EGYETEMES TÖRTÉNELEMBŐL

A részmodulzáró vizsga leírása OT-TÖR-102 Kora újkori részmodulzáró vizsga EGYETEMES TÖRTÉNELEM KÖVETELMÉNYEK EGYETEMES TÖRTÉNELEMBŐL A KORA ÚJKORI RÉSZMODULZÁRÓ VIZSGÁRA (OT-TRM-102) Az OT-TRM-102 kódon meghirdetett kora újkori részmodulzáró vizsgát A típusú kombinált vizsgával (HKR 67. /c) lehet teljesíteni. A vizsga egyetemes és magyar történeti írásbeli, valamint egyetemes és magyar történeti szóbeli vizsgából áll. Az egyetemes történeti vizsga írásbeli és a szóbeli részére ugyanazon a napon kerül sor: a hallgatóknak először ki kell tölteniük egy feladatlapot, amelyet a vizsgáztató helyben kijavít és leosztályoz. A feladatlap kitöltésére 30 perc áll rendelkezésre. Aki nem vesz részt az írásbelin, meg nem jelenőnek minősül. A feladatsort legalább elégséges (2) eredménnyel teljesítő hallgatók vehetnek részt a szóbelin, amelyen az előre megadott tételsor alapján vizsgáznak. A vizsga eredményét az egyetemes és a magyar írásbeli, valamint az egyetemes és a magyar szóbeli felelet jegyei adják. Amennyiben bármelyik rész elégtelen, az egész vizsga elégtelen. Elégtelen vizsga esetén minden részt meg kell ismételni, a részjegyek nem vihetők át későbbi vizsgaalkalmakra. Utóvizsgát (és esetlegesen javítóvizsgát) csak az arra kijelölt UV-időpontban lehet tenni. EGYETEMES TÖRTÉNETI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Írásbeli: A teszt kitöltésére csak a szóbeli vizsga megkezdése előtt van lehetőség, aki nem vesz részt az írásbelin, meg nem jelenőnek minősül. Az írásbeli vizsgára a mellékletekben (lásd alább) megadott forrás-, uralkodó- és fogalomlisták alapján kell felkészülni. A feladatlap három kérdéscsoportot tartalmaz (a minta-feladatsort lásd alább): 1.) 10 darab forrásrészlet azonosítása (az évszámok megadásával) 10 pont 2.) kortárs uralkodók megadása 6 pont 3.) fogalmak felismerése rövid definíciók alapján 6 pont A feladatlapokat a vizsgáztató közvetlenül a megírás után kijavítja. A feladatok megoldásával összesen 22 pont szerezhető. Az írásbeli ponthatárai a következők: 0 11 1 12 13 2 14 15 3 16 18 4 19 22 5 Szóbeli: Az írásbeli vizsgát sikeresen teljesítő hallgatók a 4. számú mellékletben megadott tételsorból tesznek vizsgát. Minden tételhez legalább egy, kb. 20 oldal terjedelmű, szabadon választott szakirodalomi munkát (tanulmányt/könyvfejezetet) kell elolvasni. A politikai gondolkodásról (9.) és a felvilágosodásról (12.) szóló tételhez legalább 3 forrásmű(részlet) [kb. összesen 100-100 oldal] ismerete kötelező. A felkészüléshez lehet használni az ajánlott olvasmányok (lásd 5. melléklet) között szereplő köteteket, de használható más releváns forrás, illetve tudományos igényű szakirodalmi munka is. A tételekre lebontott olvasmánylistát a szóbeli vizsgán be kell mutatni. Budapest, 2016. február 8. Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék 1

1. MELLÉKLET: FORRÁSISMERET A szöveggyűjtemények rövidítései: OT-TÖR-102 Kora újkori részmodulzáró vizsga EGYETEMES TÖRTÉNELEM Szgy. = Kora újkori egyetemes történteti szöveggyűjtemény. Szerkesztette POÓR János. Budapest, 2000. Chresztomathia = Középkori történeti chresztomathia. Egyetemi segédkönyv. 3. kötet. Szerkesztette GRACIANSZKIJ, N. P. SZKAZKIN, Sz. D. Budapest, 1956. KOTF = A középkori orosz történelem forrásai. Egyetemi segédkönyv. Szerkesztette SZILI Sándor. Budapest, 2005. UOTF = Az újkori orosz történelem forrásai. XVIII. század. Egyetemi segédkönyv. Szerkesztette FILIPPOV Szergej. Budapest, 2006. Az egyéb kötetekben szereplő források a lista végén találhatók lelőhelyeik pontos adataival együtt. 