ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR NEMZETBIZTONSÁGI ALAPKÉPZÉSI SZAK ÖNÉRTÉKELÉS 2009 1
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR Biztonság- és Védelempolitikai Tanszék 1. Adatok a szakról NEMZETBIZTONSÁGI ALAPKÉPZÉSI SZAK ÖNÉRTÉKELÉS 1.1 Intézmény: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar 1.2 A szak megnevezése: nemzetbiztonsági Szakirányok megnevezése: nincs szakirány 1.3 Képzési szint: alapképzés Egyenes ági MA képzés megnevezése: nemzetbiztonsági 1.4 Képzési forma és idő: levelező 6 félév 1.5 Szakfelelős adatai Név: Dr. Izsa Jenő Beosztás: Tudományos fokozat: PhD hadtudomány Jogviszony típusa: teljes munkaidőben foglalkoztatott (T) 1.6 A szakfelelősi funkció betöltésének szempontjai: A szakfelelős Dr. Izsa Jenő teljes munkaidőben foglalkoztatott vezető oktató, aki a szak által lefedett tudományszaknak a tudományos-szakmai közélet által elismert művelője, kutatója és oktatója. A szakfelelőst a Kari Professzori Tanács jelölése alapján a dékán kezdeményezésére az Egyetem Professzori Tanácsa állásfoglalásának figyelembe vételével, a szenátus egyetértésével a rektor bízza meg. A szakfelelős kijelölésénél a felsőoktatási törvény és a MAB által elvárt általános követelmények teljesítésén túl alapvető szempont a nemzetbiztonsági képzés végrehajtásában szerzett gyakorlati és vezetői tapasztalatok megléte. A szakfelelős kompetenciáit a ZMNE SZMSZ mellékletét képező, A szak-, szakirány-felelősök feladat- és hatásköreinek szabályzata dokumentum tartalmazza. Az általános pedagógiai kompetenciák mellett a szakon folyó képzésben résztvevő és oda betanító tanszékekkel, illetve más érdekeltekkel, a megrendelő nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervezetekkel történő együttműködés megszervezése, fenntartása a szak tantervi fejlesztése, minőségbiztosítása érdekében. A szak mintatantervének elemzése, a szükséges korrekciók előter- 2
jesztése, elvégzése. A hallgatók tanulmányi munkájának segítése, a tehetséggondozás és az egyéni tanácsadás végzése. A szak fejlesztésével kapcsolatos tevékenység koordinálása, vezetése, a megrendelői igények ismerete, érvényesítése, a képzés gyakorlatiasságának biztosítása. 1.7 Szakirány felelős nincs 1.8 Szakirány felelős nincs 1.9 A szak helye a kar szervezetében (szervezeti ábra) NEMZETVÉDELMI ÉS KATONAI KÉPZÉSI TERÜLET VÉDELMI KÉPZÉSI ÁG KATONAI KÉPZÉSI ÁG BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM- POLITIKAI KATONAI VEZETŐI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI NEVELŐ KATONAI GAZDÁLKODÁSI NEMZETBIZTONSÁGI HATÁRRENDÉSZETI ÉS - VÉDELMI VEZETŐI VÉDELMI IGAZGATÁSI 1.10 A szak szervezete, feladatok és hatáskörök feltüntetésével (szervezeti egységek, felelősök) A ZMNE képzési területei és ágai: a nemzetbiztonsági képzés helye az egyetem képzési portfoliójában A szakon folyó képzés minőségéért és tartalmáért, a megrendelőkkel való kapcsolattartásért, a hallgatók tanulmányi munkájának segítéséért a szakfelelős vezető oktató személyében felel. A szakfelelős a képzést illetően a dékánnak van alárendelve, a képzéssel kapcsolatos adminisztratív feladatainak ellátása, valamint a képzés megszervezése során közvetlen szakmai vezetője az oktatási dékán-helyettes. A tudományos munka szervezése, valamint a tudo- 3
mányos munkával kapcsolatos adminisztratív tevékenysége során közvetlen vezetője a tudományos dékán-helyettes. A képzés tartalmi meghatározásában független, a szakhoz kapcsolódó tudományos tevékenység és képzés közvetlen irányítója és vezetője. A szak képzésében részt vevő tanszékek vonatkozásában ellenőrzési joga van. 1.11 A szak oktatóinak adatai beosztás és életkor Beosztás Oktatók száma Oktatók száma születési év szerint 1948 és 1949-58 1959-68 1969-78 1979 és előtte utána Összes oktatóból T:teljes m.időben foglalkoztatott (fő) AT:akkre ditációs nyilatkozatot adott (fő) tanár 4 3 1 4 főiskolai tanár 15 2 6 6 1 15 főiskolai adjunktus 1 1 1 tanársegéd kutató doktorandusz 1 1 1 egyéb 4 1 3 4 Összesen 25 6 11 6 2 20 5 Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): A szakon a főtárgy-felelősök beosztási és életkori adatai kedvező korösszetételt és megfelelő arányokat mutatnak az oktatói fokozatok között. A szak jellege és a szakterületen a tudományos fokozatosok száma, szintje miatt az tanárok az ún. általános műveltségi, alapozó ismeretek oktatásáért felelősek, a szakismereti tárgyakhoz döntően az egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott ek kapcsolódnak, valamint a képzés gyakorlatiassága érdekében az öt külső, a nemzetbiztonsági szolgálatoktól bevont szakember (köztük a ZMNE doktorandusza) összesen nyolc tantárgy oktatását végzi. Ezen ismeretanyagok: HUMINT ismeretek, Szaktechnikai ismeretek alkalmazása, Szakági jogi ismeretek, Nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés, Titkos információgyűjtés, Titkos kapcsolati rendszer, Nemzetbiztonsági tevékenység specialitásai tehát kifejezetten gyakorlati és speciális tananyagok. Mind a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, mind a külsős, eseti megbízásos vagy együttműködési megállapodás szerint beoktató szakemberek évtizedes felsőoktatási gyakorlattal bírnak, szakterületük elismert vezetői. 1. 12 A szak oktatóinak adatai beosztás és minősítettség 4
Beosztás Személyek száma Legmagasabb fokozata/címe 1 (személyek száma) dr. univ PhD/DLA CSc. DSc. MTA tag tanár 4 1 1 2 főiskolai tanár 15 11 4 főiskolai adjunktus 1 tanársegéd kutató doktorandusz 1 egyéb 4 Összesen 25 12 5 2 Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): 2. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés Kérjük, mutassák be, hogy a szakon folyó képzés megfelel a képzési és kimeneti követelményeknek. Számoljanak be specifikus képzési céljaikról is, ha vannak ilyenek. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2004-ben a megrendelői igényekre alapozva akkreditáltatta a nemzetbiztonsági alapszakot. A szakra érvényes Képzési és kimeneti követelmények az OM 15/2006. (IV.3.) rendeletében megjelentek. Az egyetem új képzési struktúrájába illeszkedő nemzetbiztonsági alapszak valós megrendelői igényekre épült. Az alapszakon a kiterjesztően értelmezett nemzetbiztonsági szféra szervezetei, szolgálatai számára megnyílt a lehetőség, hogy a speciális munkakörökben foglalkoztatott állomány felsőfokú alapképzését megoldják. Az alapképzési szakon a képzés általános célja: nemzetbiztonsági szakértők képzése a speciális rendeltetésű nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint más megrendelők számára. Tekintettel arra, hogy a nemzetbiztonsági alapszak a magyar felsőoktatásban és a ZMNE-en új szakként került megalapításra illetve indításra, valamint a szakmai ismeretek speciális vonatkozásaira, ezért arról, hogy a képzés megfelel a képzési és kimeneti követelményeknek, nem adható teljes körű és tényszerű elemzésekre alapuló következtetések. Az első teljes oktatási ciklus tapasztalata alapján az megállapítható, hogy a nemzetbiztonsági alapszakon az egyetem képes a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatainál és a rendvédelem területén titkos információgyűjtéssel hivatásszerűen foglalkozó szakember 1 Egy személy csak egyszer szerepeljen (a legmagasabb fokozata/címe oszlopában). 5
