TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ Dr. Csüllög Gábor Környezet- és Tájföldrajz Tanszék Kiegészítı anyag a harmadik dolgozathoz ELTE TTK FÖLDRAJZI ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET BSC képzés 2007/2008 második félév A történeti földrajz definíciója nincs egységes definíció sokrétőség, sokoldalúság Teleki Pál: középhelyet foglal el a történelem és földrajz között Mendöl Tibor: Idıkeresztmetszetek és a tájváltozásainak rajza Bulla Béla: Az elmúlt idık kultúrtájainak szintetikus magyarázata Frisnyák Sándor: Az elmúlt korok leiróföldrajza az összefüggés- és kölcsönhatásrendszer feltárása és szintetizálása komplex, elemzı és szintézis alkotó A földrajzi tér történelmi idıben való megjelenítése a mai valóság elızményeinek fejlıdésfolyamatba illesztése 1
A történeti földrajz helye a tudományok között három megközelítés: 1. a történettudomány segédtudománya 2. a társadalomföldrajz egyik (bevezetı) ágazata 3. önálló földrajzi tudomány A történeti földrajz tárgya A természet és a társadalom közötti kölcsönhatás idıbelisége a történeti korban élı ember földrajzi környezete az emberi tájformálás történeti folyamata történeti tájtipizálás a kultúrtáj szervezıdési és változási folyamata az emberi tevékenységi formák tér és idıbeli tagolódásának összefüggése a társadalmi megtelepedés folyamata társadalmi szervezıdési formák és változásuk térbeli elrendezıdése a történeti regionalitás értelmezése az államok kialakulásának földrajzi összefüggése 2
A történeti földrajz tagolódása történeti természeti földrajz történeti tájrekonstrukció történeti népességföldrajz történeti településföldrajz történeti agrárföldrajz történeti iparföldrajz történeti közigazgatásföldrajz történeti katonaföldrajz A történeti földrajz fontosabb irányzatai topográfiai rekonstrukció államföldrajzi irányzat tájleíró irányzat kultúrföldrajzi irányzat etnográfiai irányzat történeti ökológiai irányzat gazdaságtörténeti irányzat településtörténeti irányzat régiótörténeti irányzat 3
A történeti földrajz fontosabb társtudományai földrajzi ágazatok természetföldrajz (morfológia, hidrológia) tájföldrajz biogeográfia népességföldrajz agrárföldrajz iparföldrajz politikai földrajz vallásföldrajz kartográfia térinformatika történeti ökológia történettudomány ágazatai és segédtudományai társadalomtörténet helytörténet jogtörténet gazdaságtörténet politika történet vallástörténet hadtörténet oklevéltan numizmatika történeti statisztika régészet tárgyi és történeti néprajz történeti demográfia A történeti földrajz vizsgálati módszerei reduktív, egyszerősítı módszerek forrásfüggı retrogresszív visszafelé haladó - idıkeresztmetszetek retrospektív a mai állapotból visszakövetkeztetı általános törvényszerőségek alapján genetikus idıkeresztmetszetek a mai kor felé mint fejlıdési fokok tipológiai módszer fejlıdésszinteknek megfelelı formák vizsgálati szintek lokális település, településrész, hasznosítási tér mikroregionális települési, vonzástéri mezoregionális régió, megye, középtáj makroregionális nagytáj, állami 4
A magyar történeti földrajz jelentısebb mővelıi A korai idıszak tudományos igényő képviselıi 18-19. század Bél Mátyás 1684 1745 Notitia Hungariae Novae Historico-geographica Mikoviny (Mikovini) Sámuel 1698 1750 A Notitia térképei Vályi András 1764 1801 Magyar országnak leírása - 1799. Fényes Elek 1807 1876 Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben, I VI. Pest, 1836 1840 Magyarország geographiai szótára, I II. Pest, 1851 Ortvay Tivadar 1843 1916 Magyarország régi vízrajza a XVIII. század végéig I-II. Budapest, 1882 Csánki Dezsı 1857 1933 Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I-III. és V. kötet, Budapest 1890 1913. (A IV. kötetet Fekete Nagy Antal állította össze Trencsén vármegyérıl 1941) 5
