Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési terv Jászberény Város 2009. október
Tartalom Bevezető...3 Jogszabályi háttér...3 Helyzetelemzés...5 A település demográfiai jellemzői...5 A település szociális helyzete...6 A településen élő cigányság...8 A közszolgáltatások elérhetősége...9 A közoktatási intézményhálózat... 10 Óvodáztatás... 12 Óvodai intézmények Jászberényben... 14 Jászberény Városi Óvodai Intézmény... 15 MACŐ Alapítványi Óvoda, Fejlesztő Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 21 Református Óvoda... 22 Általános iskola... 24 Belvárosi Általános Iskola... 27 Gróf Apponyi Albert Ált. Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény... 30 Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola... 33 Szent István Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium... 37 Középiskola... 40 Az önkormányzat/társulás hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben... 42 Összegzés, a helyzetelemzés megállapításai... 43 Intézkedési terv... 46 Az Esélyegyenlőségi Terv célja... 46 Értékeink, küldetéseink... 46 Az Esélyegyenlőségi Terv prioritásai... 46 Jövőképünk... 47 Céljaink rövid távon (egy éven belül)... 47 Céljaink középtávon (három éven belül)... 47 Céljaink hosszú távon (hat éven belül)... 47 Akcióterv... 49 Megvalósulást segítő egyéb programok... 60 Kockázatelemzés... 61 Nyilvánosság, monitoring... 66 Konzultáció, visszacsatolás... 66 a) Az Esélyegyenlőségi Fórum feladata:... 66 b) Az Esélyegyenlőségi Fórum tagjai:... 67 c) Az Esélyegyenlőségi Fórum működése... 67 d) Észrevételek visszacsatolása... 67 Kötelezettségek és felelősök... 68 Érvényesülés és módosítás... 69 Elfogadás módja és dátuma... 69 ZÁRADÉK... 70 2
Bevezető Jogszabályi háttér A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésére, 70/A. -ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az alábbi paragrafusokban pedig az oktatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjait: 27. (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam u) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy v) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, 3
f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. 4
Helyzetelemzés A település demográfiai jellemzői Jászberény lakónépességének száma 2009. októberében 27.522 fő. A város állandó népessége 1990. és 2006. között több mint kétezer fővel csökkent. Lakónépesség száma 27 522 Állandó népesség száma 27 566 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 737 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 721 Állandó népességből a 6-14 évesek száma 2112 Állandó népességből a 15-18 évesek száma 1196 Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +) -2262 Az állandó lakosság számának lassú csökkenése mellett lassú mértékben, de nőtt az összlakosságon belül a 60 éven felüliek aránya. Az összlakosságon belül a 18 éven aluli korcsoport aránya szinte változatlan, enyhén csökkenő, csakúgy mint az aktív korú lakosok aránya. A lakosság számának csökkenése részben a születések számának csökkenésének köszönhető, amit az alábbi táblázat mutat. Év 1990 1995 2000 2005 2006 2007 Fő 310 247 244 240 261 233 A gyermekvállalási hajlandóság kedvezőtlen változása több okra vezethető vissza. Csökken a házasságkötések száma, nő a nők iskolázottsága, eltolódik az első gyermek születési időpontja. Tapasztalati tény, hogy a magasabb iskolai végzettségű csoportoknál lényegesen kisebb a gyermekvállalási kedv. A lakosságszám csökkenésének másik oka az elvándorlás a településről. Jászberény városára ugyan alapvetően nem jellemző a nagyfokú el-, illetve bevándorlás, néhány tendencia azért megfigyelhető. A jellemző bevándorlási típusokat az alábbi táblázat mutatja (skála 1-5-ig): Közeli településekről 3 Közeli városból 1 Távolabbi településekről 3 Távolabbi városokból 1 Megyeszékhelyről 1 Budapestről 3 Külföldről 2 5
A mutatók magyarázhatók a viszonylag jó munkaerőpiaci lehetőségekkel (Electrolux, Aprítógépgyár, kereskedelmi cégek, felsőfokú oktatási intézmény, egészségügyi ellátás). A jellemző elvándorlási irányokat az alábbi táblázat mutatja (skála 1-5-ig): Közeli településekre 3 Közeli városba 2 Távolabbi településekre 2 Távolabbi városokba 2 Megyeszékhelyre 1 Budapestre 1 Külföldre 1 Ezek a mutatók pozitívnak minősíthetők, a város megtartó képessége tekintetében. Sok fiatal tanul az ország különböző felsőoktatási intézményeiben. A fiatalok lakáshoz jutó támogatása nem kiemelt más városokhoz viszonyítva Jászberényben, így a fiatalok visszatérésének ilyen irányú motivációja nincs. Érdekes, a megyeszékhely nem vonzó megítélése, illetve az országos adatokhoz képest alacsony a külföld vonzása, pedig a jól képzett értelmiségi réteg aránya az összlakosságon belül nem elenyésző. Így a fiatalok, helyiek, esetleges gyermekvállalók száma e tényezők miatt is kis létszámban csökken. A település szociális helyzete Az alábbi táblázat a település néhány szociális mutatóját tartalmazza (2009. októberi állapot). Munkanélküliek száma a településen 1013 Ebből tartósan munkanélküli 117 Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? 337 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 339 Hány gyermek után igényelnek rendszeres 887 gyermekvédelmi kedvezményt? ebből: Azon gyermekek száma, akiknek a szülei igennel nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nemmel nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 143-744 6
