Megújuló energiaforrások széleskörő hasznosítása romániai helyzetkép 2012



Hasonló dokumentumok
Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs

A kereskedemi- és iparkamarák szerepe a tanácsadás terén Romániában

2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot

Magyar Energia Szimpózium 2014 Budapest, szeptember 25. VALLASEK István tudományos főmunkatárs

Erdély változó társadalmigazdasági. Benedek József BBTE, Földrajz Kar

A hagyományos fűtésrendszer cseréje / kiegészítése megújuló energiaforrásokat használó rendszerekkel ZÖLD HÁZ PROGRAM

JELENTÉSTERVEZET. Hargita megye a romániai turizmus viszonylatában. - Belföldi és külföldi turisták száma a megyében -

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Jelentősek az erdélyi önkormányzatok uniós bevételei

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 176/2008/EK RENDELETE. (2008. február 20.)

5681/14 ac/pn/kk 1 DG D 2B

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

ROMÁNIA TURIZMUSÁNAK TERÜLETI FOLYAMATAI KÖZÖTT BUJDOSÓ ZOLTÁN FŐISKOLAI TANÁR, KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA PÉNZES JÁNOS EGYETEMI ADJUNKTUS, DE

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

NCST és a NAPENERGIA

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

APELE INTERIOARE-RÂURILE

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Újabb lehetőség a felzárkózásra?

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje

JELENTÉS. Hargita megye a romániai turizmus viszonylatában. - Szállásadó egységek - - Belföldi és külföldi turisták - Vendégéjszakák -

Az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Kiemelkedő az erdélyi önkormányzatok jövedelme

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

következő információkkal:

Megújuló energiaforrások alkalmazása az Európai Unióban és Magyarországon. Mészáros Géza Megújuló Energia Kompetencia Központ vezetı

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Magyarország Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL ÁPRILIS

Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, szeptember 22. VALLASEK István tudományos főmunkatárs

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza,

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, április 14.

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL MÁRCIUS

Napelemek és napkollektorok hozamának számítása. Szakmai továbbképzés február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr.

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Melegvíz nagyban: Faluház

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés,

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

1. Technológia és infrastrukturális beruházások

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája február 28.

Háztartási mérető kiserımővek csatlakoztatása a közcélú hálózatra

A megújuló energiahordozók szerepe

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

VP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Árlista. Irodai térképek. Magyaroszág tematikus térképek. Érvényes: február 15-től

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

Energetikai pályázatok 2012/13

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros május 3. 1

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Tata Város Önkormányzati Képviselı-testületének 14/2008. (III.28.) sz. rendelete

Várható pályázati lehetıségek az EGT Alap Megújuló Energia Programterület és a LIFE Program keretében, IEE tapasztalatok

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

KEOP évi kiírások aktualitásai

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı

A napenergia hasznosítás lehetőségei

Magyar Energetikai Társaság

Háztartási méretű kiserőművek és Kiserőművek

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok

Medgyasszay Péter PhD

MAGYAR ENERGIA HIVATAL

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Átírás:

MESZ - 2012 Nemzetközi Tudományos Konferencia BUDAPEST 2012. 10. 04. VALLASEK István tudományos fıkutató, ny. egyetemi oktató Erdélyi Magyar Mőszaki Tudományos Társaság (EMT) Hargita Megyei Fiókszervezet Megújuló energiaforrások széleskörő hasznosítása romániai helyzetkép 2012 A Sapientia EMTE épülete Csíkszereda

Az elıadás vázlata: Románia energiapolitikája az EU csatlakozás után A megújuló energiaforrások becsült potenciálja Romániában A Zöld Ház Program célkitőzései és lebonyolítási módja, a 2010-es kiírás eredményei A megújuló energiaforrások hasznosításának konkrét eredményei székelyföldi példák Fejlesztési lehetıségek és perspektívák 1. Románia energiapolitikája az E.U. csatlakozás után 2007 január 1. : Románia az EU teljes jogú tagja lett A megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló irányelvek kidolgozása az EU elıírásokkal összhangban Vízerımővek részaránya a villamos energia termelésben: 30-34 34 %, de a nap-.. szél- és geotermikus energia, valamint a biomassza részaránya elenyészı volt!!!!!

