Helyi Esélyegyenlőségi Program TÖMÖRD Község Önkormányzata 2013.08.26.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...4 Értékeink, küldetésünk...11 Célok...11 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...12 1. Jogszabályi háttér bemutatása...12 2. Stratégiai környezet bemutatása...14 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...34 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...52 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...56 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...62 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...63 1. A HEP IT részletei...63 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...63 A beavatkozások megvalósítói...63 Jövőképünk...64 Az intézkedési területek részletes kifejtése...65 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...70 3. Megvalósítás...72 A megvalósítás előkészítése... 72 A megvalósítás folyamata...72 Monitoring és visszacsatolás...74 Nyilvánosság...74 Érvényesülés, módosítás...75 4. Elfogadás módja és dátuma... Hiba! A könyvjelző nem létezik.76 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Tömörd Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. 1. kép: Szociális kerekasztal - egyenlő esélyek mindenki számára! Forrás: http://peda.blog.hu/2011/05/08/majus_5_az_eselyegyenloseg_napja 1 Gazdasági program 2010-2014., Településrendezési terv, Tömörd Község Esélyegyenlőségi Programja 2010. év 3
A település bemutatása 2. kép: A Csepregi kistérség települései Forrás: https://www.teir.hu A település Kőszegtől 12 km-re délkeletre fekszik, Csepreg, Bük, Gór, Meszlen, és Nemescsó települések közt. Határában őskori (neolit, rézkor, vaskor) település nyomait tárták fel 1905-ben egy kisebb ásatás során. A római korból többek között bronzérmek, fibulák kerültek elő. 1978-ban egy hét méter átmérőjű salakhalmot találtak, ahol Árpád-kori kohó nyomaira bukkantak. Közelében az Ablánc-patak völgyében, 12 13. századi cserepeket fedeztek fel. Itt egy kb. 30 méter átmérőjű Árpád-kori favárat feltételeznek. Nem messze áll egy barokk Szent Ilona-szobor. Első okleveles említése 1233-ból maradt fenn Tumind formában. 1270-ben Temerd néven említik. [2] A név, amelyet a türk temir-temür szóból eredeztetnek, vasat jelent. A 12. században a település Tömördi és Pósa családok birtoka volt. 1392-ben Themerd, 1441-ben Twmerd alakban fordul elő, Kőszeg várának tartozéka volt. 1475-ben Poss. seu pred. Themerd. al. nom. Posafalva néven említik, a Pósa család birtokaként. A török hódoltság alatt horvát menekültek telepedtek itt le. A falu középkori templomát a törökök elpusztították. Később Szent Ilona tiszteletére új templomot építettek, amelyet 1698-ban boltozatos, kőtornyos és két kapuval ellátottként írtak le, és festett kazettáit is megemlítették. 1723-ban özvegy Engelhofferné újíttatta fel. 1756-ban már három oltára volt, amelyek közül az egyik Szent Félixé, akinek ereklyéjét az 1700-as évek első felében hozták ide Rómából, mert a helyi hagyomány szerint a község területén szenvedett vértanúhalált. A tornyában három harangot és toronyórát jegyeztek fel. 1796-ban a templom egy tűzvész során jelentős károkat szenvedett, ekkor az ereklyetartó is megsérült. Mai formáját 1890-ben kapta. A Chernel család 18. században udvarházat építtetett. A copf stílusú egyszintes épületet védett park veszi körül. A faluház Vályi András szerint "TÖMÖRD. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai Csernely Maradékjai, és Góry Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nemes Csóhoz nem meszsze, határja közép termékenységű, vagyonnyai meglehetősek." Fényes Elek szerint "Tömörd, elmagyarosodott horvát falu, Vas vmegyében, Sopron vmegye szélén, Kőszeghez 1 1/2 óra: 418 kath., 5 ref., 3 evang. lak. Kath. paroch. szentegyház. Nevezetes birkatenyésztés. F. u. a Chernel nemzetség." Vas vármegye monográfiájában ez áll: "Tömörd, régi község, 101 házzal és 731 r. kath., ág. ev. és ev. ref. magyar és horvát lakossal. Postája Nemes-Csoó, távírója Acsád. A községnek hajdan Themerd volt a neve. A XIV. században a kőszegi várhoz tartozott és a Garayak voltak a földesurai. A XVII. század vége felé Thököly foglaltatta el a tömördi kastélyt és birtokot. Később a Chernelek lettek a földesurak, akiknek itt két kastélyuk van; az egyik Chernel György cs. és kir. kamarás, orsz. képviselőé, a másik Chernel Antalé. Az előbbit Chernel György, több megye táblabírája, 1809-ben építtette a régi kastély helyén. Chernel Antal egy drágakövekkel kirakott ezüst serleget őriz, melyet Chernel György II. Rákóczy Ferencztől vitézségéért kapott; birtokában van a fejedelemnek egy inge is." 1910-ben 718, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 4
