In memóriám M A KARA György (1909-1987)

Parasit hang. 21. 108«In memóriám M A KARA György (1909-1987) Dr. JANKÓ Mária Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest "In memóriám György Makara' (1909-1987)" - Jankó, M. - Parasit, hung., 21: 5-11. 1988. ABSTRACT. Commemoration of Dr. György MAKARA, former head of Department of Parasitology of the National Institute of Public Health in Budapest, and member of the Presidium of the Hungarian Society of Parasitologists. KEY WORDS. Obituary, biography, scientific activities. "... Nem elég a célt látni, Járható utja kell! Nem elég útra lelni, az úton menni kell! Egyedül is! Elsőnek, elol indulni el! Nem elég elindulni, de mást is hívni kell! S csak az hívjon magával, aki vezetni mer!..." (Váci Mihály ) Életének 78. évében 1987. december 27-én hosszú betegség után elhunyt dr. MAKARA György, az Országos Közegészségügyi Intézet nyugalmazott osztályvezető főorvosa. Kolozsváron született és középiskolai tanulmányai után a Pázmány Péter Tudományegyetemre iratkozott be. Az orvosi hivatás választásában a sebész egyetemi tanár édesapa példája minden bizonnyal döntő szerepet játszott. 1933-ban szerzett orvosi diplomát és 1934-ben az Országos Közegészségügyi Intézet Parazitológiai osztályára nyert felvételt. LORINCZ Ferenc dr., az osztály akkori vezetője MAKA RA György 75. születésnapja tiszteletére rendezett tudományos ülés köszöntőjében a következő szavakkal indokolta a fiatal munkatársra eső választását, illetve méltatta korai munkásságát: "A vele való első ismerkedő beszélgetés bennem igen jó benyomást hagyott; világos fogalmazási!, jól tájékozott, határozottan a kutató munka felé inklináló fiatal ember volt. H a mai kiderült, hogy kitűnő memóriája, lényeglátó készsége és jó emberismerete, kritikai érzéke éppen a magunk alapító munkájára tette őt alkalmassá. " LORINCZ professzor kitűnő meglátását igazolta MAKARA György életpályája. Tudományos munkája felölelte a humán parazitológia, valamint az orvosi entomológia egész területét. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a fertőtlenítés - sterilizálás, továbbá a gombatoxikológia tárgykörében is. Parazitológiai pályafutása szerencsésen indult, mivel fiatalon, fogékony fejjel jutott el a kor tudományának jelentős központjaiba. Hosszabb időt töltött az Egyesült Államokban és járt Európa számos országában. A külföldön szerzett ismeretek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy hazatérve részt vállalhasson a bélparaziták magyarországi előfordulásának felmérésében, teripfiési módjaik tisztázásában, az adéquat diagnosztikai módszerek kiválasztásában,

a féregűző kúrák kidolgozásában. Munkásságának ebből az időszakából a melegbányáinkban előforduló Ancylostoma duodenale fertőzések felderítésére, a fertőzöttség fennállását befolyásoló tényezők vizsgálatára, majd az ancylostomiasis hazai felszámolására irányuló tevékenysége emelhető ki. Bekapcsolódott az 1933-ban megkezdett széles körű malariológiai munkába, közreműködött a betegség földrajzi előfordulását, laboratóriumi diagnosztikájának bevezetését és gyógyszeres kezelésének kidolgozását meghatározó feladatokban. A Plasmodiumot átvivő szúnyogfaj tisztázásában és a szúnyogtenyészőhelyek megszüntetését célzó munkákban*ís jelentós részt vállalt. Több fejezetet írt a LORINCZ Ferenc szerkesztésében megjelent "Az ancylostomiasis (bányász-aszály) kérdésének mai állása Magyarországon" és "A maláriáról" című könyvekben. 