A városban élő regisztrált munkanélküliek aránya 3-5 % között mozog, jelenleg 1.013 fő, ebből a tartósan munkanélküliek száma 117 fő. A munkanélküliek aránya a környező településekhez, és a megyeszékhelyhez képest is valamivel kedvezőbb képet mutat. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezt a helyzetet kedvezően befolyásolja a kiváló mutatókkal rendelkező Electrolux, illetve az Aprítógépgyár, melyek nemcsak a város foglalkoztatottsági mutatóit javítják, hanem sok esetben a térség képzett rétegeinek foglalkoztatását is segítik. A városban rendszeres szociális segélyben több mint háromszázan részesülnek, míg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 887 gyermek után igényeltek, akik közül 143 gyermek után nyilatkoztak szüleik halmozottan hátrányos helyzetükről. Az összes gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek számához viszonyítva nagyon magas azoknak a szülőknek a száma (744 fő), akik nem nyilatkoztak a halmozottan hátrányos helyzet megállapításához szükséges módon iskolai végzettségükről. Külterületeken élők Jászberényben az összlakosságon belül viszonylag magas azoknak az aránya, akik külterületen élnek. Az utóbbi években egyre erősödő tendencia, hogy az elszegényedő, gyakran eladósodó alacsony jövedelmű családok, egyének, helyzetükre megoldást keresve, a hajléktalanság elkerülésére, vagy olcsó lakhatási lehetőséget remélve, a külterületekre költöznek. Az alábbi táblázat a jelenleg külterületen élő lakosságon belül az óvodás és iskolás korú gyermekek számát mutatja. Látható, hogy az itt élő gyermekek és tanulók többsége hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű. Külterületen élők száma: összesen Hátrányos Helyzetűek Halmozottan Hátrányos Helyzetűek Hátrányos Helyzetűek aránya (%) Halmozottan Hátrányos Helyzetűek aránya (%) 2167 245 63 11,31% 2,91% ebből : 3-5 éves gyermekek száma ebből : óvodába jár általános iskolás tanulók száma 25 3. 16 356,00% 64,00% 25 3 16 268,00% 64,00% 192 145 34 75,52% 17,71% A külterületen élő családokra általánosan jellemzőek a fokozódó anyagi gondok, szegénység erősödése, a sokproblémás, halmozottan hátrányos helyzetű élethelyzetek egyre gyakoribbá válása, családok lakhatással összefüggő problémái. 7
A Jászberény külterületén élők száma jelenleg 2.167 fő, ami az állandó népesség közel nyolc százaléka. Az alábbi táblázatban az egyes külterületi lakóhelyek megnevezése mellett az ott élők száma látható. Neszűr Öregerdő Újerdő Négyszállás Pórtelek Hajta Tőtevény Meggyespele Alsómuszaly Felsőmuszaly Zsombikus Necső Érpart Borsóhalma Zagyvapart tanya 440 fő 133 fő 338 fő 108 fő 417 fő 69 fő 219 fő 40 fő 147 fő 91 fő 12 fő 10 fő 20 fő 3 fő 100 fő A külterületen élők korcsoportok szerinti megoszlását vizsgálva elmondhatjuk, hogy az itt élők több mint húsz százaléka a 0-18 éves korcsoporthoz tartozik, míg az ugyanez az arány a város egészét tekintve alig több mint 17 százalék. A településen élő cigányság Becslések alapján Jászberény város és külterülete lakosságának mintegy 8-10 %-a cigány származású. A városi cigányság a településen elszórtan és szegregált lakókörnyezetben is él, de szegregátumok kialakulása elsősorban a külterületeken jellemző. Cigány családok nagyobb számban a külterületen elsősorban a Neszőrben élnek, míg belterületen elsősorban a szociális bérlakások elhelyezkedése miatt alakultak ki kisebb szegregátumok. Az alábbi táblázat a telepszerű lakókörnyezetben élő óvodás és iskoláskorú gyermekek számát mutatja. Etnikailag szegregált (telepszerű) összesen HH HHH lakókörnyezetben élők száma: (ahol a lakosok legalább 80%-a egy etnikai 1095 213 73 csoporthoz tartozó az adott településrészen / utcában): ebből : 3-5 éves gyermekek száma 38 14. 15 ebből : óvodába jár 38 14. 15 általános iskolás tanulók száma 168 148 57 8
A közszolgáltatások elérhetősége Közszolgáltatások Helyben Más településen, éspedig Helyben, más településről kijáró szakember(ek). Havonta hány alkalom? A szolgáltatás ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás x x x x KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Korai fejlesztés, tanácsadás és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás x x x x Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás x Gyógytestnevelés x GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde x x Családi napközi x Iskolai napközi x Házi gyermekfelügyelet x GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona x Jászberény város földrajzi elhelyezkedéséből, térségi feladat ellátási szempontjait is figyelembe véve, igen komoly figyelmet fordít, és komoly erőforrásokat biztosít a közszolgálati feladatellátásokhoz. A közoktatási feladatok ellátását nagymértékben, részben kötelező, részben önként vállalt feladatként önállóan látja el, bár a feladatellátásba ha kis mértékben is, de bevonja a civil szférát, az egyházakat, illetve a többcélú kistérségi társulási formát is. A településen jelenleg a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, a családi napközi, a házi gyermekfelügyelet és a családok átmeneti otthona ellátatlan. 9
A közoktatási intézményhálózat Jászberény város közoktatási intézményhálózatát az alábbi intézmények alkotják: Intézmény Feladatellátási helyek száma Óvodák Fenntartó Városi Óvodai Intézmény 11 Jászberény Város Önkormányzata Gólya Óvoda 1 Református Egyházközség MACI Alapítványi Óvoda 1 MACI Alapítvány Általános iskolák Belvárosi Általános Iskola 2 Jászberény Város Önkormányzata Gróf Apponyi Albert 1 Jászberény Város Önkormányzata Általános Iskola SZIE Gyakorló Általános 1 SZIE Jászberényi Főiskolai Kar Iskola Nagyboldogasszony 1 Római Katolikus Egyház Katolikus Általános Iskola Középiskolák Terplán Zénó Szakképző 1 Szakképző Nonprofit Kft. Iskola Klapka György Szakközépiskola és 3 Jászberény Város Önkormányzata Szakiskola Liska József Erősáramú 1 Jászberény Város Önkormányzata Szakközépiskola és Gim. Lehel Vezér Gimnázium 1 Jászberény Város Önkormányzata 10