Településünkön az Ablánc patak mellett - halad át az országos Kék-túra útvonal, érintve a Szent Ilona szobrot. Két kastéllyal büszkélkedhetünk, Chernel György kastélya 1809-ben épült XVIII. századi alapokra, Chernel Antal kastélya az 1890-es évhez kötődik. Tömörd, az itt élő emberek szorgalmának köszönhetően egy szépen karbantartott, rendezett, nyugodt, tiszta környezetű és tiszta levegőjű lakó- és kirándulóhely. Itt megtalálhatók azok az értékek, amelyekre mai felgyorsult világunkban szüksége lehet az embernek. Kiváló kikapcsolódási lehetőségeket kínálunk a túrázóknak, a pihenésre, feltöltődésre vágyó kirándulóknak a falunk mellett elterülő több száz hektár területű erdő közelében. Itt lehetséges a vadászat fácánra, nyúlra, erdei nagyvadakra. Az önkormányzat falusi turizmus keretében vendégházat üzemeltet, 3 db 2-5 személyes apartmanban tudjuk fogadni vendégeinket. Csoportok elhelyezésére a 2010-ben teljesen felújított festői szépségű környezetben található Faluházban van lehetőség, amely régen kúria volt. Homokos röplabda pálya, focipálya, szalonnasütő hely, kemence és esőbeálló fogadja az ide látogatókat. Nem minden falu mondhatja el magáról, hogy 2 modern játszótere is van. A faluhoz tartozó területen található egy természetes tó, amely körül működik a Madárvárta, ahol a madarakat gyűrűzik, illetve vizsgálják. Településünkön az Ablánc patak mellett - halad át az országos Kék- Túra, érintve a Szent Ilona szobrot. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő) 284 fő 2008 (fő) 279 fő Lakónépesség számának változása (%) 98 % 2009 (fő) 271 fő Lakónépesség számának változása (%) 97 % 2010 (fő) 271 fő Lakónépesség számának változása (%) 100 % 2011 (fő) 275 fő Lakónépesség számának változása (%) 101 % 2012 (fő) n.a. fő Lakónépesség számának változása (%) % TeIR, KSH-TSTAR A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. A község lakossága az országos tendenciával megegyezően az elmúlt évtizedekben csökkent, melyet főképp a közeli városokban történő elköltözés okozott, 2011. évben lassú emelkedés figyelhető meg. Az esélyegyenlőség megvalósulását 275 főre vonatkoztatva kell áttekinteni, a 2011-es év adatai alapján. 5
1. ábra: Lakónépesség számának változása: 2. ábra: Lakónépesség számának alakulása 2007-2011 között Lakónépesség 285 280 275 fő 270 265 260 2007 2008 2009 2010 2011 év 3. ábra: A csepregi kistérség lakónépességének megoszlása: 6
2. számú táblázat - Állandó népesség állandó népesség száma (2011-es adat) nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-59 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 275 fő 138 fő 50 % 137 fő 50 % 6 fő 2 % 15 fő 5 % 19 fő 7 % 6 fő 2 % 9 fő 3 % 80 fő 29 % 88 fő 32 % 10 fő 4 % 5 fő 2 % 27 fő 10 % 16 fő 6 % 4. ábra: Férfi állandó népesség 5. ábra: Női állandó népesség Állandó népesség - férfiak Állandó népesség - nők 60-64 éves 4% 65 év feletti 12% 0-14 éves 14% 15-17 éves 7% 60-64 éves 7% 0-14 éves 11% 65 év feletti 20% 15-17 éves 4% 18-59 éves 63% 18-59 éves 58% A 65 év feletti férfiak száma alacsonyabb, mint a nőké, mely magyarázható a férfiak várható alacsonyabb élettartamával. Ez jellemzően megegyezik az országos tendenciával, a fiatalabb korcsoportokban arányos kiegyenlítődés jellemző. 7
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) száma (fő) Öregedési index (%) 2001 n.a. n.a. n.a. 2008 41 42 97,6% 2009 38 39 97,4% 2010 40 36 111,1% 2011 43 34 126,5% 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A lakosság 2011 évi öregedési indexe alapján megállapítható, hogy a 100 fő 14 év alattira jutó 65 éven felüliek száma mintegy 126 fő, ami az utóbbi éveket nézve drasztikus emelkedést mutat. Az elöregedő népességszerkezet miatt az idősek fokozottabb ellátására van szükség. Természetesen egyéb összefüggésben is vizsgálandó, vagyis például, a gyerekek alacsonyabb létszáma nem jelenti azt, hogy ők ne igényelnének fokozott figyelmet, különösen akkor például, ha szüleik alacsony jövedelműek. 6. ábra: Öregedési index: 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% Öregedési index (%) 0,0% 2001 2008 2009 2010 év 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 0 6-6 2009 1 5-4 2010 2 2 0 2011 3 3 0 2012 n.a. n.a n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Ez az adat az adott település vonzerejét mutatja: ha pozitív az egyenleg, akkor az odaköltözés, ha negatív, akkor az elvándorlás jellemző. Természetesen itt is további tényezőket szükséges figyelembe venni. Közrejátszik Ausztria közelsége, munkavállalás külföldön bejárással, valamint az Alpokalja különleges összetételű mikroklímájának kihasználása légzőszervi megbetegedések esetén, valamint egyéb nem számszerűsíthető tényezők, melyek a migrációt erősítik. 8
7. ábra: Belföldi vándorlás alakulása: 0-1 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 2008 2009 2010 2011-2 -3-4 -5-6 -7 8. ábra: Az állandó jellegű oda- és az elvándorlások különbségének 1000 állandó lakosra vetített száma 2011-ben a Csepregi kistérségben: A 2011-es évben Tormásliget, a kistérség vizsgálata alapján a középmezőnyben helyezkedik el, az állandó oda- és az elvándorlások különbségének 1000 állandó lakosra vetített száma mutató vizsgálata alapján. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás Élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 3 2 1 2009 3 7-4 2010 1 2-1 2011 2 2 0 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 9
