SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-252 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu T Á J É K O Z T A T Ó - a Képviselı-testületnek - Sárospatak város környezeti állapotáról Tisztelt Képviselı-testület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bekezdés e) pontja értelmében a települési önkormányzat a környezet védelme érdekében elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A törvény 51. (3) bekezdése szerint a lakóhelyi környezet állapotának alakulásáról a települési önkormányzat szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a lakosságot. A Sárospatak város környezeti állapotáról szóló tájékoztatás elkészült, melyet mellékelek. Kérem a Tisztelt Képviselı-testületet, hogy a tájékoztatást megvitatni, majd elfogadni szíveskedjen. Sárospatak, 2013. december 4. Készítette: Törökné Hornyák Rita vezetı-tanácsos Aros János Törvényességi szempontból ellenıriztem: dr. Vitányi Eszter jegyzı
TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak város környezeti állapotáról 2013.
B E V E Z E T É S A környezet védelmének általános szabályairól alkotott 1995. évi LIII. törvény 46. e) pontja, valamint a Képviselı-testület által elfogadott települési környezetvédelmi program, illetve a végrehajtásáról szóló cselekvési program egyaránt tartalmazza, hogy a települési önkormányzat évente egyszer elemzi és értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és errıl tájékoztatja a lakosságot. Városunk 1998-tól rendelkezik elfogadott környezetvédelmi programmal, melyet egyszer 1999. évben a Képviselı-testület felülvizsgált. Környezetvédelmi támogatással 2001. és 2002. években felülvizsgáltuk a város környezetvédelmi programját és egy mérési eredményeken alapuló program került elfogadásra 2003. májusában. A települési környezetvédelmi program elfogadásakor a Képviselı-testület úgy döntött, hogy a terjedelmes programból egy rövidebb, a feladatokat és határidıket tartalmazó cselekvési program készüljön. A cselekvési programot a képviselı-testület 2003. októberi ülésén elfogadta. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE, ELEMZÉSE 1. LEVEGİTISZTASÁG-VÉDELEM A város légszennyezettségérıl immissziós mérési adatokkal az elmúlt évekre visszamenıleg nem rendelkezünk. Az immissziót városunkban két tényezı befolyásolja: a) háttérszennyezettség b) légszennyezı anyag kibocsátások A háttérszennyezettség hatására vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre, de elmondható, hogy a megyében nincs olyan mérıállomás, amellyel a méréseket végre lehetne hajtani. A városban mőködı intézmények, vállalkozások által kibocsátott légszennyezı anyagokról az éves bevallások, illetve az esetenkénti mérési eredmények alapján kapunk információkat. A közlekedésbıl származó szennyezések közül a kipufogó gáz okozta légszennyezés a domináns, kisebb jelentıségő a felkavart porból adódó légszennyezés, illetve az üzemanyag veszteségek okozta légszennyezés, fıleg a megnövekedett tehergépjármő forgalom miatt. Az elkerülı út megépítése érdekében a B-A-Z Megyei Állami Közútkezelı Kht. elkészítette az engedélyezési terveket, szorgalmaznunk kell a mielıbbi megvalósulását. 2. VIZEK VÉDELME A környezet védelmének alapvetı feladatai közé tartozik a vizek minıségi állapota, a vízkészletek stratégiai célú megırzése, az emberi fogyasztás és az ipari-, mezıgazdasági termelés számára történı alkalmas állapotban tartása. A felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minıségi védelme elsısorban az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség hatáskörébe tartozik, és természetesen az önkormányzatnak is vannak feladatai.
