NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG A GABČÍKOVO-NAGYMAROS PROJEKTTEL KAPCSOLATOS ÜGY (MAGYARORSZÁG/SZLOVÁKIA) A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELLENKERESETE (nem hivatalos fordítás) I. KÖTET 1994. DECEMBER 5.
2 BEVEZETÉS 1. A Bíróság 1994. július 14-én kelt rendelkezésével a felek ellenkereseteinek benyújtási határidejét 1994. december 5-ében határozta meg. A Magyar Köztársaság a jelen ellenkeresetet a Bíróság rendelkezésének megfelelően nyújtja be. Az ellenkereset válaszol a szlovák keresetre, illetve további bizonyítékokat és érveket terjeszt elő az ügyben elfoglalt magyar álláspont alátámasztására. A szlovák kereset tényállításai 2. A szlovák kereset szokatlanul emocionális, és a vitát az ezeréves történelemmel hozza kapcsolatba. 1 Hangneme helyenként váratlanul és szükségtelenül támadó. 2 3. Az 1977 és 1992 között végbement közép- és kelet-európai politikai fejlődési folyamat szlovák megközelítése azt sugallja, hogy Szlovákia számára az óra sok tekintetben megállt. A szlovák kereset hajlamos az 1989-1990 előtti, illetve az azt követő időszak közötti mélyreható különbségek összemosására, 3 azáltal, hogy a folyamatosság fennmaradását sugallja, és Magyarországnak a projekttel kapcsolatos 1 Szlovák Kereset (a továbbiakban: "SZK"), 17-18 bek. 2 Ld. pl. SZK 6.103 bek.: Magyarország feltételezett [szerződés-]megszüntetésének ökológiai abszurditása még [annak] gazdasági képtelenségét is felülmúlja ; 7.62. bek.: ezen állításra nincs megfelelőbb jelző, mint az, hogy szürrealisztikus ; 8.114. bek.: Rendkívüli, arrogáns és elfogadhatatlan Magyarország azon kijelentése az 1992. évi Nyilatkozatában, hogy a Magyarország vélte közvetlen veszély a Duna szlovák oldalán is fennáll, 8.89 bek.: Lélegzetelállítónak találja, hogy Magyarország Szlovákiát vádolja alapvető szerződésszegéssel, stb. 3 Ld. pl. SZK, 4.53. bek. Ezzel szemben a változás nagyságrendjét felismerte pl. az ásványi erőforrásokkal való gazdálkodás tekintetében a CSSZSZK jelentése a Rió-i Értekezletre: A töréspont 1989-ben érkezett el, amikor az irracionális, ideológiai alapon vezérelt gazdaság leállt, s fokozatosan felváltotta az ásványi kincsek szomorú maradványainak ésszerű felhasználása. A Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szövetségi Környezetvédelmi Bizottság, A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság jelentése az ENSZ környezetvédelmi és fejlesztési értekezletére, Brazília, 1992 június (Prága, 1992 március)., 40. o.(a továbbiakban: CSSZSZK Rio-i Jelentése). 2
3 álláspontja megváltozását rövid távú gazdasági indokoknak tulajdonítja. 4 Elmulaszt említést tenni arról a tényről, hogy a pártnak a tudomány fölötti elsőbbségét kimondó doktrína még az 1980-as években is kizárta a tudományos kutatások függetlenségét, mivel ezek feladata a hatalom prekoncepcióinak igazolása volt. 4. Hasonló szándékos félreértelmezés tapasztalható a magyar közvélemény változásával kapcsolatban, amely az 1980-as évek elején tiltakozni kezdett a beruházás ellen. Abban az időben Magyarország szocialista ország volt, ahol progresszív átmenet indult meg a demokrácia irányában. E fejlődési folyamattal párhuzamosan vált fokozott mértékben tudatossá a környezet védelmével, illetve azon környezetvédelmi problémákkal való foglalkozásnak a szükségessége, amelyek korábban általában rejtve maradtak a nagyközönség előtt. Az 1956-os népfelkelés óta először került sor nyilvános tiltakozásokra, éspedig pontosan a nagymarosi vízlépcső építésének leállítása érdekében. A Duna-kör egy széleskörű mozgalmat fogott össze, amely visszhangra talált a többi szovjet uralom alatt álló országban is. Ilyen körülmények között a közvélemény jelentős manipulációját 5 emlegetni alapvető történelmi hiba. Úgy tűnik továbbá, hogy a szlovák kereset nincs tisztában a parlamenteknek egy demokratikus államban játszandó szerepével. 6 5. Nem csupán a közvélemény és a Parlament juttatta kifejezésre a környezetvédelem fontosságának tudatosodását. Magyarország egyre intenzívebben vett részt az e területen folyó nemzetközi együttműködésben. 1977 és 1989 között, azaz az 1977. évi Szerződés megkötése, 7 illetve a végrehajtásának ideiglenes felfüggesztése közötti időszakban Magyarország 12 jelentős, környezetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezményhez csatlakozott. 