MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/8749. számú törvényjavaslat a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2012. október
2012. évi... törvény a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról 1. (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az 1. a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: (5) Az Eximbank a 2. (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket export- és importügyletekre, beszállítói ügyletekre, exportcélú befektetésekre, nemzetközi segélyügyletekre, valamint a magyar befektetők külföldi befektetéseire, továbbá külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozóan jogosult végezni. (5a) E törvény alkalmazásában: a) beszállítói ügylet: a magyar árukat és szolgáltatásokat exportáló devizabelföldi gazdálkodó szervezet és más devizabelföldi gazdálkodó szervezet által megkötött olyan szerződés, amelynek tárgya az exportáló devizabelföldi gazdálkodó szervezet által devizakülföldi gazdálkodó szervezettel kötött, magyar áruk vagy szolgáltatások exportjára irányuló szerződésben foglalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges áruszállítás vagy szolgáltatás-nyújtás, b) exportcélú befektetés: devizabelföldi gazdálkodó szervezet export árualap létrehozását elősegítő befektetése, amelynek eredményeként a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnél kimutatható az exportárbevétel növekedése. (2) Az Etv. 1. -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Az Eximbank tekintetében a Hpt. 69/B 69/E. -ában foglaltakat nem kell alkalmazni. 2. Az Etv. 2. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a beszállítói ügyletekhez, az exportcélú befektetésekhez, a nemzetközi segélyügyletekhez, a magyar befektetők külföldi befektetéseihez, valamint az importhoz, továbbá Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz és azok érdekében létrejött jogviszonyokhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi: a) hitel és pénzkölcsön nyújtása; b) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; c) valutával, devizával ide nem értve a pénzváltási tevékenységet, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység; d) a Bszt. 5. (1) bekezdésének a) c) pontjában meghatározott tevékenység a Bszt. 6. -ában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében; e) hitel referencia szolgáltatás; f) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; g) kizárólag tevékenységéhez szükséges forrásszerzés céljából: ga) betétek gyűjtése bankközi piacon bel- és külföldi, a Bszt. 48. (1) bekezdése szerinti szakmai ügyféltől és a Mehib Rt.-től; gb) kötvények kibocsátása. 1
3. (1) Az Etv. 3. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A Mehib Rt. az (1) bekezdés szerinti tevékenységeit exportirányú külkereskedelmi ügyletekhez, nemzetközi segélyügyletekhez, beszállítói ügyletekhez, exportcélú befektetésekhez, magyar befektetők külföldi befektetéseihez és belföldi értékesítésekhez, illetve utazásszervezési szolgáltatást végző belföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete Magyarországra történő utaztatási tevékenységéhez kapcsolódóan jogosult végezni. A Mehib Rt. az e bekezdésben felsorolt tevékenységekből eredő deviza-árfolyamkockázatot elkülönülten is biztosíthatja. (2) Az Etv. 3. (4) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában exporthitel biztosítások és viszontbiztosítások esetében nempiacképesnek minősülnek b) azon kockázatok, amelyeknél a teljes kockázatviselési idő a két évet nem éri el, amennyiben) ba) az adós vagy kezese letelepedési helye nem a Mehib Rt. által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló kormányrendeletben piacképes kockázatúként meghatározott országban van és 4. Az Etv. 4. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 4. (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. az e törvényben meghatározott tevékenységeit más jogi személy útján nem gyakorolhatja. Az Eximbank a Mehib Rt. részére, a Mehib Rt. pedig az Eximbank részére, az e törvényben meghatározott tevékenységeken kívül, pénzügyi szolgáltatásnak és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak, vagy biztosítási tevékenységnek nem minősülő, a TEÁOR 08 2012. január 1-jén hatályos besorolása szerinti következő tevékenységeket végezheti üzletszerűen: a) építménykezelés (TEÁOR 08: 81), b) adminisztratív, kiegészítő egyéb szolgáltatás (TEÁOR 08: 81.82), c) információ-technológiai szolgáltatás (TEÁOR 08: 81.62), d) jogi, számviteli, adószakértői tevékenység (TEÁOR 08: 69) és e) egyéb emberierőforrás-ellátás, - gazdálkodás (TEÁOR 08: 78.30). (2) E alkalmazásában TEÁOR 08: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev.2 rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev.2-nek a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott magyar nyelvű változata. 