A 20. század elsı felének képviselıi Teleki Pál 1879 1941 A földrajzi gondolat története. Budapest, 1917 Cholnoky Jenı 1870 1970 Hazánk és népünk egyezredéven át (A magyarság hajdan és most). Budapest, 1935 Fodor Ferenc 1887 1962 Történelmi és településföldrajz. Földrajzi Közlemények 1935 Lászlóffy Woldemár 1903 1984 Magyarország vízborította és árvízjárta területei az ármentesítı és lecsapolási munkálatok elıtt. Falitérkép. 1938 Glaser Lajos 1903 1944 Az Alföld régi vízrajza és a települések. Földrajzi közlemények 1939 Prinz Gyula 1882 1973 Magyar föld, magyar faj (társszerzı Cholnoky Teleki Bartucz) Budapest, 1936-1938 Mendöl Tibor 1905 1966 Településtörténet, településföldrajz, történeti földrajz. Budapest 1938 Ortvay Tivadar Csánki Dezsı Teleki Pál Cholnoky Jenı Lászlóffy Woldemár Prinz Gyula Mendöl Tibor 6
A jelenkor fontosabb irányzatai és képviselıi történeti településföldrajzi Mendöl Tibor Maksay Ferenc Szabó István Györffy György Beluszky Pál Kókai Sándor történeti topográfiai Györffy György Bak Borbála történeti tájföldrajzi Somogyi Sándor etnikum történeti Kocsis Károly történeti ökológiai R. Várkonyi Ágnes Andrásfalvy Bertalan kultúrföldrajzi -kultúrtáji Frisnyák Sándor Dobány Zoltán történeti térszerkezeti Csüllög Gábor Gyıri Róbert Hajdú Zoltán A történeti földrajz forrásai földrajzi környezet állapota és összetevıi vízrajz talaj növényzet klímajellemzık régészeti leletanyag építészeti emlékek településtörténeti leletanyag néprajzi tárgyi anyag néprajzi hagyományok térképek fotók légifotók őrfelvételek rajzolt, festett ábrák és képek írott források korszakok mindennapjainak írott forrásai pl. tizedjegyzékek, névjegyzékek stb. korszakok írott jogi forrásai pl. oklevelek, adománylevelek, határbejárási jegyzıkönyvek, anyakönyvek stb. korszakok történeti munkái pl. gesták korszakok statisztikái korszakok feldolgozásai útleírások terület- és tájleírások földrajzi feldolgozások történeti eseményleírások történeti feldolgozások 7
1. térképek korai áttekintı térképek katonai felmérések és térképsorozatok összegzı munkákhoz készült áttekintı térképek megyetérképek önálló megyetérképek Katonai felmérések A katonai felmérések könnyen hozzáférhetık, az egész országot lefedik és segítségükkel két évszázadig visszanyúlóan követhetık a hazai tájváltozások. A méretarányból és a jelkulcsból adódó nehézségek ellenére a térképek valamennyi helyi és regionális szintő tájrendezési tanulmányokhoz jól használhatók. 8
Elsı katonai felmérés (1766-1785) Magyarország területére 1766 72 és 1782 85 között 963 felvételi szelvény készült. A 64 42 cm felmérési szelvény 2 1,5 mérföld nagyságú területet ábrázol. Az egy óra alatt megtehetı 4000 lépés távolságból kiindulva meghatározott méretarány méterrendszerre átszámítva 1:28 800. A történelmi Magyarország egészére, így a Temesi Bánság, Erdély, Horvátország, Szlavónia és a katonai határırvidékre is elkészültek a felmérések. A terepfelvételek utolsó évében, 1785-ben elkészült Magyarország 1:115 200 méretarányú, 39 szelvénybıl álló színezett térképe. Az egyes szelvények 94 63 cm nagyságúak. Az elsı katonai felmérés fekete-fehér másolatai a Hadtörténeti Térképtárban megtalálhatók. A térképezı tisztek magas száma (60 fı) és az egyezményes jelkulcs hiánya miatt a mővelési ágak egzakt lehatárolására regionális léptékben nincs mód. 1782-852 1769-73 1783-84 1781-83 1769-72 9
Pozsony GYİR 10
Második katonai felmérés (1819 1869) Az I. Ferenc császár és király jóváhagyásával indult munka a Habsburg birodalom egészére kiterjedt, jóllehet a felvételezést, a térképezést országonként külön-külön végezték. A felmérési szelvényekbıl készített 1:144 000 méretarányú térképek egységes jelkulccsal készültek. A domborzat ábrázolása is szabványos csíkozással történt. A Habsburg Birodalom második katonai felmérése 1806 és 1869 között készült. A mintegy 3500 kézzel festett, 1:28.800 léptékő térképszelvény múltunk egyik legfontosabb forrása II. katonai felmérés 11
