MAGYAR GERONTOLÓGIA 2. évfolyam 6. szám 2010. április
Szerkesztőbizottság: MAGYAR GERONTOLÓGIA Főszerkesztő: Dr. Semsei Imre, MTA doktor Rovatvezetők: Biogerontológia: Geriátria: Szociális gerontológia: Társadalmi gerontológia: Oktatás: Gerontopszichológia: Életmód: Prevenció: Prof. Székely Miklós Prof. Székács Béla Prof. Iván László Dr. Fábián Gergely Prof. Bakó Gyula Prof. Molnár Péter Prof. Figler Mária Dr. Tóth István Szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Boga Bálint, Budapest, a szerkesztőbizottság elnöke Csernáthné Kárándi Erzsébet, Hajdúböszörmény Dr. Halmos Béla, Eger Dr. Hazafi Klára, Pécs Dr. Németh Károly, Verőce Dr. Pék Győző, Debrecen Dr. Patyán László, Nyíregyháza Regius Ottó. Budapest Dr. Ruszwurm Andrea, Nagykanizsa Dr. Szilagyi, S. Jean, Nyíregyháza Dr. Telkes Zoltán, Visegrád Dr. Vértes László, Budapest Dr. Zöllei Magdolna, Szeged ii
MAGYAR GERONTOLÓGIA TARTALOMJEGYZÉK 2. évfolyam 6. szám (2010) KONGRESSZUSI SZÁM Szerkesztői levél (Dr. Semsei Imre) 1 oldal Az I. Országos Gerontológia-oktatási Szakmai Kerekasztal (2010) 3 A 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia (2010) 21 A Harmadik Kor Egyeteme Alapítvány Konferenciája (2010) 22 A Dél- Borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter Konferenciája (2009) 24 A Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság VII. Kongresszusa (2009) 26 A Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság XXXII. kongresszusa (2009) 69 Meghívó 98 Útmutató szerzőknek 99 Angol tartalomjegyzék 103 iii
SZERKESZTŐI LEVÉL Tisztelt Olvasóink! A második évfolyam 5. száma ismét kongresszusi szám, mely beszámol az eltelt időszak gerontológiai és ehhez kapcsolódó témájú konferenciáiról. Ebben az évben először rendezik meg a Magyarországon gerontológiát oktatók országos összejövetelét, az I. Országos Gerontológia-oktatási Szakmai Kerekasztalt. Olyan hagyományt szeretnének a szervezők ezzel teremteni, melynek keretében a gerontológiát oktató szakembereknek lehetőségük lesz összegyűlni és megbeszélni a témával kapcsolatos gondokat, megoldásokat, terveket. Nagy szükség van erre, hiszen mint kiderült a hazai gerontológia oktatása rendszertelen, áttekinthetetlen, sporadikus és esetleges. A mostani szám tartalmazza a konferencia programját és az előadások összefoglalóit is. A 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning konferenciát ez évben Pécsett rendezték meg április 29-30-án. A jó pap holtig tanul mottója jól ismert mindenki számára, azonban a mai korban már nem csak az egyházi személyekre és tanárokra értjük ezt, hiszen ma már minden embernek egész életén át kell(ene) tanulnia. Szinte kötelező ez a felnőttek számára, ha nem akarnak lemaradni az új információk ismeretében, s ezáltal hátránnyal indulni a friss tudású fiatalokkal szemben a munkáért folytatott versenyben. A mostani számban csak Az életen át tartó tanulás pszichológiája, értékteremtő hatása és az életkor szekció programját ismertetjük, mely kifejezetten az öregedés kapcsolatát boncolgatja ebben a témakörben. Ha már a felnőtteknél megemlítettük, hogy tanulniuk kell(ene) egész életükben, az idősektől sem kellene elvenni ezt a lehetőséget, hiszen a nyugdíjba vonulással még nem ér véget az élet. Az aktív idősödés megteremtésének egyik alapfeltétele lenne, hogy az idősek is további ismeretekre tehessenek szert. Már csak azért is, hiszen az időskori szellemi aktivitás fenntartása elősegíti a hosszabb életkor elérésének lehetőségét is. A miskolci székhellyel alapított Harmadik Kor Egyeteme Alapítvány első konferenciáját rendezték meg 1