8 Ugyanebben az időszakban 4 SZK 3.04, 3.32, 3.50. bek. 5 SZK, 3.54-3.55 bek. 6 Ld. pl. SZK 3.24, 4.01 bek. in fine, 4.69-4.71, 6.83, 6.84, 6.88, 7.07, 8.44 bek. 7 Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabčíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről, Budapest, 1977 szeptember 16., 1109 UNTS 236; 32 ILM 1247; MK, Mellékletek. 3. köt., 21. mell. (a továbbiakban: az 1977. évi Egyezmény ). 8 Ezek a következők (a magyar ratifikálás dátuma, stb. zárójelek között): * Egyezmény a Világ Kulturális és Természeti Örökségének Megóvásáról, Párizs, UNESCO, 1972 nov. 16. (1977 nov. 14.) 3
4 egyúttal két világméretű egyezményt is aláírt, úgy mint az ENSZ Tengerjogi Egyezményét, valamint a Veszélyes Hulladékok Nemzetközi Szállításának és Elhelyezésének ellenőrzéséről szóló Bázeli Egyezményt. Mindez tanúsítja mind a közvélemény, mind pedig a kormány egyre erősebb meggyőződést a környezetvédelem elsődlegességéről. 6. Ezzel szemben a környezetről alkotott szlovák felfogás sajátosan elavult. Az 1989-es politikai változásokat követően hivatalos megerősítést nyert az a tény, hogy Csehszlovákia azok között az országok között van, amelyek környezete a korábbi évtizedek során a legnagyobb károkat szenvedte el, különösen a gondatlan iparosításnak köszönhetően. 9 * Egyezmény a Veszélyeztetett Növény- és Állatfajok Nemzetközi Kereskedelméről, Washington, 1973 március 3. (1985 május 29.) * Kiegészítő Jegyzőkönyv az 1949 augusztus 12-i Genfi Egyezményhez a Nemzetközi Fegyveres Konfliktusok Áldozatainak Védelméről, (I. sz. Jegyzőkönyv), Bern, 1977 június 8. (1989 április 12.) * Egyezmény a Vándorló Fajták Megőrzéséről, Bonn, 1979 június 23. (1983 július 12.) * Egyezmény az Európai Élővilág és Természetes Élőhelyek Megóvásáról, Bern, 1979 szeptember 19. (1989 november 16.); * Egyezmény a Nagykiterjedésű Nemzetközi Légszennyezésről, Genf, 1979 november 13. (1980 szeptember 22.), és jegyzőkönyvei: Genf, 1984 szeptember 28 (1985 május 8.); Helsinki, 1985 július 8. (1986 szeptember 11.); Szófia, 1988 október 31. (Magyarország 1989 május 3-án írta alá, és 1991 november 12-én hagyta jóvá e jegyzőkönyvet); * Egyezmény az Ózonréteg Védelméről, Bécs, 1985 március 22. (1988 május 4.); * Egyezmény az Ózonréteget Csökkentő Anyagokról, 1987 szeptember 16. (1989 április 24.); * Egyezmény a Nukleáris Balesetekkel kapcsolatos Korai Értesítésről, Bécs, 1986 szeptember 26. (1987 március 10.); * Egyezmény a Nukleáris Balesetekkel és Radiológiai Veszélyhelyzetekkel kapcsolatos segítségnyújtásról, Bécs, 1986 szeptember 26. (1987 március 10.). 9 Az alábbi szemelvények a CSSZSZK Rio-i jelentéséből (1992) alátámasztják ezt: A CSSZSZK gazdasági növekedésének jellemzőiből látható, hogy a gazdaság rendkívül kevéssé volt hatékony, rendkívül magas energia és anyagköltségek mellett termelt, jelentősen függve a természeti erőforrásoktól és súlyos környezeti hatásokat okozva. 4
5 A szlovák kereset azonban még ma is a környezetvédelem régi, technokrata megközelítését tükrözi, amely a környezetvédelmet leginkább úgy fogja föl, mint ami a lakosság árvizektől való megóvásából áll. Egyetlen példa is elegendő e hozzáállás érzékeltetésére. A szlovák keresetben az 1977. évi Szerződés aláíróinak a közös befektetés költségeivel kapcsolatos felelősségét részletező táblázathoz mellékelt térkép 10 nem tartalmazza a növényzet helyreállításának költségeit sem magyar, sem pedig szlovák területen. Szlovákia szemében a fő környezeti romlás abban áll, hogy egy hatalmas, több mint 400 hektárnyi kiásott és megerősített területet nem töltenek föl vízzel. A szlovák kereset hozzáteszi: minden képzeletet felülmúl e hatalmas földből kitépett terület környezeti katasztrófája, melyet szándék szerint 196 millió köbméter vízzel kellett volna feltölteni, és most feltöltetlenül marad. 11 E logika mentén tehát éppen a projekt elhagyása az, ami súlyos csapást mér a környezetvédelemre. 