A Jegyzék 36. sorszáma szerint kiadott egészségőr-fertőtlenítő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

Átírás

1 A Jegyzék 36. sorszáma szerint kiadott egészségőr-fertőtlenítő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Egészségőr-fertőtlenítő 3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli II. A szakképesítés munkaterülete I. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése Egészségőr-fertőtlenítő 2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése A munkaterület rövid jellemző leírása Az egészségőr-fertőtlenítő az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat keretében, illetve egészségügyi intézményekben a felügyeletet ellátó szakember szakmai irányítása alapján közegészségügyi-járványügyi gyakorlati feladatokat lát el, egészségügyi szolgáltatás keretében pedig fertőtlenítési és kártevőirtási tevékenységet folytat. Gyakorlati tevékenysége során egészségnevelési feladatokat is végez. Munkáját hivatásként gyakorolja, és rendszeresen részt vesz továbbképző programokban. III. A szakképesítés szakmai követelményei 1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok: közegészségügyi tevékenység végzése, járványügyi-fertőtlenítő tevékenység végzése, egészségügyi kártevők elleni védekezés végzése, egészségnevelési tevékenység végzése. 2. Követelmények Az egészségőr-fertőtlenítő legyen képes teljes felelősséggel betartani a szakmai, etikai és jogi normákat, a munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani, megjelenésével, magatartásával, beszédével a munkakörével kapcsolatos elvárásoknak megfelelni,

2 a szakmai munkája során az esetleges szabályszegést vagy hiányosságot észlelni, és azt hatósági ellenőrzés és intézkedés céljából munkahelyi vezetőjének jelenteni, gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertőtlenítési és munkavédelmi szabályok betartásával munkáját végezni. Közegészségügyi tevékenysége során legyen képes figyelemmel kísérni, bejárással szemlézni a higiénés szempontból ellenőrzendő létesítményeket, területeket és helyeket, a fentiekkel kapcsolatban önállóan végezni egyes tevékenységeket: = adott település higiénés viszonyait (utak, piacok tisztántartása, szemétszállítás, állattartás, temetők, dögkutak, szállások, táborok, játszóterek) szemlézni, = élelmezési létesítményekben és gyermekintézményekben a higiénés szabályok betartását (takarítás, fertőtlenítés, mosogatás, rovarmentesség) figyelemmel kísérni, = vízminta vételelézését végezni. Járványügyi-fertőtlenítő tevékenysége során legyen képes a fertőző beteg elkülönítésével, szállításával, a fertőző góc felszámolásával kapcsolatos szabályokat alkalmazni, és az ezzel kapcsolatos teendőket elvégezni, fertőző beteg környezetében bemutatni és ellenőrizni a folyamatos fertőtlenítést, elvégezni a zárófertőtlenítést, személyi fertőtlenítést végezni, a kórokozó ellenállóképességének és a fertőtlenítési technológiának ismeretében különböző anyagok, tárgyak, objektumok és területek fertőtlenítését végezni, a gőz-, hőfertőtlenítőgépek, valamint a fertőtlenítő oldatok kijuttatására alkalmazott gépek működtetésének ismeretében azokat a gyakorlatban alkalmazni, részt venni a sterilizáló berendezések ellenőrzésében, a fertőtlenítő oldatokat elkészíteni, laboratóriumi vizsgálati célra fertőzött anyagból, váladékból mintát venni, és biztonságos módon a laboratóriumba szállítani. Egészségügyi kártevők elleni védekezés során legyen képes felismerni a fontosabb kártevőket, az egyes kártevők elleni védekezésre szolgáló eljárásokat kiválasztani, az eljárásokat végrehajtani, tetvességi szűrővizsgálatot és személykezelést végezni, a fertőtlenítő-rovarirtó gépeket üzemeltetni, a rágcsálóirtáshoz szükséges szerelvényeket alkalmazni, a fertőzöttség mérése alapján kapott eredmények ismeretében a megszüntetésére legalkalmasabb lehetőséget kiválasztani, az 1[1] Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatókban leírtakat a gyakorlatban alkalmazni. Egészségnevelési tevékenység során legyen képes szakmai ismereteire támaszkodva meggyőzően érvelni a lakosság körében különös figyelemmel az ifjúságra a higiénés szabályok betartásának szükségességéről és a kártevőmentesség előnyeiről az egészség megóvása érdekében [szórólapok terjesztése; hulladékok (veszélyes hulladék) gyűjtése]. IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei 1[1] A 6/1999. (IV. 2.) EüM rendelet 13. -a módosította.

