Integrált Városfejlesztési Stratégia

Rácalmás Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia I. változat (egyeztetési anyag) Hazai Térségfejlesztő Zrt. 2011. február

Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 1. RÁCALMÁS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 5 1.1. Rácalmás földrajzi elhelyezkedése... 5 1.2 Rácalmás szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján... 6 1.3 Rácalmás szerepe a tágabb térségi munkamegosztásban... 8 2. VÁROSI SZINTŰ RÖVID HELYZETELEMZÉS... 10 2.1. Városszerkezet... 10 2.2. Gazdaság... 11 2.2.1. Ágazati szerkezet... 11 2.2.2. Vállalkozások... 12 2.2.3. Kiskereskedelem, szolgáltatások... 15 2.2.4. Turizmus... 16 2.3. Társadalom... 19 2.3.1. Demográfia... 19 2.3.3. Foglalkoztatottság-munkanélküliség... 24 2.3.4. Társadalmi önszerveződések, civil szféra... 24 2.4. Települési környezet... 25 2.4.1. Természeti környezet... 25 2.4.2. Épített környezet... 29 2.4.3. Lakásállomány... 29 2.4.4. Közlekedési infrastruktúra... 30 2.5. Közszolgáltatások... 31 2.5.1. Oktatás... 31 2.5.2. Kultúra, közművelődés, szabadidő... 31 2.5.3. Egészségügyi ellátás... 32 2.5.4. Közműhálózat... 32 2.5.6. Tömegközlekedés... 35 2.5.7. Hulladékgazdálkodás... 35 2.5.8. Zöldfelület-gazdálkodás... 37 2.6. Korábbi időszak fejlesztései... 38 2.7. A helyzetelemzés rövid összegzése, SWOT-elemzés... 41 1

3. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI SZINTŰ ELEMZÉSE... 44 3.1. Belváros... 45 3.2. Déli városrész... 45 3.3. Északi városrész (Tógödörváros, Baboskert)... 46 3.4. Martinász-telep... 47 3.5. Ófalu-Dunapart... 48 4. STRATÉGIA... 49 4.1. Rácalmás hosszú távú jövőképe... 49 4.2. Fejlesztési irányok... 50 4.2.1. Átfogó cél... 50 4.2.2. Középtávú tematikus célok... 53 4.2.3. Horizontális célok... 57 4.2.4. Városrészekhez kapcsolódó célok... 58 4.3. A stratégia koherenciája, konzisztenciája... 66 4.3.1. Illeszkedés a városi, kistérségi, megyei és országos fejlesztési koncepciókhoz és tervekhez... 66 4.3.2. A városrészek céljainak összhangja... 68 5. 2011-2017 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE... 69 5.1. A Belvárosi akcióterület... 69 5.1.1. Az akcióterület lehatárolása... 69 5.1.2. Az akcióterület fejlesztési céljai... 70 5.1.3. Indoklás... 70 5.1.4. Kapcsolódó korábbi, illetve jelenleg folyó beavatkozások... 72 5.1.5. Tervezett beavatkozások / projektek... 74 5.1.6. A tervezett beavatkozások ütemezése... 76 5.1.7. Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségei... 76 5.1.8. Várható eredmények és hatások... 77 5.1.9. Kapcsolódó beruházások... 77 5.2. Rekreációs és turisztikai akcióterület (Középtávon fejlesztésre kijelölt további akcióterület).. 78 5.2.1. Az akcióterület lehatárolása... 78 5.2.2. Az akcióterület fejlesztési céljai... 78 5.2.3. Indoklás... 78 5.2.4. Kapcsolódó korábbi, illetve jelenleg folyó beavatkozások... 79 2

5.2.5. Tervezett beavatkozások / projektek... 80 5.3. Tervezett pontszerű városrehabilitációs beavatkozások 2017-ig... 82 5.4. Területfelhasználási javaslatok... 83 5.5. Fenntarthatósági szempontok... 84 5.6. A stratégia megvalósulásának kockázatai... 86 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI... 88 6.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek... 88 6.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások... 90 6.3. Településközi koordináció mechanizmusai... 90 6.4. Partnerség... 91 6.5. Az IVS eredményeinek nyomon követése ( monitoring ) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása... 92 MELLÉKLET... 93 3

Vezetői összefoglaló A stratégiát Rácalmás Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal megbízásából a Hazai Térségfejlesztő Zrt. készítette. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) a város 5-7 évre vonatkozó fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, melynek célja a területi alapú területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészekre vonatkozó célok meghatározása, a városi akcióterületek kijelölése és a városfejlesztés intézményi, menedzsment rendszerének kijelölése. Az IVS alkalmazásának feltétele, hogy azt az önkormányzat képviselő testülete megtárgyalja és határozatban jóváhagyja. A stratégia kialakítása során sor került a város társadalmi-gazdasági-környezeti tevékenységét jellemző mutatószámainak összegyűjtésére és elemzésére, valamint a városfejlesztést megalapozó és érintő releváns dokumentumok felhasználására. Az elemző munka végeredményeként került összeállításra a SWOT analízis, amely bemutatja az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és a jövőbeni esetleges veszélyeket is. Rácalmás hosszú távú jövőképe: Rácalmás váljon a kistérség turisztikai célpontjává, amely a társadalmi és természeti környezetével összhangban folyamatosan fejlődik és a lakói számára kiváló életminőséget biztosít, továbbá meghatározó szerepet tölt a megye és az ország gazdasági életében. A jövőkép elérését középtávú szinten átfogó célrendszer segíti, melynek főbb elemei: - élhető kisvárosi környezet fenntartása - Rácalmás vonzerejének növelése - a gazdaság további fejlesztése - a turisztikai potenciál bővítése - a Dunaújvárossal való együttműködés. Az átfogó célrendszer lebontásra került a gazdasági, a társadalmi, a települési környezet és a közszolgáltatások vonatkozásában, ahol a célokhoz számszerűsíthető mutatók (célindikátorok) kerültek meghatározásra. A középtávú tematikus célok részletesen bemutatják a fejlesztési irányokat. 4

