SZÉPHALMI HÍRMONDÓ I. évfolyam 1. szám 2014. október 20. Korlátozott példányszámban Repül az idő szalad ki közhelyként az ember száján nap mint nap, mégsem gondolunk arra, hogy mennyi élmény, megtapasztalás fér bele egy hétbe. Talán éppen azért, mert nem nézünk a történések mögé, nem tekintünk vissza az eseményekre. Elfelejtünk elmélyedni bennük, mert jönnek az újabb és újabb kihívások, feladatok és élmények. Pedig érdemes lenne, hiszen személyes múltunk utat mutat ahhoz, hogy mit hogyan érdemes tenni, segít döntést hozni. De még töltekezést is ad a jövőre nézve. Ezért kértük az Árpád Vezér Gimnáziumának kilencedikeseitől, hogy írjanak egy naplót, egy újságot, a Széphalmi Hírmondót, amelyben visszatekintenek az iskolában, kollégiumban, Kazinczy Ferenc birtokán és Budapesten töltött EGY HÉT-re. Lelki kitárulkozás ez saját maguk és társaik előtt, és példamutató az iskola többi diákjának. EGY MÚZEUM A ZEMPLÉN SZÍVÉBEN AZ ÚJ KÖRNYEZET AZ ÉLET APRÓ ÖRÖMEI A 21. század korának főbb építési jellemzőit láthatjuk benne, a letisztultságot, a természetes fények kihasználtságát és a természet közelségét. Az egyszerű vonalak ellenére az épület magában foglalja az eleganciát. Vannak céljaim, amelyeket el szeretnék érni, és teszek is a megvalósításukért. Nehéz volt kikerülni egy faluból, ahol már megszoktam az életet, és ahol mindenki ismerte egymást. Most olyan helyen vagyok, ahol csak egy pár embert ismerek, de ez nem riaszt el semmitől. Ez az arc tükrözte tulajdonosának lelkiállapotát: egy fáradt, megtört, csalódott ember arca volt ez, aki szép kastélyának erkélyén állott, s élvezte az úttalan évszaknak nevezett október gyönyörű, színpompás tájának látványát. (3. oldal) (7. oldal) (8. oldal)
SÁROSPATAK ÉS AZ ÚJ ÚJSÁGA cikkek. A munkát a Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar Nyelv Múzeuma irányította. A pályázat 2014. augusztus 1-től 2015 május 31-ig tart. Ez idő alatt az intézmény különböző tematikájú múzeumpedagógiai foglalkozásokra várja a 12 partneriskolájából érkező Megalakult a Széphalmi Hírmondó szerkesztősége október hetedikén. A korlátozott példányszámban, egyszeri alkalommal megjelenő lapot az Árpád Vezér Gimnázium Arany János Tehetséggondozó osztálya szerkesztette. Az olvasók különböző témájú, műfajú cikkeket olvashatnak a lapban. Lesz szó a diákok élményeiről, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumról, Kazinczy Ferenc életéről és még sok más érdekességről. gyerekeket. A diákok 61 foglalkozáson vesznek részt, amelyek témái az iskolában szerzett ismeretekhez kapcsolódnak kiegészítik és elmélyítik azt -, így az általános műveltséget is bővítik. A pályázat célja, hogy a múzeumpedagógiai központ új tapasztalatokkal bővüljön. A megvalósításra 28 millió forintot nyert a múzeum. Ez a pályázat sok-sok új élményt szerzett a programban részt vevő gyerekeknek, diákoknak. Beleláthattak az újságírás rejtelmeibe, és hasznos dolgokat tudhattak meg. Balogh Zsófia IMPRESSZUM A Széphalmi Hírmondó a Széphalmi Szó Kincs Tár(s) pályázat egyik témahetén készül el az Aranyos diákok írásaiból. A Széphalmon zajló foglalkozásokon sok mindent megtanulhattak az újságírásról a diákok, és közben megismerkedtek a múzeum kiállításaival is. Az elmélet mellett kipróbálhattak régi írógépet, voltak különböző játékok, mint a sztorikocka és a kertfoglaló. Illetve mindenki kipróbálhatta, hogyan kérdez bizonyos szituációban egy újságíró. Az itt szerzett élmények és tudás alapján születtek meg a 2. oldal Főszerkesztő: Szerkesztőbizottság: E számunk szerzői: Címlapterv, grafika: Képszerkesztő: Nyomdai előkészítés: Nyiri Péter Balogh Krisztina Béres Andrea Szathmáry-Király Ágnes 9/AJTP Krajczár Ilonka Botos Fanni Ignácz Ákos Bernáth Eszter Nagy Zoltán www.nyelvmuzeum.hu Megjelent a Széphalmi Szó-Kincs-Tár(s) TÁMOP 3.2.13-12/1támogatásával.
Nyelvmúzeum EGY MÚZEUM A ZEMPLÉN SZÍVÉBEN Széphalom nokkal és a Kazinczy család sírkertjével). A múzeum színes programokkal várja látogatóit (minden korosztályt), éves látogatottsága 30 000 fő. Széphalom jelentős települése a Zemplénnek turisztikai és kulturális szempontból egyaránt. A múzeum közelében található étteremben a látogatók finom falatokkal, hangulatos környezetben csillapíthatják étvágyukat és szomjúságukat. A település a Kazinczy-birtokkal nemcsak Borsod-AbaújZemplén megyének, nemcsak Magyarországnak, hanem a határon kívül élő magyaroknak is szívügyük és felelősségük. Őrizzük a kulturális kincseinket! Ez a zempléni település Sátoraljaújhelytől pár kilométerre található, eredeti neve Kisbányácska volt. A jelenlegi nevét Kazinczy Ferencnek köszönheti. Vidékies környezetű (fák, bokrok, festői táj), de mégis található benne egy csipetnyi modernség: A Magyar Nyelv Múzeuma. A 21. század korának főbb építési jellemzőit láthatjuk benne, a letisztultságot, a természetes fények kihasználtságát és a természet közelségét. Az egyszerű vonalak ellenére az épület magában foglalja az eleganciát. Fontos itt kiemelni az Akadémiai Termet, mely ovális alakja és antik bútorai miatt is hangsúlyos, hiszen Kazinczy Ferencről koráról ad képet. Az épületet Radványi György Ybl-díjas, sátoraljaújhelyi születésű építész, a Budapesti Műszaki Egyetem docense tervezte. Az épület 3 egységből áll, az első a kiállításoké és az előadóteremé, a második egység a kutatóközpont (könyvtár, irodák, múzeumpedagógiai foglalkoztató), a harmadik egység pedig a park (a Kazinczy Emlékcsar- Pándi Máté KAZINCZY ÉS A MAGYAR NYELVÚJÍTÁS A történelmi-politikai változások és az írók-költők mindig hatnak nyelvünkre. Kazinczy újítani, reformálni akarta a műveltséget, ennek legfontosabb lépése volt a nyelvújítás, mely segítette az európai nyelvekhez és irodalmakhoz való felzárkózást. A nyelvújítás eleinte