5. Az Etv. I. Fejezete a következő 4/A. -sal egészül ki: 4/A. A Hpt.-ben foglaltakon túl a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországán kívüli országban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, amelyben az állam, területi közigazgatási szervezet vagy helyi hatóság külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetve többségi részesedéssel rendelkezik, és székhelye országának jogrendje szerint a tevékenységét export- és importügyletekre vonatkozóan végzi, az 2
Eximbank részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélye nélkül is nyújthat hitelt és pénzkölcsönt. 6. (1) Az Etv. 6. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az Eximbank által a) forrásszerzés céljából a 2. (1) bekezdés g) pont ga) alpontja alapján elfogadott betétekből és igénybe vett hitelekből, felvett kölcsönökből, forrásszerzés céljából kibocsátott kötvényekből, b) kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt garanciaügyletek esetleges beváltásából, c) a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költségéből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért. (2) Az Etv. 6. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az Eximbanknak az (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a Mehib Rt.-nek a (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés közvetlenül biztosítja. (3) Az Etv. 6. -a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: (5) E alkalmazásában pótlási költség a) hosszú pozíció esetén: az az összeg, amennyivel a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz piaci értéke (vagy deviza esetén az elszámoló ára) meghaladja a határidős szerződés tárgyának névértékét; b) rövid pozíció esetén: az az összeg, amennyivel a határidős szerződés tárgyának névértéke meghaladja a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz piaci értékét (vagy deviza esetén az elszámoló árát). (6) Az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló állami kezességgel érintett alapjogviszony módosítása esetén az állami kezesség az alapjogviszony változásához igazodva áll fenn. 7. Az Etv. 7. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meg kell határozni: a) a forrásszerzés céljából a 2. (1) bekezdés g) pont ga) alpontja alapján elfogadott betétek és igénybe vett hitelek, felvett kölcsönök és forrásszerzés céljából kibocsátott kötvények és a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költsége együttes állományának felső határát, b) az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák állományának felső határát, c) a Mehib Rt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítási kötelezettségek és viszontbiztosításból eredő kötelezettségek állományának felső határát, d) a kamatkiegyenlítési rendszer keretében az Eximbank által a központi költségvetéssel elszámolható kiegyenlítés forrásául szolgáló összeg előirányzatát, e) az Eximbank által folyósított kötött segélyhitelekhez kapcsolódó, a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások előirányzatát. 8. Az Etv. 14. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Az Eximbank tekintetében a Hpt. 62. (2) bekezdését nem kell alkalmazni. 9. Az Etv. a következő 18. -sal egészül ki: 3
18. (1) A Hpt. 44. (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti engedély nem szükséges az Eximbank vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez. (2) Vezető állású személynek az a személy választható meg vagy nevezhető ki, akivel szemben nem állnak fenn a Hpt. 44. (4) (6) bekezdésében meghatározott kizáró okok és aki megfelel a Hpt. 68. -ában meghatározott feltételeknek. (3) Vezető állású személy megválasztását, illetve kinevezését az Eximbank a kinevezéstől számított 2 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésre a Hpt. 68. (2) bekezdését kell alkalmazni. (4) Amennyiben a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a megválasztott vagy kinevezett személy nem felel meg az e törvényben, valamint a Hpt. 44. (4) (6) bekezdésében és 68. -ában meghatározott feltételeknek, 10 munkanapon belül kezdeményezheti a tulajdonosi jogok gyakorlójánál a megválasztott személy visszahívását vagy a kinevezett személy felmentését. A tulajdonosi jogok gyakorlója a kezdeményezésben megnevezett személyt 10 munkanapon belül visszahívja, vagy felmenti. 