A ZSIDÓ NEVELÉS SAJÁTOSSÁGAI

Ajánlani szeretném e dolgozatomat a mártírhalált elszenvedett családtagjaim emlékére: a salgótarjáni Lauter, a somoskıújfalui Neumann és a Karancskeszibıl származott Weisz család áldozatainak. Tóth Andrea

TÓTH ANDREA A ZSIDÓ NEVELÉS SAJÁTOSSÁGAI TÉMAVEZETİ: DR. HABIL. DOMÁN ISTVÁN FİRABBI, EGYETEMI TANÁR ORSZÁGOS RABBIKÉPZİ ZSIDÓ EGYETEM ZSIDÓ VALLÁSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA BUDAPEST 2008

Tartalom Bevezetés...4 A család nevelı szerepe a bibliai történetekben I. A család, mint a mikrotársadalom alapja...8 II. A család fogalmáról...10 III. A család funkciói különbözı szociológiai kutatások alapján...12 IV. A család vallási funkciójának jellemzıi...13 V. A család jelentısége a zsidó hagyományban...14 VI. A zsidó családi nevelés jellemzıi a Tóra törvényeinek a szellemében...16 VI.1. A szülık tisztelete...16 VI.2. A házastársak egymás iránti tisztelete...17 VI.3. Az idısek tisztelete...17 VI.4. A tanító tisztelete...18 VI.5. Az idegenek iránti szeretet megtanítása...18 VI.6. Az állatok szeretetének megtanítása...19 VI.7. A rágalmazás elítélésének a kinyilvánítása...19 VI.8. A mások segítésének fontossága...20 VII. A család szerepe a zsidó vallásra való nevelésben...20 VIII. A zsidó etika szellemiségének megjelenése a zsidó családi életben...25 IX. A család tagjainak jogi védelme a zsidó vallási törvényekben...28 IX.1. A mózesi törvények védték a családtagokat...28 IX.2. A törvények a házasság elıtti nemi kapcsolatot megtiltották...29 IX.3. A törvények a házassági hőséget hirdették...30 IX.4. A törvények a házasság tisztaságát védték...31 IX.5. A családok egységét, a sógorházasság törvénye is védte...31 IX.6. Az elsıszülött fiút törvény védte...32 IX.7. A szülıket az engedetlen gyermekükkel szemben törvény védte... 32 X. A zsidó vallási nevelés folyamata...33 X.1. A nevelésrıl alkotott elképzelések...33 X.2. A nevelésrıl alkotott elképzelések a zsidó forrásokban...34 X.3. A nevelés feladatai...36 A zsidó vallásos életre nevelés a gyermek különbözı életszakaszaiban I. A születés körüli eseményektıl hároméves korig...41 II. Hároméves kortól tizenegyéves korig...42 III. Tizenkétéves kortól felnıttkorig...43 IV. Gyermekvédelem a zsidó hagyományban...44 V. Az imák és az ünnepek szerepe a gyermeknevelésben...46 VI. A tanulás fontossága a zsidó hagyományban...57 VI.1. A tanulás fontossága...57 VI.2. A tanház szentsége...58 VI.3. Az apa, mint tanító...58 VI.4. A tanító személye...59 VI.5. A tanulás módszere...60 VI.6. A tanulók személye...62

VI.7. A tanulói képességek...62 VI.8. A tanház felszereltsége és a taneszközök...63 VI.9. Korczak és a zsidó nevelés...64 VI.10. Bruno Bettelheim munkássága...68 A zsidó iskola fıbb jellemzıi a különbözı történeti korszakokban I. A régmúltról újra máig ívelıen...70 II. A zsidó vallási nevelés színterei a késıbbi korokban...76 II.1. A jesivák világa...76 A magyarországi zsidó iskola jellemzıi a kezdetektıl a századfordulóig I. A kezdetektıl az Árpád-ház kihalásáig...82 II. Keresztény iskolák zsidó iskolák a középkorban...84 III. A XIV XV. század...87 IV. A humanista oktatás...88 V. A reformáció kora a három részre szakadt ország...89 VI. A XVIII. század a felvilágosodás kora...93 VII. A viharos XIX. század...98 VIII. A zsidóság helyzete a XIX. század második felében emancipáció, asszimiláció, antiszemitizmus...108 IX. A modernizáció útján...125 X. A zsidó cserkészet, mint a zsidó vallásos informális nevelés helyszíne...128 XI. A két világháború között...132 XII. Ellenállás és gyermekmentés...136 XIII. A zsidó iskolaszerkezet kiteljesedése a vészkorszak árnyékában...139 XIV. A zsidó oktatásügy az 1945 utáni években...144 Zsidó nevelésügy a Magyar Köztársaságban I. BZSH Benjámin Óvoda...149 II. BZSH Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola...154 III. Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény...168 IV. Amerikai Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola...177 V. Országos Rabbiképzı-Zsidó Egyetem...184 VI. Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Statusquo Ante...186 VII. Az informális zsidó oktatás-nevelés...186 VII.1. A Szochnut oktatási tevékenysége Magyarországon...186 VII.2. Ifjúsági mozgalmak...187 VII.3. Bálint-ház, Szarvasi tábor...189 Befejezés...191 Melléklet Irodalomjegyzék Képek forrásai Summery