paszszívan kezdődött, néhány író, költő közreműködésével a 18. században. A vezető természetesen Kazinczy Ferenc volt. Nemsokára nyilvánosan elkezdte az irodalmi stílus megújítását, Széphalomról irányította a munkát, így ez kis falucska lett a magyar nyelvújítás egyik központja. A nyelvújítás több volt, mint csupán nyelvünk szótári bővítése; a stílusújítást, az irodalmi nyelv kialakítását, az önálló szépirodalom alapjainak megteremtését is jelentette. Az olyan emberekről, akik újítani akartak, így írt Kazinczy: Újítani a nyelven csak annak szabad, aki a maga nyelvét nem csak tudja, hanem tanulta is, aki a régibb és újabb classikusok munkáival ismeretes. A nyelvújítási harcot tulajdonképpen két művel indította el: Poetai epistola Vitkovics Mihály barátomhoz, valamint Tövisek és Virágok. Ez utóbbi epigrammák gyűjteménye. Ezek az újítás híveinek lelkesedését váltották ki. A nyelvújítás sikere a köznyelv használatában látszódott, amely, ha jól megnézzük, még ma is tart. Milik Róbert 3. oldal
Nyelvmúzeum "JÓT, S JÓL!" Interjú Nyiri Péterrel, a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma igazgatójával tekintettük és tekintjük ezt a munkát. Kezdetben az állandó kiállítások megépítése volt a cél, hogy érdekes látnivalót tudjunk kínálni a látogatóknak. Emellett persze rendezvényeket szerveztünk, cikkekben, tanulmányokban és előadásokban vittük az új múzeum hírét. Az évek során bővült Széphalom tevékenységi köre, most már igen összetett élményt tudunk nyújtani vendégeinknek. Milik Róbert: Hogyan vált az intézmény igazgatójává? Laza testtartással, egyedi, de kifinomult humorral vezet be minket a publicisztikai műfajcsaládba. Nyiri Péter stílusában nem az a múzeumigazgató, aki hasonlít ahhoz a képhez, amely a fejünkben él az ilyen intézményvezetőkről. Tanulni jöttünk a nyelvmúzeumba, mégis, mi magunk is lazulunk, nevetünk vele ebben a néhány órában, miközben szórakozva sajátítjuk el a sajtóműfajok titkait. Modern múzeum, modern vezetővel. Ez ösztönzött arra, hogy interjút készítsek vele. Milik Róbert: Hogyan jutott el erre a pályára? Nyiri Péter: Az egyetemen magyar-német szakon végeztem, pedagógusként. Mindig is a magyar nyelv és irodalom érdekelt leginkább, a tudományos munka (a kutatás és az ismeretterjesztés is), a tanítás és a nevelés. Milik Róbert: Milyen volt a múzeum előtti élete? Nyiri Péter: Az egyetem után tanárként helyezkedtem el, majd 2008-ban a Kazinczy Társaság tagjaként bekapcsolódtam A Magyar Nyelv Múzeuma létrehozásának előkészületeibe. Később sikeresen pályáztam az intézmény muzeológusi állására, és elkezdtem a munkát ezen a különleges hangulatú helyen. Milik Róbert: Milyen volt az első pár év? Nyiri Péter: A múzeum megnyitásától kezdve Széphalmon dolgozom; 2008. április 1-jén egy szép, de üres épületbe léptünk be munkatársaimmal. Meg kellett töltenünk tartalommal az intézményt, sok feladat volt, de mi küldetésnek 4. oldal Nyiri Péter: A nyelvmúzeum 2013-ig a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeummal együtt, egy vezetés alatt működött. Fehér József igazgató úr (ő volt a mesterem a muzeológiában és a közművelődésben) irányította a munkát, 2009-től az ő helyetteseként dolgoztam, majd 2013-ban a két intézmény a Petőfi Irodalmi Múzeum külön-külön főosztálya lett, s ekkor megbíztak a széphalmi intézmény vezetésével. Milik Róbert: Milyen most a nyelvmúzeum, mennyi a látogatója? Nyiri Péter: A Magyar Nyelv Múzeuma hazánk egyetlen nyelvi múzeuma, mely Európában is különleges létesítmény. Évente mintegy 30 ezer látogató jön el hozzánk, Széphalomra, Kazinczy és a magyar nyelv otthonába. Állandó és időszakos tárlatokkal, kulturális programokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, pályázatokkal, új kutatási eredményekkel és gyönyörű természeti környezettel várunk mindenkit. Milik Róbert: Milyennek látja a múzeum jövőjét, Ön mit szeretne elérni? Nyiri Péter: Ez egy fiatal múzeum, sok még a teendő. Az a célunk, hogy Széphalom a magyar anyanyelvi művelődés egyik központja, mértékadó helyszíne legyen, egy nemzetközileg is figyelemre méltó, egyszerre hagyománytisztelő és modern (a világ változásaira igényesen válaszoló), valóban országos hatókörű intézmény legyen. Milik Róbert: Köszönöm szépen a beszélgetést! Sok sikert kívánok a további munkájához! Milik Róbert
"Tollrajz" AZ ÉLET APRÓ ÖRÖMEI Úgy állt ott, mint egy oszlop. Rendületlenül, földbegyökerezett lábbal, szálfaegyenesen. A hideg idő kikészítette beteg testét, lábát köszvény, tüdejét gyulladás támadta, szinte megfulladt a rárontó köhögésektől. Teste csontvázszerűen vékony, fakó volt. Hosszú gyapjúkabátja elrejtette állapotát a külvilágtól, de az arca árulkodott mindenről. Ez az arc elvesztette fényét, pirospozsgás színét, a szem fénytelen és merev volt, szája csüggedt és száraz, orra és füle bedagadt, hajának ősz szálai közé még vegyült egy-egy abból a gyönyörű fényes barna hajszálból, mely fiatalkorának emlékeztetője volt. Ez az arc tükrözte tulajdonosának lelkiállapotát: egy fáradt, megtört, csalódott ember arca volt ez, aki szép kastélyának erkélyén állott, s élvezte az úttalan évszaknak nevezett október gyönyörű, színpompás tájának látványát. De ez az ember nem élvezte az életet. Orvosról orvosra járt, s mind érvágást, csalánkúrát vagy valami hatástalan kuruzslómunkát javasolt, busás fizetség ellenében. A táj sem javított kedvén. Pedig gyönyörű idő volt, gyermekei játszottak, a zsellérek éppen akkor hajtották be a tehéncsordát, a madarak trilláztak; a béresek a lányok előtt prezentálták erejüket, de ez sem segített. Az időjárás szépségébe belevegyült egy-egy szél, ami a hideg, zord idők eljövetelét jelezte. A határban vészjósló felhők falták magukba a gyönyörű, kék égboltot, mint a kisgyermek a