1936-ban kapott megbízást az osztály vezetésére. Klinikusokkal együttműködve kutatásokat végzett az amoebiasis, a giardiasis és a trichomoniasis kórképeinek tisztázására. Ezirányú munkái jelentős mértékben hozzájárultak a parazitózisok iránti érdeklődés felkeltéséhez. Vezetése alatt szélesedett ki a már korábban megkezdett orvosi entomológiai munka is. E területen folytatott kutatásainak és gyakorlati munkáinak eredményeit MIHÁLYI Ferenccel közösen 1943-ban irt "Rovarok és betegségek" című monográfiában foglalta össze. MAKARA György intenzív parazitológiai tevékenysége 1945-ben megszakadt. A Népjóléti Minisztériumban nyert beosztást, ahol feladatát a közegészségügyi irányító munka, a járványok elleni küzdelem képezte. Nevéhez fűződik a kiütéses tífusz eradikációjának megszervezése és sikeres végrehajtása a fővárosban, valamint a DDT bevezetése az egészségre káros rovarok elleni védekezésben. Rövid megszakítás után tért vissza a parazitológia területére és a Fővárosi KÖJÁL osztályvezetőjeként folytatta a parazitózisok elleni küzdelmet. Több évtizedes munkájának eredményeit és tapasztalatait foglalta össze 1966-ban a "Parazitás bélbetegségek" címti könyvében. Időközben hazánknak a trópusi országokkal való kapcsolata bővült, mely a trópusi parazitőzisokkal való intenzív foglalkozást indokolta. MAKARA György e téren is élen járt. Munkája, irodalmi ismeretei, valamint személyes tapasztalatai alapján tájékoztatót állított össze 19 63- ban "Az egészség megőrzése a trópusokon" címmel, hasznos tanácsokkal ellátva a trópusi területekre utazókat egészségük megőrzése érdekében. Később több fejezetet irt a VÁRNAI Ferenc szerkesztésében kiadott "Trópusi betegségek" című könyvben. 1966-ban tér vissza újból az Országos Közegészségügyi Intézetbe az általa elgondolt és létrehozott Fertőtlenítéskutató - DDD osztály élére és 1970-ben innen ment saját kérésére nyugdíjba. Az orvosi entomológia klasszikus problémakörét kiszélesítve dolgozta ki az egészségügyi kártevők elleni védekezés jelenlegi rendszerét és módszertanát, valamint a központi kutatás és irányítás szervezetét. Országos szervező és irányító munkájának eredményeként alakultak meg a Megyei KÖJÁL-ok járványügyi osztályának keretében működő DDD-csoportok. E szakterületen belül a korszerű irtószerek hatékonyságának és toxikológiájának kutatásával, valamint ezek hazai adaptációjával foglalkozott. Nevéhez fűződik a később sikeresen végrehajtott patkánymentesítési akció, a deratizáció hazai megvalósításának gondolata, illetve a rendszeres csípőszúnyogirtás és az élelmiszerparaziták vizsgálatának megszervezése. Tudományos munkásságát részben önálló monográfiában, részben könyvfejezetekben foglalta össze. 1955-ben "Védekezés az élelmiszerkártevők ellen" című munkája jelent meg. 1962-ben "Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatói a rovarok és rágcsálók elleni védekezésről" címmel megjelent sorozat egyes számaiban szerzőként vagy lektorként működött közre. 19 65- ben EICHLER szerkesztésében a "Handbuch der Insektizidkunde" kézikönyvben írt önálló fejezetet. MAKARA Györgytől származik az egészségügyi gázmesterképzés megvalósítása. A képzett gázmesterek jelentik a mérgesgázok és a mérgező irtószerek biztonságos felhasználásának szakmai hátterét. Oktató tevékenysége a közegészségügyi-járványügyi ellenőri, az egészség-

