Előterjesztés Báta Község Önkormányzatának 2014. május 21. napján tartandó rendkívüli ülésére Tárgy: Javaslat az Önkormányzat új közbeszerzési szabályzatának megalkotására Előterjesztő: Huszárné Lukács Rozália polgármester Tárgyalás módja, döntéshozatal: nyilvános ülés, egyszerű többség Tisztelt Képviselő-testület! 2012. január 1. napján hatályba lépett a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény, amely a 2003. évi közbeszerzési törvényt váltotta fel. Az új közbeszerzési törvény készítése során fontos szerepet kapott a törvény szerkezetének a korábbinál átláthatóbb módon történő kialakítása, a törvény rövidebbé tétele, továbbá az egyes eljárástípusok megújítása és rugalmasabbá tétele. Az Önkormányzatnak fel kell készülnie a megváltozott szabályozási környezetben a közbeszerzési eljárások lebonyolítására, ennek fontos garanciája a közbeszerzési szabályzat elkészítése, amely általános jelleggel tartalmazza a közbeszerzések rendjét. Általános szabályzat elkészítése nem kötelező, lehetőség van egy-egy eljárásra is kialakítani az eljárás rendjét, de mivel minden közbeszerzésnél végig kell gondolni a közbeszerzési törvény irányadó szabályait, érdemes készíteni általános jelleggel egy szabályzatot, amely meghagyja az eltérés lehetőségét. Az eltérés lehetőségét a beszerzés speciális tárgya, vagy az eljárás sajátosságai indokolhatják. A Képviselő-testület a közbeszerzési szabályzatot határozat formájában fogadja el, tekintve, hogy rendeletalkotási felhatalmazást a jogszabály csak a helyben központosított közbeszerzés esetére tartalmaz. Fontos megemlíteni, hogy nem csak a közbeszerzésről szóló törvény változott, hanem új végrehajtási rendeletek is jelentek meg, pontosabban a törvényi kereteket végrehajtási rendeletek egészítik ki azokon a területeken, ahol speciális jogszabályi rendezés indokolt. Rendeletben kerülnek szabályozásra egyes tárgykörök, például: 288/2011. (XII.22.) Korm. rendelet: A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról 289/2011. (XII.22.) Korm. rendelet: A Közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról 305/2011. (XII.23.) Korm. rendelet: A tervpályázati eljárások szabályairól 306/2011. (XII.23.) Korm. rendelet: Az építési beruházások közbeszerzéseinek részletes szabályairól 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet: A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról.
A végrehajtási rendeletek közül kiemelendő továbbá, a hirdetmények közzétételének rendjét és a hirdetménymintákat tartalmazó 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet. Az új Kbt. elsősorban kötelező rendelkezéseket tartalmaz, azaz a törvénytől ott lehet eltérni, ahol a törvény azt megengedi. Az eltérés lehetősége a nemzeti eljárásrendben kap nagyobb teret, ugyanis lehetőség van egyedi szabályok kialakítására. Azonban ebben az esetben is a törvény céljaira és alapelveire figyelemmel kell eljárni. A jelen előterjesztés tárgyát képező Közbeszerzési Szabályzat megalkotásának jogalapja, hogy az új Kbt. 22. -a szerint a korábbi szabályozáshoz hasonlóan az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi körét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét és dokumentálási rendjét. Az előterjesztéshez mellékelt szabályzat rendezi az ajánlatkérő tevékenységét, eligazítja az ajánlattevőket is, hiszen a szabályzat alapján pontos képet alkothatnak az adott önkormányzat közbeszerzéseinek működéséről. A szabályzat nyilvános, abba mindenki betekinthet. A szabályzatba a Kbt. jogszabályi szövegeit is be lehetne illeszteni, azonban nem célravezető önmagában megismételni a jogszabály szövegét. Általános elvként szerepel, hogy a szabályzat rendelkezéseit a Kbt. szabályaival együttesen és azokkal összhangban kell alkalmazni. A szabályzat célja: hogy rögzítse az önkormányzat közbeszerzéseivel kapcsolatos feladatokat, az eljárásba bevont személyek illetőleg szervezetek felelősségi körét és közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, annak érdekében, hogy a Kbt. rendelkezései és alapelvei maradéktalanul érvényesüljenek. A szabályzat hatálya kiterjed minden olyan a közbeszerzés tárgyát képező árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, valamint szolgáltatás és szolgáltatási koncesszió megrendelésére, (továbbiakban: közbeszerzés) amelyek vonatkozásában a közbeszerzésről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) versenyeztetést ír elő, továbbá ha a közbeszerzési értékhatárok azt kötelezővé teszik és az önkormányzat az ajánlattevő. I. fejezet: Az ajánlatkérő jogállása Az ajánlatkérő valamennyi közbeszerzési eljárása során köteles betartani a Kbt. és a közbeszerzési szabályzat előírásait. A szabályzatban nem került megjelölésre, de az önkormányzat jogállásának jogszabályi alapjáról, a közbeszerzés alanyi hatálya alá tartozó szervezetekről a Kbt. 6. -a rendelkezik. Ennek (1) bekezdése b) pontja kimondja, hogy a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, mint ajánlatkérő a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik.
