TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Környezetfejlesztési Tervező és Szolgáltató Kft. H-7623 Pécs, Ungvár u. 22. Tel.: +36 72 511790 fax: +36 72 315381 mail@totalkft.hu www.totalkft.hu Munkaszám: T-2008-30 TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2008-2014 Készült: TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA megbízásából PÉCS, 2009. május 10. Environmental Planning and Services Ltd. Umweltschutzplanung und Services GmbH

TATABÁNYA MJV II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRMAJA ALÁÍRÓLAP Munkaszám: T-2008-30 TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2008-2014 Tervezők : Bunyevácz József témafelelős OKTVF nyilvántartási sz.: Sz-627/2007; F-934/2007 Bachmann Tamás Uzsoki Péter Ügyvezető ig.: Bunyevácz József Pécs, 2009. május 10.

TARTALOM TARTALOM I. ELŐZMÉNYEK I-1 1. Tervezési előzmények I-1 2. Tartalmi keretek, elvárások I-1 II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS II-1 1. Általános területi jellemzők II-1 1.1 A népesség alakulása II-1 1.2 Terület- és tájhasználat II-1 1.3 Gazdasági tevékenység II-2 1.4 Lakossági ellátás, szolgáltatások II-3 2. Környezetterhelés és környezetminőség II-4 2.1 Föld, talajfelszín állapota II-4 2.2 A vizek, vízkészletek minősége, állapota II-6 2.2.1 Felszíni vizek II-6 2.2.2 Felszín alatti vizek II-7 2.2.3 A befogadók terhelése, szennyezése II-8 2.2.4 A Víz Keretirányelvben előirányzott feladatok II-11 2.3 A környezeti levegő minősége II-11 2.3.1 A kibocsátások alakulása II-12 2.3.2 A levegőminőség alakulása II-13 2.4 Természet- és tájvédelem II-17 2.5 A hulladékgazdálkodás rendszere II-19 2.6 A környezeti zajhelyzet II-22 2.7 A települési/épített környezet állapota II-24 2.8 A radioaktív sugárzás jellemzői II-26 2.9 Környezet-egészségügyi helyzet II-28 3. Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenysége II-29 III. A PROGRAM FELADATAINAK TELJESÜLÉSE III-1 1. A projektjavaslatok áttekintése III-1 1.1 A projektjavaslatok teljesülésének vizsgálata III-1 1.2 A projektjavaslatok teljesülésének minősítése III-14 2. Következtetések III-15 IV. KÖRNYEZETI CÉLÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA IV-1 1. A kezelést igénylő környezeti problémák azonosítása IV-1 2. Környezeti célállapot IV-2 2.1 A környezeti elemek minősége, állapota IV-3 2.2 Települési és épített környezet IV-4 2.3 Természet- és tájvédelem IV-6 2.4 Önállóan kezelendő hatótényezők IV-7 3. Célok és a feladatok rendszere IV-7 3.1 Átfogó célok, feladatok IV-8 3.2 A város és térsége környezetvédelmi céljai és feladatai IV-10 V. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM V-1 1. A városi környezetpolitika elemei V-1 2 A környezeti problémák, konfliktusok megoldása V-2 2.1 A kibocsátások csökkentése V-2 2.2 A területek védelme, a környezetminőség megőrzése V-2 2.3 Terület- és környezetminőségi fejlesztések V-3 2.4 A környezeti problémák megoldásának menedzselése V-4 2.4.1 Szervezési, irányítási szempontok V-4 2.4.2 Intézményi feladatok V-4 i

TARTALOM 3 Program/projekt javaslatok V-6 4. Szempontok a megvalósítandó programok kiválasztásához V-24 4.1 A megvalósítás korlátai V-24 4.2 A kiválasztás meghatározó szempontjai V-24 4-3 Kiemelt figyelmet érdemlő komplex kérdéskörök V-25 4-4 Program-karbantartási feladatok V-28 TÁBLÁZATOK II-1. Tatabánya fejlődésének főbb adatai 1990-2006 között II-2. A talajminták fémtartalom vizsgálatának eredményei (2008) II-3. A talajminták PAH vizsgálatának eredményei (2008) II-4. A XIV/A vízakna vízminősége (2003-2008) II-5. A XV/C vízakna vízminősége (2003-2008) II-6. A szennyvíztelepre érkező és az elfolyó szennyvizek jellemzői II-7. A légszennyező anyagok kibocsátása 2002-2007 között (kg/év) II-8. A légszennyező kibocsátások éves részarányainak alakulása (2002-2007) II-9. A légszennyező éves kibocsátási részarányainak alakulása a CO 2 nélkül (2002-007) II-10. A légszennyezők kibocsátási részarányainak éves alakulása a 2002. évihez viszonyítva II-11. A levegőminőség alakulása az automata mérőállomások adatai alapján, 2002-2007 között II-12. A légszennyezők éves átlagos koncentrációi (2002-2007) II-13. A légszennyezők fűtési félévi átlagos koncentrációi (2002-2007) II-14. A légszennyezők nem fűtési félévi átlagos koncentrációi (2002-2007) II-15. A lerakott hulladékmennyiségek a Regionális Hulladéklerakón II-16. A lerakott hulladék összetétele II-17. A keletkező veszélyes hulladékok mennyisége (2004-2007) II-18. A kezelt veszélyes hulladékok mennyisége (2004-2007) II-19. Az M1 Autópálya tatabányai szakasza mentén létesített zajárnyékoló falak II-20. A tájékoztató, ellenőrző zajmérések eredményei (2008) II-21. A tájrendezést igénylő területek (2008) II-22. A terepszinten mért radioaktivitás Tatabányán (2008) II-23. Betegségek gyermekeknél gyakorisági sorrendben (2007) II-24. A betegségek felnőtteknél gyakorisági sorrendben (2007) II-25. A halálozási okok Tatabányán (2005) II-26. A környezetvédelmi alap, bírság és beruházás alakulása RAJZOK 1. A főbb területhasználati módok M = 1 : 60 000 2. A rekultiválandó területek M = 1 : 60 000 3. Természetvédelmi területek, védett értékek M = 1 : 60 000 4. A Natura 2000 és a Vértes Natúrpark területei M = 1 : 60 000 5. Ökológiai hálózat és nyílt karszt M = 1 : 60 000 6. Levegőminőségi (immisziós) mérőhelyek M = 1 : 60 000 7. A bűzészlelés helyei (2008) M = 1 : 50 000 8. Zajvédelmi övezetek M = 1 : 60 000 9. Zajmérési helyek (2008) M = 1 : 60 000 10. Védőterületek, védőtávolságok M = 1 : 60 000 11. Sugárzásmérési helyek (2008) M = 1 : 70 000 12. Főbb területi intézkedések, beavatkozások M = 1 : 60 000 ii

TARTALOM MELLÉKLETEK I-1. I-2. I-3. Általános tartalmi igények Felhasznált megalapozó anyagok A főbb környezetvédelmi jogszabályok jegyzéke (2009. február 15-i állapot) II-1. Melléklet. Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 332/2004. (XII. 16.) kgy. számú határozatához, Tatabánya Megyei Jogú Város településszerkezeti tervéről (Kivonat) II-2. A Tatabányán működő jelentősebb cégek (2008) I II-3. A Víz Keretirányelv Intézkedési tervében szerepeltetendő vízügyi feladatok II-4. Az egyes légszennyező anyagok kibocsátása (2002-2007) II-5. Az ózon és a szálló por koncentráció alakulása Tatabánya területén II-6. Pollenszámok alakulása II-7. BŰZTÉRKÉP" II-8. Természetvédelmi területek és értékek II-9. Helyi jelentőségű természetvédelmi területek, értékek II-10. A NATURA 2000 területek és helyrajzi számok II-11. A VÉRTESI NATÚRPARK tatabányai területei II-12. A Vértesi Erőmű Zrt Tatabánya területén elvégzendő rekultivációs munkái II-13. A települési önkormányzatok környezetvédelemmel összefüggő feladatai IV-1. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II). (Kivonat) IV-2. Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) (Kivonat) IV-3. Jelentős vízgazdálkodási kérdések az Általér vízgyűjtő területén IV-4. Komárom-Esztergom Megye II. Környezetvédelmi Program (2005-2008) (Kivonat) IV-5. Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepció (Kivonat) IV-6. Tatabánya Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (Kivonat) IV-7. Tatabánya Települési Klímastratégiája (Kivonat) iii