Ez évben is tart az Észak-magyarországi régió településein élı lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásának biztosítása projekt keretében Sárospatak Bodrogolaszi - Olaszliszka Vámosújfalu Tolcsva Erdıhorváti Komlóska települések ivóvízminıség javítása program. A Sárospatak Vajdácska összekötı szennyvízvezeték 2012-ben épült meg. 3. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A két jelentısebb ipari övezetbe települt üzemek zajvédelmi szempontból gyakorlatilag problémamentesek. A lakóövezetbe ékelıdött telephelyek esetenként a jelenleginél nagyobb zajterhelést idézhetnek elı. A lakossági panaszbejelentés nem számottevı, bár az elmúlt idıszakban a volt CSEPEL területén mőködı egyik cég miatt érkezett hivatalunkhoz panasz, amely elsısorban a Nyíri utca lakóinak nyugalmát zavarta. A várost a 37. számú fıközlekedési út elkerüli, ezért a 37. számú úton történı közlekedésbıl származó zajterhelés nem zavarja a város lakosságát, viszont a város zajvédelmi szempontból kedvezıtlen adottságú, mert a Bodrog-köz irányába áramló közúti forgalom a városon keresztül, a Bodrog-hídon bonyolódik le. A mérési eredmények alátámasztják, hogy az elkerülı út megépítésére zaj- és rezgésvédelmi szempontból is szükség van. 4. A TALAJ VÉDELME A termés mennyiségét, a terméshozamokat sok más tényezı mellett döntıen a talaj minısége, tápanyagtartalma és állapota határozza meg. A mővelési ágakban jelentıs változás az elmúlt idıszakban nem következett be. A növényvédelem területén változás, hogy a felhasználói kör bıvült, ugyanakkor a kereslet a kisebb kiszereléső növényvédı szerek irányába tolódott el. A környezetre veszélyt jelentı növényvédı szeres göngyölegek kezelését és ártalmatlanítását a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség ellenırzi és számon kéri. 5. TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA Az Alkotmány 1990. évi módosításánál jelent meg elıször az épített környezet fogalma, miszerint: az állampolgárok lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez való jogát a Magyar Köztársaság egyebek mellett természetesen az épített és természetes környezet védelmében valósítja meg. Az épített környezet szabályait az 1997. évi LXXVIII. törvény tartalmazza. Megállapítható, hogy az építészeti tervezésnek, településrendezésnek a környezetvédelem szempontjából is döntı jelentısége van. Városunk rendelkezik hosszú távú fejlesztési koncepcióval, rendezési tervvel és helyi építési szabályzattal, melynek felülvizsgálata jelenleg folyamatban van. 5.1. Települési szilárd kommunális hulladékkezelés Városunkban több évtizede van szervezett települési hulladékgyőjtés, melyet korábban az önkormányzat Kommunális Szervezete végzett, 2003. évtıl a szilárd kommunális hulladék
győjtését, szállítását, ártalmatlanítását a Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft. mint kötelezı közszolgáltatást végzi. Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás kötött Közszolgáltatási Szerzıdést a Zempléni Z.H.K. Kft.-vel 2013. január 1-jétıl kezdıdıen, mely közszolgáltatási szerzıdés szabályozza az önkormányzat, a lakosok és a szolgáltató jogait és kötelezettségeit. A központi jogi szabályozás következtében a közszolgáltató Z.H.K. Kft.-bıl kiválással történı szétválással 2 Kft. alakul, melybıl az egyik lesz a Zempléni Z.H.K. Nonprofit Kft, mely Kft. fogja végezni a közszolgáltatást várhatóan 2014. február 1-jétıl. A korábbi mőszaki védelemmel nem rendelkezı cinegei hulladéklerakó-telep megtelt, 2002. év végével bezárásra került. Az új hulladéklerakó Bodrogkeresztúron, a Führer-bánya területén található, környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik, mőszaki védelemmel ellátott. A bezárt cinegei hulladéklerakó telep rekultivációjának a kivitelezése az ısszel megkezdıdött, várhatóan 2014. nyarára befejezıdik. Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás pályázott mőszaki fejlesztésre, mely két fordulós pályázat, jelenleg a második forduló elbírálásra vár. A pályázat tartalmaz egy hulladékudvar, valamint közel 20 db. szelektív hulladékgyőjtı sziget kialakítását. 5. 2. Kommunális szennyvízkezelés, győjtés, elvezetés, tisztítás Városunkban 2002-tıl a szennyvízcsatornával el nem látott területek vonatkozásában megszerveztük a kötelezı közszolgáltatást a folyékony kommunális hulladék győjtésére, szállítására és ártalmatlanítására. A közszolgáltatást 2007. március 1-jétıl a Zempléni Vízmő Kft. végezte, 2014. január 1-jétıl Sánta László egyéni vállalkozó végzi majd a nem közmővel összegyőjtött háztartási szennyvíz begyőjtését, szállítását és az ártalmatlanító helyen történı leürítését. A helyi közszolgáltatásról alkotott rendeletünk szabályozza a közszolgáltató, az önkormányzat és az érintett lakosság feladatait. A helyi kötelezı közszolgáltatás mőködtetésével, valamint a talajterhelési díjjal kapcsolatos rendelet megalkotásával sikerült a csatorna használati díjat nem fizetı lakosok számát minimálisra csökkenteni. A talajterhelési díj 2013. januárjától a tízszeresére emelkedett, ezért már a tavalyi év végétıl érezhetı a szennyvízcsatornára való rákötések számának megnövekedése. 5.3. Csapadékvíz elvezetés Városunkban a felszíni és zárt csapadékvíz elvezetı hálózat az önkormányzatunk tulajdonában, kezelésében van. A zárt csapadékvíz elvezetı csatorna üzemeltetését az Önkormányzat Kommunális Szervezete látja el. A zárt csapadékvíz elvezetı csatorna hossza 28 km. A csapadékvizek végsı befogadója minden esetben a Bodrog folyó. A csapadékvíz elvezetés önkormányzati feladat, de pénzügyi finanszírozást nem kapnak az önkormányzatok. A Megyei Jogú Városok Szövetsége kezdeményezte a szükséges szabályozási változásokat. Azt azonban el kell mondani, hogy a fenntartási, üzemeltetési igények évek óta meghaladják az önkormányzat pénzügyi lehetıségeit, ezért sok fontos feladat nem kerül végrehajtásra.
