MÓDOSÍTÁSOK ELŐJEGYZÉSE. MÁV Rt. Értesítő éve, száma

3 MÓDOSÍTÁSOK ELŐJEGYZÉSE Tételszám Módosítás száma MÁV Rt. Értesítő éve, száma Módosítás tárgya

4 MÓDOSÍTÁSOK ELŐJEGYZÉSE Tételszám Módosítás száma MÁV Rt. Értesítő éve, száma Módosítás tárgya

5 TARTALOMJEGYZÉK 1.0. Az Utasítás célja8 2.0. Az Utasítás hatálya és a felelősség meghatározása....8 2.1. Az Utasítás hatálya....8 2.2.Az Utasítás elkészítéséért és karbantartásáért felelős meghatározása....9 2.3. Az Utasítás alkalmazása, kezelése....9 2.4. Az Utasítás oktatása....9 2.5. Az Utasítás rendelkezéseinek értelmezése....9 3.0. Az Utasításban használt fogalmak meghatározása....10 3.1. A rendkívüli esemény fogalma.... 10 3.2. Súlyos baleset....11 3.3. A balesetek csoportosítása szerinti fogalmak....12 3.4. A balesetek jellege szerinti fogalmak....12 3.5. A balesetek következményei szerinti fogalmak....13 3.6. Egyéb fogalmak....14 4.0. Az utasítás leírása....15 4.1. A rendkívüli esemény bejelentése és intézkedés a további veszély megszüntetésére....15 4.2.A szolgálati helyek jelentési és intézkedési kötelezettségei....16 4.3.Az Üzemirányító Központ és a Forgalomirányítási Osztályok feladata....20 4.4. A rendkívüli események vizsgálatának általános szabályai, a balesetvizsgáló jogai, kötelességei, valamint a vizsgálatok rendszere....20 4.5. A balesetvizsgáló joga, kötelessége és felelőssége...21 4.6. Az üzletágak és szolgálati helyek balesetvizsgálati kötelezettsége.... 22 4.7. A balesetvizsgálatok rendszerének felépítése és hatásköre....23 4.7.1. A központi balesetvizsgálatok.... 23 4.7.2. A központi balesetvizsgálatok hatásköre....23 4.7.3. Körzeti balesetvizsgálatok....24 4.7.4. A körzeti balesetvizsgálatok hatásköre....24 4.7. 5. Az idegen vasútvállalatot érintő baleset vizsgálata....24 4.7.6. Az iparvágány használót érintő baleset vizsgálata....25 4.7.7. Az idegen vállalkozás bevonása a baleset vizsgálatába....25 4.7.8.A MÁV Rt. Vezérigazgatóság Biztonsági Igazgatóságának balesetvizsgálatokkal kapcsolatos feladatai és hatásköre....25 4.7.9. Hatósági vizsgálatok....26 4.8. A balesetvizsgálati iratok készítésének szabályai....26 4.8.1. A Ténymegállapítási jelentés....26 4.8.2. Helyszínelési jegyzőkönyv....27 4.8.3. Meghallgatási jegyzőkönyv....27 4.8.4. Szakmai vélemény....28 4.8.5. A véleményes jelentés....29 4.8.6. A vizsgálati jelentés....33 4.8.7. Vizsgálati jelentés egyéb balesetről....35 4.8.8. Közös tény- és kármegállapítási jegyzőkönyv....35 4.8.9.A balesetvizsgálati iratok felterjesztése a Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonsági Főosztálynak....35 4.8.10. Kármegállapítás....36 4.8.11.A vizsgálati iratok másolatainak kiadása a hatóságok részére....38 4.9. A balesetek vizsgálata....38

6 4.9.1. A helyszín megváltoztatása....38 4.9.2. Helyszíni vizsgálat....40 4.9.3. A helyszíni és további vizsgálat lefolytatása....41 4.9.4. A kisiklásos baleset vizsgálata....43 4.9.5. Az ütközéses baleset vizsgálata....49 4.9.6. A rongálódásos baleset vizsgálata....52 4.9.7. Tolatás és gurítás közben történt baleset vizsgálata....53 4.9.8. Útátjárón személy, közúti jármű és állatelütés valamint útsorompó rongálás vizsgálata....54 4.9.9. Utas személyi balesetének vizsgálata....55 4.9.10. Idegen személy balesetének vizsgálata....57 4.9.11. A vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető szándékos cselekmény vizsgálata....57 4.9.12. Egyéb baleset vizsgálatának főbb szempontjai....57 4.10. A vizsgálati eredmények értékelése....58 4.11. Veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásából történt rendkívüli események vizsgálata....59 4.11.1. A vizsgálat általános szabályai....59 4.11.2. A vizsgálatok rendszere, hatásköre....60 4.11.3. Vizsgálati iratok készítésének szabályai....60 4.11.4.A vizsgálat részletes szabályai....61 4.11.5.A vizsgálatok lezárása, felelősségre vonás kezdeményezése.... 62 4.11.6. Hatósági jelentés....63 4.12. A rendkívüli események nyilvántartása, értékelése, az üzembiztonsági ellenőrzések rendje....63 4.12.1.A Biztonsági Igazgatóság feladatai....63 4.12.2. Üzletágak feladatai....64 5.0. Hatályon kívül helyezések....65 Az utasítás hatályba lépésével a 79/1988.(MÁV Ért.34.) sz. utasítás és módosításai hatályukat vesztik....65 Mellékletek 1.sz. Értesítési rend. 2.sz. Ténymegállapítási jelentés. 3.sz. Helyszínelési jegyzőkönyv. 4.sz. Biztosítóberendezési vizsgálati és mérési adatlap. 5.sz. Pályaszerkezeti vizsgálati és adatlap. 6.sz. Járművizsgálati és mérési adatlap. 7.sz.Vizsgálati adatlap, fékezéssel összefüggő baleset esetén. 8.sz. Meghallgatási jegyzőkönyv. 9.sz. Vizsgálati jelentés tolatás vagy gurítás közben bekövetkezett balesetről.

7 10.sz. Vizsgálati jelentés útátjárón személy-, közúti jármű-, és állatelütésről. 11.sz. Vizsgálati jelentés utas személyi balesetéről. 12.sz. Vizsgálati jelentés idegen személy sérüléses balesetéről. 13.sz.Vizsgálati jelentés útsorompó rongálásról. 14.sz. Közös tény- és kármegállapítási jegyzőkönyv. 15.sz. Ténymegállapítási jelentés veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásáról. 16.sz. Vizsgálati jelentés veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásából történt rendkívüli eseményről. 17. sz. A központi balesetvizsgálathoz szükséges eszközök.