állomány felkészítésére. Ehhez döntően biztosítottak a szellemi, intellektuális és a tárgyi, materiális feltételek. A nemzetbiztonsági alapszak tanterve a KKK-ban meghatározott képzési céllal összhangban van. A tanulmányi területek és azok arányai, a tantárgyak egymásra épülése, az elméleti és gyakorlati képzés aránya, az ismeretellenőrzési rendszer a képesítési követelményekben előírtaknak megfelel, a nemzetbiztonsági speciális szakmai követelményeknek tartalmilag eleget tesz. A mintatantervben a tantárgyak egymásra épülését az előtanulmányi követelmények biztosítják. Az általános és speciális kompetenciák megszerzését a szak tantárgyainak szakmai megalapozottsága, logikai kapcsolódása teszi lehetővé. A szakmai tantárgyak lefedik a nemzetbiztonsági terület alapismereteit, illetve biztosítják az alapvető szakmai gyakorlati kompetenciák megszerzését, fejlesztését. Mindehhez hozzájárul az elméleti képzés és a félévenkénti szakmai gyakorlat tartalmi összehangoltsága. Az oktatásszervezési kérdések és az oktatásmódszertan megfelel a felnőttképzés és a speciális tartalom együttes követelményeinek. A vonatkozó tudományági sajátosságokkal kiegészített szakakkreditációs minimumkövetelmények teljesülnek. (Terjedelem: max. 2-3 oldal!) 3. A MAB szakakkreditációs minimum-követelményeinek való megfelelés 3.1 A személyi követelményeknek való megfelelés bemutatása (a szakindítási követelmények szerint, lásd a MAB honlapján www.mab.hu a Szabályok menüpontban: Alap- és mesterszakok indításának akkreditációs követelményei ). A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei Felelősök neve és a felelősségi típus ( szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős, zvf: záróvizsgatárgy felelős) Tudományos fokozat /cím Munkakör Munkaviszony típusa Hány alapszak felelőse Hány tantárgy felelőse a szakon / az intézményben Dr. Izsa Jenő (szf.) PhD AT 1 6/8 Dr. Héjja István (zvf.) CSc AT 0 5/7 Dr. Haig Zsolt (zvf.) PhD AT 0 3/11 Dr. Sallai Imre (zvf.) CSc főtanácsos V 0 2/3 6
alapozó tárgya k Tantárgylista tantárgyak felelősei, oktatói A TÖRZSANYAG TAN- TÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE (ALAPOZÓ ÉS SZAK- MAI TÖRZSTÁRGYAK) Filozófia és kultúrtörténet Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel) Dr. Vincze Lajos Tud. fok. /cím DSc Politikaelmélet Dr. Beréti László PhD Jogi ismeretek Dr. Busch Béla PhD Közgazdaságtan I. Pszichológia I. Dr. Jászay Béla Szekeres György Dr. Czuprák Ottó Dr. Négyesi Imre Dr. Nagy László CSc PhD PhD MTA doktora Pedagógia I. Dr. Szelei Ildikó PhD Szociológia Vezetés és szervezés-elmélet B Informatika I. II. Biztonságpolitika Szociálpszichológia Környezetvédelem B Hadtudományi alapismeretek Rendvédelmi ismeretek Dr. Malomsoki József CSc Dr. Malomsoki József CSc Dr. Földi László Dr. Szternák György Mihály Dr. Izsa Jenő PhD PhD PhD Hadtörténelem Dr. Csikány Tamás PhD Hadijogi ismeretek Haditechnikai alapismeretek Dr. Lattmann Tamás Dr. Sipos Jenő PhD Kriminológia Dr. Busch Béla CSc Kriminalisztika Dr. Busch Béla CSc főosztályvezető Szakági jogi ismeretek I. II. Nemzetbiztonsági Dr. Tóth Elek Dr. Izsa Jenő PhD A tantárgy oktatói Munkakör tanár adjunktus tanár tanár tanár Egyetemi adjunktus szakmai törzstárgyak Munkaviszony típusa A tantárgy előadója I / N Gyakorlati foglalkozást tart I / N Hány tantárgy felelőse a szakon AT I N 1 AT I N 1 AT I N 3 AT I N 1 AT I I 3 AT I I 1 AT I I 4 AT I N 1 AT I I 1 AT I N 2 AT I N 2 AT AT AT AT AT AT AT AT I N 1 I N 1 I I 2 I N 1 I N 1 I N 1 I N 3 I N 3 V I N 1 AT I I 2 7
szakmai ismeretek I. V. Idegen titkosszolgálati ismeretek HUMINT ismeretek Technikai adatszerzési ismeretek I. II. Információk elemzése, értékelése I.-II. Informatikai védelem I. II. A titkosszolgálatok története Tárgyalástechnika I. Információs műveletek Szaktechnikai ismeretek alkalmazása Nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés Titkos információ-gyűjtés Titkos kapcsolati rendszer Nemzetbiztonsági tev. specialitásai I.- IV. Személyes hatékonyság fejlesztő tréning Műveleti pszichológia Dr. Kiss Imre Dr. Héjja István CSc főosztályvezető V I I 0 AT I I 3 Dr. Sallai Imre CSc főtanácsos V I I 2 Dr. Haig Zsolt Dr. Héjja István Dr. Muha Lajos Dr. Horváth Csaba Szekeres György Dr. Haig Zsolt PhD CSc PhD CSc PhD adjunktus AT AT AT AT AT AT I N 3 I I 3 I I 1 I N 1 I I 3 I N 3 Tarján István igazgató V I I 1 Hagymási András igazgató V I I 1 főosztályvezető V Dr. Kiss Imre I I 0 V Lenkey László igazgató I I 1 Dr. Sallai Imre CSc főtanácsos Dr. Izsa Jenő PhD V I I 2 AT I I Lenkey László igazgató V I I 1 Szekeres György Dr. Pix Gábor PhD adjunktus AT I I 3 AT I I 0 3.2 A mesterszak beindítása után a teljes képzésre kiterjedő személyi (kreditszempontú) megfeleltetés tervezete. Tanár neve Beosztás Fokozat Intézményi kredit összesen BA kredit (szakhoz tartozó) MA kredit (szakhoz tartozó) Dr. Beréti László e. PhD 21 2 4 Dr. Bolgár Judit e. tanár CSc 25 0 4 Dr. Botz László Főov. PhD 8 0 8 Dr. Busch Béla e. PhD 14 10 4 Dr. Czuprák Ottó e. PhD 23 3 6 Dr. Csikány Tamás tanszékvezető e. PhD 12 2 0 8