. MAKARA György (1909-1987)

őri és a fertőtlenítői szakemberképzés területén is érvényesült. Előadásaiban természettudományos és humán műveltsége, kiváló előadókészsége tette a szakmai ismeretek átadását figyelemre méltóvá és élvezetessé. MAKARA György olyan egyéniség volt, aki mindig új célt látott maga előtt, elsőnek indult meg a célhoz vezető úton, amelyen követőkre talált és együtt örültek az új megismerésének. Munkásságának szelleme tovább él tanitványai tevékenységében. Emlékét a magunk és az utánunk jövők okulására elevenen megőrizzük, Dr. JANKÓ Mária Dr. MAKARA GYÖRGY TUDOMÁNYOS MUNKÁINAK JEGYZÉKE I. Könyvek, könyvfejezetek Összeállította: Dr. ERDŐS Gyula 1. LORINCZ, F. - ÁCS, L. - CZUKELTER-SZECSŐDY, J. - MAKARA, Gy. - STILLER,J. SZABOLCS, Z. (1935): Az ancylostomiasis (bányász-aszály) kérdésének mai állása Magyarországon. (The Ancylostomiasis problem in Hungary) - Pécs. Dunántúli ny.. A M. Kir. Orsz. Közegészségügyi Intézet közi., 6. 91 o. 2. MAKARA, Gy. (1939): A malária laboratóriumi diagnózisa, vizsgáló módszerek és eszközök. In: LORINCZ, F. (szerk.): A maláriáról - Budapest. A Magy. Orv. Könyvkiadó Társ. könyvtára, 1_64: 70-84. 3. MAKARA, Gy. (1939): A malária elleni küzdelem módjai. - ibid 136-162. 4. MAKARA, Gy. - MIHÁLYI, F. (1943): Rovarok és betegségek. Összefoglalás az emberi egészségre káros ízeltlábúakról és betegségterjesztő szerepükről, különös tekintettel a hazai viszonyokra. - Budapest. A Magy. Orv. Könyvkiadó Társ. kiadása, 198. 394 o. 5. MAKARA, Gy. (1954): Parazitológia és rovarirtás. Jegyzet az orvossegédképző tanfolyamra. - Budapest, 114 o. 6. KALMÁR, Z. - MAKARA, Gy. (1955): Ehető és mérges gombáink. - Budapest. Művelt Nép Könyvkiadó, 234 o. 7. MAKARA, Gy. (1955): Élelmiszerek védelme állati kártevők ellen. - Budapest. Műszaki Könyvkiadó, 136 o. 8. MAKARA, Gy. (1955): Méregtan és hatástan. Elsősegélynyújtás. - Jegyzet az egészségügyi gázmesterképző levelező tanfolyam hallgatói számára. Budapest, 49 o. 9. MAKARA, Gy. (1955): Egészségügyi kártevő állatok (rovarok, patkányok) irtása. - Jegyzet a fertőtlenítő tanfolyam számára. Budapest, 46 o. 10. MAKARA, Gy. (1955): Védekezés a patkányok és az egerek ellen. - Az Egészségügyi Minisztérium Tájékoztatói a rágcsálók és rovarok elleni védekezésről 3. szám, Budapest. Művelt Nép, 68 o. 11. MAKARA, Gy. (1958): Jogszabályok és óvórendszabályok. - Jegyzet az egészségügyi gázmestergképző tanfolyam hallgatói számára. Budapest, 370 o. 12. MAKARA, Gy. (1960): Védekezés a bolha, poloska, svábbogár és egyéb ízeltlábúak ellen.- Az Egészségügyi Minisztérium Tájékoztatói a rágcsálók és rovarok elleni védekezésről, 5. szám. Budapest. Művelt Nép, 70 o. 13. MAKARA, Gy. (1961): A gázok használata az egészségre káros rovarok és rágcsálók ellen és a gázosítás óvórendszabályai. - Az Egészségügyi Minisztérium Tájékoztatói a rágcsálók és rovarok elleni védekezésről. 6. szám. Budapest. Művelt Nép, 82 o. 14. MAKARA, Gy. (1962): Rovar- és rágcsálóirtás. - Jegyzet a fertőtlenitő tanfolyam számára. Budapest, 83 o.

