1. A szabályzat célja A TÜV Rheinland InterCert Kft. Vasúti alkalmazások megfelelőségértékelési irodája által lefolytatott, a 31/2010. (XII.23.) NFM rendelet szerinti, a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezésével kapcsolatos folyamatok szabályozása. 2. Alkalmazási terület A szabályzat hatálya a TÜV Rheinland InterCert Kft-re és, a Vasúti alkalmazások megfelelőségértékelési irodára (továbbiakban VAMI), valamint a szervezettel kapcsolatban álló Megbízóra terjed ki. Jelen szabályzat együtt érvényes a felek között kötött megbízási szerződésben foglaltakkal. A szervezet szolgáltatásait megbízási szerződésben rögzített keretek között, díjazás ellenében végzi. 3. Fogalom meghatározások Elvi előzetes típusengedély: A Nemzeti Közlekedési Hatóság, Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Vasúti Főosztály (a továbbiakban hatóság) által kiadott határozat, mely iránti kérelmet a közbeszerzési eljárás megindításához a közbeszerzési eljárást kiírni szándékozó (megrendelő) nyújt be a hatósághoz. Az engedély igazolja, hogy az adott járműtípus és a járműtípust leíró feltételrendszer (feltétfüzet) megfelel a jogszabályokban meghatározott, továbbá a jármű üzemeltetési követelményeinek. Előzetes típusengedély, vagy átalakítási engedély: A pályahálózaton való közlekedésre szánt típusengedéllyel nem rendelkező első prototípus jellegű jármű legyártásához szükséges, a hatóság által kiadott engedély. Az előzetes típusengedély, átalakítási engedély iránti kérelmet a jármű gyártója, átalakítója, vagy forgalmazója a megrendelő ellenjegyzésével nyújtja be. Típusengedély: A hatóság által kiadott engedély, mely az előzetes típusengedély vagy átalakítási engedély és a prototípusvizsgálatok eredménye alapján kerül kiadásra. A típusengedélyezési eljárás keretében a hatóság a benyújtott dokumentumok, az előzetes típusengedélyben, az átalakítási engedélyben foglalt feltételek alapján dönt. Üzembe helyezés: Mindazok a műveletek, amelyekkel az alrendszert vagy a járművet a tervezett üzemállapotba helyezik. Üzembehelyezési engedély: A vasúti jármű belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez, a hatóság által kiadott üzembe helyezési engedély. Az üzembe helyezési engedély iránti kérelmet a vasúti jármű tulajdonosa, az üzembentartó, vagy az írásbeli hozzájárulásuk alapján a vasúti jármű üzemeltetője nyújthat be. 1
4. A szervezet szolgáltatásai, az eljárás folyamata A Vasúti alkalmazások megfelelőségértékelési Vasúti jármű gyártásához, beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatásához, belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban hatóság) által kiadott: a) elvi előzetes típusengedély, b) előzetes típusengedély, c) típusengedély, d) üzembe helyezési engedély, e) átalakítási engedély szükséges. Jelen szabályzat a 31/2010. (XII.23.) NFM rendelet szerint meghatározott ellenőrzési és tanúsítási folyamatok végrehajtásához szükséges tevékenységek általános leírása. A szabályozás az alábbiakra terjed ki: Elvi előzetes típusengedély, (opcionálisan) Előzetes típusengedély, vagy átalakítási engedély, Típusengedély, Üzembehelyezési engedély (opcionálisan) Az eljárások az alábbi főbb folyamatokat foglalják magukban: ajánlatkérések, ajánlatok, szerződések kezelése, az üzleti partnerekkel való kapcsolattartás, tervek, műszaki dokumentáció ellenőrzése, auditok végrehajtása, vizsgálatok felügyelete, tanúsítás. 4.1. Elvi előzetes típusengedély Az elvi előzetes típusengedély iránti kérelemhez a megrendelő benyújtja az alapparamétereket leíró részletes feltétfüzetet, vagy tender dokumentációt. Az elvi előzetes típusengedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság megvizsgálja, hogy a kérelem mellékletét képező dokumentumokban megfogalmazott feltételek szerint beszerzésre vagy átalakításra kerülő járműtípust leíró feltételrendszer (feltétfüzet) megfelele a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott, továbbá a jármű üzemeltetési követelményeinek. A VAMI a vasúti jármű beszerzésére, vagy átalakítására vonatkozó szállítási előszerződés műszaki feltételeit, az alapparamétereket leíró részletes feltétfüzetet, tender dokumentációt, a jármű részletes műszaki leírását, jellegtervét igény esetén egyedi megbízás alapján felülvizsgálja. 2