3 1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei a) Iskolai végzettség: általános iskolai végzettség (alapvizsga). b) A szakmaterületen eltöltött gyakorlat: a vizsga megkezdéséig a II/3. pontban felsorolt munkaterületek mindegyikén a III/2. pontban felsorolt követelmények teljesítése 6 hónap időtartamban a közegészségügy, járványügy-fertőtlenítés, egészségügyi kártevők elleni védekezés és egészségnevelés területén. c) A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a,,gyakorlati igazolás'' című nyomtatványon. Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek. Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Közegészségügyi, járványügyi, sugáregészségügyi Szakmai Kollégium és a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetségének javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját. d) A szakmai vizsgára jelentkezés egyéb feltételei: 18. életév betöltése, erkölcsi bizonyítvány, munkaköri (egészségügyi) alkalmasság. e) A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor a szükséges okmányokat és az előgyakorlat elvégzéséről szóló igazolást a vizsgát szervező intézetnek kell megküldeni. GYAKORLATI IGAZOLÁS az egészségőr-fertőtlenítő képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt gyakorlati vizsgára bocsátható) Név: Intézmény Időtartam Dátum Igazoló aláírása P. H hónap* * A gyakorlat teljesítése az intézményben előírt munkarend szerint folyik. 2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltétele A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. -ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható. 3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével Azonosak a,,iii. A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottakkal.

4 4. A szakmai vizsga részei 4.1. Szakmai gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a,,iii. A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján. A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki. A gyakorlati vizsga két részből áll: a) 10 napig tartó, értékelt szakmai feladatok elvégzése (megelőző vizsgafeladat) A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e. A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember (tisztiorvos, biológus, közegészségügyijárványügyi felügyelő) megfigyelése mellett végzi. A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni. b) A vizsgabizottság előtti vizsga A gyakorlati vizsga munkafeldat(ok) elvégzése a vizsgabizottság előtt Szakmai elméleti vizsga Tantárgyai: Közegészségtan-járványtan. Fertőtlenítéstan. Egészségügyi kártevők elleni védekezés. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek. a) Írásbeli vizsga A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból. b) Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni: Közegészségtan-járványtan Általános ismeretek = az egészségügy és ezen belül az ÁNTSZ szervezeti felépítése, működése; a tevékenységi és irtószer-felhasználás engedélyezési eljárás menete, = a különböző munkahelyekre (ÁNTSZ, eü. intézmény, vállalkozás) vonatkozó kötelezettségek, feladatok, = a gyakorlati tevékenységet szabályozó jogszabályok átfogó alkalmazása; a 2[2] Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatók használata, 2[2] A 6/1999. (IV. 2.) EüM rendelet 13. -a módosította.