10. Az Etv. III. Fejezete a 18. -t követően a következő alcímmel egészül ki: Képviselet, munkaviszony 19. (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. szervezeti (munkavállalói) képviselője a (2) bekezdésben foglalt kivétellel mind az Eximbank, mind pedig a Mehib Rt. képviseletében akkor is eljárhat, ha az ügyben az általa képviselt Eximbank, illetve Mehib Rt. egymással szemben álló vagy ellentétesen érdekelt felek. (2) Az Eximbank és a Mehib Rt. közötti jogvita esetén a két társaság ugyanazon szervezeti (munkavállalói) képviselője, vagy ugyanazon jogi képviselő nem járhat el egyidejűleg mind a két társaság nevében. (3) Az Eximbank munkavállalója által a Mehib Rt.-nél és a Mehib Rt. munkavállalója által az Eximbanknál létesített munkaviszony nem minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartásnak. 11. Az Etv. 20. -a a következő (1) és (2) bekezdéssel egészül ki: (1) Az Eximbank szavatoló tőkéjének kiszámítása során járulékos tőkeelemnek minősül minden olyan hitel és kötvény, amely kielégíti az alábbi feltételeket: a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel, b) a hitel, illetve a kötvény eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve ha a lejárat nincs meghatározva a hitel csak a szerződésben rögzített, legkevesebb öt év múlva mondható fel és c) a hitel esetében tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. (2) A Hpt. 5. számú melléklet 24. pontjában foglaltakat az Eximbankra nem kell alkalmazni. 12. Az Etv. 24. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 24. A Hpt. 51. -ában és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81. (2) bekezdésében foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki a Hpt. 51. (2) bekezdésében és a Ptk. 81. (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően a 4
miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra, valamint a Mehib Rt. részére továbbított adatokra sem. 13. Az Etv. V. Fejezete helyébe a következő fejezet lép: V. Fejezet A MEHIB RT.-RE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 25. (1) A Mehib Rt. állam készfizető kezessége mellett végzett tevékenységére a Bit. és a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni. (2) A Bit. 157. (1) bekezdésében meghatározott szervek mellett a Mehib Rt. biztosítási tevékenységével kapcsolatban nem áll fenn a biztosítási titoktartási kötelezettség a miniszter által vezetett minisztériummal és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztériummal szemben. (3) A Mehib Rt. kölcsönt csak biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan és az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával vehet fel. (4) A (2) bekezdésben és a Bit. 157. -ának (1) bekezdésében meghatározott szervek mellett a Mehib Rt. által végzett biztosítási tevékenységgel kapcsolatban nem áll fenn a biztosítási titoktartási és a Ptk. 81. (2) bekezdésében foglalt titoktartási kötelezettség az Eximbankkal szemben sem. (5) A Mehib Rt. vezető állású személyeire az Eximbankkal megkötendő szerződések esetében a Bit. 116. (1) bekezdésnek döntéshozatalban való részvételt tiltó rendelkezése nem alkalmazandó. 25/A. (1) A Bit. 83. (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti engedély nem szükséges a Mehib Rt. vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez. (2) Vezető állású személynek az a személy választható meg vagy nevezhető ki, aki megfelel a Bit. 83. (3) és (4) bekezdésében, továbbá a 91. -ában, illetve ügyvezető esetén a 84. -ában meghatározott feltételeknek. (3) Vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését a Mehib Rt. a kinevezéstől számított 2 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. (4) Amennyiben a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a megválasztott vagy kinevezett személy nem felel meg az e törvényben, valamint a Bit. 83. (3) és (4) bekezdésében, továbbá a 91. - ában illetve ügyvezető esetén a 84. -ában meghatározott feltételeknek, 10 munkanapon belül kezdeményezheti a tulajdonosi jogok gyakorlójánál a megválasztott személy visszahívását vagy a kinevezett személy felmentését. A tulajdonosi jogok gyakorlója a kezdeményezésben megnevezett személyt 10 munkanapon belül visszahívja vagy felmenti. 