létrehozását, illetve a korábbi zónahatárok optimalizálását. Zónásítási munkálataink közül minden vonatkozásban kiemelked a Cserszegtomajon épül 500 m3-es medence, átemel és irányítástechnikai rendszer, melynek tervezett beruházási összege 38 millió Ft. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy nemcsak Badacsonytomajon, Badacsonyban, Szigligeten, Badacsonytördemicen, Ábrahámhegyen, Balatonrendesen készültek jelents közmépítési munkák, hanem átadásra került a Lesencei régió 4 településének csatornahálózata is, Cserszegtomaj, Rezi, Nemesvita, Nyírád, Nemesbük, Karmacs és Vindornyafok községek teljes kör csatornázásával együtt. További, már csatornázott területeken is jelents szennyvízberuházások készültek, illetve készülnek ma is, mint például: Tapolca keleti városrészének teljeskör csatornázása, Badacsonytomaj község területén a Badacsonyörs IV. ütem szennyvízelvezet program megvalósítása. Jelenleg a keszthelyi tisztítótelepen az iszapvonal rekonstrukció keretében, az iszapcentrifuga gépház építése van folyamatban. Nyírádon az új szennyvíztisztító telep próbaüzemének lezárására készüldik a felels kivitelez és tervez Kristály Kft. A szennyvízelvezet rendszerek és szennyvíztisztító telepi létesítmények felülvizsgálatával, a szükséges karbantartási, felújítási munkálatok elvégzése folyamatban van az anyagi lehetségeink függvényében. A szezoni felkészülésekrl, a várható vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás helyzetérl szóló tájékoztatónkat 2005. május 27-én rendeztük meg az igazgatóság tanácstermében. *** Somogy megyei Igazgatóság Bóta László igazgató Igazgatóságunk területén a nyári csúcsfogyasztásra történ felkészülés idén is kiemelt feladatot jelentett. Elvégeztük a szükséges karbantartásokat, a tárolók és víztornyok tisztítását, a vízkezelk tölteteit kicseréltük. A hálózatot átmosattuk és ferttlenítettük, megtörténtek a higiéniai karbantartások. A víz- és szennyvíztisztítási technológiát felülvizsgáltuk. A felkészülést 2005. május 10-18. között mszaki szemlével zártuk le. A szemlebizottság megállapította, hogy az alapos felkészülés biztosítja a zavartalan szolgáltatást a nyári idszakban. Az önkormányzati vezetk tájékoztatóját 2005. május 31-én tartottuk Kaposváron, az Inkubátorházban. *** Pécsi Igazgatóság Dr. Solti Dezs igazgató A Mohács-szigeti vízbázison a gyjt vezetékeket az év során folyamatosan újítják fel az üzemvezetség munkatársai. Megkezddtek az Újmohácsi víztisztítót kiváltó vízvezeték tervezési munkái. Az üzemmenet zavarása nélkül folyamatosan zajlik a Mohácsi Vízmtelepen a fekvszrk felújítása és karbantartása, valamint
az udvartéri csvezetékek rekonstrukciója. A Pécs-Mohács SENTAB vezeték 7-es szakaszának kiváltására vonatkozó tervek elkészítése és a szolgalmi jog megváltások a DRV Rt. finanszírozásában megtörténtek. Elkészült, és a szezonra üzembiztosan mködik a kistérségi rendszerek felújított és kibvített irányítástechnikai rendszere. Berkesden nyomáscsökkentk beépítésével folytatjuk a túlnyomásos területek problémájának rendezését. A Husztót, Kovácsszénája, Abaligeti vízellátó rendszeren az irányítástechnikai berendezések felújításának els üteme megvalósult. Befejezdött Hosszúhetényben a szennyvíztelep átalakításának els üteme, mely által jelentsen javult a kibocsátott szennyvíz minsége. A Kozármisleny kistérségi rendszer ellátó vezetékének kiviteli tervei elkészültek, a kivitelezés várhatóan az I. félév végén indul el. Hálózatbvítési tervezési és részben kivitelezési munkákat végeztünk az önkormányzatok megrendelésére Nagykozárban, Bogádon, Romonyán és Kozármislenyben. Az értékesítési veszteség csökkentése érdekében fokozatosan és folyamatosan alakítjuk ki a településenkénti vízmennyiség-mérést és adatátvitelt a település eltt és után, mely a jelentsebb hálózati veszteséget jelent területek kiszrését teszi lehetvé. *** Fejér megyei Igazgatóság Juhászné Hermann Margit igazgató A vízm telepeinken a gépészeti és villamos berendezések, valamint az irányítástechnikai rendszerek mködképességének ellenrzését követen a szükséges javításokat elvégeztük. A technológiai csvezetékek korróziós védelmét megújítottuk. Az ivóvíztározó medencéket és glóbuszokat kimosattuk, majd ferttlenítettük. Szintén elvégeztük az ivóvízellátó elosztóhálózat mosatását és öblítését. A csomóponti szerelvények, légtelenítk mködésének vizsgálata után, a szükséges cseréket végrehajtottuk. Az ivóvízellátó hálózaton a tzcsapok els félévi felülvizsgálata és mködésképességének biztosítása megtörtént. A vízminséget akkreditált laboratóriumunkban folyamatosan vizsgáljuk. A szennyvíztisztító telepek gépi berendezéseinek ellenrz karbantartását és a szennyvízátemelk takarítását is elvégeztük. Mködési területünkön kiemelt jelentség a Velencei-tó körzete, melynek északi partján továbbra is kapacitás gondjaink vannak. A Velence-tavi Regionális Vízm Rendszer az év túlnyomó részében biztonsággal látja el a térség településeit. A nyári csúcsfogyasztási idszakban a rendelkezésre álló vízmennyiség azonban nem elegend a települések zavartalan ellátásához. A szk szállítási és tározó kapacitás miatt, csapadékban szegény idjárás esetén problémát jelenthet a megfelel mennyiség ivóvíz biztosítása. A Velence-tavi Regionális Vízm Rendszer és a Rákhegyi vízbázis összeköt vezetékének tervei elkészültek, ennek megvalósulása esetén megoldódnának a vízellátásban jelentkez gondok. Az összeköt vezeték kiépítésével lehetség nyílik további vízigények biztonságos kielégítésére is. A szakembereknek és a területi önkormányzatoknak 2005. június 2-án, Velencén tartottunk tájékoztatást. Összeállította: Drescherné Horváth Andrea Vízbiztonság európai színvonalon