2012/1. szám ÖKO-Pannon Hírlevél 1. EREDMÉNYESEN ZÁRTA A 2011-ES ÉVET AZ ÖKO-PANNON 61,9 százalékos hasznosítási arányt és 323 ezer tonnás csomagolási hulladék begyűjtést ért el az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. a tavalyi évben, ezzel teljesítette nemcsak a 2011-es jogszabályi előírást, de a 2012-es évre vonatkozó EU-s irányelvben meghatározott hasznosítási szintet is. Teljesítményével jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország megfeleljen a csomagolási eredetű hulladékra előírt EU-s követelményeknek. Az ÖKO-Pannon 3000 kibocsátó partnere tavaly csaknem 522 ezer tonna csomagolást bocsátott ki, amelynek az 57 százalékos előírást meghaladó aránya került hasznosításra. A kötelező hasznosítási arányokat minden anyagfajta (papír, vas, alumínium, műanyag, üveg, fa, társított csomagolás) esetén egyenként is sikerült teljesíteni. Az év végére a lakossági begyűjtési rendszerhez tartozó lakosok száma elérte a 6 millió főt, a lakosság által szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék mennyisége pedig mintegy 58 ezer tonnát tett ki. Az EU 94/62. számú, valamint az ezt módosító 2005/20. számú irányelve szerint Magyarországnak 2012. december 31- ére a csomagolási hulladék 60 százalékát kell hasznosítani. A koordináló szervezet 2011. évi teljesítményével elérte és meghaladta a 2012. évre vonatkozó előírást összességében és anyagtípusokra lebontva is. Egyedül üveg esetében mutatkozik csekély eltérés: a 2011-es hasznosítási arány mindössze 3 százalékkal marad el a 2012-re elvárt szinttől. Az ÖKO-Pannon hivatalos koordináló szerepének megkezdése, 2003 óta minden évben teljesítette az EU irányelvben és a vonatkozó hazai jogszabályokban előírt hasznosítási kötelezettségét. Az ÖKO-Pannon 2011. évi teljesítése anyagfajtánként 2011-ben a koordináló szervezet mintegy 323 ezer tonna csomagolási eredetű hulladék begyűjtését és hasznosítását szervezte meg, bevételének 93 százalékát, mintegy 6,1 milliárd forintot fordított a szelektív hulladékbegyűjtés és hasznosítás finanszírozására, valamint a környezeti szemléletformálásra, a fennmaradó összegből pedig a szervezet működését finanszírozta. Teljesített hasznosítási arány 2003-2011 Lakossági begyűjtés aránya az összbegyűjtési mennyiségeken belül (2003-2011)
2 2. JOGBIZONYTALANSÁG ÉS NÖVEKVŐ ADMINISZTRÁCIÓ AZ ÚJ TERMÉKDÍJTÖRVÉNY ALKALMAZÁSÁNAK ELSŐ TAPASZTALATAI A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) a termékdíj törvény nyáron megjelent változatának megismerése után számos versenyhátrányt, jogbizonytalanságot okozó és adminisztrációs tehernövelő szabályozási elemre hívta fel a jogalkotók figyelmét. A jogszabályt készítők a CSAOSZ több észrevételét ugyan megfogadták, valamennyi szakmai érv azonban nem került meghallgatásra, ebből következően a törvény a jelenlegi formájában a támogatni szándékozott hazai vállalkozásokat súlyos versenyhátrányba hozza, jogbizonytalanságot idéz elő és az adminisztrációs terheket is indokolatlanul növeli. A CSAOSZ jogszabályok bevezetésével kapcsolatos első általános tapasztalatait a következőkben foglalta össze: 1. A törvény lehetővé teszi a termékdíj-kötelezettség átvállalását rendkívül szigorú és bürokratikus feltételek közepette, ugyanakkor nem veszi figyelembe a csomagolóipar sajátos és összetett láncfolyamatát. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy: - a csomagolóeszköz gyártója átvállalja a kötelezettséget a csomagolóanyag előállítójától (tehát pl. a dobozgyár a papírgyártól), de nem ad lehetőséget arra, hogy: - a csomagolási segédanyag gyártója átvállaljon a csomagolóanyag-gyártótó (pl. címkegyártó a papírgyártól), továbbá - a csomagolóanyag gyártó (továbbfeldolgozó) más csomagolóanyagot (alapanyagot) gyártótól (pl. a hullámpapírlemez gyártója a papírgyártól). Mindkét esetben az eredeti anyag jelentős továbbfeldolgozáson esik át, több esetben az azonosításához szükséges vámtarifaszáma (VTSZ), valamint az ún. CSK kódja is megváltozik. Az átvállalás lehetőségének hiánya finanszírozási többletet igényel a láncban résztvevőktől, ami csak belföldi partnerkapcsolatban jelentkezik, import esetében nem, ami a hazai vállalkozások hátrányos megkülönböztetését jelenti, és ugyanakkor rákényszeríti a résztvevőket a külföldi gyártók termékének vásárlásra. 2. A termékdíj törvény csomagolóiparra vonatkozó egyes rendelkezései a versenysemlegességet sértik és a külföldi beszállítók számára kínálnak előnyös pozíciót. Egy termék (fogyasztói, gyűjtő- és szállítási) csomagolása a legkülönbözőbb csomagolóanyagok, csomagolóeszközök és csomagolási segédanyagok együttes felhasználásával hozható létre. A csomagolási összetevők tömegben mért menynyisége egy-egy csomagolásban egészen eltérő lehet. Még nagy volumenű csomagolás mellett is pl. a csomagolási segédanyagok tömegben mért felhasználása alacsony. Ez pedig azt jelenti, hogy még a nagyfelhasználók is a hazai kis- és középvállalkozások köréből kikerülő viszonteladóktól (disztributoroktól) vásárolnak, hiszen utóbbiak képesek a gyártóktól nagy mennyiségben és ezáltal előnyös áron vásárolni, majd kisebb tételekben kiszolgálni a vevőiket. A viszonteladóktól való vásárlásnak gazdaságossági oldalon túl műszaki indokai is vannak. Egyes csomagolószerek elvesztik alaptulajdonságaikat a hosszabb tárolás alatt (pl. tapadószalagok ragadóképessége), ezért technológiai oldalról nemcsak szükséges gyakorlat a viszonteladótól való beszerzés, hanem ésszerű szakmai magatartás is. A termékdíj törvény átvállalásra, visszaigénylésre vonatkozó rendelkezései azonban beavatkoznak e piaci folyamatokba, a csomagolószer kereskedelemmel foglalkozó társaságokat - versenyhátrányba hozzák a gyártó vállalkozásokkal szemben, - az első belföldi forgalomba hozói státuszuk elérése érdekében ezért import beszerzésekre ösztönzik, illetve - nemzetgazdasági szempontból nem kívánt irányba terelik. A korábbi szakmai okfejtésből következik, hogy a csomagolószer-felhasználókat is sújtja a rendelkezés, hiszen mind belföldi, mind külföldi gyártónál az ésszerű egyszeri megrendelési mennyiségekkel nem tud nagymegrendelőként fellépni. A CSAOSZ az új törvény megismerése óta hangoztatja és kéri a jogalkotókat a belföldi vállalkozások versenyhátrányának megszüntetésére.