5 = az egészségőri munka alapvető etikai szabályai, = a mértékegységek és számítások használata és alkalmazása a gyakorlatot érintő feladatokban. Mikrobiológiai, parazitológiai, mikológiai ismeretek = mikrobiológiai, parazitológiai, mikológiai alapismeretek, a különböző mikroorganizmusok felépítése, csoportosítása és a parazita férgek legfontosabb biológiai tulajdonságai, = a vizsgálati anyagok levétele és szállításának szabályai, a laboratóriumi átvétel, csoportosítás, = a vizsgálati anyag feldolgozásának menete (laboratóriumi munkafázisok, táptalajok, eredmények kiadása), = a laboratóriumi mosogatás menete. Általános és részletes járványtani ismeretek = az általános járványtan keretében: a fertőzés fogalma, a fertőzési kapuk, a fertőzés sorsát eldöntő tényezők, a járványfolyamat elsődleges és másodlagos mozgató tényezői, valamint az immunrendszer működésével kapcsolatos alapfogalmak, = az epidemiológiai vizsgálatok lényege, specifikus megelőzési lehetőségei és az egyes fertőző betegségcsoportok általános ismérvei, = a járványtanban használt viszonyszámok, = a részletes járványtan kertében a súlyos és/vagy gyakran előforduló, illetve közismert fertőző betegségek, = a kórokozók csoportjai, fertőző betegségek csoportosítása, lappangási idők, terjedési módok, jellemző tünetek, a megelőzés lehetőségei, = a nem fertőző betegségek epidemiológiai jellemzői, = az egészségügyi ellátás járványtana (nosocomiális infekciók), = a járványtani térképek, grafikonok, = a járványügyi határozat felépítése, a surveillance fogalma, figyelőszolgálat, = a fertőzőbeteg-nyilvántartás, a be- és kijelentő lapok, valamint a fertőző anyag kísérő iratainak kitöltése, = a mintavevő eszközök, = az egészségőri munkalap, illetve munkanapló vezetése, = a nemzeti egészségvédelmi program közegészségügyi-járványügyi programja. Élelmezés-egészségtani ismertek = élelmezés-egészségtani alapfogalmak, = az élelmiszerek előállítása, tárolása, szállítása, forgalmazásának alapvető higiénés szabályai, = a közélelmezéssel szemben támasztott közegészségügyi követelmények, = az egészséges táplálkozás alapelvei, a vitaminok és nyomelemek jelentősége, = élelmiszer- és ételminta vétel szabályai, = a piaci árusítás szabályainak betartását biztosító ellenőrzés menete, annak hiányosságai, = élelmiszert árusító üzlet ellenőrzésének szempontjai, az előforduló hiányosságok és a megszüntetésük lehetőségei, = a közélelmezést végző konyha, étterem ellenőrzése, az előforduló hiányosságok áttekintése, megszüntetésük lehetőségei. Település-egészségtani ismeretek = a település-egészségtani alapfogalmak, a települések általános higiénés kérdései,