1. Rácalmás szerepe a településhálózatban 1.1. Rácalmás földrajzi elhelyezkedése Rácalmás városa a Duna jobb partján, Budapesttől 61 kilométerre, délre, Dunaújvárostól tíz kilométerre, északra található, a 6-os főút mellett. A város Fejér megyében a Dunaújvárosi kistérségben található. Területe: 40,65 km 2. Lakónépessége: 4372 fő(2007). Népsűrűsége: 106,93 fő/km2. A közigazgatási határ mentén Fejér megye területén Kulccsal, Adonnyal, Perkátával, Nagyvenyimmel, Dunaújvárossal határos, a Duna túloldalán Pest megye területén Makád, Bács-Kiskun megye területén Tass és Szalkszentmárton településekkel szomszédos. A Dunaújvárosi kistérség 2003 végéig a következő településeket foglalta magába: Adony, Baracs, Beloiannisz, Besnyő, Dunaújváros, Előszállás, Ercsi, Iváncsa, Kisapostag, Kulcs, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Perkáta, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Ráckeresztúr. 2004. januárjától a kistérség kettévált és a Dunaújvárosi kistérség jelenleg az alábbi településekből áll: Baracs, Daruszentmiklós (új önálló település), Dunaújváros, Előszállás, Kisapostag, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Mezőfalva, Rácalmás. A hajdan egy közigazgatási területtel rendelkező, lakóterületeivel ma is egymás felé növekvő, 1995-ben közigazgatásilag szétvált Kulcs és Rácalmás két külön kistérség része lett. Rácalmás Dunaújváros első településgyűrűjében fekszik, Dunaújváros hatása a település életére jelentős. Magas a Dunaújvárosba ingázók száma, az utóbbi években fokozott volt a tehetősebb dunaújvárosi lakosság kiköltözése Rácalmásra. A kedvezőbb környezeti feltételekkel rendelkező, és esetenként olcsóbb telkek a jövőben is kiváló lehetőséget biztosítanak a letelepedésre. Elérhetőség Rácalmás kiemelkedően jó országos és környezeti közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. Az M6-os számú autópálya elkészültével, ma már nemcsak Budapest, hanem Pécs irányába is megfelelőek a kapcsolatok. További előrelépést jelent az M8-as autópálya Dunaújvárostól délre található hídja, amely az alföldi területekkel teszi lehetővé a követlen közúti összeköttetést. Az M8-as autópálya középtávon várható megépítése Rácalmás közlekedési potenciálját jelentősen erősítheti. 5

A 6. sz. főút nyugati oldalán halad a Pusztaszabolcs Dunaújváros Paks-i egyvágányú B kategóriás (hazai fővonal) villamosított vasútvonal, amely Rácalmáson megállóval rendelkezik. A vízi közlekedéshez személyforgalom tekintetében a kulcsi hajóállomáshoz, a teherforgalom tekintetében a dunaújvárosi nemzetközi és országos jelentőségű kikötőhöz kapcsolódhat. Rácalmás jelenleg egy kishajó és csónak kikötővel rendelkezik. Legközelebbi repülőtér Kisapostagnál található, amely jelenleg leginkább sport célokat szolgál. 1996 áprilisában adták át a Rácalmási-Duna ágra épített vasszerkezetű hidat, amely a Nagy-szigetre biztosít bejárást. 1.2 Rácalmás szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján A régiók versenyképességének erősítése szempontjából megkülönböztetett szerepük van a fejlesztési pólusok és a nagyobb városok hálózatos együttműködésének, valamint a városok közti közlekedési útvonalak mentén elhelyezkedő fejlesztési tengelyeknek. Rácalmás a Budapest-Duanújváros-Pécs regionális fejlesztési tengelyen fekszik, közvetlenül érinti a települést a Székesfehérvár-Dunaújváros-Kecskemét-Szolnok-Eger fejlesztési tengely is. Rácalmás Fejér megyében található, mégis a budapesti metropolisz térségében foglal helyet, Dunaújváros agglomerációjában. A Duna mente fenntartható fejlesztése Rácalmás életétől elválaszthatatlan a Duna folyam, amelynek jobb oldali partján fekszik. A Duna Európa egyik legjelentősebb vízi útja, egyben a VII. Transz-Európai közlekedési folyosó. A magyarországi Duna szakasz és közvetlen környezetének megóvása, rehabilitációja, adottságainak és értékeinek hasznosítása hozzájárul a Duna menti települések biztonságos és fenntartható fejlődéséhez, valamint a Kelet-Közép Európai integrációhoz. - az EU keret irányelvének megfelelően biztosítani kell a jó ökológiai állapot fenntartása érdekében a folyam és mellékágainak rehabilitációját, a táj biodiverzitásának megőrzését - javítani szükséges a vízkészlet-gazdálkodás és árvízvédelmi rendszerek hatékonyságát - az ökológiai szempontokkal összhangban lehetővé kell tenni a tájhoz alkalmazkodó, tájba illő terület- és vidékfejlesztést - javítani kell a folyami hajózás feltételeit, ennek érdekében a VII. transz-európai közlekedési folyosó részeként az európai követelményeknek megfelelő hajózóút biztosítása 6