3 3. Olyan termékek is termékdíj kötelessé váltak, amik korábban nem voltak azok. A régi termékdíj törvény 2003 óta tette a csomagolást termékdíj kötelessé. Az eltelt közel 10 év alatt a csomagolás-nem csomagolás kérdése sok tekintetben egységes megítélést kapott, vitás esetek ritkán fordultak elő. Az új termékdíj törvény a csomagolószereket tette meg tárgyi kötelezetté, mégpedig úgy, hogy a nem csomagolószer katalogizálási célra megalkotott vámtarifa besorolástól tette függővé a termékdíj hatálya alá tartozást. A végrehajtási rendelet 1. mellékletének I. címe is úgy fogalmaz: csomagolószerként is felhasználható termékek vámtarifaszámai. A problémát az jelenti, hogy amíg korábban egy tárolási célt szolgáló műanyag doboz (pl. szerszámos láda) alkalmazása nem minősült csomagolási célú felhasználásnak (és így nem volt termékdíj köteles), most a VTSZ hatálya alá tartozása okán azzá vált. Ez pedig árfelhajtó hatású. 4. A termékdíj visszaigénylésének adminisztrációja összehasonlíthatatlanul bonyolultabb, mint pl. az ÁFA azonos eljárásrendje. A különböző jogcímeken érvényesíthető visszaigényléshez 7-10 szempont szerint kigyűjtött adatokat kér a jogalkotó, miközben különösen a jelentős összegű visszautaláshoz nagy valószínűséggel iratbetekintés jellegű ellenőrzésre is sor kerül. Érthetetlen, hogy az államháztartás legnagyobb összegű adóbevételét jelentő általános forgalmi adó amelynek tervezett mértéke 2011. évre közel 2500 milliárd forint volt, és amely a GDP mintegy 8,8%-ára tehető (2011. évi adatok, forrás: www. parlament.hu) lényegesebben egyszerűbb eljárásrendet enged meg, mint a 2012. évben 60 milliárd forintos bevétellel tervezett termékdíjas rendszer. A vállalatok üzleti érdekeit pedig súlyosan sérti a visszaigénylés igényének esetére a számla záradékában az eredeti kötelezett megnevezése és részletes cég-, valamint számlaadatainak megadása. Hatósági ellenőrzési oldalról érthető a részletes adatigény, a termékdíj törvényhez kapcsolódó adminisztrációs tehercsökkentés - mint politikai cél szándékával azonban teljességgel szembe megy. 5. A szakmai konzultációk sokaságából biztonsággal levonható az a következtetés, hogy a csomagolást jelentős volumenben végző vállalatok egész sora (ha nem döntő hányada) saját hatáskörben tartja a termékdíj ügyintézését, azaz az elmúlt évek során kialakított munka- (nyilvántartás, bevallás, megfizetés stb.) és finanszírozási rendjén (a kötelezettség időbeni keletkezése) nem kíván változtatni, amit az átvállalási szerződések nagy száma igazol vissza. Ez a jelenség azonban túlmutat a napi gyakorlaton és azt jelzi, hogy indokolatlan volt a termékdíjas rendszer alanyi hatályának megváltoztatása és az adminisztrációs terhek is csak növekednek (csökkenésre csupán szűk körben, elsősorban az alacsony adómorálú területek számíthatnak). Az egyéni hulladékkezelési teljesítés, mint a gyártói felelősség elvét a jogszabályba ültető lehetőség pedig a rendelkezésre álló információk szerint úgy tűnik nem jelent valós alternatívát és ösztönzést a gazdálkodó szervezetek számára, az irreálisan magasan megállapított ún. rendszerhasználati díjak miatt. Ez pedig azt jelzi, hogy elvész a költségtakarékos öngondoskodás lehetősége és az érintetteket a költségesebb, állami rendszer irányába terelik.