8 1.0. Az Utasítás célja. A Balesetvizsgálati Utasítás (a továbbiakban az Utasítás) célja a vasút üzemvitelével kapcsolatos, a 3.1 pont szerinti balesetek, veszélyeztetések, a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető gondatlan, és szándékos cselekmények (a továbbiakban együttesen balesetek), továbbá a veszélyes áru fuvarozása közben történt rendkívüli események bejelentésének, azok vizsgálatának, valamint a tűzesetek bejelentésének szabályozása. Az Utasítás nem vonatkozik a vasúti munkavállalók személyi baleseteinek (munkabaleseteinek), valamint a MÁV Rt. területén nem baleseti következményként- keletkezett tűzesetek vizsgálatára, melyekre a MÁV Rt. Munkavédelmi Szabályzat (a továbbiakban MvSz), illetve a MÁV Rt. Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezései az irányadók. 2.0. Az Utasítás hatálya és a felelősség meghatározása. 2.1. Az Utasítás hatálya. Az Utasítás területi hatálya a MÁV Rt. kezelésébe tartozó normál, széles és keskeny nyomtávolságú közforgalmú és korlátozott közforgalmú vasútvonalain, üzemi vágányain, valamint az azokhoz csatlakozó MÁV Rt. által fenntartott, illetve külön megállapodásban (szerződésben) rögzített esetekben az általa kiszolgált iparvágányokon az Utasításban szabályozott rendkívüli eseményekre terjed ki. Az Utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Rt. valamennyi munkavállalójára és a MÁV Rt. területén szolgáltatást valamint szerződés alapján munkát végző, illetve a MÁV Rt. részére eszközt (gépet, járművet, berendezést, pályát) szállító, építő, javító vállalkozásra. A rendkívüli események bekövetkezése esetén a MÁV Rt. vizsgálati jogosultságát a MÁV Rt vonalain személyszállítási vagy árufuvarozási tevékenységet végző vasútvállalatokkal, valamint a MÁV Rt. részére járművet, berendezést szállító, javító, fenntartó, pályát építő idegen vállalkozással a megkötendő szerződésben is rögzíteni kell. Az önálló vasútüzemi tevékenységet folytató társaságok területein, illetve a nemzetközi határforgalomban bekövetkezett balesetek bejelentésére, vizsgálatára az Iparvágányok Szolgálati Utasításában vagy a helyi végrehajtási utasításban, illetve a Határforgalmi megállapodásban foglaltak az irányadók.

9 2.2.Az Utasítás elkészítéséért és karbantartásáért felelős meghatározása. Az Utasítás és mellékletei kidolgozásáért, karbantartásáért a MÁV Rt. Vezérigazgatóság Biztonsági Igazgatósága felelős. Az Utasítást a MÁV Rt. vezérigazgatója a Közlekedési Főfelügyelet jóváhagyásával adja ki. 2.3. Az Utasítás alkalmazása, kezelése. 2.3.1. Az Utasítás alkalmazásánál figyelembe kell venni a hatályos jogszabályokat, az Országos Vasúti Szabályzatot, valamennyi hatályos kezelési, illetve végrehajtási stb. utasítást, az országos, ágazati és vállalati (MÁV Rt.) szabványokat, valamint segédkönyveket. 2.3.2. Az Utasítással a MÁV Rt. üzletágak szervezeti egységeit, azok oktatótisztjeit, minden balesetvizsgálattal, illetve üzembiztonsági ellenőrzéssel megbízott munkavállalót, biztonsági megbízottat, valamint a Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat központi és területi szervezeteinek vezetőit el kell látni. 2.3.3. Az Utasítást valamennyi rendkívüli esemény bejelentésére kötelezett és balesetvizsgálattal foglalkozó szolgálati helyen hozzáférhető helyen kell tartani. A szolgálati helyek vezetői kötelesek az Utasítás felelősét és helyesbítőjét kijelölni, valamint az Utasítás mellékleteit (1, 2 és 14 sz.) képező formanyomtatványokból megfelelő mennyiség biztosításáról gondoskodni. 2.4. Az Utasítás oktatása. Az érdekelt munkavállalókat a rájuk vonatkozó részekből- rendszeresen és kimutathatóan a MÁV Rt. O.1.sz. Oktatási Utasításában előírtaknak megfelelően oktatni és vizsgáztatni kell. 2.5. Az Utasítás rendelkezéseinek értelmezése. 2.5.1. Ahol az utasítás üzletágat vagy illetékes üzletágat említ, az a Pályavasúti Üzletág tekintetében a Forgalmi, Pálya- és Mérnöki Létesítményi, valamint a Távközlő- Erősáramú és Biztosítóberendezési Igazgatóságokra és területi szervezeteikre egyaránt, illetve szakmai illetékességük szerint vonatkozik.

10 2.5.2. Nem szabályozott, vagy vitás ügyekben állásfoglalásra a MÁV Rt. Vezérigazgatóság Biztonsági Igazgatóság (a továbbiakban: BI) jogosult, illetve köteles. 3.0. Az Utasításban használt fogalmak meghatározása. 3.1. A rendkívüli esemény fogalma. Az Utasítás alkalmazása szempontjából rendkívüli esemény minden olyan zavar, vagy akadály, amely a vonatközlekedést kizárta, illetve a vasútüzem lebonyolítását akadályozta. Rendkívüli eseménynek minősül: a baleset, a veszélyeztetés, a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető gondatlan cselekmény, a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető szándékos cselekmény, a tűzeset, a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása, a forgalmi, vagy műszaki nehézmény, az elháríthatatlan külső ok. a) Baleset a vasút üzemével összefüggő olyan rendkívüli esemény, amely személy(ek) halálát vagy sérülését (egészségkárosodását), járművek kisiklását, azok valamint áruk, pálya, építmények, berendezések, vasútüzemi anyagok rongálódását, vagy megsemmisülését okozta, illetve a vonatforgalom vagy az elegyrendezés lebonyolítását akadályozta. b) Veszélyeztetés a vasút üzemével összefüggő olyan rendkívüli esemény, amikor technológiai hibából a baleset bekövetkezésének lehetősége nagy valószínűséggel fennállt, azonban a közlekedés rendjébe történt rendkívüli és gyors intézkedés eredményeképpen, vagy a kedvező körülmények miatt az eseménynek baleseti következménye nem, vagy az Utasításban meghatározott esetekben csak csekély dologi kárkövetkezménye volt. c) A vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető gondatlan cselekményt (pályavétséget) követett el az a személy, aki vasúti járművet, pályát, építményt, berendezést, a tőle elvárható figyelem, körültekintés elmulasztásával vagy a tett elkövetésekor a következmények elmaradásában könnyelműen bízva rongálta meg, vagy létesített akadályt.

