Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. (..) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról

Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. (..) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról Nemesgulács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6/A. (3) bekezdésében, és a 62. (6) bekezdés 6. pontjában kapott az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet 36. (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET 1.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.1.1. Általános előírások 1. (1) A rendelet célja, hogy meghatározza Nemesgulács község építési rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően. (2) A rendelet hatálya Nemesgulács község (továbbiakban: település) közigazgatási területére terjed ki. (3) A település területén területet felhasználni, telket alakítani, építési, bontási tevékenységet folytatni, építmény rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni), valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni a vonatkozó külön jogszabályok mellett e rendelet előírásainak és a rendelet elválaszthatatlan részét képező 1. és 2. számú mellékleteknek megfelelően lehet. (4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a magasabb szintű jogszabályok előírásai szerint kell eljárni. (5) A település a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Btv.) hatálya alá tartozik. (6) Fogalom meghatározások: a) Földdel takart pince: a természetes terepszint fölé a legmagasabb pontján földtakarással 1 m-t meg nem haladó magasságban kiemelkedő boltozott pince b) Gazdasági épület: a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló, és a tulajdonos számára tartózkodást biztosító épület, ahol kereskedelmi szálláshely nem létesíthető (7) Jelen rendelet mellékletei: a) 1. sz. melléklet: SZ-1 jelű külterületi szabályozási terv M=1:10000, b) 2. sz. melléklet: SZ-2 jelű belterületi szabályozási terv M=1:2000, (8) Jelen rendelet függelékei: a) 1. sz. függelék: Régészeti lelőhelyek b) 2. sz. függelék: Országos védelem alatt álló műemléki épületek c) 3. sz. függelék: Helyi védett épület, építmény d) 4. sz. függelék: Egyedi tájérték e) 5. sz. függelék: Tájjelleg megtartására alkalmas növényfajok listája f) 6. sz. függelék: Út mintakeresztszelvények 1

1.1.2. Közterület alakításra vonatkozó előírások 2. (1) Az állami és önkormányzati tulajdonú közterületek közhasználatra szolgáló területek. (2) Amennyiben telekalakításra kizárólag a közterület rendezése céljából kerül sor, építési munkát folytatni akkor is lehet, ha: a) a megmaradó telek nagysága legalább 400 m 2 lesz, b) a vonatkozó övezet teleknagyságon kívüli - előírásait betartja és c) a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza. 1.1.3. Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások 3. (1) A belterületen az építési övezeti előírásokon túl az alábbi előírásokat is figyelembe kell venni: (2) A műemlék és helyi védett épület folyamatos felújításáról és karbantartásáról gondoskodni kell a vonatkozó előírások alapján. (3) A meglévő épület felújítása, bővítése a meglévő épületek tömegarányai és stílus jegyei figyelembe vételével történhet. (4) Az épület tömegformálásában a kialakult arányokhoz, anyag használatában az övezetben túlsúlyban lévő megoldásokhoz kell alkalmazkodni. (5) Az utcai és a közútról látható homlokzaton közmű csatlakozó- ill. mérő berendezés, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el. (6) A be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, gyümölcsfákkal, szőlővel, kerti növényzettel. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet. 4. (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (2) Az építmény és környezete tervezésekor figyelemmel kell lenni azok tájba illesztésére. (3) Az építményt oly módon kell megtervezni, hogy az a tájképi értékek fennmaradását és a településkép védelmét ne veszélyeztesse. (4) Külterületen az utakat, élővízfolyásokat, árkokat és vízmosásokat kísérő meglévő fáscserjés növénysávokat meg kell őrizni, szükség esetén az élőhelynek megfelelő, honos növényzettel történő pótlásukról gondoskodni kell. (5) A közműlétesítmények növényzettel takart fonatos kerítéssel határolhatók körbe. (6) Kerítés és melléképítmény csak a rendeletben rögzített helyeken építhető. 5. (1) Az országos védelem alatt álló műemlékeket, a műemléki környezetet a szabályozási tervek tüntetik fel és jelen rendelet 2. sz. függeléke sorolja fel. (2) A védelemben részesített helyi építészeti értékeket a 3. sz. függelék tartalmazza. (3) A védett helyi építészeti értékek tárgyában a vonatkozó külön helyi önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. (4) A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek a szabályozási terveken vannak feltüntetve, és jelen rendelet 1. sz. függelékében felsorolva. (5) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató munkavégzéshez a kulturális örökségvédelemért felelős államigazgatási szerv előzetes engedélye szükséges. (6) Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet vagy jelenség kerül elő, a tevékenységet azonnal abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt 2