4.2. Előzetes típusengedély vagy átalakítási engedély Az előzetes típusengedélyezésre vonatkozó kérelmet az ügyfél a vasúti jármű gyártója nyújtja be, csatolva a 31/2010. (XII.23.) NFM rendelet 2. melléklet 1. pontjában megjelölt dokumentumokat. Az előzetes típusengedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság a kérelemhez mellékelten benyújtott dokumentumok, valamint - amennyiben ilyen kiadásra került - az elvi előzetes típusengedély alapján megvizsgálja, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályokban meghatározott, továbbá az üzemeltetési követelményeknek. A benyújtott dokumentumok között szerepel a kijelölt szervezet nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a tervek és az azok szerint legyártott vasúti jármű megfelel a vonatkozó nemzeti és nemzetközi előírásoknak. A benyújtott dokumentumok között szerepel továbbá a kijelölt szervezet nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a gyártó cég alkalmas a vasúti jármű gyártására. A hatóság az az előzetes típusengedélyben meghatározza többek között - a prototípus jármű gyártásának feltételeit, az elvégzendő prototípus-vizsgálatokat és az azokra vonatkozó különleges feltételeket, a prototípus járműre vonatkozó tartampróbákat, és azok lebonyolításának feltételeit, valamint a prototípusvizsgálatok teljes körű elvégzéséhez szükséges prototípus járművek darabszámát. Az átalakítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 31/2010. (XII.23.) NFM rendelet 2. melléklet 5. pontjában megjelölt dokumentumokat. A hatóság az átalakítási engedélyben meghatározza a jármű átalakításának feltételeit, az elvégzendő vizsgálatokat és az azokra vonatkozó különleges feltételeket, valamint az átalakított járműre vonatkozó tartampróbákat, és azok lebonyolításának feltételeit. Az első prototípus jellegű jármű gyártása az előzetes típusengedély, vagy az átalakítási engedély birtokában kezdhető meg. A 31/2010. (XII.23.) NFM rendelet 2. melléklet 1.15 pontja szerint a VAMI az ügyfél megrendelése alapján elvégzi a gyártandó vasúti jármű terveinek és műszaki dokumentációjának felülvizsgálatát és ennek alapján megfelelőség esetén - nyilatkozatot ad ki arra vonatkozóan, hogy a tervek és az azok szerint legyártott vasúti jármű megfelel a vonatkozó nemzeti és nemzetközi előírásoknak, szabványoknak és jogszabályoknak. 3
4.2.1 ábra - Kijelölt szervezet által a tervek megfelelőségértékelésének folyamata a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet szerinti engedélyezési folyamatban A 31/2010. (XII.23.) NFM rendelet 2. melléklet 1.16 pontja szerint a VAMI az ügyfél megrendelése alapján elvégzi a vasúti járművet tervező és gyártó társaság(ok) üzem alkalmassági felülvizsgálatát, melynek pozitív eredménye esetén Nyilatkozatot állít ki arra vonatkozóan, hogy ezen társaság(ok) alkalmasak vasúti jármű tervezésére és/vagy gyártására. 4
4.2.2 ábra - Kijelölt szervezet vasúti járműveket gyártó társaságok üzemalkalmasságának felülvizsgálata a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet szerinti engedélyezési folyamatban 4.3. Típusengedély A hatóság a típusengedélyt az előzetes típusengedély, vagy átalakítási engedély, a kijelölt szervezet nyilatkozatai/tanúsítványai, és a prototípusvizsgálatok eredményei alapján adja ki. 5
A típusengedély kiadásához a jármű gyártója és a megrendelő együttesen nyilatkozik arról, hogy a vasúti jármű az előzetes típusengedélynek megfelelően készült el és csatolja a prototípus vizsgálatok jegyzőkönyveit. A VAMI a hatóság és a vonatkozó jogszabályok, szabványok által előírt valamennyi vizsgálati dokumentáció (utasítás, jelentés) megfelelőségét ellenőrzi, a vizsgálatok végrehajtását (wittness) felügyeli, a részvizsgálati jegyzőkönyveket ellen jegyzi, és új jármű esetében a prototípus-, vagy átalakított jármű esetében a típus jegyzőkönyvet, valamint a próbákra vonatkozó tartampróba jegyzőkönyvet összeállítja, 4.3.1 ábra - Kijelölt szervezet prototípusvizsgálat-, típusvizsgálat, és tartampróba felügyeleti eljárása a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet szerinti engedélyezési folyamatban 6