11 d) A vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető szándékos cselekményt követett el az a személy, aki a vasúti jármű, pálya, építmény, üzemi berendezés, vagy ezek tartozéka megrongálásával, akadály létesítésével, eltulajdonításával, a vonat megdobálásával, jelző eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, a közlekedő jármű vezetője elleni erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával magatartásának következményeit kívánta, vagy abba belenyugodott. e) Tűzeset a vasút területén, vasúti létesítményekben, járművekben, egyéb vasúti tulajdonban, vagy a vasút kezelésére bízott javakban keletkezett technológiától eltérő égés, vagy égési folyamat. f) Veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása (szóródása, szivárgása, illetve fúvása) az ilyen termékek szállítására használatos vasúti jármű tárolóterének, tartályának, edényének, szerelvényének rendellenes állapotából nem baleseti következményből- eredő, egészségkárosodást, tűz-, vagy robbanásveszélyt, illetve környezetszennyezést, a vasútüzem lebonyolítását kizáró, vagy akadályozó esemény. Súlyosnak minősül a rendkívüli esemény a RID 1.8.5 pontjában felsorolt esetekben. g) Forgalmi nehézmény a forgalmi tevékenységek figyelmetlen végzéséből, műszaki nehézmény a vontató-, illetve vontatott jármű, pálya, műszaki berendezés, energiaellátás váratlan meghibásodásából, fenntartási, vizsgálati hiányosságából bekövetkezett rendkívüli esemény, mely megzavarta de nem veszélyeztette a vasúti közlekedés folyamatos és biztonságos fenntartását. h) Elháríthatatlan külső ok az olyan előre nem látható, és nem tervezhető külső hatásra bekövetkezett esemény (rendkívüli időjárási körülmény, vihar, árvíz, földcsuszamlás, hegyomlás, földrengés stb.), amely az ismert és alkalmazott technikai lehetőségekkel nem volt megelőzhető, valamint olyan hirtelen következett be, hogy a rendelkezésre álló idő nem volt elegendő a rendkívüli esemény megelőzésére. 3.2. Súlyos baleset. Súlyos az a baleset amelynek következtében - legalább 1 személy halálos, vagy súlyos sérülést szenvedett vagy, 6 órát meghaladó vonalelzárás történt vagy, a dologi kár várhatóan a 10 M Ft-ot meghaladja vagy, a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása a RID 1.8.5 pontjában meghatározottakat meghaladja.

12 3.3. A balesetek csoportosítása szerinti fogalmak. a) Közlekedő vonat balesete történt, ha a vonat valamely járműve kisiklott, vagy vasúti járművel ütközött, vagy olyan rongálódás következett be, amelynek következtében személysérülés, illetve 500 ezer forintot meghaladó dologi kár keletkezett. b) Közlekedő vonat csekély dologi kár következményű veszélyeztetése történt, ha a 3.4. pontban meghatározott- kisikláson és ütközésen kívüli- rongálódásos esetben személysérülés nem történt és a dologi kár nagysága az 500 ezer forintot nem haladta meg. c) Közlekedő vonat dologi kár nélküli veszélyeztetése történt, ha a forgalom lebonyolításával összefüggő technológiai hibából baleset a vonat időbeni rendkívüli megállítása miatt nem következett be, személysérülés és dologi kár nem keletkezett, de annak lehetősége fennállt, vagy járművek futamodtak meg a nyílt vonalra. d) Elegyrendezés (tolatás, gurítás) közben történt az a baleset, amikor síktolatási, vagy gurítási mozgás közben a vasúti járművel kisiklásos, ütközéses, vagy rongálódásos baleset fordult elő, de az nem veszélyeztette a közlekedő vonat(ok) biztonságát. e) Elütés történt, ha a mozgó vasúti jármű a szerkesztési szelvénybe került személlyel, közúti járművel, nagyobb haszonállattal oly módon találkozott, hogy a rendkívüli esemény következtében személy(-ek) sérültek meg, illetve jármű(vek) rongálódtak meg, haszonállat(-ok) múltak ki. Elütés fogalmába tartoznak a mozgó vasúti járműre való felugrásból, illetve járműről leugrásból, kiesésből előfordult személyi balesetek, valamint amikor közúti jármű álló vasúti járműnek ütközött. 3.4. A balesetek jellege szerinti fogalmak. a) Kisiklás történt, ha a vasúti jármű egy vagy több kereke a vágányról legördült, egy vagy több kereke a vágányról legördült, de később kitérőn vagy útátjárón- ismét a vágányra került, kerékpárjai más-más vágányra illetve irányba gördültek. Nem minősül kisiklásos balesetnek az a rendkívüli esemény, amikor a kisiklás ütközéses baleset következménye. b) Ütközés történt, ha vasúti járművek nem előzetes kisiklásos, vagy rongálódásos baleset következményeként- vagy vasúti és közúti járművek olymódon találkoztak egymással, hogy a rendkívüli esemény következtében személy, vagy személyek sérültek, anyagi javak, vasúti járművek rongálódtak meg, vagy siklottak ki.

Frontális ütközés történt akkor, amikor a haladó vasúti jármű egy vele szemben ugyanazon vágányon közlekedő vagy álló vasúti járműre ütközött. Utolérés történt akkor, amikor a haladó vagy megállt vasúti jármű vagy vonat végére a követő vasúti jármű vagy vonat ráütközött. Oldalról ütközés (horzsolódás) történt akkor, amikor álló vagy haladó vasúti járműre kitérőn, illetve vágányátszelésen oldalról másik vasúti jármű ráütközött, vagy ha haladó jármű a biztonsági határjelzőn kívül levő járművel horzsolódott. 13 A vasúti jármű vágányvégzáró-szerkezetre ütközése akkor minősül balesetnek, ha annak következtében a vágányvégzárószerkezet, vagy a jármű esetleg mindkettő megrongálódott, vagy a jármű kisiklott, vagy a szerkezet munkaemésztős vágányvégzáró-szerkezet esetén legalább 15 cm-t meghaladóanelmozdult. Ütközés történt közúti járművel akkor, amikor útátjárón vagy a vasút egyéb területén közúti és vasúti járművek ütköztek össze, vagy horzsolódtak. c) Rongálódásos baleset történt, ha a vasúti jármű, pálya, építmény, vagy egyéb berendezés, vasútüzemi anyag nem kisiklás vagy üközés következményeként károsodást szenvedett, illetve megsemmisült. Villamosított pályán rongálódásos balesetnek minősül, ha a szerkesztési szelvénybe érő felsővezetéki berendezés szerkezeti eleme vasúti járművet, vagy a vasúti jármű felsővezetéki szerkezeti elemet úgy rongált meg, hogy a rendkívüli esemény következtében személysérülés történt. d) Személyi baleset történt akkor, ha a személy halálát vagy sérülését akaratán kívüli, hirtelen fellépő külső behatás okozta és az nem a járművek ütközésének, kisiklásának vagy rongálódásos balesetnek, továbbá a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető gondatlan vagy szándékos cselekménynek következménye. Nem minősül személyi balesetnek az öngyilkosság, amennyiben azt a hatósági vizsgálat megállapította. 3.5. A balesetek következményei szerinti fogalmak. a) Halálos baleset történt, ha a rendkívüli esemény következtében legalább egy személy meghalt. Halálos sérülést szenvedett az a személy, aki a baleset következtében a helyszínen, vagy a baleset időpontjától számított 30 napon belül meghalt.