- tájhoz alkalmazkodó területfejlesztési, tájgazdálkodási programok indításával a Duna által meghatározott táji rendszer működőképességének biztosítása és az ökológiai kritériumoknak megfelelő fenntartható társadalmi, gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése - Duna és környezete által kínált természeti és kulturális erőforrásoknak a fenntarthatóság elveire épülő hasznosítása a mezőgazdasági, halászati, erdő- és vadgazdálkodási, ökoturisztikai- és infrastruktúra-fejlesztéseknek összehangolásával - Duna és környezete által kínált természeti és kulturális erőforrásoknak a fenntarthatóság elveire épülő hasznosítása a mezőgazdasági, halászati, erdő- és vadgazdálkodási, ökoturisztikai- és infrastruktúra-fejlesztéseknek összehangolásával - a Duna teljes magyarországi szakaszának, kapcsolódó mellékágainak a Víz Keret Irányelvnek megfelelő rehabilitációja, a Duna fő- és mellékágai közötti élő kapcsolat biztosítása, a vízi környezet fenntartása, védelme és javítása - a Duna mente természeti területeinek, tájainak, természeti és kulturális értékeinek, Natura 2000 területeinek a megőrzése, fenntartása a természet önszabályozó működéséhez közelítő állapotok kialakítása, a biodiverzitás megőrzése; - - a vízszennyezés és a vízkárok megelőzése és felszámolása - az árvízvédelem és vízkészlet-gazdálkodási rendszerek kiépítése, megerősítése, és ezek összehangolása az ökológiai célokkal és a hajózhatósági feladatokkal - az EU Transz-Európai Hálózat fejlesztési koncepciója Duna rendezésre vonatkozó előirányzatai alapján a hazai Duna rendezési koncepció kialakítása. - a Dunai Információs és Segélyhívó Rendszer (DISR) továbbfejlesztése Országos Település-hálózat Fejlesztési Koncepció tervezetéhez való kapcsolat Rácalmás egy urbanizált térségben fekszik. A Budapest- Érd- Százhalombatta-Dunaújváros-ig elnyúló urbanizációs tengelyen. Budapest irányában a 40-es és a 42-es vasútvonal és a 6-os számú fő közlekedési útvonal mentén kialakult urbanizációs tengelyen Dunaújvárosig csupán két település található, amely nem városi jogállású. Ezen városok többsége valódi központként és alközpontként funkcionál. Közlekedési tekintetben Rácalmás nem rendelkezik magas hálózati potenciállal, elzártsága ugyan a Dunaújvárosi híd megépítésével mérséklődött, és az Alföld irányába is lehetővé váltak a kapcsolatok. Funkcionális városi térségek tekintetében a Dunaújvárosi Kistérség a fővároshoz sorolódik, amely típusát tekintve metropolisz térség. Rácalmás a közszolgáltatások tekintetében nem kapott funkcionális központi besorolást az Országos Település-hálózat Fejlesztési Koncepcióban. A funkciókban való szerényebb ellátottságban jól érzékelhető Dunaújváros szerepe. A munkaerő napi áramlása pedig jelentősen befolyásolja többek között a település kereskedelmi ellátórendszerének 7

fejlettségét. A mindennapi élet számos területén tetten érhető a napi ingázás kedvezőtlen hatása. 1.3 Rácalmás szerepe a tágabb térségi munkamegosztásban Rácalmás körzetközponti feladatokat nem lát el, a szomszédos Dunaújváros közelsége ezt nem tette szükségessé. A település szerepe térségi viszonylatban kiemelkedő, foglalkoztatási és rekreációs szempontból: - Dunai Nagy-sziget, valamint a 2008-ban felújított Jankovich-kúria fogadja a vendégeket és a turistákat. - Rácalmás egyedülálló természeti, infrastrukturális és építészeti adottságai miatt méltán nevezhető a Dunaújvárosi Kistérség legattraktívabb településének. - A város külterületén épült fel Európa egyik legjelentősebb gumiabroncs gyára a Hankook, amely a térség legnagyobb foglalkoztatói közé tartozik - A 6-os út mentén, a 200 hektáron kialakított iparterület komoly érdeklődésre tart számot azáltal, hogy igen kedvező infrastrukturális feltételekkel rendelkezik. - (Dunaújvárosi -híd, M6-os autópálya megléte-közelsége, hajókikötő közelsége, vasút biztosítása, közművek megléte). A kistérség települései egyáltalán nem rendelkeznek ilyen nagyságú és adottságú iparterülettel, illetve annak kialakítása sem lehetséges. A rácalmási iparterületen felépült Hankook további befektetőket vonz a területre, amely újabb beruházásokat indukál annak minden hozadékával együtt (munkahelyek számának növelése, adóbevétel növekedése) - A nagyközség rendezvényei mára térségi hatásúvá nőtték ki magukat. A rácalmási falunapok keretében több ezer ember fordul meg a kulturális, turisztikai, szórakoztató programokon. A Városvédő Egyesület szervezésében hagyományosan megrendezésre kerülő tökfesztivál országos hírnévre tett szert, évente mintegy 15-20.000 főt várnak Rácalmásra a szervezők. A fentiek alapján Rácalmás nem tölt be mikrotérségi szerepkört, viszont foglalkoztatás és rekreációs szerepköre sok esetben a kistérségen is túlmutató jelentőségű 8