14. Az Etv. 26. (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a Mehib Rt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítások, viszontbiztosítások tárgyát, a biztosítási eseményeket, valamint ezen biztosítások és viszontbiztosítások feltételeit és részletes szabályait, valamint az országok piacképesség szempontjából történő besorolását rendeletben határozza meg. (3) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy az Eximbank kamatkiegyenlítési rendszere és az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák feltételeit és részletes szabályait rendeletben szabályozza. 5
15. Az Etv. 1. (3) bekezdésében az a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi. CXII. törvényt szövegrész helyébe az a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi. CXII. törvényt (a továbbiakban: Hpt.) szöveg lép. 16. Hatályát veszti az Etv. 26/A. -a és 26/B. -a. 17. Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 6
Általános indokolás A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársasághoz (Eximbank) fűződő kormányzati érdekek indokolttá tették a közvetlen állami tulajdon kizárólagosságát. A tulajdonosi jogok gyakorlására a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős miniszter került kijelölésre. A tulajdonosi jogok gyakorlójának Eximbankkal szembeni elvárásai közül kiemelkedő jelentőségű az Eximbank üzleti aktivitásának növekedése, elsősorban az exportáló kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz juttatása. Ennek megvalósításához hozzájárul a jelen törvényjavaslatban szereplő, az Eximbank forrásbevonására vonatkozó szabályozás módosítása. Ezzel a jelen törvénymódosítás a hatékony forrásbevonás elősegítését célozza. Részletes indokolás Az 1 2. -hoz Az Eximtörvény ezen módosítása megadja annak jogszabályi lehetőségét, hogy az Eximbank a hazai beszállítók tevékenységét, illetve az exportcélú befektetéseket is finanszírozza, azaz a pénzügyi, valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat a hazai beszállítók beszállítói ügyleteivel kapcsolatban is nyújthassa. A jelenleg hatályos Eximtörvény szigorú megfogalmazása alapján az Eximbank tevékenységét jelenleg csak exportügyeletekkel, importügyletekkel és a külföldön megvalósuló magyar befektetésekkel összefüggésben jogosult végezni, ezen szabály alapján jelenleg az exportáló vállalkozások beszállítói körének finanszírozása nem megoldható. A javaslat a közvetlen exportfinanszírozás mellett, azt kiegészítve, az export árualapot előállítók szerződéses beszállítóinak alapvetően kis- és középvállalkozóknak a finanszírozását teszi lehetővé az Eximbank részére, amely a hazai hozzáadott érték részarányának növekedése mellett hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez a kkv szektorban. Azáltal, hogy a kereskedelmi bankokkal nem versenyezve az Eximbank többek között a magyar befektetők külföldi befektetéseihez kapcsolódóan is nyújthat pénzügyi szolgáltatást, a jelenlegi külföldön megvalósuló magyar befektetéshez képest jelentősen bővül a finanszírozás lehetősége (így különösen biztosítandó lenne a magyar tulajdonú cégek forgóeszköz-finanszírozása). A Hpt. 69/B-69/E. -ai a hitelintézet vezető állású személyeire, valamint a belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra és az előzőekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó munkavállalókra a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006/48/EK irányelv (banki direktíva) előírásainak megfelelően javadalmazási szabályokat állapítanak meg. Az Eximbank nem tartozik a banki direktíva hatálya alá, ezért a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény 8. (2) bekezdéséhez hasonlóan indokolt az Eximtörvényben rögzíteni azt, hogy a Hpt. javadalmazási politikára vonatkozó rendelkezései az Eximbankra nem irányadóak. A bank állami státuszára, speciális küldetésére, a kockázatvállalásai mögött fennálló állami kezességre tekintettel az általános javadalmazási előírások a döntéshozatalra és javadalmazás közötti összefüggésben nem is értelmezhetőek. A 3. -hoz 7
