Környezetgazdaságtan Bevezetés Szemelvények a környezetgazdaságtan mikro- és makroökonómiai alapjaiból Összeállította: Lukács Gábor XXI. század problémája? A közönséges igazgatás sürgeti az Erdök kíméllését, és az újjaknak ültetését. Az elsöt többnyire kezdjük meg-fogadni, és innen van a fának rettentő drágasága. De az utólsót sokan hallani-is restellik. Talán írígyek, vagy fösvények az Atyák, a kik a Maradéknak még tsak annyit sem akarnak gyűjteni, s halálokkal által-adni, a minél mezítelen gyermekeiket megmelegítsék. Nagyváthy (1791) A Szorgalmatos Mezei-Gazda II. 154. p.
világos az, hogy a Népesítés (Inpopulatio) elő-mozdítására nem vólna egy-egy hasznosabb eszköz, az Erdöknek jó karban való meg-tartásoknál. Ugyan-is ha a Paraszt látja, hogy van miböl építeni: leányait, s fijait a Házasság által külön Familiákra osztja, házatskát épít nekik, és bé-szállítja öket. Ellenben az Al-földönn a hol Erdeink nintsenek, a Paraszt-legények 25-30 esztendös korokig eg y fedél alatt eg y rakásban, s nőtlen szoronganak Apjaikkal. Nagyváthy (1791) A Szorgalmatos Mezei-Gazda II. 155. p. Gazdasági, társadalmi, ökológiai rendszerek egymásban En Energia R Nyersanyagok Munkaerő L Tő ke K Társadalmi rendszer Ökológiai rendszer Hozzáadott érték Ipari alrendszer Gazdasági rendszer Kedvező kibocsátás VA Y Em Foglalkoztatás W Hulladék Központi kérdés: Megoldható-e a gazdasági növekedés és a környezet minőségének javulása egyidejűleg? Piacgazdaság Kapitalizmus (lokális) (globális) A piacgazdaság helyi ellátó rendszereken, kultúrán, szokásokon alapul, amely fenntartható! A piacgazdaságban a társdalom tagjai által ellenőrzött termelés és fogyasztás zajlik (Korten, 1998). A globális kapitalizmus esetében a hatalom nem ellenőrzött, így fenntarthatósága kétséges. A globális gazdasági rend kialakulásának és létezésének mozgatórugója az anyagi fogyasztás.
A Korteni életminőség összetevők A jólét napraforgója" Társadalmi infrastruktúra Egészség Élelem, élelmezés Demokrácia Biztonság Környezet Kultúra, nevelés, szabadidő Gazdasági struktúrák és vállalkozások Forrás: MIT 12/97?! A fenntarthatóság esélye Zöld stratégiák ökológiai és környezetvédelmi preferenciák /Skandináv országok/ T-G-K egyensúly megteremtésének stratégiája a társadalom egészét átfogó cselekvési program A fejlődés társadalmi dimenziói munkanélküliség, jövedelemkülönbség, esélyegyenlőség, oktatás funkciójának recessziója Ökohatékonyság készletgazdaság/szolgáltatásgazdaság (az emberi szükséglet nem az árutest birtoklására, hanem az árutest nyújtotta szolgáltatásokra összpontosít) Energiafelhasználás és környezetminőség Energiafelhasználás és környezetminőség kapcsolata Szén-dioxid emisszió és fejlődés kapcsolata Készletgazdaság vagy/és szolgáltatásgazdaság Ökohatékonyság készletgazdaság (stock economy) helyett szolgáltatásgazdaság (flow economy) Nem mosógépre van szükségünk, hanem tiszta ruhára. Ezt olcsóbban is megszerezhetjük szolgáltatással!!!
KÖRNYEZET ÉS GAZDASÁG ÖKOLÓGIAI KÖZGAZDASÁGTAN A bioszféra átfogó rendszerébe illeszti az alrendszereket, válaszokat keres az összehangolt működésre. KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN A szennyezéskibocsátás optimális szintjének meghatározására törekszik. A piaci viszonyok átalakítása, a piacgazdaság környezeti érzékenysége a járható út. A környezeti költségek internalizálása. A Környezetgazdaságtan tárgya A környezetgazdaságtan kifejezetten a negatív környezeti hatásokkal foglalkozik, amikor externáliákról beszélünk, általában a közrosszakra, vagyis a negatív externáliákra gondolunk, a legtöbbször könyezetszennyezésre. Rövid történeti áttekintés
TÚLNÉPESEDÉS TÚLNÉPESEDÉS RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A II. világháború utáni időszak jellemzői: Új energiaforrások Termelés automatizálása Szintetikus anyagok Szállítás és közlekedés felgyorsulása Információk gyors áramlása Jellemző szakaszok: I. Rádöbbenés (60-as évek) II. Intézményesülés, hivatalos elismerés (70-es évek) III. Hatékony intézkedések, nemzetközi együttműködések (80-as évek)
RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Globalizáció: Mennyiségi okok túlnépesedés Minőségi okok nemzetgazdaságok kölcsönös függése, egymásra utaltsága Globalizáció problémák: háború és béke túlnépesedés állandó élelmiszerhiány anyag- és energiaválság környezet nagyarányú romlása ANYAG- ÉS ENERGIAVÁLSÁG Az energiafogyasztás alakulása a világ különböző részein 1 amerikai = 2 német = 3 svájci = 60 indiai = 140 tanzániai = 1100 ruandai Az összes felhasznált lóerőn belül az emberi, az állati és a gépi teljesítmények alakulása a gazdaságban 100% 80% 60% 40% 20% 0% Labor Domesticated animals Fuel 1850 1870 1890 1910 1930 1950 1970 Year
A fogyasztási javak elosztása A nyolc környezeti nagyhatalom Az emberek 15%-a által elfogyasztott javak mennyisége (85%) Az emberek 85%-a által elfogyasztott javak mennyisége (15%) Ország Népesség (%) Forrás: A világ helyzete, 2001. alapján GDP (%) A világ C- kibocsátása (%) Erdős terület (%) A világ növényei (%) USA 4,6 21,3 25,5 6 6 Oroszo. 2,4 2,4 4,6 22 9 Japán 2,1 8,0 6,0 0,7 2 Németo. 1 4,0 4,0 0,3 1 Kína 21 10,2 13,5 4 12 India 16 5,4 4,5 2 6 Indonézia 3,5 1,3 0,9 3 11 Brazília 2,8 2,9 1,5 16 21 Összesen 53,9 55,5 60,5 54-100 ezer év 92 $/fő Az emberiség GDP-jének történelmi trendje 10 ezer 0 1000 1500 1800 1900 1950 1975 2000 2009 93 109 133 138 195 679 1622 3714 6539 10000 Népesség, termelés A történelem hullámai 12000 10000 8000 Pax romana Fellendülő középkor 467 1300 Újkori nekilendülés Ipari forradalom 1650 1815 1873 6000 Adatsor1 4000 2000 Kondratyev hullámok 0-100000 -10000 0 1000 1500 1800 1900 1950 1975 2000 2010 Időszámítás 1900
A Kondratyev ciklusok A világ GDP/fő trendje régiónként 0 1000 1500 1700 1800 1900 1950 1975 2000 Nyugat- EU (USA) Kelet- EU Ázsia (-Japán) (L) Amerika 450 400 774 894 1024 3120 4594 11534 1000 4321 9288 16172 17921 26146 400 400 462 516 566 1240 2020 4985 5461 450 450 572 575 571 610 635 1231 2936 400 400 416 437 529 1210 2554 4531 5795 Afrika 425 416 400 400 400 540 852 1365 1368 Dow-Jones története 1900-2007 Dow-Jones története 1970-2008
A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSE Samuelson-Nordhaus (1987) A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSE Termelési tényezők: 1. Munka 2. Tőke 3. Természeti erőforrások 4. Vállalkozó A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSE Adam Smith Láthatatlan kéz Klasszikus közgazdaságtan (Ricardo, Malthus): kimeríthetetlen természeti javak. Technológiailag alig fejlődő világ, alacsony népszaporulat.
