A Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet (Székhelye: 9900 Körmend, Rákóczi út 32., Cégbíróság: Vas Megyei Bíróság, mint Cégbíróság, Cg.: 18-02-000128, Adószáma: 10046144-2-18, a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően, a következőkben részletezett, lényeges információkat hozza nyilvánosságra, évente. A.. KOCKÁZATKEZELÉSII ELVEK,, MÓDSZEREK Az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (a továbbiakban: Hpt.) rendelkezik, hogy a hitelintézeteknek így a Takarékszövetkezetnek is szabályzataiban kell meghatároznia a kockázatvállalás folyamatát és módszereit, beleértve a kapcsolódó döntési jogköröket, a feladat elhatárolásokat, valamint a kockázatkezelési tevékenységre vonatkozó ellenőrzési követelményeket. A Takarékszövetkezet ennek megfelelően, illetve a 2007. évben hatályba lépett Bázel II. tőkeegyezmény alapelveivel összhangban alakította ki az alábbi szabályait. I. LÉNYEGES KOCKÁZATOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI 1. HITELKOCKÁZATOK Hitelkockázat: az ügyfelek és partnerek felé fennálló követelések nem teljesítéséből fakadó kockázat, amikor az ügyfél vagy a partner nem tudja szerződés szerinti (vagy nem pontosan a szerződés feltételei szerint) határidőben teljesíteni a hitelintézet felé fennálló kötelezettségeit, amelynek révén annak vesztesége keletkezhet. A tágabb értelemben vett hitelkockázat magában foglal minden nem-teljesítésből fakadó kockázatot, beleértve a bizományos tevékenység kapcsán a megbízó nemteljesítéséből adódó kockázatot, a szerződések nem teljesítéséből adódó kockázatot, valamint a szerződések jövőbeni teljesítéséből adódó kockázatot. A Takarékszövetkezet a hitelkockázatok értékelésére a Hpt. vonatkozó rendelkezése szerinti ún. sztenderd módszert alkalmazza. A hitelkockázat mértékének meghatározása során a Takarékszövetkezet az alábbiakban részletezett szempontokat veszi figyelembe. A Takarékszövetkezet az ügyfél/partner esetében meghatározza a vállalható legmagasabb kockázat mértékét (a hatályos Kockázatvállalási szabályzat rendelkezései alapján). Az egyes ügyfél/partner hitelképességét a Takarékszövetkezet a hatályos Ügyfél- és partnerminősítési szabályzat alapján határozza meg oly módon, hogy minősíti az adott ügyfelet/partnert, akit/amelyet a minősítést követően, egy adott kategóriákba sorol. A Takarékszövetkezet egy konkrét ügyféllel/partnerrel szemben vállalható kockázat mértékét a gazdálkodási adatai alapján maximalizálja. A Takarékszövetkezet limitrendszerére vonatkozó alapvető információkat a hatályos Kockázatvállalási szabályzat rendelkezései tartalmazzák (Ügyféllimit, Ágazati-, 1
Termék- és Régióbeli limit), amelyek aktualizálásra kerültek a 2012. évre vonatkozóan. A kockázatvállalás során a Takarékszövetkezet limitrendszere a kockázatvállalások mértékét a vele kapcsolatba kerülő természetes- és jogi személyekre és ezek csoportjára vonatkozóan korlátozza, saját belső limitekkel. Koncentrációs limitek a kockázatvállalás során felmerülő kockázatoknak az ügyletek bizonyos tulajdonságai alapján történő besorolása szerint leképzett elosztásra vonatkozóan jelentenek korlátozásokat. A Takarékszövetkezet ágazatokra, termékekre és régiókra állapít meg koncentrációs limiteket. A Takarékszövetkezet a jogszabályban meghatározott nagykockázat vállalással kapcsolatos előírásoknak megfelelően törvényi limiteket alkalmaz. 2. PIACI KOCKÁZATOK A Takarékszövetkezet birtokában lévő portfolió jövőbeli piaci értékének bizonytalanságából adódó pénzügyi kockázat. A piaci kockázat kiterjed a devizaárfolyam kockázatra és a kamatláb kockázatra. A devizaárfolyam kockázat annak kockázata, hogy különböző devizákban lévő nyitott pozíciókból a Takarékszövetkezetet veszteség éri a devizaárfolyamok változása miatt. A Takarékszövetkezet deviza-, ill. valuta nyitott pozíciója 2011.12.31-én nem haladta meg a szavatoló tőke 2%-át, így erre vonatkozó tőkekövetelménnyel nem kellett számolni. A kamatlábkockázat a piaci kamatláb változásának a Takarékszövetkezet pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. A nyilvántartott kitettségek esetében általában az újraárazási kockázat képezi a kamatlábkockázat leggyakoribb formáját: a.) a kamatlábak időbeli változása és a cash-flow-k időbeli változása közötti eltérés (újraárazási vagy átárazódási kockázat); b.) a kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozása az egyes piacokat, termékeket jellemző hozamgörbék között (bázis kockázat); c.) ugyanazon termék, vagy piac vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban a kamatlábak közötti kapcsolatok megváltozása (hozamgörbe kockázat); d.) a termékekben rejlő rejtett, kamatlábbal kapcsolatos opciók (opciós kockázat). 3. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT Működési kockázat a Hpt. vonatkozó rendelkezése alapján a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a hitelintézet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteségek kockázata. A működési kockázatok figyelése és kezelése a kockázati események, illetve károk bekövetkezésének megelőzésére szolgál. A Takarékszövetkezet ennek érdekében 2
folyamatba épített ellenőrzéseket, célirányos vezetői ellenőrzéseket, belső ellenőrzési munkatervbe épített ellenőrzéseket, valamint üzletmenet folytonossági tervet alkalmaz. Erre figyelemmel, több szempontból módosította korábbi gyakorlatát, új szabályzatok jóváhagyásával és azok gyakorlati alkalmazásával. A Takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményét a kisintézmények számára engedélyezett alapmutató módszerével méri. 4. REZIDUÁLIS KOCKÁZAT A reziduális (biztosítékok elfogadásából származó) kockázat: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján annak a kockázata, hogy a Takarékszövetkezet által alkalmazott, elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak. A hitelkockázat fedezésére alkalmazott fedezetek, azok érvényesítése esetén, a Takarékszövetkezetnek újabb kockázatot jelentenek, mivel értékmeghatározásuk, illetve érvényesíthetőségük bizonytalansági tényezőt hordozhatnak magukban. 5. REPUTÁCIÓS KOCKÁZAT A reputációs kockázaton értendő a tőkét vagy a jövedelmezőséget közvetve érintő olyan kockázat, amely a Takarékszövetkezetről kialakult kedvezőtlen fogyasztói, partneri, tulajdonosi, befektetői vagy hatósági véleményből származik, és az intézmény külső megítélésének romlásában nyilvánulhat meg. A reputációs kockázat gyakran más kockázati események (hitelkockázati-, piaci-, likviditási-, vagy működési kockázati események) velejárója, vagy következménye. 