Az átlag fogyasztó természetesnek veszi, hogy ha megnyitja a csapot, azon egészséges, tiszta ivóvíz folyik. Azt azonban már csak kevesen tudják, hogy a víz minségének biztonságára miként ügyelnek a szolgáltatók, hogyan érik el, hogy a lehet legkisebb esélye legyen a vízminség romlásának. Április elejétl hivatalosan is, egy tervezett vízbiztonsági program elírásai szerint üzemelteti a DRV Rt. a Tab- Zala vízmvet és annak hálózatát. Az országban elsként dolgozták ki az Rt. szakemberei az európai színvonalnak megfelel vízbiztonsági követelményrendszert és elírásait. A DRV Központjában Szebényi Tibornéval, a projekt vezetjével beszélgettünk. - Mi a Vízbiztonsági Terv lényege? - A Vízbiztonsági Terv lényege az egészségügyi kockázatot jelent veszélyek (fizikai, kémiai, biológiai, szervezeti) feltárása és elemzése a vízellátás minden lépésében, a vízkivételtl a fogyasztó csapjáig történ elosztásig bezárólag. A veszélyelemzés után meg kell határozni a kritikus szabályozási pontokat, a hozzájuk tartozó kritikus beavatkozási határértékeket, ezek mérési metodikáit és a helyesbít/megelz tevékenységeket. Az elsdleges célunk a veszélyek elfordulásának megelzése. A rendszer megbízhatóságát és hatékonyságát az új ismeretek alapján rendszeresen felül kell bírálnunk. - Miért a Tab-Zala Vízm és hálózata esetében alkalmazták elször a Vízbiztonsági Tervet? - Olyan mintaterületet kerestünk a szakmai program megvalósítására, amely közepes nagyságú, s amelyhez sok hasonló paraméter található a társaság szolgáltatási területén. A késbbiekben így könnyebben lehet adaptálni az itt tapasztaltakat más, DRV Rt. által üzemeltetett vízmre is. - Hogyan zajlott a projekt elkészítése? - A Tab-Zala Vízm Vízbiztonsági Tervének elkészítésére els lépésben egy szakmai team-et hoztunk létre. A programot 2004. év elején kezdtük el kidolgozni a közepes nagyságú, 9 mélyfúrású kúttal és vas-,
mangántalanítási technológiával rendelkez vízm esetében. A team-munka során dolgoztuk ki a konkrét feladatokat, amelyek betartásával jelentsen csökkenthet az egészségterhelést jelent veszélyek fellépésének kockázata. Munkánkat nagyban segítették Dr. Borsányi Mátyás iránymutatásai, aki az Országos Közegészségügyi Központ osztályvezetje, és a program megvalósulásának a kezdeményezje. A terv kidolgozásában közremködtek a Dél-balatoni Igazgatóságról többek között Krisztin Róbert üzemvezet és Solymosi Hajnalka víztechnológus, a Központból pedig a Szolgáltatási és Vízgazdálkodási, illetve az Üzemfenntartási Osztály szakemberei. Jóllehet még csak néhány hónapos tapasztalattal rendelkezünk, de az már most látszik, hogy Tabon ahol eddig is a jogszabályi elírásoknak megfelel volt az ellátás nagyobb odafigyeléssel, tudatosabb munkával, biztosabb szaktudással máris kimutathatóan javult a vízminség. - Miért van szükség a vízbiztonsági programra? - Elssorban népegészségügyi stratégiai jelentsége miatt, hiszen az emberi egészség védelme, az ivóvízfogyasztással összefüggésbe hozható megbetegedések megelzése rendkívül fontos. Az élelmiszeriparban is elengedhetetlen a víz minségének biztosítása, mivel az ivóvíz a legfontosabb élelmiszerek egyike. A módszertan megegyezik az élelmiszer elállítóknál közismert HACCP-vel, természetesen a víziközm szolgáltatás jellemzire adaptálva. A programot minden vízmre külön, a helyi specialitások figyelembe vételével kell kidolgoznunk, a vízellátás különböz területeit jól ismer szakemberek bevonásával. Az els lépések után a programot tovább folytatjuk. Más mintaterületen (felszíni vízmves vízellátásra) még az idén elindítunk egy újabb rendszerkiépítést, mely elssorban a Balaton környékén indokolt, s érint több hasonló adottságú vízmvet. A Dunántúli Regionális Vízm Rt. Stratégiai Terve 2005-2009 A Dunántúli Regionális Vízm Részvénytársaság Stratégiai Terve egy olyan komplex dokumentum, amely a jelen állapotból kiindulva meghatározza azokat az átfogó, a Jövképben megfogalmazott célkitzéseket, amelyeket a vállalat a következ ötéves idszakban el kíván érni. Az általános átfogó stratégiai célokat egészítik ki a kulcsfontosságúnak tekintett négy terület az értékesítés, a kontrolling, a mszaki és az emberi erforrások területeinek stratégiai céljai, mint rész-stratégiák. Jövkép A DRV Rt. Közép-Európa egyik meghatározó víziközm-szolgáltatója. A DRV Rt. olyan, dönten állami befolyású részvénytársaság, amely a versenyképes és a környezeti változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó szervezetével képes a fogyasztók elégedettségét kivívó, és az Európai Unió normáinak megfelel víziközm-szolgáltatást nyújtani. Jól képzett, a teljesítményük szerint fizetett munkavállalók biztosítják a cég eredményes mködését és folyamatos megújulását. Átfogó stratégiai célok 1. A fogyasztói elégedettség növelése Alapvet cél a fogyasztói igényekhez való rugalmas és széleskör alkalmazkodás. Meg kell oldani az ügyfélszolgálati rendszer szervezeti korszersítését, a kor követelményeinek megfelel korszer távközlési és informatikai eszközöket kell alkalmazni az ügyfélkapcsolati folyamatokban. A számlázási, folyószámla-kezelési rendszer megújítása a fogyasztói elégedettség növekedésén túl, az értékesítési feladatok hatékonyságát is növeli. Elengedhetetlen és folyamatos követelmény a fogyasztói kapcsolatok további ersítése és bvítése, a küls kommunikáció javítása, valamint a díjrendszer és a kapcsolódó támogatási rendszer korszersítése. 