Dr. Földi László e. PhD 25 2 0 Dr. Gazdag Ferenc e. tanár DSc 25 0 3 Dr. Haig Zsolt e. PhD 35 11 3 Dr. Héjja István e. CSc 20 15 6 Dr. Himmer Péter f. tanár PhD 9 0 2 Dr. Horváth Csaba e. CSc 10 4 0 Dr. Horváth László e. PhD 2 0 2 Dr. Izsa Jenő e. PhD 30 25 5 Dr. Jászay Béla e. CSc 15 2 2 Dr. Kende György e. tanár DSc 23 0 2 Dr. Kis-Benedek József Ov. PhD 2 0 2 Dr. Kiss Z. László e. PhD 18 2 2 Dr. Lattmann Tamás e. adjunktus 12 2 0 Dr. Malomsoki József e. tanár CSc 25 4 2 Dr. Molnár Mihály e. PhD 17 6 0 Dr. Muha Lajos e. PhD 15 0 2 Dr. Nagy László e. MTA doktora 13 2 0 Dr. Négyesi Imre e. PhD 16 6 0 Dr. Pix Gábor e. PhD 18 2 0 Dr. Sallai Imre főtanácsos CSc 14 9 3 Dr. Sándor András c. e. PhD 2 0 2 Dr. Sipos Jenő e. PhD 25 3 0 Dr. Szelei Ildikó e. PhD 20 2 0 Dr. Szenes Zoltán e. CSc 18 0 3 Dr. Szilágyi Tivadar e. tanár CSc 4 0 2 Dr. Szternák György Mihály e. tanár PhD 24 2 3 Dr. Tóth Elek c. e. 9 6 3 Dr. Ujj András e. PhD 19 0 3 Dr. Vincze Lajos e. tanár CSc 11 2 2 Hagymási András igazgató 5 5 Horváth László Vezető pszichológus 6 0 6 Lenkey László igazgató 15 7 8 Szekeres György e. adjunktus 15 6 0 Tarján István igazgató 4 4 0 3.3. A karon a szak tudományágában működő tudományos műhelyek, illetve kutatási területek: A karon a szak tudományágának alapvető tudományos műhelye a Biztonság- és Védelempolitikai Tanszék, azon belül is a nemzetbiztonsági szakcsoport. A szakcsoport oktatói, és a szak képzésében is részt vállaló külső szakértők, a Hadtudományi Doktori Iskola a nemzetbiztonság elmélete tudományszak művelésében is meghatározó szerepet játszanak. A 12 meghirdetett téma koherens egységet alkot, és a PhD-képzésben született kutatási eredmények megjelennek a képzésben. A Tanszék, benne a szakcsoport kiterjedt országos kapcsolatrendszerrel, és így ismertséggel rendelkezik. (a 8. pont részletesen tartalmazza kapcsolatrendszert). A Tanszéken kívül, 9
sokszor csak implicit formában, az egyetem Stratégiai és Védelmi Kutató Hivatala is végez a szak kompetenciájába tartozó kutatásokat. 3.4 A vezető oktatók (/főiskolai tanár, ) publikációs jegyzékéből oktatónként az elmúlt 5 év maximum öt legfontosabb publikációja: Dr. Izsa Jenő 1. A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzésének elvi és gyakorlati kérdései, KBH Szakmai Szemle, 2007. 2. A Katonai Biztonsági Hivatal feladatai és működésének sajátosságai. Társadalom és Honvédelem, ZMNE, 2004. 3-4. szám 3. A speciális kompetencia kialakításának néhány elméleti és gyakorlati kérdése. Humán Szemle, 2003/4. szám 4. Az ország biztonságát és a védelmi szféra helyzetét befolyásoló körülmények, tényezők. In.: Szakmai Tudományos Közlemények, KBH Tudományos Kutatóhely, MH Térképész Szolgálat, 2003. május 7. konferencia 5. Javaslatok a nemzetbiztonsági/titkosszolgálati stratégia kidolgozásához. Hadtudomány, 2007. 1. szám Dr. Beréti László 1. Az Európai Parlament, Kutatási füzetek 3. Nemzeti sokszínűség-multietnicitás-multikulturalitás. Egy biztonságosabb Európa felé. ZMNE BP. 2005. 2. Határozottan és megfontoltan. Bécsi Napló, XXVII. évf. 1. sz. Bécs 2006. Január-február. 3. Választások Romániában 2005. Társadalom és Honvédelem, IX. évf. 2-3. sz. ZMNE 2005. 4. A kisebbségek szerepe az európai egység megteremtésében (könyvrészlet) Biztonságpolitikai és honvédelmi ismeretek középiskolás diákok számára. TIT HABE Biztonságpolitikai Füzetek Bp. 2006. 5. Társadalom és Honvédelem X. évf. 4.sz. Joó Rudolf különszám. ZMNE 2006. szerk. Beréti L., Harai D., Szabó A. F. Dr. Bolgár Judit 1. Dr. Bolgár Judit - Mihály Ildikó: Általános és alkalmazott pszichológiai ismeretek, Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, 2006. dokumentum típusa: könyvfejezet 2. Dr. Bolgár Judit: A különboző kultúrák együttéléséből fakadó sztereotípiák..., ZMNE Kutatási Füzetek, 2005. dokumentum típusa: könyvfejezet 3. Dr. Bolgár Judit: A lélektani műveletek pszichológiai alapjai, Humán Szemle, 2005. dokumentum típusa: folyóiratcikk 4. Dr. Bolgár Judit - Dr. Szternák György: A terrorcselekmények társadalmi és személyiséglélektani háttere, Felderítő Szemle, 2004. dokumentum típusa: folyóiratcikk 5. Dr. Bolgár Judit: Pszichikai kifáradáss kiképzési és éles helyzetben, különös tekintettel a munkahelyi stresszre és a posttraumás tesztre, Konferenciakiadvány (Szolnok), 2004. dokumentum típusa: egyéb 10
Dr. Botz László 1. Dr. Botz László: Hazánk biztonsági rendszerének helyzete és felkészültsége a várható fenyegetések elhárítására, MK KFH Felderítő Szemle, 2007.1.szám dokumentum típusa: folyóiratcikk 2. Dr. Botz László: Kritikus infrastruktúra védelem, Katasztrófavédelem c.folyóirat, 2005. dokumentum típusa: folyóiratcikk 3. Dr. Botz László: Nemzetközi műveletekben résztvevő magyar rendőri erők feladatai és tapasztalatai, BHKKA konferencia Budapest, 2005. dokumentum típusa: konferenciakiadvány 4. Dr. Botz László: Way Ahead for EU Civilian Crisis Management, BM NOK Nk-i Békefenntartó Konferencia, 2004. dokumentum típusa: konferenciakiadvány 5. Dr. Botz László: Crisis Management Experiences, DCAF Round Table Conference, SKOPJE, 2004. dokumentum típusa: konferenciakiadvány Dr. Busch Béla 1. Dr. Busch Béla (Társszezők: Dr. Belovics Ervin, Dr. Békés Imre, Dr. Gellér Balázs, Dr. Margitán Éva, Dr. Molnár Gábor, Dr. Sinku Pál): Büntetőjog, Általános rész, Harmadik kiadás. Budapest, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. 2006. 2. Legal Reform in Post-Communist Europe / a Kluwer Academic Publishers kiadásában angol nyelven jelent meg 1995. évben (233 256. oldal). Kutatásvezető: Stanislaw Frankowski és Paul B. Stephan 3. A közigazgatási modernizáció és a jogharmonizáció kapcsolatának néhány összefüggése. Társszerző: Dr. Molnár Miklós / Magyar Közigazgatás 1998. június, 17-26. oldal. 4. Sértett jogai és helyzete a közvádas büntető ügyekben. Társszerzők:Belovics Ervin és Molnár Gábor / Megjelent a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvei sorozatban kiadott Békés Imre Ünnepi Kötetben, 2000, 64 87. oldal. 5. Az orvosi tevékenység büntetőjogi szabályozása. / Orvosi felelősség IN Sótonyi Péter/ Semmelwels Kiadó, Budapest, 2006, 154-290. oldal Dr. Czuprák Ottó 1. Dinamikus vezetés - Budapest - Hadtudományi Tájékoztató 1998. 4. szám 2. Vezetővé képzés - főiskolai kimenettel - Budapest - Humán Szemle 1998. 2. szám 3. A tartalékos tiszti képzésről Budapest - Humán Szemle 1998. 4. Szám 4. A parancsnoki tiszthelyettesek képzése Budapest - Magyar Honvéd 1995. 6. szám 5. A parancsnoki tiszthelyettes képzés minőségi átalakítása Budapest - Új Honvédségi Szemle 1995. 6. szám Dr. Földi László 1. Dr. Halász László, Dr. Földi László: Környezetvédelem II., ZMNE 2008, jegyzet 2. Györgyi Vásárhelyi, László Földi: History of Russia s chemical weapons (AARMS Vol.6. Issue 1. 2007. p. 135-146.) 3. Györgyi Vásárhelyi, László Földi: Regulation on drug precursors in the European Union (AARMS Vol.6. Issue 1. 2007. p. 147-158.) 4. Bálint Török - László Földi: Possible use of the VERIK system in disaster relief of road accidents during transportation of dangerous goods (AARMS Vol.6. Issue 2. in press) 5. Vásárhelyi Györgyi - Földi László: Vegyifegyver megsemmisítési technológiák, Hadmérnök on-line, II. Évfolyam 4. szám 2007. december 11