6. KONCENTRÁCIÓS KOCKÁZAT 6.1. Hitelkockázat koncentráció kockázata Hitelkockázatok koncentrációja alatt az egyes ügyfelekkel és partnerekkel szemben fennálló követelések elosztását értjük, amikor az ügyfelek, partnerek csoportjának közös okokra visszavezethető nem-teljesítése veszélyezteti a Takarékszövetkezet üzletszerű, stabil működését. Koncentrációs kockázatot jelent továbbá a hitelkockázat csökkentő eszközök (biztosítékok) koncentrációja (hitelkockázat csökkentő eszközök fajtájának vagy kibocsátójának koncentrációja). 6.2. Ország kockázat Ország kockázat annak a veszélyét jelenti, amely egy adott ország gazdasági szereplői politikai-gazdasági események (politikai rizikó) vagy devizahiány miatt bejelentett devizautalási moratórium (transzfer rizikó) miatt nem tudják fizetési kötelezettségeiket teljesíteni, ezért ennek a kockázatnak a kapcsán a Takarékszövetkezet az adott országgal kapcsolatos kitettségét limit segítségével korlátozza. 3
6.3. Ágazati kockázat A Takarékszövetkezet az ágazatok koncentrációs kockázatát az eszközök és a mérlegen kívüli tételek jelentős hányadának összpontosulását vizsgálja az adott ágazat vonatkozásában. Az ágazattal szemben vállalható kitettség összegét a Takarékszövetkezet limitek segítségével korlátozza. 6.4. Termékkockázat Termékkockázat annak a veszélye, hogy a Takarékszövetkezet eszközeit érintő termékek nagy mértéke egy termékre, illetve termékcsoportra korlátozódik. A termék szerkezetét a Takarékszövetkezet üzletpolitikája határozza meg. Az üzletpolitika kialakításánál és a megvalósulásának nyomon követése során a Takarékszövetkezet folyamatosan figyelemmel kíséri termékeit, termékcsoportjait. Bármely termékcsoportban a kockázatok jelentősebb összpontosulásának elkerülése érdekében a Takarékszövetkezet terméklimiteket alakított ki. 7. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT Likviditási kockázat annak veszélye, hogy a Takarékszövetkezet nem tudja kellő időben teljesíteni esedékes kötelezettségeit a bejövő és kimenő cash-flow időbeli és mennyiségi összeegyeztetésének hiányossága miatt, illetőleg kötelezettségeinek teljesítése érdekében gazdaságilag irracionális (veszteséget, eredményelmaradást okozó) állományi átcsoportosításokra kényszerül. A likviditási kockázat a mérleg lejárati összhangjától, a mérlegállományok rugalmasságától függ, a mérleg eszköz oldalának mobilizálhatóságát, illetőleg a források megújíthatóságát, a pótlólagos forrásbevonás lehetőségét minősíti. Továbbá, a likviditás a fizetőképesség folyamatos fenntartásának követelményét jelenti, vagyis azt, hogy a Takarékszövetkezet esedékességkor mindig és teljes mértékben eleget tudjon tenni kötelezettségeinek illetve, hogy képes legyen új tranzakciókat elvégezni a hitelkereslet függvényében, vagy más kedvező befektetési lehetőségek esetén. A Takarékszövetkezet likviditása stabil. A Takarékszövetkezet napi rendszerességgel követi nyomon likviditási helyzetét. 8. ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZAT Az elszámolási kockázat annak a kockázata, hogy egy átutalási rendszeren keresztül lebonyolított elszámolás nem várt módon teljesül. Az elszámolási kockázat magában foglalhat hitel- és likviditási kockázati elemeket is. 9. EGYÉB LÉNYEGES KOCKÁZATOK Egyéb kockázatok között a Takarékszövetkezet a stratégiai kockázatot vizsgálja. A Felügyeletnek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján a stratégiai kockázat a tőkét vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely az üzleti környezet változásából, helytelen üzleti döntésekből, vagy az üzleti körülmény figyelmen kívül hagyásából származik. 4
II. KÜLSŐ TÉNYEZŐK KOCKÁZATA A külső tényezők kockázata magába foglalja a gazdasági környezetből fakadó kockázatot és a szabályozói környezetből fakadó kockázatot. A Takarékszövetkezet a tőketervezése esetében figyelembe veszi a gazdálkodásából eredő kockázatokat, ezen belül az üzleti teljesítmény alakulását, a jövedelmezőséget, és a jövedelemtermelő képessége alakulását, valamint a szabályozói környezetből adódó kockázatokat is. III. A KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ STRATÉGIÁK ÉS FOLYAMATOK A kockázatok feltárására, kezelésére a Takarékszövetkezet kockázatkezelési stratégiát határoz meg. A kockázati stratégia magában foglalja: - a kockázatvállalási alapelveket; - a kockázati étvágy és kockázattűrő képesség meghatározását; - a lényeges kockázatok meghatározását és a kockázati szerkezet bemutatását; - a lényeges kockázatokkal kapcsolatos stratégiai célokat, a lényeges kockázatok alakulását a kockázati stratégia időszakában és a lényeges kockázatok kezelésének fő jellemzőit; - a tőketerv bemutatását; - a kockázatkezelés szervezetének (szervezeti működésének) bemutatását. A Takarékszövetkezet kockázatvállalási hajlandóságának összhangban kell lennie azokkal a pénzügyi erőforrásokkal, amelyek a lehetséges veszteségek fedezésére rendelkezésre állnak. Ennek érdekében a Takarékszövetkezet Igazgatósága a számviteli szakterület támogatásával amely e tárgykörben együttműködik a kockázatkezelési szakterülettel számszerűsíthető kockázat típusokra vonatkozóan kalkulálja a jelenlegi és a jövőbeni tőkeszükségletet. A Takarékszövetkezet Igazgatósága a felmerülő kockázatokat a jogszabályi és egyéb Felügyeleti elvárásoknak megfelelően folyamatosan azonosítja, méri, kezeli és ellenőrzi. Ahhoz, hogy a Takarékszövetkezet Igazgatósága a kockázatokat minimalizálja, kockázati limiteket és kontroll rendszert állított fel. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési szakterületet a jövőben erősíteni kívánja. A Takarékszövetkezet által alkalmazott kockázatkezelési elvek, évente felülvizsgálatra kerülnek, melyet a Takarékszövetkezet Igazgatósága hagy jóvá, illetve vizsgál felül. A kockázatok mérésére és értékelésére, a kockázatkezelési szakterület különböző mutatószámokat, statisztikákat, elemzéseket, és stresszteszteket alkalmaz. A kockázatkezelés elsődleges célja a kockázatelemzés, a lényeges kockázatok feltárása és értékelése, amelynek keretében megvalósítja a Takarékszövetkezet pénzügyi helyzetének és reputációjának védelmét, valamint hozzájárul a tőkének 5