A szabályzat tárgyi hatálya A szabályzatban célszerű rögzíteni, hogy a rendelkezései milyen jellegű eljárásokra vonatkoznak. Ez oly módon került megfogalmazásra, hogy a szabályzat hatálya kiterjed minden olyan árubeszerzésre, építési beruházásra, építési koncesszióra, szolgáltatás megrendelésére és szolgáltatási koncesszióra, amelynek értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a Kbt.-ben rögzített értékhatárt. Megjegyzem, hogy az idei évben a nemzeti értékhatárok nem változtak, árubeszerzés és szolgáltatás esetén 8 millió Ft, építési beruházás esetén 15 millió Ft becsült érték irányadó. II. fejezet: Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek szervezetek Hatáskörök, feladatok Igen lényeges része a szabályzatnak a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérői oldalon közreműködő személyek és szervek hatáskörének, feladatainak pontos leírása. Ez az önkormányzat, mint szervezet működése szempontjából is fontos, különös tekintettel a felelősség kérdésére. Ennek összefoglalását tartalmazza a szabályzathoz mellékelt felelősségi rendet és ellenőrzési nyomvonalat tartalmazó kiegészítés. Az új szabályzat az ajánlatkérő nevében az eljárást megindító és az eljárást lezáró döntés meghozatalára a nemzeti eljárásrendben a polgármestert, közösségi eljárásrendben a testületet hatalmazza fel. Megváltoztak az összeférhetetlenségi szabályok, ugyanis a törvény nem határozza meg tételesen az összeférhetetlenségi okokat, azonban az ajánlatkérőként eljáró önkormányzatnak kell biztosítania a verseny tisztaságát. A törvény fogalmazása a következő: Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak páratlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha a bekezdés alapján különösen az általa megszerzett többlet-információra tekintettel a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. Erre tekintettel mérlegelni kell az eljárás minden szakaszában, hogy az eljárásba bevont személyek esetében fennáll-e olyan érdek, amely a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti, illetve erre fel kell hívni az érintettek figyelmét.
A szabályzat nevesíti az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, illetve a távolmaradási nyilatkozatot, az eljárásba bevont személyekkel és szervezetekkel kapcsolatosan. Kiemelem továbbá, hogy e fejezetben kerül rögzítésre a jegyző feladatkörének meghatározása során, hogy mely dokumentumok közzétételéről kell gondoskodni az önkormányzat honlapján. Mivel a szerződések teljesítéséről szóló tájékoztató hirdetmény intézménye megszűnt, a törvényben rögzített adatokat a honlapon kell közzé tenni. Eddig is nehézkes volt a teljesítésről szóló tájékoztató időben történő feladása, ezért külön ügyelni szükséges rá, hogy a Kbt. szerinti szerződések, egyéb adatok közzétételére sor kerüljön. Általános tapasztalat szerint a közbeszerzési eljárás bonyolításával megbízott személy vagy szervezet az eredményhirdetéssel, illetve szerződéskötéssel teljesít, ezért a tájékoztatási feladatok ellátásáról hivatalon belül szükséges gondoskodni. Ennek gyakorlati indoka továbbá, hogy az eljárást bonyolító személy nem szerez tudomást a teljesítés megtörténtéről, csak ha erről külön értesítést kap, a tisztviselőknek azonban erre közvetlen rálátásuk van. Új elem a közbeszerzési törvényben, hogy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítása esetén bizonyos feltételek esetén értesíteni kell a többi ajánlattevőt is a módosítás tartalmáról. Ennek feladatai a fenti okok miatt ugyancsak a jegyző feladatkörénél kerülnek nevesítésre. Ugyanis a Kbt. 132. -ának rendelkezései szerint, ha a szerződés módosítása olyan körülmény miatt vált szükségessé, amely a szerződéskötést követően a szerződéskötéskor előre nem látható okból merült fel és a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, és a szerződés olyan eleme változik a módosítás eredményeként, amely a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésének alapjául szolgált, az ajánlatkérő köteles az eljárásban részt vett minden ajánlattevőt a módosításról és annak részletes indokairól értesíteni. Kiemelendő változás továbbá a Bíráló Bizottság és döntéshozó Képviselő-testület viszonya. A Kbt. 22. -ának rendelkezései szerint az ajánlatkérő a megfelelő (közbeszerzési, jogi, pénzügyi) szakértelemmel rendelkező, legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak az szükség esetén a hiánypótlást, felvilágosítás vagy indoklás megakadását követő - elbírálására. A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indoklással ellátott bírálati lapjai. Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni. A fenti szabályokra tekintettel a nemzeti eljárásrendben lefolytatott eljárások esetében, amelyekben az eljárást lezáró döntés meghozatalára a polgármester jogosult, a Bíráló Bizottság feladatainak ellátására az Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságát javasolom. Közösségi eljárásrendben lebonyolított eljárások esetében pedig javaslom esetenként kijelölni a Bíráló Bizottság tagjait, az eljárást megindító határozatban.