Románia villamosenergia termelése (2005) Jelenlegi helyzet : - vízenergia : 30-34 34 % -át adja a villamos energia termelésének, de ebbıl 95 % nagy vízerımővekben, ugyanakkor a napenergia,. geotermikus energia, valamint a biomassza részaránya elenyészı!!!!! Jelenleg törpe vízerımővek építésének programja - biomassza : Főtıerımővek : Gyergyószentmiklós, Szentegyháza, Vatra Dornei,, Bodzaforduló Dán kooperáció, Suceava - szélenergia (speciális helyzet!!!) : a kezdetekben 7 erımő :az elsı: Ploiesti, 660 kw (Vestas-Dánia), elköltöztetve Tulcea megyébe, Borgói hágó 250 0 kw (Fuhrlander( Németország), Baia - Tulcea megye, Fekete tenger partja, 2 Moldova Botosani megye, Tordatúr Kolozs megye kudarc 2010-tıl ugrásszerő fejlıdés!!! Összesen: 7 MW( 2008), 14 MW (2009) de 2010 végére 462 MW, 2011 végén 982 MW, a legújabb adatok szerint 2012 áprilisában már túlhaladta az 1000 MW-ot (1140 MW) - napenergia :szigetüzemő PV, hálózatra termelı PV, napkollektorok HMV elıállításra, igen kevés az adottságokhoz viszonyítva - geotermikus energia:: nyugati országrész Arad Nagyvárad Szatmárnémeti vidékén., fóliaházak főtése, lakóházak főtése, termálstrandok E.U. felé vállalt célkitőzés: 2010-re 33% a villamos energia termelésbıl megújuló forrásból származik ik- ezt az ország teljesítette. 2012 végére a prognózis : 2000 MW beszerelt teljesítmény megújuló forrásból (szélenergia és jelentıs fotovillamos beszerelt teljesítmény is : 100 MW)

2010-es adatok szerint a Zöld bizonylatok összes forgalma 561 MW teljesítményre, illetve 676.606 Mwh energia termelésre a következıképpen oszlott meg: Vízenergia: 40,3 % Szélenergia: 43,2 % Biomassza: 16,6 % 2011-ben a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia az éves termelés 35,2%-át tette ki, összesen 20,2 TWh értékben. Ebbıl vízenergiából származik 74% (beleértve a 10 MW feletti nagy erımőveket is, amelyek nem szerepelnek a zöld bizonylatokra jogosultak között), szélenergiából 22%, biomasszából pedig 4%.

A megújulók aránya a villamosenergia termelésben - tervezet 38% 37% 36% 35% 34% 33% 32% 31% 30% 38% 35% 33% 2010 2015 2020 2. A megújuló energiaforrások becsült potenciálja Romániában (2010) Biomasa 65% Eolian 17% Geotermal 1% Microhidro 4% Solar fotovol. 1% Solar term. 12%

A megújuló energiaforrások regionális eloszlása Romániában 8 földrajzi régió I - Delta Dunării (energie solară); II - Dobrogea (energie solară, energie eoliană); III - Moldova (câmpie şi platou: micro-hidro, energie eoliană, biomasă); IV - Carpații (IV1 - Carpații de Est; IV2 - Carpații de Sud; IV3 - Carpații de Vest, potențial ridicat in biomasă, micro-hidro si eoliana); V - Platoul Transilvaniei (potențial ridicat pentru micro-hidro si biomasa); VI - Câmpia de Vest (potențial ridicat pentru energie geotermică si eoliana); VII - Subcarpații (VII1 - Subcarpații getici; VII2 - Subcarpații de curbură; VII3 - Subcarpații Moldovei: potențial ridicat pentru biomasă, micro-hidro); VIII - Câmpia de Sud (biomasă, energie geotermică, energie solară). A régiók és az erıforrások megnevezése I Duna Delta: (napenergia, szél ); II Dobrudzsa: (nap, szél); III Moldova: (mikro-hidro, nap, biomassza); IV Kárpátok : (biomassza,mikro-hidro, szél); V Erdélyi Fennsík: (mikro-hidro, biomassza); VI Nyugati Alföld: (geotermikus energia, szél); VII Szubkárpátok : (biomassza, mikro-hidro); VIII Déli Alföld: (biomassza, nap-, geotermikus energia).