olyan versenyképes üzleti tevékenységekre való felhasználásához, amellyel a Takarékszövetkezet értéke, jövedelmezősége, hatékonysága növekszik. A Takarékszövetkezet a kockázatok kezelésével korlátozza a kedvezőtlen események hatását, melynek semlegesítésére, a szükséghez képest belső tőketartalékot képezhet. Jelentősebb kockázatok, amelyeknek a Takarékszövetkezet működése során ki van téve: a kamat-, koncentrációs-, likviditási-, és működési kockázat. A belső ellenőr évente elvégzendő feladatai közé tartozik a jogszabályokban, szabályzatokban, hatósági ajánlásokban, irányelvekben meghatározott elvek és előírások betartásának ellenőrzése. IV. KOCKÁZATOK AZONOSÍTÁSÁT, MÉRÉSÉT, FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSÉT BIZTOSÍTÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS FUNKCIÓIK LEÍRÁSA 1. KOCKÁZATOK AZONOSÍTÁSA A Takarékszövetkezet azonosítja azon kockázatokat, amelyek eddigi működése során bekövetkeztek, illetve amelyek bekövetkezése potenciálisan megtörténhet, és ezzel veszteséget okozhat a Takarékszövetkezet számára. Ezen kockázatok hatással lehetnek rövidtávon a jövedelmezőségére és hosszabb távon a szavatoló tőkére és/vagy az üzleti értékre. A kockázatok feltárásának és azonosításának felelőssége a Takarékszövetkezet valamennyi munkavállalójára, a tisztségviselőkre és a vezető állású személyekre kiterjednek. Amennyiben a Takarékszövetkezet valamelyik szervezeti egysége észleli és azonosítja a kockázatot, annak kezelését a Takarékszövetkezet szabályzataiban foglaltak szerint azonnal megkezdi. Amennyiben a kockázat egy potenciális veszélyként esetlegesen megjelenő kockázat, a Takarékszövetkezet megteszi a megfelelő preventív intézkedéseket. Amennyiben ez egy bekövetkezett, veszteséget okozó kockázat, a Takarékszövetkezet annak érdekében, hogy megszüntesse, illetve minimalizálja a kockázat előfordulását, megteszi a szabályzataiban meghatározott lépéseket. 2. KOCKÁZATOK MÉRÉSE A kockázat mérése valamennyi mérlegen belüli és mérlegen kívüli tétel kockázatára kiterjednek. A Takarékszövetkezet a kockázatok mérését a különböző jogszabályokban, illetve egyéb szabályozói ajánlásokban meghatározottak alapján végzi. Ilyen pl. a kamatérzékenységi vizsgálat, vagy az úgynevezett sztenderd kamatláb sokkokat feltételező elemzés, illetve egyéb mutatószámok, elemzések alkalmazása. 6
A kockázatok mérésének módszerei kockázat típusonként különböznek, azok részletes metodikáját a Takarékszövetkezet belső szabályzatai tartalmazzák. A kockázatok mérését, a mérések visszacsatolását a kockázatkezelési szakterület (kockázatkezelő) végzi. 3. KOCKÁZATOK FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE A Takarékszövetkezet, a maximálisan vállalható kockázatok mértékére kockázat típusonként limitrendszert állított fel, melyet évente felülvizsgál. Ezen limitek betartását, a kockázatok mértékének alakulását a kockázatkezelési szakterület ellenőrzi, és amennyiben limittúllépést tapasztal, megteszi a szabályzatokban meghatározott lépéseket és erről tájékoztatja a Takarékszövetkezet Igazgatóságát. V. A KOCKÁZATMÉRÉSI ÉS JELENTÉSI RENDSZEREK ALKALMAZÁSI KÖRE A kockázatkezelési szakterület (kockázatkezelő) jelentést készít a káresemények összegzéséről, a limittúllépésekről. A jelentés célja, hogy feltárja a Takarékszövetkezet veszteségforrásait, illetve megfelelő támpontot és megoldási javaslatokat adjon az ezeket okozó egyes folyamatbeli vagy infrastrukturális hiányosságok gyors és hatékony kezelésére. Az ügyvezetés, illetve az Igazgatóság rendszeresen megtárgyalja a kockázatok helyzetéről, és alakulásáról szóló jelentéseket. A havi és negyedéves, Felügyelet felé történő adatszolgáltatás elkészítéséért a számviteli szakterület kiszervezett főkönyvelői feladatokat is ellátó személye a felelős. A belső ellenőrzés, a Compliance (megfelelési) funkció támogatásával a szabályzatokban meghatározott kockázatkezelési folyamatokat, ezen belül a kockázatok megfelelően történő azonosításának, mérésének, kezelésének ellenőrzését, valamint az ezekhez kapcsolódó jelentések elkészítését rendszeresen vizsgálja és értékeli. Az ellenőrzés és értékelés célja, hogy feltárja azon kockázati tényezőket, amelyek veszélyeztethetik a Takarékszövetkezet folyamatos működését. Mindezeken felül a belső ellenőrzés felelős a létező alapelvek és eljárások megfelelőségének folyamatos értékeléséért. Rendszeresen felülvizsgálja a belső tőkeszükséglet számításának rendszerét és annak alkalmazását, valamint ellenőrzi a rendszeren belüli kontrollokat. Az ellenőrzéssel kapcsolatosan feltárt hiányosságokat és észrevételekről tájékoztatást kap az ügyvezetés, valamint ezekről belső ellenőrzési jelentés készül a Felügyelő Bizottság részére. A feltárt hiányosságok kijavításának utóellenőrzése is a feladatkörébe tartozik. 7
VI. KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSRE ÉS A HITELKOCKÁZATI FEDEZET ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATOK FŐ ELVEI A Takarékszövetkezet hitelkockázat csökkentő elemként veszi figyelembe a biztosítékokat, fedezeteket, amelyre vonatkozó részletes eljárásrendet a Takarékszövetkezet hatályos Fedezetértékelési szabályzata tartalmazza. A megfogalmazott alapelvek: - A Hpt. vonatkozó rendelkezése értelmében a hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. - A Hpt. és a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.) a hitelintézetek számára előírja az Igazgatóság által elfogadott Fedezetértékelési szabályzat alkalmazását. - A Fedezetértékelési szabályzatnak összhangban kell állnia a Takarékszövetkezet vonatkozó szabályozásaival, és azok előírásainak együttes alkalmazásával kell meghatározni az ügyletek fedezettségi fokát, az ügyfelek hitelezhetőségét, illetve az adott ügylet kockázatvállalásának mértékét. B.. A PRUDENCIIÁLIIS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendeletben szereplő A prudenciális szabályok alkalmazása elnevezésű fejezetben előírtakkal a Takarékszövetkezet nem érintett. C.. JAVADALMAZÁSII POLIITIIKA A Takarékszövetkezet Igazgatósága 2011. II. félévében hagyta jóvá a Takarékszövetkezet javadalmazási politikáját. A Takarékszövetkezet alapvető célja olyan - a közép- és hosszú távú szemléletét tükröző, a jogszabályi előírásokra épülő, de méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben az arányosság elvét szem előtt tartó - javadalmazási politika kialakítása és folyamatos működtetése, amely összhangban van üzleti és kockázati stratégiájával, értékeivel, érdekeivel és kockázattűrő képességével. I. A JAVADALMAZÁSI POLITIKA CÉLJA, ALAPELVEI 1.A JAVADALMAZÁSI POLITIKA CÉLJA A Takarékszövetkezet alapvető célja olyan - a közép- és hosszú távú szemléletét tükröző, a jogszabályi előírásokra épülő, de méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben az arányosság elvét szem előtt tartó - javadalmazási politika kialakítása és 8
