Korszerű vezérlőegység-diagnosztikai berendezések A Bosch ESI[tronic] szoftver és működési környezete Dr. Szabó József Zoltán Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Forrás: BOSCH
A vezérlőegység diagnosztika szükségessége Az egyszerű motorvezérlési rendszerek (befecskendezés- és gyújtásvezérlés) megjelenését követően az ellenőrizhetőség, az önellenőrzés eszközei is megjelentek a gépjárművekben. A gyártók gépjárműveik irányított mechatronikai rendszereinek diagnosztizálására saját kommunikációs rendszert és ehhez illeszkedő hardver elemeket dolgoztak ki, vezérlőegységeik csak ezen berendezéssel voltak vizsgálhatók. Azonban lévén a gépjárművek környezetszennyezése kiemelt fontosságú ügy, hatósági vizsgálatának fontossága túl kell, hogy mutasson a szűk gyártói érdekeken. Így jelent meg az OBD, EOBD szabályozás, mely még mindig csak a károsanyag kibocsátáshoz kapcsolódó méréseket szabványosította, csakúgy, mint napjainkban. A nem emisszióreleváns mérések (és ezekből van több) még mindig leginkább a gyártó saját teszterével végezhetők el. Az általános rendszertesztereknek, így a Bosch ESI[tronic]-nak is az egyes gépjármű márkák csak korlátozott mennyiségben és mélységben engednek láttatni magukból (a német márkák a Bosch-nak hagyományosan többet, de például a francia gyártók kevesebbet). Manapság a vezérlőegység diagnosztikai berendezések használata már elengedhetetlen. A hibafeltárás meghatározó eszközeként a műhelytevékenységek előszobája. Egy teszterrel nem rendelkező szakember sem időben, sem a vele szorosan összefüggő anyagi vonatkozásban nem képes ilyen berendezéssel rendelkező társával felvenni a versenyt. Ugyanakkor a teszter is csak olyan okos, amilyen a gazdája.
A korszerű gépjármű diagnosztika felosztása A korszerű gépjárműdiagnosztika két fő csoportra osztható: Az off-board, azaz nem fedélzeti diagnosztika a gépjárműbe nem szervesen integrált diagnosztikai berendezésekkel való mérések összefoglaló neve. A vizsgálatok idejére a berendezést a járműhöz a megfelelő aljzaton keresztül (legtöbbször az OBD-aljzaton keresztül) csatlakoztatni kell. Az on-board, azaz fedélzeti diagnosztika a gépjármű irányított rendszereinek saját felügyelője, az állapotvizsgálatához szükséges hardver- és szoftverelemek (mérőmű, jeladó, mérésvezérlő, mértadat-kiértékelő) a gépjármű egészének, illetve alrendszereinek integrált elemei. A mérések a rendszerben rövid időközönként periodikusan vagy folyamatosan történnek, a kiértékelésre időközönként kerül sor. A felismert hiba azonosítóját (hibakód, a paraméter környezete) a hibatárolóban a későbbi kiolvasás érdekében megőrzik
A vezérlőegység diagnosztika segítségével megvalósítható feladatok Az ESI[tronic] segítségével az on-board rendszerek off-board eszközökkel történő vizsgálatát, kommunikációját vezérelhetjük, így a hibák már keletkezésük korai fázisában kimutathatókká válnak, miközben pontos helyzetük is hatékonyabban felderíthető. Az alapvetően vezérlőegység-diagnosztikai műveletek: Hibakód kiolvasás/törlés Üzemi paraméterek kiolvasása (pl. fordulatszám, ellenállás-érték) Beavatkozók működtetése (pl. relék hibájának kiszűrése) Szerkezeti elemek beállítása, illesztése Irányítóegységek kódolása, (adat)feltöltése, (adat)frissítése
A vezérlőegység diagnosztika segítségével megvalósítható feladatok Az ESI[tronic] további feladatok elvégzéséhez is segítséget nyújt. Teljes adatbázist biztosít a karbantartási, javítási munkálatokhoz gépjárművek, illetve részegységek esetében egyaránt Szerelési útmutatót és további fontos információkat tartalmaz a Bosch alkatrészt használó gépjárművek nagy részéről. A hagyományosan mechanikus munkák elvégzéséhez is szükség van a vezérlőegység-diagnosztikára, mert szinte minden részegység vezérlő-berendezésekkel áll kapcsolatban, melyekkel tudatnunk kell a hiba megszűntét Ezen kívül különböző kereskedelmi, árugazdálkodási, dokumentációs és vállalatirányítási rendszerekkel együttműködő alkalmazásokat is tartalmaz
A Bosch-diagnosztika rövid története Robert Bosch (a képeken) 1886-ban Stuttgartban alapította meg műhelyét, amely azóta óriási gyárrá nőtte ki magát, ma a gépjárműiparban a dízel- és a benzinmotorok elektromos- és egyéb berendezéseinek egyik elsőszámú beszállítója 1927-ben az első sorozatgyártásra alkalmas dízeladagoló elkészítése is Bosch nevéhez köthető, aki az adagoló piaci bevezetését követően azonos időben elkezdte forgalmazni az aggregát diagnosztikai vizsgálatához szükséges berendezéseket (1954-től nem csak Bosch leányvállalatoknak), illetve a szereléshez szükséges pótalkatrészeket.