I. ELŐZMÉNYEK I. ELŐZMÉNYEK 1. Tervezési előzmények A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény az önkormányzat feladatává tette a települési környezetvédelmi program kidolgozását (46. ), körvonalazva a főbb tartalmi követelményeket is (47. ). Ennek megfelelően Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata elkészíttette ( Kft., Pécs) és 2001. folyamán elfogadta a város 2001-2007 közötti évekre szóló Környezetvédelmi Programját. A törvény arról is rendelkezik, hogy az önkormányzat gondoskodik a programba foglalt feladatok végrehajtásáról, figyelemmel kíséri azok megoldását, és a programot szükség szerint - de legalább kétévente - felülvizsgálja. Ennek megfelelően a környezetvédelmi referens minden évben tételesen beszámolt az önkormányzat közgyűlésének a tervezett feladatok teljesítéséről, az előirányzott költségek felhasználásáról, valamint javaslatot adott a következő évi feladatokra és az előirányzott költségekre. a város polgármestere kétévenként számolt be a közgyűlésnek a program teljesítéséről, részletezve a kitűzött és megvalósult feladatokat, javasolva a Program szükséges módosításait is. A 2008-2014 közötti időszakra szóló környezetvédelmi program kidolgozására a város "Ajánlati felhívást" tett közzé, amelyben - a Közgyűlés 100/2008. (IV.2) kgy. sz. határozatára alapozva - megadta az igényelt tartalmi kereteket is. Az ajánlattétel alapján Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a Kft.-t bízta meg a II. Környezetvédelmi Program kidolgozásával. 2. Tartalmi keretek, elvárások A környezetvédelmi programok általános tartalmi követelményeit az 1995. évi LIII. törvény (Kt) körvonalazza. Ennek főbb, a települési önkormányzatot érintő, a kidolgozásnál irányadó előírásait az I-1. melléklet adja meg. Emellett a Közgyűlés 100/2008. (IV.2) kgy. sz. határozata alapján megadott, elsődlegesen vizsgálandó és tárgyalandó témakörök: A föld, talajfelszín igénybevettsége, állapota, szennyezettsége, igénybevételek típusa, mértékének felmérése A felszíni és felszín alatti vizek állapota, szennyezettsége, tavak és vízfolyások vizsgálata, a szennyvíztisztás és csatornázottság jelenlegi helyzete, legnagyobb kibocsátók felmérése, monitorozása, karsztvíz és vízbázis védelem felmérése I-1

I. ELŐZMÉNYEK A levegő szennyezettsége, légszennyező források felmérése (ipari üzemek, közlekedés, fűtés hatása), mérőállomások adatainak kiértékelése, határérték túllépések okainak felkutatása, biológiai szennyezőforrások (allergének), bűzhatás vizsgálata A természet- és tájvédelmi értékek, élővilág, biológiai aktivitás vizsgálata A hulladékok mennyisége fajtánként, területenként, hulladék-elhelyezés, illegális lerakók helyzetének bemutatása, Dubnik-völgyi lerakó állapota, hulladékudvarok kialakítási lehetőségének vizsgálata A környezeti zajhelyzet (közúti, vasúti, tömegközlekedési, ipari eredetű zajok feltárása), zajtól védendő övezetek felmérése A települési épített környezet állapotának vizsgálata A radioaktív sugárzások területi elterjedésének felmérése A város környezet-egészségügyi állapotának felmérése, azbesztmentesítés A közlekedésszervezés, energiagazdálkodás állapotának felmérése A környezeti oktatás, nevelési programok vizsgálata Ezeket figyelembe véve történik meg a vizsgálatok eredményeinek értékelése, összegezése és a megállapításra alapozva a feladatok meghatározása; a környezeti célállapot meghatározása, figyelemmel a prioritásokra; a projektjavaslatok és az ütemezési javaslat kidolgozása az önkormányzattal egyeztetetten. A program kidolgozásához felhasznált anyagok (adat, információ, program, terv, tanulmány) felsorolását az I-2. melléklet tartalmazza. I-2

II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS Tatabánya város természeti, környezeti adottságai, állapota/állapotváltozásai jól feltártak és dokumentáltak a különféle tervek, programok és önkormányzati, bizottsági előterjesztések megalapozó fejezeteiben, háttértanulmányaiban. A 2008-2014 közötti időszakra szóló II. Környezetvédelmi Program kialakításához a jelenlegi helyzet mellett a 2002-2007 közötti változások területeinek, jellegének és tendenciáinak ismerete is fontos. A területi/települési adottságok, a környezetterhelés és környezeti állapot vizsgálatához, megítéléséhez felhasznált dokumentumok, anyagok körét az I-2. melléklet adja meg. 1.1 A népesség alakulása 1. Általános területi jellemzők A Tatai medencében, a Gerecse és a Vértes találkozásánál, az Által-ér vízgyűjtőjén fekvő megyeszékhely 70 ezer fős lakossága 9 145 ha (91,5 km 2 ) területen él. Az 1990-2007 közötti időszak változásainak főbb, jellemző adatait, ezen belül a szaporodás és vándorlás alakulását a II-1. táblázat vázolja fel. Kitűnik, hogy az országoshoz és a régió városaihoz hasonlóan itt is elöregedő népesség száma folyamatosan és kis mértékben csökkent, ami a természetes szaporodással és az elvándorlással függ össze. Míg az 1990-97 közötti időszakban inkább az elvándorlás dominált, 1998-ban viszont a vándorlási különbözet már jelentősebb mértékű és pozitív volt, amely 2006-ra közel harmadára csökkent. A városlakó népesség csökkenése mellett a lakásállomány kismérvű növekedése, valamint a népsűrűség csökkenése figyelhető meg. A Közép-dunántúli Régió fejlesztési központjai között Tatabánya a régió egyik fejlesztési alközpontjaként van számon tartva. Népességszáma alapján a város a második legnagyobb központ a térségben. Az elmúlt 10 évben a népességszám csökkenés mértéke a városban kisebb (3,88%), mint a régió társközpontjaiban (Székesfehérvár 4,72%, Veszprém 6,53%), és az ugyancsak fejlesztési alközpontként funkcionáló Dunaújvárosban (9,24%). 1.2 Terület- és tájhasználat A város és térségének természetföldrajzi és gazdasági viszonyai sajátos terület- és tájhasználatot eredményeztek; a városiasodott település lényegében természetközeli tájak határain (Gerecse és Vértes), ugyanakkor országos és nemzetközi közlekedési folyosó mentén fekszik. A város 9 145 ha kiterjedésű közigazgatási területén belüli főbb terület- és környezethasználati módokat az 1. rajz mutatja be. Látható, hogy a terület- és környezethasználati jellemzők igen eltérőek. Ezeket a 2004-ben elfogadott településrendezési terv szerkezeti terve és szabályozási előírásai határozzák meg. A környezet- és természetvédelem, valamint a tevékenységek, szolgáltatások, fejlesztések szempontjából lényeges szabályozási előírások körét a II-1. melléklet tartalmazza a 332/2004. (XII. 16.) kgy. számú határozattal elfogadott településszerkezeti terv kivonataként. Ez megadja II-1

