Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak
XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása: kőolaj, mint energiahordozó Közel 1 milliárd jármű Egyik legnagyobb környezetszennyező
XX. század Fosszilis tüzelőanyagok nagy mértékű felhasználása Új energiaforrás: atomenergia Ipar, kereskedelem felgyorsul Ugrásszerűen nőtt az emberiség létszáma Megnőtt és globálissá vált a környezetterhelés
Globális környezeti problémák Erdők irtása Magyarország területének ¾-e évente!
Változó légkör, globális éghajlat módosulás Fosszilis energiahordozók elégetése Csökken az erdők által megkötött szén-dioxid mennyisége Levegőszennyeződés: nem megújuló energiaforrások + gépjárműhasználat Savas eső: közvetlenül és közvetve a növények pusztulását idézi elő Szmog: komoly egészségkárosító hatás
Változó légkör, globális éghajlat módosulás Halogénezett szénhidrogének: 1930-as évektől üvegházhatás, ózon
Élelmiszertermelés, termőföld A földművelésbe bevont területek nagysága emelkedik 150 év alatt háromszorosára nőtt Talajkárosító folyamatok jelentőssé válnak Vegyszerek alkalmazása: műtrágyák, növényvédő szerek A talajtulajdonságok megváltoznak, a termőképesség csökkenhet életközösségek átformálódnak
Vízszennyezés Műtrágyák és növényvédő szerek Ivóvíz nitrátosodása Eutrofizáció Szennyvíztisztítás hiányosságai Egészséges ivóvíz: fejlődő országok! Fertőző betegségek Tankhajó-katasztrófák
Hulladékok Drasztikusan nő a mennyiségük: termelés és fogyasztás Éves hulladéktermelés: 1 10 9 t Műanyagok! Nukleáris hulladékok!
Biológiai változatosság veszélyeztetettsége Mezőgazdasági termelés növekszik Monokultúrák elterjedése Vegyszerek, technika alkalmazása Csökken a faj- és a genetikai diverzitás is Erdőpusztítás: évi 4-6 ezer faj hal ki Ökoszisztémák diverzitásának csökkenése - hosszabb távú hatások?
Kozmikus környezetszennyezés Több tízezer 5 cm-nél nagyobb hulladék! 800-1500 km zóna: földmegfigyelő holdak Legveszélyesebbek: 5-10 cm-es darabok
Környezetvédelmi mozgalmak DDT Hermann Müller, svájci kémikus, 1930-asévek: növényvédő szer 1948: Nobel-díj Feldúsul a vízben, a talajban és az emberi zsírszövetben is Rachel Carson: Néma tavasz 1962
Környezetvédelmi mozgalmak Súlyos környezeti problémák 1952, London füstköd katasztrófa 1953, Japán minamata betegség Felismerik, hogy a szennyezés nem ismer határokat globális szennyezés
1965, ENSZ: a környezetszennyezés globálissá vált 1968: Római Klub (Aurelio Peccei): kielégítő megoldások keresésese a globális problémákra
1969: (UNESCO és ENSZ) Bioszféra Konferencia Bioszféra kutatás Talajhasználat, hulladékhasznosítás
1972, Stockholm - ENSZ 1. Környezetvédelmi világértekezlete A környezetvédelem nemzetközi és nemzeti intézményrendszerei dinamikus fejlődésnek indultak Létrejött és azóta is működik az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) Június 5.: Környezetvédelmi Világnap
Egyezmény a hulladékok és más anyagok lerakásából eredő tengeri szennyeződések megelőzéséről London, 1972 Nemzetközi egyezmény a hajókról származó szennyezések megelőzéséről London, 1973 1973, Washington - Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről. Az egyezmény alapvető célkitűzése a kereskedelem által veszélyeztetett fajok élőhelyeiken történő megőrzése.
1985, Helsinki: kén-dioxid egyezmény 1985, Bécsi egyezmény: az ózonréteg védelméről 1987, Montreal: Konferencia az ózonréteget károsító anyagokról Montreali Egyezmény (CFC-k termelési szintjének befagyasztása, ill. csökkentése)
1992, Rio de Janeiro - ENSZ Környezet- és Fejlődés Konferencia (Föld-csúcs) 154 ország vett részt, Magyarország is. A környezeti kérdések mellett a fejlődés kérdése is felmerült. Megfogalmazódik a fenntartható fejlődés
2002, Johannesburg - Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó (Rió + 10 Föld-csúcs) A társadalmi fejlődéssel és feszültségekkel kapcsolatos teendőket a környezetvédelemmel együtt tárgyalták. Kb. 200 ország vett részt rajta A résztvevők megállapították, hogy a riói csúcson elhatározott feladatok túlnyomó részét nem teljesítették, így a földi környezet állapota tovább romlott. Nagyrészt újrafogalmazták és bővítették a tíz évvel korábbi vállalásokat.
A tudomány változása A tudomány rendkívül jelentőssé vált A kutatók egyre inkább specializálódnak Az általánosítás és szintézis egyre kevéssé vált jellemzővé Sok esetben a gazdaság és a hatalom kiszolgálójává vált szűklátókörűség: globális probléma
A tudomány változása A logosz elnyomta a holoszt. Napjainkban váltás a tudományos kutatásokban: cél holisztikus kép alkotása a világról Vizsgálni kell a részeket összekötő erőket Komplex hálózatok kutatásának tudománya: kapcsolatok a természetben, a társadalomban és a gazdaságban rendezőelvek Rendszertudomány: a struktúrára és összefüggésekre koncentrál, és ennek megfelelően rakja össze a részleteket