A jelenlegi folyamatok és építkezések azon irányba hatnak, hogy a foglalkoztatási és rekreációs szerepkörök erősödni fognak, a Hankook és az ipari területek benépesülésével, valamint a turizmus fellendülésével. Szerencsésnek mondható a város abban a tekintetben, hogy a világgazdasági válság ellenére - a Hankook beruházásának következtében - bevételei nem csökkentek, hanem tovább tudtak emelkedni. A Hankook további fejlesztései pedig újabb helyi adóbevétel növekedéshez fog vezetni. A városnak a környező településekkel való kapcsolatát vizsgálva, kitűnik Dunaújváros fontos szerepe, a városhoz egészségügyi, kereskedelmi és foglalkoztatási szempontból kötődik a lakosság. Dunaújváros a szórakozási lehetőségek, a kultúra szempontjából is meghatározó a rácalmásiak számára. Ugyan Rácalmáson is van lehetőség nagyobb bevásárlásokra a kereskedelmi üzletláncok helyi üzleteiben, de az igényesebb minőségű termékekért általában Dunaújvárost, Székesfehérvárt, ritkább esetben Budapestet keresik fel a lakosok. A Dunaújvárosba ingázók nagy száma és a sűrű tömegközlekedési kapcsolat is bizonyítja a két város szoros kapcsolatát. Elmondható, hogy a lakosság túlnyomó többsége munkahely szempontjából Dunaújvároshoz kötődik. A foglalkoztatással összefüggésben Budapestet is ki kell emelnünk: a fővárosba való napi ingázás is jellemző. 9

2. Városi szintű rövid helyzetelemzés 2.1. Városszerkezet A város településszerkezete a Dunántúlra jellemző hagyományos települési jegyeket mutatja. A település szerkezetének kialakulásában jelentős szerepet játszott a domborzat és az átvezető utak szerepe. A belterületet keletről a Duna és az ártéri erdősáv határolja, míg nyugatról a jó minőségű termőföldek és a 6-os út. A város szerkezete alapvetően halmazfaluból kialakult, jellemzően többutcás, szalagtelkes szerkezetű, oldalhatáron álló beépítésű település, szerteágazó utcákkal, szabálytalan utcavonalakkal, a település széle felé fellazuló beépítéssel. A település központja egyben a településszerkezet központja is. A fiatal kisváros központja még nem alakult ki. Jelenleg egy elnyúlt településmagról beszélhetünk, illetve egy kialakulóban lévő T alakú településközpontról. A városközpont kialakítását át kell gondolni, az előzetes igények felmérése alapján, hogy a lakosságot egy funkciókkal megtöltött főtér szolgálhassa hosszútávon. A különböző időszakokban épült városrészek (pl. Ófalu, Martinász-telep) külső megjelenésben és utcaszerkezetben is eltérnek egymástól. A további utcanyitásokra a település belterületi határán lehetőség kínálkozik. A településszerkezet másik markáns eleme a Duna-part, amely a település keleti területeit érinti. A vasúti pálya nem szeli át a lakóterületet, csupán érintőlegesen halad a település mellett, a város nyugati irányú terjeszkedésének valójában a 6-os főút szab határt. A település központját a Szentháromság tér, a Népfront utca, mint főutca és az ahhoz kapcsolódó zöldfelületek és gyalogos övezetek alkotják. A településközpont életében további fejlődést jelentene, ha a város fő reprezentációs és funkcionális központjának karakteres arculata kialakulhatna. A város központja a szó szoros értelmében, településszerkezetileg is központ, hiszen a település szerkezetének közepén található, és funkcionálisan is központ, hiszen magában tömöríti az összes fontos közfunkciót. A mai településközpont nem fejlődött egyenlő ütemben az életszínvonal emelkedésével, az infrastrukturális lehetőségek növekedésével és ezekből adódóan a lakosság egyre nagyobb igényeivel, ezért a belváros újragondolása szükséges. A település vezetése lépéseket tett a városközpont újszerű kialakításának irányába. A jelenlegi városháza előtti főtér és az új városháza közötti tér összekapcsolása adhatná meg a lehetőséget a városlakóknak, hogy egy új közösségi teret vegyenek birtokba. A városok többsége rendelkezik egy térrel, amely egyben a település reprezentációs arca. Szerencsésnek tekinthető, hogy a település főtere tulajdonképpen egy jól szervezett, nagy 10