A Bosch-diagnosztika rövid története Az első papírra nyomtatott javítási útmutatók 1948-ban jelentek meg. A technika fejlődésével 1980-ban már mikrokártyán adták ki a szervizinformációkat, míg 1988-ban megjelent a Bosch első generációs vezérlőegységdiagnosztikai berendezése a KTS-teszter. Az első ESI[tronic]-ot CD adathordozón adták ki 1991-ben (napjainkban már DVD-n kerül forgalomba) További mérföldkő az irányított hibakeresés megjelenése a CAS[plus], ahol a szervizinformációk egy felületen jelennek meg az éppen futó diagnosztikai alkalmazással. Ezt az ESI[tronic]-ba beépített alkalmazást a Bosch 2003-ban vezette be.
Korszerű vezérlőegység-diagnosztikai berendezés komponensei Egy korszerű vezérlőegység-diagnosztikai berendezés komponensei: egy naprakész információkkal bíró gyors és részletes, de ugyanakkor a napi műhelygyakorlatban könnyen használható szoftver (ESI[tronic]) (4) Az ESI[tronic] számára megfelelő kezelőfelületet biztosító számítógép (célszerűen laptop) (1) egy nagyteljesítményű diagnosztikai készülék (Bosch KTS termékcsalád) (3) Illetve a berendezések között megfelelő módon kapcsolatot biztosító kábelek és vezetékek, (2) illetve az OBD-csatlakozó Így, teljes berendezést képezve tudják a kor elvárásait megfelelően,maradéktalanul kielégíteni.
A vezérlőegység-diagnosztikai berendezés a Bosch KTS-sorozat A Bosch az un. KTS berendezésekkel készítette el saját vezérlőegység diagnosztikai célgépét. A sorozat legegyszerűbb tagja kifejezetten az emisszióreleváns mérésekre lett kifejlesztve (KTS 115). Az ezt követő berendezések adják a Bosch univerzális vezérlőegységdiagnosztikai egységeit, melyek egymástól csak néhány funkcióban térnek el (például vezeték nélküli Bluetooth kommunikáció a számítógéppel, kétcsatornás oszcilloszkóp, integrált lábkiosztásváltó adapter KTS 540, 570) azonban az ESI[tronic]-ban megjelenő kezelőfelületük minden esetben azonos. A KTS sorozat csúcsán a KTS 650/651 áll, amely egy ipari laptopban egyesíti az ESI[tronic]-ot és a számítógépet.