Dr. Csikány Tamás alezredes, tanszékvezető : Könyvek: 1. Csikány Tamás: A harmincéves háború. Korona Kiadó. Budapest. 2005. 2. Szamódy Csikány Horváth: Komárom erődváros. Komárom. 2005 3. Csikány Tamás: A 15. (2. székely) határőr gyalogezred 1. zászlóalja Magyarországon 1848-ban. In. Csikány Tamás-Demeter Lajos-Egyed Ákos-Kedves Gyula-Urbán Aladár: Székely határőrök a magyarországi hadszíntéren 1848-ban. Budapest, 2008. pp. 145-238. Cikkek: 1. Csikány Tamás: Az aradi vár védelmi rendszere. Várak, kastélyok, templomok. 2006. 1. szám. pp. 4-7. 2. Csikány Tamás Szabó József János Horváth Csaba Lengyel Ferenc Horváth Miklós Szani Ferenc Helgert Imre: A hazáért 1848 2004. A Magyar Honvédség múltja és jelene. Szerk.: Dr. Helgert Imre és Vass Jenő Sándor. Bp. 2006. pp. 21-66. 3. Csikány, Tamás: Uhorské jednotky v bitve pri Slavkove roku 1805. Vojenska historia. 2008. 1. p. 28-38. 4. Csikány Tamás: Hadászati vezetés a gödöllői hadjáratban. Aetas. 2007. 4. pp. 5-31. 5. Csikány Tamás: A gödöllői hadművelet terve 1849 áprilisában. ZMNE KLHTK Kari Tudományos Tanulmánykötet. Szerk.: Dr. Szelei Ildikó. Budapest, 2008. pp. 175-196. Dr. Gazdag Ferenc 1. Szövetségtől-szövetségig. Magyarország útja a Varsói Szerződéstől a NATO-ig. in.: Gazdag F.-Kiss J.L. (szerk): Magyar külpolitika a XX. században. Tanulmányok. Bp. Zrinyi. 2004. 195-221.p. 2. Az Európai Unió biztonság és védelempolitikai dokumentumai V. (szerk.) Bp. ChartaPress. 2007. 592 p. 3. A válságkezelés technikái. Rubicon. 2006. 2-3.sz. 4. Két év után. A 2004. évi EU bővítés néhány tapasztalata. MKI Hirlevél. 2006. 16.sz. 5. Le traité constitutionnel. L absence de débat en Hongrie. Les Cahiers Européens de la Sorbonne Nouvelle. Nr. 5. Avril 2007. 67-81.p. 6. Az iraki válság és Franciaország. Külügyi Szemle 2007. 3-4. 7. Magyarország érdekei és ezek érvényesítésének lehetőségei a nemzetközi szervezetekben. Grotius 2007. 1.sz. Dr. Himmer Péter 1. Himmer Péter: Hegel Fenomenológiája Lukács György gondolkodásában, www.filokonf.uw.hu dokumentum típusa: konferenciakiadvány 2. Himmer Péter: Széljegyzetek egy sohasemvolt etika címszavaihoz I-IV., Humán Szemle 2005/2, 2005/4, 2006/1, ÚHSZ 2007/1. dokumentum típusa: folyóiratcikk 3. Himmer Péter: Újabb címszavak etikához. A jog erkölcsösségének kérdéséhez., ÚHSZ 2007/10. dokumentum típusa: folyóiratcikk 4. Himmer Péter: Az etikai gondolkodás főbb irányzatai és kiemelkedő képviselői. Katonai etika jegyzet, ZMNE, 2004. dokumentum típusa: könyvfejezet 5. Himmer Péter: Az erkölcs kanti megalapozásának néhány problémája., www.filokonf.hu., dokumentum típusa: konferenciakiadvány 12
Dr. Horváth László 1. Dr. Horváth László: Érdekvédelem (e. jegyzet), Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2005. dokumentum típusa: könyv 2. Dr. Horváth László: Az országvédelem szervezeti rendszere (e. jegyzet), Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2005. dokumentum típusa: könyv 3. Dr. Horváth László: Változások a védelmi igazgatás területén, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2005. dokumentum típusa: folyóiratcikk 4. Dr. Horváth László: Brama Węgier w czasie I wojny światowej (walki o Twierdzę Przemyską w latach 1914 1915) "., Zeszytach Naukowych Akademii Obrony Narodowej 2003. dokumentum típusa: folyóiratcikk 5. Dr. Horváth László:. Myśli na temat transformacji sił zbrojnych"., Zeszytach Naukowych Akademii Obrony Narodowej 2003. dokumentum típusa: folyóiratcikk Dr. Horváth Csaba alezredes, : Könyv (írás, szerkesztés): 1. Szamódy Csikány - Horváth: Komárom erődváros. Komárom, 2005. (140.p.) Második változatlan kiadás. 2. Horváth Csaba Lengyel Ferenc: A Délvidéki hadművelet. 1941. április Puedlo Kiadó, Budapest, 2003.(128.p.) 3. A magyar katonai felderítés története a kezdetektől 1945-ig. Puedlo kiadó, Budapest, 2006. (220.p.) Cikk szerkesztett könyvben 1) A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerkesztette: Király Béla Veszprémy László. Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány, Budapest, 2003. ( Az 1918-1919-es forradalmak hadügye. Társszerző: 18.p..) 2) A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerkesztette: Király Béla Veszprémy László. Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány, Budapest, 2003. ( A magyar királyi honvédség 1919-1940. Társszerző 16.p.) 3) Katonai etika. Szerkesztette: Gligor János. ZMNE. Budapest, 2004. Magyar katonai értéktradíciók. A katonai eskü. 44.p. Dr. Haig Zsolt mk. alezredes 1. Dr. Haig Zsolt, Dr. Várhegyi István: Hadviselés az információs hadszíntéren. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2005. 286 p. ISBN: 963-327-391-9 2. Dr. Haig Zsolt: Networked Unattended Ground Sensors for Battlefield Visualization. AARMS Volume 3 Issue 3, 2004. Budapest, 387-400p. ISSN 1588-8789 3. Dr. Haig Zsolt: Az információs társadalmat fenyegető információalapú veszélyforrások. Hadtudomány, XVII. évf. 2007. 3. sz. 37-56p. Budapest. ISSN 1215-4121 4. Zsolt Haig, Laszlo Kovacs: New Way of Terrorism: Internet- and Cyber-Terrorism, MTA Review No. 2/2007, pp. 125-136, Bucharest, ISSN 1843-3391. 5. Haig Zsolt, Várhegyi István: A cybertér és a cyberhadviselés értelmezése. Hadtudomány, XVIII. évf. 2008. Budapest. ISSN 1215-4121. http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2008_e_2.pdf Dr. Héjja István 1. A felderítő tanszék és a PhD képzés. MK KFH Felderítő Szemle 2003./1. 2. Szerkesztő: Dr. Hajma Lajos: A Világ Fegyveres Erői - tankönyv. ZMNE 2004. 13