kiterjedésű térrendszer. Erre szükséges a további, funkcionálisan is kínálkozó területeket felfűzni és egységes szerkezetbe foglalni, nagykiterjedésű gyalogos sétáló övezetbe strukturálni. Főképp az egyedi telkes beépítettségből, és az ezzel járó nagy magántulajdoni zöldfelületi hányadból adódóan hiányoznak a településen, a belvároson kívüli, intenzíven fenntartott közparkok. Figyelembe véve a település várható további növekedését, és a lakosság növekvő igényeinek megjelenését, a zöldfelületi fejlesztésre alkalmas területeket mihamarabb érdemes lenne megjelölni, és a későbbi fejlesztéseket lehetőség szerint ennek figyelembe vételével végrehajtani. A Helyi Építési Szabályzat értelmében településképi szempontból védendő utcaszakaszokat célszerű kialakítani minden városrészben. Itt az egységes utcakép megtartása kiemelten fontos, ezért bárminemű bővítéssel, felújítással járó építési tevékenység, illetve új épület, építmény építése esetén az új épületrésznek, illetve épületnek, építménynek karakterében, tömegalakításában illeszkednie kell az épület környezetében kialakult beépítési módhoz, karakterhez, tömegalakításhoz. Településképi szempontból említést érdemelnek a település utcáinak kusza légvezetéktengerei, melyek vizuális-esztétikai szempontból is kedvezőtlenek, emellett az utca növényesítését is gátolják. A földkábelben történő vezeték-elhelyezés igen költséges, azonban az elkövetkezőkben az infrastrukturális hálózatok rekonstrukciója során mindenképpen szükséges figyelmet fordítani a légvezetékek racionalizálására. Lehetőség szerint törekedni kell a földbe helyezésére. 2.2. Gazdaság 2.2.1. Ágazati szerkezet Történetileg elmondhatjuk, hogy az 50-es évek elejétől a foglalkoztatás összetétele megváltozott, jellemző, hogy a település lakóinak nagy része először Dunaújváros felépítésében, majd az odatelepített ipari létesítményekben talált munkát. A mezőgazdaság szerepe napjainkra fokozatosan értékelődött le a város életében, ma már szinte elhanyagolható mértékű. A szolgáltató szektor növekedése az elmúlt évtizedekben fokozatos erősödést mutatott. Az ágazati szerkezetet tekintve, a cégek számát figyelembe véve, a szolgáltatási szektor nagyon erősnek mutatkozik, 273 ilyen vállalkozás működött a városban, amely az összes vállalkozás 69,8 %-át adta. A szolgáltatások közül legtöbben az ingatlanügyekkel foglalkozó vállalkozók voltak, összesen 108-an, jelentősen kevesebben vannak a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások 68. Az egyéb szolgáltatási tevékenyégi körbe sorolt vállalkozások 11

(szálláshely-szolgáltatás, szállítás-raktározás, oktatás, szociális és egészségügyi ellátások) száma összesen 97 db volt. Az ipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozások száma 113 volt, ami az összes vállalkozás 28,9%-át jelentette. Az ipari cégek többsége építőipari tevékenységgel foglalkozott (összesen 70 db volt), kisebb részük pedig a feldolgozóiparban tevékenykedett (43 db vállalkozás). A mezőgazdaságban 2000-ben még 7 vállalkozás működött, 2008-ban már mindössze 5 folytatta tevékenységét (az összes vállalkozás 1,3%-a). Ez azért sajnálatos, mert nem tudják helyben termelt termékekkel ellátni a lakosságot. Ma a mezőgazdaságban kb. 45 fő dolgozik Rácalmáson. A város cégszerkezete a cég méreteket figyelembe véve, nincsen egyensúlyban, nem jellemző a közepes méretű cégek jelenléte a városban, a 10-19 főt foglalkoztató vállalkozások száma mindössze 5 db, míg a 20-49 főt foglalkoztatók száma 5 db volt 2008- ban. Az 50 és 500 főt foglalkoztató kategóriában egyetlen cég sem tevékenykedett, a Hankook viszont 1500 embert foglalkoztat. Ezzel a cégméret tekintetében nagy aránytalanságok alakultak ki. Erre még akkor is érdemes odafigyelni, ha figyelembe vesszük, hogy a gumiabroncsgyár tulajdonképpen Dunaújvárossal kooperációban készült el. A városban ugyan a Hankook előtt is jelentős volt az iparban dolgozók aránya, de a gyár felépülésével, ágazati szerkezetét tekintve, egyértelműen ipari kisvárosnak tekinthetjük Rácalmást. A negyedik (kvaterner) szektort képviselő kutató-fejlesztővállalkozások nem jelentek meg a településen, ami a főváros relatív közelségének és a közeli megyei jogú városnak (Dunaújváros) tudható be. Az ipar fejlődésével azonban várhatóan ez a szektor is megerősödhet a városban. 2.2.2. Vállalkozások A regisztrált vállalkozások számának alakulása (db) 2000-2009 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 425, 449, 472, 512, 521, 550, 572, 592, 637, 667, A vállalkozási formát figyelembe véve 2008-ban a működő 205 vállalkozásból 104 működött korlátolt felelősségű társaságként és 181 egyéni vállalkozásként. A vállalkozások számának növekedése a 2000-res évtizedben folyamatos volt, amely főleg a Kft-k számának 48ról 104-12

re emelkedéséből fakadt. Sajnos a válság hatását a statisztikai adatszolgáltatók nem követik, de az interjúk során azt tapasztaltuk, hogy az ingatlanügyek szolgáltatási ágban működő 108 db vállalkozás tevékenysége erősen visszaesett, és az e területen működők közül többen szüneteltetik tevékenységüket A foglalkoztatásra vonatkozó adatok a 2001-es népszámlálás adatai: Összesen (2001) Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív Eltartott 3872 1532 126 1135 1079 Ffi - 1907 887 65 457 498 Nő - 1965 645 61 678 581 A legnagyobb iparűzési adót befizető cégek sorrendje Rácalmáson (a befizetett összeg szerint) 1. Hankook Tire Magyarország Kft. 2459 Rácalmás, Hankook tér 1. 2. M6 Duna Autópálya Zrt. 1181 Budapest, Zádor u. 4. 3. Timpanon P+P Kft. 2459 Rácalmás, József A. u. 42. 4. AM Projekt Kft 2459 Rácalmás, Martinász u. 35. 5. DAV Mérnöki Kft 2459 Rácalmás, Venyimi u. 1111. hrsz. 6. E.ON Energiaszolgáltató Kft 9027 Győr, Kandó K. u. 11-13. 7. R-STEEL Kft. 2459 Rácalmás, Államos u. 089/2 hrsz. 8. Ferro-Pan '96 Kft 2459 Rácalmás, Kossuth L. u. 1. 9. Czizmarik és Társa Kft. 1211 Budapest, Bajáki F. u. 27. 10. Nyomtáv Kft. 2459 Rácalmás, Móricz Zs. u. 21. 11. Mandala Fogadó Kft. 1025 Budapest, Felhévízi u. 31. A legnagyobb bevételű cégek között megtaláljuk az országos jelentőségű Hankook gumiabroncs gyárat, amely 2008-ban telepedett le a városban. A Hankook Tire a világ hetedik legnagyobb gumiabroncsgyártója. Jelenleg öt gyárat működtet világszerte, kettőt Koreában, kettő Kínában, egyet pedig Rácalmáson. A vállalat már 2010 novemberében bejelentette a kapacitásbővítést a rácalmási üzem második ütemének elindítását. A cég azért választotta éppen ezt a helyszínt, mert mérlegelte a Budapesttől való távolságot, az elérhetőséget (M6-os autópálya), a szaktudást, az ipari hagyományok mértékét. Elsősorban a telephely kiválasztása motiválta őket, nem egy adott települést szemeltek ki, hanem a 13