Miskolcon április 28-án. Az alapítvány a továbbiakban megszervezi az idősek irányított oktatásának egyes részeit, ahogy az már több országban is régóta történik. Ahogyan ezt az egyik szomszédvárban megrendezendő konferencia is jelzi: Education - A Part of Senior Citizens` Lives in the 21 Century An International Conference held under the auspices of The Association of Universities of the Third Age and The Technical University of Liberec 16 18 June 2010 A múlt évi kongresszusi szám után az elmúlt évben (2009) még rendeztek gerontológiai és hozzá kapcsolódó témájú konferenciákat. Így a Dél-Borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter most már hagyományosan rendez gerontológiához kapcsolódó előadássorozatot. Emellett megrendezésre került a két gerontológiai társaság konferenciája is. A Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központtal együttműködve megrendezte a II. Nyíregyházi Gerontológiai Napokat, Gerontológiai Körkép 2009 címmel. A konferencián több külföldi részvevő is (amerikai, német, cseh, kínai, indiai és román) tartott előadást. A Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság XXXII. kongresszusát Budapesten tartotta október 9-10-én. A hagyományosan megrendezett konferencián több témakör is terítékre került, mint például az Időskorúak medicinális-szociális ellátásának szakmai helyzete, a javítás lehetőségei, vagy volt Kerekasztal beszélgetés az egészséges öregedést mutató hosszú életű személyek klinikai paramétereiről és a hosszú élet lehetséges paradoxonasiról is. Láthatjuk tehát, hogy az elmúlt időszakban igen gazdag gerontológiai témájú konferenciaprogramok voltak. Csak reménykedni tudunk, hogy ez a későbbiekben is hasonló volumenben és színvonalon fog zajlani hazánkban. 2
PROGRAM I. ORSZÁGOS GERONTOLÓGIA-OKTATÁSI SZAKMAI KEREKASZTAL 2010 Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ és a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság rendezvénye 2010. május 14. 3
PROGRAM 9:00 Megnyitó: dr. Sárváry Attila oktatási dékánhelyettes (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza) 9:10 Köszöntő: dr. Semsei Imre (DE, EK, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ igazgatója, a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke) I: Előadás szekció 9:15 dr. Semsei Imre (DE, EK, GTKK, Nyíregyháza) A gerontológia oktatása Magyarországon 9:30 Prof. dr. Bakó Gyula (DE, III. sz. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai Tanszék, Debrecen) A Geriátria graduális oktatása és tematikája a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumban 9:45 dr. Újszászi László (Miskolci Egyetem, Egészségügyi Főiskolai Kar, Miskolc) Gerontológia és egészségügyi oktatás 10:00 dr. Szabó Lajos (ELTE, Társadalomtud. Kar Szociálismunkás-képző Tanszék, Budapest) Gerontológiai ismeretek oktatása aszociális munkások képzésében 10:15 Kovács Tünde (Egészségügyi Szakképző és Továbbképzési Intézet, Budapest) A geriátriai szakápoló képzés 10:30 Richterné Tóth Andrea (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Országos Felnőtt Ápolás Szakmai Tagozat, Budapest) A geriátriai szakképzés helyzete napjainkban 10:45 Patyán László (DE, Egészségügyi Kar, Szociális Munka Alapszak, Nyíregyháza) Korszerűek-e az idősgondozással kapcsolatos tartalmi elemek a szociális képzésekben? 11:00 Szünet 4
II. Előadás szekció 11:15 dr. Kálmán Anikó (BMGE, Műszaki Pedagógiai Tanszék, Budapest) Öregedés és a felnőttkori folyamatos tanulás 11:30 dr. Tóth András (Eszterházy K. Főiskola, Andragógiai és Közművelődési Tanszék, Eger) Életkorok pedagógiája és gerontológia a tanárképzésben 11:45 Hidy Pálné dr. Kádár Emma (Eszterházy K. Főiskola, Andragógiai és Közművelődési Tanszék, Eger) A gerontológia oktatásának elméleti és gyakorlati tapasztalatai az Egri Eszterházy Károly Főiskola művelődésszervező és andragógia szakos hallgatóinak képzésében 12:00 dr. Boga Bálint (Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság, Budapest) Gerontagógia 12:15 dr. Szalkai Iván (MITIME Dél-borsodi Egészségügyi-szociális Klaszter, Miskolc) Az időskori prevenció, oktatási helyzete, lehetőségei 12:30 Prof. dr. Iván László (Magyar Szociálpolitikai Társaság, Budapest) A rendszerszemléletű gerontológia és geriátria oktatásának, képzésének és továbbképzésének jelentősége 12:45 Ebéd 5