12 Így azután nem meglepő, hogy Szlovákia a környezetvédelem általánosan elfogadott fogalmát elutasítja és mint a mitikus őseredethez való visszatérés 13 iránti vágyat gúnyolja. Jellemző az is, hogy Szlovákia, figyelmen kívül hagyva a környezeti romlás megelőzésének szükségességét, azt állítja, ezen a téren valamennyi felmerülő problémát meg tud - és meg is fog - oldani a megfelelő megfigyelési módszerekkel, 14 anélkül azonban, hogy megvilágítaná, mit is kell értenünk az ilyen módszerek alatt. Sorra figyelmen kívül maradnak az olyan általánosan elfogadott, elemi alapelvek, mint a környezeti kockázat felmérése, a hosszú távú hatások figyelembe vétele, a víz, talaj és biológiai sokféleség összefüggései, vagy az ökológiai folyamatok és az életfenntartó rendszerek fontossága. Egyes térségekben a környezet állapota katasztrofális... A szennyezés érinti a levegőt, a vizeket és az élelmet; a talaj minősége gyenge; az erdők legnagyobb része súlyosan károsult; az ország tönkre van téve, ökológiai stabilitását elvesztette, a biodiverzitás csökkent. Ld. még: UNESCO Európai Gazdasági Bizottsága, az EGB Kormányainak Környezetvédelmi és Vízügyi Főtanácsadói: Csehszlovákia: Gazdaság és környezet, ENVWA/WG.2/R.12, EC.AD/WG.1/R.12, 1992 november 10. 10 SZK, 28. illusztráció. a 77. o. után. 11 SZK, 6.103 bek. Ld. még SZK, 6.83, 6.132, 6.140, 7.20, 7.32, 7.33, 8.880. 12 SZK, 6.132 bek. 13 SZK, 7.87 bek. 14 SZK, 8.47, 8.89 bek. 5
6 7. Szembeszökő a különbség az általánosan elfogadott környezetvédelmi koncepciók és e megközelítés között. Az 1972-es Stockholmi Értekezlet alapelvei, amelyeket sok tekintetben megismétel az 1975-ös Helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmánya, megjelentek ugyan az 1977. évi Szerződésben (5., 19. és 20. Cikk), de ezeket a felek nem alkalmazták, s különösképpen nem alkalmazta Csehszlovákia, az a fél, amelyet a Közös Egyezményes Terv értelmében a környezetvédelemért nagyobb szerződéses felelősséget terhelt. Hasonlóképpen figyelmen kívül hagyták mindazon későbbi fejleményeket, amelyek olyan nemzetközi nyilatkozatokban nyertek kifejezést, mint az 1982. évi Világ-Charta a Természetért, vagy az 1992. évi Rió-i Nyilatkozat a Környezetvédelemről és Fejlesztésről, illetve a különféle idevágó nemzetközi egyezmények, különösen az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága égisze alatt létrejött egyezmények. A C Változat kifejlesztésére a Rio de Janeiro-i Környezetvédelmi és Fejlesztési Értekezletre való felkészülés legutolsó hónapjaiban került sor, működésbe helyezése pedig kevesebb, mint öt hónappal követte a Rió Nyilatkozat és a 21. sz. Cselekvési Program aláírását. Semmi nem utal arra, hogy Szlovákia bármit is tett volna, hogy cselekedeteiben megvalósítsa az Értekezlet által lefektetett alapelveket, úgy mint a fenntartható fejlődés, a nyilvános részvételt, a várható hatások előzetes felmérését, vagy az elővigyázatosság alapelvét. Ennek megfelelően azzal, hogy a nemzetközi testületek döntései, a Szlovák Környezetvédelmi Hatóság határozatai, sőt a szlovák vízügyi törvény rendelkezései ellenében is az Öreg-Duna vizét visszatartotta, a Szlovák Kormány világossá tette, mily kevéssé hajlandó tiszteletben tartani a környezetet általában, illetve különösképpen egy szomszédos ország környezetét. Stratégiája arra irányult, hogy egyoldalúan és lépésről lépésre visszafordíthatatlan helyzeteket teremtsen. 8. Talán a környezetvédelmi problémák és azok jelentősége iránti érzékenység e hiánya a gyökere annak a többszörösen megismételt szlovák állításnak, miszerint Magyarország rosszhiszeműen cselekedett: Annak ellenére, hogy ez valójában nem több, mint ürügy, Magyarország makacsul környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozik abbéli igyekezetében, hogy igazolja az 1977. évi Szerződés megszüntetésére irányuló szándékát. 15 15 SZK 6.132 bek. 6
7...a környezetvédelem kényelmesen felhasználható volt olyan érvként, amely a valódi, gazdasági természetű indokot hivatott elfedni. 16 9. E vádakat alátámasztandó, Szlovákia bizonyítékként Marjai József magyar miniszterelnök-helyettes 1984 március 19-én kelt, a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez intézett levelére hivatkozik. 17 Ez a levél nyilvánvalóan egy olyan belső vita töredék-eleme, amely mindkét országban folyt, s önmagában semmiféle ürügy meglétét nem igazolja. A levélnek nem volt gyakorlati következménye az eseményekre nézve; a nagymarosi munkák felfüggesztéséről csak öt évvel később született döntés. 