9. ábra: Természetes szaporodás 2008-2011. között 2 természetes szaporodás (fő) 1 0-1 2008 2009 2010 2011-2 -3-4 -5 A halálozások száma jelentősen meghaladja az évleszületésekét, ami drasztikusan tükrözi az elöregedő lakosságot. Ennek alapján, kiemelt figyelmet érdemelnek az idősek, gyerekek, ezzel összhangban a családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése. A 2011-es évben, a természetes szaporodás mérlege egyensúlyt mutat. 3. kép: Chernel kastély Forrás: http://pctrs.network.hu/picture/8/3/2/_/tomord_chernel_kastely_832668_54333.jpg 10
Értékeink, küldetésünk Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Tömörd település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 11
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Tömörd Község Önkormányzatának esélyegyenlőségi programja 2010. évben készült, melyet Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadott. A célcsoportok helyzete a következőképpen alakul jelenleg is. 1.2.1. A nemek közötti egyenlőség A településen összhangban a környező településekkel - arányos kiegyenlítettség jellemzi a nemek közötti mutatókat, kivéve a 65 év feletti korosztályt, itt az tapasztalható, hogy a nők aránya szignifikánsan, mintegy 69%-kal magasabb, mint a férfiaké. 10. ábra: nemek közötti egyenlőség Forrás: http://www.eva777.com/vilagvege-magazin/images/gender2.jpeg 12
1.2.2. Kisebbségek, romák Településünkön nem élnek kisebbséghez tartozó csoportok. 1.2.3. Csökkent munkaképességűek, fogyatékkal élők, időskorúak A fogyatékkal élők ellátása a településen a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal keretében nagyobb részt biztosított. A szociális alapszolgáltatási feladatok (szociális étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és nappali ellátás), valamint gyermekjóléti és egészségügyi alapellátási feladatok is Hivatali szinten szervezettek. A településen a fogyatékkal élők segítésére érdekképviseleti szervezet nem működik. Az egyedülálló fogyatékkal élők a Csepregi Családsegítő Szolgálathoz fordulhatnak segítségért. Az Önkormányzat a fogyatékkal élő étkezését támogatja. Lelki gondozó a fogyatékkal élőket segíti. A pszichológus igénybevételéről az Önkormányzatnak nincs információja. Az Önkormányzat a mozgásukban korlátozott időskorúakkal kapcsolatban van. 1.2.4. Mélyszegénységben élők Az ENSZ által használt abszolút mélyszegénységi küszöb szerint, például ebbe a csoportba tartozók kevesebb, mint 1 dollárból élnek naponta. Ez a mérőszám elsősorban a fejlődő országokra jellemző, a fejlett világban, más mutatókat használnak Azokat soroljuk a mélyszegénységben élők közé, akik az alábbiak közül legalább kettő kritériumnak megfelelnek: - legalább három éve munkanélküliek, illetve ezen idő alatt legfeljebb közfoglalkoztatásban vettek részt, - legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végezték el, ami mellett esetleg nem piacképes szakképzettséget vagy OKJ-s szakképesítést szereztek, - aktív korú inaktívak, - kettőnél több gyermeket nevelnek. Az Önkormányzatnak a fenti kritériumok szerint, a mélyszegénységi kategóriába tartozó személyek számáról nincs adata, de ismerve a problémát a közhasznú, közcélú foglalkoztatás, közmunkaprogramokban való foglalkoztatottság terén előnyben részesíti a fenti kritériumoknak megfelelő mélyszegénységben élőket. A településen intézmény nem működik. Az önkormányzat egészségügyi feladatainak ellátása Csepreg Város Önkormányzat által alapított és fenntartott Egészségházban történik, melynek működési területe kiterjed Tormásligetre is. Az Önkormányzat a szociális alap- és szakszolgáltatásokat szintén a Csepregi Területi Gondozási Központ által biztosítja. Az Intézmény a szociális alapszolgáltatások között az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a nappali ellátást biztosítja, s ennek érdekében működteti az Idősek Klubját és a Családsegítő Szolgálatot; szociális szakellátásként a bentlakásos idősek otthonát működteti. Ellátja továbbá gyermekjóléti alapellátásként a Gyermekjóléti Szolgálatot. Összességében elmondható, hogy az egyes emberek nehézségein kívül, az intézmények is problémákkal küzdenek, a folyamatos forráselvonás miatt. 13