I. Kerekasztal szekció 13:45 Geriátriai és felsőoktatás Elnök: dr. Kiss István (Semmelweis Egyetem) Tagok: Prof. dr. Székács Béla (Semmelweis Egyetem), Prof. dr. Bakó Gyula (Debreceni Egyetem), Prof. dr. Székely Miklós (Pécsi Tudományegyetem), dr. Zöllei Magdolna (Szegedi Tudományegyetem) 14:30 Gerontológia és felsőoktatás Elnök: dr. Semsei Imre (DE EK, GTKK) Tagok: dr. Szabó Lajos (ELTE) dr. Újszászi László (Miskolci Egyetem) Papp Katalin (DE EK) Prof. dr. Radák Zsolt (Semmelweis Egyetem) 15:15 Gerontológia és szakképzés Elnök: Kovács Tünde (Egészségügyi Szakképző és Továbbképzési Intézet) Tagok: Richterné Tóth Andrea (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) Vasasné Juhász Éva (Egészségügyi Szakképző és Továbbképzési Intézet) dr. Helembai Kornélia (Szegedi Tudományegyetem) Patyán László (Debreceni Egyetem) 16:00 Szünet 6
II. Kerekasztal szekció 16:15 Gerontológia és edukáció Elnök: Szabóné dr. Molnár Anna (ELTE) Tagok: dr. Boga Bálint (MTA Andragógiai Albizottság) Hidy Pálné dr. (Eszterházy K. Főiskola) dr. Kálmán Anikó (BMGE) Kocsis Emília (Nemzeti Szakképzési és Felnőttnevelési Intézet) Nagyfalusi Edit (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Salgótarján) dr. Szalkai Iván (DBESZK) dr. Tóth András (Eszterházy Főiskola, Eger) 17:00 Gerontológia döntéshozás Elnök: Prof. dr. Iván László (Magyar Szociálpolitikai Társaság) Tagok: Andrásné Dr. Teleki Judit (Oktatási és Kulturális Minisztérium) Csillik Gabriella (Szociális és Családügyi Minisztérium) Jeszenszky Zita (Idősügyi Tanács) Tóth Ibolya (Egészségügyi Minisztérium) 17:45 Egyesített kerekasztal Tagok: Prof. dr. Iván László (Magyar Szociálpolitikai Társaság) dr. Kiss István (Semmelweis Egyetem) Kovács Tünde (Egészségügyi Szakképző és Továbbképzési Intézet) dr. Semsei Imre (DE, EK, GTKK) Szabóné dr. Molnár Anna (ELTE) 18:30 A konferencia zárása 7
A GERIÁTRIA GRADUÁLIS OKTATÁSA ÉS TEMATIKÁJA A DEBRECENI EGYETEM, ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUMBAN Dr. Bakó Gyula DE, OEC, Geriátria Tanszék, Debrecen A Geriátria graduális oktatása a Geriátria Tanszék megalakítása, 2001 előtt a Biokémia és a Kórélettan keretein belül, szabadon választott speciál-kollégium formában létezett szemeszterenként néhány előadás formájában. Elsősorban gerontológiai ismereteket adott, az öregedés elméleteivel, biológiai jellemzőivel és szociális gerontológiával foglalkozott. 2001-ben a Belgyógyászati Intézet keretein belül megalakított Geriátria Tanszék indította Általános Orvos Képzésben résztvevő orvostanhallgatók számára a kötelezően választandó creditkurzusokat, szemeszterenként 20 előadással, + 10 konzultációval. Igény merült fel a DE OEC Népegészségügyi Karán indított Gyógytornászképzésben, a Népegészségügyi Ellenőr Szakképzésben résztvevők részére geriátriai ismeretek adása. Ezen két szakon 14, ill. 8 előadás és gyakorlatok tartására kerül sor. Az Egészségügyi Kar 2008-ban indította Szociális Munkás Mester szakát, melynek keretében gerontológiai ismeretek és geriátriai előadások is beépültek a képzésbe 20-20 óra terjedelemben. Az ÁOK számára készített tematika: 1. A geriátria és a gerontológia alapjai 2. Az öregedés demográfiája és epidemiológiája 3. Az öregedés biológiája 4. A gerontoszociológia kérdései 5. Öregedés, betegségek, az idős ember funkcionális kapacitása 6. Geriátriai állapotfelmérés 7. Az "elesett" idős ember, az öregkor és multimorbiditás 8. Az idősek kezelésének speciális szempontjai 9. Az idős népesség életminősége szocio-gazdasági szempontból 10. Az idősek gondozása, ápolása a kórházban és otthon 11. Az idősek emberi és etikai jogai 12. A homeostazis változásai idős korban 13. A víz- és elektrolit háztartás, a cardiovascularis