A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSE Ipari forradalom 19. sz. végén, neoklasszikusok Jevons, Walras, Marshall Gyorsan bővülő piac, kereslet-kínálat. Meg nem újuló erőforrások. Legfeljebb regionális környezetszennyezés. Természeti erőforrásoknak nincs ára. A századfordulón Alfred Marshall vezette be a külső költségek és hasznok fogalmát a Gazdaság alapelvei" c. művében. A fogalmakkal az olyan jelenségeket kívánta jellemezni, amikor egyik piaci szereplő, közvetlenül befolyásolja egy másik, piaci szereplő vagy egy fogyasztó helyzetét, anélkül, hogy a piacon kerülnének kapcsolatba. Történelmi háttér Alfred Marshall 1910-ben beszél az externális (külső) költségekről és haszonról először. Arthur C. Pigou Externáliák internalizálására vonatkozó elmélete 1920-ban jelent meg (Pozitív és negatív externális hatások). Történelmi háttér Kneese (1930) a gazdasági válság kialakulását is a piac környezet és társadalomellenes magatartásának nyilvánította Samuelson (1950) A piaci kudarc akkor a legsúlyosabb, ha egy árucikk a külső gazdasági hatásoknak van kitéve.
A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSE Neoklasszikusok: Pigou Eladó-vevőn kívüli érintettség, EXTERNÁLIA Egy termék előállítása a termelőnek kevesebbe kerül mint a társadalomnak Pigou-adó (negatív externáliák internalizálása), újraelosztás A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSE Neoklasszikusok: Pigou - hátrányok Hol van az optimum? Közgazdaság etika, hol van a biológiailag elfogadható határ (bonyolultság) A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSE Alternatív közgazdaságtan (Schumacher, Daly): A gazdálkodás teljes rendszerét vizsgálják (nemcsak az áruvilágot). Tagadják a korlátlan gazdasági növekedést. Ökológiai és humán szempontok elsődlegessége. Fenntarthatóság. A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSE Alternatív közgazdaságtan alapgondolatai: Nem csak egy részét kell optimalizálni egy adott rendszernek (nem csak az árukereskedelemmel kell foglalkozni). Fogyasztás vs. ökologizáció, humanizáció. Pozitivizmus (mérések) vs. Konstruktivizmus (kritika, új lehetőségek).
A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSE 1983 Brundtland (norvég miniszterelnök) ENSZ felkérése 1987 Közös Jövőnk Fenntartható fejlődés: Racionális felhasználással úgy elégítjük ki a jelen nemzedékek igényeit, hogy az ne akadályozza a jövő nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésében. A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSE Fenntartható fejlődés 9 alapelv: 1. Gondoskodás az életközösségekről. 2. Az ember életminőségének javítása. 3. A Föld életképességének és diverzitásának megőrzése 4. A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása 5. A Föld eltartóképességének keretein belül maradni 6. Attitűd és magatartás változtatás 7. Közösségeknek lehetővé tenni, hogy gondoskodjanak saját környezetükről 8. Az integrált fejlődés és a természetvédelem nemzeti kereteinek biztosítása 9. Globális szövetség létrehozása A fenntartható fejlődés víziója Társadalom Forrás: Markondya et al. [2002], p. 18. Gazdaság Növekedés Hatékonyság Stabilitás Szegénység Biodiverzitás Kultúra/örökség Természeti erőforrás Konzultáció Szennyezés Generációk közötti egyenlőség Foglalkoztatás Értékelés Internalizálás Generációk közötti egyenlőség Közösségi részvétel Környezet A fenntarthatóság eltérő közelítései gyenge fenntarthatóság a természeti tőke helyettesíthető erős (szigorú) fenntarthatóság a természeti tőke nem helyettesíthető (biztosítani kell állandóságát)
Nem jelent paradigmaváltást (?) A fenntartható fejlődés nem igényli szükségleteink korlátozását, csak arra biztat, hogy igyekezzünk azokat kevesebb anyag és energia felhasználásával kiegyenlíteni és minimalizáljuk a termelő tevékenység szennyező hatásait. Nem jelent paradigmaváltást (?) Az egy főre jutó fogyasztás színvonalának jellemzője a megközelítési alap. A fenntarthatósági elmélet hatása a fogyasztásra nem a termékfogyasztás csökkenésében, hanem annak környezetbarát jellegében nyilvánult meg! Fejlődési és gazdasági korlátok Fejlődési és gazdaság korlátozási dilemmák társadalmi értelmezése (környezetbarát fogyasztás, tisztább technológiák megjelenése, megújulók használata, minőségi növekedés). Fejlett világ és fejlődő országok fejlődésének összehangolása (?). A fenntarthatósági elméletek hatása a gazdasági szereplőkre és a társadalomra (értékteremtés). Fejlődési ellentmondás Fejlett országok: Több, mint 8 órát dolgoznak naponta. 2-3 % látja el élelmiszerrel a társadalmat. Nincs szabadság. Nincs részmunkaidő. Csak, jól képzett, versenyre érett munkaerőt használ. Fejlődő országok: Már a harmadik generáció munkanélküli (D-A). Óriási társadalmi és szociális feszültségek. Analfabétizmus. Fizikai szükségletek kielégítése segélyekkel.