finom, tejes kenyeret a munka után. A férfi végül megmozdult: lábai lassan, ritmusosan, esdeklően mozogtak, miközben a köszvény okozta gyulladás miatt egyre jobban égtek. Arca mozgás közben egyre sápadtabb és sápadtabb lett; tüdejébe sípolva szívta a levegőt, száját résre nyitva haladt befe- lé a könyvtárába, melyet száz és száz könyv gazdagított, millió és millió kézirattal együttvéve. A sarokban kandalló ontotta pokolbéli melegét, s karosszékek vették körbe kisasztalát, melyen pennák, pergamenek, tintatartók, vázlatok foglalták el a helyüket. A férfi lassan leereszkedett karosszékébe, mely kedvence volt mind közül. Becsukta a szemét, s próbált nem a betegségére gondolni. Egyszer csak egy hang ütötte meg a fülét. Lassan kinyitotta az egyik szemét, s látta, hogy 16 éves leánya áll előtte. Vékony, gyönyörű leányzó, aki, ha elhitte, ha nem, az Ő gyermeke volt. Mindennél jobban szerette ezt az értelmes, okos leányzót, akit ő csak a Zseni becenévvel illetett, és erre a leány büszke is volt. A magyar nép szép leányzója csak így nevezte a férfi a leányát, akárhányszor eszéről, szépségéről volt szó. - Apa! Apa! a lány türelmetlenül rázta apja kezét. A férfi lassú mozdulattal elkapta a leánya karját. - Ébren vagyok mormogta. - Mi az? - Anya szól duruzsolta a zseni. Menj vacsorázni! Anya a kedvencedet főzte! - Jól van. Anyád egy rabszolgahajcsár! Majd egy mosolyt küldve a lánynak feltápászkodott. - Menj, Eugénia, szólj, hogy megyek! Aztán nehogy újra a könyvtár után szaglássz! - Igen, apám. - Eugénia arcán mosoly jelent meg. - De nem fog apám belebetegedni a sok írásba? - NEM! kiáltotta kacagva a férfi. Majd leánya kezét fogva kiballagott a konyhába. Bánhidi Bence 5. oldal
A kollégium Az emberek nagy része azt gondolja, hogy a kollégiumi élet nagyon egyszerű, pedig ez közel sem így van. A diákoknak meg kell tanulniuk gondoskodni magukról, és mindennel, amivel csak lehet, spórolni, hiszen senki sem foglalkozik velük úgy, mint előtte szüleik, családjuk. A legfontosabb, hogy a diák megtanuljon alkalmazkodni, beilleszkedni. A kollégiumi ellátás nem teljes körű, mint amilyen az otthoni volt. Az itt élő tanulók ideje nagy részét a kötelező tanulás tölti ki. A kollégiumi nevelők köteleznek a rend megtartására. Hogyha nem tartunk rendet, akkor a szabadidő megvonásával büntetnek, ami nagyon jó dolog, mert A SÁROSPATAKI ÉVEK 2014. szeptember 1-jétől 5 éven át a sárospataki kollégiumi élet részese leszek. Hasonlóképpen, mint Kazinczy Ferenc, csak annyi a különbség, hogy kétszer annyi időt töltött a sárospataki kollégiumban, mint én fogok. Nagyon tetszik, hogy autodidakta módon elsajátította az ógörög nyelvet, mert saját magától tanult meg egy nem olyan közismert nyelvet. Ezért nagyra tartom őt. Szerencsés volt, mikor a sárospataki Református Kollégium diákjaként életében először Pestre utazhatott, ahol Mária Terézia egyik bizalmasával, gróf Beleznay Miklós tábornokkal is találkozott. Szerintem ebben is hasonlítunk, mert az Árpád Vezér Gimnázium Arany János Tehetséggondozó Programja sokat fog nyújtani nekem: olyan helyekre is eljuthatok, ahol esetleg még nem jártam, de szerettem volna látogatást tenni ott. A gyermek Kazinczy Ferencet az édesapja katonának szánta, de amikor megnézte írásait, akkor megváltozott a véleménye. Sajnos, nem lehetett mellette, mikor fia a hivatása csúcsán országos ismertségre tett szert, mert hamar elhunyt. Az én pályafutásom alatt sem lesz ott az édesapám. 6. oldal Kollégium rászokunk a rutinos rendrakásra. Sokaknak nagy fájdalmat okoz a családtól való elszakadás, elválás, még ha hetente láthatjuk is szeretteinket. Sokak szerint, ha hazamennek egy hosszabb időre, nehéz újra elválni. Egy átlagos kollégista azzal kezdi a napját, hogy 6.20-kor felébresztik, de persze visszaalszik 7 óráig, aztán tisztálkodik, öltözik, elmegy reggelizni, megy fogat mosni. Ezután kezdődnek az órák. Az iskolában általában 7-8 órát kell túlélnie a diáknak. A túlélésben nagy szerepet játszik a csapatmunka. Ha ez sikerül, akkor a diákok visszacsöppennek a kollégiumi életbe. A tanulásra nincs sok ideje senkinek sem, ezért minden egyes pillanatot ki kell tudni használni. Másnapra a szilenciumi idő igen kevés egy 6-7 tantárgyból készülő diáknak. Van lehetőség a diákok erőnléti állapotának fejlesztésére is. Mint mindennek, a kolinak is van jó oldala. A koli tökéletes ismerkedésre, hiszen nincs is jobb dolog, mint a barátokkal kikapcsolódni, szórakozni. Az esti együttlét a haverokkal az egyik legjobb kikapcsolódás. Igaz, hogy a kollégiumi életnek vannak nehézségei, mégis az élet egyik legszebb szakasza. Nagy Tamás Kajuha József Bodnár Bence Nagyon sok dologban hasonlítok Kazinczy Ferencre. Kazinczy olyan helyeken járt, ahol például már én is megfordultam. Ilyen hely Sárospatak, Debrecen, Széphalom. Ő is finom és közlékeny modort hozott a családja köréből, ami segítségével könnyebben barátkozott. Becsülöm benne a munkásságát, mint például a fordításait, műveit, kéziratait, emlékiratait, levelezéseit, de ezt a képet árnyalja, hogy fogságba esett. A Martinovics-féle összeesküvés miatt 1794. december 14-én éjjel Regmecen, anyja házában elfogták, majd Budára szállították, és perbe fogták. Szabadulása után írótársai a ragaszkodás megható jeleivel üdvözölték, ebből arra lehetett következtetni, hogy szerették. Rabsága után egy ideig - kerülte a nyilvánosságot, mert szégyellte magát. Idővel azonban újra bekapcsolódott az irodalmi életbe, sőt széphalmi birtokáról - kora irodalmi központjából irányította a nyelvújítást, és részt vett a Magyar Tudós Társaság megalakításában. Megházasodott, feleségével, Török Zsófiával boldogan nevelték gyermekeiket. A fogságtól eltekintve nagyon szép életet élt. Más területen ugyan, de én is szeretnék sok sikert elérni az életben. Szilágyi Csilla Kitti