4 Bevezetés Az Országos Rabbiképzı-Zsidó Egyetem doktori iskolájában folytatott tanulmányaim során a neveléssel foglalkozó elıadásokat különösen érdekesnek tartottam. Szabadidımben is szívesen foglalkoztam az órák anyagával. Judaisztika tanárként a zsidó nép kultúrája, a zsidó nevelés sajátosságainak a kutatása az érdeklıdési körömhöz közel áll. E munka megírásához igyekeztem több hazai és külföldi szakirodalmat elolvasni, hogy bıvítsem e témában a már meglévı ismereteimet, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedagógia szakának elvégzésekor írt szakdolgozati anyagomat kiegészítsem. Felmerülhet a kérdés: Hogyan sikerült a zsidó népnek megıriznie identitását a történelem folyamán?. Szádjá Gáon rabbi a zsidóság fennmaradásának a titkát így fogalmazta meg: Népünk léte a Tórának köszönhetı (Mell. 1). E magyarázattal egyetérthetünk, mert a zsidó nép önálló létét a Tóra * szelleme és a benne lévı parancsolatok ırizték meg. A hagyomány és a szokások által sikerült a zsidóságot, a zsidó létet megırizni és fenntartani. A Tóra szó két jelentést hordoz egyszerre: törvényt és tanítást. A két értelmezési lehetıség összhangban áll az identitás megırzésének két elıfeltételével. A törvénynek köszönhetı, hogy a szétszóratásban élı zsidó nép különbözı csoportjainak életformáját egységes rendszer fogja össze. Az, hogy a zsidó nép szellemi egysége fennmaradt a tanításnak köszönhetı. 1 Áchád Háám, a modernkori zsidó gondolkodó szerint: Inkább a Sábát ** tartotta meg a zsidóságot, mint a zsidók a Sábátot! Ha a Tóra törvényei nem alakítottak volna ki egyedi, a többi népekétıl szétszóratott zsidók szokásait, akkor a zsidó vallás beolvadt volna a többi vallás közé. A mózesi törvények a zsidó nevelés alapjai. E törvényekben lévı gondolatok a zsidó gyermeknevelés fı forrásainak tekinthetık. * Tóra : Mózes öt könyve, a Biblia elsı nagyobb egysége. ** Sábát : Péntek estétıl Szombat estéig tart. E napot megáldotta az Örökkévaló, amikor a hat napos teremtés után megpihent. 1 NEUSNER, 2001, 4. p.

5 A dolgozat elsı fejezetében a családi nevelésrıl írok, hiszen a bibliai korban a családi körben lévı nevelésnek elsıdleges, szinte kizárólagos jelentısége volt. Bemutatom a zsidó és nem vallási szemszögbıl a család szerepét, fogalmát és funkcióit. Ezután vizsgálom a család helyét a tradicionális zsidó nevelésben. Foglalkozom a zsidó etika és családjog szellemiségének a megjelenésével a családi életben. Munkám második fejezetében a zsidó nevelés folyamatáról írok. A zsidó gyermekek különbözı életszakaszainak a fıbb eseményeit mutatom be, kiemelem a gyermekvédelem jelentıségét a zsidó hagyományban. Kutattam, hogy az imák és az ünnepek milyen szerepet töltenek be a gyermeknevelés során. Ezután a tanulás jelentıségérıl és az intézményes oktatásról írok. Az intézményes oktatás már az ókori nevelés fontos színtere volt. A pogromok és az antiszemitizmus megerısödésével az intézményes nevelés háttérbe szorult és a vándorló zsidó közösségek a családi nevelés során sajátították el a szükséges ismereteket. A modern világ, a polgárosodás horizontjáról visszatekintve Janusz Korczak munkássága jelentıs. Elemzıi kimutatták, hogy a liberális, reformpedagógiai elvei levezethetık a zsidó hagyományból. A dolgozat harmadik fejezetében a zsidó iskola jellemzıit és a magyarországi zsidó iskolák és jesivák történetét kutattam az államalapításig visszamenıleg. E fejezet megírásában nagy segítségemre voltak a magyarországi zsidó iskolákról 1896-ban kiadott Barna Jónás és Csukási Fülöp által szerkesztett monográfia és az idén elhunyt neveléstörténész, Felkai László, valamint Domán István fırabbi, Gonda László és Karády Viktor történészek, illetve mások munkái. A dolgozat következı fejezete a XX. századról szól. A zsidó informális oktatás fontos mozgalmával, a cserkészettel foglalkoztam. E körben egy elfeledett zsidó pedagógus, Gábor Ignác munkásságáról írtam, szó esik Sztéhlo Gábor gyermekmentı tevékenységérıl is. Ezután, elsısorban Domán István fırabbi írásainak a segítségével bemutatom 1945 utáni nevelésügy idıszakát zsidó szemmel. A dolgozat utolsó fejezete a holokauszt utáni, illetve a rendszerváltozás utáni zsidó oktatásról, intézményes nevelésrıl szól. Ezen fejezetben bemutatom a Budapesti Zsidó Hitközség oktatási intézményeit.