rendszer, az anyagcsere és endokrinológia, az adaptáció jellegzetességei idős korban 14. Speciális időskori syndrómák 15. Psychés problémák idős korban 16. A mozgásszervek betegségei 17. Diéta a geriátriai gyakorlatban 18. A diabetes és a hypertonia kezelésének speciális szempontjai idős korban 19. Sebészeti beavatkozások szempontjai idős korban 20. Incontinencia, elesés, dementia A tematikában az idők során egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a geriátriai ismeretek és a gerontológiai rész aránya csökkent. Ebből a tematikából szűkebb mértékű, kevésbé átfogó tematika kerül előadásra a felsorolt egyéb körökben. A hallgatói érdeklődés nagy a diszciplína iránt. Az eddigi években a jelentkezés soha nem maradt 100 fő alatt. 8
GERONTAGÓGIA Dr. Boga Bálint Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság, Budapest Az élethosszig tartó tanulás (life-long learning, UNESCO, 1960) folyamata nevének megfelelően nem fejeződik be egy adott életkorban. Időskorban a tanulás, az ismeretszerzés részben a korábbi életkorok tapasztalatához, tudásához kapcsolható, részben a megismerés új területeire terjedhet ki. A formális tanulásnak lényegesen csökken a jelentősége, de még lehet rá igény (továbbképzések, második karrier). A nem-formális (pl. ismeretterjesztő tanfolyamok) és az informális (pl. médián keresztül) tanulás szélesedő lehetőséggel bír ennek az ún. kései szabadságnak (späte Freiheit, Rosenmayr) az idejében. A tematika sokirányú, de az életkor igényéhez adaptált. Az időskori tanulás célja az élet harmadik korszakában is jelenlevő önkiteljesítő és az alkalmazkodást elősegítő ismeretgyarapítást meghaladóan a mentális tréning, amely az öregedési folyamat lassítását, az autonómia megőrzését eredményezi és társadalmi haszonnal is jár. A gerontagógia egyre inkább a művelődés, az andragógia saját identitással rendelkező része lett, újabb megközelítéssel, a pedagógiával és az andragógiával együtt az antropagógia egyenrangú részdiszciplínája. Jelentősége az idős korosztály részarányának emelkedésével növekszik. Az egészséges idősek mentális készségei egyértelműen lehetővé teszik új ismeretek elsajátítását, ha olykor didaktikai módosítás szükséges is, sőt az ún. kristályosodott vagy szintetikus intelligencia kialakulása következtében az új ismeret gazdagabb tartalommal épül be az idősek tudástárába (pl. e-ageing). A 20. században jelent meg önálló gyakorlati szakterületként az idősoktatás. Jelentős mérföldkő az 1973-ban Toulouse-ban induló ún. harmadik kor egyeteme, ami után világszerte hasonlók kezdték meg működésüket, így hazánkban is (1982). Sok helyen a népfőiskolai mozgalom keretében, a művelődési házak programjában, a szociális ellátó rendszernek és az idősek szervezeteinek szervezésében folyik nem-formális jellegű oktatás. Külön kiemelést érdemel a 13 éve működő Batthány-Strattman Idősek Akadémiája. Fontos lenne, hogy a gerontagógia a bölcsész szakokon, a művelődési, szociális és egészségügyi szakemberek képzésében mindenütt a tananyag része legyen, ami néhány helyen ha részlegesen is már megvalósult. 9
A GERONTOLÓGIA OKTATÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATAI AZ EGRI ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ ÉS ANDRAGÓGIA SZAKOS HALLGATÓINAK KÉPZÉSÉBEN Hidy Pálné dr. Kádár Emma Eszterházy Károly Főiskola Andragógia és Közművelődési Tanszék, Eger Főiskolánkon a kultúraközvetítő szakemberek andragógiához kötődő képzési programjának, a gerontológia, a gerontoandragógia több mint 25 éve kihagyhatatlan, szerves része Ezt mind a tantárgy szakmai logikája, mind a művelődésszervező szakemberekkel kapcsolatos társadalmi elvárások, már évtizedekkel ezelőtt is megkövetelték. Annak, hogy a szak és az andragógia tárgy tematikájában a gerontológia országos viszonylatban nem kapott helyet, hogy Egerben sok szempontból egyedi és úttörő jellegű munka