vagy az illetékes régészeti szervet. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. 6. (1) A településen - a pályázathoz tartozó hirdetőtábla kivételével - reklámcélú hirdető berendezés nem helyezhető el. (2) Közúti jelzőtábla, útbaigazító tábla helyi térkép kivételével - csak maximum 1 m 2 felületű és 2 m magasságot meg nem haladó méretű helyezhető el. (3) Kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. (4) Elhelyezése a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztethet. 1.1.4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások 7. (1) A település közigazgatási területe - a belterület kivételével - a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területébe tartozik. (2) A 037. hrsz-ú telek Natura 2000 védett természeti terület. (3) A település magterület, illetve ökológiai folyosó területe által érintett, ahol a Btv. vonatkozó előírásait alkalmazni kell. (4) Az (1) és (2) - (3) bekezdés alatti területeken a tájhasználatra és az építésre vonatkozóan az alábbi előírásokat is alkalmazni kell: a) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés, az övezeti előírások szerint elhelyezhető építmények megvalósítása során kiemelten érvényesíteni kell. b) A védett területeken a terület rendeltetésétől eltérő célú, történeti, táji hagyománytól idegen építmények nem helyezhetőek el. c) A kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg. d) A meglévő művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása a természetszerű irányban engedélyezhető. e) Építési munkát végezni a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével lehet. f) Az épületeken a helyi építészeti hagyományok jegyei jelenjenek meg. g) A növénytelepítés honos, az élőhelynek megfelelő fajok választásával végezhető. h) A természetes, védett terepfelszínnek és a külterületek természetes élőhelyi viszonyainak és vízháztartásának megőrzése szükséges. i) Tereprendezés, a természetes felszín megbontása az épületek és közművek elhelyezésének kivételével csak a természetvédelmi kezelési célok érdekében végezhető. j) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthetők. k) Ideiglenes jellegű szerelt építmény, faház, bódé nem létesíthető. l) A külterületek fényszennyezése kerülendő. 8. (1) Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. (2) Az egyedi tájérték védelme érdekében annak folyamatos állapot-, illetve állagmegóvását, környezetének rendezését el kell végezni. (3) Az egyedi tájértékeket jelen rendelet 4. sz. függeléke sorolja fel. 9. (1) A beépítésre szánt terület kialakítása, használata során a be nem épített, burkolatlan területet rendezett zöldfelületként kell kialakítani, fenntartani az erózióvédelem, 3

humuszvédelem, a levegőminőség-védelem és a helyi klíma védelmének elősegítése érdekében. (2) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felület nélküli, gyeppel, cserjével és fával betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő. (3) Többszintes növényállomány létesítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke az OTÉK ide vonatkozó előírásai alapján csökkenthető a megadott mértékben. A zöldfelületi arány csökkentése érdekében terepszint alatti, növényzettel fedett építmény létesítése csak a talajvíztől mentes, magasabban fekvő területen lehetséges. 10. (1) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével. (2) Fasor létesítésénél, parkoló fásításánál, vagy ilyen jellegű zöldfelület felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyed részére legalább 5 m 2 szilárd burkolat nélküli termőterületet, és legalább 1 m 3 termőföldtömeget, vagy termőfölddel feltöltött ültető gödröt kell biztosítani. (3) A meglévő fásított közteret, fasort, az intézmény és magánkert településképi szempontból értékes faegyedét, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávot, a beépítésre szánt terület közterületi fájának (1 m-es magasságban mért) 10 cm törzs-körméretűnél nagyobb egyedét és a zöldfelület védendő zöldfelületi elemét érintő rendezés, változás csak hatósági engedély alapján történhet. (4) Az újonnan tervezett közút építési területén, fő- és gyűjtőút rekonstrukciójánál út menti fasort kell telepíteni. A fasor helyét a közmű és az útburkolat tervezésekor biztosítani kell. 1.1.5. Környezetvédelmi előírások 11. (1) A területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható. (2) Környezetterhelési határértékek: az egyes építési övezetekre és övezetekre vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek. (3) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. (4) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad. (5) A mezőgazdasági terület területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. (6) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja. (7) A vízmeder és a kísérő parti sáv természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható. 12. (1) Nemesgulács az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik. (2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó tevékenységet folytatni nem szabad. (3) A településen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. 4

(4) A településen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni és szállítani (mozgatni). (5) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmény körül meghatározott védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el. (6) Olyan esetben, amikor az új beépítés a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgást, a jellemző mikroklimatikus adottságokat megváltoztatja (pl. akadályozza vagy kedvezőtlen légáramlatokat kelt), az építés csak akkor engedélyezhető, ha kedvezőtlen változás feltételezése esetén az építési engedélyezésre beadott dokumentációban igazolják, hogy az építés, a funkcióváltozás ilyen kedvezőtlen hatással nem jár. 13. (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg. (2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg. 14. (1) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizet közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet. (2) Tilos kockázatos anyag, vagy az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe. (3) A területen a vízfolyás, a felszíni és felszín alatti víz védelme érdekében a víz szennyeződését, a vízmeder nem kívánatos feltöltődését vagy lefedését eredményező építési munka nem folytatható. (4) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területen a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azt feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. (5) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető. (6) A szennyvízcsatorna-hálózattal ellátott területeken a szennyvizet kötelezően be kell vezetni a csatornahálózatba, ezzel egyidejűleg a meglévő szakszerűtlen egyedi szennyvízkezelő létesítményeket fel kell számolni. (7) A szennyvízközmű által nem ellátott területen a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező. (8) A felszíni víz elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó terv alapján kell meghatározni. (9) Terepszint alatti építmény, építményrész elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, és a kialakult természetes viszony károsan nem befolyásolható. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő. 15. (1) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. 5