Kollégium AZ ÚJ KÖRNYEZET Visszagondolva az elmúlt tanévekre, elég sok változás történt velem ebben az évben 8. osztályos koromban az iskola legidősebb diákjai közé tartoztam, most pedig kis mazsola vagyok. Volt tanáraim szárnyaik alá vettek, és mindenben támogattak, amiben csak lehetett. Amikor beadtam a jelentkezési lapot a Sárospataki Árpád Vezér Gimnázium és Kollégiumba, akkor még nem gondoltam bele abba, hogy valóban mire is vállalkozom. De itt vagyok, és frissen, átszellemülve járok iskolába. A kolis életet elég jól viselem, de azért még hiányzik az otthoni lét, koszt és a jóéjt-puszi, amelyet édesanyámtól kaptam. Már sikerült megszoknom az itteni környezetet, és nagyjából beilleszkedtem. Mindenhez alkalmazkodom, mert tudom, hogy ez már nem az általános iskola. Itt én csak egy vagyok a sok közül. Vannak céljaim, amelyeket el szeretnék érni, és teszek is a megvalósításukért. Nehéz volt kikerülni egy faluból, ahol már megszoktam az életet, és ahol mindenki ismerte egy- Kazinczy egy pataki diák szemével Mint újdonsült sárospataki diák próbálok ismerkedni a környékkel, a várral, az itt járt híres emberekkel, mint például a Rákócziak. Most mégis inkább Kazinczyról és a sárospataki évekről szeretnék beszélni. Azért is választottam őt, mert (igaz, 245 évvel ezelőtt) ő is itt tanult, itt lakott. Kazinczy Ferenc 1759. október 27-én született Érsemjénben. mást. Most olyan helyen vagyok, ahol csak egy pár embert ismerek, de ez nem riaszt el semmitől. Az Arany János Tehetséggondozó Program nagyon sok mindent ad, ilyen például az angol nyelvvizsga, az ECDL-vizsga és a jogosítvány. A programnak köszönhetően anyagi vonzatok nélkül juthatunk el sok érdekes helyre, s ezért csak egy dolgom van, hogy tanuljak. A bennmaradós hétvégéket még nem szoktam meg teljesen, de lesz még rá elég alkalmam. Olyan helyekre járunk el ezeken a hétvégéken, ahová én soha nem jutnék el. Ha egyszer, vagyis 5 év múlva sikeresen elvégzem ezt az iskolát, akkor a Debreceni Egyetemre szeretnék menni, teológiát tanulni. Engem nagyon vonz ez a tudományág, azért, mert a hitem errefelé vezet. Visszatérve a mostani gimnáziumi életemre, azt mondhatom el erről az iskoláról, hogy kimagasló a színvonala, és elég jó a társaság. Jelenleg jól érzem magam ebben a suliban, de természetesen nem felejtettem el az általános iskolát, ahová az elmúlt években jártam és nem is fogom!, mert ha nem lettem volna ott, és nem tanultam volna, nem tanítottak volna, akkor én valószínűleg nem lennék itt. Köszönöm a volt tanáraimnak az elért eredményeimet, és előre köszönöm a mostani pedagógusaimnak azt, amit majd el fogok érni! Horváth Alexandra Ő volt a legidősebb a családban. Hét testvérével és szüleivel élt Alsóregmecen. Tízéves korában került a sárospataki kollégiumba, ahol 11 évig tanult. A diákévek végére jogász és teológiai végzettséget szerzett. Nem csak a magyar nyelv szépsége vonzotta. Az ógörög nyelvet például autodidakta módon, azaz magától fejlesztette tökéletesre. A francia nyelvet pedig egy katonatiszttől sajátította el. Ezekről az éveiről nem sokat tudunk, de biztosan tetszett neki a Bodrog közelsége, a vár, a város és környéke szépsége, hiszen ezek a dolgok engem is megfogtak. A kollégium valószínűleg szigorúbb volt, mint manapság, de bizonyára élvezte. Habár több könyvet is írt, mégis nyelvújítóként vált ismertté. Nekem azért is különösen fontos a neve, mert mádi vagyok, és ő gyakran megfordult itt is, hiszen volt szőlőterülete, kertje és háza a faluban. A szőlőgazdálkodással nem volt szerencséje, mivel hol a jégeső verte el a területet, hol a villám csapott bele, egyszóval meggyűlt vele a baja. A kert ahol 2009-ben emlékművet állítottak a nyelvújító tiszteletére - akkoriban biztos sokkal szebb volt, bár most is nagyon gondozott: gyönyörű fák, virágos területek. Mi, mádiak minden év október 27-én kisétálunk az emlékszobrához, és megemlékezünk róla. Remélem, ez a hagyomány örökké fennmarad. Hideg Balázs 7. oldal
EGY BENNMARADÓS HÉTVÉGE; Az októberi bennmaradós hétvégén rengeteg élménnyel lettünk gazdagabbak. Szombat reggel hosszas, három és félórás buszozás után megérkeztünk Magyarország fővárosába, BUDAPESTRE. Legelőször a Csodák Palotájába látogattunk el. Nagyon sok érdekesség, látványosság várt ott ránk. Személy szerint én már öt éve voltam ott, de azóta nagyon sok minden megváltozott. Rengeteg különleges tárgyat szereztek be, és sok régebben látottat vittek el. Mivel egy épületben volt vele, ezért utána egyből elmentünk a Tropicariumba. Az a rengeteg akvárium, hal, korallzátonyok tömkelege, az valami csodálatos volt. Nagyon érdekes volt a medúzasimogatás, az esőerdő, azon belül a krokodil, a híd a trópusi fák alatt. Viszont a legnagyobb különlegesség az volt, amikor az alagútban a cápák átúsztak a fejünk felett. Miután végeztünk a Tropicariumban, felszálltunk a buszra, és elindultunk szállásunk felé. Megérkezésünk után először elsétáltunk a közeli bevásárlóközpontba, amiben nagyjából 1 órát töltöttünk. Ezután visszaérkeztünk a szállásunkra, és vacsora után birtokba is vettük a szobáinkat. Fél hét körül osztályfőnökünk nagy dühére késve értünk a gyülekezőhelyre. A késésért alapos dorgálást kaptunk. Ezek után megérkeztünk a Fővárosi Nagycirkuszba, és megkaptuk belépőjegyeinket. Nemsokára el is kezdődött a műsor, amiben szavakkal le nem írható mutatványokat láttunk különböző országok artistáitól. 8. oldal Budapest, de csodás! Ahogyan vége lett az előadásnak visszatértünk a kollégiumi szállásunkra, hogy kipihenjük a nap fáradalmait. Szokás szerint villanyoltás után aligha akartunk aludni, tele voltunk élményekkel, amit természetesen meg kellett beszélni, ezért mindenki fent volt késő estig. S másnap reggel a reggeli után ellátogattunk a Fővárosi Állatkertbe. Sajnos viszonylag kevés időt kaptunk egy akkora terület végigjárására és megnézésére. Volt ott mindenféle állat, kicsi és nagy, vízi és szárazföldi. Az osztály tagjai kisebb csoportokra válva végignézték azt a részét az állatkertnek, amely őket a legjobban érdekelte. Délre mindenki befejezte a nézelődést, és elindultunk ebédelni. Végül a hazafelé utazás vette kezdetét. Az autóbuszon hol aludtunk, hol hülyéskedtünk. Amint visszaértünk második otthonunkba, elkezdődött egy újabb hosszú és nehéz hét a kollégiumban. Sárossi Patrik Türk Áron