folyt és folyik, több oka volt és van. A bolognai képzési rendszer a gerontológia oktatásával kapcsolatban előrelépést hozott. Az alapszakként megjelenő andragógia tantárgyi programjában a gerontológia egy féléves, kötelező tanegységként szerepel. A szakterülettel kapcsolatos szemléletbeli és szakmai gondok, bizonytalanságok természetesen evvel nem szűntek meg, de a képző intézmények az eddigieknél nagyobb figyelemmel fordultak az antropagógia harmadik nagy területe, alrendszere felé. Az andragógusok, a kultúraközvetítő szakemberek, művelődési és szociális intézmények, civil szervezetek, a nyomtatott és elektronikus sajtó szakembereiként képviselik, szervezik a különböző korosztályok művelődési, tanulási folyamatait. A gerontológiai kultúra terjesztőiként sokat tehetnek a demográfiai folyamatok következtében kiéleződő konfliktus helyzetek, egyéni és társadalmi veszélyhelyzetek tompításáért. Az idősekért, az idősekkel végzett eredményes munka alapfeltétele mint minden más korosztály esetében is- az idősödéssel járó változások rendszerének, illetve a változásokból következő feladatok és lehetőségek ismerete. A gerontológia interdiszciplináris ismeretrendszeréből tehát a szakma szakma specifikus ismereteket és kompetenciákat kell hatékony programmá formálni. Ez tanárnak és diáknak egyaránt komoly kihívást jelent. A több mint 25 éve folyó munka eredményeként Egerben a gerontológia oktatásának, kialakult, tudatosan vállalt és képviselt arculata van. Az itt folyó munka egyik nagy eredményét a gyakorlati jellegű tevékenységek eredményeiben látom. A FIATALOK AZ IDŐSEKÉRT országossá terebélyesedő mozgalomként meggyőző erővel bizonyítja, hogy milyen sokat tehetünk a generációk közötti kapcsolat javításáért, az idős korosztály életének tartalmasabbá, emberibbé tételéért. A novemberi konferencián bemutatott hallgatói programok, és referátumok bízom benne, hogy ezt mindenki számára egyértelművé tették. 10
A RENDSZERSZEMLÉLETŰ GERONTOLÓGIA ÉS GERIÁTRIA OKTATÁSÁNAK, KÉPZÉSÉNEK ÉS TOVÁBBKÉPZÉSÉNEK JELENTŐSÉGE Dr. Iván László Magyar Szociálpolitikai Társaság, Budapest A magyar gerontológia méltán elismert úttörői és művelői, hazai és nemzetközi több évtizedes prezentációi és reputációi, meghatározói annak az értékrendnek, melyet az öregedés - és túlzás nélkül mondhatjuk, az öregedés titkainak kutatásai alapoztak meg, a 21-ik századi "Rendszer Tudományok" fejlesztésében. Ugyanakkor, a tapasztalások és igényes kutatások egyszerre jelentenek felismerő élményt és kényszerítő szemléletváltást, egyben eddig nem tapasztalt összegző értelmezést, hogy a rendkívüli gyorsasággal termelődő információk értelmezhetők legyenek, az Élet, az Ember és a Világmindenség összefüggéseinek megismerésében. Ebben a csaknem misztikusnak tűnő folyamatban az emberi öregedés, az "örök ifjúság" ősi vágyakozásával, a tudományos kutatások fő sodrába került, úgy is, mint Rendszer Gerontológia, és mint Alkalmazott Gerontológia, irányzataival és irányultságaival egyaránt. Profiljait felhasználásuk és gero-adaptációjuk (az idősödés alkalmazkodása) nevesítik, olyan új fogalmakkal jelölve, mint gero-nanológia (az idősödés szervezeten belüli parány folyamatai), gero-medicina (idősödés orvoslás), illetve geriátria (idősgyógyászat), gerontopszichológia (idősödés lélektan) és -pszichiátria, szociális és kulturális gerontológia, korrelatív (összehasonlító) és transzkultúrális gerontológia, valamint gero-thanatológia (az idősödő ember halálhoz való viszonya). Eddigi ismeretek alapján vázolhatók a Rendszer Gerontológia főbb megállapításai is. Célirányos feladataink a globális problémák mellett, hazai idősödés kutatásaink, valamint idősgyógyászatunk fejlesztése érdekében, oktatásban, szakképzésben és továbbképzésben egyaránt, érvényesíteni az idősödés és idős kor Rendszerszemléletét és probléma orientáltságát. Hangsúlyossá kell tennünk a gerontológiai-geriátriai szakfogalmak ismertetését, a paramedicinális szakmai adaptációk kimunkálását és nem utolsó sorban az ageismus leküzdését. 11