2. A szolgáltatási színvonal emelése 2/a. A víziközmvek hosszútávú, biztonságos és harmonikusan fejld mködésének elsegítése A szolgáltatási színvonal emeléséhez szükséges a szerzdéses alapon üzemeltetett közmvagyon fejlesztése. Az önkormányzati kapcsolatainkban felül kell vizsgálni a meglév szerzdéseinket, eltérbe kell helyezni az üzemeltetési integráció lehetségét. Szoros szakmai együttmködéssel, hosszú távú vagyonkezelési és / vagy üzemeltetési szerzdések megkötésével törekedni kell arra, hogy elsegítsük a közmtulajdonos önkormányzatok ellátási kötelezettségeinek teljesítését. 2/b. A hatékony mködtetéshez szükséges mszaki-technológiai feltételek, technológiák és eszközök folyamatos fejlesztése A szolgáltatási színvonalat a mködtet vagyon korszersítésével is javítanunk kell. Szükséges az irányítástechnikai, térinformatikai, laboratóriumi és egyéb, a korszer mködtetést elsegít rendszerek fejlesztése. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a legjobb és legújabb technológiai eljárásokat, vizsgálni kell ezek hazai alkalmazhatóságának bevezetését. Elengedhetetlen továbbá a DRV Rt. kutatás-fejlesztési tevékenységének célirányos támogatása, és ezen keresztül a szakemberek szakmai ismereteinek bvítése.
3. A részvényesek érdekeit szolgáló eredményes gazdálkodás. A mködési terület bvítése, a befektetési lehetségek és a szinergiák kihasználása A DRV Rt. továbbra is törekszik a vállalat piacainak megtartására, bvítésére, szakmai befektetként térségi befolyásának növelésére, stratégiai szövetségek kialakítására, a szolgáltatók integrációjára. A Részvénytársaság az eredményes mködés érdekében vállalkozik minden olyan kapcsolódó tevékenységre a piacorientált gazdálkodás szellemében amely javítja a jövedelmezséget és a hatékonyságot. A tulajdonosi elvárások teljesítésének érdekében nélkülözhetetlen a hatékony, elrelátó, tudatos, piacorientált gazdálkodás, valamint szükség van a tervezési és vezeti információs rendszer továbbfejlesztésére, a középtávú, éves, havi gazdálkodási tendenciák értékelésére, a szervezetfejlesztéssel összehangolt kontrolling tevékenység megújítására. 4. Versenyképes, a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó tevékenység és szervezet fejlesztése Szükség van a cég szervezeti felépítésének korszersítésére, újraszervezésére, a folyamatok racionalizálására. Az üzemeltetési és a fenntartási / hibaelhárítási tevékenység új irányítási és szervezeti megoldásának rugalmasan és gazdaságosan kell alkalmazkodni a feladathoz. Az üzemeltetést segít és a termékminsít laboratóriumi feladatok irányítási felelssége elválasztandó egymástól, ez utóbbinál a funkcionális irányítást kell megvalósítani. Az értékesítési, a pénzügyi - számviteli és a beszerzési folyamatokban szintén a funkcionális irányítás koncepcióját kell érvényesíteni. Az informatikai költségek optimalizálása érdekében az integrált informatikai rendszer üzemeltetését egy szervezeti egységbe kell átszervezni. A Részvénytársaság stratégiájába nem illeszked tevékenységeket meg kell szüntetni. 5. Jól képzett, motivált, elkötelezett és hatékony munkavállalói közösség kialakítása A Társaság stratégiai céljainak megvalósítására képes munkavállalókat hatékony kiválasztással, a társasági szükségleteket kielégít, az eredményességet kontrolláló képzés-fejlesztéssel kell biztosítani. A motiváltságot és az elkötelezettséget méltányos keresetekkel, béren kívüli juttatásokkal, erkölcsi elismeréssel, korszer vezeti módszerek alkalmazásával kell elsegíteni, növelve a DRV Rt. munkaer megtartó képességét. A humán terület fokozódó jelentségét egy önálló humánpolitikai stratégiában is megjeleníti a Társaság. 6. Küls és bels kommunikáció fejlesztése Szükség van a fogyasztói célcsoportok szerinti kommunikáció hatékonyságának növelésére, a nemzetközi kapcsolatok, továbbá a társszolgáltatókkal való együttmködés ersítésére. Fontos továbbá a fogyasztói célcsoportok, a közmtulajdonosok, az önkormányzatok, a területi szövetségek, a civilszervezetek rendszeres és tervszer tájékoztatása. Az alkalmazottak tájékozódását elsegít bels információs rendszer fejlesztésének hozzá kell járulnia a stratégia megvalósítását lehetvé tev társasági kultúra kialakításához. Területi stratégiai célok A Dunántúli Regionális Vízm Rt. az átfogó stratégiai célok elérésének támogatására négy kiemelten kezelend területet határozott meg: az értékesítés, a kontrolling, a mszaki és az emberi erforrás területeit. Ezekre vonatkozóan az alábbi rész-stratégiai célkitzések kerültek meghatározásra. 1. Értékesítés területe 1.1. Teljes kör és pontos fogyasztásmérés, leolvasás és számlázás megvalósítása. 1.2. Érthet, áttekinthet számlaformátum alkalmazása. 1.3. Kintlévségek folyamatos csökkentése. 1.4. A tulajdonos által is elvárt eredményt biztosító díjak felterjesztése, elfogadtatása. 1.5. Ügyfélszolgálati tevékenység hatékonyságának javítása. 1.6. Fogyasztói célcsoportok (vízátvevk, nagyfogyasztók, társasházak) megkülönböztetett kezelése. 2. Kontrolling területe 2.1. A szervezeti teljesítmény mérése és összehasonlító értékelése. 2.2. Az alkalmazott díjak és a ráfordítások összefüggésének vizsgálata. 2.3. A tervezési, értékelési rendszer vizsgálata. 3. Mszaki terület 3.1. A Mszaki Információs Rendszerben lév lehetségek szélesebb kör alkalmazása, térinformatikai rendszerek kiépítése. 3.2. Veszteségek feltárása, a problémák hatékony kezelése. 3.3. Technológiai korszersítés az EU normáknak megfelel vízminség biztosítása érdekében. 3.4.A K+F tevékenység szerepének növelése. 3.5. A környezetvédelmi célkitzések megvalósítása, a vízbázisvédelmi program végrehajtásának elsegítése. 4. Emberi erforrások 4.1. Az emberi erforrás felhasználás hatékonyságának növelése. 4.2. Az anyagi ösztönzési rendszer fejlesztése. 4.3. Munkaer megtartást elsegít programok kidolgozása. 4.4. A képzési rendszer célirányos, szükséglet alapú átalakítása. 4.5. A HR szervezet szerepkörének ersítése.