6 = a személyi higiénét ellátó iparágak (fodrászat, kozmetika), közegészségügyi-járványügyi kérdései (tetvesség, rühösség, gombás fertőzések), = a levegő, a víz és azok legjelentősebb szennyező anyagainak élettani hatásai, = a talajszennyezés kérdései, = a levegő, a víz és a talaj védelmét szolgáló alapvető közegészségügyi előírások, = a fürdők, sátortáborok, munkásszállók alapvető higiénés előírásai, = a halottakkal kapcsolatos feladatok és az állati hullák elhelyezésének szabályai, = a különböző vizsgálati célra vehető vízmintavétel szabályai, = vízkivételi mű, hidrofor ház, szennyvíztelep, szeméttelep ellenőrzésének szempontjai, az előforduló hiányosságok és a megszüntetésük lehetőségei, = adott kút vagy vízvezeték-hálózat fertőtlenítésének módja, = a veszélyes hulladékok kezelésének, szállításának és ártalmatlanításának alapvető szabályai. Fertőtlenítéstan = a különböző fertőtlenítőszer csoportok és a forgalomban lévő fertőtlenítőszerek, = a fertőtlenítő eljárások és technológiák, és az ezek során használható fertőtlenítőszerek, azok koncentrációja és behatási ideje, hatásfokozatok, = a sterilizálással kapcsolatos ismeretek, = a veszélyes hulladékok fertőtlenítésének szabályai, = a fertőtlenítő mosás menete, = a különböző fertőtlenítő berendezések működésének alapelvei, = a különböző fertőtlenítőszerekből felhasználási célra készíthető munkaoldatok, = a fertőtlenítőgépek, eszközök használatának szabályai, = különböző anyagok, váladékok, felületek fertőtlenítésének szabályai, = a különböző anyagok és felületek fertőtlenítőszerekkel szembeni ellenállóképessége. Egészségügyi kártevők elleni védekezés Kártevőirtás = a kártevők közegészségügyi-járványügyi és gazdasági jelentősége, = az egyes kártevők életmódja és biológiai sajátosságai, = az eredményes védekezés szakmai feltételei, = a védekezésre alkalmas módszercsoportok kiválasztásának szempontjai, = a védekezésre alkalmas eljárások felhasználási lehetőségei, = a védekezési módszerekhez szükséges irtószer hatóanyagcsoportok és formulációk jellemzői, = a védekezésre vonatkozó fontosabb jogszabályok (járványügyi rendelet, irtószer rendelet, óvórendszabály), = az ÁNTSZ alapfeladatai a kártevők elleni védekezésben. Toxikológia = a toxikológiai alapfogalmak (méreg, mérgezés, viszonyszámok), = a méreg szervezetbe jutási lehetőségei és a mérgezés folyamata, = a mérgező hatású anyagok (irtószer, fertőtlenítőszer, növényvédő szer, háztartási vegyi anyagok) toxikológiai tulajdonságai, mérgezési veszélyei és az ártalom megelőzésének lehetőségei, = a munkatársi elsősegélynyújtás lehetőségei mérgezés esetén (tünet, teendők, ellenméreg).

7 Környezetvédelem, rezisztencia = az ökológiai egyensúly lényege, az ember és a természet kapcsolata, egymásra hatása, = a hasznos, szabadban élő rovarok és háziállatok védelmének lehetősége és szabályai, = a veszélyes hulladékok kezelése, = a rezisztencia fogalma, a kialakulását elősegítő helytelen irtási gyakorlat, a rezisztencia kialakulását késleltető munkavégzés alkalmazási lehetőségei, = a legfontosabb ökotoxikológiai vizsgáló módszerek, a fertőtlenítő/irtószerek ökotoxikológiája. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek A munkavédelmi (munkabiztonsági, munkaegészségügyi) alapfogalmak. Az egyéni védőeszközök, használatuk és karbantartásuk. Az egészségőri munkavégzéshez szükséges orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje. Az általános, alapvető munkavédelmi előírások (elektromos berendezések, nyomás alatt üzemelő gépek). Az egészségügyben alkalmazott egyes speciális munkavédelmi szabályok. A munkavédelmi törvény és a végrehajtását szolgáló népjóléti minisztériumi rendeletek, az intézeti és vállalati munkavédelmi szabályzatok egészségőrökre-fertőtlenítőkre vonatkozó előírásai. A munkakörével összefüggő, az egészségkárosító ténykedésekre vonatkozó alapvető jogszabályok és a szankcionálási lehetőségek. A polgári védelem szervezete és az egészségőri ismeretek polgári védelmi célú hasznosítása. Az általános elsősegélynyújtás alapjai, az egyszerű fogások elvégzése = vérzéscsillapítás, = egyszerű sebellátás, = törés, ficam rögzítés, = teendő a mérgezettel (növényvédő szer, sav, lúg), = az újraélesztési ABC alkalmazása. 5. A vizsgázók teljesítményének értékelése A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladat(ok)ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)-ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni. Megfigyelési és értékelési szempontok: munkaszervezés, tevékenység kivitelezése, ismeretek alkalmazása, munkacsoportban való munkavégzés képessége, a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk, megjelenés, viselkedés. Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni, elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni, önálló tevékenységre nem képes, vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni,

8 a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be. Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen. Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szóbeli vizsgát egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók. V. Egyéb tudnivalók Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó egészségőr-fertőtlenítő szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított,,bizonyítvány'' tanúsít. A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény 2. -ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.