folyamatos működtetése, amely összhangban van üzleti és kockázati stratégiájával, értékeivel, érdekeivel és kockázattűrő képességével. A Takarékszövetkezet Javadalmazási Politikája a vállalatirányítási rendszerének szerves része, amelyet az intézmény egészében érvényre kell juttatni. 2. A JAVADALMAZÁSI POLITIKA ALKALMAZÁSA SORÁN KŐVETENDŐ ALAPELVEK A Javadalmazási Politikának összhangban áll a Takarékszövetkezet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel, valamint a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, és elősegíti annak alkalmazását, továbbá nem ösztönözhet az intézmény kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. Ennek alapján a Javadalmazási Politika kialakításakor a Takarékszövetkezet a következő szempontokat veszi figyelembe: - a Javadalmazási Politika összehangolt az intézmény kockázatkezelési gyakorlatával, és tükrözi az intézmény kockázatvállalási képességét és hajlandóságát, - a Javadalmazási Politika nem ösztönözi a túlzott kockázatvállalásra a munkavállalókat, - a Javadalmazási Politika folyamatosan épül be a pénzügyi tervezés folyamatába. A Javadalmazási Politika kialakítása során alapelv, a Takarékszövetkezet üzleti céljainak és a munkavállalók céljainak hosszú távú összehangolása is, a rövid távú érdekkel szemben. A hosszú távú érdekeknek meg kell jelenni a személyi alapbér és a teljesítményjavadalmazás arányának, a teljesítmény mérésének, valamint a teljesítményjavadalmazás mértékének és kifizetési módjának meghatározásában, a stratégiai fontosságú munkakörök meghatározásával. A Takarékszövetkezet Igazgatósága meghatározta a teljes javadalmazáson belül az alapbér és a teljesítményjavadalmazás arányát, amely lehet akár 100-100% is. A személyi alapbér hányadnak olyan mértékűnek kell lennie, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesüljön és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag személyi alapbérből álljon. A Javadalmazási Politika minden érintett munkavállaló számára világos, átlátható, pontosan tervezhető juttatási rendszert biztosít. A Takarékszövetkezet a dolgozói munkavégzését azzal ismeri el, hogy bizonyos juttatásokat minden munkavállaló számára alanyi jogon, a munkaviszony létrejöttéből adódóan, a teljesítmény értékelésétől függetlenül biztosít a dolgozóknak (utazási költségtérítés, iskolakezdési támogatás). A Takarékszövetkezet alapvető célja, hogy a túlzott kockázatvállalás elkerülése mellett dolgozóit ösztönözze a teljesítmény növelésére. A stratégiai munkakörben 9
alkalmazott munkavállalók számára 2012. évben meghatározza a teljesítménymérés feltételeit, amelyben a Takarékszövetkezet üzleti teljesítményét, a szervezeti egységek eredményességét és a munkavállalók egyéni teljesítményét külön-külön részletezett szempontok figyelembe vételével értékeli. A Javadalmazási Politika mind a munkatársak személyes fejlődését, mind a Takarékszövetkezet sikerességét támogatja. Ennek érdekében a munkavállaló számára egyéni célokat is meg kell határozni, melyek segítik képességei fejlesztésében és kibontakoztatásában. Ezeket a célokat ugyanakkor úgy kell meghatározni, és olyan további kritériumokkal kell kiegészíteni, hogy a kitűzött céljai elérésével a munkatárs hozzájáruljon a Takarékszövetkezet sikerességéhez. Minden mutató kiválasztását megelőzi annak vizsgálata, hogy a várható alakulása elég stabil és megbízható-e ahhoz, hogy referenciaként lehessen használni a teljesítményértékeléshez. A Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politika megfogalmazásakor folyamatosan szem előtt tartja az üzleti szemlélet erősítését, az ügyfél orientáltság fejlesztését, a csapatmunka ösztönzését és a belső együttműködés erősítését. A Takarékszövetkezet minden munkavállalójától elvárja az eredményekért érzett felelősséget, amelynek megerősítésért elsősorban a stratégiai munkakörben alkalmazottak feladata és felelőssége. A Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politika kialakításakor figyelembe vesz többek között olyan speciális szakmai értékeket is, mint a magas fokú pénzügyi megfelelőségi kultúra, az etikus piaci magatartás, a Takarékszövetkezethez való lojalitás, a modern és hatékony ügyfélkezelés, az összeférhetetlenség kizárása, valamint a kontroll funkciókat betöltők javadalmazásának függetlensége az általuk ellenőrzött területek teljesítményétől. A Takarékszövetkezet tartózkodik a javadalmazási politikára és annak alkalmazására vonatkozó külső és belső szabályozásban meghatározott előírások megkerülésére alkalmas technikák alkalmazásától (pl.: kiszervezés formájában, ügynökök, egyéb munkavállalónak nem minősülő közreműködők megbízásával, off-shore intézmények közbeiktatásával). 3. AZ ARÁNYOSSÁG ELVÉNEK ALKALMAZÁSA A JAVADALMAZÁSI POLITIKÁBAN A Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politikájának tartalmát méretével (mérlegfőösszeg, tőkeszint, munkavállalók és fióktelepek számának a teljes hitelintézeti, szektorhoz viszonyított aránya), belső szervezetével, tevékenysége jellegével, körével, nagyságrendjével, összetettségével és jogi formájából eredő sajátosságaival arányosan (arányosság elvének alkalmazása), a vonatkozó jogszabályi előírásokban foglaltakkal összhangban határozza meg. Az arányosság elve a jogszabályban meghatározott mennyiségi és minőségi követelményekre egyaránt alkalmazható, figyelembe véve, hogy ha a mennyiségi 10