A KTS-berendezésekhez kapcsolódó egyéb Bosch diagnosztikaiberendezések FIS 550 szervizkocsi: A KTS-berendezés robosztus szervizkocsiba épített számítógéppel és monitorral (1. kép) FSA-berendezések: A KTS-teszterrel kiegészülve teljes járművizsgáló rendszer alakítható ki belőle, ugyanis a fedélzetidiagnosztika által nem feltétlenül felügyelt (tehát az OBDcsatlakozón keresztül nem kiolvasható) rendszerek vizsgálhatóak vele. Legfontosabb tartozékai a 4 csatornás oszcilloszkóp, vákuum- és nyomás-szenzorok, triggerfogó, stb. (2. kép) BEA 850 emisszió vizsgáló berendezés: KTS-berendezéssel kombinálva bővíthetjük a benzin- és dízelüzemű járművek rendeletileg meghatározott környezetvédelmi vizsgálatakor és diagnosztikájakor alkalmazható műveleteket. (3. kép)
Az ESI[tronic] szoftverrel és a vele kombinálható diagnosztikai berendezésekkel elvégezhető műveletek, szolgáltatások
Az OBD-csatlakozó Az ESI[tronic] a KTS berendezésen keresztül a gépjárművel a szabványosított OBD-csatlakozón keresztül tartja a kapcsolatot, mely a korábban már említett hatósági környezetvédelmi vizsgálatok elvégezhetősége végett kerül beépítésre a járművekbe A csatlakozó 16 lábbal rendelkezik, az általános lábkiosztást az alábbi táblázat tartalmazza, de ettől eltérő un. protokollokat is használnak. (Ilyen esetben korábban kézzel, napjainkban már szoftveresen megváltoztatják a kommunikációs kábel vezetékeinek funkcióját)
A Bosch diagnosztikai-berendezés összekötő- és átalakító elemei Az ESI[tronic] hardverkörnyezetét biztosító számítógéppel a KTSberendezés USB-porton keresztül, illetve Bluetooth technológiával (ugyancsak USB-aljzat segítségével) tartja a kapcsolatot. A KTS-berendezés a gépjárműre annak OBD-csatlakozóján keresztül kapcsolható. Az OBD-aljzat szabványosítását megelőző időkből származó gépkocsik esetében az eltérő diagnosztikai-csatlakozó miatt különböző szoftveresen vezérelhető, illetve kézi átkapcsolást igénylő kiegészítőkábelek alkalmazására van szükség. (bal alsó kép) A napjainkban elfogadott többféle protokoll, illetve a gyártók egyéb speciális megoldásai miatt a szabványos OBD-csatlakozón is eltérőek lehetnek az egyes tüskék információtartalmai, ezért a közvetítő kábelen a tűk kiosztásának átkapcsolására van szükség. Ez korábban kézzel történt (vezetékhiba, figyelmetlenség), manapság azonban szoftveres vezérléssel, gyakran automatikusan végzi el az ESI[tronic].Az átváltást egy a kábelbe, napjainkban már a KTS-berendezésbe integrált váltóadapter végzi el (jobb alsó képek)
Az ESI[tronic] komponensei Az ESI[tronic] szoftver moduláris rendszerként van felépítve, így minden műhely össze tudja állítani a tevékenységi körének leginkább megfelelő tartalmat. Bármely kombináció esetén ugyanazt a kezelőfelületet kapjuk, a különbség mindössze annyi, hogy az elő nem fizetett programrészekre való kattintáskor mindössze egy figyelmeztető ablak nyílik meg, az alkalmazás nem indul el. A program előfizetés ellenében kerül aktiválásra, illetve használható. Az ár alapvetően az A (gépjármű-alkatrészkatalógus) és a C9 (KTS működtető szoftver + szervizinformációs rendszer)-t tartalmazza, illetve a negyedévenként megjelenő frissítéseket, (melyek nagyrészt a legújabb termékekről tartalmaznak információkat).
Az ESI[tronic] komponensei Katalógus és alkatrész információs modulok A-modul: (Gépjármű felszerelés) Adatbázis 63.000 járműhöz (szgk., motorkerékpár, haszongépjármű, speciális jármű). A Bosch alkatrészekkel szerelt gépkocsik 95%-os piaci lefedettsége. D-modul: (Dízel alkatrészek) A Bosch dízel-alkatrészek legbővebb katalógusa 34.000 alkatrészlistával és 380.000 alkatrésszel, továbbá kinagyítható robbantott ábrákkal. E-modul: (Elektromos alkatrészek) A Bosch gépjárműelektromossági berendezéseinek legbővebb katalógusa, 15.000 alkatrészlistával és 383.000 alkatrésszel, kinagyítható robbantott ábrákkal F-modul: (Elektromos alkatrészek archívuma) 1500 alkatrészlista az ESI[tronic] megjelenését megelőző időkből (mikrofilmekről beszkennelve), általa az ESI[tronic] az első papíralapú szerelési útmutató 1948-as kiadása óta minden megjelent Bosch információt tartalmazhat. ZD-modul: (Zexel dízel alkatrészek) Zexel dízel termékek teljes katalógusa robbantott ábrákkal és alkatrészlistákkal. A lemez ezen kívül Zexel programszoftvert is tartalmaz.