3. Akadémiai Nagylexikon - Katonai ország-ismereti tájékoztatók /70 ország/2006. 4. Libanoni békefenntartás, európai szerepvállalás. Új Honvédelmi Szemle 2006/9. 5. Külföldi hírszerző és biztonsági szolgálatok. Szerkesztő. Egyetemi tankönyv, ZMNE, 2006. Dr. Jászay Béla 1. Hadadiné Jászay Mariann Dr. Jászay Béla: Az USA európai geostratégiája. Új honvédelmi Szemle, 2001. 10. sz. 2. Hadadiné Jászay Mariann Dr. Jászay Béla: Európai integráció fejlődése. Új Honvédségi Szemle, 2001. 11. sz. 3. Brigadni general Ing. Rudolf Urban, CSc Dr. Béla Jászay Peter Kovács Dr. Ferenc Lenárt: VÝSKOV MAĎRSKÉHO OBRANNÉHO PRŮMYSLU VE XX. STOLETI A V SOUČASNOTI Recensent prof. PdDr. Miroslkav Krč, Cse, Sbornik Brno Rada C-L 2003. 4. Dr. Jászay Béla: Új jegyzetek. I.n. Nemzetvédelmi Egyetemi Fórum. ZMNE VII. évfolyam 12. szám. 2003. 5. Dr. Lakner Zoltán Dr. Jászay Béla: The Hungarian socio economic development in international comparison A defence economy approach. AARMS 3. kötet 1. sz. 2004 Dr. Kis-Benedek József 1. Kis-Benedek József: A közel-keleti radikális csoportok hatása az európai biztonságra, Európai Tükör, 2007. dokumentum típusa: folyóiratcikk 2. Kis-Benedek József: Transzatlanti és európai együttműködés, Hadtudomány, 2006. dokumentum típusa: folyóiratcikk 3. Kis-Benedek József: The Islamic religions terrorism and Europe, AARMS, 2006. dokumentum típusa: folyóiratcikk 4. Kis-Benedek József: A libanoni háború biztonságpolitikai és katonai összefüggései, Felderítő Szemle, 2006. dokumentum típusa: folyóiratcikk 5. Kis-Benedek József: Az európai biztonság és stratégia, Magyar Minőség XV. Évfolyam X szám, dokumentum típusa: folyóiratcikk Dr. Kiss Zoltán 1. "A tudás hatalom"? (Esszé a nyolcvanas évek magyar értelmiségéről) Budapest: Valóság, 1992/3., 1-22. 2. Értelmiségiek a hadseregben(?) (1993) Budapest: Új Honvédségi Szemle, 1993/2., 87-97. 3. Az értelmiség és az elitek szerepe a társadalomban (1994) Budapest: MH ZMKA 4. Some Empirical Results of the Survey on Sociological Aspects Concerning the Relations within Contingents of Multinational Units: the Case of the Italian-Slovenian-Hungarian Brigade. (2001) Roma: Centro Militare Studi Strategici, CeMiss, 1-64. 5. A professzionalizmus és pályaidentifikáció dilemmái a szerződéses katonák körében a kutatási adatok tükrében. In: Társadalom és Honvédelem. (X. évf.2.szám) Bajtársiasság, Szolidaritás-különszám, 136-154.o. Dr. Malomsoki József 1. A kiválás utáni munkahely-keresés tapasztalatai, ZMNE, 2006. 2. Katonai kiscsoportok és a testületi szellem, Társadalom és Honvédelem, ZMNE, 2006. 3. Szerződéses katonák a haderőben, Humán Szemle, 2006. 4. Az élet-és szolgálati körülmények, a katonai szervezet belső viszonyainak alakulása. ZMNE, 2004 5. A katonai pálya alakulása és a jövőbeni stratégiák, ZMNE, 2003. 6. A hivatásos katonák pályaképe, ZMNE, 2003. 14
Dr. Nagy László 1. Fegyverkezés fegyverzet-ellenőrzés (Társadalom- és biztonságpolitikai kérdések 2004/1, a Magyar Honvédség kiadványa, 46 oldal) 2. Egy új világrend felé (Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, Védelmi tanulmányok 55. szám, 2004, 94 oldal) 3. A NATO és Oroszország együttműködése (Híd Európában Közhasznú Egyesület, Budapest, 2006, 64 oldal) 4. A globális biztonság helye és szerepe a NATO új feladatrendszerében (Felderítő szemle, 2006 december, 8-17. oldal) 5. A NATO és Oroszország egy alakuló biztonságpolitikai rendszerben (Felderítő Szemle 2007/4. és 2008/1. szám, összesen 30 oldal) Dr. Négyesi Imre Négyesi Imre: Az elektronikus tananyagok fejlesztésének információtechnológiai eszközrendszere és humán erőforrás szükséglete, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2207. dokumentum típusa: folyóiratcikk Négyesi Imre: The place and the Funktion of Distant in the Adult Education in the Light of Military Training, Military and Education Management Magazine, 2006. dokumentum típusa: folyóiratcikk Négyesi Imre: Az elektronikus tananyagok szöveges-képes tartalomfejlesztésének technikai kivitelezése, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2006. dokumentum típusa: folyóiratcikk Négyesi Imre: A távoktatás Európai Uniós elképzeléseinek kapcsolata a Magyar Információs Társadalom Stratégiájával, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2006. dokumentum típusa: folyóiratcikk Négyesi Imre: Az Európai Unió oktatási informatikai stratégiájának megjelenése a katonai oktatásban, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2006. dokumentum típusa: folyóiratcikk Dr. Szelei Ildikó 1. A nevelés paradigmái. UHSZ 2005/4. 2. A parancsnokjelöltek első szárnybontogatásai. UHSZ 2006/1. 3. A katonai pálya szocializációjának elősegítése pedagógiai eszközökkel Új Honvédségi Szemle, 2007/7. 4. Mentori feladatok a tisztképzésben Fórum 2007/3. 5. A katonai kiképző- nevelő tevékenység hatása a katonák közérzetére. UHSZ 2007/9 6. Katonapedagógia, 2008. Egyetemi tansegédlet, ZMNE Dr. Szternák György 1. A nemzeti biztonsági és katonai stratégia elméleti és gyakorlati kérdései. 2004. 2. New Possibilities of Crisis Management and Conflict Prevention. 2003. 3. A válságreagáló műveletek elmélete és gyakorlata a XXI. Században. 2004. 4. A válságreagáló műveletek, mint hadtudományi probléma. 2005. 15
Dr. Vincze Lajos: 1. Alkotás, pedagógia, filozófia. (A filozófia oktatás szerepe) (Felsőoktatási Szemle, 1988., 7-8. szám) 2. Kommunikáció-kultúra (tanulmánykötet, szerk.: Dr. Vincze Lajos) (Bp., ZMKA, 1995., 333 lap) 3. Kommunikációs kultúra a hadseregben. (tanulmányok, szerk.: Dr. Vincze Lajos) (Bp., ZMKA, 1996., 138 lap) 4. A Dél-Európai kultúrkör főbb jellemzői és érintkezési szokásai. (Egyetemi jegyzet ZMNE 1999.) 3.5. Kérjük, mutassák be a 2008/09-es tanévre a szak rendelkezésére álló infrastruktúrát. A szakon folytatott képzés infrastrukturális feltételei nem térnek el az egyetem és a kar általános színvonalától. A rendelkezésre álló alaptanterem elhelyezkedése, bútorzata, közvetlen környezete a megfelelő szintet éri el. A tanteremben levő oktatási és informatikai infrastruktúra az oktatás igényeit a megfelelőség alsó határán kielégíti. A képzésben a megfelelő színvonalú oktatáshoz szükséges speciális technikai eszközöket a szolgálatok az egyes foglalkozásokra megállapodás alapján biztosítják. 4. A szak hallgatói 4.1. Jelentkezési és felvételi adatok (a legutóbbi 3 tanévben) Tanév Jelentkezők száma Felvételi keret (Tervezett Felvettek száma összesen 1. helyen felvétel) állami Költségtérítéses finansz. 2005/06 23 18 15-20 18 76 2006/07 56 37 15-20 18 100 2007/08 73 36 15-20 16 84 2008/09 66 37 15-20 25 175 Felvételi ponthatár (áll.finansz./ költs.tér) Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): A szak iránti érdeklődés egyenletesen magas, az első helyen jelentkezők szinte azonos száma mutatja a valós igényeket, amely alapján a szak életképessége igazolt. A felvételi számok a kapacitás maximális kihasználását mutatják, a képzésben évfolyamonként egy tancsoport megléte jelenti az optimumot és a maximumot is. A ponthatárok adataiból arra lehet következtetni, hogy a szakra közepes és jó átlagos középiskolai eredménnyel lehet bekerülni. A felvételizők között igen kevesen rendelkeznek pluszpontot jelentő nyelvvizsgával. 16