Környezeti mikro- és makroökonómia Al Gore, secular saint Terhelhetőség Környezeti makroökonómia: mennyi ember élhet a Földön? egyenként milyen életszínvonalon? gazdasági növekedés szintje? Plimsoll-vonal
Plimsoll-vonal ökológiai megfelelője: a Föld természeti tőkéjének az a maximális része, amit az emberek a bolygó létfenntartó rendszerének összeomlása nélkül kisajátíthatnak. A gazdasági növekedés és a környezet minőségének összeegyeztethetősége (?) Környezetminőség 2 1 gazdasági növekedés A gazdasági növekedés és környezetminőség kapcsolata Társadalmi igények, szolgáltatás és fogyasztás kapcsolati arányai (visszapattanó hatás- Finnországban) Kuznets görbe a növekedés és a szennyezés kapcsolata Makroszintű egyenlőség (Ehrlich és Ehrlich képlete) I = WP * WGDP / WP * I / WGDP ahol: I a globális környezeti hatás egy évre WP a világ teljes népessége WGDP a világ adott évi összevont GDP-je I/WGDP a GDP egységére jutó környezeti hatás (I /WGDP a körny.szenny-i intenzitás, reciproka az ökohatékonysági mutató)
Terhelhetőség mikroökonómia makroökonómia vállalati pénzügyek Elosztás (H. Daly példái alapján) környezetgazdaságtan A GAZDÁLKODÁS ABSZOLÚT ÉS RELATÍV FÜGGŐSÉGE A függőség mértéke A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ELTARTÓKÉPESSÉG MODELLJEI Az eltartóképesség együtt nő a gazdasággal Relatív függőség Abszolút függőség Szigmoid növekedés Rövid amplitudójú ingadozások Katasztrófa modell Ókor-Középkor Ipari forradalom Modern kor idő
AZ ELTARTÓKÉPESSÉG EGYÜTT NŐ A GAZDASÁGGAL SZIGMOID NÖVEKEDÉS Eltartóképesség, népesség és gazdaság Eltartóképesség Eltartóképesség, népesség és gazdaság Eltartóképesség Népesség és gazdaság fizikai nagysága Népesség és gazdaság fizikai nagysága idő idő RÖVID AMPLITUDÓJÚ INGADOZÁSOK KATASZTRÓFA MODELL Eltartóképesség, népesség és gazdaság Eltartóképesség Eltartóképesség, népesség és gazdaság Eltartóképesség Népesség és gazdaság fizikai nagysága Népesség és gazdaság fizikai nagysága idő idő
A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ELTARTÓKÉPESSÉG MODELLJEI RÓMAI KLUB A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ELTARTÓKÉPESSÉG MODELLJEI RÓMAI KLUB
Elméletek, Nemzetközi gyakorlat publikációk 1962 Rachel Carson Néma (csendes) tavasz 1968 A Római Klub megalakulása 1969 U-Thant kiáltványa 1972 A növekedés határai (Limits to Growth) MIT csoport D. Meadows 0 növekedés 1976 Leontief világmodell (ENSZ) 1970 USA Föld napja Nixon: EPA, Clean Air Act 1972 Stockholm ENSZ konferencia az emberi környezetről UNEP létrehozása 1973-92: EK I-IV. Környezetvédelmi Akcióprogram Magyar gyakorlat 1972 UNEP tagság 1976 I. környezetvédelmi törvény (1976/II. tv.) Szervezeti, jogszabályi keretek kialakítása (OKTH) Forrás: Csete Mária: Környezetgazdaságtan Elméletek, publikációk 1987 A Brundtland Bizottság jelentése: Our Common Future (Közös Jövőnk) 1987- a fenntartható fejlődés módszertana Nemzetközi gyakorlat 1984-87 Brundtland Bizottság működése (ENSZ) Magyar gyakorlat 1987 Montreali Jegyzőkönyv 1987-2000 KVM, KTM, KÖM 1989 Csatlakozás a Montreali Jegyzőkönyvhöz 1992 Rio de Janeiro Környezet és Fejlődés Világkonferencia (ENSZ) 1993-2000 EU V. Környezetvédelmi Akcióprogram (A fenntarthatóság felé) 1997 Kyoto 1995 Környezetvédelmi törvény (1995/LIII.) 1997-2000 NKP 2002 Johannesburg 2003-2008 NKP II. 2001-2010 VI. Környezetvédelmi Akcióprogram (A mi jövőnk a mi választásunk) Forrás: Csete Mária: Környezetgazdaságtan 1962 Rachel Carson: Néma tavasz 1972-Római Klub A növekedés határai Amerikai tengerbiológus A DDT káros hatásairól ír Fikció, de tudományos alapja van Jelentősége: felhívja a figyelmet a környezeti problémák súlyosságára Cél: Időről időre felhívni a nemzetközi szervezetek és nemzeti kormányok képviselőinek figyelmét az emberiség veszélyeztetett helyzetére egy-egy konkrét világprobléma felvázolásával, tanulmányozásával A DDT felhalmozódása a táplálékláncban Forrás: Csete Mária: Környezetgazdaságtan Vizsgálat (1900-1970): Eredmény: népesedés Ha a gazdaság növekedési iparosodás élelmiszertermelés üteme követi a tendenciákat, akkor a jövő évszázad végére elérjük a növekedés határát környezetterhelés nyersanyagkészletek csökkenése Ajánlat: Zéró gazdasági növekedés Forrás: Csete Mária: Környezetgazdaságtan
Leontief féle világmodell 1973-ban az ENSZ arra kereste a választ, milyen összefüggésben áll egymással az ENSZ Fejlesztési Stratégiája és a környezeti problémák Vizsgálat: ökológiai tényezők hogyan befolyásolják a gazdasági növekedést mennyire helytállóak a nemzetközi fejlesztési stratégiák Hipotézis: A környezetszennyezés és a környezetvédelem problémája technikailag megoldható, de költséges. Forrás: Csete Mária: Környezetgazdaságtan Környezet és Fejlesztés Világbizottság Brundtland Bizottság Cél: a környezetvédelem és a fejlesztés kritikus kérdésinek vizsgálata, reális javaslattétel kidolgozása a kezelésre javaslattétel új nemzetközi együttműködési formákra környezeti érzékenységet és akciókészséget befolyásoló programok kezdeményezése Eredmény: Környezet és fejlesztés felvázolása 2000-ig, és az azt követő időszakig nyúló világstratégia kidolgozása. Forrás: Csete Mária: Környezetgazdaságtan A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés olyan komplex folyamat, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. A fogalom a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődést jelenti. Donella és Denis Meadows fenntarthatónak azt a társadalmat nevezi: amely képes nemzedékeken át fennmaradni, amely elég előrelátó, elég rugalmas és elég bölcs ahhoz, hogy ne ássa alá saját fizikai vagy társadalmi éltető rendszerét. (Meadows [2000] 271. o.) Gyenge fenntarthatóság Gazdaság Bioszféra Társadalom Szigorú fenntarthatóság Bioszféra Trsd. Gazd. Forrás: Csete Mária: Környezetgazdaságtan Forrás: Csete Mária: Környezetgazdaságtan
Paradigma Dimenzió Prériközgazdaságtan Környezetgazdaságtan Ökológiai gazdaságtan A környezetgazdaságtan családfája a természeti környezet kezelése alapján. Fő célkitűzés Ember/ természet kapcsolat A legfőbb fenyegetések végtelen gazdasági növekedésben és prosperitásban megtestesülő haladás rendkívül antropocentrikus éhség, szegénység, betegség, természeti katasztrófák az ökológia és a gazdasági növekedés közötti átváltások (vagy-vagy jellegű kapcsolat) erőteljesen antropocentrikus a szennyezés egészségügyi hatásai, veszélyeztetett fajok fenntarthatóság, amely a zöld növekedés megkerülhetetlen korlátja enyhén antropocentrikus Erőforrás-kimerülés; szegénység, népességnövekedés Fő témák szabad hozzáférés/ szabad javak, a végtelen természeti erőforrások kitermelése orvoslás/védekezés, gazdasági externália miatt bekövetkező ökológiai problémák felismerése globális hatékonyság, az ökológia gazdaságivá tétele, egymásra-utaltság Ki viseli a költségeket? a magán- tulajdonosok (jórészt a nagyközönség, különösen a szegények) a jövedelemadót fizetők (jórészt a nagyközönség) a szennyezők fizetnek (termelők és fogyasztók) (szegények) Alapvető hiányosságok kreatív, de mechanikus; nincs tisztában az ökológiai egyensúly jelentőségével a prériközgazdaságtan hívta életre a mélyökológiára adott válaszként, bőségben kénytelen gondolkodni alábecsüli a társadalmi tényezőket, kissé mechanisztikus, a bizonytalansággal nem számol Forrás: Csete Mária: Környezetgazdaságtan Forrás: Csete Mária: Környezetgazdaságtan A bioszféra és a gazdaság kapcsolatrendszere A gazdaság nyitott láncainak zárása 1. Input mérséklése 2. Tisztább termelési eljárások Forrás: Csete Mária: Környezetgazdaságtan 3. Fogyasztási intenzitás mérséklése Forrás: Csete Mária: Környezetgazdaságtan