Az ESI[tronic] komponensei Rendelésfeldolgozás és költségkalkuláció B-modul: (Munkaegységek) Több, mint 4,5 millió munkaérték, további 8 millió magyarázó szöveggel, költségbeállításokkal és megjelenítéssel. S-modul: (Gépjármű szervizkalkuláció) A karbantartási munkálatok, kötelező szervizek adatainak teljes áttekintése, árkalkulációs alkalmazások, illetve együttműködés vállalatirányítási és árugazdálkodási rendszerekkel TD-modul: (TecDoc adatok) Az ESI[tronic] adatbázisát kiegészítő TecDoc adatok és listaárak
Az ESI[tronic] komponensei Diagnosztika és javítás a járművön C-modul (Járműdiagnosztika) A C-lemez az ESI[tronic]-hoz hasonlóan moduláris felépítésű, benzines-, dízel-, fék-, és komfortelektronikai-rendszerek szervizinformációs adatbázisának, illetve KTS vezérlőegység-diagnosztikai programjának különböző kombinációjú, illetve egységes megrendelésére van általa lehetőség. Ez Európa legnagyobb szervizinformációs rendszere. KTS200-modul: (Járműdiagnosztika KTS 200 berendezéssel) Komplett vezérlőegység diagnosztika kifejezetten KTS 200-ra kifejlesztve, amely ötvözi a gyors és egyszerű használatot a teljes vizsgálati mélységgel és számos diagnosztikai funkcióval. M-modul: (Járműmechanika) Vizsgálati adatok és karbantartási tervek a járművek kifejezetten mechanikus részegységeihez (pl. futómű- és szíjbeállítási adatok). Jármű műszaki adatbázis P-modul: (Jármű kapcsolási rajzok) Több, mint 22.800 nagyítható és nyomtatható komfortelektronikai kapcsolási rajz további információkkal, szinte minden gyártót átfogó egységes bemutatásban
Az ESI[tronic] komponensei Diagnosztika és javítás az alkatrészen K-lemez: (Részegységek javítástechnológiája) Javítási útmutatók szervizinformációk és jegyzetek dízel- és elektromos részegységek számára, valamint közvetlen kapcsolat az ESI[tronic] D; E; és W- moduljaival W-lemez (Dízel befecskendező szivattyúk beállítási értékei) Tesztértékek 11.250 soros adagolószivattyú kombinációhoz és körülbelül 1400 soros adagolószivattyúhoz, illetve irányított, teljes, mért értékeket kijelző és referenciaértékkel összehasonlító vizsgálati eljárás ZW-lemez: (Zexel dízel beállítási értékek) A W- lemez anyaga Zexel rendszerekre vonatkoztatva
Az ESI[tronic] menürendszere és használata A kép az ESI[tronic] kezelői felületét mutatja gépjárművek keresése esetén Ablakcím Állapotsor Eredményjegyzék Menüsor Szimbólumsor Járműválasztás fül Alkatrészválasztás fül Kezdőmappa Navigációs oszlop Funkciósor
A menüsor használata - Beállítások A Beállítások menüpontban a Felhasználó által meghatározott alpontban végezhetjük el a program első futtatásakor az alapbeállításokat, úgymint címek, mennyiségek, árak, stb. megadását (felső fülek). Ezen kívül itt van lehetőség a program indításakor automatikusan megjelenő Belépési mappa megadására (Jármű vagy alkatrész), illetve itt adhatunk meg nyomtatót az ESI[tronic]-al végzett diagnosztikai munka dokumentálására. A Nyelv menüpontban a program mindenkori nyelve adható meg (A kereskedelmi információk teljesen, míg a szervizelési és egyéb adatok nagyrészt magyarul is elérhetők, ha mégsem, egy automatikusan felnyíló listából kell kiválasztanunk a nekünk legmegfelelőbb nyelvet.