Ahol a terület a szervezett szemétszállításba nincsen bekapcsolva, a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. (2) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, más edényzetben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. (3) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt terület feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható. (4) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról és ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni. (5) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladék gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a lakossági hulladékudvar területén történhet. 1.1.6. Közművek előírásai 16. (1) Az előírások szerinti védőtávolságot biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető. (2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén) vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közmű és biztonsági övezete helyigényét szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. (3) Közmű számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. (4) Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. (5) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. 17. (1) A beépítésre szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, vagy meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ illetékes hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható. 18. (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvíz, valamint az élővíz védelme érdekében a településen szennyvízzel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért a) nyílt árokba, patakba, tóba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötést, valamint felhagyott kútba történő szennyvízbevezetést létesíteni tilos, az előforduló esetet meg kell szüntetni; b) a szennyvíz szikkasztásos kezelése - a már régebben engedélyezettek kivételével - a területen tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető. 19. (1) Bármely építési övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel elő kell tisztítani. (2) A vízfolyás, csatorna partéleitől 6-6 m, az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árok partéleitől minimum 3-3 m, a már elépített helyen az árok karbantartására az egyik 6

oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m szélességű sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni. (3) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. (4) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (5) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (1 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (6) 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkoló felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető. 20. (1) Burkolat nélküli úttal feltárt területen, valamint beépítésre nem szánt területen a villamos energia ellátás hálózatának földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafej is elhelyezhető. (2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatest elhelyezése engedélyezhető. (3) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. 21. (1) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. (2) Földgázvezetéket közterületen csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. 22. (1) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak belterületen és csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető. (2) Közszolgálati hírközlési antenna és annak tartószerkezete csak építési engedéllyel helyezhető el. 1.1.7. Építés általános szabályai 23. (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető. (2) Beépítésre nem szánt területen 3000 m 2 nél kisebb telket - közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület övezetek kivételével - kialakítani nem szabad. (3) Közforgalom elől elzárt magánút, mezőgazdasági út elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével legalább 6 m szélességű területsávot kell biztosítani. Közforgalom elől el nem zárt magánút műszaki paramétereire ugyanazon előírások vonatkoznak, mint a közutakra. Magánút, mezőgazdasági út 7

számára kialakított telek területe a vonatkozó övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható telek területétől kevesebb is lehet (4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható. (5) Az új saroktelek szélességének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az egyes övezetekben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél. (6) A beépítésre szánt területen, továbbá kertes mezőgazdasági területen nyeles telek kialakítható. (7) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető. 1.1.8. Védő- és védett területek 24. (1) A község közigazgatási területén található, biztonsági sávval rendelkező nyomvonal jellegű és területigényes létesítmények esetében a biztonsági sáv mértékét külön jogszabály határozza meg. A biztonsági sávon belül végzendő minden építési tevékenység kizárólag a létesítmény kezelőjének vagy tulajdonosának hozzájárulásával lehetséges. (2) A vasúti védőtávolságon belüli ingatlanok mindenkori tulajdonosai tudomásul veszik a vasútvonal közelségét és a tervezett fejlesztését, és ebből eredően semmiféle kárigénynyel, követeléssel a vasút üzemeltetőjével szemben nem lépnek fel, kötelesek tűrni a vasútüzemből eredő környezeti hatásokat. (3) A meglévő vasútvonal mellett az új építmény építtetőjének feladata az OTÉK 38. -ban előírtak teljesítése, és a környezetvédelmi előírások betartása. II. FEJEZET 1.2. RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK 1.2.1. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai 25. (1) Épület a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint lehatárolt építési helyen belül helyezhető el: a) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, az előkert legkisebb mérete 5,0 méter; b) az oldalkert mérete nem lehet kisebb az OTÉK előírásánál. Kialakult állapot esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti mérték megtartható, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulása alapján; c) az építési hely hátsókert felé eső határvonala a telek közterületi határvonalától mért maximum 100,0 méter lehet, de a hátsókert mérete nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál. (2) Az engedély nélkül létesíthető melléképítmény a teleknek csak az építési helyként meghatározott részén helyezhető el. Az előkertben elhelyezett melléképítmény látványa az utcaképet, a táji megjelenést nem zavarhatja meg. (3) Saroktelek esetében az övezetre előírt beépítési százalék a gazdasági övezet kivételével - maximum 10%-kal növelhető meg az OTÉK-ban meghatározott megengedett beépítettség 25. (1) bekezdés szerinti mértékig. 8