18 10. Amint az bizonyítani fogjuk, Szlovákia vádaskodásai, melyek szerint Magyarország rosszhiszeműen cselekedett volna, minden tényalapot nélkülöznek. 19 11. A szlovák kereset lényeges ténybeli hibákat tartalmaz. Azt olvashatjuk, hogy a [nagymarosi] lépcső alatt nem sokkal a Duna két csatornára oszlik, létrehozva a Szentendre nevű kis szigetet. 20 Ez a kis sziget valójában 25 km hosszú, Nagymarostól 2 kilométerre kezdődik, és Budapest határáig nyúlik. Ez Budapest kétmillió lakosának fő ivóvízforrása. Éppen ezért pontatlan az állítás, miszerint... a Budapestet ellátó kutak messzire helyezkedtek el attól a területtől, amelynek talajvizét befolyásolta volna a Bős-Nagymaros projekt - kivéve, ha a projektet Bős környékére korlátozva képzeljük el, amit viszont a szlovák kereset nem szándékozik megtenni. 21 Budapest ivóvízkészletének megvédése a projekt okozta romlás veszélyétől egyike volt a fő megfontolásoknak, amelyek Magyarországot arra vezették, hogy felfüggessze a nagymarosi munkálatokat. A szlovák kereset állítása szerint Budapest vizének rossz minősége javarészt a Budapestről származó szennyezésnek tudható be, 22 valójában azonban a budapesti 16 SZK 8.38; Ld. még SZK 3.56, 8.29, 8.34 bek. 17 SZK 3.37 bek. és köv. Ld. még. SZK 29. mell. 18 A Marjai levél részletes tárgyalására ld. 2.11-2.16 bek. 19 Ld. alább, 2.117-2.127 bek. 20 SZK, 2.56. bek. 21 SZK, 3.55. bek. 22 SZK 2.105-2.106 bek. 7
8 ivóvíz-szükséglet kétharmadát a felvízi Északi Vízművek látja el, amit a város elvileg sem szennyezhet. E vízművek központja a Szentendrei sziget. Általában, a kutakból vett víz minden további kezelés nélkül alkalmas emberi fogyasztásra. 23 12. Szlovákia a tényeket olyan megvilágításban mutatja be, amely helytelen következtetésekre adhat alapot. Keresetében azt állítja, hogy míg Magyarország energiatermelését atomerőművekre alapozza, addig Szlovákia tiszta vízenergiát használ. 24 Sőt, keresetében még egy fényképet is szerepeltet a Paksi Atomerőműről a Duna partján. 25 A kereset elmulaszt említést tenni arról a tényről, hogy 1993-ban Szlovákia áramtermelésének több, mint fele nukleáris energiából származott (53,6%), ami jelentősen meghaladja a magyarországi 43,3%-os értéket. Továbbá, 1993 során Szlovákiában további négy reaktor építése folyt Mochovcében, amelyek üzembe állításával közel megkétszereződik az ország nukleáris kapacitása. 26 Magyarországnak nincsenek hasonló tervei a nukleáris energiatermelés bővítésére, ahogyan a magyar fél annak sem érzi szükségességét, hogy fényképeket közöljön a meglévő, vagy építés alatt álló szlovák atomerőművekről. 13. További példát szolgáltat a szlovák kereset 19. számú illusztrációja, 27 amely a vízenergia-potenciál kihasználtságának százalékértékét mutatja. Célja, hogy rávilágítson: Magyarország a teljes potenciál 5,6%-os kihasználásával elhanyagolja ezt az energiaforrást, míg a szlovák felhasználás 52,6%-os. Amiről itt nem esik szó, az az úgynevezett potenciál megállapítására szolgáló módszer, mely nyilvánvalóan nem vesz tudomást arról az egyszerű tényről, hogy Magyarország jobbára sík terület, amelynek legnagyobb része alkalmatlan vízenergia termelésére. 28 23 MK, 1. köt., 427-428. o., ld. még 29. ábra, 489. o. 24 SZK 1.50-1.56, 2.84 bek. 25 SZK 13. illusztráció., 1.15. bek. 26 Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, PR 94/17 dokumentum, 1994 május 10.; MEK Mellékletek. 3. köt., 94. mell. Ld. bővebben alább, 1.203 bek. 27 SZK, 36. o. 28 Ld. még alább az 1.200 bekezdést. A teljesség igénye nélkül, egyéb ténybeli hibákat is említhetünk az SZK-ben. A Duna magyarországi szelvényének teljes hossza nem 450 km (SZK 1.04. bek), hanem 417 km, amelyből 143 km közös Szlovákiával, 274 km pedig kizárólag magyar területen van. Nem igaz az sem, hogy a Szigetközben nincsenek védett területek (SZK, 2.110 bek.). Egy 1987 április 4-én 8