felajánlott ipari területekből választottak, így esett a választás a Duanújvárossal éppen határos, de már Rácalmási közigazgatási területen fekvő telekre. A cég részt vesz a város rendezvényein, például a Tökfesztiválon kóstolóval jelennek meg. Emellett közvetlenül támogat bizonyos kisebb fejlesztéseket (pl. óvoda felújítás), de leginkább az általa befizetett iparűzési adójával járul hozzá a fejlesztésekhez. Az cég teljes iparűzési adóján Rácalmás és Dunaújváros megállapodásban rögzített arányban osztozik. Az üzemben összesen 1500 ember dolgozik, 23%-a duanaújvárosi, Fejér megyéből érkezik a dolgozók 57%-a. Az üzemben 50 fő rácalmási lakos dolgozik a gyártás minden területén. A cég dolgozóinak 25-30%-a az, aki nem otthon, hanem szálláson vagy albérletben lakik, mert túl messze van a lakóhelye a napi bejáráshoz. Mintegy 10 irányból hozzák busszal a dolgozókat, műszak szerint, az útvonalak enyhén különbözhetnek. Körülbelül mintegy 300 fő az, aki szálláson lakik. A dolgozók utazását ezek a buszjáratok kiszolgálják, így senkinek sem kell a tömegközlekedést igénybe venni. Beszállítás közúton történik, mivel a közelben nincsen vámkezelés. Több alapanyag vasúton érkezik az országba, ezeket Törökbálinton és Budapesten rakodják át. Folyami szállítást nem használja a cég, mégha néhány túlméretes berendezés szállításánál erre akadt is példa. A cég munkakultúrában is jelentős előrelépést jelent, a cég a Dunaújvárosi Főiskolával partneri kapcsolatot tart fenn, ahol gumiipari szakmérnöki képzés indult. A közeljövőben történő fejlesztések következményeként, és a III. ütem beindulását követően, várhatóan mintegy 3000 embernek fog munkát adni a vállalat. A jelentős helyi iparűzési adó befizető cégek tevékenységüket sok esetben nem a városban fejtik ki, hanem székhellyel, telephellyel rendelkeznek a városban. Az M6 Duna Autópálya Zrt székhelye Budapesten található, és működési tevékenységét az egész M6-os autópályán kifejti. Hasonló helyzetű a Timpanon P+P Kft.,amely lakó és nem lakó épületek építésével foglalkozik, más településeken (pl. Dunaújvárosban is) telephelyekkel rendelkezik. Jelen vannak a városban más építőipari cégek is, melyek jórészt nem a városban tevékenykednek. A szolgáltató szektor (pl. EON) szintén a telephely miatt mutatkozik iparűzési adója alapján a város életében jelentős cégnek. A magas árbevételű cégek között nem találunk egyetlen mezőgazdasággal foglalkozót sem. Nem jellemző a városra a kisipar sem, kevés családi vállalkozás folytat ipari tevékenységet a városban. Összegezve elmondható, hogy Rácalmás szerencsésen átvészelte a szocialista iparstruktúra összeomlását, és az utóbbi években a hosszú, ám sikeres ipartelepítési törekvéseknek eredménye lett. Ma a városba érkező külföldi működő tőke miatt a gazdasági és foglalkoztatási helyzet az országos átlagnál kedvezőbb, miközben az önkormányzat finanszírozási nehézségei is megoldódni látszanak. Hátrány viszont, hogy a kis- és közepes vállalkozások nem működnek a településen megfelelő intenzitással. Ezek a vállalkozások a 14