A 2006-os jelentkezési arány megmutatta a szak iránti valós érdeklődés létét, mivel 53 fő jelentkezett, bár kb. 20 főnek a jelentkezése nem felelt meg annak az alapvető feltételnek, hogy csak titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek állományába tartozók jelentkezhetnek munkáltatói támogatás birtokában. Reálisan tehát kétszeres a túljelentkezés. A felvételi ponthatár belesimul a többi BSc szak ponthatárai közé. Az évfolyamonkénti lemorzsolódás mértéke nem számottevő, nem éri el a 30%ot.. Az okok között nem észleltünk a tanulmányi követelményekkel kapcsolatba hozhatót, mivel eddig egyetlen ismételt vizsga sem történt, tehát a hallgatók képesek a tantárgyi követelményeket eredményesen teljesíteni. A személyes döntések mögött munkahely megszűnése, átszervezés, költözködés, családi okok játszanak szerepet. A szakra évente 2-3 fő ad be szakváltási kérelmet, amelyet mérlegelés után, munkáltatói támogatás birtokában általában pozitívan bírálnak el. A szakot váltott hallgatók a hiányzó krediteket kb. két szemeszter alatt tudják pótolni. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 73 66 56 37 36 37 23 23 25 18 18 16 2005 2006 2007 2008 szakra jelentkezett összesen első helyen felvett összesen 17
4.2. Államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezők száma Tanév a felvettek közül a felvételkor (fő %) Az adott tanévben nyelvvizsgát szerzett hallgatók száma (fő összlétszám %) 2005/06 Középfok 6 fő, alapfok 2 fő - 2006/07 Alapfok 2 fő-12%, középfok 2 fő 6% 2007/08 Alapfok 1 fő 6%, középfok 1 fő 6 %, felsőfok 2 fő 12 % 2008/09 Alapfok 5 fő 25%, középfok 2 fő 10% Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): ----------- A hallgatók általában 8-15 évvel ezelőtt érettségiztek, amikor még idegen nyelvből nem volt kötelező érettségi vizsgát (=nyelvvizsgát) tenni. Az adatokban tükröződik az a jelentős körülmény, hogy szolgálati beosztásaikban nincs előírt nyelvi követelmény, ezért a nagy többség nem törekedett, illetve nem volt motivált nyelvvizsga megszerzésére, munkájuk mellett erre nem is volt sok lehetőségük. Mindebből következik, hogy a szakon érvényes KKK alapján sokak számára komoly akadályt jelent a középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése, mint a diploma alapvető kritérium feltétele. Az első három tanév tapasztalata, hogy a hallgatók motiváltsága ebben a témában nemigen erősödik, az egyetem által nyújtott lehetőségekkel sem tudnak élni, éppen a munka- illetve szolgálati elfoglaltság terhei miatt. 5. Az oktatási folyamat és eredményei Ebben a fejezetben először a kompetenciák fejlesztésének bemutatását kérjük lehetőleg a következő, javasolt szerkezetben (rövid, lényegretörő válaszokkal): 5.1. Milyen szakmai jártasságok (kompetenciák) megszerzését tartja fontosnak a szak? Miért? A képzési ágon belüli közös kompetenciák: a védelmi szervezetek sajátosságainak megfelelő korszerű, a modern demokráciát és jogállamiságot tükröző társadalom- és természettudományi ismeretek alkalmazásának képessége; a vezetés- és szervezéselmélet, az informatikai ismeretek és a menedzsment modern követelményei alkalmazásának képessége; a szakmai kompetencia megalapozásához szükséges szaktudományi ismeretek alkalmazásának képessége. 18
A nemzetbiztonsági szakértők speciális kompetenciáik alapján képesek: a biztonsági helyzetet, a veszélyforrásokat, kockázati tényezőket, a szakmai tevékenység célját, körülményeit a maga konkrétságában, összetettségében értékelni, az eredményes szakmai tevékenységhez a rendelkezésre álló humánforrásokat, titkosszolgálati eszközöket- módszereket szakszerűen alkalmazni, a nemzetbiztonsági feladatokban az előírt algoritmusok szerinti tevékenységre, a nem standardizált helyzetekben a gyors és körültekintő értékelésre, döntés előkészítésére és/vagy a döntés meghozására, a nemzetbiztonsági szolgálatok helyének, szerepének, funkcióinak, a nemzetbiztonsági tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmezésére; a nemzetbiztonsági tevékenység tipikus és sajátos eszközeinek és módszereinek alkalmazását megtervezni, megszervezni és a szakmai feladatokat végrehajtani; a szakmai tevékenység végzését szolgáló, segítő külső (nyílt és nem nyílt) információs források, adatbázisok, adattárak, nyilvántartások hozzáférési és adatkérési kezelésére; a nyílt és titkos forrásból beszerzett információk elemzésére, feldolgozására, hasznosítására, egyedi és összetett szakmai kérdések komplex értékelésére; a személyiség hatékony megismerésére, a bizalmon alapuló együttműködési viszony kialakítására és a kommunikációs technikák helyzethez igazítására, a szakmai ismeretek átadására, az önművelésre, szakmai tudás folyamatos fejlesztésére; a feladatnak megfelel magatartás- és viselkedésformák alkalmazására. Szakmai gyakorlati kompetenciájuk alapján alkalmasak: a hatáskörbe utalt bűncselekmények elkövetési magatartásainak felismerésére, valamint a felderítéssel kapcsolatos gyakorlati tevékenységek végzésére; a személy és iparbiztonsági ellenőrzés gyakorlati feladatainak végrehajtására; a nemzetbiztonsági szakmai feladatok végrehajtásában a nemzetközi kommunikációra és együttműködésre, valamint a szakmai tevékenység során a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve rendvédelmi szervek munkatársaival hatékony együttműködésre. A megrendelői igények alapján, a nemzetbiztonsági szféra szakembereinek alapképzésében a szak önállósága biztosítja a sajátos követelmények teljesítését, a speciális szaktudás megszerzését. A katonai felsőoktatás új képzési szerkezetében kialakuló szak keretei között a speciális képzési célok teljesíthetők. A nemzetbiztonsági szakértőtől elvárt szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek megalapozását, hatékony elsajátítását, valamint a pályán szükséges 19