A módosítási javaslat az 1. -ban szereplő fogalmakat (beszállítói ügyletek, magyar befektetők külföldi befektetései) vezeti át az Eximtörvény 3. (2) bekezdésében egyrészt az egységes fogalomhasználat céljából, másrészt abból a célból, hogy a Mehib Rt. részére is adott legyen az elvi lehetőség ezen ügyletek biztosítására. A piacképes országok körét és így a nem biztosítható kockázatú országokat párhuzamosan határozza meg az Eximtörvény és a Mehib Rt. működéséről szóló kormányrendelet, amelynek alapja a rövidlejáratú exporthitel biztosítási tevékenységről szóló Bizottsági Közlemény (97/C 281/03), valamint annak 2005. és 2012. évi módosítása. A közlemény 2012. évi felülvizsgálatát követően a 2013-tól hatályos új közlemény várhatóan olyan felülvizsgálati mechanizmust vezet be, amelynek eredményeként évente (vagy akár év közben is) fogják vizsgálni a piacképes országok ezen minőségét. A rendszeres felülvizsgálat eredményeként folyamatos törvénymódosítási kényszer alakulna ki. A taxatív felsorolás helyett a részletszabályokat tartalmazó kormányrendeletre való hivatkozás egyszerűsíti és gyorsítja a piacképes országkör változásához való alkalmazkodást, ezáltal is elősegítve az exportőrök uniós piacokon való megjelenését vagy megmaradását. A 4. -hoz A módosítási javaslat lehetőséget teremt arra, hogy az Eximbank és a Mehib Rt. pénzügyi szolgáltatásnak és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak, illetve biztosítási tevékenységnek nem minősülő meghatározott tevékenységet is végezhessenek egymásnak, amennyiben az gazdaságossági, célszerűségi szempontból indokolt lehet. Az 5. -hoz A módosítási javaslat lehetőséget teremt arra, hogy az Eximbank más ország közvetlenül vagy közvetve állami tulajdonú exporthitelezéssel foglalkozó hitelintézetétől anélkül vehessen fel hitelt, hogy partnerének a magyar felügyelettől engedélyt kellene kérnie e tevékenységének folytatásához. A 6 7. -hoz A hatályos Eximtörvény rendelkezései értelmében az Eximbank forrást csak kül- és belföldi hitelintézetektől vonhat be, így nem lehetséges az egyéb finanszírozás. Fenti paragrafusok az állami készfizető kezességgel történő forrásszerzést érintő rendelkezések kiegészítését, tartalmi bővítését tartalmazzák. A 8. -hoz Az erős tulajdonosi kontroll miatt nincs feltétlenül arra szükség, hogy az igazgatóságban a menedzsment két fővel képviseltesse magát, így a Hpt. általános szabályaitól való eltérés a közvetlen állami részesedés miatt javasolt. A 9. -hoz A törvénymódosítás alapján nem szükséges a PSZÁF engedélye az Eximbank vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez, de a vezető állású személynek, illetve ügyvezetőnek továbbra is csak az személy választható meg, illetve nevezhető ki, akivel 8
szemben nem állnak fenn a Hpt. 44. és 68. -aiban meghatározott kizáró okok. Az előzetes felügyeleti engedélyezés helyébe a bejelentési kötelezettség teljesítése alapján a Felügyelet utólagos kontrollja lép. A 10. -hoz Ezen módosítások a két állami tulajdonú intézmény munkavállalóira és vezetőire (akik adott esetben akár mindkét intézményben viselnek tisztséget) vonatkozóan állapítanak meg az általánostól eltérő szabályokat az összeférhetetlenséget és a titoktartást illetően. A Polgári Törvénykönyv 221. (3) bekezdése általános, minden egyes, Ptk. szerinti értelemben vett képviseletet ellátó személyre (ide értendő a társaság nevében bármilyen jognyilatkozatot tevő személy pl.: vezető tisztségviselő, cégjegyzésre jogosult egyéb munkavállaló) vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt rögzít. E szabály értelmében a képviselő nem járhat el, ha az általa képviselt személyek között érdekellentét áll fenn. Kivételt képez ezen összeférhetetlenségi szabály alól az, ha a képviselt kifejezett engedélyt ad arra, hogy a képviselő az érdekellentét ellenére eljárjon. Tekintettel arra, hogy az Eximbank és a Mehib Rt. közös vezetőségére valamint a folyamatban lévő szervezeti átalakulásra tekintettel vannak és lesznek olyan személyek, melyek egyszerre mindkét Társaság képviseletében eljárnak, és a Társaságok között megkötésre kerülő biztosítási szerződésekből szükségszerűen következnek érdekellentétek, elengedhetetlenül fontos a Ptk.