BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM FOTOGRAMMETRIA és TÉRINFORMATIKA TANSZÉK DR. JUHÁSZ ATTILA A II. világháború magyar tábori védelmi vonalai (elmélet és terepi valóság) műegyetem rkp. 3. K. ép. I. em 31. 1111 budapest tel: +36 1 463-1187 fax: +36 1 463-3084 www.fmt.bme.hu
Budapesti Műszaki és A TÉRINFORMATIKAI RENDSZER
A TÉRINFORMATIKA A HUMÁN TERÜLETEKEN: - EGYÉRTELMŰ ALKALMAZHATÓSÁG - ISMERT ÉS ELISMERT ESZKÖZ - EGYSÉGES GEOMETRIAI KERET BIZTOSÍTÁSA - SZAKADATOK KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGE - VÁLTOZATOS MEGJELENÍTÉSI ÉS ELEMZÉSI FUNKCIÓK - SZÁMOS PÉLDA A GIS ALKALMAZÁSÁRA A RÉGÉSZETBEN ÉS A HADTÖRTÉNETBEN Budapesti Műszaki és
A GIS RENDSZER ALKALMAZÁSA A KUTATÁSBAN KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNY- ÁGAK TANULMÁNYOZÁSA KUTATÁS SZOROSAN KAPCSOLÓDÓ: -TÖRTÉNELEM -HADTÖRTÉNELEM -RÉGÉSZET ÚJ INFORMÁCIÓK GYÜJTÉSE ÚJ MÓDSZERTANOK TECHNOLÓGIÁK KIDOLGOZÁSA KIEGÉSZÍTÖ: -HADMÜVÉSZET -FEGYVERTAN -FÖLDRAJZ -FÖLDMÉRÉS -TÉRKÉPÉSZET GEOMETRIAI ADATGYÜJTÉS SZAKADATOK GYÜJTÉSE A REKONSTRUKCIÓ FOLYAMATA KÖRNYEZETI REKONSTRUKCIÓ OBJEKTUM REKONSTRUKCIÓ ESEMÉNY REKONSTRUKCIÓ Budapesti Műszaki és
A GIS RENDSZER FŐBB FUNKCIÓI ADATGYÜJTÉS, TÁROLÁS, KEZELÉS ADATELEMZÉS ADAT ARCHIVÁLÁS -GEOMETRIAI ADATBÁZIS -ATTRIBÚTUM ADATBÁZIS REFERENCIA ÉS NYIL- VÁNTARTÁSI RENDSZER ÚJ OBJEKTUMOK KUTATÁSA -TÉRBELI ÉS IDÖBELI VIZSGÁLATOK -OSZTÁLYOZÁSI LEHETÖSÉGEK -LEKÉRDEZÉSI LEHETÖSÉGEK -OBJEKTUMOK ÉS ESEMÉNYEK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA -DOKUMENTÁCIÓS ADATBÁZIS -RÉGI ÉS MAI ÁLLAPOTOK RÖGZÍTÉSE -VISSZAKERESÉSI LEHETÖSÉGEK BIZTOSÍTÁSA -EGYSÉGES RENDSZER -KATALÓGIZÁLÁS -KATEGÓRIZÁLÁS -KOR ÉS TÍPUS MEGHATÁROZÁS -FEJLÖDÉS VIZSGÁLAT ADAT MEGJELENÍTÉS -FELHASZNÁLÓI KÖR DEFINIÁLÁSA ÉRDEKLÖDÖK ~ INTERNET KUTATÓK ~ GIS SZOFTVEREK Budapesti Műszaki és
A KORABELI KÖRNYEZET REKONSTRUKCIÓJA Budapesti Műszaki és
A KATONAI OBJEKTUMOK REKONSTRUKCIÓJA Budapesti Műszaki és
A HADTÖRTÉNETI ESEMÉNYEK REKONSTRUKCIÓJA Budapesti Műszaki és
AZ ADATGYŰJTÉS LÉPÉSEI Előzetes adatgyűjtés Lehetőleg minden meglévő információ - Írásos dokumentációk - Szóbeli információk - Az erődítés közelítő lokalizálása Archív térképek Lehetőleg a vizsgált időszakból - Az erődítés közelítő lokalizálása Archív légi fényképek 1950-es évek - Pontos lokalizálás - Részletes interpretáció Terepi adatgyűjtés - Információk ellenőrzése - Új adatok nyerése Budapesti Műszaki és
AZ ADATGYŰJTÉSI ELJÁRÁSOK MEGBÍZHATÓSÁGA MEGBÍZHATÓSÁG (ADATMINÖSÉG) TEREPI MÉRÉSEK LÉGI FELVÉTELEK TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEK ÍRÁSOS DOKUMENTÁCIÓK TEMATIKUS HADMÜVELETI TÉRKÉPEK, VÁZLATOK SZÓBELI INFORMÁCIÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK ADAT FELHASZNÁLÁS GYAKORISÁGA