A gazdaság nyitott láncainak zárása A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÓDSZEREKEN ALAPULÓ MÉRÉSE 4. Újrahasználat (reuse) 5. Újrahasznosítás (recycling) 6. Hulladékok semlegesítése Forrás: Csete Mária: Környezetgazdaságtan MAKROGAZDASÁGI ALAPMUTATÓK GDP, GNP Gazdasági növekedés Infláció Munkanélküliség GNP, GDP Az egy év alatt a gazdaságban létrehozott áruk, és az ott nyújtott szolgáltatások összessége: javakra és szolgáltatásokra fordított személyi kiadások beruházási kiadások (hazai + nettó export) javakra és szolgáltatásokra fordított kormányzati kiadások
A GDP, GNP HIÁNYOSSÁGAI A gazdasági jólét tökéletlen mutatói: Munkával töltött szabadidő. Házimunka, fekete gazdaság. Beszámítja a jó dolgokat, de nem vonja le a rossz dolgokat (külső gazdasági hatások). Tőkejavak amortizációja van, természeti javaké nincs (állat- és növényfaj kihalások). Gazdasági eredmények környezeti adósságok árán. A gazdasági teljesítmény mérésnek alapproblémái GDP (bruttó hazai termék) A GDP nem más, mint az anyagi és nem anyagi tevékenységek körében egy országban meghatározott időszak rendszerint egy év alatt létrehozott termékek és szolgáltatások végső felhasználásra került összessége, pénzben kifejezve. A GDP önmagában nem alkalmas a jólét mérésére, mert nem fejezi ki azt a globális fejlődési válságot, amelyet a növekvő társadalmi polarizálódás, az egyre nagyobb mértékű elszegényedés, valamint a természeti erőforrások visszafordíthatatlan pusztítása jellemez. A gazdasági teljesítmény mérésnek alapproblémái GDP (bruttó hazai termék) A GDP nem tartalmazza az informális szektor tevékenységét, a termelés piaci árakban nem tükröződő társadalmi kárait, valamint a környezetpusztítás költségeit. A GDP-ben minden ügyletet pozitív előjellel kell elkönyvelni (a katasztrófák helyreállítása is). A GDP-nek a család igazi veszteség. Tevékenysége nem mérhető. A mérhető és nem mérhető szférák Monetizált Tevékenységek Nem monetizált Legális Nem legális Piaci Nem piaci Állami szféra Magán szféra Szürke gazdaság Fekete gazdaság Háztartás Közvetlen csere Fekete gazdaság Háztartás
A természeti erőforrások és a GDP Nem tekinti tőkének, így azok amortizációját sem kell kimutatni. Minél gyorsabban meríti ki erőforráskészletét egy ország, annál nagyobb a GDP-je. Akkor veszi figyelembe a természeti erőforrásokat, ha azokért fizetnek. A természeti erőforrások és a GDP A természeti erőforrások pusztulása nem számít bele a GDP-be (sőt duplán jelenik meg, mivel először a szennyezést okozó tevékenység adódik hozzá, utána a helyreállító tevékenység!). A természeti katasztrófák és bűnözés is növelik a GDP nagyságát! A GDP és környezetminőség A piac nem tud mindent beárazni, így azok nem részei a GDP-nek. A GDP a pénzforgalom alapját képező környezeti tényezők állapotáról (stock) nem tud informálni. A mutató flow jellege az oka annak is, hogy érzéketlen az ország fokozatos eladósodása iránt, mely stock jellegű jelenség. A környezetvédelmi tevékenység sokszor a fekete vagy szürkegazdaság része (pl. ha önkéntes). GDP/GNP hiányosságai Csak a legális, könyvelt folyamatokat tartalmazzák. A környezetminőség negatív változása pozitívként kerül bele. A természeti környezet által nyújtott szolgáltatások kimaradnak, ha nem kapcsolódnak hozzájuk piaci folyamatok. A házi munka kimarad. A fekete gazdaság kimarad. A jövedelemelosztás különbségeit nem veszi figyelembe.
A fenntartható társadalmi jólét mérése és mutatószámai A társadalmi jólét fogalma és értelmezése A Gazdasági Jólét Mutatója (MEW) = GNP Nettó Gazdasági Jólét (NEW) Fenntartható Gazdasági Jólét (ISEW) A Valódi Fejlődés mutatója (GPI) Az Emberi Fejlődés Indexe (HDI) Az ökológiai lábnyom Alternatív fejlődési mérőszámok GDP-alapúak NEW ISEW HDI GPI Egyebek Ökológiai lábnyom Z mutató NEW Nettó Gazdasági Jólét Mutató (Net Economic Welfare) 1972 a GNP-t korrigálja: + házi munka + szürke gazdaság + szabadidő környezetszennyezés externális költségei urbanizációs hátrányok Nem terjedt el, de a környezeti változások hibás számbavételére felhívta a figyelmet NEW Net Economic Welfare Samuelson és Nordhaus: GNP sok olyan elemet tartalmaz, amely nem járul hozzá az egyének jólétéhez. A következő módosításokat javasolták: adják hozzá a szabadidőt, a csináld magad munkákat és a fekete, szürke gazdaság értékét; vonják le a környezeti károk értékét.
ÚJ MÉRŐSZÁMOK A FEJLŐDÉSRE Nettó Gazdasági Jólét (Net Economic Welfare) NEW: GNP + (házimunka, csináld magad tevékenység) GNP (környezetszennyezés) (Környezeti károk pénzbeli kifejezésének problémája?) ISEW Fenntartható Gazdasági Jólét Mutató Index of Sustainable Economic Welfare (1989) GNP korrigálása: elosztási egyenlőtlenségek természeti károk hosszú távú költségei megjelennek Jelentős adatigény, nehéz a számszerűsítés. A jelenleg használt legátfogóbb mutató. ISEW-számításakor figyelembe vett tényezők Az ISEW-et növelő tényezők háztartási munka, tartós fogyasztási cikkek szolgáltatásai, egészségügyi és oktatási szolgáltatások, tőkekínálat nettó növekedése. Az ISEW-et csökkentő tényezők tartós fogyasztási cikkek vásárlása, a jóléthez hozzá nem járuló egészségügyi és oktatási magánkiadás, ingázás közvetlen költsége, közlekedési balesetek költsége, természeti folyamatokba történő káros beavatkozás költsége.
Fenntartható gazdasági jólét - ISEW Herman Daly és Cobb: A mutató alapja a jövedelemegyenlőtlenség indexével korrigált lakossági fogyasztás. Pozitív tényezőként veszi számba a háztartási munka értékét, a tartós fogyasztási cikkek éves szolgáltatásainak értékét, az utak illetve országutak által nyújtott szolgáltatásokat, valamint az egészségügyi és oktatási közkiadások bizonyos hányadát. Fenntartható gazdasági jólét - ISEW Levonandó a tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordított éves összeg, a jóléthez hozzá nem járuló egészségügyi és oktatási magánkiadás, az ingázás közvetlen költsége, az urbanizáció költsége, a motorizált közlekedés baleseti költsége, valamint a természeti folyamatokba történő káros beavatkozások költsége. Hátránya, hogy nem áll hozzá rendelkezésre statisztikai adat. Fenntartható Gazdasági Jóléti Index (Index of Sustainable Economic Welfare) ISEW: Jelenlegi legátfogóbb mutató; hármas kritériuma: 1. Átlagos fogyasztás 2. Elosztási egyenlőtlenségek 3. Természetben okozott károk Hosszú távú környezeti károsodás beépítése Hasonló problémák mint a NEW-nél ISEW az utóbbi időben ( 80-as évek közepétől) egyre kevésbé nő Fenntartható Gazdasági Jóléti Index Index of Sustainable Economic Welfare ISEW A számítás alapja olyan információ, amely csak kevés országban szerezhető be. Fejlődő országok miatt egyszerűbb mutató szükséges: a Fejenkénti Gabonafogyasztás Mutatója ilyen (180 800 kg). Legmagasabb tartomány az egészségkárosodás mértékét is méri (állati zsiradék fogyasztás).