Az osztalékfizetés rendje Tisztelt Részvényeseink! A Dunántúli Regionális Vízm Rt. (DRV) 2005. május 5-én megtartott éves rendes közgylésének döntése alapján, egy darab 10.000.- Ft névérték DRV részvény után járó 2004. évi bruttó osztalék összege 429.- Ft. Az osztalékfizetés kezd idpontja: 2005. június 20. Az osztalékfizetés befejez idpontja: 2005. augusztus 19. A 2004. évi osztalék még további 5 évig igényelhet, ezután az osztalékra való igény elévül. Az osztalék kifizetésének feltételei: Azon részvényesnek fizethet ki az osztalék, aki az osztalék kifizetésének helyén rendelkezésre bocsátja az osztalék kifizetéséhez szükséges adatokat és az osztalékszelvényeket is tartalmazó részvényeket, valamint a kifizetéskor a részvénykönyvben tulajdonosként szerepel. Magánszemély esetén az osztalék forrásadója 20 %. Belföldi illetékesség jogi személy esetében az osztalékadó mértéke 0 %. Az alábbiakban felsorolt kifizethelyeken a hatályos adójogszabályok szerinti osztalékadóval csökkentett nettó osztalék vehet fel. Magánszemélyek: Személyesen, a személyazonosságuk személyi igazolvánnyal történ azonosítása mellett vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erej magánokiratba foglalt meghatalmazással vehetik fel a nettó osztalékot. A jelenleg hatályos adótörvények értelmében a részvénytulajdonosnak csak adóazonosító jel bemutatásával lehet osztalékot kifizetni. Ennek hiányában a kifizet megtagadja az osztalék kifizetését. Meghatalmazás esetén a részvényes adóazonosító jelét is fel kell tüntetni a meghatalmazáson. A meghatalmazás akkor szabályszer, ha tartalmazza a meghatalmazó, illetve a meghatalmazott személy nevét, lakcímét (külföldi esetében az útlevélszámát), továbbá a meghatalmazás idbeni hatályát és tárgyát. A meghatalmazó aláírását két tanúnak, közjegyznek vagy ügyvédnek kell hitelesítenie. Jogi személyek: Aláírási címpéldányt, egy hónapnál nem régebbi cégkivonatot és az adóbejelentkezési lapot kell az osztalék kifizetéséhez bemutatni. Az osztalékot a cégjegyzésre jogosult személy vagy cégszer meghatalmazással rendelkez személy veheti át. Azon jogi személyek, akik átutalással kérik az osztalék kifizetését, kérjük, hogy forduljanak a DRV Rt. Pénzügyi Osztályához. A részvények után járó osztalék kifizet helyei: DRV Rt. Központ 8600 Siófok, Tanácsház u. 7. DRV Rt. Dél-balatoni Igazgatóság 8609 Balatonszéplak-alsó, hrsz.438. DRV Rt. Ipari Szolgáltató Üzem 8609 Balatonszéplak-alsó, hrsz.438. DRV Rt. Észak-balatoni Igazgatóság 8230 Balatonfüred, Kossuth L. u. 33. DRV Rt. Nyugat-balatoni Igazgatóság 8360 Keszthely, Vaszary K. u. 13. DRV Rt. Fejér megyei Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Bakony u. 8. DRV Rt. Somogy megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Béke u. 41. DRV Rt. Pécsi Igazgatóság 7612 Pécs, Pf. 32. Pécs-Üszögpuszta Jogi személyek részére a kifizetés csak a DRV Rt. Siófok, Tanácsház u. 7. II. emeletén lév fpénztárban történik, vagy a részvényes által megadott bankszámlára utalja át a Társaság Pénzügyi Osztálya az osztalékot. Siófok, 2005. május 23. Tisztelettel: DRV Rt. Igazgatósága
Juniális 2005 Társaságunk, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. minden év június els szombatján rendezi meg dolgozói és családtagjai részére a Vizes Juniálist. Ez a nap az idén június 4-re esett. A legnagyobb szabású bels rendezvényünk lehetséget biztosít arra, hogy a kollégák a munkahelyü-kön kívül is megismerjék egymást. A résztvevk kellemes kikapcsolódását a színes msorok, míg a vállalati csapatszellem ersítését a játékos vetélkedk biztosítják. A Juniális programjairól a PR-el csatolt munkakörben foglalkozó kollégákkal beszélgettem. Fejér megyei Igazgatóságról Nagy Istvánné, Ágit kérdeztem. -Ebben az évben Velencén, az Ifjuság Kemping területén tartottuk meg a Juniálisunkat. A felntteknek kispályás labdarúgó bajnokságot, férfi-ni asztalitenisz versenyt szerveztünk. A vállalkozó kedvek összemérhették rátermettségüket a négyszemélyes, pedálos kisautó versenyben. A horgászok sem maradtak hoppon, számukra is versenyt hirdettünk. A gyerekeknek a Mikkamakka Játszóház bevonásával biztosítottuk a hasznos idtöltést. Volt arcfestés, társasjáték, szerepjáték és ügyességi játékok. A délutánra fokozódott a jókedv és a hangulat. Ehhez hozzájárult a népszer Bingó, a karaoke és a dalos kedvek nótázása is. Az aktív szórakozáshoz ert adó ebéddel, babgulyással és pincepörkölttel járultunk hozzá, míg uzsonnára sült kolbásszal kínáltuk a vendégeinket. A Somogy megyei Igazgatóság eseményeirl Bartos Gézát kérdeztem. -Hagyományosan a kaposvári Matula