Az idén a START mintaprogram keretében 3.344 m csapadékvíz elvezetı árkot burkoltak le a mintaprogramban részt vevık és 35.600 m árkot tisztítottak ki, kaszáltak le. Szintén az idei évben vis maior pályázatból 1.250 m árokkészítésre került sor. 5. 4. Közmőves ivóvízellátás A városban a vízellátás gyakorlatilag teljes körő, belterületen csak a Búzavirág és Pipacs utcában hiányzik az ivóvízvezeték. Az üzemelı hálózat hossza: 109 km, melybıl 47 km KM- PVC, 36 km AC, 26 km acél anyagú. A vízellátás a sátoraljaújhelyi I. vízmő teleprıl a Sárospatakot Sátoraljaújhellyel összekötı gerincvezetéken valósul meg. Megépült a Páterhomok vízellátását szolgáló ivóvízvezeték. Folyamatosan figyelemmel kísérve a közkutakról történı fogyasztást megállapítható, hogy jelentıs mértékő a fogyasztás Halászhomokon, Apróhomokon, Dorkón, a városban a külterületi helyekhez közeli közkifolyókon regisztrálható. Lehetıség van elkülönített mellékvízmérı beszerelését követıen a locsolási célú vízhasználatra is, mely után a szennyvízelvezetés és tisztítás díját nem kell megfizetni. Önkormányzatunk fontos feladata, hogy az elavult AC csövek cseréjét a Zempléni Vízmő Kft-vel egyeztetve és együttmőködve a pályázati lehetıségek megragadásával elvégezze. 5. 5. Zöldterület gazdálkodás A zöldfelületek mennyisége, állapota, a fenntartás színvonala jelentısen befolyásolja a települések arculatát, a lakosság komfortérzetét és a levegı minıségét. Sárospatak az elmúlt évek során nagyon szép eredményeket ért el a Virágos Magyarországért mozgalom pályázatán. Az elismerés a Kommunális Szervezet kertészeti részlegét illeti meg, akik a fıkertészi feladatokat ellátó Ágoston András vezetésével, mindig az évszaknak megfelelı virágokkal ültetik be városunk parkjait, s tartják rendben zöld területeinket. A város zöldterületének nagysága: 62,6 ha Virágágyások száma: 69 db Belterjesen gondozott zöldterület: 30 ha Külterjesen gondozott zöldterület: 32,6 ha Játszóterek száma: 2 db 5. 6. Helyi közlekedésszervezés Sárospatakon a burkolt közutak aránya megközelíti a 75%-ot. A városban helyi tömegközlekedést üzemeltetı vállalat nem mőködik. Helyi autóbusz közlekedés nincs, a Borsod VOLÁN helyközi járatokkal biztosítja a helyi közlekedést. A vonzáskörzethez tartozó települések közlekedési kapcsolatait autóbusz járatokkal biztosítják. A város vasúti elérhetıségét a Szerencs-Sátoraljaújhely vasútvonal biztosítja (nem villamosított). A város területén magántulajdonban lévı ideiglenes engedéllyel rendelkezı kis, motoros gépek fogadására alkalmas repülıtér található, a füves kifutópálya 10-12 személyes gépek fogadására alkalmas, kihasználtsága sajnos nem a legjobb.
5.7. Energiagazdálkodás Sárospatak a Károlyfalva mellett található transzformátor állomásról kapja a villamos energiát, 20 kw feszültségő légvezetékes hálózaton keresztül. A villamos energia igény növekedése folyamatosnak tekinthetı. Megépült a vezetékes gázellátó hálózat. A gázszolgáltatásba bekapcsolt lakások száma 1997- tıl folyamatos emelkedést mutat. A fentiekbıl is kitőnik, hogy a környezetvédelem területén bıven van még tennivaló, feladat melyeket a lakossággal, a civil szervezettekkel, valamint a gazdálkodó szervezetekkel összefogva valósíthatunk meg. Sárospatak, 2013. december 4. Készítette: Törökné Hornyák Rita vezetı-tanácsos Aros János
SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK. /2013. (...) h a t á r o z a t a Sárospatak város környezeti állapotáról Sárospatak Város Önkormányzat Képviselı-testülete a Sárospatak város környezeti állapotáról szóló tájékoztatót megtárgyalta és elfogadja. Felelıs: polgármester Határidı: azonnal K. m. f. dr. Vitányi Eszter jegyzı Aros János polgármester Hitelesítette: