NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG PIACFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Iktatószám: Témafelelős: PIF-00343-1/2015. Vincze Tibor Ö S S Z E F O G L A L Ó J E L E N T É S a karácsonyi szezonális termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzéséről Budapest, 2015. február
Vezetői összefoglaló A karácsonyi szezonális termékek jellemző képviselői a díszvilágítási füzérek. Ezek a termékek minden évben elbújva várják a karácsony közeledtét, amikor is a zene és a csengőszó mellett a díszítés leggyönyörködtetőbb eszközeivé válhatnak utcákon, áruházakban, lakásokban. E termékek színpompás és szinte már végtelennek tűnő formaválasztéka a fogyasztókat akaratlanul is rákényszeríti arra, hogy megvásárolják ezeket a termékeket, nem is gondolva arra, hogy a színpompás látvány nagyon könnyen drámai helyzetet idézhet elő. Ennek oka, hogy a nem megfelelő kialakítású és közvetlenül hálózati feszültségről működő lámpatestek használata könnyen áramütéssel vagy lakástűzzel járhat. Annak érdekében, hogy az említett veszélyhelyzetek ne következhessenek be, e termékek rendszeres ellenőrzése rendkívül fontos, különösen azért, hogy a felhasználók minden lényeges tájékoztatást megkapjanak a díszvilágítási füzérek használatát segítő jelölések és útmutatások tekintetében, és lehetőleg ne már eleve balesetveszélyes termékekkel kezdjék el az ünnepi készülődést. Ezekből adódóan az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, elsősorban harmadik országból importált díszvilágítási füzérek forgalmazási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek jelöléseire, figyelmeztető felirataira, -értékelésére és használati útmutatójára. Az ellenőrzés további célja volt, hogy laboratóriumi vizsgálatokkal egybekötve kiszűrésre kerüljenek a vonatkozó előírásoknak nem megfelelő, az áramütés és égési sérülés szempontjából a fogyasztókra a legnagyobb kockázatot jelentő, veszélyes termékek. A díszvilágítási füzérek ellenőrzése összességében 69 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységet, 318 kiskereskedelmi szaküzletet, 1 nagykereskedelmi egységet, és 31 esetben vásárt, illetve piacot érintett. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek hiányosságot 9 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységnél, 42 kiskereskedelmi szaküzletnél és 14 vásárnál, illetve piacnál (összesen 65 üzletben) állapítottak meg, melynek alapján a kereskedelmi egységek teljes kifogásolási aránya (pusztán termékellenőrzési szempontból) 15,51%-os volt. Ezek az adatok közel 12%-os javulást mutatnak az előző évihez képest, azaz majdnem felére csökkent a kifogásolt kereskedelmi egységek. A 419 kereskedelmi egységben összesen 1.150 fajta, 11.452 db díszvilágítási füzért ellenőriztek a felügyelők 29 különböző szempont alapján. Az ellenőrzési eredményekről összességében elmondható, hogy 178 fajta, 3.436 db díszvilágítási füzér esett kifogás alá, ami fajta szerint 15,48%-os (db-ra vetítve 30,00%-os) kifogásolási arányt jelent. A kapott eredmények alapján a díszvilágítási füzérek esetében a kifogásolt számában 1,6%-os, míg az eladásra kínált nem megfelelő termékek darabszámában közel 2,6%-os romlás volt tapasztalható az előző évi eredményekhez képest. Az ellenőrzött jellemzők tekintetében a legnagyobb kifogásolási aránnyal a terméken feltüntetendő feliratok és jelölések bírtak (termékfajtára 8,83%-os, illetve darabra 10,31%-os kifogásolási arány), melynek alapján kijelenthető, hogy Magyarországon átlagosan már csak minden 10. díszvilágítási füzér felirataiban és jelöléseiben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Az előző évi összesített eredményekhez képest közel 2,5%-os javulás volt tapasztalható. A nem ek szempontjából a gyártó nevének, jelének vagy a kereskedelmi márkajelnek a hiánya (termékfajtára vonatkoztatva 5,06%-os (darabra vonatkoztatva 4,94%-os) kifogásolási arány), az egymással összekapcsolható füzérek legnagyobb vagy árama (termékfajtára vonatkoztatva 8,09%-os (darabra vonatkoztatva 4,55%- os) kifogásolási arány), a nedvességbehatolás elleni védettséget jelző IP szám hiánya 2
(termékfajtára vonatkoztatva 3,80%-os (darabra vonatkoztatva 1,40%-os) kifogásolási arány), valamint a csereizzó fajtájára felhívó figyelmeztető felirat hiánya (termékfajtára vonatkoztatva 3,73%-os (darabra vonatkoztatva 3,42%-os) átlagos kifogásolási arány) volt számottevő. Pozitívumként értékelhető, hogy a i jelöléssel kapcsolatos kifogások továbbra is 1% alatt maradt, ami a magyarországi piacfelügyeleti munka eredményességét tükrözi. A i jelölés meglétével kapcsolatban a felügyelők 5 különböző fajtájú (32 db) díszvilágítási füzér esetében állapították meg a i jelölés hiányát (0,46%-os, illetve 0,30%-os kifogásolási arány), míg a i jelölés formai kialakításával kapcsolatban 7 különböző fajtájú (24 db) díszvilágítási füzér esetében merült fel kifogás (0,65%-os, illetve 0,22%-os kifogásolási arány). Ezek az eredmények minimális javulást mutatnak a tavalyi eredményekhez képest. Az ellenőrzésben részt vevő felügyelőségek 1.087 fajta (10.817 db) díszvilágítási füzér esetében ellenőrizték a használati útmutató jogszabályi előírásoknak való ét (azaz meglétét, nyelvezetét és tartalmát). A kapott eredmények (termékfajtára 9,11%-os, db-ra 19,23%-os kifogásolási arány) összességükben azt tükrözik, hogy Magyarországon átlagosan minden 5. díszvilágítási füzér használati útmutatója nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Sajnos az előző évi eredményekhez képest megduplázódott a nem megfelelő termékek, amelynek elsődleges oka a használati útmutatók tartalmi nem e (például a belsőtéri használatra kialakított füzér külső téri használatra való ajánlása, a nem cserélhető LED-eket tartalmazó füzér esetében a kiégett izzólámpa cseréjére felhívó figyelmeztetés, vagy a lengő csatlakozóaljzattal ellátott füzéreknél a füzérek összekapcsolásának tiltása). Az egyes hatósági eljárások során a termékbiztonsággal kapcsolatos et igazoló dokumentáció (alapvetően az EK i nyilatkozat és a műszaki dokumentáció részét képező vizsgálati jegyzőkönyv) 95 féle, 1.626 db füzérhez került bekérésre, azonban a felügyelőségi jelentések megküldéséig csupán 19 esetben lehetett az értékelést elvégezni, melynek során 18 esetben a beküldött dokumentumok nem voltak elfogadhatók az ellenőrzés alá vont termékek biztonsági szempontból való ének igazolására, ami termékfajtára 18,95%-os, db-ra 34,44%-os kifogásolási arányt jelent a dokumentációbekéréssel érintett termékeket 100%-nak tekintve. A témavizsgálat kapcsán a megyei/fővárosi kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei 29 fajta (459 db) korábban már Magyarországon letiltott és 6 fajta (38 db) a bejövő RAPEX riasztásokban szereplő díszvilágítási füzért találtak. Mindez azt jelenti, hogy a kereskedelmi forgalomban kint lévő és a fogyasztókat már bizonyítottan veszélyeztető füzérek mennyiségét közel negyedére sikerült csökkenti az előző évben megtalált mennyiséghez képest. A letiltott termékek közül 16 fajta (394 db) Budapesten került elő, míg további, egynél több fajta Fejér, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Veszprém megyében is. Szintén Budapesten találták a felügyelők a bejövő RAPEX riasztásokban szereplő díszvilágítási füzérek közül a legtöbbet (4 fajta, 33 db). A témavizsgálat során Fttv. szerinti jogsértés gyanúja miatt 12 esetben került sor eljárás megindítására Hajdú-Bihar, Nógrád és Veszprém megyében 12 fajta, 90 db díszvilágítási füzér esetében. Az Fttv. szerinti eljárások alapvetően a termékkialakítással ellentétes tartalmú használati útmutatók miatt indultak. A termékfajtánkénti átlagos kifogásolási arány 1,41%-osnak (db-ra 1,14%-osnak) adódott. A felügyelők a biztonsági vizsgálatok elvégzéséhez összesen 32 db gyanús díszvilágítási füzérből vettek mintát, amelyek vizsgálatára az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriumában került sor. A 32 db különböző fajtájú díszvilágítási füzér közül a biztonsági követelményeket csak egy elégítette ki. A feltárt hibák alapján végzett kockázatértékelések szerint 28 db termék esetében az alkalmazott vezetékek előírtnál 3
kisebb érkeresztmetszete, és a felfűzött szerelést lehetővé tevő csatlakozóaljzatok terhelhetőségi adatainak, illetve az egymással összekapcsolható füzérek számának hiánya miatt az égési sérülés-veszély súlyos kockázata, 20 db termék esetében a nedvesség behatolás ellen nem védett füzérek kültéri használatra való ajánlása miatt az áramütésveszély súlyos kockázata, 28 db termék esetében a bekötött vezetékeket húzással és csavarással szemben megfelelően védő tehermentesítő szerkezetek hiánya miatt az áramütés-veszély súlyos kockázata, a vezetékek és hőzsugorcsövek nem megfelelő szigetelési tulajdonságai miatt 5 db termék esetében az áramütés-veszély súlyos kockázata, 3 db termék esetében az áramütés-veszély nagy kockázata, 16 db termék esetében az áramütés-veszély közepes kockázata, 1 db termék esetében az áramütésveszély kis kockázata, az adott termékre vonatkozó figyelmeztető feliratok idegen nyelvűsége, részleges vagy teljes hiánya miatt 20 db füzér esetében az áramütés-veszély súlyos kockázata, 8 db füzér esetében az áramütés-veszély közepes kockázata, 3 db füzér esetében pedig az égési sérülés-veszély közepes kockázata áll fenn (összességében 97%-os kifogásolási arány). A kapott eredmények átlagosan 130%-kal rosszabbak, mint a 2013. év végi ellenőrzési eredmények. Az eredmények egyértelműen rámutatnak arra, hogy a díszvilágítási füzéreket minden szempontból továbbra is rendszeresen ellenőrizni kell. A LED-ekkel ellátott, életet és testi épséget veszélyeztető, új típusú díszvilágítási füzérek nagy számban való felbukkanása egyértelműen szükségessé teszi, hogy e termékek felkutatására ne csak a kereskedelmi egységekben kerüljön sor, hanem az már az Európai Unió határátlépési pontjain történjen meg az Európai Unióba való behozatal (forgalomba hozatal) megtiltása érdekében. I. Az ellenőrzés általános szempontjai E szempontok megadják az ellenőrzés célját, termékkörét, időtartamát, a végrehajtás helyszíneit, valamint a vonatkozó jogszabályokat és műszaki jellegű előírásokat. Mindezek az ellenőrzés pontos és eredményes végrehajtása miatt szükségesek. (A vonatkozó jogszabályok és szabványok felsorolását lásd a függelékben.) 1. Az ellenőrzés célja Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, elsősorban harmadik országból importált díszvilágítási füzérek forgalmazási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek kialakítására, jelöléseire, figyelmeztető felirataira, -értékelésére és használati útmutatójára. A jogsértések esetében az ellenőrzést végző piacfelügyeleti hatóságnak elsődlegesen az arányosság elvét szem előtt tartva és a gazdasági szereplőkkel szorosan együttműködve meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a jogszerűtlenül forgalmazott vagy forgalomba hozott, esetlegesen biztonsági szempontból sem megfelelő termékek forgalomból történő kivonására és a feltárt jogsértések szankcionálására a jogkövető termékforgalmazás elérése érdekében. Az ellenőrzés további célja volt a korábban már letiltott vagy a RAPEX rendszeren keresztül beérkező bejelentésekben szereplő, súlyos veszélyt jelentő díszvilágítási füzérek nyomon követése a magyar forgalmazóknál (beleértve a forgalomba hozatalért felelős gazdasági szereplők feltárását is). Az illetékes piacfelügyeleti hatóságoknak az ilyen termékek megtalálása esetén is ki kell kényszeríteniük a jogkövető termékforgalmazási magatartást valamennyi érintett gazdasági szereplő vonatkozásában. 4
2. Az ellenőrzött termékkör leírása Az ellenőrzés kizárólag a végfelhasználók részére szánt, egyedi termékként forgalomba hozott, és a kiskereskedelmi forgalomban már árusított, közvetlenül 200 V 250 V közötti váltakozó feszültségről táplált, a következőkben részletezett, a fogyasztók életét és testi épségét leggyakrabban veszélyeztető díszvilágítási füzérekre terjedt ki: Transzformátor vagy működtetőeszköz nélkül közvetlenül hálózati feszültségre csatlakoztatható, nem cserélhető izzólámpákat vagy nem cserélhető LED-eket tartalmazó díszvilágítási füzérek Transzformátor vagy működtetőeszköz nélkül közvetlenül hálózati feszültségre csatlakoztatható, cserélhető izzólámpákat vagy cserélhető LED-eket tartalmazó díszvilágítási füzérek 5