A megújuló energiaforrások elméleti potenciálja Romániában Napenergia: : 40.000 TJ/év, amibıl csak 140 TJ/év hasznosított Az éves besugárzott energia nagysága: 1100-1300 1300 kwh/m2, a napsütéses órák száma a Fekete-tenger tenger partvidékén eléri a 2300h/év értéket Szélenergia: 100.000 TJ/év, a hasznosítás az utolsó 3 évben nagy fellendülést mutatott, pl. a Fântânele-i szélenergia park (beruházó: CEZ Csehország) beszerelt teljesítménye 337 MW(2011), tervezett teljesítménye 600 MW. A szélerımővek elméleti potenciálja becslések szerint 14000 MW, ebbıl mőszakilag és gazdaságilag kiaknázható 4000 MW. 2010-ben az elıállított villamos energia 1,7 %-a% a származott szélerımővekbıl, a prognózisok szerit 2012 végére 7.5 % érhetı el.!!!! A biomassza a legjelentısebb Románia megújuló energiaforrásai közül, 2005-ben a primér energiafogyasztás 2,7%-át, a főtésre felhasznált energia 10,6%-át adta. A hasznosított évi biomassza hozzájárulása a primér energia fogyasztáshoz 40.000 TJ/év A geotermikus energia becsült potenciálja 5300 TJ/év, 2005-ben a hasznosított geotermikus energia 1100 TJ/év volt, elsısorban a z 55-105 Celsius fokos hévizek távfőtésre történı felhasználása révén

A törpe vízerımővek (mikrohidro( mikrohidro) mőszakilag kiaknázható potenciálja 1100 MW-ra becsült, ami 3600 GWh/év enrgiatermelésnek felel meg Románia napenergia térképe

A biomassza potenciálja Romániában megyék szerint Románia szélenergia térképe

A geotermikus energia potenciálja Romániában Románia vízenergia hasznosítási térképe

Vaskapu hidrotechnikai rendszer a Dunán (Románia-Szerbia) 1000 MW 3. A Zöld Ház Program célkitőzései és lebonyolítási módja A Zöld Ház Program meghirdetésének éve: 2008 ( Korodi Attila miniszter, Hargita megyei RMDSZ képviselı mandátuma idején), de megvalósítására a kormányváltás miatt nem kerülhetett sor 2009-ben, a kormányváltás után beindult egy intézmények részére meghirdetett Megújuló Energiahasznosítási Program, amely a klasszikus főtési rendszerek helyettesítését és kiegészítését támogatta (napenergia, szélenergia, geotermikus energia és más energiaforrások alkalmazásával) összesen 110 millió lej értékben. é (80% állami finanszírozás, 20% önrész) A pályázati kiírás során (2009. 09. 01. 0 és 2009. 10. 09 között) 128 projekt nyert finanszírozást, ebbıl 23 az erdélyi 16 megye intézményeiben kerül megvalósításra. Megyénkénti leosztás: Arad 1, Krassó-Szörény 4, Kolozs 2, Kovászna1, Hargita 2, Hunyad 1, Máramaros 3, Maros 4, Szilágy 2, Szeben 2 és Temes 1. A kedvezményezettek között egészségügyi intézmények (kórházak), oktatási intézmények ( bölcsıdék, óvodák, általános iskolák, liceumok), iskolai tornatermek, sportcsarnokok és önkormányzatok (polgármesteri hivatalok, kultúrházak) találhatók. atók. A nyertes projektek: a következık voltak: 1. Marosvásárhely: Liceumok,, iskolák 3.429057 RON 2. Marosludas: : Városi Kórház :három részlege 1.038827 RON 3. Pécska: : Sportcsarnok 89.964 RON 4. Bánffyhunyad: Városi Kórház 192.823 RON 5. Kézdivásárhely: Municipiumi Kultúrház 261.533 RON 6.Gyergyószentmiklós: Oktatási intézmények internátusa, tornaterme és épülete