követelmények esetén a jogszabály minimum határokat állapít meg, ezeknél kedvezőbbeket a Takarékszövetkezet nem vezethet be. Az arányosság elvének alkalmazása esetén a Javadalmazási Politika egyes elemeire vonatkozó követelmények módosíthatóak, egyszerűsíthetőek. Az arányosság elve az egyes munkavállalók vonatkozásában is érvényesíthető. Azon vezető állású személyek és munkavállalók esetén, akiknek tevékenysége a Takarékszövetkezet kockázatvállalására lényeges hatást gyakorol, a kockázatvállaláshoz kapcsolódó döntési jogosultsági szinteknek megfelelően kell kialakítani a követelményeket. Az egyes személyek esetében vizsgálni kell: - a vállalati hierarchiában elfoglalt pozíciót, - az intézmény kockázatvállalására lényeges hatást gyakorló csoportok nagyságát, amelyben közreműködik, - azon üzletág, üzleti terület modelljét, ahol tevékenykedik, - a megállapított alapbér és a teljesítményjavadalmazás arányát. A Takarékszövetkezet az arányosság elvét a jogszabályok - így különösen a Kormányrendelet - által meghatározott kereteken belül, az alábbi esetekben alkalmazhatja: a.) a kiemelt személyek körének meghatározása, b.) a kiemelt személyek körére vonatkozóan a teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg értékelési szempontjainak meghatározása és a kockázati teljesítmény újraértékelésének végrehajtása, c.) a kiemelt személyek körére vonatkozóan a teljesítményjavadalmazás meghatározott eszközökben történő kifizetése, a kifizetés módja és a visszatartási politika alkalmazása, d.) a kiemelt személyek körére vonatkozóan a teljesítményjavadalmazás halasztott módon történő kifizetése és a halasztási időszak meghatározása, e.) a kiemelt személyek körére vonatkozóan a javadalmazásnak a munkaviszony megszűnésére és a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályok alkalmazása, f.) a javadalmazási politikához kapcsolódó nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése, A Takarékszövetkezet mérlegfőösszege nem haladja meg a 25 milliárd forintot és nincs olyan vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, akinek az intézménytől vagy az intézménnyel együttesen összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozástól származó éves jövedelme eléri az 50 millió forintot (Ügyvezetők, Üzleti igazgató, Befektetési üzletágvezető), így a Takarékszövetkezet a javadalmazási politika kialakításával és működtetésével kapcsolatos kötelezettségének - a Kormányrendelet 4. -a alapján a.) a kiemelt személyek körének jelen Javadalmazási Politikában történő azonosításával (amelybe a lentiekben meghatározott kategóriájú személyek tartoznak), és 11
b.) a kiemelt személyek javadalmazása teljesítményjavadalmazási elemeinek a Kormányrendelet 7. szerinti kötelező teljesítménymutatók és előírások alapján, jelen Javadalmazási Politika szerint történő meghatározásával, valamint pénzben történő megfizetésével tesz eleget. III. JAVADALMAZÁSI POLITIKA HATÁLYA 1. A JAVADALMAZÁSI POLITIKA TÁRGYI HATÁLYA A javadalmazási politika tárgyi hatálya kiterjed különösen: - a vezetők és a tisztségviselők javadalmazási elveinek szabályozására, - az érintett személyi kör teljesítményjavadalmazása elveinek szabályozására, valamint - a vezetők munkaviszonyának megszüntetése esetén járó juttatásokra. 2. A JAVADALMAZÁSI POLITIKAI IDŐBELI HATÁLYA A Javadalmazási Politikát a Takarékszövetkezet Igazgatósága 2011.10.05. napján megtart ülésén fogadta el és 2011.12.08. napján fogadta el ennek egységes szerkezetbe foglalt módosítását. Rendelkezései az elfogadás napjától a 2011. január 1-én kezdődött üzleti év kezdőnapjára visszamenőleges érvényességgel. 3. A JAVADALMAZÁSI POLITIKA SZEMÉLYI HATÁLYA 3.1. Kiemelt személyi kör A javadalmazási politika hatálya a lentiekben meghatározott kategóriájú személyekre terjed ki, akik tevékenysége lényeges hatást gyakorol a Takarékszövetkezet kockázatvállalására és az alábbiakban vannak nevesítve. A személyi hatály az arányosság figyelembe vétele mellett - a Kormányrendelet 4. a) pontjában meghatározottak szerint - a Takarékszövetkezet alábbiakban felsorolt személyekre terjed ki: - a Takarékszövetkezet első számú vezetőjére: Elnök-ügyvezető igazgató; - a Takarékszövetkezet szervezeti egységének vezetését ellátó igazgatósági tagra/tagokra (belső igazgatósági tag): ügyvezető igazgatóra; - a Takarékszövetkezet üzleti igazgatójára; - a befektetési üzletág vezetőjére; - számviteli szakterület vezetőjére; - a Takarékszövetkezet kockázatkezeléséért és kockázat elemzéséért felelős személyekre; - az agrárportfolió menedzserre; - a kiemelt vállalati ügyfélmenedzserekre; - belső ellenőrre/belső ellenőrökre; - fiókvezetőkre; - a Takarékszövetkezet kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló munkavállalókra, akiket a fenti személyeken túlmenően az Igazgatóság ilyennek minősít. 12
3.2. Ellenőrzési funkciót ellátó munkavállalók és egyéb stratégiai munkakörök Ellenőrzési funkciót ellátó munkavállalók: Fiókvezetők. Stratégiai munkakörök (magában foglalhatja az ellenőrzési funkciót is): Ügyvezetők, Üzleti igazgató, Üzletágvezető, Belső ellenőr, Kockázatkezelési szakterület kockázatkezelői, Számviteli szakterület vezetője, Portfolió menedzser, Kiemelt ügyfélmenedzser(ek). IV. A JAVADALMAZÁS TÍPUSAI ÉS KAPCSOLÓDÓ DÖNTÉSHOZÓI FOLYAMATOK A Takarékszövetkezet a javadalmazási politika hatálya alá tartozó (A) Vezető állásúak: Igazgatóság elnöke, Ügyvezető(k), Felügyelő Bizottság elnöke; (B) Munkavállalók: Üzleti igazgató, Befektetési üzletágvezető, Belső ellenőr(ök), Kockázatkezelő(k), Kiemelt ügyfélmenedzser(ek), Portfolió menedzser, Fiókvezetők; (C) Tisztségviselők: Igazgatósági tagok, Felügyelő Bizottság tagjai; részére: (1) rögzített javadalmazást (személyi alapbér, egyéb juttatások a lentiek szerint), és (2) teljesítményjavadalmazást (prémium) biztosít, (3) tiszteletdíjat fizet. A Takarékszövetkezet az alapbér hányad kialakításánál olyan rugalmas politika kialakítására törekszik, amelyben lehetősége van arra is, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapbérből álljon. A javadalmazáson belül a konkrét munkakörökhöz az Igazgatóság döntése alapján 10-100%-os mértékű prémium tartozhat. Személyi használatú gépjármű, üzemanyagkártya, mobiltelefon használat korlátozás nélküli juttatással érintettek köre: a.) Ügyvezetők, Üzleti igazgató b.) Egyéb munkakörök az Igazgatóság döntése alapján. Mobiltelefon használat korlátozás nélkül: (A) kategória, részben, (B) kategória, teljes egészében, (C) kategória, részben. A Javadalmazási Politika szempontjából minden, a jogszabályban meghatározott, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve, pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog vagy egyéb formában nyújtott juttatást figyelembe kell venni. A teljes javadalmazás elemeinek és arányainak meghatározásakor a Takarékszövetkezet a következő szempontokat veszi figyelembe: - az intézmény által kialakított teljesítménymérési rendszer és a kockázatok utólagos figyelembevételének módszere, 13