-ban rögzített összeférhetetlenségi szabály alóli kivétel Eximtörvényben történő rögzítése. Ennek hiányában a Társaságok képviselői egy olyan helyzetben, melynek során az Eximbank mint biztosított és a Mehib Rt. mint biztosító között vitás helyzet, vagy egyéb érdekellentét áll fenn, nem járhatnának el a Társaságok képviseletében, illetőleg nem tehetnének semmilyen jognyilatkozatot a Társaságok nevében. A 11. -hoz Az Eximbanktól elvárt aktivitás-növekedés teljesítése érdekében a teljes járulékos tőkeösszeg figyelembe vétele szükséges a szavatoló tőke számítása során. A 12 13. -hoz A módosítás lehetővé teszi, hogy a Mehib Rt. az Eximbank részére biztosítási titkot, az Eximbank pedig a Mehib Rt. részére banktitkot adjon ki minden további külön megállapodás vagy nyilatkozat nélkül, a titoktartási kötelezettség alóli törvényen alapuló mentesítés alapján. Ezen szakaszok teremtik meg ugyanis azt a lehetőséget, hogy a Hpt. 51. (2) bekezdésében és a Bit. 157. (1) bekezdésében foglalt szervezeteken és személyeken túl a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium (NGM) a biztosítási és banktitok megtartásának kötelezettsége alóli törvényi kivételt képezzen. Ezen törvényi kivételt bővíti ki a módosítási javaslat az Eximbank relációjában a Mehib Rt.-vel a banktitok és az üzleti titok kapcsán, és a Mehib Rt. relációjában az Eximbankkal a biztosítási titok és üzleti titok tekintetében. A módosítási javaslat értelmében a bank, a biztosítási, illetve az üzleti titok alóli mentesség mindkét társaság teljes tevékenységére vonatkozna. A törvényi kivétel két érintett társaság közötti kibővítését indokolja, hogy mindketten kizárólagos állami tulajdonban vannak, és a kizárólagos tulajdonosi joggyakorló mindkét társaság kapcsán a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet 9
gazdaságfejlesztéséért felelős miniszter, akivel szemben az Eximtörvény módosítással érintett szakaszai értelmében egyébként sem áll fenn titoktartási kötelezettség. A módosítási javaslatot indokolja továbbá a két társaság közös vezetése (vezérigazgató, vezérigazgatóhelyettesek), valamint a vezetés és irányítás hatékonyságának biztosítása. A hatékony együttműködés biztosításához is elengedhetetlenül szükséges az információk és adatok közlését lehetővé tenni a két társaság között. A módosítás indokául szolgál ezen felül az esetleges további jogszabály módosításokhoz szükséges hatásvizsgálatok és tanulmányok elkészítéséhez az információk és adatok közlésének biztosítása a két társaság között. A tulajdonosi jogok gyakorlójának fő feladata az Eximbank és a Mehib Rt. működésének ellenőrzése, a legfontosabb döntések meghozatala, ami szükségessé teszi, hogy a társaságok tevékenységére vonatkozó adatokat, köztük üzleti titkot is megismerjen. A fiskális fegyelem fenntartása és a költségvetési törvénynek való megfelelés érdekében a magántitok védelméhez fűződő jog korlátozása túl azon, hogy az Eximbank és a Mehib Rt. nem is a természetes személyek, hanem a különböző gazdálkodó szervezetek vonatkozásában fejtik ki tevékenységüket alkotmányosan elfogadható cél érdekében történik. A 2012. évi CXIV. törvény 2012. július 24.-i hatállyal módosította az Eximtörvény 14. -át, melynek eredményeként lehetővé vált, hogy az Eximbank és a Mehib Rt. felállításra kerülő igazgatóságának tagjai között személyi átfedés legyen. A tulajdonosi joggyakorló döntése alapján az Eximbank és a Mehib Rt. vezetősége (vezérigazgató, vezérigazgató-helyettesek) azonos személyekből állnak. A Bit. 116. (1) bekezdése olyan összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, mely azon ügyletek tekintetében, ahol a Mehib Rt. és az Eximbank között biztosítási szerződés kerül megkötésre a Mehib Rt. vezető állású személyei részére az Eximbank igazgatóságában betöltött tisztségére tekintettel nem teszi lehetővé az adott ügylettel kapcsolatos döntés előkészítésében és meghozatalában való részvételt. A közös vezetőség akadálytalan működése érdekében indokolt a Bit. 116. (1) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály hatálya alól a Mehib Rt. vezető állású személyeit kivenni. A törvénymódosítás alapján nem szükséges a PSZÁF engedélye a Mehib Rt. vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez, de a vezető állású személynek továbbra is csak az személy választható meg, illetve nevezhető ki, akivel szemben nem állnak fenn a Bit. 83. és 91. -aiban meghatározott kizáró okok. Az előzetes felügyeleti engedélyezés helyébe a bejelentési kötelezettség teljesítése alapján a Felügyelet utólagos kontrollja lép. A jogbiztonság érdekében a teljes V. Fejezet újraszabályozásra kerül. A 14. -hoz A felhatalmazó rendelkezést tartalmaz. A 15-16. -hoz A -ok technikai jellegű módosítást tartalmaznak. A 17. -hoz A hatályba léptető rendelkezést tartalmaz. 10