Az ajánlatok elbírálására, véleményezésére létrehozott bizottság tagjait úgy kell kijelölni, hogy legalább 1-1 tag a megfelelő jogi, az ajánlattevők közbeszerzés tárgya szerinti gazdasági-pénzügyi, illetve műszaki alkalmasságának a megítélésére vonatkozóan megfelelő szakértelemmel rendelkezzen. Amennyiben az eljárás indokolja, lehetőség van szakértő bevonására is. Mivel a Kbt. nem tiltja, hogy a Bíráló Bizottság feladatköre a fentieknél bővebben kerüljön meghatározásra, javaslom, hogy a Bíráló Bizottság a hiánypótlás, felvilágosítás kérdésében is foglaljon állást. Ugyan ez többlet adminisztrációvaj jár, azonban így folyamatában rálátása lesz a bizottságnak az eljárásra, és a döntés előkészítés is biztosított lesz. III. fejezet: A közbeszerzési eljárások tervezése, előkészítése, lebonyolítása A közbeszerzés értékének meghatározása Az új Kbt. 11. -ának (1) bekezdésében a becsült érték fogalma nem változott: A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált általános forgalmi adó nélkül számított, a 12-18. -okban foglaltakra tekintettel megállapított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében vagy az egyszerűsített eljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg bizonyos esetekben a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. A Kbt. előírásainak megkerülése céljából továbbra is tilos a közbeszerzést részekre bontani. Az összeszámítási szabályok változása folytán azon hasonló áruk beszerzésére, vagy a szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. A közbeszerzési eljárás feltételei Alapvető feltétele továbbra is a közbeszerzési eljárás megindításának, hogy az önkormányzat rendelkezik a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó bizonyítékkal, hogy a szerződés időpontjában az anyagi fedezete rendelkezésre fog állni, pl. pályázatot nyújtott be támogatás elnyerésére, azaz várhatóan a szükséges anyagi fedezet rendelkezésre fog állni. A közbeszerzési igények tervezése A jóváhagyott költségvetési előirányzatok figyelembevételével a költségvetési év elején, a jegyző készíti elő a Képviselő-testület által elfogadandó éves összesített közbeszerzési tervet, melyet a polgármester terjeszt elő. A közbeszerzési tervet a képviselő-testület minden év március 31. napjáig hagyja jóvá. A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésekre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésekre vonatkozó eljárást is le lehet folytatni, ha azt előre nem látható
okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás indokol. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. A közbeszerzési terv módosításáért a jegyző felelős. A közbeszerzési terv nyilvános, azt az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie. A közbeszerzési tervben rögzíteni kell: - a tervezett közbeszerzéseket, - a közbeszerzés értékét (becsült érték), - a pénzügyi forrás meglétét (pl. támogatási jogcím feltüntetésével), - az egyes közbeszerzések megvalósítási határidejét, - az egyes közbeszerzési eljárásokat lebonyolító szervezetet. IV. fejezet: A közbeszerzés dokumentálása, belső ellenőrzése, a testület tájékoztatása, az eljárás nyilvánossága A közbeszerzés dokumentálása A közbeszerzési eljárás teljes folyamatában dokumentálni kell az eljárási cselekményeket, írásban, és a dokumentumokat legalább 5 évig meg kell őrizni. A dokumentálási kötelezettség kiterjed minden olyan adatra, amely a közbeszerzési eljárás lefolytatását megalapozta (pl. becsült érték meghatározása), illetve amely az eljárás során keletkezett. Az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell felvenni és abban a lényeges mozzanatokat rögzíteni. Ellenőrzés Fontos része a szabályzatnak a közbeszerzés ellenőrzése. A közbeszerzést ellenőrző személy látja el a közbeszerzési szakértők által elkészített valamennyi közbeszerzési anyag tartalmi és formai ellenőrzését. A szabályzat közelebbről is meghatározhatja az ellenőrzést végző személy kijelölésének szempontjait, de akár a konkrét személyt is megjelölheti. Célszerű ezt a feladatot a belső ellenőrzést végző szervezethez telepíteni, ezért a javaslatban ez a megoldás került megjelenítésre. Az ellenőrzés során különös gondot kell fordítani a szabályszerűségre, az elbírálás szempontjainak előkészítésére, és azok érvényesítésére az elbírálás során. Tekintettel a fent leírtakra, kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy megvitatás után szíveskedjen határozni az alábbi javaslatról: 1.) Báta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta a Javaslat az Önkormányzat új közbeszerzési szabályzatának megalkotására című előterjesztést, és az előterjesztés mellékletét képező tervezet elfogadásával megalkotta Báta Község Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatát.
A szabályzat hatályba lépésének napja: 2014. május 22. 2.) Jelen határozat hatálybalépésével a Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 116/2011.(IV.5.) számú határozatával elfogadott Közbeszerzési Szabályzat hatályát veszti. 3.) A közbeszerzési szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően indult és a hatálybalépéskor folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokra is alkalmazni kell. 4.) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a Kbt. alapján, a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelmet biztosító, szavazati joggal nem rendelkező tagról, az adott beszerzés sajátosságaihoz igazodóan, szükség esetén külön megbízási szerződés megkötésével gondoskodjon. Felelős: Huszárné Lukács Rozália polgármester Határidő: folyamatos
BÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA
Báta Község Önkormányzatának KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA (Hatályos, 2014. május 22. napjától) A szabályzat célja Jelen Közbeszerzési Szabályzat célja, hogy a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. Törvényben (továbbiakban: Kbt.) foglaltak alapján Báta Község Önkormányzata, mint Ajánlatkérő által lefolytatandó közbeszerzési eljárásokban érvényesüljön a verseny tisztasága, nyilvánossága és átláthatósága, az ajánlattevők esélyegyenlősége, valamint az egyenlő bánásmód, továbbá az ajánlattevőkkel szembeni nemzeti elbánás alapelve. A Kbt. 2. -ának (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. Mindezen célok megvalósulása érdekében Báta Község Önkormányzata a Kbt. 22. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi Közbeszerzési Szabályzatot alkotja: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Közbeszerzési Szabályzat hatálya 1.1. Közbeszerzési Szabályzat személyi hatálya kiterjed a.) az önkormányzati közbeszerzéseket előkészítő és közbeszerzési eljárásba bevont személyekre és szervezetekre, b.) az önkormányzat által a közbeszerzési eljárásban való közreműködésre megbízott külső szakértőkre és közreműködő személyekre, szervezetekre a megbízás tartama szerint, c.) a közbeszerzési eljárásban az önkormányzat részéről résztvevő személyekre, bizottságokra, döntéshozókra. 1.2. Közbeszerzési Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed Báta Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), mint Ajánlatkérő által lefolytatott, a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokra. 1.3. A Közbeszerzési Szabályzat tárgyi hatálya alá tartozik a Kbt. szerinti értékhatároktól függően - a) árubeszerzés b) építési beruházás, c) építési koncesszió d) szolgáltatás megrendelés e) szolgáltatási koncesszió 1.4. Amennyiben az önkormányzat a polgármester javaslatára a Kbt. 123. (1) bekezdésében szabályozott eljárás lefolytatásához egyedi eljárásrend kialakítása érdekében, vagy a beszerzés tárgyának sajátos jellegére tekintettel egy eljárásra vonatkozó közbeszerzési szabályzatot készít, arra az eljárás(ok)ra ezen Közbeszerzési Szabályzat rendelkezéseit az egy eljárásra megalkotott szabályzatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
1.5. Az Önkormányzat a közbeszerzési eljárás lebonyolításával külső személyt, vagy szervezetet is megbízhat. Az eljárás lefolytatásához közbeszerzési tanácsadó, a kapcsolódó jogi feladatok ellátásához ügyvéd, a speciális szakismeret szükségessége esetén szakértő is igénybe vehető. 2. Értelmező rendelkezések 2.1. A szabályzatban használt beszerzéssel, versenyeztetéssel összefüggő fogalmak, kifejezések tartama azonos a Kbt.-ben alkalmazott és rögzített tartalommal. II. AZ AJÁNLATKÉRŐ NEVÉBEN ELJÁRÓ, ILLETVE AZ ELJÁRÁSBA BEVONT SZEMÉLYEK SZERVEZETEK 3. Általános szabályok 3.1. A Kbt. céljainak, alapelveinek, továbbá a Kbt. és végrehajtási rendeleteinek érvényesülését biztosítani kell az Önkormányzat, mint Ajánlatkérő nevében eljáró, valamint a közbeszerzési eljárás megvalósításába bevont személyeknek és szervezeteknek. 3.2. Az Ajánlatkérő nevében eljárók közbeszerzési eljárással kapcsolatos felelősségére a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók 3.3. A közbeszerzési eljárások előkészítésében és lefolytatásában, az egyes jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során bevont külső személy, illetve szervezet polgári jogi felelősséggel tartozik a közbeszerzési eljárás során a Kbt. és annak végrehajtási rendeletei, valamint a jelen Szabályzatban foglaltak betartásáért. 3.4. Ajánlatkérő részéről összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében oly személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. Összeférhetetlennek kell tekinteni a közbeszerzési eljárásban a Kbt. 4.. 9. pontjában definiált, a beszerzés tárgyával kapcsolatos tevékenységet üzletszerűen folytató gazdasági szereplő munkavállalóját, tisztségviselőjét, vagy ezek közeli hozzátartozóját. 3.5. Nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az eljárásba bevont személy, szervezet közreműködése a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti, amennyiben az érintett személy rendelkezésére álló adatok meghaladják a közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátott információkat. 3.6. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha az általa megszerzett többlet-információra tekintettel a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. Az ajánlatkérő által az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet vezetője a felhívásra nyilatkozni köteles, hogy az eljárásban nem kíván részt venni ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként,
alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként. (Távolmaradási nyilatkozat) 3.7. Az összeférhetetlenség fennállásáról, illetve fenn nem állásáról minden az eljárásban résztvevő a megbízás vagy kijelölés elfogadásakor köteles írásban nyilatkozni a Kbt. 24. - ának (4) bekezdése alapján. 3.8. Amennyiben az összeférhetetlenségi ok a nyilatkozattételt követően áll be, úgy az érintett személy vagy szervezet vezetője köteles haladéktalanul írásban jelezni a döntéshozó felé, megjelölve a nyilatkozatban az összeférhetetlenség alapjául szolgáló okokat. Nyilatkozni köteles továbbá, hogy a verseny tisztaságának biztosítása érdekében a tudomására jutott információk, adatok felhasználásától tartózkodik. 3.9. Az Önkormányzat közbeszerzési eljárásaiban az eljárásba bevont személynek, illetve szervezetnek minősülnek: a) Bíráló Bizottság tagjai b) a felkért szakértők, így különösen a jogi, pénzügyi, közbeszerzési és egyéb szakértő, a közbeszerzési tanácsadó 3.10. A jelen szabályzat 1.5. pontja szerinti, a közbeszerzési eljárás lebonyolítását végző szakértő bevonásáról, kiválasztásáról a polgármester dönt. Külső szakértő bevonása esetén a megbízást írásba kell foglalni, melyben rögzíteni kell az önkormányzat és a külső szakértő közötti feladatmegosztást, a szakértő közreműködésének kereteit, mértékét, felelősségét, az önkormányzat részéről a kapcsolattartó személyét. 4. A Képviselő-testület 4.1. Az Önkormányzat közbeszerzési eljárásaiban döntéshozónak minősül: - közösségi eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében az Önkormányzat Képviselő-testülete, - nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében a polgármester. 4.2. A Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozik: a) közösségi eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító döntéssel egyidejűleg a Bíráló Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, b) a közbeszerzési terv, illetve annak módosításának jóváhagyása, c) közösségi eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító, valamint eljárást lezáró döntések meghozatala, d) közösségi eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívás jóváhagyása, e) jogorvoslati eljárás esetén a jogi képviselet ellátásáról történő döntés, f) közösségi eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásban a közbeszerzési eljárás továbbviteléről történő döntés, g) az éves statisztikai összegzés jóváhagyása. 4.3. Az eljárást megindító döntés tartalma minden esetben a határozattal jóváhagyott dokumentumokra történő utalás, az eljárás lebonyolításával megbízott személy, vagy szervezet nevesítése, valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre állására utaló hivatkozás.