AZ ERŐDÍTÉS Feladata: - a terepnek kedvező harctérré való előkészítése és annak harceszközként való felhasználása, a saját csapatok küzdőképességét növelje és ugyanakkor az ellenségét csökkentse - a tűzhatás fokozását, - az ellenséges tűzhatás gyöngítését - a csapatok mozgásának elősegítését - az ellenség mozgásának megnehezítését - erős pontok és ezeknek láncolatos összekapcsolása által erős vonalak keletkeznek. - védelmi vonalak és állások, összekötő vonalak, raktárhelyek, kiszolgáló létesítmények biztosítása - modern hadseregek harcában a nagyon fontos szerepet játszik az I. világháború óta
A TÁBORI ERŐDÍTÉS Ellenálló képessége függ az alkalmazott anyagoktól, eszközöktől, a rendelkezésre álló idő és munkaerő nagyságától. Alapvetően nem tud ellenállni a nehéz tüzérségi tűznek A tábori erődítés a mindenkori harcterületen rövid idő alatt, nagy élőerő alkalmazásával és aránylag kevés anyaggal készül. A tűzerő növekedése védőállásokba kényszerítették a támadót 1916-ig egyetlen gyalogsági vonalat alkalmaztak, előtte keskeny akadállyal 1917-18-ban 100-200 m-re hátsó állásokat építettek, ezek közé támpontokat, közlekedő árkokat építettek. Az addigi vonalvédelem helyébe az övvédelem lépett és állásrendszerek keletkeztek, melyeken belül a mozgó csatárvédelem rugalmasan védett.
A TÁBORI ERŐDÍTÉS Típusai: Hevenyészett: Az ellenséges tűzben való mozgásban a küzdő, ha rövid időre is, gyalogsági ásójával beássa magát, vagy eszközeit és kizárólag a helyszínen található anyagot használja fel Tartós harcállások: Odaszállított anyagot épít be, rendszerint hetek, sőt hónapok alatt a külön e célra rendelkezésre álló munkaerő. Rendszerint több harcállást építenek egymás mögött, melyek a mozgó harcvédelem elvei szerint vannak felépítve.
A VÉDELMI ÁLLÁS a várható hadműveleti irányokban, a fő védelmi vonalak előterében vagy a szárnyak védelmében épül inkább tábori erődítés jelleggel körkörös védelemre tervezett támpontokból, út- és völgyzárakból állhat támadó erők lelassítása, szétbontakozásra kényszerítése; túlerejével ne tudjon menetből azonnal teljes erővel a fő védőövre zúdulni állások leküzdése során mind élőerőben, mind haditechnikában minél nagyobb veszteségeket szenvedjen a támadó
Budapesti Műszaki és MAGYARORSZÁG 1944-45
Az Attila-vonalat 1944. szept. 22-től építették ki. Szárnyaival a Dunára támaszkodott, összekötötte a Karola-vonalat a Margit-vonallal. Három védőövből állt: ATTILA - VONAL a külső (az Attila vonal - I.) Dunaharaszti - Vecsés - Ecser - Maglód - Valkó - Gödöllő - Szada - Veresegyház - Csomád - Alsógöd; a közbülső (az Attila vonal - II.) Soroksár - Soroksárpéteri - Pestszentimre - Pécel - Isaszeg - Kerepes - Mogyoród - Fót - Dunakeszi; a belső (az Attila vonal - III.) az akkori peremvárosok: Csepel - Pestszenterzsébet - Pestszentlőrinc - Rákoskeresztúr - Rákoscsaba - Cinkota - Rákosszentmihály - Rákospalota - Újpest külső szélén húzódott. A budai oldalra nem terjedt ki. Nem épült ki teljesen, katona, idő, technikai eszköz és fegyver hiányában