(4) A magas tetős épület tetőhajlásszöge 30-45 fok között lehet, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területére eső építési övezetben a tetőhajlásszög 38-45 fok között készülhet. (5) A magas tetős épület fedése natúr, piros, antracit vagy szürke színű lehet. Tetőhéjazatként nem alkalmazható mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, bitumenzsindely. Nem alkalmazható fekete, kék, zöld színű tetőfedés. (6) A gazdasági övezetben a tetőforma és a tetőhajlásszög az (4) (5) bekezdésben rögzítettől eltérően is kialakítható. Az eltérő tetőkialakítás településképhez illeszkedését látványtervvel kell igazolni. (7) Lakóövezetben a lakófunkciót kiegészítő épület fedése az (4) (5) bekezdésben rögzítettől eltérő is lehet, de az formájában és színében illeszkedjen a főépület fedéséhez. (8) A már legalább 80%-ban beépült utcák esetében az építészeti jellemzőket továbbra is alkalmazni kell (pl. tetőforma, gerincmagasság, épületszélesség, előkert, hátsókert, stb.). 26. (1) Az utcafronti kerítést a szabályozási vonalra kell helyezni. (2) A telkeket a helyben kialakult anyag és formavilágú és színben a tájba illeszkedő kerítéssel lehet bekeríteni. (3) A tömör kerítés magassága nem haladhatja meg a 140 cm-t. (4) A fa léckerítés magassága nem haladhatja meg a 160 cm-t, amelyből a tömör lábazat legfeljebb 60 cm lehet, a lábazat fölött legalább 20% áttörtséggel. (5) Egyéb kerítés magassága nem haladhatja meg a 160 cm-t, amelyből a tömör lábazat legfeljebb 60 cm lehet, a lábazat fölött legalább 50% áttörtséggel. (6) Élősövény takarásában drótfonat is alkalmazható. (7) Belső kerítésnek drótfonat vagy léckerítés alkalmazható, legfeljebb 20 cm-es tömör lábazattal. (8) Műkovácsolt vas, látszó beton, zsalukő nem alkalmazható. Lk-1 és Lk-2 jelű Kisvárosias lakóövezetek 27. (1) Az övezetekben az OTÉK Kisvárosias lakóterületre vonatkozó előírásaiban 12. (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendeltetésű épület helyezhető el azzal a kitétellel, hogy közösségi szórakoztató és szállás jellegű rendeltetésű épület kivételesen helyezhető el. (2) A meglévő épület magastetős lezárását épületcsoportonként együtt, egységesen lehet kialakítani. (3) Csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető. (4) Az övezetek teljesen közművesítettek. (5) Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési előírásai: övezet jele beépítés módja kialakítható telek legkisebb szélesség/mélység/terüle beépítettség (építési hely) [m] [m] t [m²] [%] [m] [%] 9 épületmagasság legkisebb zöldfelület Lk-1 Cs K K K 30 6,0 40 Lk-2 Sz K K K 30 6,0 40 Lf-1, Lf-2 és Lf-3 jelű Falusias lakóövezetek 28. (1) Az övezetekben az OTÉK Falusias lakóterületre vonatkozó előírásaiban 14. (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2) Állattartás céljára szolgáló építmény a helyi önkormányzati rendelettel összhangban építhető. (3) Csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető. (4) Az övezetek teljesen közművesítettek. (5) Foghíjtelek be5építés esetében a főépítmény homlokvonalát a kialakult beépítési vonalra kell elhelyezni. (6) Egy ingatlanon legfeljebb 2 lakás építhető, egy épülettömegben. (7) A telken a lakó rendeltetést kiegészítő rendeltetések számára további önálló épületek építhetők. (8) A két utcára nyíló teleknél két önálló lakóépület is elhelyezhető, de a 2000 m 2 -nél kisebb telken legfeljebb 2 lakás építhető. (9) Két önálló lakóépület esetén a lakó rendeltetést kiegészítő rendeltetés számára legfeljebb csak 2 önálló épület építhető. (10) Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési előírásai: övezet jele beépítés módja kialakítható telek legkisebb szélesség/mélység/terüle t beépíthetőség 10 építmény épületmagasság legkisebb zöldfelület (építési hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Lf-1. O K/12 K/1200 20 4,5 50 Lf-2 O K/16 K/900 25 4,5 50 Lf-3 O K/16 K/600 30 4,5 50 Vt-1 és Vt-2 jelű Településközpont övezetek 29. (1) Az övezetekben az OTÉK Településközpont területre vonatkozó előírásaiban 16. (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendeltetésű épület helyezhető el. (2) Az övezetek teljesen közművesítettek. (3) Állattartás céljára építmény nem építhető. (4) Az egyes építési övezetek betartandó előírásai: övezet jele beépítés módja kialakítható telek legkisebb szélesség/mélység/terület beépíthetőség építmény épületmagasság legkisebb zöldfelület (építési hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Vt-1 Sz K - K 40 6,5 20 Vt-2 O K - K/800 60 5,0 10 Gksz jelű Kereskedelmi, szolgáltató övezet 30. (1) Az övezetben az OTÉK Kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó előírásaiban 19. (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendeltetésű épület helyezhető el. (2) Építészeti-településképi követelmények: a) Az övezetben településképi szempontból is igényesen kialakított létesítmény telepíthető. b) Mobil konténer csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. Portaépület megfelelő építészeti kialakítással, az előkertben is elhelyezhető. c) A telek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fát kell telepíteni. (3) Csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető.