Fenntartható Gazdasági Jóléti Index Forrás: Ecological Economics, 2005. febr. Thaiföld - ISEW Emberi Fejlődés Indexe (HDI) Amartya San indiai közgazdász (1990): Az új mutató két módszertani újdonságot tartalmazott a hagyományos GDP kiszámolásához képest. A jövedelem megítélésén változtat, főleg a csökkenő határhozadék alkalmazásával. A módosított jövedelmet két humán fejlődési mutató értékével összegzi, az élettartam és a tudás mérése céljából, ahol a három aspektus azonos súlyt kap.
Emberi Fejlődés Indexe (HDI) A HDI három részből áll össze: egy főre jutó GDP, vásárlóerő paritáson számolva; iskolázottság szintje (a felnőtt lakosság olvasási aránya kétharmados, az iskolában eltöltött évek átlagos száma egyharmados súllyal); HDI Emberi Fejlődés Mutató (Human Development Index) 1990, ENSZ 0 HDI 1 Összetevői: 1/3 születéskor várható élettartam 1/3 iskolázottság szintje 1/3 egy főre jutó jövedelem (GDP) születéskor várható élettartam. HDI Legelterjedtebb, könnyen számszerűsíthető. A környezet állapotát nem tartalmazza. Általában együtt mozog a GDP-vel. Szociális ellátás, elosztási különbségek. Nem tartalmazza a természet pusztítását. GPI Valódi Fejlődés Mutató (Genuine Progress Indicator) Természeti és társadalmi tőke kimerülésével számol. Jövedelemelosztás tényezőjével korrigál. környezeti vagyon és természeti erőforrások értékcsökkenése. társadalmi költségek. kárenyhítést szolgáló kiadások. Túl átfogó, nehéz a számszerűsítés.
GPI Genuine Progress Indicator Cobb-Halstead-Rowe (1995 ISEW alapokra): A GPI-ban összeadják a gazdaságban elfogyasztott termékek és szolgáltatások értékét, Három fogyasztáshoz kapcsolódó kiadási kategóriát vonnak le: - defenzív kiadások (a múltbeli károk kompenzálása), - társadalmi költségek, - környezeti tőke és természeti erőforrások amortizációja. GPI Genuine Progress Indicator A GPI a természeti és társadalmi tőke kimerülésével is számol, s ezzel az aktuális gazdasági tevékenységek hosszú távú fenntarthatóságáról is informál. Még mindig alulbecsüli a társadalmi károkat és túlbecsüli a természeti károkat. Ökológiai lábnyom Az Ökológiai lábnyom az az élettér, melyre egy meghatározott emberi népességet, meghatározott életszínvonalon, végtelen ideig eltartani képes. Az ökológiai lábnyom annak a mértékét határozza meg, hogy mennyi termőföldre és vízre van szüksége a populációnak az összes elfogyasztott erőforrás megtermeléséhez, az összes hulladék semlegesítéséhez az uralkodó technológia használata mellett. Az Ökológiai lábnyomot területegységben adjuk meg.
Ökológiai lábnyom: Az a föld- (és víz-) terület, melyre meghatározott emberi népesség és életszínvonal végtelen ideig való eltartásához lenne szükség. Annak mértéke, hogy mennyi termékeny földre és vízre van szüksége egy személynek, városnak, országnak vagy az emberiségnek az összes elfogyasztott erőforrás megtermeléséhez és az összes megtermelt hulladék elnyeléséhez az uralkodó technológia használatával. Ez a föld bárhol lehetne a világon. Az ökológiai lábnyomot területegységekben mérik. /Wackernagel et al (2001)/ Ökológiai lábnyom fogalma Azt a földterületet mutatja meg, amely ahhoz szükséges, hogy adott népességet, adott életszínvonal mellett végtelen ideig legyen képes eltartani. Területegységben fejezi ki az anyagi javak fogyasztásának nyersanyag- és energiaigényét. Ökológiai lábnyom országonként Ország neve Lakossága Ökológiai lábnyom hektár/fő Kanada 30 millió 7,7 Egyesült Államok 268 millió 12,2 Brazília 167 millió 3,1 Franciaország 58,4 millió 4,1 Nagy Britannia 58,5 millió 5,2 Dél-Afrikai Köztársaság 43,3 millió 3,2 India 970 millió 0,8 Kína 1 milliárd 250 millió 4,3 Japán 125,7 millió 4,3 Ausztrália 18,5 millió 9 Magyarország 10,2 millió 5 Ökológiai lábnyom térségenként térség ökológiai lábnyom biológiai kapacitás ökológiai hiány Afrika 1,33 1,73-0,4 Ázsia/Csendesóceán 1,78 1,11 0,67 Észak-Amerika 11,7 6,2 5,5 Kelet-Európa 4,9 3,1 1,7 Nyugat-Európa 6,3 2,9 3,4 Világ 2,85 2,18 0,67
Ökológiai lábnyom: A nyugati civilizáció nagyobb, a Kelet és a Dél társadalmai pedig kisebb lábon élnek, mint ami járna (és jutna) nekik a Föld eltartó-képessége szerint. Nagyobb lábon él, mint ami területe szerint jár; a többletet valahonnan el kell venniük. A Nyugat a történelme során mindig gyarmatbirodalmai révén szerezte meg azokat a nyersanyagokat, amelyekre szüksége volt! A globalizáció nem más, mint az erőforrások megszerzésének új módja. Az ökológiai lábnyom méretét befolyásoló tényezők népesség nagysága, anyagi életszínvonal / életmód, technológiai produktivitás, biológiai produktivitás. www.earthday.net/footprint/index.asp Néhány ország ökológiai lábnyoma A gyenge fenntarthatósági mutatószám (Pearce, 1989) Z = S/Y - M /Y - N /Y ahol S a nemzetgazdaság megtakarítása Y GDP M a termelt (ember alkotta) tőke értékcsökkenése N a természeti tőke értékcsökkenése
Z mutató szerint egy nemzetgazdaság akkor fenntartható, ha a megtakarítások aránya meghaladja a termelt és a természeti tőke együttes értékcsökkenését. Nemzetgazdaságok fenntarthatósága Fenntartható S/Y - M /Y - N /Y = Z gazdaságok Finnország 28 15 2 +11 Magyarország 26 10 5 +11 Japán 33 14 2 +17 USA 18 12 4 +2 Határesetek Mexikó 24 12 12 0 Nem fenntartható Etiópia 3 1 9-7 A nemzeti környezeti károk becsléséhez használt tényezők Légszennyezés Vízszennyezés Tengeri halászat Erdőpusztulás Talajerózió Kimerülő erőforrások csökkenése Egyéb Természeti erőforrások gazdaságtana
Erőforrások értelmezése Erőforrás bármilyen dolog, tárgy, feltétel vagy körülmény, amely az emberi szükséglet kielégítéséhez alapul szolgálhat. Teljes erőforráskészlet: Természeti erőforrások (régebben csak a föld) Emberi erőforrások Mesterséges erőforrások (tőke) Ásványi nyersanyagvagyon osztályozása A kimerülő természeti erőforrások használata Ár = a termelés határköltsége+lehetőség költség AB= határprofit, bérleti díj, royalti A megújuló és kimerülő természeti erőforrások határa Megújuló erőforrásoknak nevezhető erdő vagy tó halállománya, legelő, óceán. Olyan ütemben szabad felhasználni a megújuló természeti erőforrásokat, amilyen a ütemben azok újratermelődnek. A biológiai növekedési törvény értelmében létezik egy optimális méretű készlet (egyedszám vagy biomassza), amely a maximális fenntartható hozamot biztosítja.