1. A spanyol és a portugál király egyezménye a világ felosztására vonatkozólag, 1494 (Chresztomathia) 2. Bolognai konkordátum, 1516 (Szgy.) 3. V. Károly császár választási kapitulációja, 1519 (Szgy.) 4. Wormsi ediktum, 1521 (Szgy.) 5. A királyi egyházfőség Angliában, 1534 (Szgy.) 6. V. Károly politikai végrendelete, 1548 (Szgy.) 7. Az 1550. évi törvénykönyv (KOTF) 8. Az augsburgi vallásbéke, 1555 (Szgy.) 9. A lublini unió, 1569 (Chresztomathia) 10. A királyi hatalom Lengyelországban, 1573 (Chresztomathia) 11. A genti pacifikáció, 1576 (Szgy.) 12. Az utrechti unió, 1579 (Szgy.) 13. A nantes-i ediktum, 1598 (Szgy.) 14. Olivarez herceg Kasztíliáról, 1625 (Szgy.) 15. A vértisztaság-rendeletek problémáiról, 1625 (Szgy.) 16. A Massachusetts-öböl Társaság (Massachusetts Bay Company) alapítólevele, 1629 (Szgy.) 17. Egy intendáns megbízólevele XIII. Lajos idején, 1642 (Szgy.) 18. A nép első szerződése, 1647 (Szgy.) 19. A vesztfáliai béke, 1648 (Szgy.) 20. A moszkvai országos gyűlés határozata Ukrajna inkorporálásáról, 1653 (KOTF) 21. Hajózási törvény, 1660 (Szgy.) 22. XIV. Lajos az uralkodói hivatásról, 1661 (Szgy.) 23. Az Oroszország és Lengyelország közötti andruszovói fegyverszünet, 1667 (Chresztomathia) 24. A Habeas Corpus törvény, 1679 (Szgy.) 25. A nantes-i ediktum visszavonása, 1685 (Szgy.) 2

26. A Jogok törvénye, 1689 (Szgy.) OT-TÖR-102 Kora újkori részmodulzáró vizsga EGYETEMES TÖRTÉNELEM 27. Kiáltvány a külföldiek Oroszországba való meghívásáról, 1702 (UOTF) 28. Az osztrák Pragmatica Sanctio, 1713 (Szgy.) 29. Általános szolgálati szabályzat, 1720 (UOTF) 30. A szabadkőműves alkotmányból, 1723 (Szgy.) 31. II. Frigyes politikai végrendelete, 1752 (Szgy.) 32. A hubertusburgi béke, 1763 (Szgy.) 33. A párizsi béke, 1763 (Szgy.) 34. II. József politikai emlékirata, 1763 (Szgy.) 35. Az Illetéktörvény, 1765 (Szgy.) 36. Az amerikai Függetlenségi nyilatkozat, 1776 (Szgy.) 37. II. József felső-ausztriai türelmi rendelete, 1781 (Szgy.) 38. KOMENSKY, Jan Amos: A haldokló anyának, a Cseh Testvérek Szövetségének Testamentoma. In Esszék és tanulmányok Hét évszázad cseh irodalmából. I. Szerkesztette PASIAKOVA, Jaroslava. Bratislava, 1988. 50 71. 39. Novikov levelezése. In Az orosz felvilágosodás. Szerkesztette NIEDERHAUSER Emil. Budapest, 1966. 151 156. 40. KOLLATAJ, Hugo: Egy Névtelen levelei. In A szomszéd népek irodalma. Budapest, 1962. 177 179. 3

2. MELLÉKLET: URALKODÓK Az uralkodási évszámokat a korszakhoz használható kézikönyvekből lehet összegyűjteni. Anglia, Nagy-Britannia VII. Henrik VIII. Henrik VI. Edward I. Mária I. Erzsébet I. Jakab I. Károly II. Károly II. Jakab III. Vilmos és II. Mária Anna I. György II. György III. György Franciaország XII. Lajos I. Ferenc II. Henrik III. Henrik IV. Henrik XIII. Lajos XIV. Lajos XV. Lajos XVI. Lajos Német-római Birodalom I. Miksa V. Károly I. Ferdinánd II. Miksa II. Rudolf Mátyás II. Ferdinánd III. Ferdinánd I. Lipót I. József VI. Károly VII. Károly I. Ferenc II. József II. Lipót II. Ferenc Spanyolország II. Ferdinánd Kasztíliai Izabella I. Károly II. Fülöp IV. Fülöp II. Károly V. Fülöp III. Károly IV. Károly Oroszország III. Iván III. Vaszilij IV. Iván Borisz Godunov I. Mihály I. Alekszej I. Péter I. Katalin Anna I. Erzsébet II. Katalin Porosz Királyság I. Frigyes I. Frigyes Vilmos II. Frigyes II. Frigyes Vilmos Lengyelország Sándor I. Zsigmond II. Zsigmond Henrik Báthory István III. Zsigmond IV. Ulászló II. János Kázmér III. (Sobieski) János II. Ágost I. (Leszczyński) Szaniszló III. Ágost II. Szaniszló Ágost Pápák X. Leó VII. Kelemen III. Pál IV. Pál V. Pius V. Sixtus X. Ince XI. Ince XIV. Benedek VI. Pius 4