9 14. A szlovák kereset folytatása annak a politikának, amelyben nem fedik egymást a szavak és a tettek, s amelynek a lényege egy olyan stratégia, mely mielőbb szeretné elérni azt a pontot, ahonnan már nincs visszatérés. A szlovák kereset idézi a csehszlovák miniszterelnök 1992 szeptember 23-én kelt levelét, amely hangsúlyozza, hogy a C Változat - mint ideiglenes műszaki megoldás - nem foglalta magában a Duna elterelését. 29 Egy hónappal később azonban a C Változat indulásaként sor került a Duna csaknem teljes vizének elterelésére. Másutt a szlovák kereset elismeri, hogy két fő munkafázist terveznek a Duna hasznosításának optimalizálására Csúnnál (Čunovo), s ezek között szerepel két vízerőmű megépítése is. 30 Nem világos, hogy az efféle építkezések miként férnek össze egy ideiglenes műszaki megoldással. A szlovák kereset cáfolata 15. A tények ilyetén bemutatásával szemben - ami nem egyéb, mint a megkezdődött és mindmáig folyamatban lévő környezetvédelmi, tudományos és gazdasági vita szánalmas kiforgatása - Magyarország megragadja az alkalmat, hogy újfent kinyilvánítsa álláspontját, s további bizonyítékokat terjesszen elő. Az alábbi szemelvények csupán a Bíróság elé terjesztett kérdéseket kívánják illusztrálni. 16. Annak ellenére, hogy Szlovákia ragaszkodik ahhoz az állításhoz, miszerint az eredeti terv megvalósítása kimondottan jótékony környezeti hatással járt volna, 31 valójában e projekt az egyedülálló vízi és vidéki ökológiai rendszerek nagy vízerőművek révén történő megzavarására szolgáltatott példát, mely veszélyezteti a nagymennyiségű és egyedülálló földalatti vízkészleteket, s drasztikus hatással van az ártéri erdők és mellékágak rendszereire. 32 Egy másik résztvevő szavaival, az kelt magyar rendelet a Szigetköz területéből 9158 hektárt nyilvánított természetvédelmi területté, ennek 65%-át, vagyis 5984 hektárt erdő borítja. 1/1987 (III. 15) sz. MT Rendelet, 1987 március 15., MEK, Mellékletek, 3. köt., 42. mell. 29 SZK 4.86 bek. 30 SZK 5.35 bek. 31 SZK 2.108-2.115 bek. 32 CSSZSZK Rio-i Jelentés (1992) 92. o. 9
10 Eredeti Terv egy természet ellen való, totalitáriánus, gigantomán emlékmű. 33 17. Annak ellenére, hogy Szlovákia állítása szerint Magyarország rosszhiszeműen járt el, amikor nem létező veszélyekkel kapcsolatos üres környezetvédelmi érvekre hivatkozott, 34 az ilyen veszélyek általában igenis minden kétséget kizáróan fennállnak a duzzasztórendszerekkel kapcsolatban, ahogyan fennálltak az eredeti tervvel kapcsolatban is. Csehszlovákia gyakorlatilag azonos környezeti érvek alapján szólította fel 1984-ben Ausztriát, hogy tekintsen el a hainburgi vízerőmű megépítésétől, 35 illetve 1988-ban, amikor hosszú idő után elállt a Prágától délnyugatra fekvő Berounka folyó völgyében építendő duzzasztó és vízerőmű tervétől azon az alapon, hogy az jóvátehetetlen módon veszélyeztetné a tájegység természeti örökségét. 36 18. A szlovák kereset azt sugallja, hogy Magyarország aggodalma a vízlépcsőrendszer által okozott környezeti károkkal kapcsolatban egészében a tudományos fantasztikum birodalmába tartozik. 37 Ám az aggodalmak távolról sem voltak fantazmagóriák. Egy tekintélyes forrás 1988-ban megfogalmazott véleménye szerint:... nagy valószínűséggel lehet negatív hatásokra számítani. Általában véve e negatív hatások hosszantartó, vagy akár állandó természetűek lesznek. A [vízlépcsőrendszer] nemkívánatos mellékhatásai mindenekelőtt csehszlovák területeket érintenek. 38 33 Václav Havel elnök a Magyar Televízió Panoráma műsorában, 1991 február 15-én, idézi a BBC Nemzetközi Adások Összefoglalója, EE/0999 A2/5, 1991 február18; MEK Mellékletek, 3. köt., 88. mell. 34 SZK 6.132 bek. 35 The Economist (Európai kiadás), 1984 december 8, 68. o.; MEK, Mellékletek, 3. köt., 76. mell. 36 Csehszlovák SR/33, 1988 szeptember 1; MEK, Mellékletek, 3. köt. 78. mell.; Reuters Library Report, 1988 március 31.; MEK Mellékletek, 3. köt., 77. mell. 37 SZK 4.68 bek. 38 A Csehszlovák Tudományos Akadémia Biológiai Társasága Ökológiai Szekciójának Állásfoglalása a Gabčíkovo-Nagymaros vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban, 1988 november 14., Prága, 6. o., MEK Mellékletek, 3. köt., 43. mell. 10
11 19. Bár Szlovákia véleménye szerint a nagymarosi építkezés környezeti következményei minimálisak volnának, 39 egy másik vélekedés szerint: az egyik legjobb megoldás a nagymarosi vízerőmű projekt teljes elhagyása lenne, miközben sor kerülhetne egy alacsony szintű duzzasztómű építésére a folyami hajózás számára, párhuzamosan a bősi vízerőmű-tervek alapvető átalakításával és s projekt egészének korrekciójával a régió ökoszisztémája támasztotta követelményeknek megfelelően... 40 20. Annak ellenére, hogy Szlovákia azt állítja, a nemzetközi jog általános szabályai - az egy pacta sunt servanda kivételével - nem vonatkoznak a jelen ügyre, 41 és különösen a nemzetközi jognak a környezetvédelemmel kapcsolatos szabályai a puha jog 42 kategóriájába sorolhatók, mások amellett szálltak síkra, hogy a környezet problémáját a külpolitika egyik prioritásává kell tenni... Hatalmas kiadásokkal kell számolnunk az Európai Közösség országainak szigorú szabályait kielégítő ökológiai normák bevezetésével kapcsolatban. 43 21. Annak ellenére, hogy Szlovákia állítása szerint a Bioprojekt (1975-1976) szokatlanul széleskörű és részletes megközelítés-módú 44 átfogó környezeti hatásvizsgálat volt, a szlovák Víz- és Erdőgazdálkodási Minisztérium megrendelésére 1990-ben készült Hydro-Québec Jelentés a Bioprojekttel kapcsolatosan megjegyzi: 39 SZK 2.97 bek. 40 J. Vavrousek, a Csehszlovák Környezetvédelmi Minisztérium Szövetségi Bizottságának elnöke, idézi a BBC Nemzetközi Híradások Összefoglalója, EE/1146 B/5, 1991 augusztus 1.; MEK Mellékletek, 91. mell. 41 Ld. pl. SZK 7.72 bek. 42 Ld. pl. SZK 7.74 bek. 43 Marian Calfa, a CSSZSZK miniszterelnöke, idézi a BBC Nemzetközi Híradások Összefoglalója, EE/0809 C1/1, 1990 július 6.; MEK Mellékletek, 3. köt., 85. mell. 44 SZK 2.20 bek. 11
12 Emlékeztetni kell itt arra a tényre, hogy a projekt koncepciója már adott volt, s a kormány semmilyen további változatok környezeti szempontból való összehasonlítását nem igényelte. 45 A Hydro-Québec nem állt egyedül ezzel a véleményével: még 1992 decemberében is elhangzott, hogy az akkor rendelkezésre álló információ elégtelen, s nem szolgáltat megfelelő alapot a C Változat üzembe helyezéséhez, különösen, mivel nem készült vizsgálat a bősi projektnek a talajvízre gyakorolt összetett hatásáról. 46 22. Annak ellenére, hogy a szlovák kereset azt sugallja, hogy az eredeti terv a Duna e szakaszának alapos kutatásokon alapuló, és környezetvédelmileg fenntartható fejlesztését 47 képviseli, s hogy korábbi vizsgálatok a felek számára kielégítően bizonyították, hogy a projekt sem a felszíni vizekre, sem a talajvízre nem gyakorolna elfogadhatatlan mértékű negatív hatást, 48 egy másik vélemény - 1990 október 26-án - a következőképpen fogalmazott: A talajvíz a Duna medence növény- és állatvilága, illetve az ott élő emberek számára mind szlovák, mind magyar területen az egyik legfontosabb vízforrást jelenti. A talajvíz minőségével kapcsolatban megindult folyamatok aggodalomra adnak okot. A talajvíz minőségromlása és szennyeződése ugyanis sokkal komolyabb mértékű, mint gondoltuk, s e minőségromlás a korábban feltételezettekhez képest gyorsabban folyik. 49 E vélemény szerint, amire szükség lenne, az egy átfogó vizsgálat... amely értékelné és igazolná a korábbi tevékenységek, illetve az új vízenergia felhasználására irányuló fejlesztés hatásait. 50 A jelen 45 Hydro-Québec Jelentés (1990) 88. o., MEK Mellékletek, 5. köt. (I. rész), 9. mell. Ld. bővebben a 1.20-1.41 bekezdésekben. 46 A szlovák Környezetvédelmi Minisztérium Közleménye az 1992 december 2-i szlovák kormányülésről, 1992 december 4., MEK, Mellékletek, 3. köt., 57. mell. 47 SZK 2.118 bek. 48 SZK 2.15 bek. 49 Csehszlovák-Magyar Együttműködési Megállapodás-tervezet a PHARE programban - Környezetvédelem: A Duna-medencei síkság felszíni és talajvízi modellje Pozsony és Komárom között: a vízkészletek és a vízgazdálkodás ökológiai modellje, 1990 október 26. Az 1990. október 26-án Magyarországnak átadott csehszlovák javaslat; SZK, 82. mell., 189. o., MEK Mellékletek, 3. köt. 49. mell. 50 Uo. 12
13 ellenkereset elkészültének napjáig e vizsgálatnak nem sikerült egyértelmű eredményeket produkálni, ami ismét csak mutatja az eredeti terv és a C Változat környezeti hatásait körülvevő tudományos bizonytalanságot. 