A biológiai növekedési törvény Optimális egyedszám Esetünkben a maximális növekményt a 6 milliós halpopulációnál találjuk, vagyis ez tekinthető a fenntartható használat szempontjából optimális egyedszámnak, ennél maximális a hozam (fenntartható egyedszám), az ábra szerint időszakonként éppen 2 millió. Optimális egyedszám Az ábra szerint a tó eltartó képessége 12 millió hal, vagyis ez a maximális egyedszám, ami a tóban megél, de mint látjuk ez esetben a növekmény már nulla. A maximális hozamot tehát hatmillió hal esetében kapjuk. A közjavak tragédiája A közlegelők tragédiája A piacgazdaságok a hatékonysági kritériumot általában a tulajdon cseréje által képesek teljesíteni. Ehhez azonban hatékony tulajdonosi szerkezet kell (általános, kizárólagos, átruházható, kikényszeríthető). A közjavak esetében a tulajdon tisztázatlan! G. Hardin és Hankiss nyomán a válasz a következő.
A tehenek száma Egy-egy tehén súlya A közlegelő használata A kéttehenes gazdák teheneinek együttes súlya A második tehenet beengedõk haszna az eredeti állapothoz képest A tehenek összsúlya Az összsúly csökkené se 10 1000 0-10000 0 11 900 1800 800 9900 100 12 800 1600 600 9600 400 13 700 1400 400 9100 900 14 600 1200 200 8400 1600 15 500 1000 0 7500 2500 16 400 800-200 6400 3600 17 300 600-400 5100 4900 18 200 400-600 3600 6400 19 100 200-800 1900 8100 20 0 0-1000 0 10000 Következtetések Ha mindenki betartja az együttélés kialakult szabályait, ahogy szaknyelven mondják, ha mindenki kooperatív stratégiát játszik, akkor a legnagyobb a közösség együttes jövedelme (10 000 font). Minél többen megszegik az együttélés kialakult szabályait, vagyis minél többen alkalmaznak dezertáló stratégiát, annál inkább csökken a közösség együttes jövedelme (10000 fontról végül 0 fontra). Következtetések Minél többen dezertálnak, annál inkább csökken a nem dezertálók, vagyis a kooperatív stratégiát folytató egy-tehenesek jövedelme (10000 fontról 0 fontra). Az egyik lehetőség az, hogy a dezertálás láncreakciója most már végigfut a soron, s végül elpusztul a közlegelő. Vagy magántulajdonba kerül! A környezetszennyezés gazdaságtana a termelés okozta környezetszennyezés optimális nagysága; a társadalmilag optimális szennyezés elérésének elméleti alapjai; az optimális szint elérésének gyakorlati eszközei; a gyakorlati eszközök alkalmazásának tapasztalatai.
A gazdaság és a környezet R P C r W Környezeti externáliák R A környezet a hulladék befogadója ER RR Az externáliák Hatás Fogyasztói Termelői Pozitív Negatív Védőoltás egy fertőző betegség ellen Rádió zaja egy parkban Méhészgyümölcsöskert Vegyi üzem által kibocsátott szennyezés Az externáliák jellegzetességei Harmadik személy (vagy személyek) jóléti függvényét módosítja (a pozitív növeli, a negatív csökkenti). Nincs ellentételezés (a negatívért nincs kárpótlás, a pozitívért viszont nem kell fizetni). Az előidézett hatás nem szándékolt. Externáliáról csak akkor beszélhetünk, ha mindhárom feltétel együttesen fennáll.
Externália fogalma Externáliáról beszélünk, amikor egy pénzügyileg önálló egység, pl. egy vállalkozás közvetlenül befolyásolja egy másik, pénzügyileg önálló egység, egy vállalkozás vagy egy fogyasztó helyzetét, anélkül, hogy a piacon kerülnének kapcsolatba. Externália fogalma A neoklasszikusok a környezeti problémát a piac tökéletlenségével magyarázták. Az externális hatások internalizálása gazdasági, társadalmi kényszer. Az externáliák közös tulajdonságai A jólét növekedéséért (pozitív externália esetén) vagy csökkenéséért (negatív externália esetén) a harmadik felet nem kötelezik a haszon ellenértékének a megfizetésére vagy a kárért nem kompenzálják. A harmadik fél részére előidézett hatás létrehozása nem szándékolt, vagyis a példánkban említett méheket nem kifejezetten azért vitték oda, hogy a beporzást elősegítsék, vagy nem kifejezetten azért füstölnek, hogy a közelben lakóknak kellemetlenségeket okozzanak. Az externáliák közös tulajdonságai A tevékenység valamely harmadik személynek vagy személyeknek a jóléti függvényét módosítja. A pozitív externália növeli a jólétét (a gyümölcstermesztőnek nő a termése). A negatív externália pedig csökkenti a jólétét (például az erőmű közelében lakók gyakrabban betegek és ezért csökken a jövedelmük).