II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS a fejlesztés és a rendezés alapelveit (1.2 fejezet); a tájrendezés, tájvédelem előírásait, feladatait, (1.12 fejezet), ezen belül - többek között - a táj- és természetvédelem, tájrehabilitáció követelményeit és a tervezett fejlesztéseket. A közigazgatási területen belül a belterület 26,4%-ot (2 418,3 ha) tesz ki; döntően ez ad helyet a lakó-, intézmény-, ipari és közlekedési funkcióknak. művelési ágakon belül - az erdő részaránya 36,0% (3 298,7 ha), azaz az országos átlagot (19,9%; KSH 2006) messze meghaladó. - a rét, legelő 8,3% (756,6 ha) mellett a kert, gyümölcsös 1,1%-kal (96,9 ha) részesedik, a szántók részaránya pedig 16%; ez is jelzi, hogy nem a mezőgazdasági művelés a meghatározó terület- és tájhasználati mód a város közigazgatási területén. - a tavak az összterületből 1,2%-t (114 ha), a vízfolyások medre pedig a 0,8%-ot (74,5 ha) tesznek ki. a roncsolt, bányakáros területek (bányagödrök, anyagnyerőhelyek: 251 ha; meddőhányók: 79 ha; zagyterek: 60 ha) összességében az összterület 4,3%-át (390 ha) teszik ki, a rekultivációt jelenleg és távlatban igénylő felszínek rendezése a közigazgatási terület 6%-át (550 ha) érinti. A rekultiválandó területek elhelyezkedését és tervezett területhasznosításukat a 2. rajz szemlélteti, feltüntetve az alábányászott területet is. az országos és helyi természetvédelmi védettség az összterület 26,1%-ára (2 383 ha) terjed ki, amely a tervezett bővítésekkel, védetté nyilvánításokkal (221,4 ha) 28,6%- ra növekedhet a védett területek kiterjedése, ami messze meghaladja az országos átlagot (16%; KSH 2006). A védett és védelemre tervezett területeket a 3. rajz adja meg. a Natura 2000 kijelölt különleges madárvédelmi területe 2 806 ha, a különleges természetvédelmi területe 1 707 ha kiterjedésű, míg a Vértes Natúrpark 1 745 ha területre terjed ki Tatabánya közigazgatási területén belül. A területek elhelyezkedését a 4. rajz mutatja be. A területi átfedéseket figyelembe véve, a Natura 2000 védettségek 2 913 ha területet érintenek, ami a város közigazgatási területének 31,9%-át teszi ki. 1.3 Gazdasági tevékenység A 90-es évek gazdasági szerkezetváltása, a foglalkoztatási viszonyok átalakulása jelentősen és kedvezőtlenül érintették Tatabánya térségét is. Mára Tatabánya országos és nemzetközi vonzáskörzettel rendelkezik, amely összefügg kedvező közlekedési helyzetével és ipari parkjai kiépítettségével, szolgáltatásaival. A városvezetés tudatos törekvése a gazdasági szerkezetátalakításra és a nagyszámú, új munkahely létrejötte a munkanélküliségi ráta mérséklődését eredményezte (2000-ben 4,7%; 2006-ban 3,6%), ami jelentősen és tendenciájában is az országos átlag (2000-ben 5,7%; 2006-ban 6,1%) alatt marad. A mutató azonban 2007- ben 6,2%-ra növekedett, ami II-2

II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS elsődlegesen a Bánhidai Erőmű leállításával és az Artesyn Kft. tevékenységének megszűnésével függ össze. Az önkormányzat gazdaságfejlesztési stratégiájának célja a több lábon álló gazdasági szerkezet megteremtése. Ennek első lépésként kiépítette az Ipari Parkot kiszolgáló infrastruktúrát és Magyarországon elsőként, Gazdaságfejlesztő Szervezetet (1996) alapított. A GFSZ Kht. feladata a potenciális befektetők információval való ellátása és a hatékony együttműködés kialakítása a hatóságokkal és a közműszolgáltatókkal. Ez tette lehetővé, hogy a befektetők a lehető leggyorsabban, egy ablakos rendszerben, minden számukra szükséges információt kézhez kapjanak. Tatabányán az iparterületek két nagyobb területen kerültek kialakításra: zöldmezős beruházásként létrejött Nyugati Ipari Park és a barnamezős beruházásként a Galla Ipari Övezet (Óváros-Alsógalla). Az Ipari Park összterülete 433 ha, amelyen gépipari, elektronikai, környezetvédelmi ipari, és más feldolgozó ipari cégek települtek le és működnek. A város legnagyobb adófizetői az itt működő cégek közül kerülnek ki. A város jelentősebb cégeinek főbb adatait (tevékenységi kör, telephely, elérhetőség) a II-2. melléklet tartalmazza. A két nagy összefüggő iparterület mellett a korábban is ipari tevékenységet folytató területeken, telephelyeken további kisebb ipari csoportosulások is találhatók. A befektetők fogadása, a kis és közepes méretű vállalkozások letelepítése érdekében jelenleg is folyik e területek ipari célú újrahasznosítása, így a rendezési tervben gazdasági hasznosításra kijelölt VI-os és VII-es telepen. 1.4 Lakossági ellátás, szolgáltatások A város közigazgatási területén belül folyó tevékenységek ipari, mezőgazdasági, közlekedési terhelései mellett meghatározóak a kommunális ellátással összefüggő terhelő, szenynyező hatások is. Környezeti és környezet-egészségügyi szempontból fokozott jelentőséget kapnak azok a közüzemi, lakossági szolgáltatások, amelyek nem csak a környezet minőségét, állapotát, hanem a lakosság életfeltételeit is kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolják. A 2002-2007 közötti időszakot vizsgálva a következők állapíthatók meg: - A vezetékes vízellátás csaknem teljesen kiépült, de még a belterületen is vannak olyan városrészek, ahol hiányos (pl. a VI-os telep egy része, Cementgyári területek - Temető sor, Kertváros - Diófa utca egy része). A lakások 96,2%-a csatlakozik a városi hálózatra és további rákötésekkel lehetőség van a közel 100%-os ellátottság megközelítésére. - A közcsatorna-hálózat napjainkra jórészt kiépült, amire azonban a lakásoknak csak 83,6%-a van rákötve. Ez az ellátottság még így is messze meghaladja az országos átlagot (47,6%). A csaknem 100%-os városi ellátottság elsősorban a VI-os telep, a Szőlőhegy és Síkvölgyi üdülőterület csatornázásával és a minél magasabb arányú közcsatornára csatlakoztatással érhető el. A kommunális szennyvíz gyűjtését és tisztítását az Északdunántúli Vízmű Zrt. végzi. A települési folyékony hulladék kezelése a Szent Györgypusztai telepen történik. - A vezetékes távfűtésbe és melegvíz-ellátásba a lakásállomány 75,6%-a van bekapcsolva, ami igen kedvező, ugyanis a város nagy lakótelepein (Gál, Ságvári, Újváros, Kertvárosi, Sárberki, Bánhidai ltp.) él a népesség döntő része. II-3