A 31/2010. (XII.23.) NFM rendelet 2. melléklet 3.12. pontja szerint a VAMI elvégzi a gyártómű alkalmasságának tanúsítását. A tanúsítási folyamat a gyártó minőségirányítási rendszerének felülvizsgálatán túlmenően kiterjed arra is, hogy a gyártómű az adott járműtípus sorozatgyártására alkalmas-e, valamint a minőségbiztosítási feladatokat milyen átvételi rendszerben képes ellátni. 4.3.2 ábra - Kijelölt szervezet vasúti járműveket gyártó társaságok irányítási rendszerének tanúsítása a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet szerinti engedélyezési folyamatban 7
A típusengedély alapján kezdhető meg a járműtípus gyártása, átalakítása. 4.4. Üzembehelyezési engedély Vasúti jármű belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez a hatóság által kiadott üzembe helyezési engedély szükséges. Az üzembentartó gondoskodik arról, hogy a vasúti jármű mindenkor megfeleljen a jármű üzemeltetésére vonatkozó jogszabályokban, és az üzembe helyezési engedélyben meghatározott feltételeknek. Üzembehelyezési engedély a hatóság által kiadott típusengedéllyel, átalakítási engedéllyel vagy azzal egyenértékű engedéllyel rendelkező járműtípusba tartozó vasúti járműre adható ki. A hatóság felé benyújtott üzembehelyezési engedély kérelmezése során a jármű üzembentartója, vagy tulajdonosa csatolja a jármű gyártása, illetve az üzembehelyezést megelőző vizsgálatok során keletkezett azon mérési jegyzőkönyveket, dokumentumokat, melyekkel igazolható, hogy a jármű megfelel a típusengedélyben meghatározott típusazonosító adatoknak, a közlekedés- és üzembiztonsági követelményeknek. A VAMI az együttműködés részeként előzetesen jóváhagyja a gyártóra előírt vizsgálatokat, a vizsgálatokat a megállapodás szerinti gyakorisággal - felügyeli, az elkészült jegyzőkönyveket ellen jegyzi. 5. Vonatkozó jogszabályok és szabványok A TÜV Rheinland InterCert Kft. Vasúti alkalmazások megfelelőségértékelési irodája megfelelőségértékelési tevékenységét az SZ Y jegyzékben meghatározott jogszabályok és szabványok alapján végzi. 6. A tanúsítvány használata, a használati jog terjedelme 6.1.Szerzői jog A tanúsítványra vonatkozó szerzői jog a tanúsító szervezet tulajdona. Megbízó a kiadott tanúsítványra kizárólag annak érvényességi területén és érvényességi idejére szerez használati jogot. Az érvényesség felfüggesztése vagy visszavonása esetén a használati jog szünetel, illetve megszűnik. 6.2. Érvényességi terület A tanúsítvány kizárólag a Megbízó tanúsított szervezeti egységére, tevékenységi körére, illetve a tanúsítványon feltüntetett telephelyére érvényes. Megbízó a tanúsítvány jogosultságának megfelelő használatáért felelősséggel tartozik. 6.3. A tanúsítvány jogosulatlan használata miatti követelések a tanúsítóval szemben Amennyiben termékfelelősség, jótállás vagy szavatossági előírások alapján, vagy a tanúsítvány ezen szabályozásban rögzítettekkel ellentétes használata miatt a tanúsító szervezettel szemben követeléseket 8
támasztanak, úgy Megbízó kötelessége, hogy a tanúsító szervezetet harmadik féllel szembeni mindenfajta kötelezettség alól mentesítse. 6.4. A tanúsítvány módosítása Megbízó nem jogosult a tanúsítványon semminemű változtatást végezni, a tanúsítvány alakját vagy tartalmát indokolt esetben a csak az azt kiadmányozó tanúsító szervezet változtathatja meg. Ha a tanúsítványon bármely okból változtatás szükséges, akkor Megbízó köteles a változtatás érdekében a tanúsító szervezetet írásban megkeresni. A megkeresés indokolásában meg kell adni a változtatás okát és célját. A tanúsító szervezet meghatározza a tanúsítvány megváltoztatása érdekében szükséges lépéseket. A változtatáshoz szükséges lépések végrehajtásáról és díjazásáról a Megbízóval külön megállapodást kell kötni. A szükséges lépések végrehajtása és sikeres lezárását követően lehet a tanúsítványon a kért változtatást átvezetni. 