15. BÁNSÁGI, J. - MAKARA, Gy. - ZOLTAI, N. (1962): Rovar- és rágcsálóirtószerek felhasználása. Óvórendszabályok. - Az Egészségügyi Minisztérium Tájékoztatói a rágcsálók és rovarok elleni védekezésről. 1. szám. Budapest. Művelt Nép, 106 o. 16. MAKARA, Gy. (1963): Az egészség megőrzése a trópusokon. - Az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágositási Központja, Budapest. 64 o. 17. KALMÁR, Z. - MAKARA, Gy. (1963): Ehető és mérges gombáink (2. átdolgozott kiadás). - Budapest. MÚvelt Nép, 286 o. 18. MAKARA, Gy. (1964): Egyszerű és különleges fertőtlenítési módszerek gyógyintézetekben. - Jegyzet az egészségügyi sterilizáló tanfolyam hallgatói számára. Budapest, 28 o. 19. MAKARA, Gy. (1964): Autoklávok használata. - Jegyzet az egészségügyi sterilizáló tanfolyam hallgatói számára. Budapest, 38 o. 20. MAKARA, Gy. (1964): Hőlégsterilizátorok. - Jegyzet az egészségügyi sterilizáló tanfolyam hallgatói számára. Budapest, 13 o. 21. MAKARA, Gy. (1966): Parazitás bélbetegségek. - A gyakorló orvos könyvtára. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 236 o. 22. MAKARA, Gy. (1967): A KÖJÁL-ok és körzeti orvosok együttműködése peszticid-mérgezések megelőzésére. - Tájékoztató a Közegészségügyi-járványügyi Állomások és Tanácsi Közegészségügyi-járványügyi Csoportok részére, 2. rendk. szám, 12-15. 23. MAKARA, Gy. (19 67): Fertőtlenítési alapismeretek. In: ORMAY, L. (szerk. ): Az orvosi laboratóriumi asszisztensek kézikönyve (2. kiadás). - Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2. kötet, 575-595. 24. MAKARA, Gy. (1967): Munkavédelem, óvórendszabályok. - ibid 599-607. 25. MAKARA, Gy. (1967): A rovarok és rágcsálók elleni védekezés állatházakban. In: KÁL LAI, L. (szerk.): A laboratóriumi állatházvezetők és felügyelők tanfolyamának jegyzete. - OTKI, Budapest, 102-112. 26. MAKARA, Gy. (1967): Gázfertőtlenités és gázsterilizálás állatházakban. - ibid 113-116.' 27. MAKARA, Gy. (1967): Parazitás fertőzések. In: LOSONCZY, Gy. (szerk.): Iatrogen infekciók.- Medicina Könyvkiadó, Budapest, 157-161. 28. MAKARA, Gy. (1967): Desinsectio és deratisatio. - ibid. 231-232.» 29. MAKARA, Gy. (1968): Fertőtlenítés és sterilizálás. In: KAPOS, V. (szerk.): Jegyzet az egészségügyi sterilizáló tanfolyam hallgatói számára. - Budapest, 59-156. 30. MAKARA, Gy. (1968): Parazitás fertőzések. In: LOSONCZY, Gy. (szerk.): Iatrogen infekciók (2. kiadás) - Medicina Könyvkiadó, Budapest, 167-171. 31. MAKARA, Gy. (1968): Hidegsterilezés. Sugár- és gázsterilezés. - ibid 210-212. 32. MAKARA, Gy. (1968): Desinsectio és deratisatio. - ibid 244-245. 33. MAKARA, Gy. (1969): Fertőtlenitési alapismeretek. In: ORMAY, L. (szerk. ): Az orvosi laboratóriumi asszisztensek kézikönyve (3. kiadás). - Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2. kötet, 576-594. 34. MAKARA, Gy. (1969): Munkavédelem, óvórendszabályok. - ibid 598-605. 35. MAKARA, Gy. (1969): A gázosítás elmélete és gyakorlata. Jegyzet az egészségügyi gázmesterképző tanfolyam hallgatói számára. - Budapest, 135 o. 36. MAKARA, Gy. (1973): Trópusi környezet, növény- és állatvilág. In: VÁRNAI F. (szerk.): Trópusi betegségek, - Medicina Könyvkiadó, Budapest, 25-36. 37. MAKARA, Gy. (1973): Betegségterjesztő rovarok, vektorok. - ibid 37-60. 38. MAKARA, Gy. - VÁRNAI, F. (1973): Protozoon-fertőzések. - ibid 175-193. 39. MAKARA, Gy. - VÁRNAI, F. (1973): Malaria, -ibid 194-212. 40. MAKARA, Gy. (1973): Fertőtlenítés, rovar- és rágcsálóirtás. Jegyzet a közegészségügyi-járványügyi ellenőrök részére. - Budapest, 378 o. 41. KALMÁR, Z. - MAKARA, Gy. (1973): Ehető és mérges gombák (3. átdolgozott, bővített kiadás). - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 379 o.