- az intézmény jogi struktúrája, tevékenységének jellege és működésének céljai, - művelt üzletágak, vállalt kockázatok típusa, - a munkavállalói csoportok összetétele, - a munkavállalók személyzeti hierarchiában való elhelyezkedése, valamint az egyes pozíciókhoz rendelt kockázatvállalási szintek. 1. A RÖGZÍTETT JAVADALMAZÁS Rögzítettnek tekintjük mindazon javadalmazási elemet, amely független az adott munkatárs éves teljesítményétől. A rögzített javadalmazás elemeinek nagyságát a munkatársak hatályos munkaszerződése rögzíti. A rögzített javadalmazás elemei az alábbiak. 1.1. Személyi alapbér A Takarékszövetkezet munkavállalói személyi alapbérre jogosultak, amelyet a munkavállaló képzettségének, szakmai tudásának, tapasztalatának, a szektorban kifizetett bérekhez igazodóan kell kialakítani. A vezető beosztású munkavállalók alapbérének megállapításakor az előzőeken túl figyelembe kell venni az irányítandó dolgozók létszámát, az ellátandó területtel kapcsolatos felelősségi szintet, valamint a jövedelemtermelő képességet is. A teljes javadalmazáson belül az alapbér hányadának olyan mértékűnek kell lennie, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesülhessen és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapbérből álljon. A Takarékszövetkezet a teljesítményjavadalmazás és az alapbér arányára alkalmazott értékeket rendszeres időközönként felülvizsgálja. A meghatározott arányoktól való eltérés csak kivételes esetben alkalmazható. Kivétel vagy eltérés jóváhagyása az Igazgatóság feladata és arról a Felügyelő Bizottságot is tájékoztatni kell. Az eredetileg meghatározott jövedelemarányok a Takarékszövetkezet által esetlegesen elszenvedett jelentős pénzügyi veszteségek hatására különösen, ha azok hatással vannak a prudenciális tőkekövetelményeknek való megfelelésre is, a veszteség mértékétől függően, átmenetileg megváltoztathatók, mindaddig, amíg az intézmény jövedelmezősége, vagy a tőkekövetelményeknek való megfelelése helyre nem áll. A változtatás indokoltságáról, mértékéről és időtartamáról az Igazgatóság dönt, a Felügyelő Bizottság tájékoztatása mellett. A teljesítményjavadalmazás és az alapbér elemei között nem lehet átfedés (pl.: hogy alacsonyabb teljesítményjavadalmazás esetén az intézmény emeli az alapbért). Kivételt képez ez alól azon egyszeri a javadalmazási politika bevezetésekor elvárt bérrendezés, amelyet a vonatkozó jogszabályokban, ajánlásokban foglaltaknak való megfelelés érdekében hajt végre a Takarékszövetkezet ezen munkavállalói tekintetében, ahol a szabályok változása jelentős jövedelem torzulást okoz/okozhat. 14
A személyi alapbér összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója (a szervezeti felépítés szerinti szakmai felettes) határozza meg, az Igazgatóság két tagja véleményének figyelembe vételével. 1.2. Alapbéren felüli egyéb rögzített juttatások A személyi alapbéren felül, a belső szabályzat, az Igazgatóság döntése alapján egyéb személyre szabott egyéni, csoportos juttatások kerülhetnek meghatározásra, amelyek lehetnek tartós- (visszavonásig érvényes), vagy eseti jellegűek. Az Igazgatóság döntése alapján fizethető, valamint jogszabályi előírások alapján járó juttatások: Ún. kulcsos gépjárműhasználat, Mobiltelefon használat (korlátozással, vagy korlátozás nélkül), Kedvezményes dolgozói hitel, Oktatás/képzés biztosítása, Munkabér-előleg, Üdülési hozzájárulás, Nyugdíjba vonulók támogatása, Jólétikulturális- és sport célú tevékenységekhez hozzájárulás, Önkéntes nyugdíjpénztári tag részére munkáltatói hozzájárulás, Egészségpénztári tag részére munkáltatói hozzájárulás, Iskolakezdési támogatás, Étkezési hozzájárulás, Utazási költségtérítés, vagy egyéb a fentiekben meghatározott speciális elem. 2. TELJESÍTMÉNYJAVADALMAZÁS A teljesítményjavadalmazás a teljesítményfüggő juttatások összessége. A Takarékszövetkezet javadalmazási rendszerében az egyéni, csoportszintű és hitelintézeti teljesítmények figyelembe vétele a teljesítményjavadalmazások rendszerén keresztül biztosított. A megfelelő teljesítményjavadalmazás alkalmazása az érintettek körét fokozottan érdekeltté teszi a Takarékszövetkezet céljainak és érdekeinek megvalósításában. A Takarékszövetkezet Igazgatósága a teljesítményfüggő javadalmazás teljes összegének meghatározásakor figyelembe veszi a tőke költségét és a szükséges likviditást, valamint a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat és az azoknak megfelelő kiigazítást. A jól kialakított és megfelelően működő, teljesítményhez kötött javadalmazási struktúra helyes alkalmazása elősegíti a prudens működést és a kockázatok megfelelő kezelését. 2.1. A teljesítményjavadalmazás formája A teljesítményjavadalmazás formája a prémium, amelynek kifizetése készpénzben történik. A Takarékszövetkezet Igazgatósága részben (A) kategóriába tartozó személyeknek, részben, vagy teljes egészében (B) kategóriába tartozó személyeknek nevesített, személyre szóló üzleti terv (Prémium célkitűző lap alapján) részére, előre 15
meghatározott prémiumfeladat teljesítése esetén éves prémium fizethető, a prémium konkrét nagyságának meghatározásával. Az éves egyéni üzleti terv közösen kerül meghatározásra, az érintett munkakörben alkalmazottal együtt, első alkalommal konkrétan a 2012. évre vonatkozóan, a második félévtől. A munkavállalók az Igazgatóság döntése alapján egyszeri jutalomban is részesülhetnek, amely főszabályként készpénz formájában kerül kifizetésre. 2.2. A teljesítményjavadalmazásra vonatkozó elvárások A Takarékszövetkezetnek biztosítania kell, hogy olyan eljárásokkal rendelkezzen, amelyek megfelelő lehetőséget adnak a teljesítményjavadalmazás teljesítményekkel arányos, rugalmas kifizetésére. Ennek megfelelően a munkavállaló teljesítményjavadalmazása a teljesítményének függvényében akár nullára is csökkenhet. A túlzott kockázatvállalás mérséklése érdekében a Takarékszövetkezetnek a teljesítményjavadalmazást a teljesítmény mérése és a felmerült kockázatok együttes értékelése alapján kell megállapítania. A teljesítményjavadalmazás összegének a vállalt kockázatok mértékével is összhangban kell lennie és ezt az összhangot a teljesítmény- és kockázatmérési, a javadalmazás megállapítási, illetve a kifizetési fázisokban is meg kell valósítani. 