b) Személysérüléses az a baleset, amikor a rendkívüli esemény következtében halálos sérülés nem történt, de legalább egy személy megsérült. Súlyosan sérült az a személy, aki a baleset következtében 24 órán túl kórházi kezelésre szorult. 14 Könnyű sérülést szenvedett az a személy, aki a baleset következtében legfeljebb 24 óráig szorult kórházi kezelésre. c) Dologi káros az a baleset, amikor a rendkívüli esemény következtében személyi sérülés nem történt, csak dologi kár keletkezett. d) Dologi kár a rendkívüli esemény következtében megrongálódott eszközök (jármű, pálya, építmény, berendezés) baleset előtti állapotának helyreállítása, a pálya felszabadítása, a forgalom ideiglenes fenntartása érdekében felmerült minden tényleges, illetve előkalkulált költség, értékcsökkenés, elmaradt haszon, valamint a megsemmisült árunak és személyek dolgainak értéke Ft-ban kifejezve. 3.6. Egyéb fogalmak. a) Közlekedő vonattal történt a baleset, vagy veszélyeztetés akkor, ha a rendkívüli esemény az induló vonat menesztése után és a célállomásra érkezése, vagy közbenső állomáson történő feloszlatása, vagy tolatás céljából való megállása előtt következett be. Közlekedő vonattal történt a baleset akkor is, ha a vonat más vonattal egyesítése, vagy más járművel történő kiegészítése közben következett be. Az iparvágány kiszolgáló menet nem közforgalmú vonalon történt- balesetét, valamint vágányzárak esetén az elzárt vágányon közlekedő járművek balesetét síktolatás közbeni balesetként kell figyelembe venni. b) Utas az a személy, aki utazási szándékkal tartózkodik a vasút utasforgalom részére megnyitott területén vagy járművén. c) Vasúti munkavállaló a szolgálatban levő és a MÁV Rt.-vel munkaviszonyban álló, szakmai feladatot ellátó személy. d) Idegen személynek minősül az utason és vasúti munkavállalón kívül minden más személy. e) Idegen vasút, vállalat jelen utasítás szempontjából a Magyar Köztársaság államhatárával szomszédos állam vasútja, a MÁV Rt. vonalán szerződés alapján személyszállítási, illetve árufuvarozási szolgáltatást végző más társaság, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút, a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) és a MÁV Rt. közfor-

galmú vasútvonalaihoz csatlakozó valamennyi önálló vasútüzemmel rendelkező társaság. f) Idegen vállalkozás a MÁV Rt.-vel szerződés alapján a MÁV Rt. területén munkát végző, illetve részére berendezést, járművet szállító természetes vagy jogi személy. Idegen vállalkozás a MÁV Rt. alapítású gazdasági társaság is. 4.0. Az utasítás leírása. 15 4.1. A rendkívüli esemény bejelentése és intézkedés a további veszély megszüntetésére. 4.1.1. Rendkívüli események bejelentésére, az értesítési és távirati jelentési kötelezettségekre, valamint a további veszélyek megelőzésére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a nem baleseti következményként történt tűzesetek, valamint veszélyes árunak a fuvarozás közben előfordult ellenőrizetlen szabadba jutása miatt bekövetkezett rendkívüli esemény esetén is. 4.1.2. Az a vasutas munkavállaló, aki a bekövetkezett rendkívüli eseményről legkorábban tudomást szerzett, köteles a további veszély elhárítása iránt intézkedni és az eseményt azonnal a legközelebbi állomás forgalmi vezetőjének (megbízottjának) a rendelkezésére álló értekező berendezésen (távbeszélőn, vagy pályatelefonon, vagy mozdonyrádión, vagy mobil telefonon) jelenteni. 4.1.3.Amennyiben a vonatszemélyzet észlelte először a rendkívüli eseményt, úgy a rendelkezésére álló értekező berendezésen üzemirányított vonalon a forgalmi vonalirányítónak, nem üzemirányított (felügyelt) vonalon a területi főüzem-irányítónak, a vonal üzemirányításától függetlenül bármely esetben a rendkívüli eseményhez legközelebbi állomás forgalmi vezetőjének (megbízottjának) kell a rendkívüli eseményt jelentenie. A mozdonyvezető a rendkívüli eseményt a budapesti vagy a területi gépész főirányító részére a mobil rádiótelefonon a zöld szám használatával is jelentheti, akinek a jelentést továbbítania kell a hálózati, illetve területi főüzemirányító részére. Ha távközlési lehetőség nem áll rendelkezésre, akkor a rendkívüli eseményt küldönc útján, vagy személyesen kell a legközelebbi olyan szol-

16 gálati helyre bejelenteni, ahonnan a két szomszédos állomás forgalmi vezetője (megbízottja) értesíthető. 4.1.4. A vonattal bekövetkezett baleset, tűzeset és más veszélyhelyzet észlelésekor mindig meg kell állni, kivéve ha a megállás a rendkívüli esemény következményét súlyosbítaná (pl. alagútban, hídon). Általában olyan helyen kell megállni, ahol a mentés lehetősége, a helyszín megközelítése biztosított. 4.1.5. Amennyiben a balesetet vagy veszélyhelyzetet egy követő, vagy másik vágányon közlekedő vonat személyzete veszi észre, az esetleges elsősegélynyújtás és a helyzet tisztázása végett a helyszín közelében köteles a vonattal megállni. Az elsősegélynyújtás, illetve a helyzet tisztázása után a vonat engedéllyel- folytathatja útját, de szükség esetén, jelentéstétel végett a legközelebbi szolgálati helynél meg kell állnia. 4.1.6. A jelentés tartalmazza a pontos hely, időpont megjelölésén kívülazokat az elsődleges információkat, melyek személy(-ek) mentése, a további veszélyek megelőzése (különösen 2 vagy több vágányú pályán történt esemény bekövetkezésekor), a helyszín biztosítása, a tűz oltása, veszélyes áruval rakott kocsi sérülésének elhárítása, valamint a műszaki mentés érdekében szükségesek. 4.1.7. Iparvágányon, vagy valamely üzletág üzemi területén (pl. gépészeti telephely) bekövetkezett balesetet, az azt észlelő munkavállaló a kiszolgálást végző állomás forgalmi szolgálattevőjének, illetve az adott üzletág területileg illetékes vezetőjének (megbízottjának) köteles bejelenteni. 4.1.8. Az iparvágány használója, üzembentartója saját személyzetével végzett tolatási munkák közben bekövetkezett balesetet (kisiklást és egyéb rongálást) köteles azonnal a kiszolgálást végző állomás vezetőjének (megbízottjának) jelenteni. Ezt a kötelezettséget az Iparvágányok Szolgálati Utasítása alapján az Iparvágány Végrehajtási Utasításban szabályozni kell. 4.2.A szolgálati helyek jelentési és intézkedési kötelezettségei. 4.2.1. A vasút területén történt minden rendkívüli eseményt a területileg illetékes szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja) köteles az 1.sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően a területi főüzemirányítónak jelenteni, és a további veszélyek megelőzésére, valamint a mentés és segélynyújtás érdekében az intézkedéseket megtenni, a hatóságokat, valamint más szervezeteket a területi főüzemirányítóval történt egyeztetés