helyi piacot már kinőtték, ezért célszerű új fejlődési irányok meghatározása a további eredményes működés, illetve a helyi foglalkoztatás növekedése érdekében. Helyi gazdaságfejlesztés eszközei Az önkormányzat anyagi lehetőségei nem tették lehetővé, sem korábban, sem a mai napig, egy átfogó, kiszámítható, vállalkozás-támogatási rendszer kiépítését. A város egyetlen eszköze a helyi iparűzési adó mértékének alacsonyan tartása volt. Tudatos, tervezett, városmarketing-tevékenységet a város nem folytat. Azonban kiváló honlappal, és helyi újsággal rendelkezik. A város vezetése folyamatosan elősegíti a kereskedelmi vállalkozók fejlődését. Az oktatási intézményekkel a helyi cégek folyamatosan kapcsolatban állnak, támogatást nyújtanak nekik. 2.2.3. Kiskereskedelem, szolgáltatások Rácalmáson a kiskereskedelem legtöbb ága megtalálható. A város kisvállalkozói gondoskodnak az élelmiszerboltok, és a különféle szaküzletek működtetéséről. Jelenleg még nem jelent meg a városban multinacionális cég, amely közvetlenül veszélyeztetné a családi vállalkozásokat, melyek már évtizedek óta elégítik ki a lakosság igényeit. Az élelmiszer üzletek közül említést érdemel a központban található, és folyamatos fejlesztés alatt álló Pomóthi üzletház, mely élelmiszer kiskereskedelemmel, kifőzdével, cukrászdával várja vendégeit. A településen megtalálható az alapvető szolgáltatások széles spektruma, egészen a ékszerésztől a gyógyszertárig. A település agglomerációs mivolta miatt Dunaújváros üzletközpontjai, de még a távolabbi Székesfehérvár bevásárlási lehetőségei is nagy vonzerővel rendelkeznek. A vásárlókért folytatott versenyt mutatja, hogy az élelmiszer jellegű üzletek száma csökkent 2000 óta (2000-ben 8 db, 2009-ben már csak 6 db ilyen jellegű üzlet működött a városban). Ugyanígy csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma is (2000-ben 49 db, 2008-ban 41 db üzlet volt). A ruházati üzletek száma 4-ről 3-ra csökkent ugyanezen időszak alatt. Egyedül a vendéglátóhelyek számában tapasztalhatunk töretlen emelkedést, 11-ről 18-ra növekedett a számuk 2000 és 2008 között. 15

2.2.4. Turizmus A Dunaújvárosi kistérség turizmusa egyelőre országos szinten nem jelentős, de a Többcélú Kistérségi Tárulás célul tűzte ki a maga számára, hogy a térségi turizmusfejlesztést, valamint az idegenforgalmat kiemelt feladatának tekinti. A kistérség főbb vonzerejét az épített és természeti környezet szépsége, a lovas turizmus, a tanyasi turizmus és a Dunára települő horgász és vízi turizmus jelenti. A jövőben kiemelt szerepe lehet a fővároshoz való közelsége miatt, a sajátos táji, természeti és kulturális adottságainak köszönhetően, az aktív turizmusbeli adottságai miatt, valamint a termál adottságok kihasználása révén. Rácalmás város idegenforgalma a kiváló adottságokat még nem használja ki teljes mértékben, de a helyi szereplők (helyi vezetőség, vállalkozók, civil szervezetek, lakosság) kiemelt szerepet szánnak ennek a világviszonylatban dinamikusan fejlődő gazdasági ágnak. Eddig nem volt összehangolt a turizmus tevékenysége a településen, a vállalkozók nem igazán működtek együtt. Rácalmásra ma az egy napos, vagy esetleg hétvégi, illetve az átutazó turizmus a jellemző. A falusi turizmus szálláshelyeinek száma 10 db volt 2009-ben, az összes kereskedelmi szállásférőhely száma 38 volt. A Jankovich kúria 50 szobájában 100 vendég elhelyezésére alkalmas szállás van. Az átutazó vendégeket az Animó fogadó fogadja a 6-os főút mellett. A magánszálláshelyeket több esetben baráti társaságok, iskolai csoportok veszik igénybe. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 2000-ben még csupán 1200 volt a városban 2009-ben viszont már 1702. Az összes vendégéjszakák száma a városban 2008-ban még 4623 volt, 2009-re viszont jelentős visszaesést figyelhetünk meg, mert 2009-ben már csupán 3891 éjszakát töltöttek a városban a vendégek. A városban ma a Jankovich Kúria ad szálláslehetőséget. A szállodában jellemzőek a konferenciák, esküvők. A vállalkozás 2007-ben kezdte el működését, akkor még csak 25 szobával. A szálloda létrehozásának indító ötletét a Hankook megtelepedése adta, amely az első években jelentősen segítette a szálloda beindulását. Mára viszont már talpra állt, a 2009 májusi bővítés után a kapacitás megduplázódott. A cég profilját jelenleg a konferenciaturizmus adja, az ország minden tájából jönnek vendégek orvostalálkozókra, céges hétvégékre. Az ilyen jellegű rendezvényekből évente 100, azaz hetente átlagosan kettőt tudnak lebonyolítani. Amennyiben a rendezvények átlépik a 20-25 fős keretet, akkor a kúria termeit veszik igénybe. A hotel jelentős munkaadó, 25 fő dolgozik itt, ebből 9 helyi lakos. Rácalmáson a turizmus kisebb jelentősége miatt nincsenek meg a szervezeti keretei az idegenforgalomnak. Nincs az önkormányzatnál turisztikai referens, szakember, akihez a helyi 16