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal 2.1.1. Településrendezési terv 2013. A településfejlesztésben az egyenlő bánásmódnak és az esélyegyenlőség előremozdításának alapját, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény teremti meg. A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni: a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, b) a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét, c) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, f) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és - kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, j) a közlekedési kényszer (lakóhely-munkahely, nyersanyag kitermelés-feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását. Az előbbiekben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: a) a települések rendezése során a település közigazgatási területére hulló felszíni csapadékvíz összegyűjtését és helyben tartását vagy szakszerű és ártalommentes elvezetését, kezelését az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével biztosítani kell, b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, c) a települések beépítésre szánt területe csak olyan terület felhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület. 14
2.1.2. Tömörd Község gazdasági programja (2010-2014) Tartalmazza: A helyi adókkal kapcsolatos adópolitikai célkitűzések. A helyi adók ne terheljék a lakosság kiadásait Az infrastruktúra fejlesztési lehetőségei. A meglévő színvonal fenntartása, fejlesztési lehetőségek keresése Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése. Általános foglalkoztatást segítő célok és feladatok, közmunkaprogram Nyilvánosság. Honlap folyamatos karbantartása, frissítése A településrendezési tervvel való összhangja. A lakosság, helyi vállalkozók igényei A pályázatokra történő felkészülés Településfejlesztési célokat A község általános fejlesztését, közszolgáltatásokhoz és fenntartásához kapcsolódó célok: Köztemető fenntartás Köztisztaság, településtisztaság Közbiztonság Civil szervezetek Településünkön egy civil szervezet található, Tömörd Község Közalapítvány. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok helyi kedvezmények biztosítása Közösségi tér biztosítása Az önkormányzati épületek közösségi célú ingyenes használatba adása, önszerveződő közösségek segítése, faluközösség összetartása, egymás közti kapcsolatok ápolása, hagyományok őrzése. Ifjúság és sport támogatása Gondoskodás az egészségügyi ellátásról Nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosítása 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 2.2.1. Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése (2008.) Megállapítható, hogy a kistérség területén alapvetően biztosítottak az esélyegyenlőség feltételei és elérhetők az érintettek számára az esélyegyenlőség számára legfontosabb közoktatási közszolgáltatások. A társulás területén élő 3-14 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátási feltételei biztosítottak a társulási fenntartású intézményekben. A statisztikák alapján elmondható, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása teljes körűen biztosított. A későbbi akciótervhez viszont szükséges azon gyerekek létszámának felmérése is, akik szülei nem igényelnek óvodai ellátást. E területen célszerű együttműködést kezdeményezni a gyermekjóléti szolgálatokkal. Az általános iskolákban a sajátos nevelési igényű tanulók, és a hátrányos helyzetű tanulók száma az országos átlagot nem haladja meg. Az érintett általános iskolások számára a napközis ellátás teljes körűen elérhető. A pontos regisztrációt azonban folyamatosan figyelemmel kell kísérni a szakértői bizottság és a nevelési tanácsadók szolgáltatási adatainak felhasználásával. A rendelkezésre álló szakértői anyagok, a kompetencia mérés eredményei alapján olyan kép rajzolható, amely azt mutatja, hogy az intézményekben közvetlen szegregáló oktatásszervezési gyakorlat nincsen. A társulásban a különböző önkormányzatok között a kapcsolattartás megvan, a szakmai együttműködés javítható. Az esélyegyenlőség elvét, és a tehetséggondozás összekapcsolását a szabad iskolaválasztás 15
elvével az önkormányzati rendelkezések, az iskolák Alapító Okiratai, valamint a közoktatási törvény módosítása (25 % -os limit a hátrányos helyzetű, helyben lakó tanulókra vonatkozóan) a gyakorlatban is garantálja. Az intézményfenntartó társulás által fenntartott intézményekben a lemorzsolódási adatok elemzése azt mutatja, hogy az országos átlaghoz képest kisebb százalékban fordul elő évfolyamismétlés, amely a tantestületek esélyegyenlőségi elkötelezettségét is igazolja. A közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elvét, az esélyegyenlőség szakmai feltételét a kompetencia alapú oktatás szakmai irányai és módszerei biztosíthatják a következő években. Ehhez feltétlenül szükséges erőteljesebb ütemben a pedagógusok felkészítése, a kompetencia fejlesztő mérések elterjesztése és nem utolsó sorban az általános és szakmai infrastruktúra fejlesztése. A Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezete megszűnt 2012.12.31-ével, az átalakulást követően, a társulás tagjainak fontos, a programokban vállalt kötelezettségek teljesítése. 2.2.2. Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési terve A terv összefoglalója alapján, a kistérségben működő intézmények közül a csepregi KIKI alkalmas jelentős átszervezés esetén, székhely intézményként történő működésre. Az iskoláknak hosszabb távon azzal a változással kell szembenéznie, hogy egyre több évfolyamon szűnik meg a párhozamos osztály. A települési önkormányzatoknak a népességmegtartó képesség fenntartására jószerével csak két esetben van módjuk: a gazdasági aktivitás fokozásával, azaz a munkahelyteremtéssel és a megfelelő színvonalú oktatás biztosításával vagyis a gyermekek helyben tartásával- a helyi munkavállalásra való felkészítéssel, illetve megfelelő színvonalú és a helyi igényeknek megfelelő szintű beiskolázás, továbbtanulás lehetőségének a megteremtésével. Mindkettő az intézményi és az önkormányzati tervezés hosszú távú összehangolását igényli, a megvalósítás pedig érdemi együttműködést. Fő célkitűzése, a munkanélküliség csökkentése. 2.2.3. Dr. Csepregi Horváth János KIKI Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv (2008 2013.) A Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény (KIKI) alapvető célja, hogy a Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási esélyegyenlőségi stratégiai tervéhez kapcsolódva biztosítsa az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tekintetében a regionális közoktatás fejlesztési stratégia prioritása között is szerepel az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. Hosszú távú célja: Az óvoda hosszú távon is képes a gyermekek fogadására 3 éves kortól. A kicsik korszerű körülmények között, folyamatosan megújuló módszertant alkalmazó óvónőktől kapnak nevelést, kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű gyermekekre. A hátrányos helyzet leküzdését a szocializációs folyamat során nem csak az intézményes nevelés, ingergazdag környezet biztosítja, hanem azok a személyre szabott foglalkozások is, amelyeket a képzett pedagógusoktól kapnak. Az óvodának fenn kell tartania és megújítania az iskolakezdés kudarcainak elkerülését is. Az óvodások minden tanév évnyitóján aktív részesei az ünnepnek, megmutatják azt a vers- és énektudást, amit magukkal hoztak. Az óvodában lehetőséget kell biztosítanunk a játékos nyelvtanulásra, ami először az iskolai jelentkezésnél, később a nyelvtanulásnál ad használható alapot, segíti a nemzetiségi kultúra megőrzését, ápolását. A gyermekek életének a környezetvédelem, a szelektív hulladékgyűjtés, a hagyományőrzés és - ápolás mindennapos, természetes része, amit az iskolai nevelésnek tovább kell erősítenie. A folyamatos pedagógiai módszertani megújulás eredményeként az országos kompetencia-mérések alapján az iskolában teljesíteni kell az országos átlagnak megfelelő vagy afölötti eredményt. Az iskolából kikerülő tanulók közül egyre többen lesznek képesek érettségit adó iskolában folytatni tanulmányaikat. A középiskolás korú 7-10. évfolyamos növendékeket akik közismereti tanulmányaik mellett kedvtelésből, zenei műveltségük gyarapításáért és a szabadidő hasznos eltöltése céljából tanulnak zenét nálunk elsősorban a közös zenélés, éneklés élményén keresztül zenekarok, kamaracsoportok és énekkar hatékony 16
működtetésével próbáljuk minél nagyobb számban megtartatni. Közöttük is külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulókra, akiknek személyiségfejlődésére rendkívül pozitív hatással van az értékes zenével való hosszú éveken át tartó aktív kapcsolat. Segíteni kell az iskolában tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, az élményt jelentő iskolai programokon való aktív részvételben, továbbá az iskolán kívüli támogató programokba való bekapcsolódásba, együttműködve a város erre a célra is létrehozott intézményeivel, civil szervezeteivel. Alapfeladatainkhoz tartozik a helyi kulturális civil egyesületek utánpótlásának biztosítása. Ezek a szervezetek hatalmas segítséget jelentenek a hátrányos helyzetű gyerekek társadalmi beilleszkedésében. Az intézmény vállalja, hogy a sajátos nevelési igényű, vagy egyéb problémával (magatartási, beilleszkedési, tanulási vagy pszichés zavarral) küzdő gyermekeket rendszeresen elküldi szakértői vagy nevelési tanácsadói vizsgálatra, róluk minden évben adatokat szolgáltatunk az önkormányzatnak (hány gyereket, melyik időszakban utalunk vizsgálatra). Folyamatosan működik a fenntartó önkormányzatok döntése alapján - az iskolások, óvodások számára rendszeresített helyi buszjárat, ami részben a biztonságos intézményi megközelítést, részben az intézményektől távolabb lakók kényelmét szolgálja. A családsegítő szolgálat szakembereinél jelezzük azokat a problémákat, amelyek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatása, nevelése során előfordulnak. 2.3. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség javítása szempontjából fontos és releváns adatbázisok és felhasznált kutatások, a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. melléklete alapján a következők: Tömörd Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi programja 2010. év Feladatellátási, intézményhálózat - működtetési és köznevelés -fejlesztési terv- Vas megye 2013-2018. Oktatási Hivatal a Vas Megyei Kormányhivatal közreműködésével 4. kép: Vendégház Forrás:http://www.panoramio.com/photo 17