17 szerint- értesíteni. Az elsődleges intézkedéseket azon szolgálati hely forgalmi vezetőjének (megbízottjának) kell megtenni, akinek a vezetése alatt álló szolgálati helyen a baleset bekövetkezett. Ha a rendkívüli esemény két szolgálati hely között történt, a bejelentést azon szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja) köteles megtenni, aki az eseményről először tudomást szerzett. Az eseményről és az intézkedésekről a szomszédos szolgálati hely forgalmi vezetőjét (megbízottját) is értesíteni kell. 4.2.2. Egyedi, vagy tömeges személyi sérülés esetén soron kívül értesíteni kell az Országos Mentőszolgálat megyei (városi) mentőszervezetét. 4.2.3. Tűz esetén, továbbá ha személyek vagy javak mentése ezt szükségessé teszi, riasztani kell a Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékes szervezetét (tűzoltóságot) és a helyszín biztosítása érdekében a helyi rendőri szervet. 4.2.4. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló szabályzatba (a továbbiakban RID) sorolt veszélyes áruk fuvarozása közben előfordult rendkívüli eseményt (pl. tűzveszélyes áruval rakott kocsi sérülését, szivárgását) az észlelő vasúti munkavállaló köteles A Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat ellátására kiadott utasításnak (a továbbiakban VVESZ Utasítás) megfelelően- az esethez legközelebbi intézkedésre jogosult munkavállalónak jelenteni. A bejelentés alapján az intézkedésre kötelezett munkavállaló a VVESZ Utasítás szerint köteles eljárni. 4.2.5. A szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja) azonnal -minden vizsgálat bevárása és lefolytatása nélkül- távbeszélőn köteles bejelenteni a területileg illetékes megyei (budapesti) Rendőr-főkapitányság központi ügyeletének és a területileg illetékes rendőri szervnek a helyszín biztosítása, valamint az intézkedések megtétele céljából a MÁV Rt. üzemében bekövetkezett rendkívüli eseményt (cselekményt, vagy mulasztást), ha a) halálos, vagy súlyos személysérülés történt, vagy 2 személynél többen sérültek meg, b) több jármű, vagy a pálya súlyosan megrongálódott, vagy előreláthatólag jelentős forgalmi zavar (a vonatforgalom lebonyolításában 6 órás akadály) keletkezett, c) vasúti és közúti járművek ütköztek össze, d) közúti jármű a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztette, e) egyéb a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető- bűncselekmény szándékos elkövetésének gyanúja áll fenn.

18 A szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja) köteles előjegyezni a hatóság részéről a bejelentést vevő személy nevét, és a bejelentés időpontját. A távbeszélőn történt bejelentés nem érinti a szolgálati hely forgalmi vezetőjének (megbízottjának) A bűncselekmények, szabálysértések elkövetésének észlelése esetén követendő eljárás rendje tárgyú utasításban szabályozott feljelentési kötelezettségét. A feljelentés kötelező elemeit a hivatkozott utasítás mellékletei tartalmazzák. Az írásbeli feljelentést 3 példányban kell elkészíteni, melyből 1 példányt az illetékes rendőrkapitányság, 1 példányt a körzeti balesetvizsgálatot végző biztonsági megbízott részére kell megküldeni, 1 példányt pedig a szolgálati főnökségen szükséges megőrizni. 4.2.6. Amennyiben a baleset következményei a vasúti segélynyújtó és helyreállító egységek riasztását teszik szükségessé, a szolgálati hely vezetője (megbízottja) a helyzetet köteles felmérni, majd távbeszélőn a területi főüzemirányítónak részletes jelentést adni. A szakszerű és pontos adatszolgáltatás érdekében igénybe kell venni a rendelkezésre álló műszaki munkavállalókat is. 4.2.7. Az Utasításban meghatározott bejelentési kötelezettségen túlmenően be kell tartani az MvSz-ben, és a MÁV Rt. Tűzvédelmi Szabályzatában előírtakat is. 4.2.8. Vad elütése esetén azon szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja) köteles a helyi vadásztársaságot mielőbb (telefonon, vagy táviratilag ) értesíteni aki a balesetről először tudomást szerzett. A távbeszélőn történt értesítés esetén, annak időpontját és az értesítést vevő személy nevét elő kell jegyezni. 4.2.9.A szolgálati helyen az 1.sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően a rendőrség és más területileg illetékes hatóság, Országos Mentőszolgálat, üzemorvos, katasztrófavédelem, vadásztársaság pontos címéről és távbeszélő hívószámáról a telefonkészülék közelében kimutatást kell kifüggeszteni. 4.2.10. A jelentésre kötelezett szolgálati hely vezetője (megbízottja) köteles valamennyi rendkívüli eseményről, az intézkedések után Baleset bejelentés megjelöléssel távirati jelentést adni. (A jelentést a szolgálati hely vezetője a VBF és a területi Vasútbiztonsági Osztály részére faxon is leadhatja.) A távirati jelentésnek tartalmaznia kell: a) a bejelentést tevő szolgálati hely nevét,

19 b) a baleset helyét (szolgálati hely neve, váltó-, vágányszám, nyílt vonalon történt baleset alkalmával a két szomszédos szolgálati hely állomás- megnevezését és a szelvényszámot), c) a baleset idejét (év, hó, nap, óra, perc), d) a vonat(ok) számát és nemét, e) a baleset közérthető, rövid leírását, f) a baleset következményeit (a halottak, vagy sérültek nevét, sérülésük mértékét, a kisiklott, vagy megrongált járművek pályaszámát, rakományuk megnevezését, valamint rongálódásuk mértékét, a pályában és egyéb berendezésekben keletkezett rongálódás mértékét, közúti jármű elütése, útsorompó rongálása esetén a gépjármű forgalmi rendszámát, üzemben tartóját, kötelező felelősségbiztosítási kártya számát, a biztosító társaság nevét és a keletkezett forgalmi akadályt), g) ha az eseményt a hatóságoknak is jelenteni kell, akkor azt is, hogy a hatóságok értesítése megtörtént (időpont, a bejelentést vevő neve, rendfokozata), h) a baleset okát röviden, ha az a jelentéstétel idején már megállapítható (pl. vágányút ellenőrzés, váltóellenőrzés elmulasztása, Megállj állású jelző meghaladása, késői fékezés stb.), i) az időjárási és látási viszonyokat, j) a baleset következtében előállott további veszélyeket, k) valamennyi megtett intézkedést, azok végrehajtását és az ezekkel kapcsolatos időadatokat. 4.2.11. Belföldi utazási céllal a MÁV Rt. személyforgalmi területén tartózkodó vagy utazó utas személysérülése, vagy poggyászkára esetén azokon a szolgálati helyeken, ahol a Személyszállítási Üzletág munkavállalója szolgálatot teljesít, a szolgálati ideje alatt a Személyszállítási Üzletág munkavállalója, azokon a szolgálati helyeken, ahol a Személyszállítási Üzletág munkavállalója nem teljesít szolgálatot, vagy az esemény hivatalos munkaidőn kívül történt, a szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja), vonaton történt esetben, vagy olyan szolgálati helyen, ahol a forgalmi szolgálat is szünetel a vezető jegyvizsgáló a személysérülésről illetve a poggyászkárról az Utasításban előírt bejelentési és vizsgálati kötelezettségtől függetlenül- 2 példányban kárjegyzőkönyvet köteles felvenni. A vezető jegyvizsgáló a kárbejelentési jegyzőkönyvet a honos szolgálati főnökségén köteles leadni.