4.4. A Képviselő-testület közösségi eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásban az eljárást lezáró döntés meghozatalakor név szerinti szavazást köteles tartani a Kbt. 22.. (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. 5. A polgármester 5.1. A polgármester feladat- és hatáskörébe tartozik: a) javaslattétel a Képviselő-testület felé az Önkormányzat adott évi közbeszerzési tervére, b) szükség esetén javaslattétel a közbeszerzési terv módosítására, c) az éves előzetes összesített tájékoztató összeállítása és annak megjelentetése a Kbt. előírásainak megfelelően, d) az eljárásba bevont személyekkel, szervezetekkel a vonatkozó megbízási szerződés megkötése, folyamatos kapcsolattartás az eljárásba bevont szakemberekkel, e) közösségi eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító és lezáró döntési javaslat előterjesztése jóváhagyásra a Képviselő-testület felé, f) nemzeti eljárás rendben lefolytatott közbeszerzési eljárásban döntés az eljárás megindításáról, az eljárást megindító felhívás, és dokumentáció jóváhagyása, továbbá az eljárást lezáró döntés meghozatala, g) közösségi eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásban a dokumentáció jóváhagyása, h) a nyertes ajánlattevővel a szerződés aláírása, i) az éves statisztikai összegzés Képviselő-testület elé terjesztése jóváhagyásra, annak megküldése, a Közbeszerzési Hatóság részére a Kbt. előírásainak megfelelően, j) az egyéb, a Kbt-ben és jelen szabályzatban meghatározott, a Képviselő-testület hatáskörében nem nevesített feladatok ellátása 6. A jegyző 6.1. A jegyző feladat- és hatáskörébe tartozik: a) az adott évi közbeszerzési terv összeállítása b) a közbeszerzési terv módosításának előkészítése c) az eljárás lefolytatásában közreműködő tisztviselők kijelölése, illetve amennyiben külső szakértő nem kerül bevonásra az eljárásba, az eljárás lebonyolításáért felelős személy meghatározása, d) a közbeszerzési eljárás keretében létrejött szerződések nyilvántartása, szükség esetén a közbeszerzési eljárás keretében létrejött szerződések módosítására vonatkozó javaslat előkészítése, e) a közbeszerzési eljárás keretében létrejött szerződések közzététele és a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatók elkészítése és közzététele, f) az éves statisztikai összegzés összeállítása, g) a Kbt. 31. -as szerinti dokumentumok közzététele, h) az önkormányzat ajánlattevőként történt regisztrációjával kapcsolatos adminisztráció, i) a hirdetmények költségeinek kiegyenlítése. 6.2. A jegyző az alábbi dokumentumokat köteles közzétenni az Önkormányzat honlapján: a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait); b) a Kbt. 9. (1) bekezdés k) pontja alkalmazásával megkötött szerződéseket; c) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos, a Kbt. 79 (2) bekezdése szerinti adatokat; d) a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában
da) a kérelem Kbt-ben meghatározott adatait [137. (9) bekezdés] db) a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzését [144. (4) bekezdés] e) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket; f) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményekre, a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá, az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét; g) az éves statisztikai összegzést 7. A Bíráló Bizottság 7.1. Az ajánlások elbírálására a Képviselő-testület a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében az Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságát jelöli ki Bíráló Bizottságnak. A közösségi eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásokban a Képviselő-testület az eljárást megindító döntésben jelöli ki a Bíráló Bizottság elnökét és tagjait, megfelelő jogi, pénzügyi, és közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személyekből. 7.2. A Bíráló Bizottság ügyrendjét jelen szabályzat keretei között maga alakítja ki. 7.3. A Bíráló bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A Bíráló bizottság üléseinek összehívásáról az eljárás bonyolításával megbízott személy gondoskodik, aki a Bíráló Bizottság üléseit levezetőként koordinálja és a jegyzőkönyvet, valamint a Bíráló Bizottság működésének egyéb dokumentumait is elkészíti. Sürgős döntést igénylő esetekben a Bíráló Bizottság a döntéseit online szavazással is meghozhatja. Az online szavazásra történő felhívásról és annak dokumentálásáról az eljárás bonyolításával megbízott személy köteles gondoskodni. 7.4. A bíró Bizottság feladat és hatáskörébe tartozik: a) az eljárást megindító felhívás, és a dokumentáció tartalmának véleményezése, b) az eljárásba bevont hivatalos közbeszerzési tanácsadó, vagy az eljárás bonyolításával megbízott személy által előkészített és írásba foglalt értékelési javaslat alapján- az ajánlatok elbírálása, amelyet írásban rögzít, c) az esetleges hiánypótlási felhívás, felvilágosítás-kérés, valamint indoklás-kérés összeállítása/jóváhagyása, d) részletes összefoglaló anyag elkészítése a részvételi jelentkezésekről/ajánlatokról, e) egyedi bírálati lapok elkészítése, f) szakvélemény és döntési javaslat készítése az eljárást lezáró döntést meghozatalára jogosult személy vagy testület részére az eljárást lezáró döntésre vonatkozóan (írásbeli szakvélemény és az eljárást lezáró döntési javaslat. Összegezés az ajánlatok elbírálásáról.) g) a közbeszerzési eljárás során megkötött szerződés módosításáról annak indokairól szóló előterjesztés véleményezése, h) a jogorvoslati eljárásban megsemmisített eljárás után a további eljárás vitelére vonatkozó döntési javaslat véleményezése.