42. MAKARA, Gy. - KOROSSY, S. (1976): Insecta, mites and other venomous arthropods causing allergic or immunologic reactions in man. In: RAJKA, E.- KOROSSY,S. (Eds.): Immunological aspects of allergy and allergic diseases. Vol. 8. Allergic responses to infectious agents. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 261-333. 43. MAKARA, Gy. (1977): Trópusi környezet, növény- és állatvilág. In: VÁRNAI,F. (szerk.): Trópusi betegségek (2. átdolgozott kiadás). - Medicina Könyvkiadó, Budapest, 27-38. 44. MAKARA, Gy. (1977): Betegségterjesztő rovarok, vektorok.- ibid 39-63. 45. MAKARA, Gy. - VÁRNAI, F. (1977): Protozoon-fertőzések. - ibid 183-201. 46. MAKARA, Gy. - VÁRNAI, F. (1977): Malaria. - ibid 202-220. 47; KALMÁR, Z. - MAKARA, Gy. (1978): Ehető és mérges gombák (4. átdolgozott kiadás).- Natura, Budapest, 315 o. 48. KALMÁR, Z. - MAKARA, Gy. (1981): Ehető és mérges gombák (5. átdolgozott kiadás).- Natura, Budapest, 315 o. 49. MAKARA, Gy. (19 82): Orchideák és broméliák. - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 366 o. 50. MAKARA, Gy. (1987): Trópusi környezet, növény- és állatvilág. In: VÁRNAI, F. (szerk.): Trópusi betegségek (3. átdolgozott kiadás). - Medicina Könyvkiadó, Budapest, 35-47. 51. MAKARA, Gy. (1987): Betegségterjesztő rovarok, vektorok. - ibid 48-76. 52. MAKARA, Gy. - VÁRNAI, F. (1987): Protozoon-fertőzések. - ibid 222-237. 53. MAKARA, Gy. - VÁRNAI, F. (1987): Malária. - ibid 238-267. 54. KALMÁR, Z. - MAKARA, Gy. - RIMOCZY, I. (megjelenés alatt): Gombászkönyv. - Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest. II. Tudományos közlemények 1. LORINCZ, F. - MAKARA, Gy. (1934): A házi légy biológiai sajátságaira, valamint a légyellenes küzdelem módjára vonatkozó megfigyelésekről és kísérletekről. I. - Orv. Hetil., 78: 1153-1158. 2. LORINCZ, F. - MAKARA, Gy. (19 34): A házi légy biológiai sajátságaira, valamint a légyellenes küzdelem módjaira vonatkozó megfigyelésekről és kísérletekről. II. - Orv. Hetil., 18: 1179-1183. 3. MAKARA, Gy. (1935): A házi légy tenyészőhelyei és a légy elleni küzdelem. - Kísérletügyi Közi., 38: 286-291. 4. LORINCZ, F. - MAKARA, Gy. (1935): Observations and experiments on fly control and the biology of the house fly. - Leauge of Nations. Health Organisation. C.H. (Hyg. rur), E.H. 5. 5. LORINCZ, F. - MAKARA, Gy. (1936): Investigations into the fly density in Hungary in the years 1934 and 1935.- Quart. Bull. Health Org. Leauge of Nat., 5: 219-227. 6. LORINCZ, F. - MAKARA, Gy. (1936): La lutte contre les mouches et l'hygiène rurale. I. Recherches effectuées en 1934. et 1935. sur la densité des mouches en Hongrie. - Bull, trimestr. de l'org. d'hyg., Soc. des Nat., 5: 240-250. 7. LORINCZ, F. - MAKARA, Gy. (1936): Magyarországon 1934-1935. évben a házi légy sűrűség megállapítására végzett vizsgálatokról. - Orv. Hetil., 80: 695-699. 8. LORINCZ, F. - MAKARA, Gy. - SZAPPANOS, Gy. (1936): La lutte contre les mouches et l'hygiène rurale. II. Recherches enterprises en Hongrie sur les mouches entrant en contact avec les excréments, humains. - Bull, trimestr. de l'org. d'hyg. Soc. des Nat., 5. Ext. No. 1. 9. LORINCZ, F. - MAKARA, Gy. - SZAPPANOS, Gy. (1936): On flies visiting human faeces is Hungary. - Quart. Bull. Health Org. Leauge of Nat., 5: 251-261. 10. LORINCZ, F. - MAKARA, Gy. (1937): Adatok a hazai malária-kérdés ismeretéhez. V. A malária esetek jelentkezése és a szúnyogok sűrűsége közötti viszony tisztázására végzett vizsgálatok. - Népegészségügy, 18: 879-885. 11. MAKARA, Gy. (1937): A malária. - Magy. Orvos., 18: 273-284.