Transzformátor vagy működtetőeszköz nélkül közvetlenül hálózati feszültségre csatlakoztatható díszvilágítási füzért tartalmazó, dekorációs célú (általában hordozható) lámpatestek (pl. műanyag kereten elhelyezett füzérek, Holdra mászó mikulás zárt füzérrel stb.) Az ellenőrzés hatálya alól kizárt termékek a következők voltak Gyertyasoros lámpatestek 6
LED-lámpák Alkatrészként árusított LED-modulok Dekorációs célú, füzért tartalmazó fényforrások Transzformátorral vagy működtetőeszközzel közvetve hálózati feszültségre csatlakoztatható füzérek, amelyek - külső vezetékkel összekötött, cserélhető izzólámpákat vagy LED-eket, - külső vezetékkel összekötött, nem cserélhető izzólámpákat vagy LED-eket tartalmaznak 7
Zárt füzérek Készletben árusított, un. Csináld magad! Do It Yourself! díszvilágítási füzérek szerelési útmutatóval ellátva A vonatkozó szabványok szerint a díszvilágítási füzérekkel kapcsolatos legfontosabb fogalommeghatározások a következők: Díszvilágítási füzér (lighting chain) (Az MSZ EN 60598-2-20:2011 20.4.1. szakasza szerint. A fogalmat már az MSZ EN 60598-2-20:1997/A2:2004 20.3.1. szakasza is tartalmazta.) Olyan lámpatest, amely soros vagy párhuzamos vagy soros/párhuzamos kapcsolású lámpafoglalatokból és szigetelt összekötő vezetékekből álló összeállítást tartalmaz. 1. MEGJEGYZÉS: A nem szabványosított fényforrásokat (pl. dugaszolható jellegű lámpákat) tartalmazó díszvilágítási füzérek esetében a fényforrásokat a füzér részének kell tekinteni. 2. MEGJEGYZÉS: A nem cserélhető fényforrásokat tartalmazó díszvilágítási füzérek esetében a fényforrásokat a füzér részének kell tekinteni. 3. MEGJEGYZÉS: A díszvilágítási füzérek tartalmazhatnak vezérlőeszközöket (pl. villogtató egységeket, lásd a 20.7.16. szakaszt). Zárt füzér (sealed chain) (Az MSZ EN 60598-2-20:2011 20.4.2. szakasza szerint. A fogalmat már az MSZ EN 60598-2-20:2000 20.3.3. szakasza is tartalmazta.) Merev vagy hajlékony, átlátszó szigetelő csőbe vagy hengeres testbe helyezett, végeinél légmentesen lezárt és összekötéseket nem tartalmazó díszvilágítási füzér. Lámpatest (luminaire) (Az MSZ EN 60598-1:2005 és az MSZ EN 60598-1:2011 1.2.1. szakasza szerint) Készülék a lámpa vagy lámpák fényének elosztására, szűrésére vagy átalakítására. A lámpákat magukat nem tartalmazza, de tartalmazza a lámpák felfogására, rögzítésére és védelmére való valamennyi alkatrészt, és ahol szükséges, áramköri elemeket a fényforrások hálózati csatlakoztatására való alkatrészekkel együtt. MEGJEGYZÉS: A lámpatesttel szervesen egybeépített, nem cserélhető lámpákat tartalmazó világítótestet is lámpatestnek kell tekinteni, azzal a kivétellel, hogy a vizsgálatokat a szervesen egybeépített lámpákon vagy beépített előtétes lámpákon nem kell elvégezni. 8
Hordozható lámpatest (portable luminaire) (Az MSZ EN 60598-1:2005 és az MSZ EN 60598-1:2011 1.2.9. szakasza szerint) Olyan lámpatest, amely a rendeltetésszerű használat során, a lámpatest villamos hálózatra csatlakoztatott állapotában áthelyezhető. MEGJEGYZÉS: Hordozható lámpatestek a bekötött csatlakozóvezetékkel és -dugóval felszerelt fali lámpatestek, és az olyan lámpatestek, amelyek tartószerkezetükhöz szárnyas csavarral, csíptetővel vagy akasztóhoroggal erősíthetők fel úgy, hogy a tartószerkezetükről kézzel könnyen eltávolíthatók. LED-modul (LED module) (Az MSZ EN 62031:2009 3.2. szakasza szerint) Fényforrásként szállított egység. Egy vagy több LED-en túlmenően további, pl. optikai, mechanikai, villamos és elektronikai alkatrészeket is tartalmazhat a működtetőeszköz kivételével. Lámpaműködtető eszköz (lamp controlgear) (Az MSZ EN 61347-1:2008 3.1. szakasza szerint) Egy vagy több fényforrás és a tápforrás között elhelyezett olyan alkatrész(ek), amely(ek) a tápfeszültség átalakítására, a fényforrás(ok) áramának előírt értékre való korlátozására, a gyújtófeszültség és az előfűtő áram előállítására, a hideggyújtás megakadályozására, a teljesítménytényező javítására vagy a rádiófrekvenciás zavarok csökkentésére szolgál(nak). Beépített lámpaműködtető eszköz (built-in lamp control gear) (Az MSZ EN 61347-1:2008 3.1.1. szakasza szerint) Olyan lámpaműködtető eszköz, amelyet lámpatestbe, dobozba, burkolatba vagy hasonló helyre való beépítésre terveztek, és amely különleges óvintézkedések nélkül nem szerelhető fel a lámpatesten kívül. MEGJEGYZÉS: Az útvilágítási oszlop aljában kialakított működtetőeszköz-tároló rekeszt burkolatnak kell tekinteni. Önálló lámpaműködtető eszköz (independent lamp control gear) (Az MSZ EN 61347-1:2008 3.1.2. szakasza szerint) Egy vagy több külön elemből álló, olyan kialakítású lámpaműködtető eszköz, amely a lámpaműködtető eszköz jelölése szerinti védettség mellett és minden további burkolat nélkül a lámpatesten kívül különállóan is felszerelhető. MEGJEGYZÉS: A fogalom vonatkozik azokra a beépített lámpaműködtető eszközökre is, amelyeket olyan megfelelő burkolatban helyeztek el, amely jelölései szerint valamennyi szükséges védelmet biztosítja. Szervesen egybeépített lámpaműködtető eszköz (integral lamp control gear) (Az MSZ EN 61347-1:2008 3.1.3. szakasza szerint) Olyan lámpaműködtető eszköz, amely a lámpatest nem cserélhető részét képezi, és amely nem vizsgálható a lámpatesttől elkülönítve. 3. Az ellenőrzés időtartama Az ellenőrzés lefolytatására a 2014. november 3. és december 19. közötti időszakban került sor. 4. Az ellenőrzés résztvevői Az ellenőrzésben Budapest Főváros és a Megyei Kormányhivatalok Fogyasztóvédelmi Felügyelőségei vettek részt. 9