20 A felvett, vagy leadott kárbejelentési jegyzőkönyv 1 példányát a szolgálati hely, illetve főnökség vezetője (megbízottja) az utasbiztosításról szóló szabályozás alapján az esemény helyszíne szerinti Igazgatási és Szabályozási Főosztály területi szervezetének köteles megküldeni. 4.3.Az Üzemirányító Központ és a Forgalomirányítási Osztályok feladata. 4.3.1. Az Üzemirányító Központ és a Forgalomirányítási Osztályok értesítési, riasztási, valamint a forgalom fenntartása érdekében szükséges feladatait az F.3.sz. Utasítás illetve a 14/2003.(MÁV Ért.43.) sz. vezérigazgatói utasítás tartalmazza. 4.3.2. Amennyiben a balesetet a vonatszemélyzet a központi forgalomirányítónak vagy a területi főüzemirányítónak jelentette, úgy a szolgálati hely forgalmi vezetőjének (megbízottjának) a 4.2. pontokban szabályozott feladatait a 4.2.6. pont kivételével - a központi forgalomirányító, illetve a területi főüzemirányító köteles megtenni. A vonatszemélyzet jelentése alapján a baleset helyszínétől számított szomszéd állomásokat a központi forgalomirányító, illetve a területi főüzemirányító, üzemirányított vonalon pedig a forgalmi vonalirányító köteles értesíteni. Két vagy több vágányú pályán a szomszédos vágányon már útban lévő vonat személyzetét a balesetről a forgalmi vonalirányítónak értesítenie kell. 4.3.3. A területi főüzemirányító értesítése alapján az üzletági operatív irányítók és diszpécserek kötelesek gondoskodni az üzletágon belüli értesítésekre, intézkedésekre. 4.3.4. Az értesítések és intézkedések összehangolása, felügyelete a területi illetve hálózati főüzemirányító feladata. 4.4. A rendkívüli események vizsgálatának általános szabályai, a balesetvizsgáló jogai, kötelességei, valamint a vizsgálatok rendszere. 4.4.1. Minden 3.1. pontban meghatározott rendkívüli eseményt, annak körülményeit, közvetlen okait, valamint az attól független mulasztásokat és rendszerbeli hibákat is amennyiben szükséges a fokozott felelősség elvének alkalmazásával és a hatósági vizsgálattól függetlenül- vizsgálni kell. Az Utasítás rendelkezései szerint kell vizsgálni minden balesetet, veszélyeztetést, vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető gondatlan és szán-

dékos cselekményt, valamint a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutását. A tűzesetek vizsgálatát a MÁV Rt. Tűzvédelmi Szabályzat-a, a forgalmi és műszaki nehézmények vizsgálatát az illetékes üzletágak rendelkezései szabályozzák. 4.4.2. A balesetvizsgálatot a baleset időpontjától számított 15 munkanapon belül le kell zárni. Határidő hosszabbítást indokolt esetben, előzetes kérelemre központi hatáskörbe tartozó vizsgálat esetén a BI Vasútbiztonsági Főosztály (a továbbiakban: BI VBF) vezetője, körzeti hatáskörbe tartozó vizsgálat esetén a BI területi Vasútbiztonsági Osztály (a továbbiakban területi Vasútbiztonsági Osztály) vezetője adhat. 4.5. A balesetvizsgáló joga, kötelessége és felelőssége 21 4.5.1. A balesetvizsgáló a baleset vizsgálata során jogosult: az érintett szolgálati helyekre belépni, a vizsgálathoz szükséges bizonylatokat az átvétel írásbeli igazolása mellett- bevonni, a hangrögzítő berendezés felvételét meghallgatni, annak további felhasználására rendelkezni, a bizonyítékok azonnali összeírására, a szerkezeti elemek vizsgálatának elvégzésére, ellenőrzésére, az üzletágak és más szervezetek birtokában lévő tárgyhoz tartozó információkhoz, jegyzőkönyvekhez való hozzáférésre, az ügyben érintett munkavállaló = azonnali helyszíni, valamint további jegyzőkönyvi meghallgatására, = munkára képes állapota ellenőriztetésére, és ellenőrzésére, = a további vizsgálat érdekében szolgálatból történő felmentése kezdeményezésére, = szolgálati táblázatába történő betekintésre, igény esetén az ügyben eljáró rendőrhatóság, ügyészség részére a megállapításokról tájékoztatást adni. 4.5.2. A balesetvizsgálat vezetője és a vizsgálatban résztvevő az lehet, aki legalább középfokú állami iskolai és felsőfokú vasúti műszaki vagy forgalmi végzettséggel rendelkezik, felsőfokú állami iskolai végzettség esetén legalább 3 év, középfokú állami iskolai végzettség esetén legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, balesetvizsgálói vizsgát tett,

balesetvizsgálói megbízással rendelkezik, érvényes munkaköri, orvosi alkalmassági vizsgálattal rendelkezik. 4.5.3. Valamennyi balesetet vizsgáló vizsgálati feladatai hiánytalan ellátása érdekében köteles: szakmai továbbképző tanfolyamokon részt venni, és ismereteit folyamatosan fejleszteni, 22 a balesetvizsgálattal kapcsolatos helyszínelést a vonatközlekedés lehető0 legkisebb zavarásával- körültekintően és a megállapításokhoz szükséges bizonyítékok (alkatrészek, bizonylatok, mérési és vizsgálati adatok stb.) biztosítása mellett a lehető legrövidebb időn belül elvégezni; ennek érdekében Helyszínelési jegyzőkönyvet, helyszínrajzot, fényképfelvételeket készíteni, méréseket végezni, illetve végeztetni, rajzokat készíteni, illetve készíttetni, azokat kiértékelni, a hatósági helyszíni vizsgálatokban közreműködni, a balesetvizsgálatokhoz szükséges meghallgatásokon, vizsgála-tokon résztvenni, a vizsgálati adatok alapján a üzletágak képviselőivel együtt-működve a balesetet előidéző valamennyi közvetlen és közvetett okot, valamint független mulasztást feltárni, személyes szakmai véleményt adni. 4.5.4. A balesetvizsgálatban résztvevők -szakterületüket illetően- felelősek a vizsgálatuk, megállapításuk, véleményük megalapozott-ságáért, helyességéért. 4.5.5.Nem bízható meg az adott baleset vizsgálatával, illetve nem vehet részt a vizsgálatban, akinek munkaköri kötelezettsége, vagy egyéb más körülmény miatt az összeférhetetlen vizsgálói feladatával. A vizsgáló a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a területi Vasútbiztonsági Osztály vezetőjének haladéktalanul jelenteni, és ettől kezdve a vizsgálatban nem vehet részt. Amennyiben ez a vizsgálat folyamán kerül felszínre, úgy a területi Vasútbiztonsági Osztály vezetője jogosult az üzletág területi központjának vezetőjétől más megbízással rendelkező személy kijelölését kérni. 4.6. Az üzletágak és szolgálati helyek balesetvizsgálati kötelezettsége. Az üzletágak és szolgálati helyek vezetői (megbízottjai) kötelesek az Utasításban szabályozott esetekben a Ténymegállapítási jelentést, Közös tény- és kármegállapítási jegyzőkönyvet felvenni, a balesetvizsgáló bizottság munkáját elősegíteni, a vizsgálathoz, bizonyításhoz szükséges