ÖREGEDÉS ÉS A FELNŐTTKORI FOLYAMATOS TANULÁS Dr. Kálmán Anikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A tudásalapú gazdaságban és társadalomban a tanulás a versenyképességet és az életminőséget meghatározó egyik legfontosabb tényező. A tanulás létfontosságú mind az egyén, mind a társadalom és a gazdaság szempontjából. Ez óhatatlanul maga után vonja a tanulás időbeni kiterjedését. Az egész életen át tartó tanulás a korai szocializációtól és az iskoláskor előtti neveléstől a munkavállalás szempontjából aktív életkor utánig felöleli az egyén teljes életciklusát. A felnőttkori tanulás viszont egyaránt szolgálja az egyén foglalkoztathatóságának javítását és az életminőséget érintő egyéb dimenziókat (egészség, kultúra, család, személyes kapcsolatok, hobby stb.), így a tanulási lehetőségek kihasználása az aktív kort követően is fontos. Nem lesz egész életünkre elegendő az a tudás-, készség- és ismeretkészlet, amelyet gyermekkorunkban és fiatalként a családban, az iskolában, a képzés során, a főiskolán vagy az egyetemen elsajátítunk. A tanulás erőteljesebb integrálása a felnőttkori életbe az egész életen át tartó tanulás gyakorlatban való megvalósításának fontos alkotó eleme, azonban annak csupán egy része. Az egész életen át tartó tanulás szemszögéből tekintve, mindenfajta tanulás egy a bölcsőtől a sírig tartó megszakítás nélküli folyamatos tevékenység. Az egész életen át tartó tanulás kifejezés az időtényezőre utal: az élet során való tanulásra, amely vagy folyamatosan, vagy időszakosan ismétlődő módon történik. Tovább gazdagítja a tanulásról alkotott képet egy újonnan alkotott kifejezés: az élet teljes körére kiterjedő tanulás. A fogalom a tanulás szétterjedésére, nevezetesen arra hívja fel a figyelmet, hogy a tanulás életünk teljes egészét áthatja, s az élet bármelyik szakaszában megtörténhet az egész életen át tartó tanulás az állampolgári tudatosság, a társadalmi kohézió és a foglalkoztatás fejlesztésének lényeges eszköze. Az unió tagállamai széleskörű egyetértésre jutottak abban, hogy az egész életen át tartó tanulás közös érdek, ám tényleges lépések formájában ez még nem fogalmazódott meg. Itt az ideje, hogy ez megtörténjen. Még mindig túl keveset tudunk és mondunk el például arról, hogy miként valósítható meg az eredményes egyén vezérelte tanulás (nem elfeledve közben, hogy a tanulás végső soron társadalmi folyamat); hogyan tanulnak a leghatékonyabban az idős emberek; hogyan kell átalakítani a tanuló környezetet a fogyatékosok integrálása érdekében, vagy, hogy milyen lehetőségek rejlenek a vegyes korösszetételű tanulócsoportokban a kognitív, gyakorlati és társadalmi készségek fejlesztése szempontjából. 12
A GERIÁTRIAI SZAKÁPOLÓ KÉPZÉS Kovács Tünde Egészségügyi Szakképző és Továbbképzési Intézet, Budapest Az ápolást a holisztikus tudományok között tartják számon. A szakképzésben, a kompetenciák szintjén az Embert, mint egységet közelíti meg az igen széles tudáshalmazt felölelő alapképzés. Az emberi életút két végének, a születés, a gyermekkor és az időskor ellátásának kiemelt szerepet tulajdonít a társadalom, így az ellátórendszerek is, mind intézményi, mind szakképesítési szinten. A szakképesítések rendszerében középfokon az időskorúak ellátásában két markáns szakképesítést tartalmaz a jelenlegi Országos Képzési Jegyzék. A két szakképesítés egymás mellett él, mind a fejlesztése, mind a működtetése azonban átjárhatatlan a szociális és az egészségügyi ágazat között, bár az ellátott populáció ugyan az. Az egészségügyi szakképzés keretén belül a geriátriai szakápoló képzés nem tartozik a siker szakmák közé. Az elmúlt évtized képzési statisztikáit tekintve igen nagy a diszkrepancia a társadalom demográfiai mutatói és főleg jövőképe! valamint a szakirányú végzettséget szerzett szakdolgozók között. A jelenség okainak feltárása önmagában egy izgalmas kutatást jelentene. Ha azonban a szakképzés teljes horizontját tekintjük, akkor a gerontológia/geriátria egyes elemeit, szemléletét több szakképesítés szakmai tartalmában és követelményében is felfedezhetjük. Így összességében elmondható, hogy az egészségügyi szakdolgozók kompetenciáiban jelen van az idősödő társadalom ellátásának a képessége. 13