23. Annak ellenére, hogy a szlovák kereset állítása szerint a C Változat nem okoz kárt, 51 s azt az elképzelést, miszerint a Bős- Nagymaros projekt nagymérvű talajvíz-szennyezést okozna, bízvást elfeledhetjük, 52 felelős környezetvédelmi szaktekintélyek széles körben figyelmeztettek a C Változat veszélyeire, így például: * nem teljesültek azok az előírások, melyeket a szlovák jogszabályok a talajvíz és az ökoszisztéma védelme érdekében tartalmaznak; * a C Változat üzembe helyezése a szükséges szlovák engedélyek beszerzése nélkül történt meg; * nem sikerült kiküszöbölni a C Változatnak a Csallóköz (Zitny Ostrov) talajvízére gyakorolt negatív hatásait; * nem készült vizsgálat a C Változatnak a talajvízre gyakorolt hatásával kapcsolatban, ugyanakkor a Pozsonyi Vízügyi Kutatóintézet (VUVH) által készített tanulmány, más tanulmányokkal összhangban, arra a következtetésre jutott, hogy valószínűsíthető a C Változat negatív hatása a talajvízre; * az előzetes eredmények amellett szólnak, hogy a Csallóköz térségének talajvízkészlete tönkre fog menni, jóvátehetetlen károkat okozva a létfontosságú ivóvíz-ellátásban; * a Duna mellékágainak vízhozamában beállott csökkenéssel kapcsolatosan nem végeztek vizsgálatokat; a Duna elzárása és a tározó feltöltése elzárta és megszüntette a mellékágak és a Duna kapcsolatát, nagymérvű halpusztulást okozott, tönkretette a belső delta lombozatának ökoszisztémáját és egyes fajták térségből való kipusztítását vagy kihalását, illetve az erdő ökoszisztémájának megváltozását eredményezte; 51 SZK 7.44 bek. 52 SZK 5.56 bek 13
14 * a C Változat nem csupán a szlovák környezetvédelmi jogszabályokat sérti, hanem nemzetközi egyezményeket is (amilyen például az 1971. évi Egyezmény a Nemzetközi Jelentőségű Árterületekről). 53 24. A szlovák kereset állításai egyaránt cáfolhatók a magyar és a nemzetközi források alapján. A jelen ellenkereset felépítése 25. A jelen ellenkereset két részre oszlik. Az I. Rész elsősorban a vita alapjául szolgáló tényekre összpontosít, válaszul a szlovák kereset I. Részére. Az 1. Fejezet azt elemzi, milyen mértékben tekinthető az eredeti terv - ahogyan a szlovák kereset állítja - olyan valódi válasznak a táj környezeti és egyéb problémáira, amely egyaránt megállja a helyét tudományos, gazdasági és környezetvédelmi szempontból. A 2. Fejezet a feleknek a vita során tanúsított magatartását tárgyalja, s a szlovák kereset állításaival szemben bizonyítja, hogy Magyarország készen állt a vita kielégítő tárgyalásos rendezésére, valamint, hogy aggodalmai az eredeti terv környezeti és egyéb következményeivel kapcsolatban valósak és lényegesek voltak. A 3. Fejezet magával a C Változattal foglalkozik, rámutat annak káros hatásaira, illetve a működtetésével járó folyamatos veszélyekre. Megkérdőjelezi továbbá Szlovákia folyamatosan hangoztatott állítását, miszerint a C Változatot bármilyen értelemben is ideiglenes objektumnak szánták volna. 26. A II. Rész azokat a jogi kérdéseket tárgyalja, melyek vonatkozásában felek között nézetkülönbség van, feleletül a szlovák kereset II. Részére. A 4. Fejezet a felek jogi álláspontját tekinti át, ahogyan azt eddig kifejezésre juttatták és amennyiben ezek eltérnek egymástól. 54 Az 5. Fejezet bizonyos, a munkálatok felfüggesztésével, illetve az 1977. évi Szerződés későbbi megszüntetésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, valamint a megszüntetés joghatásaival. A 6. Fejezet rámutat a C Változat és működése jogsértő természetére. A 7. Fejezet - a szükséges előzetes megközelítésben - a jogorvoslattal kapcsolatos kérdéseket vizsgálja. 53 A szlovák Környezetvédelmi Minisztérium Közleménye az 1992 december 4-i szlovák kormányülésről, 1992 december 4., MEK, Mellékletek, 3. köt., 57. mell. 54 A szlovák kereset hallgat egy sor jogi kérdésről, ld. 4.01. 14
15 27. A fentieken túlmenően a jelen ellenkereset II. Kötete a vitában felmerült tudományos kérdések integrált összefoglalását nyújtja nemzetközi és magyar tudósok tollából. A témára vonatkozó tudományos tanulmányok, illetve a C Változatnak a térségre gyakorolt hatását felmérő, folyamatban lévő munkálatok eredményei képezik ennek a kötetnek a mellékleteit. 15
I. RÉSZ: A TÉNYEK
17 17
18 I. FEJEZET AZ EREDETI TERV CÉLJAI ÉS A TÉRSÉG PROBLÉMÁI 18