7. Székelyudvarhely: Hıközpont 710.589 RON 8. Zsilvajdejvulkán (Hunyad megye): Városi Kórház 638.110 RON 9. Nagybánya: Oktatási intézmények (óvodák, bölcsıde, általános iskolák, liceumok) 3.486991 RON 10. Nagyszentmiklós: Városi Kórház 1.487244 RON 11. Újmoldova (Krassó-Szörény megye): Városi Kórház 788.564 RON 12. Oravica (Krassó-Szörény megye): Elméleti Liceum és általános iskola 1.889971 RON 13. Perecseny és Kraszna községek (Szilágy megye) Oktatási intézmények és polgármesteri hivatal 532.259 illetve 774.259 RON 14. Cód és Sellenberk községek (Szeben megye): Polgármesteri hivatal, oktatási intézmények, kultúrház 391.470 illetve 473.722 RON 15. Felsıkálinfalva és Csernefalva (Máramaros megye): Polgármesteri hivatal és oktatási intézmények 828.719 iletve 421.476 RON 16. Alsópozsgás és Bélajablánc községek (Krassó( Krassó-Szörény megye): Polgármesteri hivatal és oktatási intézmények 482.310 illetve 468.988 RON 17. Sínfalva község (Kolozs megye): Polgármesteri hivatal 128.447 7 RON A felújított Zöld Ház Programot a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium hirdette meg 2010 tavaszán és július 1-tıl 1 fogadtak el pályázatokat magánszemélyektıl. A minisztériumot Borbély László Maros megyei RMDSZ képviselı irányította 2012 tavaszáig, amikor a kormány megbukott. A Környezetvédelmi Alap 50%-os utófinanszírozást biztosít a nyertes pályázóknak a következı energetikai berendezések megvásárlásához és mőködtetéséhez: Napkollektoros berendezések HMV elıállítása céljából: 6000 RON Biomasszát hasznosító főtési rendszerek (pellet( pellet,, főrészpor, brikett, fahulladék): 6000 RON Hıszivattyút alkalmazó főtési rendszerek (geotermikus energia hasznosítása) : 8000 RON

A Zöld Ház Program 2010-es kiírásának eredményei A 2010 évi kiírás során a hat hónap alatt beadott pályázatok száma közel 18300 volt, melyek közül kb. 85 % -ot elfogadtak. Jelenleg már a kifizetés is megtörtént kb. 4000 projekt esetén, mivel a kivitelezés és az elszámolás benyújtása után utófinanszírozás történik Az ország megyéi közül az elnyert pénzösszegek rangsorában az elsı helyen Hargita megye végzett, a második helyen Bihar megye. Az elsı 12 megye közt szerepelt még Brassó, Fehér, Szeben, Maros, Temes, Kolozs és Kovászna megye is 1. Számú Táblázat Zöld Ház Program 2010 Megye Lakosság száma Leosztott összeg Újraosztás (RON) (2011. jan. 31.) 1. ALBA - Fehér 382.747 1.941.895 3.763739 + 2. ARAD - Arad 461.791 2.342.930 3.047539 + ARGEŞ 652.625 3.311.140 2.512000 -- BACĂU 706.623 3.585.103 2.606130 -- 3. BIHOR - Bihar 600.246 3.045.392 6.349956 + 4. BISTRIłA-NĂSĂUD Beszterce-Naszód 311.657 1.581.214 1.214 2.145989 + BOTOŞANI 452.834 2.297.486 2.114981 -- BRĂILA 373.174 1.893.325 672000 -- 5. BRAŞOV - Brassó 589.028 2.988.476 3.988000 + BUCUREŞTI 1.926.334 9.773.396 5.364359 BUZĂU 496.214 2.517.578 1. 960000 -- CĂLĂRAŞI 324.617 1.646.968 772881 -- 6. CARAŞ-SEVERIN Krassó-Szörény 333.219 1.690.611 1.289938 -- 7. CLUJ - Kolozs 702.755 3.565.479 3.369165 -- CONSTANłA 715.151 3.628.371 2.820495 -- 8. COVASNA - Kovászna 222.449 1.128.611 3.356000 +