7.5. A Bíráló Bizottság tagjai jogosultak az eljárás során valamennyi eljárási cselekménnyel történő részvételre. 8. Az eljárás bonyolításával megbízott személy, hivatalos közbeszerzési tanácsadó 8.1. A közbeszerzési eljárás jogszerűségének hatékonyabb biztosítása érdekében az adott eljárás lebonyolítására más személy vagy szervezet, illetve hivatalos közbeszerzési tanácsadó vehető igénybe. 8.2 A jegyző vezetése alá tartozó hivatal munkatársai, az eljárás lefolytatásával megbízott külső szakértő és az önkormányzat kijelölt kapcsolattartója, a beszerzés szakmai igényei alapján gondoskodnak az eljárást megindító döntés előkészítéséről. 8.3. Az előkészítés során meg kell határozni: a) az eljárás becsült értékét, b) az egybeszámítási szabályok alkalmazásának szükségességét, vagy mellőzésének indokait, c) az eljárás fajtáját, d) az eljárás lefolytatásának időütemtervét, e) a lényeges szerződési feltételeket, 8.4. Az eljárás lebonyolításával megbízott személy feladat- és hatáskörébe tartozik: a) folyamatos segítségnyújtás a polgármester, a jegyző, valamint a Bíráló Bizottság részére b) az eljárást megindító felhívás és dokumentáció összeállítása, c) az egybeszámítási szabályok vizsgálata, az egybeszámítás alkalmazására vagy mellőzésére történő javaslattétel, d) az eljárás időütemtervének összeállítása, e) a részvételi/ajánlattételi határidő alatt a szükséges eljárási cselekmények ellátása, és azok Kbt. Szabályai szerinti dokumentálása, f) a részvételi jelentkezések/ajánlatok felbontása, a bontási eljárás levezetése jegyzőkönyv készítése a bontási eljárásról, annak továbbítása az ajánlattevők, valamint a Bíráló Bizottság tagjai részére, g) a beérkezett részvételi jelentkezések/ajánlatok és azok értékeléséről készített anyagok rendelkezésre bocsátása a Bíráló Bizottság tagjai részére, h) a Bíráló Bizottság ülésének összehívása, és az ülés levezetése, i) a Bíráló Bizottság ülésének jegyzőkönyve elkészítése, j) a hiánypótlási felhívás, felvilágosítás kérés előkészítése, szükség szerint a számítási hiba javítása és az erről szóló értesítés megszövegezése, k) az eljárást lezáró döntési javaslatdokumentációjának, az összegzés, valamint a döntési javaslathoz kapcsolódó valamennyi a Kbt. által megkövetelt dokumentum előkészítése, l) az eljárás eredményének kihirdetése, jegyzőkönyvezetés az eredményhirdetésen, valamint m) az ajánlatkérő döntéseiről (eredmény, kizárás, érvénytelenné nyilvánítás, alkalmatlanság megállapítása) valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követő három munkanapon belül az ajánlattevők tájékoztatása, n) az eljárás eredményéről, eredménytelenségéről szóló tájékoztató elkészítése, és az erről szóló hirdetmény megjelentetése,
o) az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezés módosításának kijavításának elkészítése, és az ajánlattevők részére történő megküldése, p) előzetes vitarendezés lebonyolítása, q) tájékoztató a jogorvoslati eljárásról, a jogorvoslati eljárás során teljes jogkörrel - külön eseti meghatalmazással - az Önkormányzat képviseletének ellátása a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban, r) az eljárás eredményeképpen megkötendő szerződés előkészítése, s) a közbeszerzési eljárások Kbt. szerinti dokumentálása, t) a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztató összeállításában szükség szerinti közreműködés. III. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK TERVEZÉSE, ELŐKÉSZÍTÉSE, LEBONYOLÍTÁSA, 9. A közbeszerzési eljárások tervezése 9.1. A Képviselő-testület a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (továbbiakban: közbeszerzési terv) köteles készíteni. A közbeszerzési terv nyilvános. 9.2. A közbeszerzési tervet és annak évközben történő módosításait a Képviselő-testület illetékes bizottsága megtárgyalja és véleményezi. A terv alapján a bizottság előzetesen a közbeszerzés szempontrendszerére ajánlásokat tehet. 9.3. Az éves közbeszerzési terv külön-külön tartalmazza az építési beruházásokat, a szolgáltatás megrendeléseket, az árubeszerzéseket, az építési és szolgáltatási koncessziókat, illetve a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseket. A közbeszerzési tervben rögzíteni kell: - a tervezett közbeszerzéseket, - a közbeszerzés értékét (becsült érték) - a pénzügyi forrás rendelkezésre-állásának várható időpontját, megkülönböztetve a költségvetési támogatást, saját bevételt, vagy egyéb forrást, - az egyes közbeszerzések megvalósítási határidejét, - az egyes közbeszerzési eljárásokat lebonyolító szervezet. A közbeszerzési tervben a Kbt. szerinti összeszámítási szabályok alkalmazására szükség szerint utalni kell. 9.4. Az éves közbeszerzési tervben meghatározott eljárások tárgyában a közbeszerzési eljárás a szükséges fedezet rendelkezése állása esetén indítható meg. A fedezet rendelkezésre állását a költségvetés vonatkozó előirányzatára történő hivatkozással meg kell jelölni az eljárás megindítására vonatkozó döntésben. 9.5. A közbeszerzési tervet előre nem látható okból előállt igény esetén módosítani kell. A módosítást indokolni szükséges. A módosítás elkészítésére, előterjesztésére és elfogadására a közbeszerzési terv elfogadására vonatkozó szabályok irányadóak.