Budapest, de csodás! CSODÁS BUDAPEST mindennapi előadást láthattak a tanulók. Voltak artisták, bohócok, állatok. Le voltak nyűgözve a gyerekek. Elmondásuk szerint olyan volt ott ülni, mintha egy pillanatra újra kisgyerekek lettek volna. Káprázatos előadást nyújtottak a szereplők. Lassan elindultak hazafelé. Egy csodálatos hétvégét töltöttek a csodákkal teli helyen. Rengeteg élménnyel gazdagodtak. Visszafelé megbeszélték, kinek mi tetszett. Így hamar eltelt a hazafelé tartó út. Visszaérkeztek arra a helyre, ahol a varázslóval találkoztak. Megálltak, és amikor a tanulók meg akarták köszönni, hogy segített nekik, az öregember elvarázsolta a csapatot, hogy ne emlékezzenek, hol is volt az a Seholország. Így végződik az én mesém, mintha soha meg sem történt volna. A legutóbbi okótberi hétvégén a 9/AJTP tanulóit elbűvölte a Csodák Palotája. Ez a hely ŐRÜLETES! Hihetetlen élményekkel gazdagodtam. Egy pici ízelítőt azért ti is kaptok az élményekből. Akik kedvelik a kosárlabdát, azok kéz nélkül próbálhatnak bejuttatni egy labdát a kosárba. Higgyétek el, nem egyszerű, de nekem sikerült! FIÚK! A lövöldözést is ki lehet próbálni, természetesen nem pisztollyal, és nem egymással!!! A falon lévő lyukakba kell beletalálni nekem ez volt a kedvencem. Akik szeretnek csalódni az optikában, azoknak is van bőven látnivaló! Engem személy szerint a hipnotizálásra emlékeztetett, mert ami előtte nem mozgott, utána igen. (Erről többet nem mesélek, maradjon rejtély addig, amíg meg nem nézitek Ti is) Akiket jobban érdekelnek a Bolygók és a Naprendszer, ők is betekinthetnek az Űrbe, és több mindent megtudhatnak a bolygókról, az űrutazásokról, és bekerülhetnek egy igazi Holdjáróba, és egyéb érdekes játékokkal is játszhatnak. Megtudhatjátok, hogy mennyire jó, illetve rossz a reflexeteket. Aki pedig nem fél a tükörképétől, keresztülmehet a tükörtermen is. Ha ott jártok, el ne tévedjetek! A szerencsések bepillanthatnak abba, hogyan működik a pupillájuk. Én nagyon örülök, hogy ezt láthattam. Aki tud, feltétlenül menjen el erre a csodálatos interaktív kiállításra! A vidám szórakozás garantált!!! Dakos Dóra A MESEBELI CIRKUSZ Egyszer volt, hol nem volt, az égkék tengeren is túl, hol a madár se jár, Seholországban volt egy híres, nevezetes cirkusz. Egyszer egy bátor, vidám, jókedvű osztály elszánta magát, hogy meglátogatja. Fel is kerekedtek, keresték, kutatták, de nem találták. Igen elkeseredtek, már hazafelé indultak, mikor találkoztak egy varázslóval. Elmesélték, hová tartanak. A varázsló felajánlotta, hogy megmutatja nekik az utat Seholországba. Elindultak, és nem is gondolták volna, hogy ilyen közel van hozzájuk ez a táj. Átlépve az országhatárt egyből a cirkuszba mentek. Ahogy mentek, mendegéltek, a varázsló minden látványosságot megmutatott a diákoknak. Egyszer csak arra lettek figyelmesek, hogy egy hatalmas repülő elé értek. A varázsló megszólalt: - Na, gyerekek meg is érkeztünk volna! Ez a híres-nevezetes Cirkusz. Mindenki ámulattal nézte, milyen hatalmas. Mikor beléptek, egy vörös szőnyeg vezette őket a helyükre. Elfoglalták a székeiket, és hamarosan elkezdődött az előadás. Hirtelen minden elsötétült. Síri csend volt a nézőtéren. Mindenki izgatottan várta, mi fog történni, s mire azt végiggondolták volna, egy káprázatos lézerbemutató vette kezdetét. Nem Borza Berill ZÉRÓ GRAVITÁCIÓ A repülő cirkusz Több alkalommal jártunk már Budapesten, de a Fővárosi Nagycirkuszban még nem. Megdöbbentő és lélegzetelállító produkciókat láttunk. A hely varázsa más volt, mint a többi cirkuszé, mert hihetetlen tehetséggel ragadtattak el minket az előadók. Voltak vicces, gyönyörű és meghökkentő előadások. Félelmet váltott ki belőlünk, amikor a híres Stauberti testvérpár férfi tagja egy kb. 3 m-es és 10 cm vastagságú csővel a homlokán képes volt megtartani a cső végén egyensúlyozó lánytestvérét. Aztán Bobylev, a bohóc oldotta a feszültséget, egyébként ő többször is szerepelt a műsor alatt. Nagyon jól szórakoztunk rajta. A produkciói viccesek és váratlanok voltak. Amikor véget ért a műsorszáma, nem akartuk, hogy elmenjen. Nevettünk volna még rajta pár óráig. Fantasztikus, félelmetes, csodálatos, humoros mutatványokat láthattunk. Ezek mellett viszont kissé hiányoltuk az állatokat a műsorból. Ennek ellenére nagyon jól éreztük magunkat. Irigylésre méltó volt, ahogy az előadók a produkció után széles mosollyal arcukon meghajoltak. A cirkusz büféjében jó volt a kiszolgálás, és az alkalmazottak kedvesen, örömmel segítettek mindenben. Mindenkinek bátran ajánljuk a repülő cirkuszt. Mi nem bántuk meg, hogy elmentünk, és szerintünk más sem fogja. Budai Fatima Szalánczi Anikó Gulyás Mária 9. oldal