6 Az Országos Rabbiképzı-Zsidó Egyetem nevelésszociológia tanáraként hallgatóimmal egy féléven át figyelemmel kísértük a Benjámin Óvoda, a Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola, az Amerikai Alapítványi Iskola és a Lauder Iskola nevelésioktatási munkáját. Személyesen vettem fel a kapcsolatot az intézményvezetıkkel és a hallgatóim interjúkat is készítettek az intézményekben tanító pedagógusokkal, valamint egy-egy diákkal. Érdekes színfoltja e fejezetnek az a vizsgálati eredmény, amelyet Dr. Réz Gáborné, a Scheiber Iskola igazgatója bocsátott a rendelkezésemre. A felmérés az iskolában tanuló diákok szüleinek a véleményét tükrözi az iskoláról és az intézményben zajló vallási nevelésrıl. Ezután napjaink zsidó informális oktatását mutatom be, kiemelve a Szochnut oktatási tevékenységét. Disszertációmban a zsidó nevelésre jellemzı sajátosságokat szeretném bemutatni az intézményes- és a családi nevelés tükrében. Természetesen, a dolgozatomban feldolgozott témaköröket a jövıben is kutatni fogom, mert e dolgozat keretei nem tették lehetıvé ezen források teljes feltárását, megismerését. Köszönöm az Örökkévalónak, hogy e munka elkészülhetett.

A CSALÁD NEVELİ SZEREPE A BIBLIAI TÖRTÉNETEKBEN

8 I. A család, mint a mikrotársadalom alapja A család az ún. mikrotársadalom legfontosabb fajtája. A mikrotársadalom minden kiscsoportjára jellemzı az, hogy tagjai egymással személyes kapcsolatban face to face viszonyban állnak, igen jól ismerik egymást, sok a közös élményük, törekvésük és tevékenységük van. A mikrocsoportokból épül a következı nagyságú társadalmi képlet: az ún. mezo (közép-) társadalom. A következı még nagyobb társadalmi alakulat az ún. exo társadalom. Ez a mikro- és mezotársadalmat körülfogó képlet, nagyobb városokban a kerület, a lakókörzet, egy község, vagy egy falu stb. A család a társadalom legkisebb része. Ez biztosítja a társadalomnak emberi utánpótlását mennyiségileg is, de fıként minıségileg. Mint primér, elsıdleges, intim csoport, fontos közvetítı láncszem az egyén és a társadalom különbözı szférái közt. A család az individuális élet realizálásának egyik legjelentısebb területe a maga intimitásával. A családban a szokások, a kialakult hagyományok szabják meg a családtagok viszonyait. A család belsı viszonyai és kapcsolatai igen nagy mértékben eltérnek az intézményekben kialakult kapcsolatoktól, hiszen a család a maga meghitt légkörével a családtagok legszemélyesebb kapcsolatainak színtere. A család minden külsı hatásra a maga egészével reagál s ezért a külsı ingerekre adott válasz is mindig a családi élet egészétıl függ. 2 A család szerepe a gyermek szocializációjában nem csökkent, talán még nıtt is. A pedagógiai szakirodalomban lépten-nyomon olvashatunk arról, hogy a mai iskolák mennyire kevéssé nevelnek. Fontos a családok testi-lelki gondozó, támogató szerepének a jelentısége. Kimutatható, hogy mindenféle társadalmi szempontból problematikus viselkedés (bőnözés, alkoholizmus, mentális betegség, öngyilkosság) gyakoribb a nem házasok, mint a házasok körében. A magyar társadalomban a család tehát igen fontos feladatokat lát el még a termelés és a fogyasztás területén is, még inkább a gyermekek szocializációjában és a felnıttek lelki egészségének védelmében. 3 2 KOMLÓSI, 1995, 15 18. p. 3 ANDORKA, 2006, 411 412. p.