A menüsor használata A Súgó (?) A Súgó menüpont többféle módon nyújt segítséget az elakadt felhasználónak. A Súgó alpont hagyományos lényegre törő pontokba szedve igazít el a program használatában, ezen kívül egy interaktív oktatási anyag, egy rövid, a bővített járműazonosítást bemutató videó van segítségünkre. A Járműlista alpontban találhatóak meg azon gépkocsik, melyekkel a KTS-berendezés kommunikálni képes, illetve, amikhez un. SIS/CAS (azaz a diagnosztika mellett a járműről szervizinformációkat is tartalmazó) hibakeresési útmutató található. A Szerviz alpont a Bosch internetes forródrótjának különböző alkalmazásaihoz kalauzol, ahol többek közt a központtal is értekezhetünk, de egy fórum jellegű portál TTS) segítségével a Bosch szervizek dolgozói által feltölthető problémás szereléseket leíró információs kártyákból is kiválaszthatjuk a nekünk szükségeset Az Infó alpont a jelenleg a műhelyben futó ESI[tronic] adatairól és verziószámáról tájékoztat
A Navigációs oszlop A-lemez tartalma, azaz gépjármű felszerelések B-lemez, azaz munkaértékek P-lemez, azaz a gépjármű komfortelektronikai információi C-lemez tartalma, azaz vezérlőegység diagnosztika, hibakeresési útmutató, illetve a kettőt egyesítő CAS[plus], továbbá általános és gyártóspecifikus információk Az ESI[tronic]-ba integrált KTS-vezérlő program D-lemez, azaz dízel pótalkatrészek E-lemez, azaz elektromos pótalkatrészek F-lemez, azaz archív pótalkatrészek K-lemez, azaz komponensek javítási és üzembe helyezési útmutatói W-lemez, dízel befecskendező szivattyúk beállítása és vizsgálata Kötelező szervizek tartalma típusok szerint S-lemez, azaz gépjármű szervizkalkuláció M-lemez, azaz a gépjármű mechanikus egységeinek pontja Különböző gyártók azonos termékeinek összehasonlítása TD-lemez, azaz kiegészítő TecDoc adatok, az összes jármű, amibe a termék be van szerelve, az összes termék, melyben az alkatrész előjön Az adott termék szerelési kombinációi Az ESI[tronic] programon belül itt nyithatók meg más, előre feltelepített, és illesztett programok (pl. Autodata) Munkalap és egyéb dokumentációs és kereskedelmi alkalmazások behívása
Jármű kiválasztása Az ESI[tronic]-ban járművet a megfelelő fül lenyitása után tudunk azonosítani, alapvetően háromféleképpen: 1. Megnevezéssel, azaz a lenyíló ablakokból történő kiválasztással. 2. Kódszám alapján, (a számok lehetnek: RB-kód (Robert Bosch), alvázszám, illetve különböző nemzeti hatósági számok) 3. Utolsó 30 jármű listájából történő kiválasztással (abban az esetben, ha a gépkocsihoz tartozó alkalmazások a közelmúltban már futtatva voltak az ESI[tronic]-on)
Tippek az ESI[tronic] használatához Ha az adatok megadásakor bármilyen résszel nem vagyunk tisztában, 1 karakter pótlására? -t, több karakter pótlására * -t helyettesítő formulát írjunk a mezőbe.) Mindig alaposan tanulmányozzuk át a Funkciósor alkalmazástól függően aktivizálódó, illetve megváltozó billentyűit: F1: Súgóinformációk az aktuális ablakhoz. F2: Hasznos információkat, többek közt az Eredményjegyzékben található rövidítések és szimbólumok magyarázatát tartalmazza. F6: A vonatkozó képek tekinthetők meg. F7: Az aktuális járműre vonatkozó információkat tartalmazza. F8: Adott termékhez bővebb, Bosch-tájékoztató) Az Eredményjegyzék felső élén gyakran lenyitható fülek találhatóak, itt további alkatrészcsoportok, stb. hívhatók be. Az állapotsoron mindig tájékozódhatunk a programban levő aktuális helyzetünkről A Navigációs oszlopon is csak akkor aktiválódnak bizonyos funkciók, ha hozzájuk hasonló alkalmazást futtatunk éppen
Navigációs oszlop - Felszerelések A jármű kiválasztását követően a menüpontra kattintva összeállítást kapunk a gépjárműben megtalálható alkatrészekről Az Eredményjegyzékben betöltődő listát tovább szűkíthetjük a lenyíló ablakok és az Eredményjegyzék tetején található fülek segítségével. A szimbólum az alkatrészről az F6 billentyűvel betölthető fotót jelenti A Bosch cikkszám kijelzése
Termék kiválasztása 2. Utolsó 30 termék listájából kiválasztva, ha a termékkel A közelmúltban már dolgoztunk 3. Az utolsó 30 vizsgált dízel befecskendezőszivattyú listájából történő kiválasztással Hasonlóan a járműválasztáshoz az ESI[tronic]-ban termékeket a megfelelő fül lenyitása után tudunk kiválasztani, alapvetően háromféleképpen: 1. Számfajták segítségével (Bosch rendelési szám, Bosch típusképlet, egyéb, az alkatrészt egyértelműen meghatározó szám, külső (nem-bosch) szám.