OM azonosító intézmény neve körzeten belülről összesen gyermek-, tanulólétszám az tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint intézményben Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat HH HHH SNI Össz. HH HHH SNI Össz. HH HHH SNI Össz. HH HHH 035844 Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola 035843 SZIE Gyakorló Általános Iskola 434 145 49 19 74 50 21 13 360 95 28 6 540 44 25 9 393 32 20 9 147 12 5 035852 Belvárosi Általános Iskola 691 164 8 17 464 85 13 227 79 4 035853 Gróf Apponyi Albert Általános Iskola 035649 Gólya Óvoda 74 31 11 2 644 241 61 43 644 241 61 43 74 31 11 2 035650 MACI Alapítványi Óvoda 99 7 2 17 99 7 2 17 035646 Városi Óvodai Intézmény 783 144 23 8 102547 Terplán Zénó Szakképző Iskola 036045 Klapka György Szakközépiskola és Szakiskola 036024 Liska József Erősáramú Szakközépiskola és Gim. 421 800 144 23 8 243 2 14 4 589 2 14 4 1040 252 122 174 894 106 26 48 146 146 96 33 10 13 852 33 10 13 038139 Lehel Vezér Gimnázium 656 24 691 24 11
Óvodáztatás Jászberényben az óvodai ellátást három intézmény 13 feladatellátási helyen biztosítja, az óvodai férőhelyek száma 1100 fő. Az óvodai ellátást biztosító intézmények közül egy városi, egy egyházi, egy pedig alapítványi fenntartású. Óvodai intézmények száma 3 Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 13 1100 973 182 36 0 0 6 43 A városban az óvodába jelentkezők mindegyikét fel tudják venni az intézményekbe. Az önkormányzat közoktatási megállapodást nem kötött óvodai ellátásra, a nem önkormányzati intézményekkel, így feladat átadás nem történt, ennek ellenére a MACI Alapítványi Óvoda, Fejlesztő Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat a fogyatékos, sérült gyermekek ellátását kiválóan végzi, - feladat ellátási megállapodás alapján. Nem megoldott intézményen belül a gyermekek teljes körű logopédiai ellátása, így vannak gyermekek, akik nem részesülnek ellátásban, fejleszthető lenne a pszichológiai ellátás is. Az infrastrukturális ellátottság tekintetében nem kielégítő a helyzet, az óvodaépületek zöme igen régi, az óvodák egyike sem felel meg az 1/1998. (VII.24.) OM rendeletnek, a nevelési-oktatási intézmények működésére vonatkozó kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben található normáknak. Az óvodák többségében nem található tornaszoba, egyéni fejlesztő szoba, nevelőtestületi szoba, orvosi szoba, elkülönítő szoba. 12
Jászberény város óvodai nevelési feladatainak szempontjából rendkívül nagy jelentőségő a két nem önkormányzati fenntartású óvoda működése, melyek olyan speciális nevelési feladatokat látnak el, amelyek feltétlenül szükségesek, különösen fontos a szerepe a Maci Óvodának. A hátrányos helyzetű óvodás gyermekek aránya a 2009. októberi adatok szerint 17,7 %, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 3,3 %, ami nyilvánvalóan nem a valódi arányt mutatja. Az óvodák szakmai programjai rendkívül sokszínűek, a szülők többféle nevelési program közül választhatnak. Mindinkább jellemzővé válik a vegyes életkorú csoportszervezés, melynek indoka nemcsak a jelentkezők korösszetétele, hanem az is, hogy bizonyos programok csak vegyes életkorú csoportokban valósíthatók meg. A város óvodáinak nyitvatartási rendje általában 6-17 óra között van, igazodva a szülői igényekhez. Ennél hosszabb időtartamú nyitvatartásra nem volt igény. A család, és ezen belül a gyermekek szociális hátterének, biztonságának alapvető feltétele, hogy a szülők meg tudják tartani állásukat, munkahelyüket. Sajnos, napjainkban általános jelenség különösen a dolgozó nők a gyermekes anyák diszkriminációja. Legtöbbször a munkáltatók minimális mértékben tolerálják a gyermekvállalással, gyermekneveléssel kapcsolatos problémákat. Éppen ezért, ha közvetett módon is, de mindenképpen hatással van az óvodák nyitvatartása a család szociális helyzetére. A valós igényekhez igazodó időkeretek megválasztása elősegíti a gyermek megfelelő családi hátterének ezen keresztül fejlődésének biztosítását. 13
Óvodai intézmények Jászberényben OM azonosító intézmény neve Tanulók száma a tagintézmé ny körzetébe n Összese n Gyermek-, tanulólétszám az körzete n belülről összese n intézményben HH HH H tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás SNI Összes en HH HH H 035649 Gólya Óvoda 100 74 74 31 11 2 74 31 11 2 SNI Összes en HH HH H SNI Össze sen Gyógypedagógiai tagozat HH HH H 035650 MACI Alapítványi Óvoda 035646 Városi Óvodai Intézmény 150 99 99 7 2 17 99 7 2 17 850 800 783 144 23 8 800 144 23 8 14
Jászberény Városi Óvodai Intézmény Az intézmény Jászberény város önkormányzata által fenntartott 11 óvodában fejti ki tevékenységét. 2007. 09. 01-től egy óvodával bővült az intézmény, mivel Jászberény Város Önkormányzata és Jászfelsőszentgyörgy Község Önkormányzata az óvodai nevelésre intézményfenntartó társulást hozott létre. Ez a társulási együttműködés 2009. 08. 15-én megszűnt. A gyermeki és dolgozói létszámok alakulása 2005 2006 2007 2008 2009 Csoportok száma 35 35 38 38 35 Gyermekek létszáma 803 798 879 879 800 HH gyermekek száma 242 145 149 212 169 HHH gyermekek száma - - 68 55 35 SNI gyermekek száma 12 11 8 13 10 Bejárók 35 27 22 20 16 Pedagógusok létszáma 72 71 73 73 67 Nem pedagógusok 44 42 45 45 42 létszáma Összes dolgozó 116 113 118 118 109 Az intézményben a roma gyerekek aránya megközelítőleg 7 % az intézményben. (A Költségvetési törvény értelmében a szülők nyilatkozata alapján.) Ebből következően szülői kérésre, a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat egyetértésével, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve alapján a cigány gyermekek számára külön kiegészítő programot is kidolgoztunk. A kiegészítő program a helyi nevelési program része; az egészséges életmódra