l2. MAKARA, Gy. - ALMÁSSY, A. (1937): Amoebás dysenteria nálunk. - Orv.Hetil., 81: 987-989. 13 MAKARA, Gy. - RECHNITZ, K. (1937): Trichomonas vaginalis Donné, 1836. A Trichomonas vaginalis klinikai jelentősége. - Orv. Hetil., 81: 695-697. 14. MAKARA, Gy. - VÉGHELYI, P. (1937): A gyermekkori giardiasis. - Gyógyászat, 77; 749-754. 15. MAKARA, Gy. (1938): Ankylostomiasis. - Orv. Hetil., 82: Az orvosi gyakorlat kérdései, 141-142. 16. MAKARA, Gy. - BODROGI, Gy. (1938): Az Entamoeba histolytica és az amoebás dysenteria kérdése. - Magy. Orvos. 19: 103-108. 17. MAKARA, Gy. - RECHNITZ, K. (1938): Trichomonas vaginalis Donné, 1836. I. A Trichomonas vaginalis alaktani, élettani vizsgálata, magyarországi előfordulása, terjedésmódja.- Magy. Orv. Arch., ^9: 19-34. 18. MAKARA, Gy. (1939): A legyek irtása. - Term. tud. Közi., 71: 376-386. 19. MAKARA, Gy. (1939): A lakás védelme a légy ellen. - Term. tud. Közi., TI: 442-449. 20. MAKARA, Gy. (1939): Az amoebás dysenteria. - Orv. Hetil., 83: Az orvosi gyakorlat kérdései. 126-127. 21. BODROGI, Gy. - MAKARA, Gy. (19 39): Beitrag zur Entamoeba histolytica-infektion in Ungarn. - Med.Klin., J35: 917-919. 22. MAKARA, Gy. (1940): Legyek szerepe a fertőző betegségek terjesztésében.-orv. Hetil. 84: Az orvosi gyakorlat kérdései, 83-84. 23. MAKARA, Gy. (1940): Malária és szúnyogirtás. - Orv. Hetil., 84: 363-368. 24. MAKARA, Gy. (1940): A malária chinin kezelése. - Orv. Hetil., j!4: Az orvosi gyakorlat kérdései, 47-48. 25. MAKARA, Gy. (1940): A malária kezelése synthetikus gyógyszerekkel. - Orv.Hetil., 84: Az orvosi gyakorlat kérdései, 49-50. 26. MAKARA, Gy. - Cs. HÁRY, M. (1940 ); A Trichinella spiralis gyakorisága.- Népegészségügy, 21: 323-324. 27. MAKARA, Gy. - SZÉKELY, S. (1940): Az Anopheles maculipe nnis és messeae áttelelési módjára vonatkozó vizsgálatok. - Állatt. Közi., 3J: 169-185. 28. MAKARA, Gy. - LOVAS, B. - MÁTÉ, M. - SIPOS, I. (1940>: A malária Atebrin és Plasmochin kezelésével szerzett tapasztalatok. - Népegészségügy, 21: 1363-1375. 9. FARAGÓ, F. - MAKARA, Gy. (1941): Kísérleti egér-pertussis. - Népegészségügy, 22: 1187-1199. 30. MAKARA, Gy. (1941): Féregűző szerek kiválasztása. - Orv. Hetil., 85: Az orvosi gyakorlatkérdései, 33-34. 31. MAKARA, Gy. (1941): Féregűző kúrák. - Orv. Hetil., 85: Az orvosi gyakorlat kérdései, 65-66. 32. MAKARA, Gy. - VARGA, L. - ZIEGLER, N. (1941): Egészségügyi vizsgálatok egy budapestkörnyéki községben. IV. Bélparasiták iskolás gyermekekben. - Népegészségügy, 22: 546-556. 33. MAKARA, Gy. - VARGA, L. - ZIEGLER, N. (1941): Egészségügyi vizsgálatok egy budapestkörnyéki községben. V. Bélparasiták és fertőző betegségek megoszlása és a terjedésüket befolyásoló környezet vizsgálata. - Népegészségügy, 22: 942-961. 34. FARAGÓ, F. - MAKARA, Gy. (1942): Experimentelle Mäusepertussis. - Z. Immunitätsf, 101: 233-252. 35. MAKARA, Gy. (1942): Ruházat és óvatossági rendszabályok a tetüvizsgálatoknál. - Népegészségügy, 23: 43-47. 36. MAKARA, Gy. (1942): Vezető szempontok ruhatetvetlenitésben. - Népegészségügy, 23: 674-678.