3. MELLÉKLET: GEOPOLITIKAI EGYSÉGEK ÉS FOGALMAK Definíciók: 1. Egyetemes történeti kislexikon. Kora újkor. Szerkesztette POÓR János. Budapest, 1996. 2. HALECKI, Oscar: A nyugati civilizáció peremén. Budapest, 1995. 3. RING Éva: Államnemzet és kultúrnemzet válaszútján. Budapest, 2004. 1. aacheni béke, 1748 2. adókerület (généralité) 3. Államtanács (Staatsrat) 4. államtitkár 5. angol skót unió, 1707 6. bécsi béke, 1735 7. békebíró 8. birodalmi gyűlés 9. Birodalmi Udvari Tanács 10. bojárduma 11. bostoni teadélután, 1773 12. Brandenburg 13. bredai nyilatkozat, 1660 14. breszti unió 15. brüsszeli szerződések, 1522 16. Burgund Grófság 17. cambrai-i béke, 1529 18. cateau-cambrésis-i béke, 1559 19. cortes 20. Csillagkamara Bírósága 21. Elzász 22. Fronde 23. Flandria 24. hetman 25. hosszú parlament 26. independensek 27. intendáns 28. Jogok kérvénye, 1628 29. Katolikus Liga 30. Konföderációs cikkelyek 31. lepantói csata, 1571 32. liberum veto 33. Livónia 34. Lombardia 35. lordok háza 36. Lotaringia 37. Magas Bizottság 38. Megújított országos rendtartás, 1627 39. Navarra 40. nystadti béke, 1721 41. Nyugat-Poroszország 42. olivai béke, 1660 43. Osztrák Udvari Kancellária 44. parlement 45. paulette 46. pireneusi béke, 1659 47. Pugacsov-felkelés, 1773 1775 48. rangtáblázat 49. rastatti béke, 1714 50. rijswijki béke, 1697 51. Savoya 52. schmalkaldeni szövetség, 1531 53. Spanyol-Németalföld 54. szejm 55. szenátus (Oro.) 56. toryk 57. Toscana 58. Udvari Haditanács 59. utrechti béke, 1713 60. whigek 5

4. MELLÉKLET: SZÓBELI TÉMAKÖRÖK KORA ÚJKORI EGYETEMES TÖRTÉNELEMBŐL 1. Földrajzi felfedezések és a gyarmatbirodalmak a 16 18. században 2. Világgazdaság és kereskedelem (gazdasági elméletek, a világgazdaság létrejötte, kereskedelmi útvonalak, pénzügyek és kapitalizmus) 3. Az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlődése, az árforradalom hatása Európa különböző területein 4. Európa népessége, a népesedést meghatározó tényezők a kora újkorban 5. A nemesség társadalmi szerepének átalakulása a kora újkorban 6. Városok és polgárság a kora újkorban 7. A parasztság helyzete (birtokviszonyok, jogi helyzet, szolgáltatások) a 16 18. században, regionális különbségek 8. Reformáció, vallásháborúk, katolikus megújulás, a vallásszabadság és a tolerancia kérdése a 16 18. században 9. Uralkodó, állam, társadalmi szerződés a kora újkori politikai gondolkodásban (legalább 3 forrásmű[részlet] elemzésével) 10. A kultúra és a tudományok fejlődése a kora újkori Európában 11. Udvari kultúra, mecenatúra, politikai propaganda a kora újkorban 12. A felvilágosodás eszmerendszere, a társadalmi nyilvánosság kialakulása (legalább 3 forrásmű[részlet] elemzésével) 13. A felvilágosult abszolutizmus eszmerendszere, forrásai, gyakorlata. 14. Hatalmi politika, diplomácia, szövetségi rendszerek a 16. században 15. Hatalmi politika, diplomácia, szövetségi rendszerek a 17. században 16. Hatalmi politika, diplomácia, szövetségi rendszerek a 18. században 17. Anglia kormányzattörténete a 16 18. században 18. Spanyolország és európai birtokai a 16 18. században 19. Franciaország kormányzattörténete a 16 18. században 20. A Német-római Birodalom a 16 18. században 21. Az osztrák örökös tartományok a 16 18. században 22. Németalföld a 16 18. században 23. Oroszország a 16 18. században 24. A lengyel litván állam a 16 18. században, Lengyelország felosztásai 25. Brandenburg Poroszország felemelkedése és a Porosz Királyság 26. Az Oszmán Birodalom berendezkedése, terjeszkedése, hanyatlása 27. Az amerikai angol gyarmatok és a függetlenségi háború 6