A PETŐFI IRODALMI MÚZEUM BEMUTATÁSA Intézménytörténet A Petőfi Társaság kezdeményezésére 1909-ben megalakult a Petőfi-ház, ahol kiállítás és kutatóhely működött, Jókai Mórnak a vejével, Feszty Árpáddal közös Bajza utcai házában, ami egyben a Jókai-emlékeknek is őrzője, ápolója volt. 1945-ben bombatalálat érte a Petőfi-házat, ezért a gyűjtemény a Budapesti Történeti Múzeumba került. Nekik a feladatuk az volt, hogy korszerűsítsék a hagyatékot, emellett az is, hogy színesebbé tegyék a gyűjteményt. A Petőfi Ház az 1950-es évek elejétől Petőfi és Jókai mellett JózsefAttilának és Ady Endrének a dokumentumait is gyűjtötte, ennek következtében kinőtte saját kereteit, ez a helyzet önálló irodalmi múzeum létrehozását tette szükségessé. A múzeumot magát, (a Petőfi Irodalmi Múzeumot) 1954-ben hozták létre. A Petőfi Múzeum 1998-ig a Magyar Nemzeti Múzeum és a Budapesti Történeti Múzeum munka- és raktárhelyiségével osztozott. A Petőfi Irodalmi Múzeum a kortárs irodalmi központ megszüntetése után 2000-ben a Károlyi Palota Kulturális Központ része lett. Károlyi Palota A Károlyi Palota története a török hódoltság alól való felszabadulásig vezethető vissza. A Károlyi család tulajdonába 1 0. oldal Budapest, de csodás! 1768-ban került. Károlyi György bővítette, modernizálta a ma ismert klasszicista épületet. A palota híres volt fényes estélyeiről, ahol Liszt Ferenc is zongorázott. A szabadságharc után Haynau itt alakította ki hadiszállását. A XX. század elején Károlyi Mihály az istállók egy részének helyére autógarázst építtetett. 1928-ban a főváros vásárolta meg az épületet, s 1957-ben nyílt meg benne a Petőfi Irodalmi Múzeum. Benyomásunk a Petőfi-kiállítással kapcsolatban Az 5 teremből álló kiállításra 34-en kíváncsian mentünk be, mert Petőfit már ismertük általános iskolai tanulmányainkból. Először meghallgattunk néhány fontos tudnivalót, majd játékos feladatok keretében végigjárhattuk magát a kiállítást is. Úgy gondoljuk, hogy a tárlatvezetés nagyon jó, részletes volt, s sok érdekességeket láthattunk, hallhattunk. A kiállítás látványos, multimédiás eszközökkel hozza közel a látogatókhoz a korszak légkörét, szereplőit, Petőfi fontos pillanatainak hangulatát (gyermekkorát, diákéveit, vándoréletét, Pestre való érkezését, fővárosi életét). Mindenkinek ajánljuk, hogy életében legalább egyszer látogasson el a Petőfi Irodalmi Múzeumba. Czinke Ágnes Hornyák Kinga
Budapest, de csodás! REJTVÉNY Ha megfejted az irodalmi rejtvényt, megtalálod az alábbi Petőfi Sándor-vers első mondatát! nem mondom meg; Ha megmondom: rám ismernek. Pedig ha rám ismernének? Legalább is felkötnének. Nincs a fokos a kezemben, Hogyha kéne verekednem; Nyerges lovam messze legel, Nem t'ok futni, ha futni kell. Hogy is tudnék futni mostan? Mikor a fejem televan; Nem csak fejem, de szívem is A bor meg a leány hamis. Ha elhagyom galambomat, Kialuszom mámoromat, S rajtam ütnek a hadnagyok: Majd megmondom, hogy ki vagyok! Aki büszke hivatására Egy állatkerti séta kellemes őszi program. A sárospataki diákok is ámulattal figyelték az állatokat. Valakinek azonban ez nem kikapcsolódás, hanem feladat. Ők a gondozók, akik nemcsak kötelességként, hanem hivatásként élik meg az állatkerti munkát. E fogságban élő állatok tőlük függnek. Velük, a gondozókkal elegyedtünk szóba. Baráth Eszter: Hány éve dolgozik a Fővárosi Állatkertben? Gondozó: Ez a nagy múltú állatkert 1752-ben nyitotta meg kapuit; nagyon büszke voltam, amikor 1996-ban megkezdhettem itt a munkát. Lódi Dalma: Ön szerint mi a legnehezebb az állatok gondozásában? Gondozó: Szerintem a legnagyobb kihívás a kölykök elválasztása az anyjuktól. Ugyanis miután a kicsiket áthelyezzük, az anyaállatnál általában fura viselkedést tapasztalhatunk. Barna Zsófia: Ez a viselkedés milyen típusú állatoknál tapasztalható? Gondozó: Főként a nagymacskáknál: az oroszlánnál, tigrisnél, gepárdnál. Lódi Dalma: Ön milyen típusú állatokhoz ragaszkodik leginkább? Gondozó: Az én személyes kedvencem a barna medve. Baráth Eszter: Miért pont a medve? Gondozó: Könnyen betanítható, de egyben veszélyes is. Barna Zsófia: Mi volt a legszebb élménye az eddig itt töltött évek alatt? Gondozó: Igazából nekem egy pandás történet tetszett a legjobban. Az állat felmászott a fára egy bambuszlevélért, és megpróbálta elérni. Elvesztette egyensúlyát, és leesett a fáról. A panda addig próbálkozott újra és újra, amíg el nem érte és meg nem ette. Nagyon kitartó volt. Barna Zsófia: Nagyon szépen köszönjük az információkat, és további jó munkát kívánunk! Baráth Eszter Lódi Dalma Barna Zsófia 1. Ebben a városban keresztelték, és mivel pontosabb adatokat nem ismerünk, ezt tekintjük szülővárosának. 2. Eredeti vezetékneve, amit valószínűleg Pápán töltött évei alatt változtatott meg. 3.. közben, annak a versnek a címe, melyben az 183940-es katonaévek emlékét írja meg, amikor zöld hajtókás, sárga pitykés közlegény - ként szolgált az ezredben. 4. Károlyváros és Sopron mellett ebben a városban is megfordult a 48. Gollner-féle gyalogezreddel, és itt súlyosan meg is betegedett. 5... Gábor: ünnepelt reformkori színész, Petőfi barátja és példaképe is volt. 6. Ez volt Petőfi egyik álneve, amit vándorszínész évei alatt használt. 7. Nászútjuk után ebbe az utcába költöztek Pesten feleségével. 8. Evőeszköz, melyet Petőfi jó barátjának, Arany Jánosnak adott emlékbe. 9. 1848 március-áprilisában az. társszerkesztője Jókaival. 10. Petőfi fiának keresztneve. 1 1. oldal
Kassák nyomán Budapest, de csodás! NYELVI HUMOR A mai modern újságíró zarándokhelye a Kassák Múzeum. Az állandó kiállításban Kassák Lajos életét nagy hatású folyóiratai révén ismerheti meg a közönség. Az író, költő, lapszerkesztő és tipográfus folyóiratai tartalmukban és külső jegyeikben is színvonalas fórumot teremtettek a magyar modern művészet számára, egyenrangúvá téve azt más európai kultúráéval. Ezért a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében ide is ellátogattak az ÁVG fiatal diákújságírói. Dobó Gábor az avantgárdról és hazai vezéralakjáról, Kassákról beszélt a diákoknak. Kassák Lajos szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységét, közéleti szerepét korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművészeti alkotások által követték végig a fiatalok. Az ember alapvető igénye a játék, mely örömöt ad és gyógyít, viselkedési formákra nevel, erőt nyújt és ösztönöz, szórakoztat és közösséget teremt. Ilyen örömforrás a nyelvi humor is. A Kassák Múzeum a GOOD DESIGN díjat és a RED DOT dizájn díjat is birtokolja. 1 2. oldal Oly gazdag és oly kiválólag sajátságos adománya a humorra ritka népnek van, mint a magyar népnek. Jókai Mór