KORSZEERŰEK E AZ IDŐSGONDOZÁSSAL KAPCSOLATOS TARTALMI ELEMEK A SZOCIÁLIS KÉPZÉSEKBEN? Patyán László Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza A szociális képzések rendszere mára igen szerteágazó területté vált. A szakképzések, a fél-felsőfok (FSZ), a felsőoktatás alap és mesterképzései, az alapképzésre épülő szakirányú továbbképzések valamint a szakmára jellemző szakvizsga rendszer egyaránt tartalmaznak az időskorral, az idősek ellátásával, gondozásával kapcsolatos ismereteket. A képzési formák vizsgálata során azonban két alapvető kérdéskört kell tisztázni: - milyen típusú ismeretekre van egy egy jövendő szakembernek szüksége, milyen kompetenciái lesznek a szakma gyakorlása során - az egyes képzési szinteken milyen összetételű, tartalmú ismeretekkel kell a hallgatóknak rendelkezniük, illetve ezek az ismeretek mennyire tükrözik az idősgondozás és gerontológia modern eredményeit Az előadás a felsőfokú szociális alapképzések helyzetét tárta fel a Bologna folyamat bevezetését követő időszakot elemezve. A felsőoktatási intézmények képzési programjait elemezve megállapítható, hogy az új bachelor és master képzési formákban nem egységesek az időskorral kapcsolatos demográfiai, társadalmi, pszichológiai és szociális ismeretek. Az eltérő tartalmak vélhetően a bachelor rendszerre való áttéréssel is magyarázhatók. A képzési idő 7 félévre történő változtatása eredményeképpen például sok képzési helyen az időskor jellemzői, problémái és a gondozás módszere kötelezően választható, másutt szabadon választható tananyaggá vált, tehát akár az is előfordulhat, hogy a hallgató a képzés során nem találkozik ezekkel az ismeretekkel. A modern társadalmak demográfiai tendenciái elengedhetetlenné teszik az időskorúak ellátásával kapcsolatos modern ismeretek oktatását a szociális képzésekben, így mindenképpen fontos a területen dolgozó demográfusok, gerontológusok, társadalompolitikusok, szociális szakemberek összefogása és közös kompetencia alapú szakmai ajánlások kidolgozása a képzési szintek számára. 14
A GERIÁTRIAI SZAKKÉPZÉS HELYZETE NAPJAINKBAN Richterné Tóth Andrea Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Országos Felnőtt Ápolás Szakmai Tagozat Ma Magyarország népességének több mint húsz százaléka betöltötte már a hatvanadik életévét. A demográfiai előrejelzések szerint közel húsz év múlva a hatvan éven felüliek aránya akár 30 százalék fölé is emelkedhet. Ugyanakkor tovább fogyott a népesség és elérte a mínusz 3,2 ezreléket. A nyugdíjasok száma 2008-ban 3.053.827 fő volt. Figyelmet érdemelnek továbbá olyan adatok, melyek hazai népegészségügyünk és az idősödés, valamint az időskor életminőségét érintő feladataink fontosságát és szükségességét támasztják alá. A 60 éves és idősebb magyar népesség 50 %-ánál tartós betegség állapítható meg, míg a fiatalabbaknál ez az arány 11%. Az is sokatmondó tény, hogy az idősek egytizede három- vagy többféle tartós betegségben szenved. Keringési betegség 45 %-ban, csontizombetegség 16 %-ban, és egyéb betegség 40 %-ban fordul elő. A hazai szakképzési rendszerben a geriátriai szakápolói képzést amely az OKJ ápolói moduláris képzésre épül rá az elmúlt években nem olyan ütemben fejlesztették, mint ahogy azt a demográfiai mutatók változása, az idősellátás igényeire vonatkozó trendek igényelnék. A szakképzés helyzetét még kiszámíthatatlanabbá tette az a tény is, hogy a ráépülő