Szabadid Központ területén rendeztük meg a Juniálist. Az üzemvezetségek dolgozói szinte teljes létszámmal jelen voltak a rendezvényen, így családtagokkal együtt 650 vendégünk volt. A szép környezetben számos szervezett és szabadprogram szolgálta a gondtalan kikapcsolódást és szórakozást. Volt sportvetélked, játszóház a kicsiknek, fúvószenekar és mazsorette bemutató. A fzversenynek köszönheten hétféle ételbl választhattak a résztvevk. A rendezvényen ismertettük a nyári csúcsfogyasztásra való felkészülésben legkiválóbb munkát végz dolgozók névsorát. Az este zenés-táncos mulatsággal zárult. Az Észak-balatoni Igazgatóságról Koszta Fere-ncné, Mariann adott tájékoztatást. - A csopaki Ifjúsági Üdült választottuk a Juniális helyszínéül. Az érkez vendégeket reggelivel, zsíroskenyérrel és uborkával fogadtuk. A gyerekek gondtalan szórakozásáról ugrálóvárral, körhintával, játékos vetélkedkkel és kisállat simogatással gondoskodtunk. Az ebédet négyféle menübl lehetett kiválasztani, melyhez csapolt sört, bort és üdítt kínáltunk. A 14 év alatti gyerekek fagylaltot és lufit kaptak ajándékba. Délután kakaós és lekváros palacsintát is felszolgáltunk a dolgozóinknak. A jó hangulatot egész napos zenei msor biztosította. A Dél-balatoni Igazgatóság programjaiból Szabó Ágnes adott ízelítt. -Igazgatóságunk a Székhelyén rendezte meg a Juniálist. A Játszóbusz Kft. által szervezett játékos feladványok és programok minden korosztály számára felhtlen szórakozást nyújtottak. A legkisebbeket ugrálóvár, körhinta és arcfestés várta. A versenyz kedvek kipróbálhatták ügyességüket hordólovaglásban, szkanderben és az óriás
él csocsóban. A színpadi msorok között volt néptánc és aerobic bemutató, valamint fellépett a Marcato Ütegyüttes is. Ebédre 3 féle ételbl választhattak a kollégák, melyhez csak az üdítt adtuk térítésmentesen. A versenyek között népszer volt a kispályás labdarúgó mérkzés, a fzés és a borverseny. A Nyugat-balatoni Igazgatóság rendezvényérl Mentes Csabáné, Márti számolt be. Rendezvényünknek a Balatongyöröki Horgásztanya adott otthont. A kollégák aktív kikapcsolódásáról ügyességi játékokkal és szellemi totóval gondoskodtunk. Megszerveztük a kispályás labdarúgó bajnokságot az üzemvezetségek között, volt asztalitenisz verseny, doboz dobálás, zsákbafutás, futóverseny, kötélhúzás, aktivity és sörivó verseny. Az ebédet a balatongyöröki szálloda készítette a vendégeink részére. Délután zsíros kenyeret és hagymát osztottunk a résztvevknek. A kés délutáni órákban él zene mellett szórakoztak tovább a dolgozók és családtagjaik. Központ A központ Juniálisára a Siófok-Sóstón található horgásztónál került sor. A jó hangulatot bohócmsor, modern táncbemutató és a Marcato Ütegyüttes fellépése biztosította. A kicsiknek néhány vállalkozó szellem munkatársunk kreatív mhelyt szervezett szalvéta technikával, kavicsfestéssel, hímzéssel és gyöngyfzéssel. Kicsik és nagyok számára ügyességi játékokat szerveztünk, ezen kívül a felnttek kvízjátékban tehették próbára tudásukat. A helyszín adta lehetséget kihasználva horgász- és fzversenyt is tartottunk. A DRV Rt. Pécsi Igazgatósága a helyi szakszervezeti bizottsággal egyetértésben úgy határozott, hogy a dolgozók szabadids összejövetelét a nyári csúcs eredményes lezárását követen, szeptember hónapban szervezi meg. Összeállította: Drescherné Horváth Andrea Az ÉDV Rt. delegációja Siófokon A tatabányai székhely Északdunántúli Regionális Vízm Rt. 30 fs csapata tett látogatást társaságunknál 2005. május 6-án. A bels képzésben részesül vízmves kollégákat a Dél-balatoni Igazgatóság székházában Csertán Gábor mszaki vezet és Dónucz László PR vezet fogadta. Az általános cégbemutatást követen vendégeink megtekintették a széplaki vízkivételi mvet, majd a nagyfelszíni vízmvet, ahol a víztisztítási folyamatokat Hideg Csaba, a vízm közelmúltban kinevezett vezetje mutatta be részletesen. A program az Ipari Szolgáltató Üzemben folytatódott, ahol Máté László üzemegység vezet számolt be társaságunk vízmérhitelesítési- és javítási tevékenységérl.
Finn szakmai látogatók 2005. május 12-én 6 fs finn delegáció kereste fel társaságunkat. A Lappavesi Oy nev vállalat négy település vízellátó cégeinek állít el ivóvizet, illetve gondoskodik a keletkezett és összegyjtött szennyvíz megtisztításáról. A vendégeket Szebényi Tibor informatikai igazgató és Dónucz László PR vezet fogadták a központban, ahol mindkét fél kölcsönösen bemutatkozott egymásnak. Ezt követen a delegáció megtekintette a Balatonkenesei Csúcsvízmvet, ahol mód volt a Balaton víz speciális tisztítási folyamatainak ismertetésére is.