Externáliák megjelenési formái Technológiai externáliák: állattartó telep esetében képződő hígtrágya okozta környezeti problémák Pénzügyi externáliák: bevásárlóközpont hatása a kiskereskedésekre Nem kimerülő externália: tipikus példa a szennyezett levegő, amelyből attól, hogy valaki más is belélegzi a rossz levegőt, nem lesz kevesebb, vagyis mindenkinek "jut". Főként közjavakhoz kötődik. Kimerülő externáliák: A szemét közgazdasági értelemben "magán" externália, mivel egyszerre csak egy helyen rakható le. Főként magánjavakhoz kötött. Externáliák kezelésének problémája Környezetpolitikai szempontból az igazi problémát nem az externália fajtája jelenti hanem az, hogy az externália nagysága a szennyező és a szennyezést elviselő áldozat szempontjából különbözőnek adódik. Ez az aszimmetria egyetlen piaci "ár" alkalmazásával feloldhatatlan. A szennyezőtől beszedett adóval elvileg kompenzálni lehetne az áldozatot. A negatív externáliák típusai technológiai (almos - vízöblítéses állattartás) pénzügyi (bevásárlóközpont) közjavakhoz kapcsolódó (nem kimerülő) (szennyezett levegő) magánjavakhoz kapcsolódó (kimerülő) (hulladék) A környezetszennyezés alaptípusai flow (szétoszló): egyszeri károkozás stock (felhalmozódó) maradéktalanul felhalmozódó (nehézfémek) lassan lebomló (növényvédő-szerek)
Az externális hatások közgazdasági következményei túlzó termelés túl sok szennyezés nincs ösztönzés az egységnyi termelésre jutó szennyezés csökkentésére az ár túl alacsony nincs ösztönzés a hulladékok újrahasznosítására. A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje Az externália optimális nagysága B: az externália gazdaságilag optimális szintje A+B: a tiszta magánhaszon társadalmi optimuma A: a társadalmi tiszta haszon maximuma C+D: az externália azon része, amit el kell kerülni C: a tiszta magánhaszonnak az a része, amit a társadalom nem ismer el Q*: a gazdasági tevékenység társadalmilag optimális szintje Qm:a gazdasági tevékenység azon szintje, amely mellett maximális a magánhaszon A környezetszennyezés gazdaságtana
A termelés magán és társadalmi költségei nincs ösztönzés az egységnyi termelésre jutó szennyezés csökkentésére Ár, költség az ár túl alacsony p* p m Kereslet Kínálat (ha a költségek tartalmazzák az externális határköltségeket) Kínálat (ha csak a termelés határköltségeit vesszük figyelembe) Költségek, hasznok Az externália gazdaságilag optimális nagysága Externális határköltségek (MEC) Egyéni tiszta határhaszon (MNPB) D Forrás: Kerekes-Szlávik, 1989, 56. o. Termelés Q* Q m túlzó termelés, több szennyezés 0 Q* Q m Gazdasági aktivitás MEC: a termelés egy egységgel történő növelése milyen többletkárt idéz elő a környezetben Az MNPB görbe származtatása Ár, költség Ár, költség M Q MC P Mennyiség Q Mennyiség MNPB (MΠ) : a termelés egy egységgel történő növelése milyen többlet hasznot hoz Az externália optimális szintje De: Így: Tehát: vagy MNPB = MEC MNPB = P - MC P - MC = MEC P = MC + MEC MSC (társadalmi határköltség) MNPB = MEC P = MSC
Az externália gazdaságilag optimális nagysága Költségek, hasznok 0 Egyéni tiszta határhaszon (MNPB) A B Q* C D Externális határköltségek (MEC) Q m Gazdasági aktivitás Az optimális szennyezési szint közgazdasági tartalma B - az externália gazdaságilag optimális szintje, A + B + C a magántermelő maximális haszna B + C + D a maximális magánhasznot eredményező termelés melletti externália A + B - a tiszta magánhaszon társadalmi optimuma, A - a társadalmi tiszta haszon maximuma, C + D - az externália azon része, amit el kell kerülni, C - a tiszta magánhaszonnak az a része, amit a társadalom nem ismer el, Q* - a gazdasági tevékenység társadalmilag optimális szintje, Q m - a gazdasági tevékenység azon szintje, amely mellett maximális a magánhaszon. Az externáliák internalizálása Arthur Pigou (1877-1959) 1920: Jóléti gazdaságtan (Economics of Welfare) A társadalom ráfordításait a termelésre egységesen kivetett adókkal lehet internalizálni. Feltételezések tökéletes verseny szennyezés arányos a tevékenységgel MNPB, MEC ismert
A Pigou-i adó optimális nagysága Költségek, hasznok Egyéni tisztahatárhaszon Externális határköltségek MEC MNPB MNPB-t* t* Az optimális Pigou-i adó megegyezik az optimális termelési szinthez tartozó externális határköltséggel. 0 Q* Q m Gazdasági aktivitás A Pigou-i elmélet gyenge pontjai a MEC görbe meghatározása információs aszimmetria egységnyi termelés - egységnyi szennyezés tiszta piaci verseny nem ösztönöz környezetvédelmi innovációra az MEC sokszorosa lehet az MC-nek nem kívánatos áreltérítés. Az erőforrások allokációja során figyelmen kívül hagyjuk az externális hatásokat, emiatt a termelés nagyobb a társadalmilag optimális szintnél. Az externália optimális nagyságánál a társadalmi tisztahaszon maximális. Az externáliák internalizálására először Pigou tett javaslatot, aki szerint állami beavatkozásra van szükség, és a termelés egységére adót kell kivetni. Az optimális adó nagysága megegyezik az optimális termeléshez tartozó externális határköltséggel.
A pigoui adó Pigou a társadalom ráfordításait a termelésre egységesen kivetett adók segítségével vélte internalizálhatónak. Az adó optimális nagysága megegyezik az optimális szennyezési szinthez tartozó externális határköltséggel. Problémák: A pigoui adó A hatóság általában nem ismeri az egyéni tiszta határhaszon görbék helyét és helyes lefutását. Az egyéni termelő nem ismeri az általa okozott társadalmi károkat. Információ aszimmetria. Tiszta piacgazdaságot feltételez, illetve egységnyi termeléshez egységnyi szennyezést rendel. Az externáliák kezelése adóval A Coase-elmélet Ronald Coase (1910- ) 1960: The Problem of Social Cost (A társadalmi költségek kérdése) (Journal of Law and Economics) Újszerű megközelítés: ki a károkozó és ki a károsult?
Coase-tétel Amennyiben a tulajdonjogok meghatározottak, akkor függetlenül attól, hogy ki rendelkezik a tulajdonosi jogokkal, alku útján a rendszer eléri a társadalmi optimumot (nincs szükség állami beavatkozásra). Feltételezések tökéletes verseny tulajdonjogok meghatározottak szennyezés arányos a tevékenységgel MNPB, MEC ismert minden érintett birtokában van a szükséges információknak a tranzakciós költség nulla A hatékony tulajdonosi szerkezet legfontosabb feltételei: Általános érvényűség (universality) minden jog maradéktalanul meghatározott Kizárólagosság (exclusivity) költségek /hasznok a tulajdonost terhelik Átruházhatóság (transferability) tulajdonjogok adhatók vehetők, örökölhetők Kikényszeríthetőség (enforceability) védett tulajdonjogok
Erdő faúsztatás (impregnálás) Fafeldolgozó Hg-feldúsulás Szálloda vendégek elpártolnak A jogok definiálása 1. mindenkinek joga van a környezetet használni 2. mindenkinek joga van a tiszta környezethez Erdő faúsztatás (impregnálás) Fafeldolgozó Kárpótlás 2. eset Hg-feldúsulás Kárpótlás 1. eset Szálloda vendégek elpártolnak Az optimális termelési szint kialakulása alku útján Költségek, hasznok 0 Pearce Turner, 1990, 72. o. Egyéni tiszta határhaszon (MNPB) Externális határköltségek (MEC) Q* Q m Gazdasági aktivitás
Esély az alkura Látszólag azonos a jogok bármiféle definiálásakor valójában, ha mindenkinek joga van szennyezni a környezetet (Q m -ből indulunk), a fizetési hajlandóságnak fizetési képességgel is kell párosulnia, vagyis ebben az esetben kisebb az esély az alku létrejöttére A Coase-elmélet kritikája tökéletes versenyt feltételez nehéz az alkuban résztvevők azonosítása nagyszámú érintett károkozók - a kárt elszenvedők azonosítása (a való világban bonyolult helyzetek jellemzők, ugyanaz lehet egyszerre károsult és károkozó is) jövő generáció tagjai: ki képviselje őket az alkuban? a tranzakciós költségek összege nem nulla (Coase feltételezései közül ez a legproblematikusabb) A tranzakciós költségek hatása az alkura Legyen: T = a tranzakciós költségek nagysága B = az alkudozó felek közül annak a nyeresége az alkuból, aki a tranzakciós költségeket állja G = a kormányzati beavatkozás költsége Ha T < B az alku létrejöhet Ha T > B alku nem jön létre Ha B > T > G a kormányzati szabályozás lesz hatékony Az externáliák internalizálása: normaállítás A normák valamilyen korlátot, előírást jelentenek akár a termelés, akár a szennyezés nagyságára, de egyéb módon is definiálhatók. A norma csak akkor működik, ha az azt be nem tartókat szankcionáljuk, vagyis a norma feletti termelésre büntetést kell fizetniük. A termelők viselkedését mindig a büntetés szintje határozza meg.