19 1.01. A szlovák kereset az Eredeti Tervet úgy mutatja be, mint egyetlen lehetséges megoldást egy sor azonnali intézkedést követelő problémára a Duna szlovák-magyar szakaszán (ami akkoriban természetesen még csehszlovák-magyar szakasz volt). Mi több, a szlovák kereset szerint a projekt nem csupán a megtervezése illetve igazolása idején érvényben lévő KGST-előírásokat, hanem a folyamszakasz gazdasági és környezeti racionalitás mai követelményei szerinti optimális kihasználásának igényét is kielégíti. Nem csupán arról van szó, hogy a projekt egy közös megegyezéssel elfogadott megoldást jelentett, hanem Szlovákia véleménye szerint ez volt, és ez is maradt minden szempontból a legjobb megoldás. 1 A szlovák kereset tehát nem csak azt tárgyalja, hogy az 1977. évi Szerződés előírta az Eredeti Terv megvalósítását, hanem a javaslat önmagában vett előnyeire is hivatkozik. 2 1.02. Kétségkívül, a Bíróság számára nem könnyű érdemi döntést hozni egy nagy ipari beruházás előnyeivel kapcsolatban. Másfelől ugyanakkor a projekttel, illetve a C Változattal kapcsolatos számtalan ténybeli, tudományos és műszaki kérdés vitás a felek között, s így részét képezi a tényállásnak. Ennek megfelelően, ez a fejezet - a lehetőségekhez képest a legrövidebben - válaszol a szlovák kereset I. és II. Fejezetének e kérdésekkel kapcsolatos állításaira. 1.03. Konkrétan, a jelen fejezet a következő kérdésekkel foglalkozik. Mindenekelőtt rövid kritikáját adja a szlovák kereset mögött meghúzódó, az Eredeti Tervvel kapcsolatos filozófiának és felfogásnak (ld. A SZAKASZ, 1.04-1.12 bekezdések). Másodszor, szembeállítja az Eredeti Terv céljainak az 1977. évi Szerződésben található hiteles leírását azokkal az átértelmezésekkel, amit a szlovák kereset közöl (ld. B SZAKASZ, 1.13-1.19 bekezdések). Harmadszor, rámutat arra a tényre, hogy nem történt meg a nemzetközi előírásoknak megfelelő környezeti hatásvizsgálat, sem az 1977. évi Szerződés megkötése előtt, sem pedig azt követően (ld. C SZAKASZ, 1.20-1.35 bekezdések). Negyedszer, összefoglalja a jelen kereset II. Kötetében található, kiterjedt mellékletanyaggal alátámasztott Tudományos Értékelés legfontosabb eredményeit 1 Ld. pld. SZK 1 & 2 Fejezet, passim. 2 Miközben a magyar félnek a projekt környezeti kihatásait illetően a folyó mindkét partjára vonatkozó aggodalmait rendkívüli, arrogáns és elfogadhatatlan jelzőkkel illeti (SZK 8.114 bek.), Szlovákia azt állítja, hogy a projekt jelentős előnyt biztosít Magyarország számára (SZK 9.19 bek.). 19
20 (ld. D SZAKASZ, 1.36-1.168 bekezdések). Ezt követően azokat a konkrét témaköröket tárgyalja, melyeket a szlovák kereset mint az Eredeti Terv előnyeit emel ki, így az árvízvédelmet (ld. E SZAKASZ, 1.169-1.174 bekezdések), a hajózást (ld. F SZAKASZ, 1.175-1.186 bekezdések), valamint a villamosenergia-termelést (ld. G SZAKASZ, 1.187-1.200 bekezdések). Végezetül pedig az Eredeti Tervet más nemzetközi, vízenergia felhasználásra irányuló projektekkel összehasonlítva vizsgálja, megcáfolván azt a szlovák állítást, hogy a Bős- Nagymarosi vízlépcső is csak egy a sok gát közül (ld. H SZAKASZ, 1.201-1.210). A SZAKASZ: A SZLOVÁK KERESET MÖGÖTT MEGHÚZÓDÓ FELFOGÁS 1.04. Magyarország a Duna természetes erőforrásainak kihasználását, illetve az azokkal való gazdálkodást a fenntartható fejlődés elvének megfelelően igyekezett megközelíteni, különösen azáltal, hogy a környezetvédelmet a fejlődési folyamat integráns részeként kezelte. Szlovákia hamisan értelmezi a fenntartható fejlődés fogalmát, figyelmen kívül hagyva természet és a fejlődés egységét, a természetes erőforrások és folyamatok kölcsönös függőségét, valamint a környezeti károk és veszélyek szerepét a gazdasági megvalósíthatóság vizsgálatában. Megközelítésmódja a tudománnyal és technikával szemben az 1960-as években kialakult felfogásra emlékeztet, amikor kevés figyelmet fordítottak a technológiai fejlődés következményeire, egyértelműen jótékonynak tételezve fel azokat. Bár e felfogás bizonyos mértékig valamennyi iparosodott országban megjelent, a KGST Alapító Okirata axiómának tekintette, hogy az állam feladata hogy előmozdítsa... az országok iparosodásának szintjét, és ez a cél minden más céllal szemben elsőbbségre tett szert. 3 Ezzel szemben az 1972. évi Stockholmi Nyilatkozat felismerte az ember okozta károk növekvő számú bizonyítékát több térségben, és hogy elérkeztünk a történelemnek arra a pontjára, amikor cselekedeteinket a világon mindenütt úgy kell formálnunk, hogy nagyobb figyelmet fordítunk azok környezeti következményeire. 4 A gondolkodásmód változását tükrözi a Helsinki 3 A Kölcsönös Gazdaság Segítség Tanácsának Alaptó Okirata, Szófia, 1959. december 14., 368 UNTS 237, 1. Cikk. 4 Az ENSZ Emberi Környezet Értekezletének Stockholmi Deklarációja, 1972. június 16, Preambulum; UN Doc A-CONF.48-14; forrás: 11 ILM 1416 (1972). 20