9 Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élı kiscsoportot, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köti össze. A statisztika család definíciója ennél valamivel szőkebb: csak a szülıket (vagy egyedülálló szülıt) és velük együtt élı nem házas gyermekeiket számítja a családhoz. Ennek alapján három családtípust különböztetünk meg: a házaspárt, a házaspárt gyermekkel, továbbá egy szülıt gyermekkel. Ezt szokás családmagnak vagy nukleáris családnak is nevezni. A néprajztudomány viszont a szociológiánál is tágabb családfogalmat használ: nem csupán az együtt lakókat számítja a családhoz. 4 Bagdy szerint a szocializáció tágabb értelemben az egész életet átszövı folyamat, tehát a felnıttkorban is érvényesül A gyermekkori szocializáció a személyes és kibontakozásának történéseivel veszi kezdetét. A társas hatások közvetítésének fı tényezıje ekkor még a család, elsısorban az anya. A személyiség megalapozását és differenciálódásának folyamatát a családi közvetítı rendszer kölcsönhatásai indítják meg, ezért a családot tekinthetjük a szocializáció elsıdleges mőhelyének 5 Kozma szerint a családot más csoportoktól az különbözteti meg, hogy különnemő személyekbıl áll, akik különbözı (legalább két) generációhoz tartoznak reprodukálja önmagát: vagyis nem új tagok felvétele révén egészül ki, hanem önerıbıl. 6 A család tehát olyan viszony és viselkedésrendszer, amelyben a házastársak és a családtagok egymást teljesen elfogadják (tolerancia), egymásnak érzelmeket nyilvánítanak, egymással kapcsolatban kölcsönösen tisztázott és elfogadott követelményekkel és igényekkel lépnek fel és vannak kialakult normáik, szokásaik arra, hogy az együttélést megterhelı, feszült helyzetek, vagy a viszonylatokba beálló zavarok elhárítására mit kell tenniük. 4 ANDORKA, 2006, 394 395. p. 5 BAGDY, 1986, 13. p. 6 KOZMA, 1999, 125. p.

10 A magyar népszámlálás által használt meghatározás: A család a háztartási, illetve vérségi kapcsolatban együttélık köre, az ún. családmag, tehát házaspár gyermek nélkül vagy gyermekekkel, vagy nem házas (nıtlen, hajadon) gyermekkel, továbbá házastárs nélkül élı (özvegy, elvált, esetleg hajadon vagy nıtlen) szülı nem-házas (nıtlen, hajadon) gyermekkel. Ez a meghatározás összhangban van az Egyesült Nemzetek ajánlásával, amely a család fogalmát a házastársi családmagra redukálja és feltételnek tekinti a családhoz tartozást, illetve a közös háztartásban való élést. Mindegyik felfogás a család valóságát tükrözi, de különbözı szempontok kiemelésével. 7 1990 után számtalan új jelenséggel találkoztunk ilyen például a házasságkötések elodázása, a késıi elköltözés a szülıi háztól, a szingli életvitel terjedése, a házasságon kívüli születések terjedése stb. továbbá néhány lényeges folyamat pl. az élettársi kapcsolatok térhódítása felgyorsulását is tapasztalhattuk. Ezek a változások az 1990-es évtizedben folyamatosan zajlottak, és 2004-ig nem jutottak nyugvópontra. 8 II. A család fogalmáról Komlósi Sándor 1995-ben kiadott munkájában az alábbi személyek családról alkotott gondolatai is megtalálhatóak: Bell-Vogel szerint, a család, mint szociális rendszer nem zárt, hanem nyitott, melynek alapvetı sajátsága a más rendszerekkel kiépített kapcsolat. A családon kívüli rendszerekkel létesített kapcsolatokban négy funkció lényeges: a reproduktív szocializáló, a gazdasági, a politikai és a közösségi. De a család stabilitásához szükség van még a család vezetésére, az integráció, a szolidaritás biztosítására, a családi értékek és normák fenntartására. 7 KOMLÓSI, 1995, 18 21. p. 8 SPÉDER In.: ANDORKA, 2006, 415. p.

11 Burgess úgy látta, hogy a család olyan interakciókban álló személyek egysége, akiket egymással való érintkezésükben a férj és feleség, az apa és anya, a fiú és leány, a fivér és nıvér társadalmi szerepének betöltésére való törekvés irányít. A szerepek társadalmilag definiáltak, de a minden családban érzelmileg, részben hagyományosan kialakult tudati tényezık lényegesen megerısíthetik ezeket. Habermas szerint, a család célok megvalósítására törekvı egyének szervezete, a tagok magatartásáért, szocializációjukért felelıs normatív rendszer, mások elıtt önmagát valamilyennek megjelenítı együttes, egymással tartósan kommunikáló személyiségek csoportja. Harcsev szerint, a család történetileg meghatározott szervezető szociális kiscsoport, melynek tagjait összeköti a házassági vagy rokoni viszony, az élet közössége és a kölcsönös, közös erkölcsi felelısség, valamint az a szociális szükségszerőség, hogy a népesség fizikai és szellemi újratermelésének szükségletét biztosítsa. Kulcsár szerint, a család szociológiai értelemben olyan csoport, amely legszőkebben egy férfi és egy nı, valamint leszármazottainak tartós együttélését jelenti. A közös élet a leszármazottak vérségi kapcsolatán alapul, de tágabb, pl. gazdasági közösséget is jelent, erkölcsi és jogi normák is szabályozzák, s jelentıs szerepet tölt be az egyén és a társadalom viszonyát alkotó legkülönbözıbb folyamatokban. Parsons szerint, a család szociális rendszerként mőködik, amelyben a családi kapcsolatok, a családtagok interakciói nem esetlegesek, hanem összefüggenek egymással és a családtagok egymáshoz főzıdı viszonyából vezethetık le. A családi struktúrában elfoglalt helyzet elvárásokkal kapcsolódik össze, mind a többi családtagnak az egyénnel kapcsolatos cselekedeteit illetıen, mind pedig az egyén cselekedeteit tekintve. Ezek az elvárások bizonyos funkciók teljesítését jelentik, amelyek rendszert alkotnak és meghatározzák a család mőködését. Winch a reprodukciós, a gazdasági, a politikai, a szocializáció és a nevelı funkció mellett a vallási funkciót is alapvetınek tekinti, amely a társadalmi kontrollt segíti elı.

12 A család a kommunikációs elmélet vizsgálata alapján, bonyolult önszabályozó egyensúlyi rendszer, amelyben a normák tartalmának változása szerint az egyensúly folyton változó. A családi normák a családi interakciós rendszer kifejlıdése során alakulnak ki, az egyéni normafelfogások kommunikáción át történı összehangolódása, rendszerré szervezıdése folyamán. III. A család funkciói különbözı szociológiai kutatások alapján 1. A népesség utánpótlását biztosító biológiai, szexuális, a gazdasági, gazdálkodási, az érzelmi egyensúlyt, a pihenést, a felfrissülést, a regenerálódást biztosító, a gondozó, a nevelı és szocializációs, a családtagok státusát képezı, azt meghatározó, a családtagok magatartását irányító, ellenırzı, a család vezetését ellátó, a konfliktusok kezelését és megoldását biztosító, egyes elnevezések szerint politikai, kulturális, a családi értékek, normák kidolgozása és fenntartása, a betegek és az öregek gondozását, ellátását biztosító, a vallási, a jogi funkció. 9 2. A család számos funkciót tölt be a társadalomban; közülük egyesek nyilvánvalók, mások részletesebb bizonyításra szorulnak. Ezeket a funkciókat három csoportba sorolhatjuk: biológiai, gazdasági és társadalmi funkciók. E funkciók természetesen át- meg átszövik egymást 10 3. termelési, fogyasztási, reprodukciós, felnıttek pszichés védelmének, gyermekek szocializációjának funkciói. 11 9 KOMLÓSI, 1995, 26. p. 10 KOZMA, 1999, 127 128. p. 11 ANDORKA, 2006, 394 400. p.

13 IV. A család vallási funkciójának jellemzıi Az ember testbe ágyazott egyfelıl, másrészt transzcendensre nyitott lény. Az emberiség, az egyes ember is kénytelen belátni, hogy a jövı kifürkészhetetlen, hogy a futurológia nem tud semmi biztosat mondani a bekövetkezıkrıl, hogy az ember terveinek végrehajtása sohasem sikerülhet százszázalékosan. Életébe be kell kalkulálnia a transzcendenst, az értelemmel beláthatatlan valóságot. Ezt a kisgyermekkorban az igazi, nem tanító célzatú mese nyitottsága, csodálatos képzeletvilága biztosítja. A mese nemcsak szórakozást nyújt a gyermeknek, hanem fejleszti önismeretét, és elısegíti személyiségének fejlıdését. A mese nem azért gyönyörködteti és nem azért varázsolja el az embert, mert pszichológiai igazságokat fogalmaz meg (bár hatásához ez is hozzájárul), hanem azért, mert irodalmi értékei vannak. Pszichológiai hatását is csak azért tudja kifejteni, mert elsısorban mőalkotás. A mese nem csak mint irodalmi forma különleges, hanem azért is, mert a gyermek minden más mőalkotásnál jobban megérti. 12 A mesékben rengeteg a vallásos motívum is: sok bibliai történet egy tırıl fakad a mesékkel. 13 A prepubertás idıszakában a mítoszok, a hısi történetek, az emberfeletti egyének cselekedetei táplálják az ésszel meg nem magyarázható, de valóság gyökerő történeteket. A serdülıkorban a törvények alapján két részre válik a világ: az abszolút jóra és az abszolút rosszra. A kamasz csak végletekben lát, a jóra esküszik, a rosszat megátkozva utasítja el. Az ifjú már áhítatosan kételkedik az élet nagy problémáinak eddigi megoldásaiban és lelkesen keresi a helyesebb megoldást. Ezt nyújtja a hit, a vallás. Ebbe a transzcendens ügyintézésbe való belenyugvás teszi elviselhetıvé a krízisek, szorongások nehézségeit. Ez a vallásos légkör a családban valósulhat meg legtermészetesebben, ahol a szülık, nagyszülık és gyermekek, unokák egymás hitén erısödve nınek bele a vallásos közösségbe, egy egyházba. 14 12 BETTELHEIM, 2000, 17. p. 13 BETTELHEIM, 2000, 18. p. 14 KOMLÓSI, 1995, 66. p.