4 3. KIS KIBOCSÁTÓK 2011. ÉVI JELENTÉSE 2012. március 25-ig tölthetik fel 2011. évi jelentésüket az ÖKO- Pannon online felületére azok a cégek, akik kis kibocsátóként regisztrálták magukat rendszerünkben. A kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vállalkozások környezetvédelmi termékdíj-fizetési és a hasznosítási kötelezettségéről a bevallást a hasznosítást koordináló szervezet teszi meg az illetékes hatóság felé. Kérjük Partnereinket, hogy online jelentésüket a KISBOCS rendszerben legkésőbb március 25-ig tegyék meg! Felhívjuk figyelmüket, hogy a kis kibocsátóként történő jelentés lehetősége a Termékdíj törvény módosításának következtében megszűnik, 2012-től tehát jelentési és termékdíj-fizetési kötelezettségüket is a NAV felé szükséges teljesíteniük. Amennyiben a jelentéssel kapcsolatban segítségre van szükségük, keressék bizalommal tanácsadóinkat! 4. NEM TUD ELIGAZODNI A TERMÉKDÍJAS SZABÁLYZÁSBAN? SEGÍTÜNK TISZTÁN LÁTNI AZ ÚJ JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETBEN! Elindította termékdíjas tanácsadási szolgáltatását az ÖKO-Pannon, hogy 15 éves tapasztalatával segítse partnereit a gyökeresen megváltozott termékdíjas szabályzás értelmezésében, a termékdíj optimalizálásban. Szolgáltatásaink: Termékdíj optimalizálási tanácsadás a termékdíj köteles termékekre (csomagolás, WEEE elektromos és elektronikai készülékek, akkumulátor, gumi, reklámhordozó) vonatkozóan, amely magába foglalja a következőket: o termékdíjjal kapcsolatos hatályos jogszabályok értelmezése és alkalmazása a vállalat termékskálájára vonatkozóan o csomagolószerek besorolása o átvállalási rendszer kialakítása o számlaszöveg rendszerének kialakítása (bejövő, kimenő számlák) o termékcsomagolások besorolása a megfelelő termékdíj kategóriába o háttéradminisztráció aktualizálása az új jogszabályoknak megfelelően o NAV jelentések elkészítése o NAV jelentések felülvizsgálata, mind a tárgyév mind az elmúlt évekre vonatkozóan az aktuális jogszabályoknak megfelelően o folyamatos rendelkezésre állás o személyes helyszíni tanácsadás o állásfoglalás kérése NAV-tól Egyéni mentességgel kapcsolatos tanácsadás és koordináció Az új hulladéktörvénynek való megfelelés kialakítása Csomagolási kormányrendeletnek való megfelelés kialakítása A hulladékgazdálkodási kötelezettség és termékdíjas adatszolgáltatás végrehajtásával kapcsolatos felülvizsgálatok Nemzetközi hasznosítási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos tanácsadás és koordináció (szerződéskötés / jelentések megküldése) Csomagolás nem csomagolással kapcsolatos szakértői vélemény kiadása a hatályos jogszabályok függvényében Érdekképviseleti tevékenységek Kérje tapasztalt tanácsadóink segítségét! További információért töltse ki ajánlatkérő adatlapunkat!
5 5. RÉGIÓS KITEKINTÉS A HASZNOSÍTÁSI DÍJAKRA A 2012. január 1-jétől hatályba lépett 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról megszűntette az Európai Unióban működő, a kiterjesztett gyártói felelősség elvére épülő koordináló szervezeti rendszert, és állami kézbe vette a hasznosítható hulladékok kezelését. Az új szabályozás egyik legfontosabb változtatása, hogy 2012-től megszűnt annak lehetősége, hogy a termékdíjas termékek (csomagolás, elektronikai hulladék) kibocsátói hulladékhasznosítási kötelezettségeik koordináló szervezeten keresztül történő teljesítése esetén mentességet szerezzenek a díj fizetése alól, így a cégek januártól kénytelenek a megemelt termékdíjat fizetni. A gyártói felelősség rendszerében alkalmazott, a hasznosítás valós költségeit fedező régiós hasznosítási díjakat vizsgálva megállapítható, hogy Szlovákiához, Lengyelországhoz és Romániához viszonyítva nagyságrendekkel magasabb díjat kell fizetni a Magyarországon termelő és forgalmazó cégeknek akár kereskedelmi, akár nem kereskedelmi csomagolásról legyen szó. Csehország a kereskedelmi csomagolásokra valamivel magasabb díjtételeket határoz ugyan meg, mint a magyar nem kereskedelmi csomagolásnak megfelelő szállítási és ipari csomagolás kategóriában, de még így is szinte minden anyagfajta esetén jóval a hazai termékdíj tételek alatt marad. Míg a gyümölcsleves kartondobozok egy kilójáért Szlovákiában 3,21, Romániában 4,37, Lengyelországban 0,87, Csehországban 47,8 forintnak megfelelő hasznosítási díjat kell fizetni a cégeknek, Magyarországon 130 forintos díjjal terhelik a gyártót. A sörös aludobozokat Csehországban a magyar díj kevesebb mint tizedéért, Lengyelországban töredékéért hasznosítják, és a műanyag italcsomagolás esetén is jóval mélyebben a zsebükbe kell nyúlni a hazai gyártóknak, mint román vagy lengyel társaiknak. De nem csak az italcsomagolásoknál szembetűnő a különbség: a műanyag kozmetikai flakon hazai gyártója 42 forintot fizet, a régió országaiban 10 forint alatt marad a kilónkénti díj, és papír esetén szintén a drága országok közé kerültünk a 20 forintos termékdíjtétellel. A hasznosítási kötelezettségekkel járó költségek tehát jelentősen megemelkedtek az új szabályozás következtében, egyes anyagfajták esetén régiós összehasonlításban is különösen magas díjtételekkel sújtják a cégeket. Jellemző hasznosítási díjak Közép-Kelet Európában Megjegyzés: Mivel az anyagkategóriák országonként eltérőek, fenti táblázat elsősorban a tendenciák jelzésére alkalmas. A hasznosítás valós költségeit fedező hasznosítás díjak a koordináló szervezetek rendszerében
6 6. 2012-BEN IS ELÉRHETŐK AZ ÖKO-PANNON OKTATÓANYAGAI, SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROGRAMJAI 2012-ben is rendelhetők az ÖKO-Pannon jól ismert oktatóanyagai, amelyek Öko Panna és Öko Palkó segítségével játékosan tanítják a legkisebbeket a helyes hulladékkezelésre. A 2003 óta több mint 500 helyszínen részt vevő szelektív road show programunkat is útjára indítjuk tavasszal, hogy interaktív formában mutassuk be a csomagolási hulladékok szelektálásának alapismereteit. Óvodásoknak Kifestőfüzet Mesekönyv Óvodai feladatgyűjtemény Az évek óta népszerű kiadványok és programok a 2012. január 1-jétől hatályos jogszabályi változások miatt térítés ellenében hozzáférhetők. Az árakról érdeklődjön honlapunkon vagy kollégáinknál az info@okopannon.hu e-mail címen. Kiadványaink: Általános iskolásoknak Pedagógusoknak Képregény Feladatgyűjtemény Tanári segédkönyv Kis üveghatározó Ismeretterjesztő szórólap Oktatótabló Körforgás oktatófilm dvd-n Oktató prezentáció cd-n, óravázlatokkal
7 Szelektív road show Családi, környezettudatos, városi, iskolai, egészségtudatos, gyermek- és sportrendezvényekre! Interaktív játékok, amelyek segítségével a szelektív hulladékgyűjtés élményszerűen sajátítható el: Körforgató Tudás kereke Rend(m)ező Ökofa Oktatónap pedagógusok részére A hulladék fogalma Háztartási hulladék és csomagolás Hulladékképződés megelőzése Szelektíven gyűjtött háztartási hulladék o Fogalmak o Szelektív gyűjtési eljárások: gyűjtőszigetes, házhoz menő, hulladékudvar o Miért fontos a tájékoztatás, oktatás? o Magyarország a hulladékkezelés terén EU-s viszonylatban Az anyagok körforgása, újrahasznosítás Mi történik a nem szelektíven gyűjtött hulladékkal? Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. oktatóprogramja