Navigációs oszlop - Pótalkatrészek Itt találjuk a már kiválasztott alkatrész részegységeit, a vonatkozó információkat és robbantott ábrákat. A robbantott ábra és a darabjegyzék szoros kapcsolatban vannak egymással, ha például az ábrán kijelölünk egy elemet, akkor a darabjegyzék is az aktuális alkatrészre ugrik. Itt érhetjük el a Navigációs oszlop másik menüpontját, az Összehasonlítást, mellyel a Bosch cikkszámú alkatrészekkel megegyező, de más gyártótól származó alkatrészek jeleníthetők meg (cikkszámmal együtt). A piros részegységek szerelvénycsoportokat jelölnek, rájuk kattintva azok tovább bonthatók Az egér jobb gombjával elérhető különböző nagyítási funkciókkal mindent a megfelelő felbontásban vizsgálhatunk
Kapcsolat az ESI[tronic] és a KTS-berendezés között hagyományos vezérlőegység diagnosztika Ezen az alkalmazáson keresztül végezhető el a tényleges vezérlőegység diagnosztika, mivel a KTS-berendezés programja itt van integrálva az ESI[tronic]-ba. A SIS/CAS alkalmazása a CAS[plus] melyben a SIS Szerviz Információs rendszer és a CAS vezérlőegység-diagnosztikai alkalmazás egyszerre működnek egy irányított hibakeresési környezetben, így a diagnosztikai vizsgálathoz kapcsolódó minden szükséges információ egy kezelőfelületen tekintető meg. A vezérlőegység-diagnosztikai program hagyományos úton, SIS nélküli alkalmazásként is elérhető a Funkciósor F8-as billentyűjével, illetve a Navigációs oszlop Diagnosztikai-teszter menüpontja alatt. A menüponton belül az Általános Információk alpontban tájékozódhatunk a gyártófüggetlen vezérlőegység diagnosztikai információkról, míg a Fontos menüpontban a kifejezetten a kiválasztott gépkocsira vonatkozó diagnosztikai kommunikációs adatokról. (Mindkét funkció elérhető a KTS-alkalmazáson belül is az F4 billentyűnél.)
SIS/CAS - A CAS[plus] A SIS/CAS menüpontra kattintva kiválaszthatjuk az aktuális jármű vizsgálni kívánt berendezését, az adott sorra kattintva az Eredményjegyzék alsó mezőjében megjelenő SIS-hibakeresési útmutatót válasszuk. Előfordulnak olyan esetek, hogy az adott részegységhez nem áll rendelkezésre magyar nyelven hibakeresési útmutató, vagy egyáltalán nincs is hozzá hibakeresési útmutató. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy milyen hasonló típusokban lehet ugyanez a részegység, illetve, más nyelven kell útmutatót keresni. Ellenkező esetben az is előfordulhat, hogy több típusú útmutató is megjelenik, ebben az esetben ki kell választani közülük a tevékenységünknek leginkább megfelelőt: A SIS-hibakeresési útmutató általában rövid és lényegretörő. A Hasonlóan részletes útmutató ellenben nagyon bőven írja le a rendszer-információkat és a sajátosságokat. A Szervizinformáció a vizsgált rendszerrel kapcsolatos általános információkat tartalmazza Válasszuk a SIS-hibakeresési útmutatót, rákattintva az alkalmazás tartalomjegyzéke töltődik be.