II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS - A vezetékes gázellátásba a lakások közel 15%-a van csatlakoztatva és a fűtési célú gázfelhasználás a családiházas területekre jellemző, mivel a lakásállomány túlnyomó többségét képviselő lakótelepi lakások távhővel és melegvízzel ellátottak. - A rendszeres hulladékszállításba bevont lakások aránya 99,4%; így az ellátottság gyakorlatilag teljesnek tekinthető. A városban a települési szilárd hulladékok szállítását és kezelését közszolgáltatás keretében az AVE Tatabánya Zrt. végzi, az ártalmatlanítás helye a Tatabányai Regionális Hulladéklerakó. - A közhasznú zöldterület jószerével állandó és összességében 313 ha nagyságú, ami a közigazgatási terület 3,4%-át, a belterület 12,9%-át teszi ki. Kedvező, hogy ennek több, mint fele (52%) belterjesen gondozott és az egy főre eső zöldterület 44,4 m 2 /fő. 2. Környezetterhelés és környezetminőség A város és térsége környezeti minőségét, állapotát - a természeti környezeti adottságok mellett - döntően befolyásolják a terület- és környezethasználatok. Az itt folyó tevékenységek egyrészt a környezetbe kibocsátott terhelő, szennyező anyagokkal, energiákkal (légszennyezők, szennyvizek, hulladékok, zaj, kemikáliák) és felszínalakításokkal (kibányászás, feltöltés, beépítés), másrészt a környezeti elemek (levegő, víz, talaj) és a környezet (település, táj, zöldfelületek) mennyiségi és minőségi viszonyainak kedvezőtlen módosításával, befolyásolásával járnak. Ezek nem csak az emberi egészségre, hanem a természeti folyamatokra, élőhelyi viszonyokra is kihatva korlátozzák vagy kizárják az elszennyeződött elemek, területek/környezet adott célú felhasználását. Emellett alig vagy nem is viszszafordítható folyamatokat indíthatnak meg vagy tarthatnak fenn, amelyek a környezet további leromlásához, teljes és nem kívánatos átalakulásához vezethetnek. Ezért a környezet minőségének, állapotának javítása, a kedvező adottságú térségekben a megőrzése/fenntartása kiemelt jelentőségű a város társadalmi, gazdasági helyzetének tervezett fejlesztéséhez, a térség- és környezetfejlesztési programok sikeres megvalósításához. 2.1 Föld, talajfelszín állapota Az Által-ér és a Galla-patak völgyében, a Gerecse és Vértes lejtőin elhelyezkedő város állandó növényzettel (erdő, cserje, gyep) részben fedett, lejtős felszíneit a víz- és szélerózió (defláció) lepusztította; ezek a területrészek erősen vagy középfokúan erodálódottak és erózióveszélyes területeknek minősülnek. Kedvező, hogy a művelt területek (szántó, kert, gyümölcsös) az összterületnek csak kevesebb, mint 20%-át teszik ki, azonban már ez is érinti a vízfolyások hordalékszállítását, a völgyi területek feltöltődését. A város területén a szén-, kő- és homokbányászat (bányagödrök, meddőhányók) és az erőművek salak, pernye elhelyezése kiterjedt területeket (kb. 550 ha) érintenek. Emiatt a térség komplex tájrehabilitációt igénylő területként szerepel az országos és regionális tervekben, koncepciókban (OTK, Nemzeti Környezetvédelmi Program, Közép-Dunántúli területfejlesztési koncepció...) és térségi programokban (Által-ér vízgyűjtő cselekvési terv...). A rekultivációt igénylő területrészeket és ezek tervezett, a településszerkezeti tervben (2004) előirányzott hasznosítását a 2. rajz adja meg. II-4

II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS A város térsége felszíni szennyezésre erősen érzékeny, ezért a felszín alatti vízkészletek, a regionális ivóvízellátást biztosító karsztvíz-bázis védelme miatt a talaj és talajvizek szenynyeződésének elkerülése, elhárítása kiemelt jelentőségű. Az ilyen főbb veszélyforrások a következők: - a felhagyott és rekultivációt (rendezés, takarás, hasznosítás) igénylő meddőhányók, feltöltött zagyterek, ahol a csapadékkal kimosódó szennyezők (pl. vas-, szulfát- és klorid-ionok...) jelentősen növelhetik az elfolyó/elszivárgó vizek összes sótartalmát, ily módon terhelve vagy veszélyeztetve a természetes vízkészleteket. - az illegális hulladéklerakások, amelyek változó számban és helyen okoznak állandó veszélyeztetést, szennyezést a lerakott/otthagyott hulladékok és a csurgalékvizek bakteriális és kémiai szennyezettsége miatt. A talajok fémszennyezettségére az 1992-2000 közötti időszakban történtek vizsgálatok, amelyek főbb megállapításai: - a város közterületeinek nehézfém-tartalom vizsgálata (NÖVÁLL-MTESZ, 1992) a város forgalmas főútjainak kereszteződéseiben mérte a por és a talajminták nehézfémtartalmát (9 helyen 17 fémre, köztük Pb, Hg, Cd, Zn koncentrációra). Jelentős eltéréseket mértek és helyenként az ólom, higany, cink, és kadmium határértéken felüli koncentrációit rögzítettek a talaj felső rétegében. Megállapították, hogy ezek az értékek nem értek el olyan koncentrációkat, amely beavatkozásra adott volna okot. - a volt cementgyár területén ugyan kimutatták több komponens (Pb, Cd, Zn, Ni) városi átlagos értéknél magasabb koncentrációit, azonban ezek sem tették szükségessé a beavatkozást, a kármentesítést; a telephely ipari hasznosításra, beépítésre alkalmas. - a város különböző részein (18 helyszín), egy diplomamunka megalapozásához vett minták vizsgálata (Hegyháti Anna, 2000.) is eltéréseket mutatott a háttér-értékekhez viszonyítottan. A 36 minta Pb, Cu, Ni, Co, Mn, Zn analízisének eredményeit kiértékelve megállapítást nyert, hogy egyik területen sem szükséges beavatkozás, és a talajok fémtartalma nem ad aggodalomra okot; azaz a város talajai nem minősülnek a természetest, szokásost meghaladóan nehézfém-szennyezettnek. A Bálint Analitika Kft. 2008. folyamán ugyancsak végzett talajvizsgálatokat a város légszennyezettségének vizsgálata keretében 1. Ennek célja az ózon és a szállópor (PM 10 ) koncentrációk mértékének, eloszlásának és változásainak feltárása volt. A szálló por összetételének, eredetének tanulmányozásához a porminták mellett a város körzetében átlagmintákat is vettek a talajfelszínről; így a város É-i részén, az 1 sz. főút és M1 autópálya közötti területrészen; a város középső, forgalmas részén; a Turul emlékmű felé vezető úton; a Vereshegyi kőbányánál, a bejárathoz közeli részen; az Ipari Park területén. A levegőből vett porminták és a mintavételek környékén vett talajminták analízise jó egyezést mutatott. A mintegy 60 komponensre (köztük arzén, kadmium. króm, higany, molib- 1 Bálint Analitika Kft.: Tatabánya légszennyezettsége - tanulmány. Környezeti levegő vizsgálat. 2008. augusztus - szeptember II-5