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen az emberek egy része nehéz anyagi körülmények között él, a mélyszegénység nem jellemző. Az anyagi gondokkal küzdő családok helyi munkavállalása is szűkre szabott, kilátásaik Ausztria közelsége miatt kedvezőbbek, az itthon maradottakat anyagilag segíteni tudja a külföldön dolgozó hozzátartozó, valamint a környező települések és a megyeszékhely változatos munkaerő lehetőségeinek kínálata. Ennek ellenére nem elsődleges cél a külföldi munkavállalás ösztönzése, annál inkább fontosabb a helyi munkahelyek megerősítése, újak létrehozása, a lakosság helyben tartása. A rászorulókat az önkormányzat jelentős összeggel támogatja, a juttatások formái: átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, lakásfenntartási támogatás, tüzelőtámogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % 2008 98 98 196 4 4,1% 14 14,3% 18 9,2% 2009 96 80 176 11 11,5% 14 17,5% 25 14,2% 2010 95 100 195 5 5,3% 9 9,0% 14 7,2% 2011 96 102 198 4 4,2% 10 9,8% 14 7,1% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A munkaképes lakónépességhez képest a nyilvántartott álláskeresők száma évről - évre csökken, oka nem az álláshelyek javulásában, hanem a törvényi háttér szigorításában keresendő, ezen belül a férfiak aránya mindig magasabb. A nyilvántartott álláskeresők között, a nem regisztrált álláskeresők csoportja nem jelenik meg adatként. Például, akik kijárnak Ausztriába dolgozni, ők nem jelennek meg a rendszerben. A nyilvántartott álláskeresők egy része, a mélyszegény csoportba tartozókhoz köthető. A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat az elemi lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet. 18
11. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása 2003-2008 között, kistérség, megye, régió, ország szintjén 12. ábra: Tömörd Község álláskeresőinek aránya 2008-2011. között 20,0% Álláskeresők aránya 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 nők férfiak összesen A munkanélküliségi ráta vizsgálatakor kitűnik, hogy a kistérséghez viszonyítva, az élmezőnyben helyezkedik el településünk. Az éves átlaghoz képest a téli időszakokban, a szezonális munkák csökkenése miatt, a munkanélküliség emelkedik. 19
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 18 25 14 14 n.a. 20 éves és fiatalabb fő 4 0 2 0 n.a. % 22,2% 0,0% 14,3% 0,0% n.a. 21-25 év fő 3 2 1 5 n.a. % 16,7% 8,0% 7,1% 35,7% n.a. 26-30 év fő 0 0 0 1 n.a. % 0,0% 0,0% 0,0% 7,1% n.a. 31-35 év fő 1 0 1 0 n.a. % 5,6% 0,0% 7,1% 0,0% n.a. 36-40 év fő 4 8 1 0 n.a. % 22,2% 32,0% 7,1% 0,0% n.a. 41-45 év fő 1 3 3 2 n.a. % 5,6% 12,0% 21,4% 14,3% n.a. 46-50 év fő 2 6 4 1 n.a. % 11,1% 24,0% 28,6% 7,1% n.a. 51-55 év fő 0 2 0 2 n.a. % 0,0% 8,0% 0,0% 14,3% n.a. 56-60 év fő 3 4 2 3 n.a. % 16,7% 16,0% 14,3% 21,4% n.a. 61 év felett fő 0 0 0 0 n.a. % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A munkanélküliség minden korosztályt fenyeget. A 2011-es év vizsgálata alapján különösen a 40 év feletti korosztályt, a középkorúakat és a nyugdíj előtt állókat érinti. Általánosságban elmondható, hogy a regisztráltak száma nem tükrözi a tényleges munkanélküliséget, mert vannak, akik alkalmi munkavállalóként és a fekete gazdaságban dolgoznak. 13. ábra: Álláskeresők száma, 2008-2011. között 30 Álláskeresők száma (fő) 25 20 15 10 5 0 2008 2009 2010 2011 20
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 4 14 18 1 5 6 25,0% 35,7% 33,3% 2009 11 14 25 3 6 9 27,3% 42,9% 36,0% 2010 5 9 14 5 3 8 100,0% 33,3% 57,1% 2011 4 10 14 2 1 3 50,0% 10,0% 21,4% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság 2009-ben éreztette tovagyűrűző hatását legjobban, a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli férfiak száma jelentősen megemelkedett, majd 2010-re csökkent a nőkéhez viszonyítva, 2011-ben tovább csökkent a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma. a) 180 napnál hosszabb ideje munkanélküliek összehasonlítása nemek szerint 14. ábra: A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma (fő) 2008-2011. között 120,0% 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 nők férfiak összesen 3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 20 17 37 3 15,0% 0 0,0% 3 8,1% 2009 21 17 38 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2010 28 19 47 0 0,0% 2 10,5% 2 4,3% 2011 29 19 48 0 0,0% 1 5,3% 1 2,1% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 21