5. MELLÉKLET: AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK A francia Enciklopédia. Összeállította Győry János. Budapest, 1962. A kora újkor története. Szerkesztette Poór János. Budapest, 2009. (digitálisan elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_a_kora_ujkor_tortenete/adatok. html ) A középkori orosz történelem forrásai. Egyetemi segédkönyv. Szerkesztette Szili Sándor. Budapest, 2005. A párizsi szalonok Julie de Lespinasse naplója. Szerkesztette Benedek István. Budapest, 1980. Ariés, Philippe, Gyermek, család, halál. Tanulmányok. Budapest, 1987. Az európai egyetem funkcióváltozása. Szerkesztette Tóth Tamás. Budapest, 2001. Az újkori orosz történelem forrásai. XVIII. század. Egyetemi segédkönyv. Szerkesztette Filippov Szergej. Budapest, 2006. Bloch, Marc: Gyógyító királyok. A királyi hatalom természetfeletti ereje Franciaországban és Angliában. Budapest, 2005. Braudel, Fernand, Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és lehetetlen. Budapest, 2004. Braudel, Fernand, Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus. Budapest, 1985. Burckhardt, Jakob, A reneszánsz Itáliában. Budapest, 1982. Burke, Peter: Népi kultúra a kora újkori Európában. Budapest, 1991. Cameron, Rondo, A világgazdaság rövid története a kőkorszaktól napjainkig. Budapest, 1998. Castel, Robert: A szociális kérdés alakváltozásai. Budapest, 1998. Cavallo, Guglielmo Chartier, Roger, Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban. Budapest, 2000. Chadwick, Owen, A reformáció. Budapest, 1998. Chaunu, Pierre, A klasszikus Európa. Budapest, 1971. Cortázar, García de Vesga, González, Spanyolország története. Budapest, 2001. Davies, Norman, Európa története. Budapest, 2001. Dewald, Jonathan, Az európai nemesség története. Budapest, 2002. Diederiks, H. A. (...), Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Budapest, 1995. Duby, Georges Mandrou, Robert, A francia civilizáció ezer éve. Budapest, 1975. Engelmann, Berndt, Poroszország. A lehetőségek hazája. Budapest, 1986. Európa az újkorban (16 18. század). Szerkesztette Orosz István, ifj. Barta János, Angi János. Debrecen, 2006. Febvre, Lucien Martin, Henri-Jean, A könyv születése. A nyomtatott könyv és története a XV- XVIII. században. Budapest, 2005. Felfedezők, kalózok, gyarmatosítók. Összeállította Rázsó Gyula. Budapest, 1961. Font Márta Krausz Tamás Niederhauser Emil Szvák Gyula, Oroszország története. Budapest, 1997. Francia irodalmi szalonok. Összeállította Madácsy László. Budapest, 1963. 7

Franciaország története I. Szerkesztette Duby, Georges. Osiris, Budapest, 2005. G. Etényi Nóra, Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német újságokban. Budapest, 2003. Gribbin, John, A tudomány története 1543-tól napjainkig. Budapest, 2004. Hajnal István, Az újkor története. Budapest, 1988 [1936]. (Reprint) Halecki, Oscar, A nyugati civilizáció peremén. Budapest, 1995. Im Hof, Ulrich, A felvilágosodás Európája. Budapest, 1995. Kolumbusz hajónaplója. Bevezető és jegyzetek: Dáné Tibor. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1988. Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Szerkesztette Poór János. Budapest, 2000. (A Neptun MeetStreetről letölthető) Malthus, T. R., Tanulmány a népesedés törvényéről. In: Népesdésrobbanás egyke. Válogatta Semlyén István. Bukarest, 1982, 61 214. McGrath, Alister, Kálvin. Budapest, 1996. Niederhauser Emil, A nemzeti megújulási mozgalmak Kelet-Európában. Budapest, 1977. Prak, Maarten: Hollandia aranykora: a köztársaság talánya. Budapest, 2004. Ragyiscsev, Alexandre Nyikolajevics, Utazás Pétervárról Moszkvába. Budapest, 1951. Ring Éva, Lengyelországot az anarchia tartja fenn? A lengyel nemesi köztársaság válságának anatómiája. Budapest, 2001. Ring Éva, Államnemzet és kultúrnemzet válaszútján. Budapest, 2004. Sahin-Tóth Péter, Korszakváltás. A francia nemesség a XVI XVII. században. In: Uő.: Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai. Szerkesztette Oborni Teréz. Budapest, 2006. 127 137. Saint Simon herceg emlékiratai. Válogatta Réz Pál. Budapest, 1975. Sellers, Charles May, Henry Mcmillen, Neil R., Az Egyesült Államok története. Budapest, 1995. Szántó György Tibor, Anglikán reformáció, angol forradalom. Budapest, 2000. Tokody Gyula Niederhauser Emil, Németország története. Budapest, 1972. Topolski, Jerzy, Lengyelország története. Budapest, 1989. Zumthor, Paul, Hollandia hétköznapjai Rembrandt korában. Budapest, 1985. 8

MINTA-FELADATSOR AZ OT-TÖR-102-ES VIZSGA EGYETEMES TÖRTÉNETI ÍRÁSBELI RÉSZÉHEZ 1. FORRÁSFELISMERÉS: Írja a szemelvények alatti vonalra, mely forrásból származnak az egyes részletek! (10 p) 1.) Legyen minden tekintetben szabad a kereskedelmi forgalom és a közlekedés a Rajna két partjának és a kétoldalt fekvő tartományoknak a lakosai között: legyen szabad mindenekelőtt a rajnai hajózás, egyik félnek se legyen megengedve, hogy az áthaladó, le és fölfelé igyekvő hajókat útjukban bármiféle ürüggyel akadályozzák Forrás: 2.) Rokonaival, híveivel, oltalmazóival, védelmezőivel, jóakaróival s követőivel, ezek ingó és ingatlan javaival a szent konstitúció értemében, a mi és a birodalom átka és törvényen kívül helyezése szerint a következőképpen járjatok el...: Forrás: 3.) Ezen elnyomatások mindegyik fokán a legalázatosabban kérvényeztük, hogy orvosolják sérelmeinket, ámde ismételt kérvényeinkre csak újabb sérelem [sérelmek] volt a felelet. Olyan fejedelem, kinek jellemében ily módon kirajzolódik a zsarnok minden vonása, alkalmatlan arra, hogy szabad nép uralkodója legyen... Forrás: 4.) Valamennyi bármely néven nevezett szárazföldi és vízi, mind Királyi, mind nemesi, egyházi és községi vám és révpénzt Ő Királyi Kegyelmessége megszünteti kegyeskedik, hogy exnunc már semmiféle vámot ne szedjenek örök időkig egyháziaktól, nemesi rendű emberektől és azok alattvalóitól... Forrás: 5.) Őfelsége, Poroszország királya, Brandenburg választófejedelme barátsága jelét kívánva adni apostoli felsége, a császárnő, Magyarország és Csehország királynője irányában, ( ) megígéri, hogy a jövendő római király- vagy császárválasztáson a szavazatát József ( ) királyi főhercegnek adja. Forrás: 6.) Ezért, mivel felismertük az ügy rendkívüli jelentőségét, s azt, hogy igen alapos megfontolást érdemel, valamint azután, hogy katolikus alattvalóink sérelmeinek jegyzékét ismét megvizsgáltuk és említett, úgymond reformált vallású alattvalóinknak is megengedtük, hogy küldöttek útján gyűlést tartsanak a maguk sérelmeinek és panaszainak összefoglalására [...] Forrás: 7.) A kollégiumok minden hét hétfőjén, keddjén, szerdáján és péntekén kell hogy ülésezzenek. Ne ülésezzenek