14 V. A család jelentısége a zsidó hagyományban A zsidó hagyomány szerint, a család, ez a mikroközösség, biztosítja leginkább a csoport fennmaradását és a hagyomány folytonosságát. A családi élet szentségét a nemi erkölcs szabályai, valamint a családtagok egymást segítı cselekedetei biztosítják. A család minden tagjának világosan elkülönült szerepe van az ideálisnak tekintett, nemek közötti munkamegosztás szerint. A férfi az apa, a Mester és a Bölcs megtestesítıje, az ı feladata elsısorban a tanulás és a tanítás. A nıé, az anyáé a családi élet biztosítása. Thomas Mann: József és testvérei címő munkájában nagyszerően leírja az apa és fia, valamint a testvérek kapcsolatát: Ugyan már, testvéreim, öreg testvéreim válaszolta József, és kitárva karját, feléjük hajolt. Mit is beszéltek itt? Egészen úgy szóltok, mintha félnétek, és azt akarjátok, hogy bocsássak meg nektek! Vajon olyan vagyok-e, mint Isten? Ott alant úgy mondják, olyan vagyok, mint Fáraó, és Fáraót ugyan Istennek nevezik, de ı csak egy szerény, kedves teremtmény. Ha bocsánatot kértek tılem, akkor, úgy látszik, nem értették meg igazában az egész történetet, amelyben benne élünk. Nem korhollak Titeket érte. Bizony az ember benne élhet egy történetben, melyet nem ért. Talán így is kell lennie, és bőnös voltam, hogy mindenkor túlságosan jól tudtam, mire megy a játék. Nem hallottátok-e atyánk ajkáról, amikor megáldott, hogy csak játék volt és jelkép, ami velem történt? És vajon megemlítette-e rólatok szóló ítéleteiben a gonosz dolgot, amely köztetek és közöttem lejátszódott egykor? Nem, hanem hallgatott róla, mert ı is részt vett a játékban, Isten játékában. 15 A gazdasági körülmények gyakran megakadályozzák az ideális családi élet megvalósulását és igen gyakran elıfordul, hogy a férfi és a nı egyaránt dolgozik. Ettıl a hagyományos modell még nem veszti érvényét. A zsidó vallásosság ugyanis sokkal inkább a parancsolatok, a micvák hétköznapi alkalmazásában érvényesül, mint az elméleti tudás átadásában. A ház határolja a szent univerzumot, négy sarka az isteni világot és a hétköznapokat ugyanúgy átfogja. A férfiaknak más vallási kötelezettségeik vannak, mint a nıknek. 15 THOMAS MANN, 2003, 456 457. p.

15 A nınek elegendı, ha betart hármat, a házasságra, az anyaságra és a családi életre vonatkozó legfontosabb parancsolatot: a szombati gyertyagyújtást (hádláká), a szombati kalácstésztából egy darab lecsípését (chálá) és a rituális fürdıt (niddá). A házasságot a felnıtt élet elsı állomásának tekintik, amely lehetıvé teszi, hogy az ember az emberi mivoltát a maga teljességében élje meg, a zsidó ember számára a nemzés ugyanis kötelesség. A nemzés a csoport fennmaradását biztosítja, a sok-sok továbbélı jó zsidó majd a Teremtıt dicsıítik és atyáik neveit továbbörökítik. A házasság különféle alkuk eredményeképpen jön létre, ilyen a származás, amelynek értéke a családban élt nagymőveltségő férfiak számától függ; de a családok anyagi biztonsága is, amelyet nélkülözhetetlennek tartanak a jövendı pár gondtalan, jámbor élete szempontjából. A jó házasságot már a gyerekek megszületésekor kezdik tervezni. Ezt a munkát annyira fontosnak tartották, hogy kialakult a hagyományos zsidó társadalom egyik legjellegzetesebb foglalkozása, a hivatásos házasságszerzı, a sádhán (férfi) vagy sádhánit (nı). A házasságszerzı a zsidó házasság nélkülözhetetlen eleme, teljesen idegen családok között, néha messzi városok, vidékek, sıt más országok családjai között hoz létre házassági szövetségeket. 16 A Bibliában az elsı sádhán Eliezer, Ábrahám szolgája volt. Ábrahám ıt bízta meg azzal a feladattal, hogy keressen fiának, Izsáknak feleséget. Ábrahám nem akarta, hogy a fia idegen (kánaánita lány) népek közül válasszon feleséget magának. Az ısatya a vegyesházasságtól féltette a gyermekét. Ezt követıen folytatva bibliai kalandozásainkat, különbözı családfunkciókat veszünk sorra, különbözı tudatformák szerint. Tehát a vallásról, a jogról és az etikáról esik szó. 16 GOLDBERG, 2003, 134 142. p.