nevelés, az érzelmi-, erkölcsi nevelés és az értelmi képességek fejlesztése került részletes kidolgozásra. Külön gyűjtemény segíti a roma kultúra irodalmi és zenei megismertetését. A programban az összes gyermek részt vesz, nem emeljük ki külön a roma gyermekeket a csoportból. A fejlesztést az óvodapedagógus dokumentálja az egyéni fejlesztési lapon. Az intézménybe beiratkozott gyermekek 100%-ban felvételt nyernek, és intézményes nevelésben részesülnek. A HH/HHH és SNI gyermekek foglalkoztatottsága teljes mértékben integráltan valósul meg. Tagóvodánkénti HH/HHH, SNI bontás Óvoda Férőhely Létszám HH % HHH % SNI % Fürkész 95 102 13 12,7 3 2,9 1 1,0 Gézengúz 100 93 30 32,3 11 11,8 2 2,2 Hétszínvirág 25 24 9 37,5 2 8,3 3 12,5 Hold 36 32 16 50,0 2 6,3-0,0 Kék Csillag 50 38 11 28,9 1 2,6 1 2,6 Kuckó 59 64 8 12,5 2 3,1-0,0 Misi Mókus 50 50 33 66,0 10 20,0 2 4,0 Napsugár 59 53 10 18,9 4 7,5-0,0 Sün 100 107 10 9,3-0,0-0,0 Szivárvány 118 118 17 14,4-0,0-0,0 Zengő 108 119 12 10,1-0,0 1 0,8 Összesen 800 800 169 21,1 35 4,4 10 1,3 15
Az intézmény férőhely kihasználtsága 100%-os, az év közben folyamatosan érkező gyermekek felvételével eléri a 120%-os feltöltöttséget. A gyermekcsoportok szerkezetük szerint osztatlanok. Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülése A HH gyermekek aránya az intézmény tagóvodái között 25%-nál nagyobb mértékben tér el egymástól. Probléma: A Hold- és Misi Mókus Óvoda 50 és 66 %-os HH gyermek aránya, A HHH gyermekek aránya az intézmény tagóvodái között 20 %-ban tér el egymástól, de itt jelentősen torzítja az arányokat a szülői végzettségükről nem nyilatkozó szülők magas száma.. Probléma: A Misi Mókus Óvoda 20 %-os HHH aránya. Ennek oka, hogy a külterületről járó gyermekek ezekben, az óvodákban kerülnek elhelyezésre, mivel ezek a legközelebbi óvodák a buszmegállóhoz. Feladat: A Hold- és Misi Mókus Óvoda átszervezése. (A két óvoda az új 8 csoportos, 200 férőhelyes központi óvoda átadása után megszűnik.) Az egyes óvodák közötti (0% és HH 66 %, HHH 20%) aránytalanság megszüntetése. Az SNI gyermekek aránya az intézmény tagóvodái között 12,5 %-os eltérést mutat, az országos átlagot nem éri el. 16
Gyermekek száma évfolyamonként Osztály[1] osztály neve (évf. és betűjele) vagy óvodai csoport neve gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Összesen HH HH% HHH HHH% SNI Barkóca cs. Fürkész Óvoda Galagonya cs. Fürkész Óvoda Berkenye cs. Fürkész Óvoda Boróka cs. Fürkész Óvoda 28 3 10,71% 2 7,14% 29 2 6,90% 0 0,00% 26 5 19,23% 0 0,00% 19 3 15,79% 1 5,26% 1 Katica cs. Gézengúz Ó 23 4 17,39% 2 8,70% Maci cs. Gézengúz Ó 18 6 33,33% 2 11,11% 2 Margaréta cs. Gézengúz Ó 26 13 50,00% 4 15,38% Mókus cs. Gézengúz Ó 26 7 26,92% 3 11,54% Hétszínvirág cs. Hétszínvirág Ó 24 9 37,50% 2 8,33% 3 Csiga cs. Hold Óvoda 16 9 56,25% 3 18,75% Katica cs. Hold Óvoda 16 7 43,75% 2 12,50% Szivárvány cs. Kék Csillag Ó Felhőcske cs. Kék Csillag Ó Margaréta cs. Misi Mókus Ó Napsugár cs. Misi Mókus Ó 21 7 33,33% 1 4,76% 17 4 23,53% 0 0,00% 1 24 21 87,50% 4 16,67% 1 26 12 46,15% 6 23,08% Nyuszi cs. Napsugár Ó 19 6 31,58% 2 10,53% Maci cs. Napsugár Ó 19 4 21,05% 2 10,53% Ficánka cs. Napsugár Ó 15 0 0,00% 0 0,00% Csibe cs. Sün Sámuel Óvoda Katica cs. Sün Sámuel Óvoda 27 2 7,41% 0 0,00% 26 4 15,38% 0 0,00% 17
Maci cs. Sün Sámuel Óvoda 28 4 14,29% 0 0,00% Teknőc cs. Sün Sámuel Óvoda Vadrózsa cs. Szivárvány Ó Margaréta cs. Szivárvány Ó 26 0 0,00% 0 0,00% 20 2 10,00% 0 0,00% 26 9 34,62% 0 0,00% Bóbita cs. Szivárvány Ó 22 0 0,00% 0 0,00% Napsugár cs. Szivárvány Ó Cimbora cs. Szivárvány Ó Huncutka cs. Zengő Óvoda 25 4 16,00% 0 0,00% 25 2 8,00% 0 0,00% 25 2 8,00% 0 0,00% Ciróka cs. Zengő Óvoda 24 1 4,17% 0 0,00% Bóbita cs. Zengő Óvoda Zene-bona cs. Zengő Óvoda Cimbora cs Zengő Óvoda Ficánka cs. Kuckó Óvoda Huncutka cs. Kukó Óvoda Csibészke cs. Kuckó Óvoda 23 4 17,39% 0 0,00% 1 22 0 0,00% 0 0,00% 25 4 16,00% 0 0,00% 20 4 20,00% 2 10,00% 27 2 7,41% 0 0,00% 17 2 0 Két óvoda egy - egy csoportjában található kimagasló érték a HH gyermekek arányában. A Misi Mókus Óvoda egy csoportjában 87,5 %-os a Gézengúz Óvoda egy csoportjában pedig 50%-os a HH gyermekek aránya. Probléma: az egyes csoportokon belüli HH gyermekek aránytalansága. Feladat: A csoportonkénti aránytalanságok felszámolása, a szabad óvoda- és óvodapedagógus választás szabályozása. Bejáró gyermekek száma utazási feltételek 800 gyermekből 16 fő bejáró, ami az összlétszám két százaléka. Elsősorban azok a gyermekek nyernek felvételt, akiknek szülei Jászberényben dolgoznak, és nem tudják saját településükön megoldani az óvodai ellátás igénybe vételét. A bejárók közül négy gyermek HH. A 2009/2010-es nevelési évben HHH és SNI gyermek nincs a bejáró gyermekek között. Humánerőforrás az intézményben Az intézményben biztosított a megfelelő képesítésű óvodapedagógusi ellátottság. Módszertani képzettség > Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés 11 fő > Projektpedagógia 1 fő 18