A laboratóriumi vizsgálatokat az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma folytatta le, a témavizsgálat szakmai irányítását pedig a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság témafelelősei látták el. 5. Az ellenőrzés helyszínei A felügyelők a piacfelügyeleti ellenőrzéseket áruházláncok, üzletláncok egységeiben, világítástechnikai szaküzletekben, a témavizsgálat hatálya alá tartozó termékek kereskedelmével is foglalkozó egyéb kiskereskedelmi egységekben, alkalmi kitelepüléseken, valamint vásárokon és piacokon folytatták le. A díszvilágítási füzérek ellenőrzése összességében 69 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységet, 318 kiskereskedelmi szaküzletet, 1 nagykereskedelmi egységet, és 31 esetben vásárt, illetve piacot érintett. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek hiányosságot 9 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységnél, 42 kiskereskedelmi szaküzletnél és 14 vásárnál, illetve piacnál (összesen 65 üzletben) állapítottak meg, melynek alapján a kereskedelmi egységek teljes kifogásolási aránya (pusztán termékellenőrzési szempontból) 15,51%-os volt. Ezek az adatok közel 12%-os javulást mutatnak az előző évihez képest, azaz majdnem felére csökkent a kifogásolt kereskedelmi egységek. II. Termékellenőrzési szempontok A 419 kereskedelmi egységben összesen 1.150 fajta, 11.452 db díszvilágítási füzért ellenőriztek a felügyelők 29 különböző szempont alapján. Az egyes szempontok ellenőrzési eredményeit a következő fejezetek tartalmazzák jellemzőnkénti bontásban. Az ellenőrzési eredményekről összességében elmondható, hogy 178 fajta, 3.436 db díszvilágítási füzér esett kifogás alá, ami fajta szerint 15,48%-os (db-ra vetítve 30,00%- os) kifogásolási arányt jelent, ami termékfajtában 1,6%-kal, darabszámban 2,6%-kal több, mint az előző évi. 1. A feliratokkal és jelölésekkel kapcsolatos ellenőrzési szempontok A 79/1997. IKIM rendeletnek a meghatározott feszültséghatárokon belüli alkalmazásra szánt villamossági termékekkel szemben támasztott alapvető biztonságtechnikai követelményeket tartalmazó 1. számú melléklete szerint azokat a legfontosabb jellemzőket, amelyeknek az ismeretétől és a figyelembevételétől a rendeltetésszerű és veszélytelen használat függ, a villamossági termékeken, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a hozzájuk mellékelt útmutatóban kell megadni. Tekintettel arra, hogy a gyártói értékelés szorosan kapcsolódik az adott termékre alkalmazható, honosított harmonizált szabványokhoz, ezért a hivatkozott jogszabály által előírt jellemzők egy részét ezek a szabványok tartalmazzák. Az ellenőrzésben részt vevő fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrzési eredményeit a terméken feltüntetendő feliratokkal és jelölésekkel kapcsolatban összességében a következő táblázatban megadott ellenőrzési számok és kifogásolási arányok tükrözik: 10
A feliratokra és jelölésekre vonatkozó összesített adatok Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési adatai területi bontásban Ellenőrzött (fajta) Ellenőrzött teljes (készlet) Bács-Kiskun 63 0 0% 504 0 0% Baranya 44 0 0% 836 0 0% Békés 69 0 0% 301 0 0% Borsod-Abaúj-Zemplén 97 13 13% 737 142 19% Budapest (főváros) 57 12 21% 1994 317 16% Csongrád 70 4 6% 505 62 12% Fejér 22 3 14% 101 6 6% Győr-Moson-Sopron 48 0 0% 286 0 0% Hajdú-Bihar 24 2 8% 104 11 11% Heves 5 0 0% 24 0 0% Jász-Nagykun-Szolnok 46 0 0% 116 0 0% Komárom-Esztergom 64 12 19% 564 356 63% Nógrád 26 10 38% 58 31 53% Pest 111 20 18% 1251 58 5% Somogy 63 0 0% 483 0 0% Szabolcs-Szatmár-Bereg 114 7 6% 616 34 6% Tolna 26 0 0% 121 0 0% Vas 41 1 2% 819 26 3% Veszprém 60 12 20% 486 72 15% Zala 37 0 0% 911 0 0% Összesen: 1087 96 8,83% 10817 1115 10,31% A kapott eredmények (termékfajtára 8,83%-os, illetve darabra 10,31%-os kifogásolási arány) azt mutatják, hogy Magyarországon átlagosan minden 10., közvetlenül hálózati feszültségről táplált díszvilágítási füzér felirataiban és jelöléseiben továbbra sem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Külön kiemelendő, hogy Komárom-Esztergom és Nógrád megyékben a kifogásolási arány elérte a 63%-ot, illetve az 53%-ot is. Az előző évi összesített eredményekhez képest (termékfajtára 11,21%-os, illetve darabra 12,60%-os kifogásolási arány) viszont közel 2,5%-os javulás volt tapasztalható. Azt azonban, hogy ezek az eredmények milyen adatok ellenőrzéséből tevődnek össze, részletesen a következő 1.1 1.4 pontok tartalmazzák. 1.1 Gyártó neve vagy azonosító jele A 765/2008/EK rendelet szerint gyártó az a természetes vagy jogi személy, aki a terméket gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt egy terméket terveztet, vagy gyártat, vagy forgalmaz. A gyártó nevét, jelét vagy a kereskedelmi márkajelet egyértelműen a villamossági terméken, vagy ha ez nem lehetséges, akkor annak csomagolásán kell elhelyezni. Ezen jelölés hiányában mind a hatóság, mind a fogyasztók és a forgalmazók számára ismeretlen vagy elérhetetlen az a gazdasági szereplő, aki a termékre vonatkozóan a -értékelési eljárást lefolytatta, illetve aki az adott terméket első alkalommal az Európai Unió belső piacán elhelyezte. A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza. 11
Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési adatai területi bontásban (gyártó neve, azonosító jele) Ellenőrzött (fajta) Ellenőrzött teljes (készlet) Bács-Kiskun 63 0 0% 504 0 0% Baranya 44 0 0% 836 0 0% Békés 69 0 0% 301 0 0% Borsod-Abaúj-Zemplén 97 12 12% 737 136 18% Budapest (főváros) 57 6 11% 1994 223 11% Csongrád 70 0 0% 505 0 0% Fejér 22 1 5% 101 2 2% Győr-Moson-Sopron 48 0 0% 286 0 0% Hajdú-Bihar 24 1 4% 104 9 9% Heves 5 0 0% 24 0 0% Jász-Nagykun-Szolnok 46 0 0% 116 0 0% Komárom-Esztergom 64 2 3% 564 14 2% Nógrád 26 10 38% 58 31 53% Pest 111 18 16% 1251 54 4% Somogy 63 0 0% 483 0 0% Szabolcs-Szatmár-Bereg 114 2 2% 616 16 3% Tolna 25 0 0% 121 0 0% Vas 41 1 2% 819 26 3% Veszprém 60 2 3% 486 23 5% Zala 37 0 0% 911 0 0% Összesen: 1086 55 5,06% 10817 534 4,94% Az ellenőrzött ra számolt 5,06%-os (darabra 4,94%-os) átlagos kifogásolási arány azt mutatja, hogy az előző évi eredményekhez képest lényegesen romlott (termékfajtára vonatkoztatva kétszeresére, darabra vonatkoztatva ötszörösére emelkedett) a gyártói beazonosíthatóságot biztosító adatok feltüntetési aránya. Érdekesség, hogy a legnagyobb számú kifogásolási arányok (darabra 53% és 18%) területi megoszlásban Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben fordultak elő. 1.2 Termékazonosító jelölés A Pftv. 8. (2) bekezdése szerint a gyártó köteles a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni. A -értékelés során figyelembe vett honosított harmonizált szabványok szerint ez a jelölés a termék modell- vagy típusjele. Ilyen jelölés hiányában a termék sem a fogyasztók, sem a gazdasági szereplők számára nem beazonosítható, ezért a hatóságoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk ezen jelölések meglétére, különös tekintettel a veszélyes termékek egyértelmű beazonosíthatóságára és nyomon követhetőségére. A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza. 12
Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési adatai területi bontásban (termékazonosító jelölés) Ellenőrzött (fajta) Ellenőrzött teljes (készlet) Bács-Kiskun 63 0 0% 504 0 0% Baranya 44 0 0% 836 0 0% Békés 69 0 0% 301 0 0% Borsod-Abaúj-Zemplén 97 0 0% 737 0 0% Budapest (főváros) 57 3 5% 1994 10 1% Csongrád 70 0 0% 505 0 0% Fejér 22 0 0% 101 0 0% Győr-Moson-Sopron 48 0 0% 286 0 0% Hajdú-Bihar 24 0 0% 104 0 0% Heves 5 0 0% 24 0 0% Jász-Nagykun-Szolnok 46 0 0% 116 0 0% Komárom-Esztergom 64 2 3% 564 23 4% Nógrád 26 6 23% 58 13 22% Pest 111 3 3% 1251 11 1% Somogy 63 0 0% 483 0 0% Szabolcs-Szatmár-Bereg 114 0 0% 616 0 0% Tolna 26 0 0% 121 0 0% Vas 41 0 0% 819 0 0% Veszprém 60 0 0% 486 0 0% Zala 37 0 0% 911 0 0% Összesen: 1087 14 1,29% 10817 57 0,53% A no name termékekre általában jellemző, hogy üzletenként csak néhány darabot tartanak belőlük, amit a fenti eredmények is tükröznek. A területi felügyelőségek ellenőrzéseik során összesen 14 termékfajtánál (57 db) kifogásolták a termékazonosító jelölés hiányát (1,29%- os, illetve 0,53%-os kifogásolási arány). Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a díszvilágítási füzérek beazonosíthatósága minimális mértékben, de romlott az előző évi eredményekhez képest. 1.3 Egyéb jelölések Azokat a legfontosabb jellemzőket, amelyeknek az ismeretétől és a figyelembevételétől a rendeltetésszerű és veszélytelen használat függ, a villamossági termékeken, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a hozzájuk mellékelt útmutatóban kell megadni. Az ellenőrzés tárgyát képező díszvilágítási füzérek esetében e jellemzőknek minden esetben magán a terméken kell szerepelniük. Ezek hiányában a díszvilágítási füzérek nem használhatók biztonságosan. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek 7 ilyen jellemzőt ellenőriztek, amelyek ellenőrzési eredményeit az 1.3.1 1.3.7 pontokban megadott adatok és táblázatok tartalmazzák. 1.3.1 Névleges feszültség vagy feszültségtartomány A névleges feszültség vagy feszültségtartomány megadása a villamos tápforrás felhasználó részéről történő megfelelő kiválasztását segíti elő. Az izzólámpás lámpatestek esetében ezt az adatot csak akkor kell jelölni, ha a névleges feszültség a 250 V-tól eltér. A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek a névleges feszültség feltüntetésével kapcsolatos részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza. 13
Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési adatai területi bontásban (névleges feszültség) Ellenőrzött (fajta) Ellenőrzött teljes (készlet) Bács-Kiskun 63 0 0% 504 0 0% Baranya 44 0 0% 836 0 0% Békés 69 0 0% 301 0 0% Borsod-Abaúj-Zemplén 97 3 3% 737 41 6% Budapest (főváros) 57 4 7% 1994 83 4% Csongrád 70 0 0% 505 0 0% Fejér 22 0 0% 101 0 0% Győr-Moson-Sopron 48 0 0% 286 0 0% Hajdú-Bihar 24 0 0% 104 0 0% Heves 5 0 0% 24 0 0% Jász-Nagykun-Szolnok 46 0 0% 116 0 0% Komárom-Esztergom 64 0 0% 564 0 0% Nógrád 26 2 8% 58 3 5% Pest 111 3 3% 1251 11 1% Somogy 63 0 0% 483 0 0% Szabolcs-Szatmár-Bereg 114 0 0% 616 0 0% Tolna 26 0 0% 121 0 0% Vas 41 0 0% 819 0 0% Veszprém 60 8 13% 486 72 15% Zala 37 0 0% 911 0 0% Összesen: 1087 20 1,84% 10817 210 1,94% E jellemző ellenőrzése során a megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek a díszvilágítási füzéreknél 20 esetben állapították meg a feszültségértékek hiányát, amely alapján a termékfajtára és a darabra vonatkoztatott átlagos kifogásolási arány (1,84% és 1,94%) egyaránt 1,5%-kal nőt az előző évi ellenőrzési eredményekhez képest. 1.3.2 Névleges teljesítmény A névleges teljesítmény, mint adat, alapvetően a villamossági termékek energiafelhasználását tükrözi, de a cserélhető fényforrást tartalmazó lámpatestek esetében biztonsági határértékként is szolgál. Éppen ezért a lámpatestek esetében a névleges teljesítményt fényforráscserekor látható módon kell feltüntetni. Az izzólámpás lámpatesteket a legnagyobb névleges teljesítmény értékével és a lámpák darabszámával kell megjelölni (pl.: 3 x MAX 50 W). A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek a névleges teljesítmény feltüntetésével kapcsolatos részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza. Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési adatai területi bontásban (névleges teljesítmény) Ellenőrzött (fajta) Ellenőrzött teljes (készlet) 14
Bács-Kiskun 63 0 0% 504 0 0% Baranya 44 0 0% 836 0 0% Békés 69 0 0% 301 0 0% Borsod-Abaúj-Zemplén 97 4 4% 737 95 13% Budapest (főváros) 57 3 5% 1994 79 4% Csongrád 70 0 0% 505 0 0% Fejér 22 0 0% 101 0 0% Győr-Moson-Sopron 48 0 0% 286 0 0% Hajdú-Bihar 24 0 0% 104 0 0% Heves 5 0 0% 24 0 0% Jász-Nagykun-Szolnok 46 0 0% 116 0 0% Komárom-Esztergom 64 0 0% 564 0 0% Nógrád 26 2 8% 58 6 10% Pest 111 7 6% 1251 15 1% Somogy 63 0 0% 483 0 0% Szabolcs-Szatmár-Bereg 114 1 1% 616 1 0% Tolna 26 0 0% 121 0 0% Vas 41 0 0% 819 0 0% Veszprém 60 0 0% 486 0 0% Zala 37 0 0% 911 0 0% Összesen: 1087 17 1,56% 10817 196 1,81% A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek pontosan ugyanannyi esetben (17) állapították meg a névleges teljesítmény hiányát, mint az előző évben, ezért a kapott termékfajtánkénti átlagos 1,56%-os (db-ra 1,81%-os) kifogásolási arány csupán néhány századot változott. 1.3.3 A cserélhető fényforrások villamos adatai (feszültség és teljesítmény) Ha a díszvilágítási füzért cserélhető fényforrásokkal látták el, akkor a fényforrások villamos adatait a füzéren meg kell adni. Ezen adatok hiányában a nem megfelelő csereizzó használatakor a füzér tűzveszélyessé válhat. A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza. Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési adatai területi bontásban (csereizzó névleges adatai) Ellenőrzött (fajta) Ellenőrzött teljes (készlet) Bács-Kiskun 30 0 0% 171 0 0% Baranya 35 0 0% 777 0 0% Békés 34 0 0% 148 0 0% Borsod-Abaúj-Zemplén 97 0 0% 737 0 0% Budapest (főváros) 57 0 0% 1994 0 0% Csongrád 21 0 0% 73 0 0% Fejér 12 0 0% 53 0 0% Győr-Moson-Sopron 17 0 0% 125 0 0% Hajdú-Bihar 8 0 0% 21 0 0% Heves 5 0 0% 24 0 0% Jász-Nagykun-Szolnok 46 0 0% 116 0 0% Komárom-Esztergom 31 1 3% 344 4 1% Nógrád 3 2 67% 6 2 33% 15