viszont vasárnap, isteni ünnepeken és az uralkodói család névnapjain, csütörtökönként pedig a Szenátusban kell összegyűlniük az elnököknek. Forrás: 8) Továbbá hogy a mondott kormányzó és a társaság, illetve utódaik közös pecséttel rendelkezhessenek, amelyet a társaság bármely ügyében vagy alkalmakor használhatnak, és ezt a pecsétet időnként megváltoztathatják, kicserélhetik, megsemmisíthetik, és újat csináltathatnak, valahányszor ez a tetszésük. Forrás: 9.) A néhai király különböző gonosz tanácsadói, bírái és miniszterei támogatásával arra törekedett, hogy felforgassa és kiirtsa a protestáns vallást és e királyság törvényeit és szabadságjogait; azáltal, hogy vindikálta és gyakorolta a hatalmat, hogy a parlament hozzájárulása nélkül eltekintsen a törvényektől és végrehajtásuktól, és felfüggessze azokat; Forrás: 10) Gondom volt rá, hogy mindenki tudomást szerezzen róla, minden más természetű ügyben közvetlenül hozzám kell fordulni, és rendre, rangra való tekintet nélkül lehetővé tettem minden alattvalóm számára, hogy személyesen vagy folyamodvány útján bármikor megkereshessen. (...) Ily módon minden részletre kiterjedően értesültem népem állapotáról, mindannyian érezték, hogy gondom van rájuk, és így megnyertem szívüket. Forrás: 9

2. KORTÁRS URALKODÓK (2 3 pont) OT-TÖR-102 Kora újkori részmodulzáró vizsga EGYETEMES TÖRTÉNELEM a) Kik voltak kortárs uralkodók a felsoroltak közül? Alkosson 3 fős csoportokat! (3 1 pont; hibátlan csoportonként) I. Ferenc (Fro.); I. Ferenc (NRB); VIII. Henrik (Anglia); I. József (NRB); V. Károly (NRB); II. Katalin (Oro.); XV. Lajos (Fro.); I. (Leszczyński) Szaniszló (Lo.); I. Péter (Oro.) 1. csoport 2. csoport 3. csoport b) Kik uralkodtak az alábbi országokban 1648-ban? (6 0,5 pont) Anglia: Lengyelország: Spanyolország: Franciaország: Oroszország: Szent Római Birodalom: 3. DEFINÍCIÓK (6 1 pont) 1.) Osztrák kormányszerv. 1620-ban különült el a német birodalmi megfelelőjétől. A Haugwitz-reformok során megszűnt, funkcióit a Directorium in publicis et cameralibus vette át. A Directorium felszámolása után a hasonló cseh dikasztériummal egyesítve újra működik. (1 pont) Fogalom:. 2.) A kora újkor nagy részében német birodalmi terület. A vesztfáliai békében bizonyos részeit Franciaország szerzi meg. A lengyel örökösödési háború folyamán Leszczyński Szaniszló kapja. Akkori urát Toscanával kárpótolják. (1 pont) Fogalom:. 3.) Rendelet, amelynek értelmében a francia hivatal évi adó fejében, amely a hivatal értékének 1/60-a, és eladáskor/örökléskor illeték lerovása mellett eladható és örökíthető. (1 pont) Fogalom: 4.)Az angol királyi tanácsból a 15. század végén kiváló kiváltságos törvényszék. Első- és másodfokon is lehetett hozzá folyamodni, elsősorban lázadással, békebontással, csalással kapcsolatos ügyekben. 1641-ben a parlament eltörölte. (1 pont) Fogalom:. 5.) Francia garancia mellett megkötött békeszerződés, amelyben a lengyel király lemondott a svéd koronára támasztott igényéről, a svédek megkapták Livóniát és Észtországot, Brandenburg pedig megszerezte a Porosz Hercegség feletti szuverenitást. (1 pont) Fogalom:. 6.) Angol nonkonformisták gyűjtőneve a 17. században. A presbiteriánus egyházkormányzattal szemben a helyi gyülekezetek autonómiáját hangsúlyozták. Domináns szerepet vállaltak az új mintájú hadseregben. Politikai értelemben azokat jelölte, akik a forradalom idején nem törekedtek a királlyal való kiegyezésre, hanem a polgárháborút akarták győzelemig vinni. Fogalom: 10