A 2009-es válság következményeként a pályakezdő férfiak aránya 2010-ben megnőtt - a munkalehetőségek beszűkülése miatt - a nőké nem változott, nem szerepel női nyilvántartott pályakezdő álláskereső az adatbázisban. 2011-ben a férfiak lehetőségei javultak, női pályakezdő álláskereső nincs. 3,5 Pályakezdő álláskeresők száma 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008 2009 2010 2011 nők férfiak 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség: év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 222 115 107 199 104 95 23 10,4% 11 9,6% 12 11,2% 2011 241 123 118 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás n.a. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év álláskeresők száma 8 általánosnál 8 általánosnál magasabb 8 általános összesen alacsonyabb végzettség iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 18 0 0,0% 4 22,2% 14 77,8% 2009 25 1 4,0% 10 40,0% 14 56,0% 2010 14 0 0,0% 3 21,4% 11 78,6% 2011 14 1 7,1% 3 21,4% 10 71,4% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A munkanélküliség elsődleges okának tekinthető, hogy az 1990-es években a mezőgazdasági szövetkezetek és környékbeli városokban működő vállalatok nagy része csődbement. Másodlagos okának tekinthető, hogy 22
a legtöbb munkáltató nem szívesen foglalkoztat 50 év feletti alkalmazottat. Az elmúlt években nem volt jelentős változás a munkanélküliek számában. Az adatok elemzése során kitűnik, hogy tendenciájában csökken a nyilvántartott álláskeresők száma. Az elhelyezkedéshez nem elég a 8 általános elvégzése, a szakmát tanulók kilátásai kedvezőbbek, számuk kedvezőbb tendenciát mutat. A 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség magába foglalja a szakiskola, szakmunkásképző, szakközép, technikum, gimnázium, főiskola, egyetemi végzettséget. Az elhelyezkedésüket segíti a munkaügyi központ, az általa szervezett képzésekkel, továbbképzésekkel, vállalkozóvá válás támogatására és foglalkoztatások támogatásával. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek a megváltozott munkaképességűek és a kisebbségi csoportba tartozók, akik kiemelt figyelmet és szervezett segítséget igényelnek. 15. ábra: Munkanélküliek iskolai végzettségének alakulása 2008-2011. 30 Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 25 20 15 10 5 0 2008 2009 2010 2011 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb 3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 0 0 0.0 % 0 0.0 % 0 0.0 % 2010 0 0 0.0 % 0 0.0 % 0 0.0 % 2011 0 0 0.0 % 0 0.0 % 0 0.0 % 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 23
c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 9 5 % 0 0 2011 11 6 % 0 0 2012 8 n.a. 0 0 Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Tömördön magas az agrár keresők aránya, mivel a mezőgazdaságnak erős hagyományai vannak. A település foglalkoztatott állományát tekintve magas a fizikai és nagyon alacsony a szellemi dolgozók aránya. A keresőknek közel 75%-a fizikai munkakörben dolgozik. A kistérségben nincsen jelen a nagyipar, a kis- és középvállalkozások a jellemzőek. A munkanélküliség elsődleges okának tekinthető, hogy az 1990-es években a mezőgazdasági szövetkezetek és környékbeli városokban működő vállalatok egy része csődbement. Másodlagos okának tekinthető, hogy a legtöbb munkáltató nem szívesen foglalkoztat 50 év feletti alkalmazottat. Az elmúlt években nem volt jelentős változás a munkanélküliek számában. Általánosságban elmondható, hogy a regisztráltak száma nem tükrözi a tényleges munkanélküliséget, mert vannak, akik alkalmi munkavállalóként és a fekete gazdaságban dolgoznak. A munkanélküliség okaként szerepel az alacsony iskolázottság, a munkanélküliek egy harmada fejezte be az általános iskola nyolc osztályát, közel két harmadban középfokú iskola nyolc osztályát, közel két harmaduknak középfokú iskolai végzettsége van. Ezek az arányok tükröződnek a helyi lakosságból kikerült munkanélküliekre is. Az elhelyezkedésüket segíti a munkaügyi központ, az általa szervezett képzésekkel, továbbképzésekkel, vállalkozóvá válás támogatására és foglalkoztatások támogatásával. Teljes az együttműködés az önkormányzat feladatellátásában érintett intézmények, a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal, illetve a Munkaügyi Központ között. Jelentősnek mondható kistérségi közmunkaprogram is, melynek végrehajtása sikeres volt. További eredmények csak egy térségi szintű foglalkoztatáspolitikai stratégia kialakításával, a fejlesztésekben érdekeltekkel (munkaadók, vállalkozók, munkavállalók) szoros együttműködésével, továbbá olyan cselekvési programok, projektek kidolgozásával érhetők el, melyek a helyi foglalkoztatás bővítését eredményezik. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Településünkön nincs ilyen program, amennyiben valaki igénybe szeretne venni ilyen képzést, azt Szombathelyen teheti meg f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Helyben nem találhatók ilyen szervezetek, legközelebb Szombathelyen érhetők el e szolgáltatások. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 24