képzések iskolai rendszeren kívüli formában szervezhetők, ezáltal a képzések színvonalában erőteljes eltérések mutatkozhatnak. Évente minimális számú geriátriai szakápolót képez a rendszer, akik később nem is biztos, hogy ott helyezkednek el, ahol a legnagyobb igény lenne a szaktudásukra. Áttekintést igényelnének az elméleti és a gyakorlati óraszámok, nagyobb körültekintéssel kellene kiválasztani a gyakorlati oktatás helyszíneit, hiszen a jelenlegi egészségügyi rendszerben tapasztalható jellemző kórházi környezet nem tükrözi és biztosítja az idősellátáshoz szükséges korszerű személyi és tárgyi feltételeket, valamint az optimális mikro és makro környezetet sem. Ugyanakkor a hazai idősellátás átalakulásával érzékelhetően változott a szociális ellátás keretében gondozottak ápolási igényeik növekedése is, ami szintén új kihívást jelenthet a geriátriai szakápolók alkalmazásában. A geriátriai szakápoló képzések díjai képző intézményenként jelentős eltérést mutatnak, jellemző inkább a rendkívül magas képzési díj, amely akár egy két féléves kurzust tekintve vizsgadíjjal együtt elérheti a 300.000 Ft-ot is. A jelenlegi ápolói béreket figyelembe véve kevesen engedhetik meg maguknak ezt képzést, s a munkáltatók jelenlegi helyzete pedig egyre inkább ellehetetleníti az ez irányú tanulmányok támogatását. Sürgősen át kell tehát tekinteni a jelenlegi geriátriai szakápolói képzés tartalmát, elméleti és gyakorlati óraszámát, meg kell fogalmazni a gyakorlati helyszínek szakmai, tárgyi és környezet feltételeit, lehetőségeket kell keresni a képzési díjak minimalizálására (pl. pályázatok) és egyre szélesebb körben kell motiválni a szakdolgozókat, illetve az egészségügyi és szociális területen működő szolgáltatókat a képzési lehetőség igénybevételére. 15
A GERONTOLÓGIA OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON Dr. Semsei Imre Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza A gerontológia viszonylag fiatal diszciplína, alig tekint vissza egy évszázados múltra. Jelentősége viszont egyre nagyobb, különös tekintettel a világ egyes fejlett országaira, ahol a társadalom elöregedése egyre szorongatóbb probléma - ahogy az Magyarországon is. Az elmúlt 200 évben az átlagéletkor megduplázódott, s még hazánkban is eléri a 69-74 évet (férfiak-nők). Egyre több tehát az idős ember, s ezzel párhuzamosan növekszik arányuk is a társadalmunkon belül: egyre kevesebb keresőre egyre több eltartott (idős ember) jut. A társadalom fejlődésének köszönhetően sok egészségügyi problémát sikerült leküzdenünk, mely elősegítette az átlagéletkor növekedését, ugyanakkor a fő halálozási okok eltolódtak a fertőző betegségektől a krónikusak felé, azaz egyre több idős, beteg ember van. Mindezek következményei növekvő egyéni és társadalmi problémák lettek az idősellátás egyéni és társadalmi, illetve szociális és egészségügyi ellátásának terén. Az idősellátás problémáinak orvoslására számtalan elméleti lehetőség kínálkozik a prevenciótól kezdve a gyógyítás-ápoláson keresztül a rehabilitációig. Fontosságát tekintve még azonban ezeket is megelőzi a gerontológiai ismeretek átadása, a gerontológia oktatása. Ha ez nem megoldott, az előbb említett megoldások hatásfoka is jelentősen kisebb lesz. Mit látunk a hazai gerontológia oktatásának területén? Ahogyan az egy legutóbbi munkából is kiderül, a hazai gerontológia oktatása rendszertelen, áttekinthetetlen, sporadikus és esetleges. Az I. Országos Gerontológia-oktatási Szakmai Kerekasztalt azért hívtuk össze, hogy ezen a helyzeten változtatni tudjunk, s ezzel valamelyest hozzájárulhassunk a hazai társadalmi elöregedés problémájának megoldásához. Nyilvánvaló, hogy egy csapásra nem fogjuk tudni orvosolni a gerontológia-oktatás minden gondját, de ha elkezdődik az érintett felek közötti párbeszéd, a megoldások keresése, már is jelentős mértékben segítettünk a problémák leküzdésében. 16