> Egyéb: Kompetencia alapú óvodai nevelés 25 fő Óvodapedagógusaink speciális szakirányú végzettségei > Drámapedagógia szakvizsga (+jelenleg végzi 1 fő) 2 fő > Mozgásfejlesztő, gyógytestnevelő óvodapedagógus 2 fő > Nyelv és beszédfejlesztő pedagógus 3 fő > Gyógypedagógiai asszisztens (felsőfokú) 1 fő > Differenciáló szakpedagógus 1 fő Probléma: Az intézmény óvodapedagógusi létszámához viszonyítva (67 fő) viszonylag kevés a sajátos módszertani továbbképzéseken a részvételi arány. Feladat: Az óvodapedagógusok továbbképzésének célirányos meghatározása az éves beiskolázási tervben, priorizálva az inklúzív pedagógia, a differenciálás, az integráció és a kompetencia alapú óvodai nevelés területét. SNI gyermekek nevelési feltételei SNI/a: 9 fő SNI/b. 1 fő SNI gyermekek jelenlegi létszámához viszonyítva elegendő az egy fő gyógypedagógus (logopédus). Feladat: További speciális végzettségű pedagógusok (pl. pszichopedagógus, ) alkalmazása, esetleges átképzések szorgalmazása (jelenleg 1 fő óvodapedagógus beiskolázása történt meg gyógypedagógusi szakra). HH/HHH, SNI gyermekek részvétele az intézményi programokon Egyéb kiegészítő speciális szolgáltatások az intézményben. Térítés nélküli Térítéses hitélettel történő ismerkedés vízhez szoktatás (csak belépő és utazási költség) kerékpározás erdei óvoda (szállás, úti költség, belépők) néptánc színházlátogatás (belépőjegy, útiköltség) ügyes kezek origami görkorcsolya gyógytestnevelés zenés torna aerobic zene ovi számítógép használat játékos programokkal A programokat az intézmény speciális, szakirányú végzettséggel rendelkező pedagógusai vezetik, ellenszolgáltatás nélkül. Probléma: Az erdei óvoda, vízhez szoktatás és a színházlátogatás ingyenes biztosításának hiánya. Feladat: A HH/HHH, valamint az SNI gyermekek elősegítése, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt a számukra kínált programokon. (Ezt az intézmény alapítványának bevételéből kívánjuk megoldani A harmadik évezred jászberényi gyermekeiért Alapítvány) Tárgyi és infrastruktúrális feltételek Az épületek közül csak három épült eredetileg is óvodának. Gézengúz Óvoda - Mártírok útja 5, Sün Sámuel Óvoda - Lajosmizse u. 1., 19
Szivárvány Óvoda - Szt. István krt. 28. Probléma: Az óvodák többségében nem található tornaszoba, egyéni fejlesztő szoba, nevelőtestületi szoba, orvosi szoba, elkülönített felnőtt öltöző, elkülönítő szoba, stb. Feladat: Pályázatok feltárása és kihasználása. A nem óvodának épült létesítmények kiváltása új, korszerű óvodai épületekkel. Az intézmény 2004 májusában, a HEFOP által kiírt TIOK pályázatra, mint konzorciumi tag az, Óvodai kompetencia alapú programcsomagra nyújtott be és nyert pályázatot. További feladat: A kompetencia alapú óvodai programcsomag beillesztése az intézmény valamennyi csoportjának nevelési gyakorlatába, hangsúlyt helyezve az óvoda - iskola átmenet kérdéskörére, az inklúzív pedagógia, differenciálás, integráció egységes értelmezésére, valamint a játék, érzelmi-, erkölcsi nevelés területére. A differenciáló módszertan alkalmazását segíti az intézmény sajátos mérési és értékelési rendszere, amelyet a csoport előrehaladásának nyomonkövetése, valamint az egyes gyermek fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése biztosít. Az intézmény szakmai és társadalmi környezete, kapcsolatrendszere Iskolák intézmény kapcsolata A helyi általános iskolákkal, a tagóvodák tartanak rendszeres kapcsolatot, de az intézményt érintő szakmai és egyéb problémák megoldásában az intézményvezető és az iskolák igazgatói is együttműködnek. Fontos, hogy az óvoda - iskola átmenet minél zökkenő mentesebb legyen minden gyermek számára. Együttműködés formái: > emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása; > érdeklődés egymás munkája, problémája, eredményei iránt; > segítségnyújtás, támogatás szükség szerint; > eszmecserék, szakmai tanácskozások szervezése > szülői fórumok közös szervezése > közös ünnepek, sport rendezvények szervezése > gyermekek látogatása egymás intézményeibe (óvodások iskolába, iskolások óvodába) > lehetőség biztosítás a gyermekek iskolai előmenetelének folyamatos nyomon követésére. Kisebbségi Önkormányzat Az intézménybe járó roma gyermekek szociális hátterének, problémáinak megismerése végett és a folyamatos segítségnyújtás érdekében, a gyermekvédelmi felelős közreműködésével, a kapcsolattartás rendszeres. Szükség esetén közös gyűjtéseket, segélyezéseket szervezünk, közös pályázatokon veszünk részt, közösen felkutatjuk a három éves cigány gyermekeket, azért hogy minél előbb elkezdjék az óvodát, ezáltal növelve az esélyeket a későbbi zavartalan iskolakezdés érdekében. Jászsági Egységes Pedagógiai Szakszolgálat A kapcsolattartás személyes, naprakész, a szoros együttműködés jellemzi Az iskolaérettség megállapításához az intézet gyógypedagógusa ad segítséget, a beilleszkedési zavarokkal-, magatartási problémákkal küzdő gyermekek esetében pedig a pszichológus munkájára lehet támaszkodni. 20
Ennek köszönhető, hogy gyermekeink többnyire az egyéni képességeiknek megfelelő iskolatípusban, optimális életkorban kezdhetik meg tanulmányaikat. Természetesen a szülők véleményének figyelembe vételével. Az intézmény széleskörű partnerkapcsolattal rendelkezik. Feladat: megkeresni azokat a partnereket, aki segítséget nyújthatnak a hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtésébe. MACI Alapítványi Óvoda, Fejlesztő Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat A MACI Alapítvány által működtetett Maci Alapítványi Óvoda, Fejlesztő Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 1993-ban kezdte meg működését Jászberényben. Az alapítvány olyan közhasznú tevékenységet lát el, melyről Jászberény Város Önkormányzatának kell gondoskodnia. Az Alapítvány célja az óvodás korú gyermekek nevelése, nappali ellátása integrált keretek között, amely a mi értelmezésünkben azt jelenti, hogy a tipikusan fejlődő gyermekek mellett befogadjuk a különböző sérülésekkel élő gyermekeket is. A nevelőtestület amellett kötelezte el magát, hogy az összes diagnózissal illetve sérüléstípussal (látás-, hallás-, mozgás-, beszédsérült, autizmussal élő, Down szindrómás, hiperaktív, stb.) élő gyermeket felvállalja. Az alaptevékenység 1999-ben egészült ki szakszolgálati tevékenységen belül korai fejlesztéssel és a képzési kötelezett gyermekek fejlesztő felkészítésével, 2006-ban pedig a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek számára fejlesztő iskolai oktatással. Hat év óta folyamatosan veszünk részt azon közoktatási intézmények rehabilitációs óraszámainak biztosításában, amelyek felvállalják a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását, de megfelelő szakemberrel nem rendelkeznek. Örömmel tapasztaljuk, hogy ez az együttműködés tovább növeli a gyermekek/tanulók többségi intézményben történő befogadási esélyeit. A fent megnevezett állami feladatok átvállalásával segítjük a társadalmi esélyegyenlőség fejlődését, valamint a befogadó társadalom formálódását. Jelenleg 120 gyermek/tanuló nevelését, fejlesztését, egyéni rehabilitációját végzik az intézmény szakemberei. A gyermekek 3 megye (JNSZ, Pest és Heves) közel 20 településéről érkeznek. Az alábbi táblázat az elmúlt évek létszámalakulását mutatja. 2004 2005 2006 2007 2008 2009 összlétszám 97 92 109 110 137 120 sajátos nevelési igényű 39 36 39 39 40 48 gyermekek tipikusan fejlődő gyermekek 58 56 70 71 97 72 Struktúránk 4 integrált óvodai csoport 89 (17 sajátos nevelési igényű és 72 tipikusan fejlődő gyermek) 1 gyógypedagógiai óvodai csoport 10 Fejlesztő iskola (6-23 éves korig) 6 Korai fejlesztés (0-5 éves korig) 9 Fejlesztő felkészítés (5-18 éves korig) 2 Rehabilitációs ellátás (más intézménybe járó 4 21
gyógypedagógiai ellátásban részesülő gyermekek számára) Munkatársaink Pedagógia szakos bölcsész, tanár 1 Óvodapedagógusok 8 Gyógypedagógusok 5 Konduktor 3 Pszichológus 1 Tanító 2 Gyógypedagógiai asszisztens 3 Gyermekgondozó 2 Dajka 3 Egyéb 6 Szülősegítő tanfolyamok, szülők iskolája, táborok, nyitott intézményi rendezvények szervezésével törekszik az intézmény arra, hogy a családokkal kiegyensúlyozott kapcsolatot lehessen fenntartani, valamint a mindennapi gyermeknevelési feladataikban segítséget lehessen nyújtani. Nemzetközi konferenciákon való részvétel, partneriskolai együttműködések (Comenius), kétnyelvű óvodai programunk lehetővé teszik az intézmény használói számára a külföldi tapasztalatcseréket, tanulási lehetőségeket. Részt vesz az intézmény a jászberényi tanító képzésben, amely során a hallgatók betekintést nyernek az inkluzív (befogadó) pedagógiai tevékenységünkbe. Református Óvoda A három csoportos óvoda az egyetlen olyan közoktatási intézmény Jászberényben, amelynek a helyi Református Egyházközség a fenntartója. Az óvoda a 31-es főút mellett és a városközponthoz közel helyezkedik el, közelében található egy nagy lakótelepi övezet és egy buszmegálló. Az épület még a hetvenes évek idején egy régi polgárházból lett átalakítva óvodának. 2009 nyarán az óvoda bővült egy aulával, amelyben helyet kapnak a közös étkezések, torna és bibliai foglalkozások egyaránt. Mivel a közös étkezéseket az aula átvette, a csoportszobák játszótere megnövekedett és ezáltal a gyermekek komfortérzete javult. Az idejáró gyermekek többsége a lakótelepről és környékéről érkezik. Az óvoda nevelési céljai között szerepel, hogy a gyermekek személyiségét változatos programok, foglalkozások, séták által fejlessze úgy, hogy a bibliai tanítások által is gazdagodjanak. Az óvoda különböző pótfoglalkozásokat (labdarúgás, kismesterség, angol) is felkínál a gyermekeinek, amelyek közül válogathatnak. Ezeket csak külön díj mellett lehet igénybe venni, ezért a különösen hátrányos helyzetben lévő gyerekek nem tudnak résztvenni ezeken a programokon. A 2008/09-es nevelési évben az óvodába 73 gyermek járt, amelyből 26 HH-s és 7 HHH gyermek volt. A 2009/10-es évben az idejáró 74 gyermek közül 31 HH-s és 11 HHH-s. A növekedésből jól látható, hogy a szülők egyre nehezebb körülmények között nevelik a gyermekeiket, és egyre több család szorul támogatásra. Az intézményben a hátrányos helyzetű gyermekek csoportonkénti eloszlása a következő: két csoportban közel 50%-os a HH-s gyerekek aránya, míg egy csoportban csak 20%-os. Más településről tavaly 15 gyermek, idén már csak 11 gyermek jár az intézménybe. Az indokok között volt, hogy sokan olyan anyagi körülmények közé kerültek, hogy már a 22
beutazás is komoly megterhelést nyújtott számukra. Munkát sajnos Jászberényben sem kaptak. Két sajátos nevelésű gyermek van az óvodában, akiknek logopédiai ellátást biztosítanak az intézményen belül. A gyerekeket minden évben a nevelési tanácsadó segítségével logopédiai és diszlexiai szűrésben részesítik, és arra sarkalják a szülőket, hogy vegyék igénybe az ingyenes fejlesztéseket. 23
Általános iskola Jászberény városban az általános iskolai feladatellátást két önkormányzati általános iskola Belvárosi Általános Iskola, Gróf Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a Római Katolikus Egyház fenntartásában működő Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola és az állami fenntartású Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kara Gyakorló Általános Iskolája biztosítja összesen hét feladatellátási helyen. Általános iskolai intézmények száma: 5 Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 7 Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 128 Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 98 Általános iskolai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 2961 Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) 2309 Általános iskolai magántanulók száma 9 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma 88 Gyógypedagógiai oktatásban-nevelésben részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNŐ gyermekek nélkül) Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 439 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 103 Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai oktatásra-nevelésre előkészítő osztályok tanulóival együtt) 103 292 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatásbannevelésben részesülőkkel együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 303 971 Átmeneti és tartós állami nevelésbe, vagy jegyző által védelembe vettek száma 18 Jegyző által védelembe vettek száma 25 24
A városban alapvetően jellemző a körzetes ellátás hiszen ez törvényi kötelezettség is ám az önkormányzati intézmények különböző vállalt, illetve kialakult profiljai, valamint a két nem önkormányzati intézmény választhatósága nagyban befolyásolja az esélyegyenlőség szempontjából a felvett tanulók összetételét. Az SNI-s és HH/HHH-s tanulók aránya magasabb az önkormányzati intézményekben, mint a nem önkormányzati fenntartásúakban. Az oktatási esélyegyenlőség a tanulócsoportok és korosztályonként arányos, az SNI-s gyermekek száma kis aránytalanságokat mutat, melynek megszüntetése kívánatos. Mindkét önkormányzati intézményben magas a bejáró tanulók száma, többen tömegközlekedési eszközzel, kevesebben egyénileg közelítik meg az iskolát. Az évismétlők, a magántanulók aránya nem jelentős, gondozásukat, segítésüket kiemelt feladatnak tartják. A továbbtanulási mutatók kedvezőek, szinte 100 %-os a továbbtanulás. Tagintézményenként változó a továbbtanulás iránya, a tanulók jelentős része választja az érettségit adó középiskolákat, ugyanakkor elmondható, hogy a HH és HHH tanulók nagyobb arányban kerülnek az érettségit nem nyújtó középiskolákba. A település intézményeiben a kompetencia mérések eredményei közelítik, illetve szövegértés tekintetében valamivel meg is haladják az országos átlagot, de a HH és HHH tanulók tekintetében nem rendelkeznek az iskolák kimutatásokkal. A HH/HHH-s tanulók tanórán kívüli programokon való részvétele szórt képet mutat. Napközis ellátást jelentősebb számban az alsótagozatosok vesznek igénybe. Megemlíthető még a szakkörök munkájába való bekapcsolódásuk, de ez is csökkenő tendenciájú. Megállapítható, hogy a tanórán kívüli szolgáltatások szegényesek. A szakember ellátottság jónak minősíthető, 100 %-osnak ítélt. Az iskolai infrastruktúrát jónak lehet minősíteni, épület felújítások rendszeresek, tornatermek, kondicionáló termek, sportudvarok állnak rendelkezésre. Szétszórtan területileg egymástól viszonylag távol vannak a Belvárosi Általános Iskola tagintézményei. Jászberény város 2006. augusztusában elfogadott fejlesztési tervében szerepel a Belvárosi Általános Iskolával kapcsolatban: A Bercsényi úti intézményegység lebontott tantermeinek pótlása 2002-ben megtörtént, illetve az intézmény további bővítésére a tervek elkészültek. Megvalósulás esetén lehetővé válik a Székely Mihály Tagintézmény felszámolása, illetve átadása oktatási célú használatra. 25
OM azonosító intézmény neve 035844 Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola 035843 SZIE Gyakorló Általános Iskola 035852 Belvárosi Általános Iskola 035853 Gróf Apponyi Albert Általános Iskola 036045 Klapka György Szakközépiskola és Szakiskola Tanulók száma a tagintézmé ny körzetébe n Összese n Gyermek-, tanulólétszám az intézményben körzete n belülről összese n HH HH H tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás SNI Összes en HH HH H SNI Összes en HH HH H 600 434 434 145 49 19 74 50 21 13 360 95 28 6 600 540 540 44 25 9 393 32 20 9 147 12 5 600 691 691 164 8 17 464 85 13 227 79 4 800 643 643 166 55 43 644 241 61 43 SNI Össze sen Gyógypedagógiai tagozat 1040 1040 252 122 174 894 106 26 48 146 146 96 HH HH H 26
Belvárosi Általános Iskola Az intézmény a 2008/2009-es tanévben még négy tagintézményből állt, jelenleg két tagintézménye van. Bercsényi Úti Intézményegység (Jászberény, Bercsényi út 11.). Az iskola székhelye, amely 16 tanulócsoportnak, 464 tanulónak ad otthont. Az egyéni arculatot a nívócsoportos testnevelés és az emelt szintű matematika oktatás biztosítja. A telephelyen üzemelő játékcsarnok városi szintű feladatokat is ellát. 2006-ban Vöröskeresztes Bázisiskola lett. Székely Mihály Tagintézmény (Jászberény, Lehel vezért tér 6.) Ebben a szervezeti egységben 8 tanulócsoport 227 tanulója került elhelyezésre. A tagintézmény diákjai tagozatos osztályokban emelt óraszámban sajátítják el az ének-zenei ismereteket. A 2003-2004-es tanévben került bevezetésre (csoportbontásos formában) felmenő rendszerben az angol nyelv emelt szintű oktatása. Ugyanebben az épületegyüttesben kapott helyet a Felnőttoktatási Tagozat összevont 5-6-7-8. osztálya. Az intézmény struktúráját tekintve 2009-ben két jelentős változás történt: - A korábban az intézményben működő Eltérő Tantervű Tagozat 2009. augusztus 31- től az intézménytől levált (101 tanuló létszámmal) és a Klapka György Szakközép- és Szakiskolában működik tovább. - Az iskola Jászfelsőszentgyörgyi Tagintézménye a fenntartói társulásból 2009. július 31-én levált (129 tanuló létszámmal) és a Jászsági Többcélú Társuláshoz csatlakozott. Jászberény város két önkormányzati iskolája számára meghatározza a körzethatárokat, amelyben természetesen beletartoznak az infrastrukturálisan kevésbé ellátott területek is. Az innen érkező HH és HHH-s gyerekek oktatásában a két iskolának ellátási kötelezettsége van, míg a nem önkormányzati fenntartásúaknak nem. Az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából szerencsés lenne ebből a helyzetből adódó problémák átgondolása, megbeszélése és megoldási lehetőségek keresése. Jelenleg az intézményben nincs HHH-s gyermek, amely egyben azt is jelenti, hogy Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülése a HH, HHH és SNI tanulók feladatellátás szempontjából: - az intézmény arculatának megfelelően főállású pedagógus ellátottság 100 %-os Bercsényi úti Intézmény: 31 fő - Székely Mihály Tagintézmény: 15 fő 27