II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS dén stb.) és PAH koncentrációra elvégzett vizsgálatok nem tártak fel olyan szennyezettséget, amely az érintett területek talajainál intézkedéseket. beavatkozásokat tennének szükségessé. A talajok szennyezettségének megítéléséhez a II-2. és II.-3 táblázatok adják meg elvégzett vizsgálatok eredményeit. 2.2 A vizek, vízkészletek minősége, állapota A város területén és térségében a felszíni és felszínalatti vízkészletek minőségvédelme kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. Ugyanis Tatabánya a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen fekvő település. A 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint a város a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen, és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen fekvő településnek minősül. a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló, 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. melléklete szerint a város a "2. Egyéb védett területen lévő befogadók", ezen belül a "2.3. A Tatai tó, valamint a vízgyűjtőjén lévő befogadók" területére esik. 2.2.1 Felszíni vizek A város területének fő vízfolyása az Által-ér, amely a térség vízfolyásaink befogadója is. Jelentős még a Galla-patak is, amely az Által-ér mellékágaként több vízfolyás vizét is öszszegyűjti és elvezeti. Kisebb vízfolyások: a Szent György-ér, valamint a Síkvölgyi, a Csákány és a Tarján patakok. Tatabánya közigazgatási területén számos állóvíz található, amelyek többsége mesterséges bányató. Ezek: a Bánhidai hűtőtó, a Kompos tó (kiszáradt), a Dubnik tavak, a Síkvölgyi tavak, a Csónakázó tó, a Ligeti tó és a Kékes tó. A vízfolyások és tavak területi elhelyezkedését, rendszerét az 1. rajz szemlélteti. A vízfolyások vízminősége. A vízfolyások közül csak az Által-ér és a Galla-patak vízminőségét vizsgálja rendszeresen az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A rendelkezésre álló vizsgálati adatok (2003-2007) szerint az Által-ér tatabányai szakaszán a vízminőség lényegében alig változott az elmúlt években. A rendszeresen mért paraméterek kisebb-nagyobb ingadozást mutatnak, de összességében a következők állapíthatók meg: az oxigén háztartás mutatói IV-V. (szennyezett és erősen szennyezett) kategóriába sorolhatók, ami elsősorban a magas szervesanyag tartalommal függ össze (KOI d ). Ezen belül több komponens minősítése javult és a III. osztályba (tűrhető) sorolható. az ammónium-n, nitrit-n és a foszfor formák koncentrációi ugyan kismértékben javultak, a tápanyagháztartás mutatói mégis rendszerint a IV. osztályba (szennyezett) tartozónak minősíthetők. II-6

II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS a mért szerves mikroszennyezők értékei alapján a vízminőség II. osztályú, míg az egyéb paraméterek (ph, fajlagos vezetőképesség. vas, mangán) szerint a vízfolyás IV. osztályba (szennyezett) sorolható. a Galla-patak vízminősége az oxigénháztartás mutatói alapján IV. osztályról III. osztályra javult; ezen belül az oldott oxigén és a KOI ps értékei I. osztályba sorolhatók. tápanyagháztartás mutatói alapján III. osztályúnak tekinthető, ami összefügg az ammónium-nitrogén, a nitrit-nitrogén és az ortofoszfát-p koncentrációk értékeivel. a tápanyagháztartás mutatói alapján III. osztályú az ammónium-nitrogén, a nitritnitrogén és az orto-foszfát-p koncentrációk miatt. a szerves és szervetlen mikroszennyezők mutatói közül csak néhány paraméter vizsgálata történt meg a vizsgált időszakban; a mért értékek alapján a kőolaj és termékei II., a fenolok IV., cink és a réz I. vízminőségi osztályba voltak sorolhatók. az egyéb paraméterek (ph, fajlagos vezetőképesség. vas, mangán) mért értékei alapján a vízfolyás a IV. osztályba tartozott. A vizsgálatok eredményei egyértelművé teszik, hogy a vízfolyások vízminősége jelentősen nem változott az utóbbi évek környezetvédelmi beruházásainak ellenére sem. Ma már szinte csak kezelt/tisztított szennyvizek kerülhetnek a vízfolyásokba, viszont a bányák bezárásával megszűnt a bányák víztelenítése. A bányaművelés során a kiemelt, 100-150 m 3 /perc mennyiségű karsztvíz patakokba bocsátása jelentős hígító hatású volt, amely egyben biztosította a vízfolyások nagyobb vízhozamát is (nyáron akár 90%-át). A bányavizek kibocsátásainak megszűnése egyben a szennyező anyagok karsztvízzel történő hígítását is megszűntette a befogadó vízfolyásokban és az Által-érben. A tavak vízminősége. A korábban esetenként elvégzett, de összességében a megítéléshez többéves eredményeket biztosító vizsgálatok nem történtek az elmúlt években. A korábbi elemzések ugyanakkor megállapították, hogy a tavak (Bánhidai-tó, Síkvölgyi-tavak, Ligeti-, Kacsás/Kompos- és Csónakázó-tó) lényegében tartósan szennyezettek, ami szorosan összefügg a környező tevékenységekkel, területhasználatokkal (pl. a kezelt/kezeletlen szennyvizek befogadása, szennyvizek szikkasztása, hulladéklerakás...) és a tápláló vízfolyások vízminőségével is. A mérések hiányában a Bánhidai hűtőtó vízminőségének változása sem követhető nyomon az erőmű 2004-ben történt leállítását követően. Az utóbbi években komoly társadalmi, gazdasági konfliktusok forrása a tavak ivóvíz minőségű vízzel történő vízpótlása, a fenntartásuk biztosítása. Ezért előtérbe került ezek gazdasági okszerűségének, hatékonyságának felülvizsgálata, figyelemmel az esetleges megszüntetés indokoltságára, társadalmi és környezeti hatásaira és a területek más hasznosításának lehetőségeire is. 2.2.2 Felszín alatti vizek A felszín alatti vizek, vízkészletek minősége, állapota kiemelt jelentőségű, mivel a regionális ivóvízellátást biztosító karsztvíz a város jószerével egyetlen megújuló természeti erőforrása. Ennek megőrzése érdekében fokozott figyelmet kell szentelni a talaj és a talajvizek védelmére is a felszíni szennyezésekre fokozottan érzékeny városi területeken. II-7

II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS A karsztvíz minősége. A kiemelten védendő, de lényegében sérülékenynek minősülő karsztvíz-bázisból, a XIV/A és XV/C jelű vízaknákból emelik felszínre a jó minőségű ivóvizet. Ez a vízbázis napi 62,5 em 3 kitermelését teszi lehetővé és a régióban 71 település 226 ezer lakosának közműves vízellátását biztosítja, csúcsidőszakban mintegy 13-15 em 3 /nap vízmennyiséget szolgáltatva Tatabányának is. Az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. adatszolgáltatása szerint a biztonságba helyezési terv a XV/C vízaknára elkészült. A XIV/A vízaknára a diagnosztikai fázis, a terv készítése folyamatban van, a terv várhatóan 2009 végére, 2010 elejére készül el. az ivóvíz kémiai- és bakteriológiai szempontból is megfelelő minősítésű volt, hatósági intézkedésre az elmúlt években, 2003-2008 között nem volt szükség. A XIV/A vízaknából kiemelt víz minőségének alakulását a II-4. táblázat, míg a XV/C vízaknára a II-5. táblázat adja meg a 2003-2008 közötti időszakra, az ÉDV Zrt. adatszolgáltatása alapján. A vízminőséget 2001-től a Megyei ÁNTSZ, 2007-től az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete kíséri figyelemmel. Emellett a szolgáltató ÉDV Zrt. önellenőrző vízvizsgálatokat is végez a biztonságos ellátás érdekében. A talajvizek, rétegvizek minősége. A város területén a talaj- és rétegvizek minőségének jellemzéséhez a Péch Antal Geológiai Műszaki SZKIG adatai szolgáltatnak hátteret. Az iskola diákjai és tanárai a Tatabánya fúrt és ásott kútjaiból vett vízminták minőségi adatait 1997 óta gyűjtik egy adatbázisban; ezt a munkát az önkormányzat anyagilag is támogatja. A város területén 621 ásott és fúrt kutat derítettek fel, amelyből 50 lett kijelölve a rendszeres, éves mintavételezésre és vizsgálatra, a monitoring hálózat részeként. A kertes és hétvégi házas területek telkeinek kútjaiból vett minták vizsgálati eredményei alapján megítélhető a város talajvizeinek minőségi alakulása, területi változása. Az AVE Tatabánya Zrt. Dubnik-völgyi regionális hulladéklerakójánál a monitoring rendszer 3 figyelőkútjából évente végeznek mintavételezést a bakteriológiai és vízkémiai vizsgálatokhoz. Az eredményeket összefoglaló jelentés keretében, minden tárgyév végéig megküldik az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségnek. A kommunális hulladék lerakásának megkezdése előtt megtörtént az alapállapot-felmérés, amelynek eredményi referenciaként szolgálnak a lerakó üzemeltetéséhez, a vízminőség megítéléséhez. A vizsgálati eredmények rámutatnak arra, hogy Tatabánya talajvize a felsőgallai, alsógallai, bánhidai és kertvárosi részeken erősen szennyezett, emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ezt elsősorban a KOI, ammónia, nitrát és vezetőképesség értékeire alapozottan lehet megállapítani, amelyek így jelzik ezekben a térségekben a talajvízkészletek tartós és jelentős elszennyezettségét. A kiépült gerincvezeték-rendszer és a lakások bekötése a csatornahálózatba jelentős mérséklik a talaj/talajvíz terhelését. A vizsgálatok eredményei az utóbbi években kismérvű javulást jeleznek. A masszív szennyezettséget elsősorban a magas nitrát-koncentrációk jelzik; így nagyobb mértékű vízminőség javulásra csak hosszú, évtizedre/évtizedekre elhúzódó folyamatban lehet csak számítani. A vizsgálatok eredményei az utóbbi években kismérvű javulást mutatnak, ami jelzi az eddigi intézkedések helyességét, hatékonyságát. II-8