A Tapolcai Üzemvezetség A DRV Rt. üzemvezetségeit bemutató sorozatunk kapcsán indultam a Nyugat-balatoni Igazgatósághoz tartozó Tapolcai Üzemvezetségre. A választásunk azért esett erre az egységünkre, mert a DRV Rt.-nél zajló átszervezések miatt megsznt a Badacsonyi Üzemvezetség. 2005. január elsejétl az ellátott települések, az üzemeltetési feladatok és a munkát végz munkatársak így a tapolcai egységünkhöz kerültek át. Az üzemvezetség munkájáról és az átszervezésrl Tobak László üzemvezetvel beszélgettem. Üzemvezet: Tobak László Közmigazgatósági üzemvezet-helyettes: Egyed László Közmigazgatósági mvezet: Horváth Attila Fizikai dolgozók létszáma: 78 Szellemi foglalkozásúak létszáma: 15 F feladatok: ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, vízveszteség-csökkentés, hibaelhárítás, hálózat-karbantartás, ügyfélszolgálat, vízmér leolvasás és csere. Ellátott települések száma ivóvíz-szolgáltatás esetében: 21 Ellátott települések száma szennyvízelvezetés esetében: 13 Vízszállító vezeték hossza: 257 km Szennyvízszállító vezeték hossza: 122 km Napi vízszolgáltatás: 8800 m3 Napi szennyvízelvezetés: 4700 m3 Ivóvízbekötések száma: 16093 db Szennyvízbekötések száma: 7900 db Ivóvíz átemelk száma: 9 db Szennyvízátemelk száma: 34 db -Melyek az üzemvezetség fbb feladatai? Az ellátási területünkön található települések ivóvízellátását a Nyirád-Ajkai Regionális vezetékrl biztosítjuk, így mi nem foglalkozunk ivóvíztermeléssel és tisztítással. Legfbb feladataink a zavartalan és biztonságos vízszolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, a biztonságos üzemeltetés fenntartása, a rendszer karbantartása, a gyors és szakszer hibaelhárítás megoldása. Ezeken kívül gondoskodunk a vízmérk leolvasásáról, hitelesítésérl és idszakos cseréjérl. A fogyasztóink részére ügyfélszolgálatot tartunk fenn, ami Tapolcán nem könny feladat. Ehhez tudni kell, hogy a Nyugat-balatoni Igazgatóságon Keszthely után nálunk van a legtöbb mellékmérs fogyasztási hely, szám szerint 4.200. Társasági szinten mi kezdtük el a társasházakban a mellékmérsítést 14 évvel ezeltt, de ennek ellenére még sokan ma sem értik, hogy mibl adódik a bekötési fmér és a mellékmérk adatai közötti különbség. Így a mi esetünkben a reklamációk többségét ez a probléma teszi ki. A másik nagy gondot a kintlévségek kezelése jelenti, ezen a helyzeten a törvény adta lehetségek
betartása mellett a vízvételezési lehetség korlátozásával próbálunk javítani. A munkaid lejárta után és a munkaszüneti napokon munkatársaink ügyeletet, készenlétet tartanak. Nagyon büszke vagyok arra, hogy az 1971-ben készült üzemvezetségi épület 3 évvel ezeltt átépült és megszépült, s azóta kultúrált körülmények között dolgozunk és fogadjuk fogyasztóinkat. -Okozott-e gondot, hogy a Badacsonyi Üzemvezetség megsznése miatt megnövekedett az ellátási terület? A két üzemvezetség összevonása zökkenmentesen ment végbe. Mivel két közel azonos nagyságú üzemvezetség olvadt össze, gyakorlatilag megkétszerezdött mind a területünk, mind pedig a létszámunk. Az új településeket egyébként magam is jól ismerem, hiszen 1973-83 között a Badacsonyi Üzemvezetségen dolgoztam. Jelenleg a munka irányítása és az érdemi ügyintézés Tapolcáról folyik, már az ügyfelek is hozzánk fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal. 2005. június elsejétl az ügyfélszolgálaton dolgozó kollégák átköltöznek Tapolcára, a badacsonyi ügyfélszolgálaton átmenetileg 1 f ügyeletes marad. A többi kollégát az áttelepülés nem érinti, így a hálózatkarbantartók, hibaelhárítók és a vízmér leolvasók a korábbi telephelyükrl látják el a feladatukat. A munkánk több lett az idényes fogyasztókkal történ levelezés miatt, hiszen Tapolca környékén jórészt állandó fogyasztóink vannak, míg a volt Badacsonyi Üzemvezetség ügyfeleinek 2/3-át az idényjelleg fogyasztók teszik ki. A Tapolcai Szennyvíztisztító Telep egyike a legnagyobbaknak, ezen kívül hozzánk került a regionális feladatokat ellátó Nemesgulácsi Szennyvíztisztító Telep is. Ez utóbbi telephelyen a Balaton vízminségének védelme érdekében a munka a szigorú Környezetközpontú Irányítási Rendszer jegyében, az ISO 14001:1996 szabvány szerint zajlik. Nemesgulácson a szennyvíztisztító teleprl elfolyó vizek paraméterei megfelelnek a legszigorúbb I. o. vízminségvédelmi kategóriára elírt határértékeknek. -Hogyan készültek fel a szezonra? Megtörtént a tárolómedencék, nyomásfokozók, valamint az átemelk elkészítése, a hálózat mosatása és ferttlenítése. A szezonra biztosítjuk a megfelel mszaki és higiéniai állapotokat. Ezen kívül terv szerint elvégeztük a hálózat- és védterület karbantartási munkákat.