16 VI. A zsidó családi nevelés jellemzıi a Tóra törvényeinek a szellemében VI.1. A szülık tisztelete A Tóra törvényei szabályozzák a zsidó gyermeknevelés alapjait. Az Isten tisztelete elsıdleges jelentısséggel bír, mert: Istenfélelem a tudás kezdete (BIBLIA, PÉLDABESZÉDEK KÖNYVE 1, 7). A szülık tisztelete nagyon fontos kötelessége a gyermekeknek. A Tóra is utal erre: Tisztelt atyádat és anyádat, hogy hosszú élető légy a földön... olvashatjuk a Tízparancsolatban. Egy másik helyen ezt írja elı a Tóra: Mindenki anyját és atyját félje, Szombatjaimat pedig tartsátok meg. (BIBLIA, MÓZES III. KÖNYVE 19, 3). A Tóra azt akarja hangsúlyozni, hogy a szülık iránti tisztelet ugyanolyan megítélés alá esik, mint az Isten tisztelete. A Bölcsek szerint ez azért van így, mert abban, hogy létezünk, hárman részesek: az anya, az apa és az Isten. A zsidó hagyomány szerint, ahol az édesanya vagy édesapa ülni vagy állni szokott, azt a helyet a gyermekeiknek nem szabad elfoglalniuk. Ha a gyermek látja, hogy az apja nem a Tóra szerint cselekszik, a gyermek nem figyelmeztetheti ıt, de utalhat rá. A szülıtiszteletrıl szól az a zsidó példázat, amely elmeséli, hogy az édesapa alszik és a párnája alatt van a boltjának a kulcsa. Ha vevı érkezik, akkor nem szabad ıt felébreszteni, még akkor sem, ha nagy haszontól esik el. Viszont a gyermeke köteles abban az esetben felébreszteni ıt, ha valamilyen örömtıl maradna le. 17 A Tóra szerint: Azt a fiút, aki szülei ellen lázadt és romlott életmódot folytatott, a város vénei elé lehetett vinni és halálra lehetett kövezni (BIBLIA, MÓZES V. KÖNYVE 21, 18 21). Ezt a törvényt nem hajtották végre. A célja az volt, hogy figyelmeztesse a közösséget, hogy mihez vezet, ha a gyermekek fegyelmezetlenül nınek fel. A Tóra az apák kötelességévé tette, hogy a fiaiknak átadják a hagyományt és a vallási szokásokat (BIBLIA, MÓZES V. KÖNYVE 4, 9 10). 17 LİWY, 1990, 47 48. p.

17 Az V. században Malachia (magyarul Malakiás) prófétai beszédének végén idézte a legelsı prófétát, Mózest: Emlékezzetek Mózesnek, az én szolgámnak tanáról, amelyet parancsoltam neki Hórében, egész Izrael részére és visszatéríté az atyák szívét a gyermekekhez és a gyermekek szívét az atyáikhoz (BIBLIA, MALAKIAS 3, 22 24) A próféta Hóreb (Szináj-hegyére) utalt. A generációk egymásra-találását fontosnak tartotta és az idıseket kérte, hogy közeledjenek a fiatalokhoz. Ez a prófétai tanítás azért is fontos, mert sokan úgy gondolják, hogy csak a fiataloknak a kötelessége az idısek megértése. Malakias próféta azonban a kölcsönösséget hangsúlyozta, amelynek a betartása nélkül, nem lehet a fiatalokat nevelni. VI.2. A házastársak egymás iránti tisztelete A Bölcsek szerint a háztartás vezetése és a gyermekek ellátása az édesanya feladatai közé tartozik. Ki a gazdag? Akiva rabbi azt mondta, hogy: Az, akinek derék felesége van (SÁBÁT 25 b.). A Péntek este elmondandó zsoltár (BIBLIA, PÉLDABESZÉDEK KÖNYVE 31, 10 31) is az asszonyi szerep fontosságát hangsúlyozza: az asszony, aki Istenfélı, az dicsértessék A Biblia leírja, hogy a férj köteles gondoskodni felesége élelmezésérıl, ruházatáról, lakásáról és házastársi jogainak érvényesülésérıl (BIBLIA, MÓZES II. KÖNYVE 21, 10). A Tóra nem tiltotta a házasságot egynél több asszonnyal. Gersom ben Jehuda rabbi rendelkezésére, a 11. században eltörölték a többnejőséget. Ma a válási engedélyt csak a rabbinikus bíróság adhatja ki. VI.3. Az idısek tisztelete Az idıs emberek tisztelete a nevelés fontos része: İsz fej elıtt állj föl és tisztelt az öregnek arcát (BIBLIA, MÓZES III. KÖNYVE 19, 32). A zsidó törvénykönyv, a Sulchán Áruch külön felhívja a zsidó emberek figyelmét, hogy a nem-zsidó vallású idıs emberekkel is tisztelettel beszéljenek. A zsidó vallás szerint nagy bőnnek számít az idıseket és a tudósokat megszégyeníteni. A Bölcsek úgy gondolták, hogy Jeruzsálem is azért pusztult el, mert: Sértették Isten követeit, megvetették szavait, kigúnyolták prófétáit (BIBLIA, KRÓNIKÁK II. KÖNYVE, 36, 16).