23 eszközöket, feltételeket térítésmentesen és a létszámukba tartozó munkavállalók megjelenését biztosítani. 4.7. A balesetvizsgálatok rendszerének felépítése és hatásköre. 4.7.1. A központi balesetvizsgálatok. A balesetek központi vizsgálatát a területi Vasútbiztonsági Osztály balesetvizsgálója vezeti. A balesetvizsgálat vezetője a baleset jellegétől függően- a 4.5.2. pont követelményeinek megfelelő forgalmi, gépészeti, pályafenntartási, biztosítóberendezési, személyszállítási, árufuvarozási üzletág balesetvizsgálattal megbízottjának részvételét igényelheti. A bizottság tagjait a területi Vasútbiztonsági Osztály létszámából és az érintett üzletági területi központok vizsgálattal megbízottjaiból kell kijelölni. E munkavállalókat az üzletági területi központok vezetőinek kijelölése alapján a területi Vasútbiztonsági Osztály vezetőjének javaslatára megbízólevéllel a Biztonsági Igazgatóság vezetője látja el. A MÁV Rt. munkavállalójának súlyos sérülése esetén a munkabiztonsági szervezet balesetvizsgálóját minden esetben a vizsgálatba be kell vonni. 4.7.2. A központi balesetvizsgálatok hatásköre. A központi balesetvizsgálatok hatáskörébe tartozó balesetek: a) közlekedő vonat balesete, illetve veszélyeztetése, b) elegyrendezés közben bekövetkezett baleset, amennyiben annak következtében súlyos személysérülés, vagy vonalelzárás történt, vagy a kár várhatóan az 500 eft-ot meghaladja, c) a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető gondatlan, vagy szándékos cselekmény, ha annak következtében halálos személysérülés történt vagy 2 személynél több sérült meg, d) azok a nem foglalkozási- személyi balesetek, amelyeknek következtében több személy meghalt, vagy súlyos személysérülést szenvedett, e) járművek nyílt vonalon, vagy nyílt vonalra történt megfutamodása, f) vasúti és közúti járművek ütközése, ha annak következtében haláleset, illetve súlyos személysérülés történt, g) katonai szállítmánnyal előfordult baleset, h) vasúti és katonai, vagy belügyi szerv közúti járművének ütközése, i) veszélyes áruval rakott kocsi(k) baleseti sérülése,

j) azok a kisebb következményű balesetek, amelyeknek okát a körzeti balesetvizsgálat nem tudta megállapítani, k) amelynek vizsgálatát a felettes szerv elrendeli. 4.7.3. Körzeti balesetvizsgálatok. 24 A 4.7.4. pontban meghatározott balesetek vizsgálatát a területi Vasútbiztonsági Osztály létszámába tartozó, állandó megbízással rendelkező biztonsági megbízott (körzeti balesetvizsgáló) vezeti. Az állandó megbízással rendelkező biztonsági megbízott, -mint a bizottság vezetője- a több üzletágat érintő balesetek vizsgálatába bevonhatja az állomásfőnökség, mozdonyüzemeltetési telephely, kocsivizsgálati telephely, pályagazdálkodási, biztosítóberendezési valamint erősáramú osztálymérnökség, személyszállítási, árufuvarozási üzletág területi szervezete megbízólevéllel ellátott munkavállalóját, aki(k) köteles(ek) a vizsgálatban részt venni. Az állandó megbízás kiadására az üzletági területi központok vezetőinek javaslatára a területi Vasútbiztonsági Osztály vezetője jogosult. A biztonsági megbízott és az üzletágak területi szervezeteinek képviselői vizsgálati tevékenységüket a területi Vasútbiztonsági Osztály szakmai irányításával végzik és az osztály vezetőjének tartoznak felelősséggel. 4.7.4. A körzeti balesetvizsgálatok hatásköre. A körzeti balesetvizsgálat hatáskörébe tartozó balesetek: a) a síktolatás vagy gurítás közben történt baleset, b) vasúti és közúti járművek ütközése, c) a közlekedés biztonságát veszélyeztető gondatlan vagy szándékos cselekmény, d) halálos, vagy sérüléses nem foglalkozási- személyi baleset, e) állatelütés amennyiben a következmények alapján a vizsgálat nem tartozik a központi balesetvizsgálatok hatáskörébe. 4.7. 5. Az idegen vasútvállalatot érintő baleset vizsgálata. A vizsgálatot nemzetközi határforgalomban a helyi csatlakozási szerződésben, a MÁV Rt. területén idegen vasútvállalatot érintő baleset esetén a szerződésben, önálló vasútüzemmel rendelkező társaság területén történt baleset esetén az Iparvágányok Szolgálati Utasításában, vagy a helyi végrehajtási utasításban előírtakat is figyelembe véve kell végezni.

25 Az idegen vasút képviselőjét a vizsgálathoz minden esetben meg kell hívni, ha a vasút személyzetének meghallgatása mellőzhetetlen a tényállás megállapításához, vagy az okok és körülmények behatárolása ezt szükségessé teszi. 4.7.6. Az iparvágány használót érintő baleset vizsgálata. Amennyiben iparvágányon az iparvágányt használó személyzete által végzett munka során vasúti járművek siklottak ki, vagy rongálódtak meg, illetve egyéb berendezésekben kár keletkezett, a balesetről az iparvágányt használó fél a kiszolgáló állomás forgalmi vezetőjét (megbízottját) értesíteni köteles. A megállapításokat közösen felvett és aláírt jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A vizsgálat céljából a jegyzőkönyvet a szolgálati hely vezetőjének a biztonsági megbízott részére kell átadnia. 4.7.7. Az idegen vállalkozás bevonása a baleset vizsgálatába. Olyan esetekben, amikor az idegen vállalkozás, illetve munkavállalója a baleset okozója, vagy a rendkívüli esemény bekövetkezésében közrehatott, vagy a baleset okának bizonyítása szükségessé teszi, úgy a vizsgálathoz az idegen vállalkozás felhatalmazott képviselőjét is meg kell hívni és a megállapításokat közösen felvett jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 4.7.8.A MÁV Rt. Vezérigazgatóság Biztonsági Igazgatóságának balesetvizsgálatokkal kapcsolatos feladatai és hatásköre. A balesetvizsgálatok szervezése és elvégzése felett a szakmai felügyeleti jogkört, valamint annak elvi irányítását a BI VBF látja el, továbbá dönt a balesetek vitás ügyeiben. Felülvizsgálja a 4.8.9. pontban meghatározott esetekben a területi Vasútbiztonsági Osztály által előterjesztett vizsgálati iratokat és dönt annak lezárására, vagy a vizsgálat kiegészítésére, valamint kezdeményezi a vizsgálat alapján indokolt hálózati szintű üzletági intézkedéseket. Súlyos, több összetevőjű személyi vagy dologi kárkövetkezményű balesetek vizsgálatának irányítását a BI VBF közvetlenül végzi. Amennyiben a baleset pontos okának meghatározása vagy kivizsgálása ezt indokolttá teszi, úgy a BI VBF részt vesz a vizsgálatban vagy átveszi annak irányítását. Szükség esetén a vizsgálat kibővítését, vagy új vizsgálatot rendel el.