Kedvünkre MICIMACKÓ VÁRATLAN KALANDJA (Modern mese) Micimackó reggel szokása szerint 5 óra 45 perckor kelt fel, megitta a szokásos kávéját, megette a zsíros kenyerét, majd 1 bödön mézet. Felkapta a bukósisakot, bement a garázsba, beindította a SIMSON-t ( érdekes, hogy hidegen pöccre indult). Mikor már az út felénél tartott, kifogyott a benzin, és a motor leállt. Szerencsére kb. 300 méterre volt egy benzinkút, és eltolta. Miután megtankolt, és fizetés után kijött a benzinkútról, egy levelet és egy mobiltelefont talált az ülésen. Ez volt ráírva: Add el a SIMSON-t, különben felgyújtom a házad. A telefonon csak minket tudsz hívni! Micimackó kétségbeesetten a saját mobiljáról felhívta a főnökét, és azt mondta, hogy a héten nem megy be dolgozni. Éppen indította volna be a motort, de nem indult, ezért haza kellett tolnia. Mikor hazaért, az ajtó előtt egy kulcsot és egy újabb levelet talált. A levélben ez állt: Menj be a Bödönbankba, és a 7-es számú széfből vedd ki a könyvet! Megjegyzés: a záron lakat van. Este Micimackó nem tudott aludni. Másnap reggel bement a bankba, kihozta a könyvet, amin ez állt: 1. Jófogás.hu / regisztráció 2. Hirdetésfeladás Erre az oldalra kell feltenned a motort! Micimackó nehéz döntés előtt állt, de sajnos meg kellett válnia szeretett SIMSON-jától. Este fel is rakta a Jófogás.hu-ra, és reggel meg is jött az üzenete. Micimackó utoljára még ment egy kört a SIMSON-nal és könnyes szemmel adta fel a postán. Este befeküdt a virágoskertbe, amikor éppen telihold volt, és egy hullócsillagot látott. Azt kívánta, hogy bárcsak visszakaphatná a SIMSON-t. Lefeküdt aludni, és reggelre csoda történt. A garázsban ott állt a SIMSON, sokkal jobb és újabb állapotban volt. Új gyöngyházmetál-fekete színű lett, és 60/4-es hengert kapott. Az ülésen ez az üzenet állt: Tessék, a születésnapi ajándékod! Ma 8 órától buli a tölgyfában! By: Malacka Ekkor Micimackónak eszébe jutott, hogy ma van a születésnapja. Este 6 óra 30 perckor odaért a tölgyfába, és megköszönte Malackának az ajándékot! Nagy Petra Kovács Martin Kelemen Gergő 1 3. oldal
Nyelvmúzeumi Napló Nyelvlesen Megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma új kiállítása lítások tekintetében megtöltöttük a nyelvmúzeumot. Azóta eltelt három és fél év, fenntartóváltás történt (2013 elejétől a nyelvmúzeum a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztálya), és lehetőség nyílt arra, hogy új állandó tárlatunk legyen. E döntés (a körülményeket kihasználva) szükségszerű volt (mert A magyar szó világa állaga folyamatosan romlott; s bizonyos idő elteltével, az elvárások változásával az állandó kiállításokat is lehet, kell cserélni), és afféle hiánypótlásként értelmezendő. Hiányzott ugyanis Széphalomról egy a mai igényeknek megfelelően valóban interaktív tárlat, egy olyan kiállítási játéktér, amely segíti és erősíti az intézmény gazdagodó múzeumpedagógiai programját, közművelődési tevékenységét; azt a törekvését, hogy a nyelvmúzeum az anyanyelvi ismeretterjesztés élményszerű, új megoldásokat alkalmazó, a nyelvi és kulturális öröm már-már elfeledett szépségeibe, lelki-szellemi erőterébe vezesse be a látogatókat. Elsősorban a fiatalokat, akiknek a jövő szempontjából Amikor 2008. április 23-án (hat esztendeje) megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma, három időszakos kiállítással indult meg a munka. Abban az évben ősszel aztán átadtuk A magyar szó világa című tárlatot, az első állandó bemutatót. Ezt követte 2010 szeptemberében a Titkok titka, s ezzel a kiál- talán a legnagyobb szükségük van erre, de persze az élethosszig tartó anyanyelvtanulás jegyében minden korosztály számára. Így, e célokkal, a Petőfi Irodalmi Múzeum sok évtizedes muzeológiai (és múzeumpedagógiai) tapasztalatait felhasználva és a helyi adottságokat (a hely szellemét, a részben spontán módon, részben művelődési munka révén öröklődő és továbbvitt hagyományokat) figyelembe véve született meg a Nyelvlesen. Kalandozások a nyelv körül című új ál1 4. oldal
Nyelvmúzeumi Napló landó kiállítás. A tárlat egyedülálló a hazai muzeológiában, több szempontból is. Egy újszerű, a mai, a számítógépes kalandjátékokhoz szokott fiataloknak is élményszerű, szerepjátékos detektívkedést nyújt a kiállítás, amely narratívájával, felkínált, játékra és cselekvésre hívó történetével szervesen igazodik a hely szelleméhez. Kazinczy korát és életét idézi meg a tárlat, azt a szellemiséget, amely a nyelvújítást jellemezte. Eltűnt az Ortológus és neológus legújabb kézirata egy tűzvészben, Széphalmon, s a házigazda, Kazinczy Ferenc három fiatalt kér meg arra, hogy segítsenek neki megkeresni az elveszett dokumentumot. Kazinczy Eugénia (a nagy nyelvújító második leánya), ifjabb Wesselényi Miklós és Kőrösi Csoma Sándor indul útnak, hogy megtalálja a művet. A látogató az ő szerepükben (egyiküket kiválasztva) járja végig a tárlatot, a négy állomást (Dolgozószoba, Fogadó, Gyűjtemény, Páholy), miközben izgalmas feladatokat (titkosírás, súlymérés, dominójáték, körzős mérés, sakklépések stb.) old meg, s így halad, lépésről lépésre, a megfejtés felé, végül külső helyszíneket, összességében magát az egész Kazinczy-kertet birtokba véve. Széphalmon állt a Kazinczy-kúria, a nyelvmúzeum pedig Kazinczy egykori gyümölcsöskertje helyén épült, ott, ahol Kazinczy Eugénia bizonyosan szaladgált