általános és speciális kompetenciák megszerzését és a képességek célirányos fejlesztését az önálló alapképzési szak maradéktalanul biztosítja. Az alapképzésben a képzési cél és az elérendő szakmai kompetencia megfogalmazása a titkosszolgálati ágak számára a közös nevezőt jelenti. A képzés eredményeként a nemzetbiztonsági területen dolgozó szakértő birtokolja az egységesen kötelezőnek tekintett ismereteket, gyakorlati képességeket, alkalmazóképes tudást. Az általánosan elvárt, integrált szaktudás kiegészül meghatározott, célirányos interdiszciplináris (általános műveltségi, értelmiségi) ismeretanyaggal, továbbá kognitív és szociális kompetenciával, annak sajátos elemeivel. 5.2. Hogyan biztosítják ezek fejlesztését? Az alapszak és a mesterszak egységes, lineáris képzési folyamatában a prioritást élvező szakmai kompetencia elsajátítása mellett az értelmiségi szakember általános, szociális valamint perszonális kompetenciái fejlesztésére is kellő figyelmet fordítunk. A képzés minden mozzanatában alapvető jelentőségűnek tekintjük a hallgatók hozott képességeinek, személyiségének, motivációinak és törekvéseinek a viszonylag gyors és átfogó megismerését. A speciális kompetencia elsajátításához bizonyos sajátos attitűdök, alapképességek megléte, kognitív alapkompetencia és karakterisztikusan meghatározható személyiségfaktorok fejlettsége szükséges. Ezért a hallgatók megismerése a szakmai tevékenységre való alkalmasság szempontjai szerint történik. A képzésben, a képességek fejlesztésében ebben az értelemben nincs különbségtétel. A kiemelkedő képességeket is a szakmai tevékenység szempontjából vizsgáljuk. A hallgatók részére minden olyan lehetőséget biztosítunk, amely az egyetem képzési rendszerében tradicionálisnak mondható. Az elméleti és a gyakorlati képzés, valamint a képzéshez szervesen kapcsolódó szakmai gyakorlat során reális lehetőség van a hallgatók speciális praktikus szakmai képességeit, kognitív és szociális kompetenciáit, attitűdjeit, motivációit feltárni, fejleszteni. 5.3. Hogyan vizsgálják a fejlesztés eredményességét? A szakon 2008-ban történt első alkalommal kibocsátás. A képzés első három évének tapasztalatainak kritikai elemzése, illetve az elkövetkező néhány gyakorlati évben kapott visszajelzések lehetővé teszik a kérdés megválaszolását. A képzésben résztvevő külsős előadóként, gyakorlat vezetőként bevont nemzetbiztonsági, rendvédelmi szakemberek, illetve a szolgálatok vezetői és humán (oktatási) szakemberi által adott információk szerint a szakon szerzett 20
kompetenciák lépést tartanak a szakmai életben bekövetkezett változásokkal, a szolgálatok elvárásaival. 5.4. Biztosítottak-e a szükséges gyakorlóhelyek? Igen, a szakon érvényes KKK 10 hetes szakmai gyakorlat teljesítését írja elő kritériumkövetelményként. A szakmai gyakorlatok tartalma a mintatantervben rögzített. A 3.-6. szemeszterekben tantárgyként meghirdetésre kerülnek, a hallgatók kötelező kurzusként feljelentkeznek. A gyakorlatra a szakfelelős feladatlapot ad ki, valamint a gyakorlóhely illetékes munkahelyi vezetőjének írott felkérő levélben tájékoztatást ad a gyakorlat céljáról, tartalmáról és a teljesítés igazolását kéri. A szakon levő hallgatók a szolgálati helyükön teljesítik a 2-3 hetes gyakorlatot, annak végrehajtásáról rövid jelentésben számolnak be. A gyakorlatok tartalma szorosan kapcsolódik az adott félév fontos elméleti tantárgyaihoz. 5.5. A nemzetközi oktatás és (szak)gyakorlat lehetőségei. Az elmúlt 3 tanévben a szak hallgatóinak részvétele külföldi részképzésen vagy gyakorlaton: nem volt Az elmúlt 3 tanévben a szakon részképzésen ill. gyakorlaton részt vett külföldi hallgatók: nem volt 5.6. Oktatják-e a szakon az önálló kutatáshoz szükséges ismereteket? (tudományelmélet, kutatásmódszertan, irodalomkeresés, stb.) Ha igen, mit, mikor, milyen mélységben? A képzésben a Hadtudományi ismeretek tantárgy keretében ismereteket kapnak a kutatómunka alapjairól. A képzési folyamat szerves részeként a hallgatók tudományos diákköri tevékenységének szervezéséhez, a pályázatok elkészítéséhez, külön pályadíjak kitűzéséhez, mentori, konzulensi teendők ellátásához a szellemi és materiális támogatást biztosítjuk. A hallgatók a gyakorlati képzési időszakban megismerkednek a szolgálatoknál folyó speciális tudományos és szakértői tevékenységgel is, igény esetén bekapcsolódhatnak a folyamatban levő témák kidolgozásába, valamint segítséget kaphatnak a szakdolgozat (diplomamunka) témájának kiválasztásához és kidolgozásához. Az egyetemen, a tanszéken, a szakcsoportban folyó kutatásokba az arra felkészült és motivált hallgatókat bevonjuk. A hazai szakmai konferenciákon, tudományos rendezvényeken, külföldi tanulmányutakon eseti döntés alapján vesznek részt hallgatók. 21
5.7. Milyen módon, formában, mélységben oktatnak informatikai ismereteket? A hallgatók számítógéphez és internethez való hozzáférési lehetőségei A szak mintatantervében 2 szemeszterben van informatikai ismeretek oktatása. Ennek tartalma és követelményei gyakorlatilag megegyezik az ECDL tanfolyaméval, tehát a 7 panelben az általános alapismeretek, a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, a prezentáció, az adatbázis kezelés, elektronikus levelezés. Vírusvédelem. Információkeresés a hálózaton.. Lekérdezések használata. IT biztonság. A képzés gyakorlati jeggyel zárul. A szakon a szakmai jellegből adódóan hangsúlyosan 2 szemeszterben oktatunk informatikai védelem tantárgyat. Ennek tartalma: Az informatikai védelem fogalmi rendszere megvalósulási lehetőségei, szabályozási struktúrája, az általános, tárcaszintű és helyi szabályozás kérdései. Nemzetközi szabályozás, NATO előírások és ajánlások, a védelem szabályozása a Magyar Köztársaságban. Az informatikai védelem kérdéseinek jogi és etikai vonatkozásai; a fenyegetettség változásának trendjei, kezelésük új módszerei. Információs/informatikai rendszerek és információk komplex védelmének alapjai. Az informatikai biztonság irányításának rendje, feladatai. Az informatikai biztonság irányításának szervezeti szintű dokumentumai. Az informatikai biztonság megvalósításának korszerű módszerei. A hallgatók az oktatás során az informatikai szakkabinetben tanulnak, itt a számítógéphez való hozzáférés evidencia. Tapasztalataink szerint a hallgatók szinte kivétel nélkül rendelkeznek személyi számítógéppel és ehhez kapcsolódó Internetes lehetőséggel. Az egyetem könyvtárában ugyancsak biztosított a hozzáférés. 5.8. A szakdolgozati témaválasztás gyakorlata (Az elmúlt 3 tanév gyakorlatáról kérjük beszámolót, függetlenül attól, hogy várhatóan nincs még végzős évfolyam az új típusú képzéseken.) a.) Becslésük szerint a szakdolgozati témákat milyen arányban kezdeményezik az oktatók: 50-60 % hallgatók: 30 % egyéb: 10-20 % (pl. külső személy, szervezet) 22