18 VI.4. A tanítók tisztelete A vallási törvény is elıírja, hogy: Akitıl csak egy betőt tanultál, azt tanítódként kell tisztelned. Minden történelmi korban a tanítókat nagy tisztelet övezte. A zsidó családokban az apa is megkapta a tanítóknak járó tiszteletet, mert a vallási szokásokra ı tanította meg a gyermekét. Attól az idıtıl kezdve, hogy a gyermek beszélni kezd, rövid imaszakaszokat kell neki megtanítani és minél korábban zsinagógába kell ıt elvinni. Nem szabad a gyermekek vallásos nevelésével iskoláskorukig várni. A szülıknek foglalkozást kell adniuk a gyermekük kezébe: Az apának mesterségre kell tanítania a fiát (TALMUD). A zsidó tudósok szerint az apa kötelessége úszni is megtanítani a gyermekét. Ezt azzal indokolták, hogy ezzel a gyermek egyszer a saját életét is megmentheti. Ez is bizonyítja, hogy a zsidó gyermeknevelés része az önvédelmet szolgáló ismeret is. Régen minden ház iskola és minden apa tanító is volt, mert a vallási ismeretek többségét az apa irányításával tanulták meg a gyermekek az ünnepek és a közös imák alkalmával: Ha a fiú görbe úton jár szégyent és megvetést hoz apja fejére. Ha az egyenes utat követi, és tettei becsületesek, dicsıséget szerez apjának nemcsak az emberek világában, hanem Isten eljövendı világában is (ZOHÁR * ). VI.5. Az idegenek iránti szeretet megtanítása A zsidóságban nagyon fontos nevelési alapelv az idegenek iránti szeretet megtanítása, Szeressétek a jövevényt, mert jövevények voltatok Egyiptom országában. (BIBLIA, MÓZES V. KÖNYVE 10, 19) áll a Tóra parancsolatai között. Ez a parancsolat onnan ered, hogy az egyiptomi rabszolgaság idején a zsidó emberek idegenek voltak egy idegen országban. A Tóra felhívja a figyelmet arra, hogy a zsidó emberek tudják, hogy milyen érzés idegennek lenni, ezért támogatniuk, segíteniük kell az embertársaikat. * Zohár: A Szentírás titkos értelmét vizsgáló, az ókorban keletkezett mő. A zsidó hagyomány szerint Simon bár Jocháj rabbi volt a szerzıje.

19 VI.6. Az állatok szeretetének megtanítása A Tóra tiltja minden élı teremtmény kínzását, az állatok védelmérıl is szólnak a benne található törvények. Az állatok etetése elsıbbséget élvez az emberi étkezéssel szemben: És adok füvet mezıdön barmod számára, és enni fogsz, és jól fogsz lakni... (BIBLIA, MÓZES V. KÖNYVE 11, 15). A Sábátra vonatkozó parancsolatok elıírják, hogy nemcsak az embereknek, hanem az állatoknak is pihenniük kell e napon és a szombatévben * a föld termése ıket is megilleti, mint a szegényeket. (BIBLIA, MÓZES II. KÖNYVE 23, 11). VI.7. A rágalmazás elítélésének a kinyilvánítása A kisgyermekeknek már kiskoruktól kezdve meg kell tanítani, hogy embertársaikat tiszteljék. A gyermekeket a szülıknek arra is meg kell tanítaniuk, hogy nem szabad másokról rágalmat terjeszteni: Ne terjessz rágalmat a néped között... (BIBLIA, MÓZES III. KÖNYVE 19, 16). Sok zsidó mese szól errıl. Van egy hászid történet, amely egy olyan emberrıl szól, aki az egész hitközség elıtt rágalmazta a rabbit és rosszindulatú hazugságokat terjesztett róla. Egy nap rájött arra, hogy mit mővel és elment a rabbihoz, hogy bocsánatot kérjen. Megkérdezte tıle, hogyan tehetné jóvá a vétkét. A rabbi azt mondta, hogy vegyen néhány párnát, majd vágja fel és eressze szélnek a pelyheket. Az illetı elintézte a dolgot, majd visszament a rabbihoz. Most pedig mondta a rabbi menj és győjtsd össze a pelyhet! Mert hiába szeretnéd jóvátenni a gonoszságot, amit mőveltél, olyan nehéz a szavakkal okozott kárt megtéríteni, mint összeszedni a szélbe szórt pelyhet! * Szombatévben a földet nem szabad megmővelni és a magától nıtt termés gazdátlannak van tulajdonítva. Minden hetedik év szombatév.