vállalkozók fordulhatnának. Az idegenforgalom önkormányzati helyét is mutatja, hogy a városban nincsen idegenforgalmi adó kivetve. A jövőben a hotel és a kúria közötti kapcsolatok, vagyis a piaci és önkormányzati szféra közötti kapcsolatok erősítésére lesz szükség. Jelenleg nincs közös marketingstratégia. Több esetben a szervezeti felépítésben keresendő hiányosságok miatt nem képes a kúria a gyors döntések végrehajtására. A sikeres idegenforgalmi tevékenység feltétele a térségi gondolkodás, és térségi közös kínálat kialakítása, hiszen önmagában egyik település sem képes elegendő vonzerőt felmutatni a fejlesztésekhez. A Jankovich hotel mellett szűkös az olcsóbb szálláshelyek kínálata, holott a konferenciaturizmus mellett a természeti adottságok a hátizsákos, kenus turisták paradicsomává tehetné a települést. A település építészeti, épített, ember alkotta értékei A hajdani birtokosi és kereskedelmi szerepkör eredményeként ma is több kisebb-nagyobb kúria található Rácalmáson. Többségüket felújítva, közösségi célokra hasznosítják (közösségi ház, könyvtár, óvoda). Az időben eltérő felújítások egységes építészeti szemléletet képviselnek és meghatározzák a településkép alakulását. A szép műemléki Jankovich- kúria sikeres pályázat segítségével történő felújítása volt az idegenforgalom egyik legnagyobb beruházása a városban. A Jankovich-kúria Rendezvény-és Turisztikai Központ Az ökoturisztikai központ a Jankovich-kúria kertjében, az egykori gazdasági épületek átalakításával jött létre. A Duna-partján fekvő épületegyüttes a Nagy-sziget közvetlen közelében fekszik, így a programok között a szigeten lévő tanösvény látogatása is szerepel. A 17 állomással és ismertető táblával rendelkező tanösvény betekintést enged az árterek főbb jellegzetességeibe, a területen élők egykori mindennapjaiba. A látogatók köre igen széles: az aktív szabadidős programok kedvelőitől kezdve, a kiránduló csoportokon keresztül, a konferenciaturizmus keretein belül az intézménybe érkező üzletemberekig mindenki megfordul a központban. A település önkormányzata nagy hangsúlyt fektet a közterületek igényes átalakítására, amelyet lépésről lépésre valósítanak meg. A közterület rendbetételének szép példái, a településre érkezőket köszöntő fogadó tábla, az egységes hangulatú és anyaghasználatú, de mégsem egyforma buszvárók, a sarkokra kihelyezett utcanév-táblák sora. A Rácalmásra érkező bekötőút északi oldalán egyrészt a temető, a Jankovich kápolnával, másrészt az 1996- ban átadott, szépen kialakított Millenniumi park választja el az Ófalut, az újabban beépült településrészektől. 17

A városban található, az idegenforgalom szempontjából jelentős természeti értékek Duna A táji természeti értékek közül az országos ökológiai hálózat részét képezi a Duna (ezt rögzíti a 2003-ban törvényben elfogadott Országos Területrendezési Terv is), amelynek hullámtere természeti területnek is minősül. A Nagy-sziget és környéke Rácalmási szigetek Természetvédelmi Terület elnevezéssel 1996 óta országos jelentőségű védelem alatt áll. A természetvédelmi területtel kapcsolatban kedvező fejlemény, hogy a szigetcsúcson korábban működő libatelep, mint környezeti szennyezőforrás megszűnt. Jelenleg a kiterjedt sporthorgászat jelent terhelést annyiban, hogy jelentős a szemetelés, és sokan gépkocsival járnak be a védett területre. A Jankovich-kúria pályázatának keretében megépült csónakkikötő és camping egészíti ki az aktív turizmus lehetőségeit. Dunaújváros irányába aszfaltozott kerékpárúton biztosított az eljutás. Az idegenforgalom illetve a lakosság szabadidő eltöltését is kedvezőtlenül érinti, hogy a településen nem található strand, illetve a Dunán sincs kijelölt fürdőhely. Nagy-sziget A Rácalmási-szigetek országos jelentőségű természetvédelmi terület (nagysága 382 ha); az ártéri keményfa és puhafa ligeterdők megőrzése, valamint az értékes növény- és állatvilág védelme fontos cél. A látogatók a sziget északi részén található tanösvény segítségével ismerkedhetnek meg az itt található értékekkel. A sziget déli része nem látogatható. Mivel a terület madárvédelmi szempontból is jelentős, költési időben kikötési tilalom lép életbe. Turisztikai szempontból fontos rendezvények A város rendezvényei közül ki kell emelnünk a 2010-es évben Koós Károly díjjal kitüntetett Tökfesztivált, és a Művészeti tábort. Szólnunk kell a város gasztronómiai értékeiről, az éttermeiről és vendéglőiről, amelyek magas színvonalúak, és a 6. sz. főút miatti átutazó forgalom következtében sokan felkeresik őket. 18

2.3. Társadalom 2.3.1. Demográfia Rácalmás város népességszámát két fontos tényező határozza meg: a természetes szaporodás, illetve fogyás (amely az élve születés és a halálozás különbözete) a vándorlási egyenleg (amely a településre történő bevándorlás és az onnan történő elvándorlás egyenlege). Rácalmás és Kulcs települések 1995. január 1-jéig közös közigazgatási területtel rendelkeztek, ettől az időponttól tudjuk tehát követni a város népességszámának változását. A Kulccsal együtt számított demográfiai adatokból kiderül, hogy a település népességszáma hosszabb időtávra visszatekintve is folyamatos gyarapodást mutat. A jelenlévő népesség, az állandó népesség és a lakónépesség alakulása: Jelenlegi népesség Állandó népesség Év 1880 1900 1920 1941 1960 1980 2001 Fő 2986 3493 3540 3347 3907 3828 3942 Lakónépesség Év 1970 1980 1991 1995* 2000 2001 2002 2003 Fő 3775 3820 4383 3544* 3718 3890 4102 4148 1995* - Rácalmás és Kulcs szétválásának dátuma, a lakónépesség csökkenése így csak látszólagos. 19