2.3. A teljesítményjavadalmazás (prémium) mértéke A Takarékszövetkezet a prémium mértékét az éves alapbér százalékában határozza meg, melyet a jelen nyilvánosságra hozott információkkal van összefüggésben és azokat szem előtt tartja, mint prémiumcsökkentő, vagy éppen prémiumkizáró tényezőket (1. számú melléklet). 3. TISZTELETDÍJ A tiszteletdíj mértékét a Takarékszövetkezet közgyűlése állapítja meg, az Igazgatósági tagok és a Felügyelő Bizottsági tagok részére, a Felügyelő Bizottság javaslata alapján. A tiszteletdíjat úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a felelősség mértékéhez, arányban álljon az elvégzett munkavégzéssel és ne okozzon túl nagy anyagi megterhelést a Takarékszövetkezet számára. A tiszteletdíjon kívül az Igazgatóság, valamint a Felügyelő Bizottság tagja - a megbízatásával összefüggésben felmerült igazolt költségeinek megtérítésén, vagy a Takarékszövetkezet más belső szabályzata alapján, rendkívüli esetben fizethető jutalmon kívül - más javadalmazásra nem jogosult. 16
V.TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 1. A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS ALAPELVEI 1.1. A teljesítménymérési időszak A teljesítménymérési időszak azon időszak, amely alatt az érintett személy teljesítményét mérik. A teljesítményjavadalmazás mértéke ezen időszak végén kerül megállapításra a munkavállaló részére. A Takarékszövetkezetben a teljesítménymérési időszak egy naptári év. A teljesítményjavadalmazás megállapításakor legalább két év teljesítménymutatóit kell figyelembe vennie azzal, hogy a Kormányrendelet szerint a teljesítményjavadalmazás megállapításakor két év helyett 2012-ben egy év, 2012-ben kettő év teljesítménymutatói is figyelembe vehetők. A megfelelő teljesítményértékelés az intézményi, szervezeti egységekre vonatkozó és egyéni szintű célkitűzések, valamint a megvalósult eredmények összemérésével valósul meg, ahol az egyén teljesítményének az intézmény rövid és hosszú távú eredményére, illetve teljesítményére gyakorolt hatását is figyelembe kell venni. A teljesítménymutatók hosszabb távú figyelembevétele lehetővé teszi, hogy az időközben felmerülő kockázatok is figyelembevételre kerüljenek a teljesítményértékelésben. A Takarékszövetkezeti teljesítmény kivétel nélkül minden olyan munkavállaló teljesítmény értékelési szempontjai között szerepel, akinek a javadalmazása teljesítménytől függő elemet is tartalmaz. A teljesítményértékelés nem jutalmazhatja azt a kockázatvállalást, amely meghaladja a Takarékszövetkezet Kockázati stratégiájában meghatározott kockázati étvágyat. A teljesítményjavadalmazásra való jogosultság megszerzése - a Takarékszövetkezet kockázatvállalását jelentős mértékben befolyásoló kiemelt személyi körben - a Takarékszövetkezet hosszú távú teljesítményéhez kötött. 2. A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS ESZKÖZEI Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni az egyén - pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló -, az érintett szervezeti egység és a Takarékszövetkezet eredményét, így a teljesítmény értékelésében pénzügyi és kockázati mutatók, valamint személyes kritériumfajták szerepelnek. A teljesítményértékelés alapja a Takarékszövetkezet hosszú távú teljesítménye. A kockázatmérés során a Takarékszövetkezet mennyiségi és minőségi követelményeket is alkalmaz. A kockázat mérése során mérlegen belüli és mérlegen 17
kívüli kockázatokat is figyelembe kell venni, amelyhez a belső tőkekövetelmény számítási folyamat (ICAAP) eredményeit is fel kell használni. A teljesítménymutatókat úgy kell meghatározni, hogy a teljesítményjavadalmazás legnagyobb mértéke a Takarékszövetkezet eredményének növekedése esetén is csak abban az esetben érhető el, ha a prudens működést jellemző mutatók értékei nem romlottak olyan mértékben, amely a prudens működést veszélyezteti. 2.1. Pénzügyi és Kockázati mutatók A Takarékszövetkezet által alkalmazott teljesítménymutatók a következő szempontokat tartalmazzák a) a nem teljesítő hitelek részarányának változása; b) a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke; c) a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása; d) az elért adózás előtti eredmény. A teljesítménymutatók kettő, vagy három szinten kerülnek értékelésre, amelyek az alábbiak lehetnek: - Egyéni teljesítmény, - Üzletág vagy egyéb szervezeti egység által elért teljesítmény, - Hitelintézeti teljesítmény. 2.2. Személyes kritériumok A munkavállaló teljesítményének értékelése során minőségi tényezők is figyelembe vételre kerülnek. Ilyen tényezők lehetnek pl.: ügyfél elégedettség, kreativitás, vezetői képességek, motiváció, Takarékszövetkezethez való lojalitás, Takarékszövetkezet érdekeinek figyelembevétele, kapcsolattartó képesség stb. Amennyiben a minőségi elvárások jelentős mértékben nem teljesültek, akkor annak meg kell jelennie a teljesítményjavadalmazás feltételrendszerének meghatározásában. A nem pénzügyi kritériumok minden esetben olyan súllyal esnek latba, hogy alakulásuk jelentős mértékben befolyásolja a munkatársat megillető teljesítményjavadalmazást. 3. A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS FOLYAMATA A teljesítményértékelés két lépésből áll: (1) Éves célok kitűzése Határidő: a tárgyévet megelőző év utolsó hónapja, azzal, hogy a 2012. évben a II. félév első hónapja. (2) Éves teljesítményértékelés Határidő: Az üzleti éve beszámolóját elfogadását követő hónap. 18