(4) Az övezet betartandó előírásai: övezet jele beépítés módja kialakítható telek legkisebb szélesség/mélység/terület beépíthetőség építmény épületmagasság legkisebb zöldfelület (építési hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Gksz SZ 30 K/2500 40 7,0 30 Gipe-1, Gipe2 és Gipe-3 jelű Egyéb ipari övezetek 31. (1) A településen egyéb ipari terület került kijelölésre. (2) Elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál. (3) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. (4) Építészeti-településképi követelmények: a) A z övezetekben településképi szempontból is igényesen kialakított létesítmény telepíthető. b) Mobil konténer csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. Portaépület, megfelelő építészeti kialakítással, az előkertben is elhelyezhető. c) A telek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fát kell telepíteni. (5) A technológiai berendezés, építmény (pl: kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális építmény épületmagasságot meghaladhatja. (6) Azon az építési telken, ahol a szabályozási terv beültetési kötelezettséget jelöl, kertészeti terv alapján készített három szintű zöldfelületet kell kialakítani. A zöldfelület csak a közúti csatlakozás helyén szakítható meg. (7) Az egyes építési övezetek betartandó előírásai: övezet jele beépítés módja (építési hely) kialakítható telek legkisebb szélesség/mélység/terület beépíthetőség építmény épületmagasság legkisebb zöldfelület [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Gipe-1 SZ 30 K/2000 50 7,5 25 Gipe-2 SZ 30 K/5000 40 6,0 30 Gipe-3 SZ 30 K/2000 30 7,5 30 Különleges területek 32. Az övezetekben csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építmény és az annak rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmény helyezhető el. Ktt jelű Különleges turisztikai övezet 33. (1) Az övezetben a turizmussal összefüggő tevékenységhez kapcsolódó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetben betartandó előírásai: 11

övezet jele beépítés módja kialakítható telek legkisebb szélesség/mélység/terület beépíthetőség építmény épületmagasság legkisebb zöldfelület (építési hely) [m] [m²] [%] [m] [%] Ktt Sz - K/2000 20 6,0 50 (3) Az övezet részlegesen közművesített. (4) Kiépített közúti közlekedés esetén lehetséges az építés. (5) Az OTÉK-ban meghatározott mennyiségű parkolót saját telken belül kell kialakítani, vagy helyi önkormányzati parkolási rendelet alapján kell a gépkocsi elhelyezését biztosítani. (6) A kialakított telek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető. (7) Csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető. (8) Az épületet környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. Kgt jelű Különleges gazdasági, turisztikai övezet 34. (1) Az övezetben gazdasági, turizmussal összefüggő tevékenységhez kapcsolódó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezet betartandó előírásai: övezet jele beépétés módja kialakítható telek legkisebb szélesség/mélység/terület beépíthetőség építmény épületmagasság legkisebb zöldfelület (építési hely) [m] [m²] [%] [m] [%] Kgt Sz - K 20 K/7,5 40 (3) Az övezet részlegesen közművesített. (4) Kiépített közúti közlekedés esetén lehetséges az építés. (5) Az OTÉK-ban meghatározott mennyiségű parkolót saját telken belül kell kialakítani, vagy helyi önkormányzati parkolási rendelet alapján kell a gépkocsi elhelyezését biztosítani. (6) A kialakított telek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető. (7) Csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető. (8) Az épületet környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. Kk jelű Különleges közműövezet 35. (1) Az övezet az energiaszolgáltatás, a településgazdálkodás, a településüzemeltetés létesítményei elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezet betartandó előírásai: övezet jele beépétés módja kialakítható telek legkisebb szélesség/mélység/terület beépíthetőség építmény épületmagasság legkisebb zöldfelület (építési hely) [m] [m²] [%] [m] [%] Kspk Sz - - 40 4,5 40 12

(3) Az övezetben az építmények a védelmi és biztonsági előírások betartásával, továbbá legalább 3-3 méteres elő-, oldal- és hátsókert elhagyásával kialakított építési helyen belül helyezhetők el. (4) Csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető. (5) Az építési övezetben található telkek méretüktől függetlenül beépíthetők, az övezeten belül telekalakítási korlátozás nincs. 1.2.2. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai Köu jelű Általános közlekedési és közmű övezet 36. (1) A közúti közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület helyi közút, kerékpárút és gépjármű várakozó hely, járda és gyalogút, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítménye, továbbá a közmű és a hírközlés építménye elhelyezésére szolgál. (2) Az út elhelyezéséhez szükséges építési terület szélességét a Szabályozási Terv állapítja meg. (3) Az övezet telkén elhelyezhető építmény esetében a) az elfoglalt terület a telekterület 2%-át, b) a magasság a 4 métert, továbbá a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg. (4) A külterületi legelő és erdő művelési ágú ingatlanon átvezető földutat az ingatlannyilvántartásban fel kell tüntetni, és azt közforgalom számára megnyitott magánútként kell üzemeltetni. (5) A település gyűjtőútjai a következők: a) Petőfi Sándor utca b) József Attila utca c) Vasút utca d) Templomcsapás utca e) Hársfa utca (6) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasort kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni. (7) Közút szabályozási szélességén belül csak olyan módon létesíthető szegély menti vagy merőleges parkoló, hogy legalább 8 méterenként 1 db lombos fa telepíthető legyen, továbbá a fa számára legalább 1 x 1 m szilárd burkolat nélküli felületet kell biztosítani a törzs körül. (8) Az Eger-patak mellett tervezett kerékpárút a természetes vegetáció megtartása mellett, a csatlakozó területek vízháztartását meg nem változtató módon létesíthető, természetvédelmi kezelői szakfelügyelettel. Kök jelű Kötött pályás közlekedési övezet 37. (1)A kötött pályás közlekedési övezet a vasúti pályatest, annak csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítménye, továbbá a közmű és a hírközlés építménye elhelyezésére szolgál. (2) A vasút elhelyezéséhez szükséges építési terület szélességét a Szabályozási Tervek jelölik. (3) Az övezet telkén elhelyezhető építmény esetében a) az elfoglalt terület a telekterület 2%-át, 13