6.5. A tanúsítvány használati joga Megbízó tanúsítvány használati joga azonnali hatállyal megszűnik, ha: Megbízó a tanúsítás szempontjából meghatározó változásokról a tanúsító szervezetet haladéktalanul nem értesíti; visszaélnek a tanúsítvánnyal, Megbízó a tanúsítványt szerződésszegő módon használja; a felügyeleti audit eredményei nem igazolják a rendszer előírásszerű működését; a felügyeleti auditot Megbízó hibájára visszavezethetően nem lehet elvégezni; Megbízó vagyona terhére felszámolási eljárás folyik vagy Megbízó csődeljárási kezdeményezését a bíróság vagyon hiányában elutasította; a tanúsítási eljárással kapcsolatosan kiállított számla kiegyenlítése a megbízási szerződésben rögzített határidőn belül nem történt meg és a Megbízó a Megbízott póthatáridőt tartalmazó írásbeli fizetési felszólítása ellenére sem tesz eleget fizetési kötelezettségének; eljárásjogilag vagy bírósági határozat alapján a tanúsítvány érvényben tartását megtiltják; Megbízó a Megbízási szerződést egyoldalúan felbontja, vagy szerződési kötelezettségeit egyéb módon megsérti. 6.6. A tanúsítvány érvényességnek felfüggesztése, megszüntetése A tanúsító szervezetnek jogában áll a fent felsorolt indokok alapján a tanúsítvány érvényességét felfüggeszteni illetve, megszüntetni. A felfüggesztett érvényességű tanúsítvány ismételt érvényesítése a 4.8. az érvénytelenített tanúsítvány ismételt érvényesítése a 4.10 pontok alapján lehetséges. Amennyiben ismételt érvényesítésre a megadott határidőn belül nem kerül sor, a megszűnt érvényességű tanúsítványt Megbízó köteles a tanúsító szervezetnek visszajuttatni a tanúsítványról készült másolatokat visszavonni, megsemmisíteni. Felfüggesztett, illetve érvénytelenített tanúsítvány esetében Megbízó nem hivatkozhat többé tanúsított voltára, nem használhatja az erre utaló jeleket. Amennyiben Megbízó a felfüggesztett, illetve érvénytelenített tanúsítványt, mint érvényes tanúsítványt használja, annak visszaküldését megtagadja, vagy egyéb módon nem tesz eleget e szabályzatban foglaltaknak, a tanúsító szervezetnek jogában áll jogainak érvényesítése érdekében bírósághoz fordulni. 9
Amennyiben a tanúsító szervezet a tanúsítvány jogtalan használatából adódóan anyagi vagy erkölcsi kárt szenved, a tanúsítvány jogtalan használójával szemben kártérítési követeléssel élhet. 7. A szervezet felelőssége A tanúsító szervezet felelősséget vállal a hibás teljesítésből eredő összes kárra a tanúsító szervezet munkatársainak szándékos vagy súlyos gondatlansággal elkövetett hibás teljesítése esetén a szerződés összegének tízszereséig, hanyag gondatlanságból (figyelmetlenségből) elkövetett hibás teljesítés esetén a szerződési összeg kétszereséig, beleértve a személyi, dologi és anyagi károkat; a megbízásából dolgozó munkatársaiért, auditoraiért, de a felelősségnek a tanúsító szervezet tekintetében történő korlátozása azonos módon érvényes a tanúsító szervezet munkatársai, vezető tisztségviselői és egyéb közreműködői tekintetében is. A tanúsító szervezet nem vállal felelősséget a jogszabályok állandóságáért, hatályosságáért, a valóságban történő érvényesülésükért vagy a joghézagokért; azért, hogy a tanúsítványt a piaci versenyben korlátozás nélkül lehet használni; a tanúsítvány használatából eredő károkra. 8. Jogok és kötelezettségek 8.1. A tanúsító szervezet jogai A tanúsító szervezet joga, hogy a tanúsítási folyamatot végrehajtó auditorokat kijelölje, szükség esetén külső szakértőt vonjon be a vizsgálatba; a megbízási szerződésben rögzített díjakat és költségeket a szolgáltatás végrehajtását követően a szerződés fizetési feltételei szerint Megbízó felé kiszámlázza; a kiadott árajánlat érvényességi idejét meghatározza; az árajánlatban, illetőleg a szerződésben rögzített árakat a Megbízóval folytatott előzetes egyeztetést követően a szolgáltatás tényleges mértékéhez igazítsa, amennyiben a hibás kalkuláció a Megbízó hibás adatközlésére vagy az időközben beállt jelentősebb változásokra vezethető vissza; a megbízási szerződést egyoldalúan felmondja és a tanúsítási eljárást lezárja, az esetleges korábban kiállított tanúsítványt érvénytelenítse és visszavonja, amennyiben a Megbízó a szerződésben vállalt kötelezettségeinek póthatáridőt is tartalmazó írásbeli felszólítás ellenére nem tesz eleget, vagy a szerződésben rögzített árak a Megbízó hibás adatszolgáltatása vagy az időközben beállt változások miatt nincsenek összhangban a tényleges indokolt, szükséges és a tanúsító szervezet által tételesen igazolt ráfordításokkal és a Megbízó a szerződés módosítását megfelelő indok nélkül megtagadja. 10