A CAS[plus] menüpontjai Az első sorok a járműre vonatkozó különlegességeket, az általános- és biztonsági információkat tartalmazzák. Ezt követi a vevői észrevétel alapján történő irányított hibakeresés, (melynek során meghatározott problémákkal összefüggésben levő vizsgálatokkal keresik a hiba okát), illetve a vevői észrevétel nélküli hibakeresés. Majd az öndiagnosztikai információk után következik a hibatároló lekérdezés, itt léphetünk be a tényleges KTS vezérlői felületre. Tipikus vezérlőegység diagnosztikai alkalmazások, hibakód táblázatok, mért értékblokk kiolvasási funkció További kapcsolódó adatok
Mért- és referenciaértékek összehasonlítása A CAS[plus] alkalmazásnak köszönhetően a jármű működését meghatározó mért értékek azonnal összevetésre kerülnek a SIS-ben eltárolt referenciaértékekkel. Egyszerre 4 tényleges érték és 1 elektromos érték jelezhető ki. Ha egy érték tűréshatárt meghaladó mennyiséget ad, a rendszer azonnal piros színnel kijelzi. A mért egység fajtájától függően értékként (pl. sebesség felső ablak), vagy állapotként (pl. kapcsoló zárt alsó ablak) jeleníthető meg. Az ábrán látható kék nyílra kattintva az értékek átvehetők a javítási útmutatóba, feldolgozásukat zöld pipa jelzi. A CAS[plus] az adatokat automatikusan dokumentációra előkészíti
KTS-vezérlő szoftver felépítése és működtetése A KTS vezérlőszoftver felépítésében és működésében nagyon hasonlít az ESI[tronic] programfelülethez. A megjelenített és kiválasztandó adatok itt is egy középső eredményjegyzékben jelennek meg. Azonban az ESI[tronic]-ban megismert Funkciósor szerepe itt kibővül, ez az egész program vezérlőléce. Fölül található a kiválasztott gépjármű pontos megnevezése és a képernyőn aktuálisan megjelenő alkalmazás programbeli pontos helye Az alatta található nagyméretű információs sáv mindig az aktuálisan elvégzendő műveletekről tájékoztat Eredményjegyzék a mért és kiválasztandó értékek kijelzésére (rendszer és keresési eredmény) A futó alkalmazásról, a diagnosztikai kapcsolatról és aljzatról további információt nyújtó gombok találhatók a programlécen. Valamint a beépített multiméter és az oszcilloszkóp vezérlőmenüje Váltás SIS és CAS között
A Navigációs oszlop további menüpontjai Mechanika: A hagyományosan mechanikai szerelési munkálatok adatbázisa (szerelési-, beállítási-, ellenőrzési adatok, feltöltési mennyiségek, kapcsolódó meghúzási nyomatékok Kapcsolási tervek: Komfortelektronikai kapcsolási rajzokat és kapcsolódó adatokat tartalmaz. (A motorhoz kapcsolódó elektronikai berendezések kapcsolási rajzai és egyéb információi a SIS/CAS menüpont > Villamos bekötési terv alpontjában találhatjuk.) Szerviz intervallumok: Megállapítható a garanciális és kötelező szervizek tartalma, esedékessége, és egyéb vonatkozó adatai. Az ESI[tronic] hasonló alkalmazásaival megegyezően az adott egységre történő dupla kattintással az adatok a háttérben futó Munkalaphoz hozzárendelhetőek. Kopó alkatrészek: Számításokat végezhetünk a menüpont segítségével mindenfajta szerelési munkálatok ár- és munkaidő vonzatában. Az adatok a munkalaphoz rendelhetők, kinyomtatva költségirányzat, megrendelés, megbízás alapját képezhetik. Munkalap:A menüpontra kattintva az eddig a program más alkalmazásaiban hozzárendelt adatokon túl címeket és azonosítókat tudunk hozzárendelni. A további funkciók speciális műhelyalkalmazások végzéséhez alkalmasak.
Napjainkban a különböző elektronikai és azokat vezérlő berendezésekkel felszerelt gépjárművek már elkerülhetetlenné teszik a műhelyek számára a korszerű szervizinformációs és vezérlőegységdiagnosztikai programok alkalmazását, de ezek a berendezések sem jelentenek megoldást minden problémára. A mondás ebben az esetben is igaz, a berendezés csak olyan okos tud lenni, amilyen gazdája. A klasszikus diagnosztikai gondolkodásmódra a vizsgálatok során ugyanúgy szükség van!