-Milyen rekonstrukciós munka zajlott a területen és milyen újítás várható? A rekonstrukciókra és beruházásokra szánt keretünk egyre kevesebb, ennek a többszörösére lenne szükségünk. Tapolcán például az önkormányzat elvárná, hogy az újonnan csatornázott utcákban az ivóvízvezetéket teljesen felújítsuk. Ez azonban több tízmilliós beruházás lenne. Nemesgulácson, Ábrahámhegyen és Tapolcán történt néhány száz folyóméter gerincvezeték- és mintegy 200 db bekötéscsere. -Mesélj egy kicsit magadról, a családodról és a hobbydról! Els munkahelyem a DRV, 1968-ban kerültem a céghez. Elször a Sümegi, majd a Badacsonyi Üzemvezetségen dolgoztam. 1983-ban jöttem át Tapolcára, ahol elször üzemvezet-helyettes voltam, aztán 1985-ben az üzem vezetje lettem. Vizes dinasztiából származom, a két bátyám és a sógornm is a vízmtl vonult nyugdíjba. Ns vagyok, a nejem Sümegen pedagógus. A fiunk 21 éves és a közgazdasági egyetem hallgatója, a lányunk 18 éves, és a francia kéttannyelv gimnáziumban tanul Veszprémben. Különösebb hobbym nincs, de az érdekldésem elég sokirányú. Drescherné Horváth Andrea Végéhez közeledik a beruházás a Balatonfüredi Szennyvíztelepen A DRV Hírek 2003. évi 3. számában adtunk hírt az új Balatonfüredi Szennyvíztisztító Telep beruházásának elkészületeirl. Azóta eltelt két év, a közbeszerzési eljárás nyertese 2004. nyarán elkezdte az építési munkát, mely lassan a végéhez közeledik. Elre láthatólag júniusban indulhat meg a telep próbaüzeme. A nagyberuházásról Lenthár József igazgatót kérdeztük meg. -Miért volt szükség egy új szennyvíztisztító telep felépítésére Balatonfüreden? 1996. óta próbáltuk meggyzni a tulajdonost, hogy anyagi ráfordítással járuljon hozzá egy kor-szer, európai színvonalú szennyvíztisztító telep megépítéséhez. A beruházás megvalósítása több szempontból is szükségessé vált. Egyrészt a szennyvíztisztító telep a Balaton-part egyik legnépszerbb, nemzetközi kempingjének a szomszédságában található. Ennek kapcsán olyan létesítmény felépítését kellett megterveznünk, amely sem szaghatásával, sem pedig zajával nem zavarja a pihenni, kikapcsolódni vágyó turistákat. A másik nagyon fontos oka a fejlesztésnek, hogy a Balaton üdülkörzet településein az utóbbi években rohamosan ntt a csatornázottság aránya, emiatt a régi 3.000 m3/nap befogadású telep a megnövekedett szennyvízmennyiség fogadására nem lett volna alkalmas. Az új szennyvíztisztító telep tervezési munkái 2001-ben készültek el, így fél, hogy a folyamatos szennyvízberuházások miatt az 5.000 m3/nap (42.000 leé) kapacitás is kevésnek bizonyul majd. Könnyen elfordulhat, hogy már az üzemelés kezdetén túlterhelt lesz a telep. A balatonfüredi szennyvíztisztító tíz településrl, Balatonakaliból, Balaton-udvariból, Aszófrl, Örvényesrl, Tihanyból, Balatonfüredrl, Dörgicsérl, Vászolyról, Pécselyrl és Balatonszlsrl fogadja a szennyvizet. Az új telep mechanikai tisztító és iszapvíztelenít része egyaránt 10.000 m3/nap, míg a biológiai tisztító 5.000 m3/nap mennyiség szennyvíz kezelését teszi lehetvé. A technikai felszereltség, a tisztított szennyvíz minsége megfelel a legszigorúbb uniós elírásoknak is. A megtisztított szennyvíz egyébként nem kerül a Balatonba, hanem a fzfi Sédbe vezetjük, így kikerül a tó vízgyjt területérl. Az iszapkezelben korszer Hiller centrifuga végzi a srítést, majd a szennyvíziszap mezgazdasági hasznosításra kerül, Balatonkenese és Papkeszi környékén injektálják.
-Úgy tervezték a telepet, hogy lehessen bvíteni is? Természetesen a feltételek adottak további 5.000 m3/ nap kapacitás megépítésére. Örvendetes lenne, ha a II. ütem munkái az elképzeléseink szerint indulhatnának meg, mert utána nem kellene további bvítésen gondolkoznunk. A telepen 2-szer 2500 m3/nap kapacitású légbefúvásos, szaniter jelleg levegztet rendszerünk van, és két ugyanilyen nagyságú rendszer megépítésére van lehetség a területünkön. -Mikorra vállalta a kivitelez a beruházás befejezését? Az Országos Vízügyi Figazgatóság 2003. nyarán írt ki közbeszerzési pályázatot a beruházás megvalósítására, melynek gyztese a VEGYÉPSZER lett. A munka jelenleg még folyik, de várhatóan június közepére befejezdik. Ezután indulhat meg a hathónapos próbaüzem. Az akkreditált laboratórium munkatársai naponta végeznek majd teljes szennyvíz analitikai vizsgálatokat, melynek során az ilyenkor szokásos paramétereket fogják ellenrizni. Szeretném megjegyezni, hogy az állami fm megvalósítása során az igazgatóságunk is nagymértékben közremködött, végig figyelemmel kísértünk minden fontosabb mozzanatot. Itt szeretném megemlíteni, hogy nagyon jó volt a kapcsolatunk a fvállakozó VEGYÉPSZER, és a bonyolítást végz OVIBER képviselivel. Drescherné Horváth Andrea Munkahelyi vezetképzés záróünnepsége Marcaliban 2005. április 28-án rendhagyó, de remélhetleg hagyományteremt ünnepségre került sor Marcaliban, melynek keretében a Dél-balatoni és a Somogy megyei Igazgatóság 57 munkatársa vehette át Tóth István vezérigazgatótól a munkahelyi vezetképzés sikeres elvégzését igazoló tanúsítványt. A gondolat, hogy a közvetlen termelésirányító vezetk részére továbbképzést szervezzünk, már a 2002-es dolgozói elégedettség felmérés kiértékelése alapján készített intézkedési terv összeállításakor felmerült. A válaszadók többsége ugyanis jelezte igényét a vezeti munka tartalmi és eszközbéli megújítása érdekében. A cél tehát az volt, hogy gyarapítsuk a közvetlen munkahelyi vezeti réteg tudatosan alkalmazott vezeti módszereinek tárházát. Kerestük a célszer, költség- és idtakarékos, ugyanakkor megfelel eredményességet kilátásba helyez módszert. Végül is úgy döntöttünk, hogy elssorban bels erforrásokra támaszkodva, az ügyfélszolgálati és vízóra leolvasó munkatársaknál bevált, úgynevezett bels távoktatási metodikát alkalmazzuk.