b) az épületmagasság a 4 métert, továbbá a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg. Z és Z-Sp jelű Zöldterület (közpark és sportpálya) övezetek 38. (1) A zöldterület létesítését, fenntartását kertépítészeti kiviteli és kezelési terv alapján kell elvégezni. (2) Az övezetben a pihenést és a testedzést szolgáló (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), valamint vendéglátó rendeltetésű épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el. (3) A Z-Sp jelű övezet a település sportpályája elhelyezésére szolgál. (4) Az épületek építésénél csak hagyományos anyagok alkalmazhatóak. (5) Az övezetek telkein betartandó előírások: övezet jele beépítés módja (építési hely) kialakítható telek legkisebb szélesség/mélység/terület beépíthetőség építmény épületmagasság legkisebb zöldfelület [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Z SZ 40-2000 2 3,5 80 Z-Sp Sz K K K 2 4,5 80 (6) Az övezetben fa kivágása, a növényzet károsítása csak közérdekből és abban az esetben engedélyezhető, ha azt a fa egészségügyi állapota, balesetveszély elhárítás, vagy közegészségügyi szempont szükségessé teszi. (7) Fakivágás esetén az azt követő pótlást tájhonos, lombhullató min. 3-szor iskolázott példány telepítésével kell végrehajtani. (8) Parkosításnál, növényzet telepítésnél a tájjelleg megőrzése mellett allergiát nem okozó fafajok, cserjék, dísznövények alkalmazhatók. Gyermekjátszóterek fa- és cserjeállományánál tövises, és mérgező virágú és termésű növények nem alkalmazhatók. Ev és Ev-M jelű Védelmi erdő övezetek 39. (1) A település közigazgatási területén az erdő rendeltetése szerint védelmi (Ev). (2) Az övezet területén az OTÉK 28. (3) szerinti építmény erdei kilátó és magasles elhelyezhető, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarja, a tájitermészeti értékeket nem károsítja, és az építéshez a védelmi rendeltetést felügyelő erdészeti, illetve természetvédelmi hatóság hozzájárul. (3) Védelmi rendeltetésű erdőterületen a táji, természeti érték megőrzése, a természetes és természetközeli ökoszisztéma megóvása biztosítandó. Az erdészeti hatóság által meghatározott feltételekkel kizárólag természetközeli erdőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatható. (4) Az Ev-M jelű övezet a Btv. értelmében erdőtelepítésre alkalmas terület, ahol fennáll az erdőtelepítést kizáró természetvédelmi ok, ezért fásítás, erdőtelepítés nem csak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakmai állásfoglalása alapján, a természetvédelmi hatóság egyetértésével engedélyezhető. Az övezetben az erdő létrejöttéig a 41. előírásait kell alkalmazni. (5) Az Ev-f G övezeti jelű erdőterület gazdasági célú fejlesztési terület. Az övezetben a (3) bekezdés előírásait kell alkalmazni. 14

Má és Má-sz jelű Általános mezőgazdasági övezetek 40. (1) Az övezetben az árutermelő mezőgazdasági termelést szolgáló területfelhasználási egység. (2) A területen - a (10) bekezdés szerinti területmérték feletti ingatlanon - az OTÉK Mezőgazdasági területre vonatkozó előírásaiban meghatározott 29. (1)-(4) bekezdése szerinti rendeltetésű építmény helyezhető el kivéve halászat építményei, továbbá az önálló árusító épület, nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, a megújuló energiaforrás műtárgya, beleértve az engedély nélkül létesíthető építményeket is -, a létesíthető gazdasági épület részeként, vagy azzal építészeti egységben, igényes kialakítással. (3) Csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető. (4) Az épület tájba illő elhelyezését, a védett táj megőrzését az engedélyezési tervben (pl. látványtervvel) hitelesen be kell mutatni. (5) Kerítés nem létesíthető. Állattartásra szolgáló területek lehatárolására villanypásztor, indokolt helyen esztétikus kialakítású karám-szerű lehatárolás létesíthető. (6) Melléképítmény nem építhető, - beleértve az engedély nélkül létesíthető építményeket is -, kivéve a terepszint alatti közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, illetve a (10) bekezdés szerinti területmérték feletti ingatlanon a létesíthető gazdasági épület részeként, vagy azzal építészeti egységben, igényes kialakítással megvalósított állatól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló. Tájidegen létesítmények nem építhetők. (7) Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület, növénytermesztésre szolgáló üvegház, fóliasátor, nem építhető. (8) Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető. (9) A családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével - belterülettől, továbbá belterületen kívüli beépítésre szánt területtől legalább 100 m védőtávolság, vízfolyástól, vízfelülettől legalább 200 m védőtávolság biztosításával alakítható ki. (10) Az övezetben: a) Szántóművelési ágban lévő területen épület nem létesíthető; b) Gyepművelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; c) Gyep művelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, úgy, hogy a lakófunkció a beépített alapterület max. 25 %-át teheti ki. A beépített alapterület a telek 0,5 %-át és az 400 m 2 -t nem haladhatja meg. Terepszint alatti épület nem alakítható ki; d) Szőlőművelési ágban lévő területen az f) pontban foglaltak kivételével - 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető, 2-4 ha közötti telekméret esetén a telken földborítású, terepszint alatti pince építhető. A beépített alapterület a telek 1 %-át, és a 400 m 2 -t nem haladhatja meg; e) A szőlő művelési ágban lévő területen az f) pontban foglaltak kivételével - 4 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, úgy, hogy a lakófunkció a beépített alapterület max. 50 %-át teheti ki. A beépített alapterület a telek 1%-át, és a 400 m 2 -t nem haladhatja meg. A beépített alapterületen felül gazdasági célú, terepszint alatti földdel takart pince további 2 %-os beépíthetőséggel helyezhető el. f) A Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított 2 ha alatti 15