Pest 53 0 0% 675 0 0% Somogy 44 0 0% 327 0 0% Szabolcs-Szatmár-Bereg 114 0 0% 616 0 0% Tolna 12 0 0% 80 0 0% Vas 21 0 0% 462 0 0% Veszprém 21 0 0% 135 0 0% Zala 19 0 0% 249 0 0% Összesen: 680 3 0,44% 7133 6 0,08% Az adott jellemző szempontjából hiányosságot már csak két kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége állapított meg 1-2 termékfajta esetében, tekintettel arra, hogy a cserélhető izzólámpás füzéreket lassan teljesen kiszorítják a nem cserélhető LEDekkel ellátott díszvilágítási füzérek. Ebből adódóan a megállapított 0,44%-os (db-ra 0,08%) termékfajtánkénti átlagos kifogásolási arány is már a felére csökkent az előző évihez viszonyítva. 1.3.4 Érintésvédelmi osztály jele A hálózati feszültségről táplált díszvilágítási füzérek csak II. érintésvédelmi osztályúak lehetnek, amelyet a szimbólum terméken való feltüntetésével kell jelölni. E jelölés hiányában a hálózati feszültségről táplált termékek áramütés elleni védelmét kétségbe kell vonni. A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázatok tartalmazzák. Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési adatai területi bontásban (érintésvédelmi osztály jele) Ellenőrzött (fajta) Ellenőrzött teljes (készlet) Bács-Kiskun 63 0 0% 504 0 0% Baranya 44 0 0% 836 0 0% Békés 69 0 0% 301 0 0% Borsod-Abaúj-Zemplén 97 3 3% 737 27 4% Budapest (főváros) 57 2 4% 1994 6 0% Csongrád 70 0 0% 505 0 0% Fejér 22 2 9% 101 4 4% Győr-Moson-Sopron 48 0 0% 286 0 0% Hajdú-Bihar 24 0 0% 104 0 0% Heves 5 0 0% 24 0 0% Jász-Nagykun-Szolnok 46 0 0% 116 0 0% Komárom-Esztergom 64 0 0% 564 0 0% Nógrád 26 3 12% 58 18 31% Pest 111 10 9% 1251 18 1% Somogy 63 0 0% 483 0 0% Szabolcs-Szatmár-Bereg 114 3 3% 616 17 3% Tolna 26 0 0% 121 0 0% Vas 41 0 0% 819 0 0% Veszprém 60 1 2% 486 3 1% Zala 37 0 0% 911 0 0% Összesen: 1087 24 2,21% 10817 93 0,86% A felügyelők e jellemző ellenőrzése során alapvetően a II. érintésvédelmi osztály jelének hiányát kifogásolták. A termékfajtánkénti átlagos kifogásolási arány az előző évihez képest 16
0,57%-kal csökkent, azaz 2,21%-os (db-ra 0,86%-os) lett. A csökkenéshez hozzájárult az is, hogy a felügyelők a II érintésvédelmi osztály jele nélküli termékekből gyakran a nem megfelelő szigetelés miatt mintát vettek. E termékek ellenőrzési adatai a mintavételezett termékek vizsgálati eredményeinél láthatóak. 1.3.5 Az egymással összekapcsolható füzérek legnagyobb A további füzérekkel bővíthető, azaz összekapcsolásra alkalmas csatlakozóaljzattal ellátott és hálózatra csatlakoztatott állapotban könnyen áthelyezhető füzérek esetében magán a terméken meg kell adni az egymással összekapcsolható lámpatestek legnagyobb megengedett darabszámát, vagy azt a legnagyobb teljes áramfelvételt, amely a felfűzött lámpatestek hálózati csatlakoztatását biztosító összekötő elemekkel még létrehozható. Ezen adat hiányában a díszvilágítási füzér tűz- vagy áramütés-veszélyes lehet. A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza. Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési adatai területi bontásban (összekapcsolható füzérek ) Ellenőrzött (fajta) Ellenőrzött teljes (készlet) Bács-Kiskun 0 0 0% 0 0 0% Baranya 0 0 0% 0 0 0% Békés 18 0 0% 38 0 0% Borsod-Abaúj-Zemplén 97 6 6% 737 16 2% Budapest (főváros) 57 3 5% 1994 13 1% Csongrád 16 4 25% 123 62 50% Fejér 1 1 100% 3 3 100% Győr-Moson-Sopron 10 0 0% 95 0 0% Hajdú-Bihar 0 0 0% 0 0 0% Heves 5 0 0% 24 0 0% Jász-Nagykun-Szolnok 46 0 0% 116 0 0% Komárom-Esztergom 2 0 0% 12 0 0% Nógrád 26 2 8% 58 2 3% Pest 18 9 50% 92 27 29% Somogy 4 0 0% 24 0 0% Szabolcs-Szatmár-Bereg 0 0 0% 0 0 0% Tolna 26 0 0% 121 0 0% Vas 5 0 0% 63 0 0% Veszprém 7 3 43% 107 42 39% Zala 8 0 0% 21 0 0% Összesen: 346 28 8,09% 3628 165 4,55% E jellemző termékfajtára és a darabra vonatkoztatott viszonylag magas átlagos kifogásolási arányai (8,09% és 4,55%) elsősorban abból adódtak, hogy a füzérek összekapcsolására vonatkozó adatok ellenőrzésére országos viszonylatban első alkalommal került sor, tekintettel arra, hogy az elmúlt években a csatlakozóaljzatot tartalmazó füzérek jelentősen megnőtt. A legnagyobb kifogásolási arányok Fejér, Pest, Csongrád megyében ( 50%), valamint Veszprém megyében (43%, illetve 39%) mutatkoztak. 17
1.3.6 A nedvességállóság jele Ha a díszvilágítási füzért a gyártó külső téri használatra is ajánlja, akkor a nedvesség behatolása elleni védettségi fokozatot a terméken IP számmal kell jelölni. A belső térre szánt villamossági termékek külső téren vagy nedves körülmények között való használata az áramütés-veszély szempontjából súlyos kockázatot jelent az adott termék valamennyi felhasználójára nézve. A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza. Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési adatai területi bontásban (nedvességállóság jele) Ellenőrzött (fajta) Ellenőrzött teljes (készlet) Bács-Kiskun 10 0 0% 120 0 0% Baranya 44 0 0% 836 0 0% Békés 69 0 0% 301 0 0% Borsod-Abaúj-Zemplén 97 6 6% 737 16 2% Budapest (főváros) 57 0 0% 1994 0 0% Csongrád 32 0 0% 340 0 0% Fejér 1 1 100% 3 3 100% Győr-Moson-Sopron 11 0 0% 102 0 0% Hajdú-Bihar 3 0 0% 7 0 0% Heves 5 0 0% 24 0 0% Jász-Nagykun-Szolnok 0 0 0% 0 0 0% Komárom-Esztergom 32 0 0% 170 0 0% Nógrád 6 5 83% 13 11 85% Pest 12 4 33% 74 15 20% Somogy 4 0 0% 24 0 0% Szabolcs-Szatmár-Bereg 25 2 8% 124 16 13% Tolna 12 0 0% 80 0 0% Vas 4 0 0% 49 0 0% Veszprém 60 1 2% 486 19 4% Zala 16 0 0% 250 0 0% Összesen: 500 19 3,80% 5734 80 1,40% A felügyelőségek alapvetően a külső téri használatra ajánlott, de a nedvesség behatolás elleni védelem fokozatával nem jelölt, kimondottan belső téri használatra kialakított füzéreket kifogásolták. Területi bontásban a legnagyobb kifogásolási arányok a Fejér és a Nógrád Megyei Kormányhivatalok Fogyasztóvédelmi Felügyelőségeinél mutatkoztak (100%, illetve 85%). A termékfajtánkénti átlagos 3,80%-os (db-ra 1,40%-os) kifogásolási arány fajtára vonatkoztatva ugyan nem, de darabszámra vonatkoztatva 1,5%-kal javult a tavalyi eredményekhez képest. 1.3.7 Fényforráscserére vonatkozó figyelmeztető felirat A cserélhető fényforrásokat tartalmazó füzérek esetében olyan figyelmeztetést kell a terméken elhelyezni, amely felhívja a felhasználók figyelmét arra, hogy csak az adott füzérhez mellékelt fényforrásokkal megegyező fajtájú pótizzót szabad használni, ugyanis ellenkező esetben a füzér könnyen tűzveszélyessé válhat. 18
A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza. Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési adatai területi bontásban (fényforráscserére vonatkozó figyelmeztetés) Ellenőrzött (fajta) Ellenőrzött teljes (készlet) Bács-Kiskun 30 0 0% 171 0 0% Baranya 35 0 0% 777 0 0% Békés 34 0 0% 148 0 0% Borsod-Abaúj-Zemplén 97 0 0% 737 0 0% Budapest (főváros) 57 5 9% 1994 88 4% Csongrád 21 0 0% 73 0 0% Fejér 12 1 8% 53 1 2% Győr-Moson-Sopron 17 0 0% 125 0 0% Hajdú-Bihar 8 0 0% 21 0 0% Heves 2 0 0% 24 0 0% Jász-Nagykun-Szolnok 46 0 0% 116 0 0% Komárom-Esztergom 31 6 19% 344 110 32% Nógrád 3 2 67% 4 2 50% Pest 53 2 4% 675 4 1% Somogy 44 0 0% 327 0 0% Szabolcs-Szatmár-Bereg 66 4 6% 294 17 6% Tolna 26 0 0% 121 0 0% Vas 21 0 0% 462 0 0% Veszprém 21 4 19% 135 12 9% Zala 19 0 0% 249 0 0% Összesen: 643 24 3,73% 6850 234 3,42% A legnagyobb kifogásolási arányok a Nógrád, Komárom-Esztergom és Veszprém Megyei Kormányhivatalok Fogyasztóvédelmi Felügyelőségein adódtak (67%, 32%, illetve 19%). A termékfajtánkénti átlagos 3,73%-os (db-ra 3,42%-os) kifogásolási arány fajtára vonatkoztatva nőt ugyan, de darabra vonatkoztatva 0,5%-os csökkenést mutatott az előző évihez képest. 1.4 i jelölés A Pftv. 6. és 7. (1) bekezdése alapján a gyártó a terméket akkor hozhatja forgalomba, amennyiben azt az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokkal, a piacfelügyeleti törvény előírásaival összhangban és a jogszabályokban meghatározott követelmények szerint tervezte és gyártotta. Amennyiben jogszabály előírja, hogy a terméket i jelöléssel kell ellátni, akkor a termék csak a i jelölés feltüntetését követően hozható forgalomba, valamint forgalmazható. A 765/2008/EK rendelet 30. cikk 4. bekezdése szerint a -jelölés az egyetlen jelölés, amely tanúsítja, hogy a termék megfelel a jelölés feltüntetéséről rendelkező közösségi harmonizációs jogszabályokban szereplő követelményeknek. Jogosulatlan feltüntetése vagy indokolatlan elhagyása egyaránt jogsértővé teszi a forgalomba hozatalt és a termékforgalmazást. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek a i jelölés kapcsán alapvetően annak meglétét és formai kialakítását ellenőrizték. A i jelölés meglétével kapcsolatban a felügyelők 5 különböző fajtájú (32 db) díszvilágítási füzér esetében 19
állapították meg a i jelölés hiányát (0,46%-os, illetve 0,30%-os kifogásolási arány), míg a i jelölés formai kialakításával kapcsolatban 7 különböző fajtájú (24 db) díszvilágítási füzér esetében merült fel kifogás (0,65%-os, illetve 0,22%-os kifogásolási arány). Ezek az eredmények minimális javulást mutatnak a tavalyi eredményekhez képest, amiből adódóan további célként kell kitűzni a kifogásolási arányok 1% alatti megtartását, illetve további csökkentését. Külön kiemelendő a Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének azon megállapítása, mely szerint 5 különböző fajtájú (350 db) díszvilágítási füzér esetében a i jelölést jogosulatlanul tüntették fel, mivel igazolhatóan a vonatkozó jogszabály szerinti értékelési eljárást nem is folytatták le. Ez már önmagában további 0,46%-os, illetve 3,31%-os kifogásolási arányt jelent. A i jelöléssel kapcsolatban kifogásolt termékek Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom, Pest és Vas megyében, valamint Budapesten fordultak elő. 2. A magyar nyelvű használati útmutató tartalma és megléte A Pftv. 8. (5) bekezdése szerint, amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, a gyártó köteles mellékelni az ott meghatározott formában, módon és tartalommal használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket a termékhez. A használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie. A Pftv. 11. (5) bekezdése szerint, amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, az importőr a termékhez mellékeli a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket magyar nyelven. A mellékelt használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie, valamint tartalmaznia kell mindazt az információt, amelyet a gyártó által csatolt idegen nyelvű használati és kezelési útmutató tartalmaz. A Pftv. 13. (2) bekezdése szerint a forgalmazó a termék forgalmazása előtt köteles meggyőződni arról, hogy a terméken elhelyezték a jogszabály által előírt i jelölést és egyéb jelöléseket, mellékelték hozzá a jogszabály által előírt et igazoló dokumentumot, és amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, a használati és kezelési útmutatót, valamint arról, hogy a gyártó és az importőr eleget tett a 8. (2) és (3) bekezdésében és a 11. (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A Pftv. 13. (3) bekezdése szerint, ha a gyártó a 8. (5) bekezdésében vagy az importőr a 11. (5) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek nem tett eleget, akkor azt a forgalmazó köteles pótolni. A 79/1997. IKIM r. 1. számú mellékletének 1. a) pontja szerint azokat a legfontosabb jellemzőket, amelyeknek az ismeretétől és a figyelembevételétől a rendeltetésszerű és veszélytelen használat függ, a villamossági termékeken, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a hozzájuk mellékelt útmutatóban kell megadni. A 79/1997. IKIM r. 5. (5) bekezdése értelmében a villamossági termékek esetében a használati kezelési útmutatót magyar nyelven kell rendelkezésre bocsátani. 20