9.6. A képviselő-testület az éves beszerzésekből a tárgyévet követően meghatározott minta szerinti éves statisztikai összegzést készít, melyet a polgármester megküld a Közbeszerzési Hatóság részére. 10. A közbeszerzési eljárás előkészítése, lebonyolítása 10.1. A közbeszerzési eljárás előkészítése, az eljárást megindító felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi, és pénzügyi- szakértelemmel kell rendelkezniük. [Lásd:5.1.) pont rendelkezéseit is]. 10.2. A közbeszerzési eljárás megindításáról - a beszerzés becsült értékétől függően - a polgármester, vagy a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület határozattal dönt. Az eljárás megindításáról szóló döntés meghozatalához - a közösségi eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében - a Képviselő-testület tagjainak egyszerű többségű szavazata szükséges. Az eljárást megindító döntéssel szükség szerint dönteni kell az eljárás megindításával összefüggő járulékos kérdésekről is. 10.3. A dokumentációt - az eljárást megindító felhívásban foglaltak szerint - az önkormányzat hivatalának kijelölt személye, vagy a megbízott külső szakértő bocsátja az ajánlattevők rendelkezésére. 10.4. Az ajánlattevők kérdéseit az eljárást megindító felhívásban kapcsolattartási pontként a külső szakértő és/vagy az önkormányzat részéről megjelölt személy fogadja. A kérdések megválaszolása során a külső szakértő az önkormányzat részéről kijelölt személlyel együttműködni köteles. 10.5. Az ajánlatokat az önkormányzat hivatalának az ajánlattételi felhívásban megjelölt személye fogadja és veszi át. Az ajánlatok átvételét dokumentálni kell, és ajánlatokat iktatni szükséges. 10.6. Az ajánlatokat a közbeszerzési bíráló bizottság tagjai, a külső szakértő, az önkormányzat által meghívott más szakértők és az ajánlattevők jelenlétében a polgármester vagy az eljárás lebonyolításával megbízott személy bontja fel. Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. 10.7. Tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén az ajánlattevőkkel a tárgyalásokat a polgármester, vagy az általa megbízott személy folytatja le. A polgármestert a tárgyalás során a hivatal munkatársa, a jegyző, a külső szakértő és a jogi tanácsadó szükség szerint szakértőként segíti. 10.8. A Bíráló bizottság - az eljárás lebonyolításával megbízott személy vagy az eljárásba bevont hivatalos közbeszerzési tanácsadó által elvégzett és írásba foglalt értékelési javaslat alapján - elvégzi az ajánlatok elbírálását, amelyet írásban rögzít.
11. Az eljárás eredményének kihirdetése, közzététele a szerződés létrejötte 11.1. Az eljárás nyertese az, aki az eljárást megindító felhívásban és a dokumentációban meghatározott elbírálási szempontok szerint a legkedvezőbb (legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy összességében legelőnyösebb ajánlat) érvényes ajánlatot tette. 11.2. Az eljárás eredményéről szóló döntést Bíráló Bizottság javaslata alapján a polgármester vagy a Képviselő-testület határozattal hozza meg. A Bíráló Bizottság javaslatának részét képezi a szavazó tagok egyedi bírálati lapjai, a szakvéleményt és döntési javaslatot tartalmazó határozati javaslat. A közösségi eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásokban az eljárást lezáró döntés meghozatala név szerinti szavazással történik. 11.3. Amennyiben a döntés eltér a Bíráló Bizottság által kialakított döntési javaslattól, úgy ennek részletes indokait a döntéshozónak írásba kell foglalnia. A végleges helyezési sorrendet - különös tekintettel a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlat meghatározására - a döntést hozó állapítja meg. 11.4. Eredményhirdetésre a döntést követő 3 munkanapon belül kerül sor, a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően. 11.5. Az eredményhirdetésen megjelent ajánlattevőknek az összegzést az eredményhirdetésen fel kell olvasni, és részükre egy-egy példányt - az átvételt bizonyító módon - át kell adni. Az eredményhirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőknek az összegzést az eredmény kihirdetését követően haladéktalanul írásban (faxon, vagy e-mailben) meg kell küldeni. 11.6. Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel a polgármester köti meg az eljárás megindításakor meghatározott szerződéses feltételeknek megfelelően. IV. A KÖZBESZERZÉS DOKUMENTÁLÁSA, BELSŐ ELLENŐRZÉSE, A TESTÜLET TÁJÉKOZTATÁSA, AZ ELJÁRÁS NYILVÁNOSSÁGA 12.1. A közbeszerzési eljárás során - az előkészítéstől az annak során kötött szerződés teljesítéséig - minden cselekményt a Kbt. szabályai szerint írásban kell dokumentálni, és a keletkezett iratokat annak lezárását követően legalább 5 évig meg kell őrizni. Az elektronikus úton létrehozott dokumentumok egy nyomtatott példányát ugyancsak el kell helyezni az iratok között. 12.2. A közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok kezelése során az önkormányzat hivatalának ügyirat-kezelési szabályai irányadóak. 12.3. A közbeszerzési eljárások belső ellenőrzése az önkormányzat belső ellenőrzésére vonatkozó szabályok alapján történik. 12.4. Az Önkormányzat a közbeszerzéseivel kapcsolatos 3.2. pontban megfogalmazott adatokat, információkat, hirdetményeket az Önkormányzat honlapján közzéteszi.