gyermekkorában. S bár nem kifejezetten a széphalmi mester dolgozószobáját jeleníti meg a kiállítás, hanem egy Kazinczy korabeli dolgozószobát, onnan éppen úgy Fizsi, az első Kazinczy-gyermek sírjára (s most már a szülők sírjára is) lehet látni, miként Kazinczy egykori dolgozószobájából (a mai Emlékcsarnok helyén volt). Minden tekintetben és vonatkozásban a leghitelesebb helyre került hát ez a kiállítás. Amely ugyanakkor új tudományos eredményeket is felhasz- nál (tulajdonképpen felhasznált már a megjelenés előtt), hiszen a színes táblákon kínált információk között a Kazinczy-kor küzdelmeiről, a nyelvújításról is beszámolunk, de már egy árnyaltabb képet rajzolva, az eddig ismert éles ortológus-neológus szembenállást felülírva, átértelmezve, (elsősorban Czifra Mariann munkája nyomán). A három karakter is a nyelvújítás korának, magának tevékenységnek az összetettségét jelképezi, hiszen nyelvünk megújításának, a neológiának éppúgy része volt politikai hevület és cselekvőerő (ifjabb Wesselényi Miklós), mint a tudós, fegyelmezett és kitartást követelő, széles látókörű hozzáállás (Kőrösi Csoma Sándor) és a kultúra és művészetek, az anyanyelv, a nyelv szelleme iránti érzékenység, ösztönös fogékonyság (Kazinczy Eugénia). A tárlat a tudományos ismeretterjesztés jegyében olvasmányos, közérthető, a fiatalok által is befogadható módon és nyelven szól a nyelvtudományról, általában a nyelvről a nyelvelsajátítástól a legmodernebb kommunikációs formákig. A tárlat nyelvész kurátora Rabec István volt, irodalomtörténész kurátora, a kiállítás felelőse és kitalálója pedig Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályvezetője. A terveket Mihalkov György látványtervező öntötte formába, varázsolta fizikai-tárgyi valósággá. A játékok Rozbroy Viktor múzeumpedagógus fantáziáját dicsérik. Ez az alapvetően múzeumpedagógiai szerkezetű és jellegű kiállítás jelentősen gazdagítja a nyelvmúzeumot, bővíti lehetőségeit, még különlegesebbé (sok tekintetben úttörővé, kezdeményezővé) teszi Széphalmot. Mindezek alapján A Magyar Nyelv Múzeuma ismét közelebb került ahhoz, hogy a hazai anyanyelvi művelődés központja legyen. Nyiri Péter "Íróink és olvasóink száma mindinkább szaporodék, és ha az ügynek új munkás barátja tűne fel, kicsinységgel ugyan talán, talán egy alkalmi verssel, de amely lelket mutata s reménységet hagyot, hogy az író ott meg nem áll, mely öröm vala mindenfelé! mint repülve az új név egy szájról más szájra! az új társ felkeresé a régibbeket s a régibbek kiterjesztett karral jövének az új elébe; leveleinkben tézénk egymást, mint a rómaiak, hogy a külvilág nyűgétől megszabadulhassunk. Jobb lélek kezde szárnyallani a közügy mezején, s most közelíte igazán a várva várt reggel." (Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete) 1 5. oldal
MAZSOLAAVATÓ Az avató előtti napon mi, a 9/AJTP tanulói egy fárasztó délelőtt után ellátogattunk a széphalmi Magyar Nyelv Múzeumába. Ott egy interaktív tárlatot láttunk, amelynek a neve: Nyelvlesen. Játékosan tanultunk Kazinczy életéről, családjáról és munkájáról. Az élményekben gazdag és humoros program után elindultunk egy hangulatos étterembe, ahol a nagy nevetés közepette azért ettünk is, de nagyobbrészt a hasizmunkon dolgoztunk, mert a mottónk: Kockás hasat akarsz? Nevess Te is! Heti élmény A nagy hercehurca után elérkezett a várva várt pillanat. Felsorakoztak a csoportok. Izgalmas percek következtek. A két műsorvezető felkonferálta a zsűriket és a csapatokat, akik nem mások voltak, mint a 7. a, a 9/AJTP, a 9. c, és a 9. NYEK. A 7. a a Marvel-képregények szuperhőseinek öltözött be. A miénkre még kitérünk A 9. c a Bosszúállók című film táncos verzióját adta elő. A 9. NYEK-től pedig a Star Wars parodizálását láthattuk. A mi feladatunk, alaptörténetünk az volt, hogy Rozsomák papa be akarta íratni fiát, Rozsomákot az Árpád Mutánsképzőbe. Xavier professzor körbevezette az apát és fiát a lenyűgöző helyen, ahol bemutatta a tehetséges és kevésbé tehetséges tanoncokat. Voltak, akik át tudtak kúszni a falon, és voltak, akik nekimentek a falnak. Jár ide olyan diák is, aki tudott táncolni, és aki azt hitte, hogy tud (pedig nem). A különleges tehetségek között volt például vízen járó is, aki Michael Jacksont megszégyenítő táncmozdulatokkal hasított a vízen, de egy elvétett lépés miatt hatalmasat bukott. Aztán megjelent Ő Pikachu! De felvilágosítottuk! Ez nem az a műsor! Elérkezett a mazsolaavató. Nem, várjunk csak! Ne ugorjunk ennyire előre! Nagyon nagy tapsot kérünk az osztálynak, mivel 2 nappal a NAGY NAP előtt kezdtünk el mindent. Mi az X-Men témát kaptuk, ebből egy jelenetet kellett eljátszanunk. Az első dolgunk a szereposztás volt, aztán a jelmezek beszerzése. A próbák nagyon is jó hangulatban teltek el. A néhány nézeteltérés, nehézség ellenére egész frappáns műsort hoztunk össze. Az avató előtt egy órával mindenki elkezdett készülődni. Nagy sürgés-forgás volt a ruhák elkészítésében, aránylag normális felöltözködésben. Na, jó, kicsit sem volt normális a kinézetünk. Ki pelenkában, ki cumival a szájában, ki borostás arccal, ki farkaskarmokkal volt felszerelkezve. A sminkelés közben mivel mindent a kollégiumi szobában hagytunk egyvalaki rohangált fel-alá (szegény!). A többiek nem akartak egy helyben maradni, és a frizurák...! Talán a kezeken több hajzselé volt, mint Rozsomák haján. De a legjobb sminket Pikachunk kapta. 1 6. oldal A bemutatók és az izgalmas feladatok után felesküdtünk, hogy az Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium rendes, szorgalmas és tisztelettudó diákjai leszünk. Szerintünk minden felavatott mazsola nevében elmondhatjuk, hogy vicces és kellemes emlékként fogunk visszatekinteni erre a napra. Sztankó Vivien Fodor Anna Stempely Anna Stella