területű telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telkek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági terület övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni; g) Gyümölcs művelési ágban lévő területen 3 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; h) Gyümölcs művelési ágban lévő területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, úgy, hogy a lakófunkció a beépített alapterület max. 50 %-át teheti ki. és a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, és az egyes épületek alapterülete a 400 m 2 -t nem haladhatja meg; i) Épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni; j) Lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; k) A beépíthető telek szélessége legalább 30 m. l) A kialakítható telek területe legalább 1 ha (10 000 m 2 ). m) A beépítés módja szabadon álló. n) Az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 m. o) Az építmény épületmagasság legfeljebb 3,8 m. p) Az épület csak tájba illő, a helyi építési hagyományoknak megfelelő anyaghasználatú tömeg, homlokzat és tetőforma kialakítású lehet, tetőhéjazatként csak nád vagy piros cserép alkalmazható. (11) Má-sz jelű általános mezőgazdasági területen az 52. szakasz (10) bekezdés d-f.), és i-p.) bekezdés előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló, szállásférőhely nélküli épületet lehet. (12) Az Má* jelű övezetben a (10) bekezdés f.) pont nem alkalmazható, mivel a Btv. értelmében birtokközpont nem alakítható ki. Má0 jelű Korlátozott használatú mezőgazdasági övezet 41. (1) Az Má0, Má0-E jelű övezetbe a mezőgazdasági terület ökológiai, természetvédelmi és vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak. (2) Az övezetben az egyéb vízügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés, használat folytatható. (3) Az övezetben épület nem helyezhető el, terepszint alatti beépítés nem létesíthető. (4) Az OTÉK 29. (1)-(4) szerinti építmény elhelyezhető Nem helyezhető el nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő, a megújuló energiaforrás műtárgya. 16

(5) Kerítés nem létesíthető. Állattartásra szolgáló területek lehatárolására villanypásztor, indokolt helyen esztétikus kialakítású karám-szerű lehatárolás létesíthető. (6) Melléképítmény nem építhető. (7) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz való közelítés érekében szabad. (8) Az övezetekben a gyep, legelő élőhelyei megtartandók, szántóföldi vagy kertes művelésbe nem vehetők. (9) Csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni. (10) Erdősítés csak a természetvédelmi kezelésnek megfelelő esetben, részletes természetvédelmi (élőhelyi, társulástani) vizsgálat függvényében, a természetvédelmi hatóság és kezelő egyetértésével történhet. (11) Az övezetben tájidegen létesítmény, önálló reklámhordozó, mobil szerkezet, lakókocsi nem helyezhető el. (12) Új villamosenergia-ellátási, valamint táv- és hírközlő vezeték csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Mk jelű Kertes mezőgazdasági övezet 42. (1) A kertes mezőgazdasági terület a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló területfelhasználási egység. (2) A területen övezetben a) a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, a (9) bekezdés szerinti területmérték feletti ingatlanon kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló, a HÉSZ 3. melléklete szerinti gazdasági épület, b) szőlőműveléssel nem hasznosított területen is - a telek méretétől függetlenül - a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.), c) az OTÉK 29. (1)-(4) építményei, továbbá c) a melléképítmények közül a közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, komposztáló helyezhetők el. (3) A Btv. értelmében szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el. (4) Kerti építmények közül a szőlőhegytől idegen létesítmények (szökőkút, kerti víz- és fürdőmedence, árnyékoló ponyva, reklámberendezés, mobil szerkezet, lakókocsi), továbbá nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő, a megújuló energiaforrás műtárgya nem helyezhető el. (5) A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró, ahol a hegyközség nem működik, a település jegyzője nyilatkozatával kell igazolni. (6) Az épület, a melléképítmény csak tájba illő, a helyi építési hagyománynak megfelelő anyaghasználatú tömeg, homlokzat és tetőforma kialakítású lehet, tetőhéjazatként csak nád vagy piros cserép alkalmazható. (7) Kiszolgáló építmény, illetve az engedély nélkül létesíthető építmény csak a gazdasági épület részeként, vagy azzal építészeti egységben létesíthető, igényes kialakítással. 17