II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS 2.2.3 A befogadók terhelése, szennyezése A város felszín alatti és felszíni vízkészleteinek minőségét a terület- és környezethasználatok, valamint a közműves vízellátás és szennyvízkezelés alapvetően befolyásolják. Az ezekkel kapcsolatos helyzet a következőkkel jellemezhető: Vízfelhasználás, szennyvízkeletkezés. A Tatabányai Regionális Vízellátó Rendszer biztosítja Tatabánya és Vértesszőlős ivóvízellátását, de egyben jó minőségű karsztvizet szolgáltat a tatai, az oroszlányi, és a Bakony térségi ellátó rendszerekhez is. Tatabányán a közműves fejlesztései mellett - az elmúlt évek adatai szerint - a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége enyhén emelkedett. Az összes városi vízfogyasztónak és a lakosságnak szolgáltatott vízből csak mintegy 90% jut a csatornahálózaton keresztül szennyvíztelepi tisztításra. A vízfelhasználás egy része, becsülhetően mintegy 10% mennyiség továbbra is a talajra és/vagy a felszíni vizekbe juthat, elsősorban a még nem csatornázott, és az alacsonyabb rákötöttségi aránnyal rendelkező településrészeken. A vízdíjak és a lakosság jövedelmi viszonyainak alakulásával hozható összefüggésbe az, hogy a közműves vízellátás és csatornázottság területi növelése mellett az egy főre eső vízfelhasználás is csökkent, míg a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége alig növekedett. Így a keletkező szennyvizek "töménysége" is megnövekedett, ami a környezetbe kerülve (talaj, élővíz) okoz jelentősebb terhelést/szennyezést, amit fokoz az is, hogy a bányavizek kiemelésével a hígító hatás is mérsékelt a befogadó vízfolyásokban. A város felszín alatti és felszíni vízkészleteinek minőségét a terület- és környezethasználatok, valamint a közműves vízellátás és szennyvízkezelés alapvetően befolyásolják. Az ezekkel kapcsolatos helyzet a következőkkel jellemezhető: Szennyvíztisztítás, kezelés. A város területén az élővizeket terhelő/szennyező kibocsátók: a Tatabányai Regionális Szennyvíztisztító Mű (ÉDV Zrt.) amely az Által-érbe, a Gallateher Kft. és az ALUPARK Kft., amely a Galla-patakba, a Síkvölgyi Mentálhigiénés Rehabilitációs Intézet, amely a Síkvölgyi patakba bocsátja a tisztított/kezelt szennyvizeket, valamint a Rugógyártó Kft., amelynek szennyvizei nyomott rendszeren keresztül a Baross úti közcsatornába jutnak 2006-óta. A Tatabányai Regionális Szennyvíztisztító és a városi főgyűjtő rendszer az Északdunántúli Vízmű Zrt. kezelésében van és mintegy 71 ezer ember szennyvízének elvezetését és tisztítását végzi. Az elmúlt évtizedekben történt, folyamatos fejlesztésére elsősorban a tatai Öreg-tó védelme érdekében volt/van szükség. A Tatabányán összegyűjtött szennyvizeken túl a tisztító telep Vértesszőlős, Szárliget, Környe, Vértessomló és Várgesztes szennyvizét is fogadja. Naponta kb. 14 000-16 000 m 3 nyers, jellemzően kommunális eredetű szennyvíz kerül elvezetésre és tisztításra; ebből kb. 10% a kistelepülések szennyvize. A csatornahálózat 90%-ban elválasztott rendszerű; a csapadékvíz a szennyvíztől elkülönítve kerül elvezetésre. A szennyvíztelepre érkező szennyvizek jellemző komponens értékeit a II-6. táblázat adja meg, egyben feltüntetve a határértékeket is, amelyen belül kell maradnia a tisztított és az Által-érbe kibocsátott szennyvíznek. II-9

II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS A városi közcsatornába több cég is bocsát be szennyvizet, így előkezelést/előtisztítást követően a Dinox H-Kft., Grundfos Kft., Laron Kft., Reckitt-Benckiser Kft., Royal Brinkers Kft., Suoftech Kft., Velencei és Társa Kft., Vértes Volán Zrt., Palatin Kft.; közvetlenül, előkezelés nélkül pedig a Gasztrometál Rt., Hófehér Kft., AGC és Bridgestone. A szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszapokat a Szentgyörgypusztai Iszapkezelő Telepre nyomatják, egy 3,5 km hosszú nyomóvezeték páron keresztül. Itt kiépítésre került a települési folyékony hulladékok fogadóállomása is, amely a szippantott szennyvizek előkezelésére alkalmas. A telepen kezelt, víztelenített iszapokat minimum fél éven át pihentetik fedett helyen, majd bevizsgálást követően a kijelölt mezőgazdasági területekre szórják és így hasznosítják, valamint Biopetrol Kft.- nek adják át, aki azt rekultivációs célra hasznosítja. A tatabányai szennyvíztisztító telep vízjogi üzemeltetési engedélye szerint 2011-től az összes N határérték 10 mg/l lesz, amelyet a telep a jelenlegi technológiával nem képes betartani. Ezért szükségessé válik a szennyvíztisztító telep fejlesztése. Az ÉDV Zrt. ezt a beruházást EU-s forrásból, a Környezet és Energia Operatív Program keretében benyújtott pályázat segítségével kívánja megvalósítani. A pályázat az első fordulón túljutott, a közreműködői szerződést megkötötték. Jelenleg a beruházás-előkészítő munka keretében a részletes megvalósíthatósági tanulmány, és az ajánlati terv készítése folyik. A beruházási költsége több mint 1,4 milliárd Ft, a várható befejezési határideje 2011 december. A Gallateher Kft., az ALUPARK Kft és a Síkvölgyi Mentálhigiénés Rehabilitációs Intézet saját szennyvízkezelőt üzemeltet. Ezek az átlagosan 15-30 m 3 /nap mennyiségben keletkező szennyvizeiket csak mechanikai (Gallateher Kft.), vagy mechanikai és biológiai tisztításnak vetik alá. Kármentesítések. A korábbi tevékenységek, szennyezések veszélyeinek elhárítására több céget is kötelezett az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Adatközlésük (2008) szerint a folyamatban lévő kármentesítések: a Vértes Volán Zrt., amelynek telephelyén az előírt műszaki beavatkozást kell megvalósítani; a Vértesi Erőmű Zrt., amelynek bánhidai zagytérén el kell végeznie és dokumentálnia kell a tényfeltárást; az E.ON ÉDÁSZ Zrt., amelynek tatabányai trafóállomásán kell kiviteleznie az előírt műszaki beavatkozást; a volt ALUKOHÓ területe, amelyen el kell végezni az előírt műszaki beavatkozást; a Magyar Telekom Nyrt., amelynek telephelyén (Tatabánya Fő tér 26.) a bekövetkezett olajszennyezés kell felszámolnia. a SUOFTEC Kft., amelynél a kármentesítési monitoring valósítandó meg. II-10