Az egyenlő bánásmód betartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében a munkaügyi folyamatok szabályozása terén Tömörd Község Önkormányzatára az alacsony foglalkoztatott létszám ellenére - az alábbiak a jellemzőek: a.) az álláshirdetések megfogalmazásakor és a munkavállalók kiválasztásakor nem, kor, nemzetiség, családi és egészségügyi állapot szempontjából különbséget nem tesznek, b.) a munkaerő-felvétel során a hangsúlyt az adott munkához szükséges készségekre, képességekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezi-e vagy egyéb szempontok érvényesülnek, c.) előzetes képzéshez, betanuláshoz kötött munkakörök betöltésénél a negyven felettiek pályázatát nem utasítják el arra hivatkozva, hogy a képzés és a betanítás korukból következően már nem kifizetődő befektetés, d.) a bérezés területén továbbra is biztosított, hogy a juttatások minden munkavállalót megillessenek, így a részmunkaidőben dolgozókat is, e.) az egyenlő esélyű előléptetés biztosított minden munkavállaló számára, f.) létszámleépítéskor a leépítendő munkavállalók kiválasztása a Kollektív Szerződésben, egyéb rendelkezésben meghatározott kritériumokra alapozva történik, g.) a munkavállalók teljes köre számára biztosított a képzésekhez és az azokról való tájékozódás lehetőségéhez való hozzáférés, h.) a kisgyermekes és az egyedülálló szülők számára lehetőséget biztosít az óvoda, iskola nyitva tartásához alkalmazkodó munkaidőkezdéshez, mivel ez nem ró aránytalanul nagy terhet a többi dolgozóra, i.) biztosítja a gyermeket egyedül nevelők számára a túlóra/túlmunka választhatóságának a lehetőségét, j.) a kisgyermekes anyák munkába való visszatérésének segítségét a lehetőségek figyelembe vételével/pl. továbbképzésben való részvétel segítségével/ biztosítja, k.) az Önkormányzat és intézményei, mint munkáltató figyelembe veszi a csökkent munkaképességű dolgozók esetében a munkakör ellátása érdekében a dolgozók kéréseit, ha az a feladatuk ellátását segítik, l.) panasztételre a lehetőség biztosított, m.) az egyenlő bánásmód megsértése, a zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén a munkavállaló az érdekképviselethez ( pl: szakszervezet vezető, bizalmi ) fordulhat, n.) az érdekképviselet a panaszt anonim módon tárja a munkáltató elé. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az önkormányzatnál nincs hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén sem. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A Csepregi Területi Gondozási Központ megbízás szerint szervezi, az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját. Természetbeni juttatásokkal is, így ruhaneművel és élelmiszerrel segíti a rászorulókat. 25
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántartott álláskeresők száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008. 1. negyedév 13 3 23% 2008. 2. negyedév 8 0 0% 2008. 3. negyedév 9 1 11% 2008. 4. negyedév 18 1 6% 2008. átlag 12 1 8% 2009. 1. negyedév 16 3 19% 2009. 2. negyedév 20 2 10% 2009. 3. negyedév 14 1 7% 2009. 4. negyedév 25 2 8% 2009. átlag 19 2 11% 2010. 1. negyedév 29 8 28% 2010. 2. negyedév 21 3 14% 2010. 3. negyedév 18 5 28% 2010. 4. negyedév 14 3 21% 2010. átlag 20 4 20% 2011. 1. negyedév 24 4 17% 2011. 2. negyedév 11 3 27% 2011. 3. negyedév 10 6 60% 2011. 4. negyedév 14 1 7% 2011. átlag 15 3 20% 2012. 1. negyedév 14 1 7% 2012. 2. negyedév 12 1 8% 2012. 3. negyedév 5 1 20% 2012. 4. negyedév 5 1 20% 2012. átlag 9 1 11% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 18 4 22,2% 2009 25 7 28,0% 2010 14 7 50,0% 2011 14 4 28,6% 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresési járadékra jogosultak száma nem teljesen pontos, a negyedévek között van olyan jogosult személy, aki az első két negyedévben megkapja a járadékot, és az ő adatai mind a két időszakban szerepel, így duplán jelenik meg, az adatok ezért pontatlanok. Az álláskeresési járadékra jogosultak száma csökkenő tendenciát mutat, mert a jogszabályi háttér változása eredményeként az ellátás időszaka 9 hónapról 3 hónapra csökkent. 26
16. ábra: Az álláskeresési járadékra jogosultak aránya a nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyítva 2008-2011. között. 60,0% Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást Azoknak a száma, akik 30 Azoknak a száma, akiktől rendszeres szociális helyettesítő nap munkaviszonyt nem helyi önkormányzati segélyben támogatás tudtak igazolni és az FHT rendelet alapján részesülők (álláskeresési jogosultságtól elesett megvonták a támogatást támogatás) 15-64 munkanélküliek fő fő évesek %-ában %-ában 2008 2 1% 0 0 0 0 2009 4 2% 0 0 0 0 2010 4 2% 0 0 0 0 2011 4 2% 0 0 0 0 2012 n.a. n.a. 0 0 0 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Önkormányzati adatgyűjtés 5. kép: Szabadtéri kiállítás Forgószínpad a buszforduló mellett Forrás: http://tomord.hu/photo_storage/szabadteri_kiallitas/nyar_2013/index.html 27