8.2. A tanúsító szervezet kötelezettségei A tanúsító szervezet és a tanúsító auditorok kötelessége, hogy a kapott információkat bizalmasan kezeljék, harmadik félnek tovább nem adják; az eljárást a tanúsító szervezet előírásai alapján folytassák le; a tanúsító szervezet a tanúsítási eljárást arra megfelelő jogosultsággal és szakmai felkészültséggel rendelkező auditorokkal hajtassa végre; az auditon részt vevő auditor gyakornokok (traineek) személyét előzetesen a Megbízó tudomására hozzák, hogy részvételüket az auditon engedélyezze; az audit során és azt követően készített jelentések tartalma a valóságnak megfeleljen; az audit időpontok meghatározásánál Megbízó kéréseit, adottságait figyelembe vegyék; a tanúsítási eljárás változásáról a Megbízó felé időben tájékoztatást adjon, szükség esetén a vonatkozó szerződés módosítását kezdeményezze; a kiadott tanúsítványokról, azok érvényességéről feljegyzést vezessen, ahhoz a nyilvánosság számára hozzáférést biztosítson; Megbízó részéről a tanúsítási eljárással szemben felmerülő panaszokat rögzítse, és érdemben kezelje; Megbízó részéről a tanúsítási eljárással kapcsolatos észrevételeket kezelje, és indokolt esetben intézkedéseket hozzon. 8.3. A Megbízó jogai A Megbízó joga, hogy: az auditok időpontjára a szerződésben megállapodott időtartamokon belül a vezető auditorral történő egyeztetés után javaslatot tegyen; a tanúsító szervezet által kijelölt auditorok személye ellen indokolt esetben előzetesen írásban kifogással éljen, a kifogásait azonban köteles indokolni; a megbízási szerződéstől elálljon, a tanúsítási folyamatot megszakítsa, amennyiben valamennyi, az elállás vagy a megszakítás pillanatáig esedékes fizetési kötelezettségének eleget tett, döntését azonban köteles írásban indokolni; az auditorok esetleges szakszerűtlen tevékenysége, az auditjelentésben rögzített valótlanságok miatt a tanúsító szervezet vezetője felé panasszal éljen, vagy a tanúsító szervezettől független irányító testülethez forduljon. 8.4. A Megbízó kötelezettségei A Megbízó kötelezettsége, hogy a megbízási szerződésben rögzített kötelezettségeit mindenkor betartsa, a vezető auditorral történő egyeztetés alapján a szükséges dokumentációt (kézikönyv, eljárás utasítások) legalább 4 héttel a tanúsítási audit előtt a tanúsító szervezethez vagy a kijelölt auditvezetőhöz eljuttassa, a tanúsítási auditot végző auditorok munkáját segítse, 11
a tanúsításhoz szükséges és a valóságnak megfelelő információt közöljön, az auditorok számára a menedzsment rendszerrel kapcsolatos dokumentációkba, feljegyzésekbe és a munkafolyamatokba betekintést engedélyezzen, valamennyi érintett terület megtekintését és illetékes személlyel történő találkozást lehetővé tegye, az egyes munkafázisok elvégzését a teljesítés igazolás aláírásával elismerje, a fizetési feltételekben rögzített fizetési kötelezettségének a tanúsítási audit eredményétől függetlenül eleget tegyen; tanúsításával ne éljen vissza, ne közöljön hamis, a tanúsítási eljárással vagy a tanúsító szervezettel kapcsolatban félrevezető információkat, a tanúsítás felfüggesztése, visszavonása vagy lejárta esetén hagyjon fel a tanúsításának reklámozásával, és küldje vissza a tanúsító szervezet által követelt tanúsítványokat, valamennyi a tanúsított rendszerre vonatkozó panaszt valamint az ezekre hozott intézkedéseket feljegyezze és a tanúsító szervezet auditorainak bemutassa, a tanúsító szervezetet a tanúsítvány kiadását követő időszakban beálló, a rendszer működését befolyásoló változásról, a vállalat szervezetének átalakításáról, jelentősebb létszámváltozásról tájékoztassa. TÜV Rheinland InterCert Kft. Vasúti alkalmazások megfelelőségértékelési iroda H-1132 Budapest, Váci út 48/A-B. telefon +36-1-461-1100 telefax: +36-1-4611-199 e-mail: tuv@hu.tuv.com www.tuv.hu 12