Tekintettel arra, hogy a díszvilágítási füzérekre vonatkozó MSZ EN 60598-2-20:2011, honosított harmonizált szabvány a használati útmutató tekintetében biztonsággal kapcsolatos tartalmi elemeket határoz meg, a témavizsgálatban részt vevő fogyasztóvédelmi felügyelőségek az alábbi figyelmeztetések magyar nyelvű meglétét is ellenőrizték. - A fényforrásokat nem szabad addig eltávolítani vagy behelyezni, amíg a füzér a hálózatra van kapcsolva! (Csak cserélhető fényforrásokat tartalmazó füzérek esetében!) - A kiégett fényforrásokat azonnal ugyanolyan névleges feszültségű és teljesítményű fényforrásokra kell kicserélni a túlmelegedés elkerülése érdekében (A figyelmeztetést csak a sorosan kapcsolt cserélhető fényforrásokat tartalmazó füzérek esetében kell alkalmazni, a zárt füzéreken nem!). - A biztosítóval ellátott fényforrásokat nem szabad biztosító nélküli fényforrásokra kicserélni! (A figyelmeztetést csak a sorosan kapcsolt cserélhető fényforrásokat tartalmazó füzérek esetében kell alkalmazni!) A biztosítóval ellátott fényforrásokra vonatkozó azonosító információnak rendelkezésre kell állnia! - A működtetés előtt biztosítani kell, hogy minden lámpafoglalatban legyen fényforrás! - A füzér csak belsőtéri használatra alkalmas! (A felirat csak akkor szükséges, ha IP20 feletti számozású védettségi jelzés nincs a füzéren feltüntetve.) - Kültéri füzérek esetén a következő tájékoztatást kell megadni, ha a por és nedvesség behatolás elleni hatásos védelmet tömítés nyújtja: Figyelmeztetés: Ezt a füzért tilos addig használni, amíg a tömítések nincsenek a helyükön! - A füzért nem szabad másik füzérrel villamosan összekapcsolni! (A felirat csak akkor szükséges, ha a füzért nem összekapcsolásra tervezték.) A felügyelők a díszvilágítási füzérek csomagolásán a következő tartalmú figyelmeztető feliratok meglétét is ellenőrizték az MSZ EN 60598-2-20:2011 szabvány követelményeinek figyelembevétele mellett, amennyiben azok az adott termékre alkalmazhatók voltak: - A fényforráscseréhez csak a termékhez mellékelt fényforrásokkal megegyező vagy a gyártó által megadott típusú fényforrást szabad használni! (Csak akkor, ha nem szabványosított fényforrásokat tartalmaz a termék.) - A nem cserélhető fényforrásokat tartalmazó füzérek esetén jelezni kell, hogy a fényforrások nem cserélhetők. - A csomagolódobozban lévő füzért nem szabad a villamos hálózatra kapcsolni, kivéve, ha a termék bemutatására ezt a gyártó lehetővé tette! Mindemellett azt is meg kell jegyezni, hogy ha egy termékkörhöz kötelezően mellékelendő használati útmutatóval kapcsolatban kell ellenőrzést végezni, akkor három fő szempontra kell tekintettel lenni: használati útmutató van vagy nincs, ha van, akkor milyen nyelven íródott, és megfelelő-e annak tartalma. Mindezekre tekintettel a megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek magyar nyelvű használati útmutatóval kapcsolatos összesített ellenőrzési eredményeit a következő táblázatok tartalmazzák: A magyar nyelvű használati útmutató ellenőrzésére vonatkozó összesített adatok Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési adatai területi bontásban Ellenőrzött (fajta) Ellenőrzött teljes (készlet) Bács-Kiskun 63 0 0% 504 0 0% Baranya 44 0 0% 836 0 0% Békés 69 0 0% 301 0 0% 21
Borsod-Abaúj-Zemplén 97 18 19% 737 232 31% Budapest (főváros) 57 15 26% 1994 1053 53% Csongrád 70 0 0% 505 0 0% Fejér 22 2 9% 101 3 3% Győr-Moson-Sopron 48 1 2% 286 10 3% Hajdú-Bihar 24 2 8% 104 11 11% Heves 5 0 0% 24 0 0% Jász-Nagykun-Szolnok 46 0 0% 116 0 0% Komárom-Esztergom 64 3 5% 564 13 2% Nógrád 26 8 31% 58 15 26% Pest 111 30 27% 1251 301 24% Somogy 63 1 2% 483 1 0% Szabolcs-Szatmár-Bereg 114 5 4% 616 22 4% Tolna 26 0 0% 121 0 0% Vas 41 7 17% 819 383 47% Veszprém 60 7 12% 486 36 7% Zala 37 0 0% 911 0 0% Összesen: 1087 99 9,11% 10817 2080 19,23% A kapott eredmények (9,11%-os, illetve 19,23%-os átlagos kifogásolási arány) azt mutatják, hogy Magyarországon átlagosan minden 5. díszvilágítási füzér használati útmutatója nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Sajnos e téren az előző évi eredményekhez képest megduplázódott a kifogásolt termékek darab, de szerencsére termékfajtára nézve nem következett be lényeges változás. Külön kiemelendő, hogy a Fővárosban és Vas megyében a kifogásolási arány elérte az 53%-ot, illetve a 47%- ot is, míg a kifogásolt 50%-át Budapesten és Pest megyében találták meg. Azt, hogy ezek az eredmények milyen adatok ellenőrzéséből tevődnek össze, részletesen a következő 2.1 2.3 pontok tartalmazzák. 2.1 A használati útmutató megléte A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek a használati útmutató meglétére vonatkozó részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza. Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési adatai területi bontásban (használati útmutató megléte) Ellenőrzött (fajta) Ellenőrzött teljes (készlet) Bács-Kiskun 63 0 0% 504 0 0% Baranya 44 0 0% 836 0 0% Békés 69 0 0% 301 0 0% Borsod-Abaúj-Zemplén 97 4 4% 737 109 15% Budapest (főváros) 57 1 2% 1994 6 0% Csongrád 70 0 0% 505 0 0% Fejér 22 0 0% 101 0 0% Győr-Moson-Sopron 48 1 2% 286 10 3% Hajdú-Bihar 24 2 8% 104 11 11% Heves 5 0 0% 24 0 0% Jász-Nagykun-Szolnok 46 0 0% 116 0 0% Komárom-Esztergom 64 2 3% 564 9 2% Nógrád 26 3 12% 58 4 7% 22
Pest 111 2 2% 1251 6 0% Somogy 63 0 0% 483 0 0% Szabolcs-Szatmár-Bereg 114 0 0% 616 0 0% Tolna 26 0 0% 121 0 0% Vas 41 0 0% 819 0 0% Veszprém 60 1 2% 486 1 0% Zala 37 0 0% 911 0 0% Összesen: 1087 16 1,47% 10817 156 1,44% A legnagyobb kifogásolási arányt a Nógrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége állapította meg (12%) 3 különböző fajtájú díszvilágítási füzér esetében. A termékfajtánkénti átlagos kifogásolási arány 1,47%-osnak (db-ra 1,44%-osnak) adódott, ami néhány tizeddel rosszabb a tavalyi évi eredményeknél. 2.2 A használati útmutató nyelvezete A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek a használati útmutató magyar nyelven történő megadására vonatkozó részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza. Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési adatai területi bontásban (használati útmutató nyelvezete) Ellenőrzött (fajta) Ellenőrzött teljes (készlet) Bács-Kiskun 63 0 0% 504 0 0% Baranya 44 0 0% 836 0 0% Békés 69 0 0% 301 0 0% Borsod-Abaúj-Zemplén 97 0 0% 737 0 0% Budapest (főváros) 57 1 2% 1994 4 0% Csongrád 70 0 0% 505 0 0% Fejér 22 0 0% 101 0 0% Győr-Moson-Sopron 48 1 2% 286 10 3% Hajdú-Bihar 24 2 8% 104 11 11% Heves 5 0 0% 24 0 0% Jász-Nagykun-Szolnok 46 0 0% 116 0 0% Komárom-Esztergom 62 0 0% 555 0 0% Nógrád 26 3 12% 58 4 7% Pest 109 1 1% 1245 5 0% Somogy 63 0 0% 483 0 0% Szabolcs-Szatmár-Bereg 114 0 0% 616 0 0% Tolna 26 0 0% 121 0 0% Vas 41 0 0% 819 0 0% Veszprém 60 1 2% 486 4 1% Zala 37 0 0% 911 0 0% Összesen: 1083 9 0,83% 10802 38 0,35% A legnagyobb kifogásolási arány itt is a Nógrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségénél adódott (12%). A termékfajtánkénti átlagos 0,83%-os (db-ra 0,35%-os) kifogásolási arány nagyon jónak mondható ahhoz képest, hogy 6 felügyelőség is talált nem megfelelő terméket. 23