26 4.7.9. Hatósági vizsgálatok. A 4.2.5. pontban meghatározott esetek közül a rendőrség (ügyészség) azonnal minden esetben helyszíni eljárást folytat, ha a baleset következtében halálos vagy súlyos személyi sérülés történt, katonai, rendőrségi szervek, védett vezetők, diplomáciai védettséget élvező testületek közúti járművei vasúti járművel ütköztek össze, vagy azok a közlekedés biztonságát veszélyeztették, a közlekedő személyszállító vonattal történt baleset következtében több jármű kisiklott és a pálya rongálódott, A rendőrségre bejelentendő más eset alkalmával tisztázni szükséges, hogy a szemle azonnal, vagy későbbi időpontban történik. 4.8. A balesetvizsgálati iratok készítésének szabályai. 4.8.1. A Ténymegállapítási jelentés. Ténymegállapítási jelentést kell felvenni minden olyan baleset (meghatározott esetekben közlekedő vonattal történt baleset, elegyrendezés közben történt vonalelzárást nem okozó baleset, állomáson történt utas baleset, útátjárón személysérülés következmény nélküli vasúti és közúti jármű ütközése) és közlekedő vonat veszélyeztetése esetén, amikor a helyszínen a vizsgálat azonnali megkezdésére a területi Vasútbiztonsági Osztály balesetvizsgálójának, biztonsági megbízottjának nincs lehetősége, vagy erre a 4.9.1.3. illetve a 4.9.1.5. pont szerint engedélyt adott. A 2. sz. melléklet szerinti formanyomtatványt szolgálati hely területén történt balesetről a szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja), nyílt vonalon történt balesetről annak a szolgálati helynek a vezetője (megbízottja), aki az eseményről először tudomást szerzett és az Utasításban szabályozott elsődleges intézkedéseket megtette, köteles kitölteni és aláírni. A jelentésben rögzíteni kell a megállapításokat és az érintett személyek adatait (név, a MÁV Rt. munkavállalója esetén beosztását és szolgálati telephelyét, utas és idegen személy esetén nevét, lakcímét). A felvett Ténymegállapítási jelentést a szolgálati hely vezetője köteles magánál tartani és átadni a vizsgálat vezetőjének.

4.8.2. Helyszínelési jegyzőkönyv. A balesetvizsgálat vezetője a helyszíni vizsgálat során az üzemi körülményeket, műszaki mérési eredményeket, a baleset okára utaló nyomokat, a további vizsgálathoz szükséges megállapításokat, a tanúkra és érintettekre vonatkozó adatokat, a 3.sz. melléklet szerinti Helyszínelési jegyzőkönyvben, valamint a baleset körülményeitől függően a vizsgálatban résztvevő üzletági képviselő bevonásával- ennek mellékletét képező vizsgálati és mérési formanyomtatványon (4.,5.,6.,7.sz.mellékletek) köteles rögzíteni. A Helyszínelési jegyzőkönyv mellékletét képezi a 4.9.2.2. pont alapján készített helyszínrajz és fénykép, illetve videofelvételek is. 4.8.3. Meghallgatási jegyzőkönyv. 27 A balesetek alkalmával az érintettek és a tanúk vallomásáról meghallgatási jegyzőkönyvet kell készíteni. Az alább felsorolt szempontokat értelem szerint- alkalmazni kell valamennyi vizsgálati irat készítésénél is. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a jegyzőkönyv felvételének helyét és idejét, b) a felvevő nevét és beosztását, c) a jegyzőkönyv tárgyát, d) a jelenlévőket, beosztásuk megjelölésével, e) a jegyzőkönyvezett(-ek) személyi adatait (születési helye, ideje, anyjának leánykori családi és utóneve, állandó lakhelye, munkaköre, létszámban tartó szolgálati főnöksége) és a meghallgatás célját, f) a vizsgálat vezetőjének kérdéseire adott válaszokat, g) a munkavállaló munkakörének ellátásához szükséges vizsgákkal és az utasítások előírt oktatásával kapcsolatos megállapításokat, h) a munkavállaló szolgálatellátására vonatkozó orvosi alkalmasságát, szolgálatképességét és a balesetet közvetlenül megelőzően az egy szolgálatban pihenő idő nélkül teljesített szolgálati órák számát, i) a forgalmi helyzetnek, az esemény előzményeinek, a meghallgatott személy(-ek) által előadottaknak a tárgyra vonatkozó leírását, j) a balesetben érintett munkavállalók részéről a vizsgálat során megállapítottakra adott válaszukat, esetleges mulasztásuk elismerésére vonatkozó nyilatkozatukat, k) a meghallgatott személy(ek) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a jegyzőkönyvben rögzítetteken kívül van-e egyéb mondanivalója. Amennyiben a meghallgatáson az érintett munkavállaló előzetes bejelentése alapján- képviselője/jogi képviselője (a továbbiakban együttesen képviselője) előtt kíván nyilatkozni, úgy a meghallgatás időpontjáról a

28 képviselőt a munkavállaló köteles értesíteni. A munkavállaló képviselője a meghallgatáson résztvehet, de észrevételeivel, vagy más módon nem befolyásolhatja a munkavállaló meghallgatását. A balesetnél érintett munkavállalók és tanúk meghallgatása után a jegyzőkönyvben foglaltakat a jegyzőkönyvezett személlyel vagy személyekkel el kell olvastatni. Ennek elismerését és a jegyzőkönyvben foglaltakra tett észrevételeiket is abban rögzíteni kell. A munkavállalónak a képviselő jelenlétében történt meghallgatása után a képviselő az esemény tárgyával összefüggésben észrevételt, indítványt tehet, vagy kérdést tehet fel a meghallgatott személynek, melyet a meghallgatási jegyzőkönyv végén záradék részként- rögzíteni kell. Amennyiben a munkavállalók meghallgatása során a nyilatkozatokban eltérés állapítható meg, úgy a tényállás tisztázását szembesítéssel kell megkísérelni. A jegyzőkönyvben foglaltakat a jegyzőkönyvezett személlyel, illetve személyekkel annak helybenhagyási záradéka után- külön-külön, ha több oldalra terjed ki oldalanként is alá kell íratni. Ha az aláírást a jegyzőkönyvezett megtagadja, ennek tényét két tanú előtt- a jegyzőkönyvben rögzíteni és azt a két tanú aláírásával hitelesíteni kell. (A Meghallgatási jegyzőkönyv mintát a 8.sz.melléklet tartalmazza.) A jegyzőkönyv másolatát - a meghallgatott személy kérésére a meghallgatott személy részére át kell adni. 4.8.4. Szakmai vélemény. 4.8.4.1. Az üzletágak balesetvizsgálatban résztvevő tagjai az általuk végzett vizsgálatról, szakmai véleményt kötelesek készíteni, és azt a vizsgálat vezetőjének átadni. A vizsgálat vezetőjének írásban konkrét kérdéseket kell feltennie a szakmai vélemény elkészítéséhez, amely csak a véleményt készítő szakterületére vonatkozó megállapításokra terjedhet ki. A szakmai vélemény a rövid összefoglaló tényálláson kívül adjon a vizsgálat vezetője által feltett konkrét kérdésre szakmai választ, hivatkozzon a vélemény kialakításához felhasznált utasításra, szakmai anyagokra, tartalmazza a tényállás alapján levonható következtetéseket, utaljon a lehetséges pontatlanságokra, azok valószínűségére, válassza szét a balesethez szorosan kapcsolódó és nem kapcsolódó összefüggéseket. A szakmai véleményt az üzletág vizsgálatban résztvevő tagjának a kérdések átvételétől számított- 10 munkanapon belül kell a vizsgálat vezetőjének átadnia.