b.) A vezető oktatók (tanár, ) hány szakdolgozat elkészítését irányították? Oktató neve Dr. Héjja István Dr. Kovács László Nemzetbiztonsági szolgálatok és rendvédelmi szervek vezető szakemberei 2005/06 2006/07 2007/08 1 1 11 Szakon diplomázók száma 2005/06 2006/07 2007/08 6 5.9. Kérjük, számoljanak be röviden a záróvizsga bizottságok munkájáról, tapasztalataikról, s ezek visszacsatolásáról az oktatási folyamatba. A záróvizsga bizottság összeállításánál érvényesítettük a TVSZ követelményeit, az elnök habilitált, a két külső tag elismert szakemberek, egyikük a hírszerzés, másikuk az elhárítás szakterületén, mindketten címzetes ek. A szakfelelős bizottsági tagként szerepelt. A kijelölt Záróvizsga Bizottság is felkészült a vizsgáztatásra. A záróvizsga zavartalan végrehajtásának minden feltétele biztosított volt. A bizottság egységes szemlélettel, gyakorlatiasságra törekedve vizsgáztatott. A záróvizsga szóbeli része a Nemzetbiztonsági szakmai ismeretek I. II. (10 kredit), az Idegen titkosszolgálati ismeretek (5 kredit), a HUMINT ismeretek (5 kredit), a Technikai adatszerzési ismeretek I. II. (9 kredit) tantárgyak tárgyköreiből tevődött össze. A záróvizsga bizottság által tett összegzett megállapítások: A hallgatók felkészültsége, a vizsgán mutatott teljesítménye a záróvizsga tantárgyak ismeretanyagából megfelelt a követelményeknek. Ehhez döntően hozzájárult, hogy a tantárgyfelelősök időben megadták a felkészülési kérdéseket, a szükséges szakirodalom pontosítást elvégezték és igény szerint konzultációs lehetőséget biztosítottak. A szakfelelős a TVSZ előírásai szerint elkészítette a tételsort, azt az érintettekkel egyeztette, a vizsga lebonyolítását előkészítette. A Tanulmányi Hivatal a szükséges okmányokat elkészítette, biztosította. A szakdolgozatok időben elkészültek, elbírálásuk megtörtént. A komplex szóbeli vizsgán a hallgatók általában felülmúlták a három éves tanulmányi időszakban nyújtott teljesítményüket, a vizsga tétje jótékony motiváló hatást jelentett. Megállapítható, hogy az ismeretek tárgyszerűsége mellett a szakszerű terminológiára és a kérdésekkel összefüggő háttérismeretek kifejtésére is kellő figyelmet fordítottak. A szakmai isme- 23
retek jogi hátterét magabiztosan adták elő, a szakmai munka egyes területeit érintő kérdéseknél a szakmai gyakorlatok, tanulmányutak tapasztalatait nagymértékben hasznosították. A tételek kérdéseire adott válaszok bizonyították, hogy a hallgatók megértették a biztonság, a védelem, a nemzetbiztonság alapvető elméleti és gyakorlati összefüggéseit. A szóbeli válaszok többségében logikusak és szakszerűek voltak, tükrözték a hallgatók azon törekvéseit, hogy mindenekelőtt a gyakorlati problémák megoldását szolgáló elméleti ismereteket érvényesítsék. Mind elméleti, mind pedig gyakorlati szempontból megfeleltek a végzős hallgatókkal szembeni műveltségi és szakmai követelményeknek. A vizsgán mutatott teljesítményük színvonala hallgatónként differenciált, összességében meghaladja a jó szintet. A záróvizsga végrehajtásával kapcsolatosan semmilyen zavaró külső körülmény nem volt, semmilyen probléma nem merült fel. Az okmányolást a szakfelelős és a Bizottság elnöke elvégezte. A vizsgajegyzőkönyvek, a szakdolgozat-védés jegyzőkönyvek, a leckekönyvek előzetes és utólagos kitöltése azonban meglehetősen időigényes és időrabló. A záróvizsga legfontosabb tapasztalata és legfőbb eredménye, hogy a képzés eredményesen zárult, és nemzetbiztonsági alapszakon első alkalommal történt kibocsátás. A 13 hallgató közül diplomát összesen 6 fő kapott, mivel heten nem teljesítették a diplomához előírt idegen-nyelvi követelményt, a záróvizsgáig nem mutatták be a középfokú nyelvvizsga okmányt. Ez a tény néhány érintettnél átmeneti feszültséget okozott, de a vizsgateljesítményüket nem rontotta. Összességében úgy értékelhető, hogy a záróvizsga a nemzetbiztonsági szak életképességét, gyakorlat közeliségét és a követelmények emberre szabottságát, realitását mutatta. A záróvizsga tanulságait a képzés következő szemesztereiben érvényesítjük. A diplomamunkák védésének tapasztalatai: A választott terültek megoszlása a következő: Választott téma száma A nemzetbiztonságot érintő kihívásokkal, fenyegetésekkel 5 kapcsolatos szakmai tevékenység Globális biztonsági kihívásokkal, fenyegetésekkel kapcsolatos 2 szakmai tevékenység Békeműveletekkel kapcsolatos szakmai tevékenység 1 Titkosszolgálatok története 2 Idegen titkosszolgálatok 1 A nemzetbiztonsági tevékenység humán háttere 1 Nemzetbiztonsági ellenőrzés 1 24
A diplomamunkák védésére a záróvizsga részeként, az elméleti vizsgákkal együtt (időrendben azokat megelőzve) került sor. Egy-egy vizsgázó minimum félóra időtartamban adott számot felkészültségéről. A szakfelelős által kiadott témajavaslatokat a végzős hallgatók nagy részben felhasználták. A szakdolgozatok védése a vártnál színvonalasabb volt, a hallgatók kivétel nélkül öszszefogottan, hatásosan tartották meg prezentációjukat. A bírálók és a Bizottság által feltett kérdésekre a többség magabiztosan válaszolt, igazolva az adott témában való elmélyült ismereteit és azok alkalmazási képességét. Valamennyi hallgató meggyőző módon indokolta a diplomamunka témaválasztását és mutatta be a kutatómunka során elért eredményeket. A feltett kérdésekre adott válaszok szakszerűséget, lényeglátást, a témában elmélyültséget, kifejtésében jártasságot mutattak. A diplomamunkákhoz választott témák összességben igazolták a követelmények komplexitását, sokoldalúságát. A konkrét témák alapján megállapítható, hogy a hallgatók olyan aktuális szakmai kérdéseket választottak, amelyek egyszerre kötődnek a Magyar Köztársaság biztonságához, ugyanakkor megjelenítik a nemzetbiztonság legfontosabb területeit, beépítve a szakmai sajátosságokat is. A záróvizsgák tapasztalatai alapján a szak minősége és fejlődése szempontjából eredményesnek tekinthető az a gyakorlat, amelynek során a konzulensi tevékenységbe és a diplomamunkák bírálatába jelentős számban külső szakembereket vonunk be. 5.10. Hallgatók számára nyújtott szolgáltatások a) Milyen hallgatói szolgáltatásokat biztosít a szak? A hallgatók részére minden olyan lehetőséget biztosítunk, amely az egyetem képzési rendszerében tradicionálisnak mondható. A képzési folyamat szerves részeként a hallgatók tudományos diákköri tevékenységének szervezéséhez, a pályamunkák elkészítéséhez szellemi és materiális támogatást biztosítunk. A hallgatók a képzés során megismerkednek a szolgálatoknál folyó speciális tudományos és szakértői tevékenységgel is, kölcsönös igény esetén bekapcsolódhatnak a folyamatban levő témák kidolgozásába, valamint segítséget kaphatnak a szakdolgozat (diplomamunka) témájának kiválasztásához és kidolgozásához. Az egyetemen, a tanszéken, a szakcsoportban folyó kutatásokba az arra felkészült és motivált hallgatókat bevonjuk. A hazai szakmai konferenciákon, tudományos rendezvényeken, külföldi tanulmányutakon eseti döntés alapján vesznek részt hallgatók. Az hagyományos és on-line kiadványok publikációs lehetőséget biztosítanak. 25