(8) Új épület építése, a régi épület felújítása, átépítése környezettel való összhangját látványtervvel kell igazolni. (9) Kertes mezőgazdasági övezetben: a) a beépíthetőség mértéke legfeljebb 3%, a beépíthető alapterület legfeljebb 90 m 2 ; b) a terepszint alatti beépíthetőség mértéke (terepszint fölé emelkedő gazdasági épület alatti pince, és földel takart pince összesen) legfeljebb 3%, a terepszint alatt beépíthető alapterület legfeljebb 200 m2; a gazdasági épület, és attól különálló földel takart pince építészeti egységben épülhet; c) a beépíthető földrészlet legkisebb szélessége a beépített telekszakaszon 16 m; d) a beépíthető telek területe legalább 2700 m2; e) a beépítés módja oldalhatáron álló; f) az előkert legalább 10 m, az oldalkert legalább 4,0 m; g) az építmény épületmagasság a 3,5 métert, az építmény homlokzatának magassága a 4,5 métert nem haladhatja meg. h) épület szélessége: 6,0 m i) a terepszint alatti beépítés a felette levő földborítással együtt a rendezett terepszint fölé legfeljebb 1,0 m magasságig emelkedhet ki, j) az épületek lejtőirányú főtömeggel helyezhetők el, terepszintre ültetéssel k) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el. (8) Az övezetben épített kerítés nem létesíthető. Művelt ingatlan szőlőkordonnal, honos növényzettel határolható le, reális vadkár esetén növényzettel kísért vadvédő háló létesíthető. (9) A kialakult természetes terepfelszín, illetve a hagyományos szőlőtermesztéshez tartozó kőbástyák, támfalak (teraszok) megőrzendők. Új támfalazás, tereplépcsőzés csak a gazdálkodás érdekében létesíthető. Meglévő kő támfal felújítható, új támfal hagyományos rakással, bazalt kő megjelenéssel építhető. A támfal magassága az ingatlan 10 %- nál nagyobb átlagos tereplejtése esetén a 2 m-t, 10 %-nál kisebb átlagos tereplejtése esetén az 1 m t nem haladhatja meg. (10) Az övezetben a Btv. értelmében birtokközpont nem alakítható ki. V jelű Vízgazdálkodási övezet 43. (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetbe az alábbi területek tartoznak: a) a folyóvizek medre és parti sávja, b) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja. (2) A területen építményt elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével, külön jogszabályban foglaltak szerint lehet. (3) A vízgazdálkodási övezetben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávot szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. (4) A területen levő vízmeder parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell. (5) A vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzetet a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett a meg kell őrizni. (6) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, hanem szolgálja, 18

b) segítse elő a csapadékvíz tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását, c) biztosítsa a meglévő élőhely védelmét és új kialakulását. Kkte Különleges beépítésre nem szánt temető övezet 44. (1)Az övezet a település területén található temetők területét foglalja magába. (2) A temető területén csak a temető üzemeléséhez szükséges létesítmény építése engedélyezett. (3) Az övezetben urnafal létesíthető. (4) Az övezet telekalakítási és beépítési előírásai: övezet jele beépítés módja kialakítható telek legkisebb szélesség/mélység/terület beépíthetőség épületmagasság (építési hely) [m] [m²] [%] [m] Kkte Sz - K 2 4,5 III. Fejezet Záró rendelkezések 45. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indított államigazgatási ügyekben kell alkalmazni. (2) Jelen rendelet hatálya nem terjed ki a hatálybalépést megelőzően jogerős építési engedéllyel rendelkező, a vonatkozó jogszabályok alapján jogszerűen megkezdett jogerős és végrehajtható építési ügyek vonatkozásában. (3) A hatályba lépést követően az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben a rendeletet akkor kell alkalmazni, ha az kedvezőbb az ügyfél részére. (4) Építési engedély, elvi építési engedély érvényét meghosszabbítani jelen rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével, a magasabb szintű jogszabályban rögzített módon lehet. Nemesgulács, 2014. Nagy Rudolfné polgármester Lutár Mária jegyző A rendeletet a mai napon kihirdettem. Nemesgulács, 2014. Lutár Mária jegyző 19

1. számú függelék Régészeti lelőhelyek Lelőhely megnevezése Azonosító Lelőhely helyrajzi száma Köbölkút 8692 038/24; 038/65-67; 038/69; 039; Köbölkúti iskola 8693 040; 041; 042 679; 681; 684-688; 692/1; 693-696; 701-702; 704-705; 784/1; 858-861; 868/10 038/70-72 Gulácsi Termelőszövetkezet 8694 1/1-3; 2-8; 9/2-4; 311/1; 242; 271-273; 269-270; 275/1; 275/3; 276-281; 298; 310/1-2; 312 Gulács hegy északi oldala 8695 019/12-13 Korkovány 8696 774; 778; 791/2-3 Jegyzői lak 8697 106-119; 132-138; 191-208; 311; Gyulakeszi-Káptalantóti között 8698 013/19-24; 014; 015/3-5; 026/38 2. számú függelék Országos védelem alatt álló műemléki épületek Sorszá Véd. Megnevezés m kat. 1 M Általános iskola, volt kastély M Műemléki védelem Műemléki környezet: Cím József A. u. 72. sz., hrsz.: 7 (hozzá tartozik: József A. u. 68-70.) Hrsz: 1/3, 6, 9/2, 242, 271, 272, 273, 275/1, 274 út, 311/1 út, 312/2 út.. 20