II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS 2.2.4 A Víz Keretirányelvben előirányott feladatok Az EU Víz Keretirányelvének megfelelően kezdődött meg Tatabánya térségében is a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, amely a fenntartható vízgazdálkodás megvalósításának alapja. A 2006 óta folyó tervezési munkákat az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság koordinálja. Tatabánya az Által-ér vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység (1-6) területén helyezkedik el. Itt a tervezés előrehaladott; megtörtént a víztestek jellemzése, minősítése, meghatározásra kerültek a jelentős vízgazdálkodási problémák, a terhelések, szennyezések és az előzetes környezetvédelmi célkitűzések és intézkedési javaslatok. A várost érintő főbb kérdések: a szennyezett üledék eltávolítása a vízfolyásokból, tavakból; a Bánhidai-tó üzemelésének, fennmaradásának és funkciójának felülvizsgálata; megkerülő csatornák építése a tavaknál; a zagyterek rekultivációja; a települési burkolt szakaszok átépítése, ökológiai mederrendezése (Által-ér, Galla-patak); a vízjogi engedélyek felülvizsgálata vízkészlet szempontjából. Az előzetes intézkedési program megalapozásához Tatabánya önkormányzatának Városfejlesztési Bizottsága megfogalmazta a várost érintő vízgazdálkodási és területhasználati kérdésekkel kapcsolatos, az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Komárom- Esztergom megyei Albizottságának ülésén képviselendő álláspontokat. Ennek kivonatát, a 2009 végéig elkészítendő Vízügyi Kertirányelv Intézkedési Tervében szerepeltetendő kérdésköröket, feladatokat a II-3. melléklet tartalmazza. 2.3 A környezeti levegő minősége A levegőminőség évtizedekig Tatabánya térségének egyik legfőbb problémáját jelentette, amely 2005-től gyökeresen megváltozott. A Bánhidai erőmű leállítása és a Fűtőerőmű földgáztüzelésre történő átállítása megtörtént 2004 végéig, ami igen jelentős kibocsátáscsökkenést eredményezett a térségben. Emellett az új ipari üzemeknél a légszennyező anyag kibocsátások is jóval kisebbek a megszűnőkénél, ami a korszerű technológiák, berendezések engedélyezésének és megvalósításának köszönhető. A fő szennyező források kibocsátásaira és a mérőhálózattal (RIV, automata mérőállomások) folyamatosan mért levegőminőségre számos adat, adatsorok állnak rendelkezésre (az Országos Levegőminőségi Mérőhálózat levegőminőségi, az ÉD-KTVF emissziós adatsorai). Kitűnt, hogy az elmúlt években a szálló por (PM 10 ) és az ózon, valamint a rendszeresen jelentkező bűzhatások léptek elő fő problémává a korábbi SO 2, NO x és ülepedő por szennyezettség helyett. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Tatabánya térségét a 3. Komárom-Tatabánya-Esztergom zónába (zónakód: HU0003) sorolta a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján (2005). II-11

II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS Erre a légszennyezettségi zónára is elkészítette a Levegővédelmi Intézkedési Programot (2005), majd a PM 10 határértéke(ke)t túllépő zónákra új intézkedési tervet dolgozott ki Mentesítési kérelemmel a PM10 határérték alkalmazásának kötelezettsége alól 2011-ig (2008. szeptember). A program végrehajtása Tatabányán elsősorban a forgalomszervezési feladatok megvalósítására és a D-i elkerülő út megépítésére koncentrálódik. Ugyanis a város rendelkezik elfogadott szmog riadó intézkedési tervvel, hőség és UV riadó tervvel, klímaprogrammal és környezeti nevelési intézkedési tervvel. jelentősen javult a levegő minősége a Bánhidai Erőmű leállításával és a Fűtőerőmű földgázüzeműre történő átállításával. megtörtént a Natura 2000 területek kijelölése, a város automata és RIV légszennyező mérőhálózatot üzemeltet, és pollenmérő állomást is működtet. a város az elkerülő utak kiépítését, kerékpárutak fejlesztését tervezi. a határérték feletti por és ózon helyzet kivizsgálására programot indított szakértők bevonásával. 2.3.1 A kibocsátások alakulása A fő pontforrások kibocsátásai. A város levegőminőségét alapvetően az ipari és a fűtőerőműi, a kommunális/háztartási (fűtés) és a közlekedési kibocsátások határozzák meg. A 2002-2007 közötti időszakban légtérbe bocsátott légszennyező anyagok körét, mennyiségeit a II-4. melléklet adja meg az ÉD-KTVF pontforrásokra rendelkezésre álló adatai alapján. Az összes és ezen belül a főbb légszennyezők (SO 2, NO X, CO, CO 2, szilárd anyag) kibocsátásainak alakulását vizsgálva a következők állapíthatók meg: Az összes, és ezen belül a főbb légszennyezők kibocsátása 2004-et követően egy nagyságrenddel, 870 et/évről 22 et/év értékre csökkent le, amit a II-7. táblázat adatain lehet nyomon követni. Az egyes évek összes kibocsátásain belül a szén-monoxid a meghatározó, amit jól szemléltetnek a II-8. táblázat adatai. A szén-dioxidot figyelmen kívül hagyva kitűnik, 2005-ig a kén-dioxid jelentette a fő szennyezést. A Bánhidai Erőmű leállításával és a Fűtőerőmű gázüzemre történő átállításával, 2005-től a nitrogén-oxidok képviselik a fő légszennyezést a pontforrások üzemeltetésénél. Ezt a II-9. táblázat %-os adatsorain lehet jól követni. A 2002. évi kibocsátásokat 100%-nak véve, a II-10. táblázat foglalja keretbe az egyes légszennyezők éves változásának alakulásait. Ebből is látható, hogy mindegyik komponens kibocsátott mennyisége/részaránya jelentősen mérséklődött 2005-től, és 2007-ben már csak a 2002. évi érték töredék %-át éri el. A kibocsátások összetételét és mennyiségi alakulását vizsgálva, összegezéseként megállapítható, hogy a Bánhidai Erőmű leállításával és a Fűtőerőmű gázüzemre történő átállításával, 2005-től alapvetően/nagyságrendileg és kedvezően megváltozott a légszennyezők kibocsátása a város területén. A kisebb forrásokra is kiterjedő elemzések szerint ezek emissziói az erőművi kibocsátásoknál nagyságrendekkel kisebbek, és a maximális koncentrációk a viszonylag alacsony II-12