37. MAKARA, Gy. (1942): Áramló forró- levegős tetvetlenítő készülék. - Népegészségügy, 2j3: 679-681. 38. MAKARA, Gy. (1942): Kén és más vegyszerek tetvesség ellen. - Népegészségügy, 23: 929-936. 39. MAKARA, Gy. (1942): Anyagvétel parasitologiai vizsgálatra és az eredmény értékelése. I. Malária.- Orv. Hetil., 86: Az orvosi gyakorlat kérdései, 81-82. 40. MAKARA, Gy. (1942): Anyagvétel parasitologiai vizsgálatra és az eredmény értékelése. II. Bélférgek. - Orv. Hetil., 16: Az orvosi gyakorlat kérdései, 86-87. 41. MAKARA, Gy. - SCHEITZNÉ SULYOMI, K. (1942): Érdekes human-parasitologiai esetek. Első Hymenolepis diminuta fertőzés. - Orv. Hetil., j$6: 527. 42. MAKARA, Gy. (1942): Érdekes human-parasitologiai esetek, a) Leishmania donovani fertőzés hazánkban, b) Fasciola hepatica az orrüregben. - Orv. Hetil., 86: 562-563. 43. MAKARA, Gy. - SCHEITZNÉ SULYOMI, K. (1942): Érdekes human-parasitologiai esetek. Két Isospora hominis fertőzés. - Orv. Hetil., 86: 574-575. 44. MAKARA, Gy. (1942): Érdekes human-parasitologiai esetek. Wohlfartia magnifiça lárva fül-myiasisban. - Orv. Hetil., 86: 587-588. 45. MAKARA, Gy. (1942): Rovarok egészségügyi szerepe. - A mai magyar egészségügyi közszolgálat. A korszerű közszolgálat utja, 13_: 669-673. 46. MAKARA, Gy. - HEGYESSY, Gy. (1942): A tetű ellenállóképessége magas hőmérsékleten. - Orvostud. Közi., 3: 588-593. 47. MAKARA, Gy. (1943): Tetvetlenítő járőrök felszerelése és munkamódszere.- Népegészségügy, 24: 186-191. 48. MAKARA, Gy. - VASS, E. (1943): Fertőtlenítő épületterv.-népegészségügy, 24: 191-195. 49. MAKARA, Gy. - TORONYI, O. (1943): Eredménytelen kísérletek kén- és naphtalin-porral a tetvesség ellen. - Népegészségügy, 24: 312-313. 50. MAKARA, Gy. (1943): Oltóanyagtermelés kiütéses typhus ellen. - Term. tud. Közi., 65: 369-374. 51. MAKARA, Gy. (1944): A tetvetlenítésről. - Orv. Hetil., 88: Az orvosi gyakorlat kérdései, 22-23. 52. MAKARA, Gy. (1944): Ruhatetvetlenítés gázzal. - Népegészségügy, 25: 146-148. 53. THAMÓ, G. - MAKARA, Gy. (1944): Újabb trágyatelepek. - Népegészségügy, 25: 184-188. 54. MAKARA, Gy. (1944): Uj rovarirtó klórozott szénhydrogének. - Népegészségügy, 25: 308-311. 55. MAKARA, Gy. - ZOLTAI, N. (1967): A humán ascaridosis hazai vonatkozásai." Magy. Állat orv. Lapja, 22: 325-329. 56. MAKARA, Gy. (1968): Foszforsavészter peszticidek munkahigiénéje. - Munkavédelem, 14/10-12.: 37-40. 57. MAKARA, Gy. (1969): A sterilezés egészségügyi követelményei. - Orv. és Techn., 7: 97-102. 58. MAKARA, Gy. - MAGYAR, K. - SZTANKAYNÉ GULYÁS, M. (1970): Kísérletek a házi légy elleni védekezésben alkalmazható új foszfátészter-hatóanyagokkal.-magy. Állatorv. Lapja, 25: 365-367. Érkezett: 1988. február 12. Dr. JANKÓ, M. Országos Közegészségügyi Intézet Gyáli ut 2-6. H-1966 Budapest