- a még hatékonyabb feladatellátás szempontjából hasznos lenne 1 fő fejlesztő pedagógus, lehetőleg logopédus alkalmazása A 2009. szeptemberi létszámadatok: Feladatellátási hely megnevezése Bercsényi Úti Intézmény Székely Mihály Tagintézmény Települése címe Funkció Főállású pedagógusok létszáma Jászberény Bercsényi általános út 11. iskola Jászberény Lehel általános vezér 6 iskola Gyermekek, tanulók száma HH gyermekek, tanulók száma HHH gyermekek, tanulók száma SNI gyermekek, tanulók száma 31 464 83 7 13 15 227 79 1 6 Az intézményben a tanulók nevelése-oktatása integráltan folyik. A tanulók részt vesznek különböző szakkörökben, sportkörökben (pl.: matematika, rajz, informatika, énekkar és szivacskézilabda, foci). Nívócsoportos foglalkozás keretén belül a matematika, testnevelés, ének-zene, angol nyelv oktatása folyik. Az iskola sikeresen pályázott Comenius 1 programon belül 4 témában, a Grundtvig 2 belül pedig egy nyertes pályázata van: - A világnak sok színe van, fessük együtt - Dyslexia átmenete az általános iskola és a középiskola között - Egészséges testben, egészséges lélek - Találkozzunk egy szivárványban - Gyakorlati közösség családok részére Ezen pályázatok az országok közötti mobilitásra épülnek, mely lehetővé teszi a tanárok és gyerekek utazását a partner országokba. Természetesen ebben részt vesznek a HH és HHH-s gyerekek is. A Belvárosi Általános Iskola Alma Mater Alapítványának lehetősége nyílt tanyavásárlásra, mely folyamatban van szép természeti környezetben -, így járul hozzá az iskola tanulóinak a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Lemorzsolódás az intézményben összlétszámon belül: Évfolyamismétlők száma HH-tanulók HHH-tanulók 2005/2006 15 6 0 2006/2007 22 10 0 2007/2008 13 6 0 2008/2009 6 4 0 országos átlag 2005/2006 2,11% 28
A lemorzsolódási mutatók tekintetében az iskolában a évfolyamismétlők száma mutat releváns adatokat. Ebből kitűnik, hogy az országos átlaghoz képest alacsonyabb %-os értéket mutat, de a HH-s tanulókat jobban érinti ez a probléma. Továbbtanulási mutatók az intézményben Gimnázium Szakközépiskola (érettségit adó képzés) Szakiskolai képzés összlétsz HHtanulók HHHtanulók összlétsz HHtanulók HHHtanulók összlétszá HHtanulók HHHtanulók ámon belül: ámon belül: mon belül: 2005/2006 36 6 0 52 10 0 45 24 0 2006/2007 29 4 0 46 18 0 44 21 0 2007/2008 32 5 0 39 26 0 46 31 0 2008/2009 43 5 0 40 12 0 14 6 0 A továbbtanulási mutatók az intézményben a HH tanulók szakiskolai továbbtanulását mutatják. A három intézménytípusban történő továbbtanulást arányosan vizsgálva megállapítható, hogy a HH-tanulók legnagyobb arányban a szakiskolai képzésben tanulnak tovább, ebben az intézménytípusban továbbtanuló diákok 42,8%-a HH-s diák. A HH gyerekek továbbtanulásával kapcsolatban széles körű tájékoztatást kell adni, és a tanulókat érettségit adó középiskolába eljuttatni. Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban Programok Összlétszámon belül Létszám 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 HHtanulók HHHtanulók Összlétszámon belül HHtanulók HHHtanulók Összlétszámon belül HHtanulók HHH - tanulók Összlétszámon belül HHtanulók HHHtanulók Alapfokú művészetoktatás Kisebbségi program Napközi 416 96 0 383 122 0 360 130 0 269 70 6 Szakkör 12 7 4 6 Iskolai nyári tábor Erdei iskola Iskolán kívüli program az iskolában nem működik, a 2009/2010-es tanévben az Útravaló programra beadott pályázatok eredményei még nem ismertek. Az iskolán kívüli programokba a HH-s gyerekek bekapcsolása fontos a továbbtanulás és az iskolai sikeresség szempontjából. 29
A kompetencia mérések eredményei csak az iskolai átlag vonatkozásában állnak rendelkezésre. Eszerint 2007-ben az iskola átlaga: Szövegértés: 8. évfolyam: 493; Matematika 8. évfolyam: 500. A HH-s gyerekek mutatói nem állnak rendelkezésre, ezért szükséges iskolai felelős kijelölése és az eredmények nyomon követése. Az iskolában a humán erőforrás rendelkezésre áll. Az iskola infrastrukturális háttere a tanulók számára elérhető. Az iskola nem igényeltek integrációs/képességkibontakoztató normatívát. A jövőben érdemes megfontolni ezt, hiszen a plusz források a gyerekek minőségi oktatáshoz való hozzáférését segíthetik. Az intézményben az elmúlt 3 évben nem vettek részt a pedagógusok olyan módszertani képzéseken, amelyek a HH/HHH-s gyerekek oktatását elősegítenék. Erre vonatkozóan a település egészére célszerű tervet készíteni, hiszen a törvényt által elvárt körzethatár módosítás egyben azt is jelenti, hogy minden intézményben fel kell készülni a HH/HHH-s gyerekek oktatására, amelyet a módszertani képzés megalapozhat. Gróf Apponyi Albert Ált. Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az iskola két telephelyen működik, a tanulók összlétszáma: 643 fő. Az intézmény alapító okiratának értelmében az általános iskolai nappali rendszerű oktatás mellett, sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése és oktatása, napközi otthoni és tanulószobás foglalkozása, alapfokú művészetoktatás és diáksport tartozik az alaptevékenységek közé. Az intézménybe járó tanulók száma: 644 ebből körzetből összesen 483 HHH 34 körzeten kívülről összesen 161 HHH 27 Magántanulók száma: 3 Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma : 43 ebből Integráltan 43 gyógypedagógiai tagozaton / osztályban 0 HH 27 HHH 6 Más település(ek)ről bejáró általános iskolás / középiskolai tanulók száma: 161 ebből HH 75 HHH 27 Amennyiben végig nézzük a tanulói létszámaink és beiskolázási adataink alakulását, akkor megállapíthatjuk, hogy az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. Az osztályok indításánál a 2009/2010-es tanév az eddigi mélypont, hiszen a tervezett három osztály helyett csak kettőt sikerült beindítani. A tanulói létszám csökkenésének oka lehet az intézmény elhelyezkedése, mert nem a belvárosban, hanem inkább a külső kerületek vonzásában 30