ATTILA-VONAL ÉPÍTÉSE, KORÁBBI ISMERETEK Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
ATTILA-VONAL ÉPÍTÉSE, KORÁBBI ISMERETEK
ATTILA-VONAL ÉPÍTÉSE, KORÁBBI ISMERETEK
Budapesti Műszaki és VÉDELMI OBJEKTUMOK
VÉDELMI OBJEKTUMOK A TÉRKÉPEKEN Budapesti Műszaki és
VÉDELMI OBJEKTUMOK A LÉGIFELVÉTELEKEN Budapesti Műszaki és
Budapesti Műszaki és VÉDELMI OBJEKTUMOK A TEREPEN
VÉDELMI OBJEKTUMOK A TEREPEN BESZÁNTOTT HARCKOCSI ÁROK (20 30 CM) Budapesti Műszaki és
OBJEKTUM KATALÓGUS KÖRNYEZETI ELEMEK - Település - (Pályaudvar) - (Ipari terület) - (Laktanya) - Folyó - Tó - Patak / Csatorna - Mocsaras terület - Erdő - Szőlő - Autópálya - Út - Vasút VÉDELMI RENDSZER ELEMEI - Margit-vonal (régi) - Harckocsi árok - Gyalogsági árok - Tüzérségi állás - Bolygatott terület - Katonai terület
MARGIT - VONAL A főellenállási öv főellenállási vonala a Duna - Nagytétény vasútállomás - Szent László puszta Baracska - D Kápolnásnyék - D Kisvelence - D Velencei - tó északi partvonala - Dinnyés Nádor - csatorna nyugati magaslatai - Belsőbáránd - Pötölle Tác - D Polgárdi - D Füle - D Balatonfőkajár - D Balatonakarattya - DK - Balaton északi partvonala - Keszthely - Fenékpuszta Zala-folyó torkolata - Határárok-csatorna - Pat - Iharosberény Márjás - patak - Csurgó - Gyékényes Dráva terepszakaszon húzódott. A Duna Velencei - tó között a fővédőöv második vonala a Kismarton-É Martonvásár - D - Baracska vasútállomás Pázmánd - D vonalon épült ki. A főellenállási öv és a második védőöv 16-20 km harcászati mélységben épült ki. A fővédőöv 2-3 állásból állt, amelyek mélysége 5-7 km volt. A második védőövben 1-2 állást építettek ki. Budapesti Műszaki és
TAVASZI KONRÁD ÉBREDÉS I. II. III. HADMŰVELETEK 1945. JANUÁR MÁRCIUS Budapesti Műszaki és
LÉGIFÉNYKÉP INTERPRETÁCIÓ
LÉGIFÉNYKÉP INTERPRETÁCIÓ
Budapesti Műszaki és DIGITALIZÁLÁS
Budapesti Műszaki és KÖRNYEZETI REKONSTRUKCIÓ
Budapesti Műszaki és DIGITALIZÁLÁS
KÖRNYEZETI ÉS OBJEKTUM REKONSTRUKCIÓ Budapesti Műszaki és
KÖRNYEZETI ÉS OBJEKTUM REKONSTRUKCIÓ Budapesti Műszaki és
KÖRNYEZETI ÉS OBJEKTUM REKONSTRUKCIÓ A ELMÉLETI VONAL TEREPI VONAL B Budapesti Műszaki és
KÖRNYEZETI ÉS OBJEKTUM REKONSTRUKCIÓ Budapesti Műszaki és
KÖRNYEZETI ÉS OBJEKTUM REKONSTRUKCIÓ TEREPI VONAL B A ELMÉLETI VONAL Budapesti Műszaki és
KÖRNYEZETI ÉS OBJEKTUM REKONSTRUKCIÓ
TOVÁBBI TEENDŐK Esemény rekonstrukció Animáció, térbeli elemzések A teljes védelmi rendszer feldolgozása
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! fotogrammetria és térinformatika tanszék budapesti műszaki és gazdaságtudományi egyetem