II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS (10-35 m) kémények 200-500 m-es környezetében alakulnak ki. Így ezek a források a megengedett értékeket meg nem haladó kibocsátásoknál is a környezetük zavaró, terhelő forrásai lehetnek. A korszerű fűtőberendezések, az engedélyezett és ellenőrzött technológiák mellett ezek a terhelések a minimálisra mérsékelhetők a működő üzemek, berendezések közvetlen környezetében is. Egyéb terhelő források. A termelésből, szolgáltatásokból eredő kibocsátások mellett jelentős terheléseket jelenthet a lakossági fűtés, a fosszilis energiahordozók felhasználása. Azonban a város lakásainak 75%-a távfűtéssel ellátott, ezért Tatabánya egyedi fűtésű területein a légtérbe jutó légszennyezők mennyisége csak a városi összes kibocsátás töredékeiben/ezrelékeiben mérhető. Bár a fűtés esetenként és rövid időre lokális szennyezettséget okozhat a családiházas környezetben, a földgázfelhasználás növekedésével még az ilyen helyi problémák is jelentősen mérséklődtek. A forgalmi eredetű légszennyezettség forgalommal, forgalmi időszakkal összefüggő hatásait a levegőminőségi mérések is jól mutatják. Megállapítható, hogy Tatabányán a közlekedési kibocsátások elenyésző részarányt képviselnek, noha ezek az egyes nagyforgalmú útszakaszokon gondokat okozhatnak: pl. CO és NO x szennyezettség kialakulása csúcsidőszakban az útmenti 5-10 m-es sávokban. A kialakuló szennyezettség szorosan összefügg az útvonalak forgalmi és beépítési viszonyaival, az adott szakaszon áthaladó járműszámmal, a járművek műszaki jellemzőivel, életkorukkal és az alkalmazott hajtóanyagokkal. a tervezett és a rendezési tervben rögzített úthálózati fejlesztések, az átkötő és elkerülő útszakaszok jelentősen hozzájárulhatnak a forgalom kedvezőbb elosztásához, a forgalmi eredetű terhelések csökkentéséhez a beépített területeken, de ezeken túlmenően az utak tisztán tartása is kiemelt jelentőségű. a forgalmat-vonzó és generáló városi fejlesztések (pl. bevásárló központok, üzletházak) következtében a belterületi forgalom növekedésével is számolni kell, ami együtt jár a kibocsátás növekedésével is. Bár a járművek fajlagos emissziói kedvezőbbek a korábbi időszakokhoz viszonyítottan, az egyértelmű, hogy a közlekedési eredetű szén-monoxid és nitrogén-dioxid emelkedésével kell számolni az egyes útszakaszokon (pl. 1-es főút városi szakasza, Győri út, Köztársaság útja) és főként az útkereszteződésekben, a csúcsforgalmi időszakokban. 2.3.2 A levegőminőség alakulása Levegőminőség a mérőhálózati adatok alapján. A levegőminőség tér- és időbeni változásait a 2002-2007 közötti időszakban a város belterületén üzemeltetett mérőállomások adatai alapján lehet jellemezni. Ezek elhelyezkedését a 6. rajz szemlélteti. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat keretében a folyamatos működésű, automata mérőállomásokon (Ságvári u. 5. és Erdész u. 5-7.) a nitrogén-monoxid (NO), nitrogén-dioxid (NO 2 ), nitrogén-oxidok (NO X ), a kéndioxid (SO 2 ), szén-monoxid (CO), ózon (O 3 ), szálló por (PM 10 ) és a BTEX (benzol, toluol, etil-benzol, xilolok) vizsgálata történik meg. Az automata mérőállomásokon mért légszennyezők éves átlagos koncentrációit foglalja keretbe a II-11. táblázat. Megjegyzendő, hogy a két állomás adatai alapján nem II-13

II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS jellemezhető a város területén a levegőminőség alakulása; ehhez több mérőhely, állomás üzemeltetésére lenne szükség. a manuális hálózaton (Regionális Immisszió Vizsgáló: RIV) a nitrogén-oxidok (NO X ), a kén-dioxid (SO 2 ) és az ülepedő por (ÜP) vizsgálatát végzik el. A RIV állomások mért adatainak éves átlagait a II-12. táblázat adja meg, míg a fűtési időszakra a II-13. táblázat, a nem fűtési félévre pedig a II-14. táblázat mutatja be. Az adatsorok alapján kitűnik, hogy a kibocsátások változását a légszennyező anyagok koncentrációi a mérőhelyek környezeti levegőjében jól követik. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a Bánhidai Erőmű leállítását és a Fűtőerőmű földgáztüzelésre történő átállítását követően, 2005-től az automata mérőállomások adatai szerint (II-11. táblázat) a kén-dioxid koncentrációi az előző években mért átlagértékek (30-17 µg/m 3 ) közel harmadára (9-7 µg/m 3 ) csökkentek. a nitrogén-oxidok a Ságvári úti konténernél a korábban mért átlagértékek (38-26 µg/m 3 ) kisebb mértékben mérséklődtek (26-19 µg/m 3 ), míg az Erdész útinál 25-24 µg/m 3 körüli átlagos koncentrációkat mértek 2006-2007 folyamán. a szálló por (PM 10 ) átlagos koncentrációinál a Ságvári úti mérőhelyen jószerével nem, míg az Erdész útinál kisebb mérséklődés figyelhető meg; a korábban mért 42-30 µg/m 3 átlagértékről 26-24 µg/m 3 értékre csökkent a levegő átlagos szálló por tartalma 2006-2007 évek folyamán. az ózon (O 3 ) átlagos koncentrációinak alakulására a Bánhidai Erőmű leállítása és a Fűtőerőmű gázüzemre való átállítása nem volt hatással; mindkét mérőhelyen a 2005-2006 folyamán 34-55 µg/m 3 között mért átlagos koncentráció 74-75 µg/m 3 értékre növekedett 2007-ben. a RIV állomásoknál is jól megfigyelhető a kén-dioxid és az ülepedő por jelentős, korábbiakban mért értékek felére-harmadára csökkenése, míg a nitrogén-oxidoknál - a csökkenést követően - 2007-ben magasabb, 34 µg/m 3 átlagos koncentrációt mértek (II-12. táblázat, Szent István u. 21.). A fűtési és nem fűtési félévek adatait tanulmányozva (II-13. és II-14. táblázat) kitűnik, hogy jelentős eltérések nem adódtak a két időszak átlagértékei között a 2005 előtti években sem. Az is kitűnik, hogy az ülepedő por átlagos koncentrációja a nem fűtési félévben magasabb, ami a helyi környezeti tényezők jelentőségét emeli ki (pl. az utakon a porfelverődés hatása, az utak tisztántartása stb.). Az egyes hálózati pontokon mért adatokat elemezve a következők érdemelnek kiemelést: Az átlagos évi koncentrációk minden légszennyezőnél a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM- FVM együttes rendelet 1. mellékletében megadott határértéken belül volt, noha ettől kisebb-nagyobb eltéréseket, esetenként határértéket elérő/meghaladó koncentrációkat is mértek az egyes mérőhelyeken. Ennek megfelelően Tatabánya levegőminősége az egyes komponensek alapján tiszta és megfelelő minősítésű volt a 2005-2007 közötti években. A Bánhidai Erőmű leállítása és a Fűtőerőmű földgáztüzelésre történő átállítása legjobban a kén-dioxid, kisebb mértékben az ülepedő por koncentrációinak alakulására/mérséklődésére hatott; a nitrogén-oxidok és a szálló por mért átlagos értékei alig észlelhetően változtak csak. Ez utóbbiak változásaira jelentős hatással vannak a mé- II-14