II. katonai felmérés II. katonai felmérés Tisza 12
II. katonai felmérés Zólyom II. katonai felmérés Arad és környéke 13
Harmadik katonai felmérés (1872 1884) Az Osztrák Magyar Monarchiát egyetlen területi egységként kezelve hozták létre az 1:25 000 méretarányú térképeket. Vetületi egységen-ként 1:75 000, valamint 1:200 000 méretarányú általános térképek is készültek. III. katonai felmérés 14
III. katonai felmérés Megyetérképek A megyetérképek sorát Görög Demeter indította el. 1811-ben megjelent győjteménye igen alapos, részletes munkát tükröz. Térképei az elsık, amelyek következetesen magyar megnevezésekkel készültek. A 35 vármegyérıl 1739 és 1811 között 50 felvétel készült. A megyei térképek készítésének legfıbb mecénása Festetics György volt. 15
Torna Megye tétképe Görög Demeter 1805 Buda és Pest (sorozat) 1837 Carlo Pinto Vasques 16
2. korai összeírások, statisztikák URBÁRIUMOK VÁROS-STATISZTIKÁK DEMOGRÁFIAI STATISZTIKÁK KÖZIGAZGATÁSI STATISZTIKÁK GAZDASÁGI STATISZTIKÁK NÉPSZÁMLÁLÁSOK NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK 18. század közepétıl már sok használható 1784-87, 1804, 1850, 1857; 1870-tıl részletes összeírások 10 évenként 1880 1890 1900 1910 17
URBÁRIUMOK 18
19. századvégi statisztikák ábrázolása 19. századvégi statisztikák ábrázolása 19
19. századvégi statisztikák ábrázolása 19. századvégi statisztikák ábrázolása 20
3. leíró tudományos munkák Bél Mátyás Ocsova, 1684-1745, Pozsony Notitia Hungariae Novae Historico-geographica két évtizedes adatgyőjtı munka után jelent meg nyomtatásban vármegyeként adott részletes ismertetést az országról az adatgyőjtést és a megjelenést támogatta III. Károly császár, Batthyány József kalocsai érsek és Pállfy Miklós nádor a munkának csupán négy kötete, mintegy harmada jelent meg nyomtatásban 1735 és 1742 között ezek eredeti kézirat Pozsonyban található a munka többi része és több megye leírása, mintegy tízezer oldal kéziratban maradt és az Esztergomi Káptalan, valamint a Budapesti Széchényi Könyvtár birtokában találhatók. 21
Mikoviny (Mikovini) Sámuel (Ábelfalva, 1698 Trencsén mellett, 1750. március 23.) Bél Mátyás Notitia Hungariae novae historico geographica címő, mővéhez 1731-ben kezdte az egész országra kiterjedı felméréseit. Több mint harminc vármegyének a térképét készítette el, de végül csak 9 megye 11 térképe jelent meg a Notitia négy kötetében 1735 és 1742 között, a többit különféle levéltárak, könyvtárak ırzik, vagy elvesztek, megsemmisültek. 22
Vályi András (Miskolc, 1764. november 30. Pest, 1801. december 2.) MAGYAR ORSZÁGNAK LEÍRÁSA 1799. 23
VÁLYI A. 1799. városról: etnikumok, birtokosok, vallások, fekvés- földrajzi környezet, távolságok, tartozék települések, történet, nevezetes építmények és látnivalók, termékek VÁLYI A. 1799. falvakról: településnév magyarul hely vármegye birtokosok népesség etnikumok vallás fekvés településekhez viszonyított távolság tartozék települések határminısítés jó jellemzı agrártermékek szántón gabona búza, zab, árpa, köles állatállomány 626 marha ipari termék salétrom 24
Fényes Elek (Csokaj, 1807. július 7. Újpest, 1876. július 23.) FÉNYES ELEK 1851. városról:: várostípus, megye, fekvés, távolság, posta, történet, földrajzi környezet, nevezetes épületek, funkció épületek, népességszám, vallási megoszlás, nyelvi megoszlás, határminısítés, gazdasága, vásárai, takarékpénztár, könyvnyomda, püspökség 25
FÉNYES ELEK 1851. falvakról: etnikai jelleg, megye, fekvés, távolság, posta népességszám, vallási megoszlás, határ-birtok megoszlás, határhasználat, gazdaság, minısítés, nevezetes birtokos családok CSOLT MONOSTOR 26
Csánki Dezsı (Füzesgyarmat, 1857. máj. 18. Bp., 1933. ápr. 29.) Györffy György 1917-2000 1963, 1987, I-III. kötetek 1998. IV. kötet 27
Légifotók 28
Őrfelvételek VÉSZTİ Őrfelvételek 29