Az éves célokat a Takarékszövetkezet Igazgatósága tűzi ki, az üzleti tervszámok elfogadásával egyidejűleg, amelynek legkésőbbi időpontja az előző évi beszámoló elfogadásának hónapja. Az éves célkitűzésnek (prémium feltételeknek) tartalmaznia kell a prémium mértékét, a teljesítendő feladatokat, a hozzájuk tartozó százalékos arányokkal, az előleg esetleges kifizethetőségének idejét és az értékelés időpontját. A kitűzés tartalmazhat prémium-csökkentő, stb. feltételeket. Előre nem látható, elháríthatatlan tényezők bekövetkezése esetében a prémium feltételek korrigálhatóak. A munkavállaló minden esetben aláírásával igazolja, hogy a vele szemben megfogalmazott elvárásokkal tisztában van, és azokat elfogadja. Az értékelési periódus letelte után a Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politikában meghatározott elvek mentén határozza meg a kifizethető teljesítményjavadalmazás mértékét. Prémium esetén előleg fizethető, az időszaki teljesítmények értékelése előtt, az Igazgatóság külön engedélyével. A teljesítményjavadalmazás kiszámításának alapjául vett teljesítménymutatóknak tartósan fennálló és valós eredményeken kell alapulnia. Minden esetben szükséges a dokumentáltság és a transzparencia biztosítása. A teljesítményjavadalmazás mértékének megállapításához a teljesítménymutató adott évi értékének helyessége független szakértő írásbeli igazolása alapján állapítható meg. A Takarékszövetkezet által igénybevett független szakértő: az éves könyvvizsgálatot végző auditor. A Takarékszövetkezet a teljesítmény, valamint a kockázatok közötti összefüggések vizsgálatakor minden fennálló, illetve jövőben valószínűsíthető kockázatot értékel. A teljesítményjavadalmazáshoz rendelkezésre álló keret meghatározásakor alkalmazott kritériumokat egy előzetes kockázati értékeléssel is ki kell egészíteni, amelynek célja, hogy az intézmény ne csak azt vizsgálja meg, hogy a teljesítmény mérésére szolgáló mutatók értékei megfelelően teljesültek-e, hanem azt is, hogy az intézmény kockázatai nem növekedtek-e meg olyan mértékben, ami egy jövőben bekövetkező esemény esetében veszélyeztetheti az intézmény szolvens és prudens működését. A szabályozási, jogszabályi környezetben az év során bekövetkezett jelentős változásokat a prémium feladat kiértékelése során figyelembe kell venni. 19
4. A PRÉMIUM-, PRÉMIUM-ELŐLEG KIFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK Prémium esetén előleg fizethető, amennyiben az éves célkitűzések időarányosan teljesültek és a Takarékszövetkezet eredménye, tőkekövetelményeknek való megfelelése azt lehetővé teszi. A prémiumelőleg kifizetéséről a Takarékszövetkezet Igazgatósága dönt. A prémiumelőleg mértéke az adott munkavállalót megillető prémium maximum 50 %-a lehet. A prémium teljes összegének kifizetésére a teljesítményértékelést követően a tárgyévet követő május 31-ig kerül sor. Az Igazgatóság jogosult a tárgyév folyamán a prémium tárgyévi csökkentéséről, illetve elmaradásáról is dönteni (pl. a Takarékszövetkezetre ható külső politikai, gazdasági, pénzügyi tényezők, veszteséges gazdálkodás, egyéb a Takarékszövetkezet üzleti eredményét befolyásoló események stb.) miatt. A teljesítményjavadalmazás kifizetésére nem kerülhet sor, amennyiben a Takarékszövetkezet a Hpt. tőkére vonatkozó szabályainak nem, vagy a kifizetés nyomán nem felelne meg. Amennyiben az éves teljesítményértékelés alapján az éves célkitűzések nem vagy csak részben teljesültek, úgy a prémiumelőleg azon részét, amelyre az érintett munkavállaló az éves értékelés alapján nem lenne jogosult, a munkavállalónak vissza kell fizetnie. A 234/2007. (IX.4.) Korm. rendelet 3/A. (2) f) és g) pontjában meghatározott információkat a Takarékszövetkezet az éves beszámoló elfogadását követően teszi közzé, az alábbiak szerint, 4.1. Korm. rendelet 3/A. (2) bekezdés f) pontja (üzleti egységekre lebontott - összesített információk) 4.1.1. Fiókhálózat (8 fiókvezető) üzleti évet érintő együttes, bruttó juttatása: - Juttatás (készpénzben): 25 M Ft 4.1.2. Központi szervezet (Ügyvezetők, Üzleti igazgató, Belső ellenőr, Kockázatkezelő, Kiemelt ügyfélmenedzserek, Portfolió menedzser, összesen nyolc fő) üzleti évet érintő együttes, bruttó juttatása: - Juttatás (készpénzben): 36 M Ft 4.1.2. Tisztségviselők (Igazgatósági tagok, Felügyelő Bizottsági tagok, összesen hét fő) üzleti évet érintő együttes, bruttó juttatása: - Tiszteletdíj (készpénzben): 1,2 M Ft 20
4.2. Korm. rendelet 3/A. (2) bekezdés g) pontja (üzleti egységekre lebontott - összesített információk) ga) az adott üzleti évre vonatkozó javadalmazás összege állandó és teljesítményjavadalmazás szerinti bontásban, valamint a javadalmazásban részesülők száma szerint: - Rögzített juttatás (készpénzben személyi alapbér, tiszteletdíj): 60 M Ft - Teljesítményjavadalmazás (egyszeri jutalom): 1 M Ft - Javadalmazásban részesülők száma: 23 (huszonhárom) fő. gb) a teljesítményjavadalmazás összege és formája készpénz, részvények, részvényhez kötött eszközök és egyéb kategóriák szerinti bontásban: - NEMLEGES! gc) az üzleti év során kötött új munkaszerződésekhez kapcsolódó kifizetések és végkielégítések száma, a legmagasabb végkielégítésre kifizetett összeg, valamint az ezekkel érintettek száma: - új munkaszerződésekhez kapcsolódó kifizetések (a 4.1 pontból kimutatva csak a 2011. üzleti évben létesített munkaviszonyra vonatkozó információk: 12,4 M Ft (érintett négy fő), - végkielégítések száma, legmagasabb végkielégítésre kifizetett összege: NEMLEGES. gd) a ki nem fizetett, halasztott javadalmazás összege, megszerzett jogosultság és meg nem szerzett jogosultság szerinti bontásban: NEMLEGES! ge) az üzleti évben odaítélt halasztott javadalmazás kifizetett és teljesítménnyel korrigált összege: NEMLEGES! D.. SZAVATOLÓ TŐKÉVEL KAPCSOLATOS IINFORMÁCIIÓK (2011.12.31.) I. A TAKARÉKSZÖVETKEZET ALAPVETŐ, JÁRULÉKOS ÉS A KIEGÉSZÍTŐ TŐKÉJÉNEK ÖSSZEGE millió Forint 1. Alapvető tőke: 1 436,542 2. Járulékos tőke: 729,758 3. Kiegészítő tőke: - 21
II. ALAPVETŐ TŐKE POZITÍV ÉS NEGATÍV ÖSSZETEVŐI 1. ALAPVETŐ TŐKE POZITÍV ÖSSZETEVŐI Millió Forint Cégbíróságon jegyzett tőke 1 362,660 Tőketartalék: 10,963 Eredménytartalék: Lekötött tartalék: 4,734 Általános tartalék: 5,141 Mérleg szerinti eredmény: 46,272 Kockázati céltartalék: 54,364 Jegyzett tőke be nem fizetett része: Immateriális javak: Osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év (ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények: 2. ALAPVETŐ TŐKE NEGATÍV ÖSSZETEVŐI - Millió Forint - -10,826 Eredménytartalék, ha negatív: -36,766 Nagykockázat vállalásának korlátozása miatti limittúllépése A kereskedési könyvben nyilvántartott kevésbé likvid tételekre külön jogszabály alapján számított, jelentős veszteséget eredményező értékelési korrekciók (az Szmt. szerinti valós értékelés alá nem vont tételek esetében ezen értékelési korrekcióknak az elszámolt értékvesztés és megképzett céltartalék feletti többlete): Visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értéke: - - - - 22