2003-ban jutottunk el oda, hogy a Baross Gábor Szakiskola vezetésével felvettük a kapcsolatot, megállapodtunk a feladatmegosztásban. A tanfolyam akkreditáltatása az iskola részérl megtörtént, és 2004. tavaszára elkészült az oktatócsomag is. Az iskola biztosította ezen kívül az oktatás szakmai ellenrzésének hátterét, társaságunk a tananyag szerkesztésében és elállításában, valamint a szervezésben, a konzulensek és a gyakorlati foglalkozásvezetk biztosításában vette ki részét. A tanfolyam lebonyolításának anyagi forrását - költségtakarékos módon - a szakképzési hozzájárulás saját dolgozók képzésére felhasználható része biztosította. A tananyag három modulja a Szervezet, a Vezetéselmélet és a Vezetés gyakorlata címeket viseli. A csomagba Szöveggyjtemény, Hallgatói útmutató és Feladatlapok kerültek. Az oktatás ezen formája nálunk is a klasszikus távoktatás alapelveinek megfelelen épült fel. A tananyagot otthoni, egyéni tanulást lehetvé tev formában állítottuk össze. Az elméleti tudás rögzítését a szövegbe beépített feladatok megoldása segítette el. A feladatmegoldások egy részét a konzulenshez is be kellett küldeni, a többit gyakorlási céllal a Tankönyvben oldották meg a hallgatók. A bevezet találkozón kívül, a konzulens a három tanulási modulhoz igazítva három alkalommal találkozott a hallgatókkal, ahol áttekintették az otthon tanultakat, megbeszélték a feladatmegoldásokat, szükség szerint a konzulens kiegészítette az információkat. A konzultációk alkalmat teremtettek aktuális társasági események, problémák megbeszélésére is. A közösen elvégzett tanulás záró alkalma az a 3 napos, benntlakásos gyakorlat volt, amelyet a társaság hévízi üdüljében, kellemes körülmények között bonyolíthattunk le.
A tapasztalatok szerint elmondható, hogy a tanfolyami résztvevk dönt többsége érdeklden, eredményesen mködött közre a konzultációk sikeres lebonyolításában. Segítségünkre voltak abban is, hogy felhívták a figyelmet az összeállított tananyaggal kapcsolatban felmerült problémákra, a szövegek pontosítására, módosítására. Köszönet érte, hiszen ezzel a következ csoportok még eredményesebb, zökkenmentesebb tanulását segítették el. Ugyancsak köszönet illeti a két illetékes igazgató urat, akik figyelemmel kísérték a tanfolyamok lebonyolítását, st Májer igazgató úr eladást is tartott az akkor munkapéldány formájában meglév társasági stratégiáról. A hévízi tréning néhány vezetnek igazi újdonságot jelentett, hiszen nem vettek még részt hasonló tanulási folyamatban. A többség viszont nem elször tapasztalta meg a szituációs gyakorlatok hasznát, ez is bizonyíték arra, hogy zömében sikerrel és régóta alkalmazzuk oktatási gyakorlatunkban a tréninget. A napi 6-8 órás, székhez kötött odafigyelés különösen a mozgáshoz szokott vezetknél jelentett problémát, gyakoribb szünetek tartására hívták fel a figyelmünket a véleménynyilvánítás alkalmával. A tréning célja a vezeti készségek fejlesztése is volt, elssorban kommunikációs gyakorlatok, és a helyzetorientált vezetés módszerének megismertetése révén. A záró felmérésben adott nyilatkozatok szerint jó színvonalon sikerült megoldani a feladatot, a csapatszellem ersödött, jobban megismerték egymást a kollégák. Az oldott hangulat elsegítette a tréning szakmai sikerességét is. A tanfolyamra három csoportban összesen 60 ft iskoláztunk be. Ebbl 3 f morzsolódott le, családi és egyéb egyéni okok miatt. A záródolgozatok elkészültek, ezek kétharmadáról elismeréssel szólhatunk, munkatársaink nagyon alaposan, egyéb szakirodalmi forrásokat is felhasználva oldották meg a feladatot. Külön elismerésre érdemesek azok, akik saját, DRV-s példán keresztül is bemutatták a vezeti munka szépségét és nehézségeit is. Úgy gondoljuk, hogy az oktatási sorozatot más igazgatóságok vezetinek bevonásával lehet és kell folytatni. Nehézséget jelent nekünk, szervezknek, hogy nem verbuválódott még össze kell számú bels oktatói csapat, hiányoznak a megfelel tapasztalattal és felkészültséggel bíró konzulensek, akikre pedig szükség lenne távlatban is egy ekkora cégnél. Akik eddig ezt vállalták: Cservenné Boros Andrea, valamint Papp Sándor, akiket mindenképpen dicséret illet. Lódi Miklós Vizes vérvonalak: A Sárközi család A többgenerációs DRV-s családokat bemutató sorozatunkban Sárköziékkel szeretném megismertetni újságunk olvasóit és munkatársainkat. A vizes família tagjai az Észak-balatoni Igazgatóság aktív, illetve már nyugdíjas éveikben járó dolgozói. Az ids szülk nyugalmat és elégedettséget árasztó otthonában találkoztunk, az igazgatóság épületéhez közel lév utcában. A családtagokkal: Sárközi Józsefnével - született Ádámcsik Ágnes - Sárközi Józseffel, valamint fiukkal, Sárközi Zoltánnal a nappaliban ültünk le egy baráti beszélgetésre. Sárközi Istvánnal sajnos nem tudtam találkozni, munkahelyi elfoglaltsága miatt.