V. Záró rendelkezések 13.1. Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. előírásait, valamint az ajánlatkérő belső szabályzataiban foglalt eljárási rendet kell megfelelően alkalmazni. 13.2 Jelen szabályzat elválaszthatatlan részét képezi a szabályzat mindenkori melléklete, az adott évre irányadó értékhatárok kimutatása. 13.3 Jelen szabályzat a 2014. május 22. napján lép hatályba. A szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépést követően megkezdett valamennyi közbeszerzési eljárás során alkalmazni kell. Báta, 2014. május 21. Huszárné Lukács Rozália Polgármester Záradék: Jelen közbeszerzési szabályzatot Báta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete../2014.(.) határozatával elfogadta. Báta, 2014..... Antal Zsolt Jegyző
Melléklet A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a 2014. évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról (KÉ 2014. évi 6. szám, 2014. január 15.) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 10. (4) bekezdése előírja a Közbeszerzési Hatóság számára, hogy az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós, valamint nemzeti értékhatárokat minden év elején tegye közzé a Közbeszerzési Értesítőben. A Közbeszerzési Hatóság e tájékoztatási kötelezettségének eleget téve a következőkben tájékoztatja a közbeszerzési eljárások szereplőit a 2014. évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról. I. Az uniós közbeszerzési értékhatárok A közösségi közbeszerzési irányelvekben meghatározott uniós közbeszerzési értékhatárokat az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a hivatkozott irányelvekben meghatározott eljárás szerint (2004/17/EK irányelv 1 69. cikke, 2004/18/EK irányelv 2 78. cikke, valamint a 2009/81/EK irányelv 3 68. cikke): Főszabályként, kétévente vizsgálja felül, és amennyiben szükséges, hozzáigazítja a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretein belül született Kormánybeszerzési Megállapodásban (GPA) rögzített értékhatárokhoz. Ezzel összhangban a Kbt. 10. (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az uniós közbeszerzési érték-határokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, euróban és nemzeti valutában meghatározva. A legutóbbi felülvizsgálatra 2013. év végén került sor, amelynek eredményeképpen a Bizottság meghozta a 2004/17/EK, a 2004/18/EK és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a közbeszerzési eljárásokra irányadó értékhatárok tekintetében történő módosításáról szóló 1336/2013/EU bizottsági rendeletet (a továbbiakban: Rendelet). E jogforrás 2014. január 1-jétől kezdődően rendeli alkalmazni az abban megadott értékhatárokat. Kiemelendő, hogy az ezen időponttól irányadó uniós közbeszerzési értékhatárok a korábbi időszakhoz képest kis mértékben növekedtek. 1. az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/17/EK irányelve a vízügyi, energiaipari és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról (a közszolgáltatók közbeszerzéseire irányadó irányelv) [megjelent: Hivatalos Lap L 134/114, 2004.] 2. az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárása-inak összehangolásáról (a klasszikus ajánlatkérők közbeszerzéseire irányadó irányelv) [megjelent: Hivatalos Lap L 134/114, 2004.] 3. az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/81/EK irányelve a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló ajánlat-kérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról [megjelent: Hivatalos Lap L 216/76, 2009.]
A Bizottság a Rendelettel egyidejűleg közzétette a 2013/C 366/01 számú közleményét 4 (a továbbiakban: Közlemény), melyben közreadta a Rendeletben meghatározott uniós közbeszerzési értékhatárok nemzeti valutákban kifejezett értékeit. A Kbt. 10. (3) bekezdése szerint az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat minden évben a költségvetési törvényben kell rögzíteni. E jogszabályi rendelkezésből következően a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: Költségvetési törvény) 64-65. -a a Rendelettel összhangban a következőképpen határozza meg az általános forgalmi adó nélkül számított uniós közbeszerzési értékhatárokat a 2014. január 1-jétől 2014. december 31-ig tartó időszakban euróban kifejezve. 4. a Bizottság Közleménye a 2004/17/EK, a 2004/18/EK és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értékhatárainak megfelelő értékekről [megjelent: Hivatalos Lap C 366/01, 2013. december 14.] A Közleményben foglaltak alapján a Költségvetési törvényben szereplő euró-értékek mellett, jelen tájékoztatóban feltüntetésre kerülnek a magyar nemzeti valutának megfelelő értékek is. 1. A Kbt. II. részének a Kbt. XIV. fejezetének kivételével történő alkalmazásakor: Árubeszerzés esetén: - a Kbt. 6. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel: 134 000 euró, azaz 39 287 460 forint; - a Kbt. 6. (1) bekezdése szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a Kbt. 6. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a 2. mellékletben nem szerepel: 207 000 euró, azaz 60 690 330 forint. Építési beruházás esetén: - 5 186 000 euró, azaz 1 520 483 340 forint. Építési koncesszió esetén: - 5 186 000 euró, azaz 1 520 483 340 forint. Szolgáltatás megrendelése esetén; illetve, ha a tervpályázati eljárás eredményként szolgáltatás megrendelésére kerül sor; továbbá a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege esetén: - a Kbt. 6. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 134 000 euró, azaz 39 287 460 forint; - a Kbt. 6. (1) bekezdésében meghatározott egyéb ajánlatkérő esetében, ha a szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 207 000 euró, azaz 60 690 330 forint; - a Kbt. 3. mellékletében a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatások és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatások, valamint a Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások esetében: 207 000 euró, azaz 60 690 330 forint; 2. A Kbt. II. részének a Kbt. XIV. fejezetével történő együttes alkalmazásakor: 3. Árubeszerzés esetén: 414 000 euró, azaz 121 380 660 forint. Építési beruházás esetén: 5 186 000 euró, azaz 1 520 483 340 forint.
Szolgáltatás megrendelése esetén; illetve, ha a tervpályázati eljárás eredményként szolgáltatás megrendelésére kerül sor; továbbá a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege esetén: 414 000 euró, azaz 121 380 660 forint. II. A nemzeti közbeszerzési értékhatárok A Kbt. 10. (3) bekezdése szerint a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat is a költségvetési törvényben kell meghatározni évente. Ennek megfelelően a Költségvetési törvény a 63. - ában a következőképpen rögzíti 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban irányadó, általános forgalmi adó nélkül számított nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, melyek a 2013. évi nemzeti közbeszerzési értékhatárokhoz képest változatlanok maradtak. 1. A Kbt. III. részének a Kbt. XIV. fejezetének kivételével történő alkalmazásakor: Árubeszerzés esetén: 8 millió forint, Építési beruházás esetén: 15 millió forint, Építési koncesszió esetén: 100 millió forint, Szolgáltatás megrendelése esetén: 8 millió forint, Szolgáltatási koncesszió esetén: 25 millió forint. 2. A Kbt. III. részének a Kbt. XIV. fejezetével történő együttes alkalmazásakor: Árubeszerzés esetén: 50 millió forint, Építési beruházás esetén: 100 millió forint, Szolgáltatás megrendelése esetén: 50 millió forint.