A norma állítása optimális esetben A normával történő szabályozás nem kielégítő megoldása Költségek, hasznok MNPB szabvány MEC Költségek, hasznok szabvány MNPB Fojtó büntetés MEC Büntetés* (P*) P S P B 0 Q* Q m A norma éppen a társadalmilag optimális termelési szintet jelöli ki maximális termelési szintnek. A büntetés nagysága is optimális, hiszen éppen a Q*-ig éri meg a termelőnek termelni, és nem éri meg továbblépni egyetlen egységgel sem. Gazdasági aktivitás 0 Q S A termelő P B büntetés mellett egészen Q B -ig elmegy a termelésével A vállalat összes büntetése A termelő megmaradó haszna a büntetés kifizetése után Q* Q B Q m Gazdasági aktivitás Mekkora az optimális büntetés? Minimálisan MNPB = S, amiből P s adódik (ehhez ismerni kell MNPB-t) információhiány esetén ún. fojtó büntetés, amelynél igaz, hogy P s jóval nagyobb, mint a minimális szint Büntetést csak a norma feletti termelésre fizet a termelő, ezért a normáig a büntetés mértéke nem befolyásolja tevékenységét. Coase-nak az externáliák internalizálására tett javaslatának lényege a piaci szereplők közötti alku, amely a tulajdonjogok meghatározottsága esetén a társadalmi optimumba vezet Nem a hagyományos módon értelmezi a károsult és a károkozó fogalmát. A normák alkalmazása egy újabb eszköz az externáliák internalizálására. A norma hatékonyságát a büntetés szintje határozza meg.
A Coase tétel A természeti javak értékelése Nincs szükség állami beavatkozásra, ha tulajdon vagy rendelkezési jogok meghatározottak. Függetlenül attól, hogy ki rendelkezik a tulajdonosi jogokkal, alku útján a rendszer eléri a társadalmi optimumot. A szennyeződés ugyanolyan mértékű csökkentése érdekében nem mindig a szennyezőre kell kivetni az adót, esetenként a károsultnak kellene fizetnie azért, hogy csökkenjen az emisszió. Közjavak kereslete (táj, víz, legelő) A biodiverzitás fenntartásához (pl. zöldsávok telepítése, költőhelyek fenntartása stb.) szükséges bevétel akkor állítható elő, ha különböző (az egyéni preferenciáknak megfelelő) árakat számítunk fel. Ez azt jelentené a gyakorlatban, hogy a Nemzeti Parkba való belépőjegy árát aszerint kellene egyénenként megállapítani, hogy kinek mennyire fontos a természet védelme. Nem kinyerhető természeti javak A természeti táj nyújtotta szépség, Nemzeti Parkok páratlan élővilága in situ vagy helyben való erőforrásoknak nevezzük. Közgazdasági dilemma lehet, hogy a hegy, mint turisztikai látványosság hozhat-e akkora hasznot, mint ásványi vagyonának kitermelése!
Nem kinyerhető természeti javak A természeti tájnak, mint in situ erőforrásnak időben növekvő értékét a legtöbb beruházás figyelmen kívül hagyja (pl. vízierőmű). De a szállodasorok is okozhatnak annyi problémát a tájban, mint a vízi erőmű. A környezet értékelése A társadalmi elvárások erősségének monetáris formában történő kifejezése lehetővé teszi számunkra, hogy a természetet, mint tőkét értékeljük, és ezzel kifejezésre juttassuk a természetvédelem jelentőségét. A környezet értékelése A természet pénzbeni értékelése azért is fontos, mert ha elég nagy értékről van szó, az a politikusok és más döntéshozók számára, akik tonnákhoz és forint milliárdokhoz szoktak, érzékelhetővé és világossá teszi a probléma jelentőségét. A természeti erőforrások értékösszetevői A természeti erőforrások értékelésében természetesen kifejeződik a társadalom értékrendje, erkölcsi állapota. A módszerek azt vizsgálják valamilyen módon, hogy mennyit ér a társadalomnak, egy nemzeti park, vagy egy növényritkaság megőrzése. A módszerek mindegyike a társadalom preferenciáit, az úgynevezett fizetési hajlandóságot vizsgálja.
Teljes gazdasági érték rendszere Az elfogadott értékelés rendszere Egy fejlesztés csak akkor célszerű, ha a fejlesztésből származó gazdasági haszon nagyobb, mint a fejlesztés ráfordításainak és a természeti környezet érintetlenül hagyásából származó haszonnak az összege. Ha a várható haszon kisebb, akkor a fejlesztés értelmetlen. Környezeti értékelés Élvezeti ár módszer (ingatlan ármeghatározás alapján) Feltételes értékelés (feltételes ármeghatározás) Utazási költség módszer (parkok, természeti, turisztikai látványosságok értékelése) Feltételes kárértékelés (negatív externális költségek becslése) Élvezeti ár módszer Iái = Aá + b1xi1+b2xi2+...+bnxin Ahol Iái=az adott ingatlan piaci ára, Xin= az ingatlan árát befolyásoló jellemzõk (például közmûellátottság, be-építettség, közlekedési helyzet, szomszédság, környezetminõség stb) Aá = az ingatlan alapára bn = az n-edik, árat befolyásoló jellemzõ fontosságának a mértéke
Feltételes értékelés A leggyakrabban használt módszer a feltételes értékelés, ami az emberek megkérdezésén alapul, miszerint egy bizonyos haszonért (pl. a tisztább levegőért) mennyit hajlandóak fizetni (fizetési hajlandóság, willingness - to - pay). Feltételes értékelés Mennyiért hajlandóak elviselni, mekkora kompenzációt igényelnek a környezetminőség romlásáért. A megkérdezés célja, hogy olyan árat keressünk, ami kialakulna, ha a vizsgált környezeti elemre létezne valóságos piac. Utazási költség módszer Az utazási költség módszert előszeretettel használjuk parkok, természeti turisztikai látványosságok értékelésére. Abból a feltevésből szokás kiindulni, hogy az idő pénz. Utazási költség módszer Választhatunk, hogy elmegyünk egy parkba vagy abban az időszakban dolgozunk. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a parkba való belépésért belépődíjat kell fizetni és az odautazásnak is vannak költségei, akkor képet kaphatunk arról, hogy valójában mennyibe kerül egy parki látogatás.
Környezeti kárértékelés A környezeti kárértékelés nem más, mint a negatív externális költségek (MEC) becslésének értékelése, a hatásmechanizmusuk és hatásorientációjuk alapján. A környezetszennyezés által okozott kár különböző formában jelentkezik. Környezeti kárértékelés Elsőként kiemelt az emberi egészségre gyakorolt hatás. (Mint ismeretes a szervezetbe bejuttatott szennyezett levegő, víz, egyéb környezeti hatás betegségeket okozhat.) A károk másik nagy csoportját adják az élő természetben okozott károk. Harmadik csoportba tartoznak a szennyezés következtében az épített környezetben keletkezett károk. Környezetszabályozási eszközök rendszerezése A környezetpolitika eszközei, a környezetvédelem szabályozása Direkt szabályozás Normatív szabályozásnak is nevezik, mivel tulajdonképpen a normák útján a kibocsátás korlátozásával, betiltásával szabályoz. A szabályozás legfőbb jellemzője a szennyezés egyedi szintjének előírása! Indirekt szabályozás Közgazdasági és piaci eszközök alkalmazására épül. Lehetnek: díjak, adók, engedélyek, támogatások, biztosítás. Megelőző szabályozás Önkéntes megegyezésekre, megállapodásokra épül. Szerződések rögzítik a vállalási feltételeket, de a feltételek megszegése büntetést von maga után.