DÂMBOVIłA 541.763 2.748.674 1.210779 -- DOLJ 734.231 3.725.174 2.648000 -- GALAłI 619.556 3.143.362 1.222800 -- GIURGIU 297.859 1.511.209 2.273667 + GORJ 387.308 1.965.035 1.811575 -- 9. HARGHITA - Hargita 326.222 1.655.111.111 7.730052 ++ 10.HUNEDOARA - Hunyad 485.712 IALOMIłA 296.572 2.464.295 1.504.680 2.502160 + 846000 -- IAŞI 816.910 4.144.652 2.628280 -- ILFOV 300.123 1.522.696 955637 -- 11. MARAMUREŞ Máramaros 510.110 2.588.080 2.076000 -- MEHEDINłI 306.732 1.556.227 2.281320 + 12. MUREŞ Maros 580.851 2.946.990 3.495637 + NEAMł 554.516 2.813.377 3.102193 + OLT 489.274 2.482.367 2.998840 + PRAHOVA 829.945 4.210.786 1.967140 -- 13. SĂLAJ Szilágy 248.015 1.258.322 2.282083 + 14. SATU MARE Szatmár 367.281 1.863.427 2.034000 + 15. SIBIU - Szeben 421.724 2.139.647 3.550129 + SUCEAVA 688.435 3.492.825 3.708869 + TELEORMAN 436.025 2.212.205 1.708116 -- 16. TIMIŞ Temes 677.926 3.439.507 3.398764 -- TULCEA 256.492 1.301.331 1.076692 -- VÂLCEA 413.247 2.096.639 2.584000 + VASLUI 455.049 2.308.724 2184291 -- VRANCEA 387.632 1.966.679 1.589802 -- Összesen 21.680.974 110.000.000 110.000000 Megjegyzés: a 2010 07-01 01-én történt elosztást még három alkalommal újraosztották (2010. szeptember 14., november 01., és december 13-án, majd a végleges újraosztás 2011. január 31-én történt meg. A táblńázatban csak az Erdélyben (Székelyföld, Közép-Erdély, Partium, Máramaros, Bánság) található megyéket számoztuk, számuk 16.

A MEGYÉK ÁLTAL ELNYERT PÉNZÖSSZEGEK RANGSORA 1. HARGITA 7.730020 A SZÉKELY MEGYÉK : 14.581657 13,2% 2. BIHAR 6.349956 KÖZÉP RÉGIÓ: 25.883525 RON 23,5% 3. BUKAREST fıváros 5.364359 ROMÁNIA : 110.000000 RON 4. BRASSÓ 3.988000 5. FEHÉR 3.763739 A HÁROM SZÉKELY MEGYE 6. SUCEAVA 3.708869 ÖSSZLAKOSSÁGA: A: 1.129522 (5,2%) 7. SZEBEN 3.550129 A MAGYARSÁG RÉSZARÁNYA A 8. MAROS 3.495637 HÁROM MEGYÉBEN: 61% 9. TEMES 3.398764 10. KOLOZS 3.369165 11. KOVÁSZNA 3.356000 12. NEAMT 3.102193 13. ARAD 3.047539 A MEGYÉK ÁLTAL AZ ÚJRAOSZTÁSKOR ELNYERT PÉNZÖSSZEGEK RANGSORA 1. HARGITA 6.074941 A HÁROM M SZÉKELY MEGYE: 8.850977 47,6% 2. BIHAR 3.304564 KÖZÉP RÉGIÓ : 13.082827 70,4 % 3. KOVÁSZNA 2.227389 ROMÁNIA : 18.580655 4. FEHÉR 1.821844 5. SZEBEN 1.410482 6. SZILÁGY 1.023761 7. BRASSÓ 999524 8. GIURGIU 762458 9. MEHEDINTI 725093 10. ARAD 704609 11.BESZTERCE- NASZÓD 564775 12. MAROS 548647 13. OLT 516473 14. VALCEA 487361 15 NEAMT 288816 16.SUCEAVA 216044 17.SZATMÁR 170573 18. HUNYAD 37865 NEGATÍV MÉRLEGGEL ZÁRÓ ERDÉLYI MEGYÉK: TEMES --40.743 KOLOZS ---196.314 KRASSÓ-SZÖRÉNY SZÖRÉNY ---400.673 MÁRAMAROS ---512.080

Zöld Ház Program Pályázati eljárás Románia adminisztratív-területi területi felosztása (megyék)

4. A megújuló energiaforrások hasznosításának konkrét eredményei Székelyföldi példák a jó gyakorlatra Napkollektoros rendszer vázlata

Napkollektros rendszerek Háztartási melegvíz elıállítására Napkollektorok

Napkollektor Napkollektoros rendszer biomassza tüzeléssel és gázfőtéssel kombinálva

Fotovillamos erımő (8,8 kw) - Gyergyóremete (2009) A zeteváraljai erımő vízgyőjtı tava

A zeteváraljai erımő (3,6 MW) turbinája Vízerımő az Olt folyón Sepsibükszád felett (2 MW)

Megvalósítások Biomassza tüzelés Borzont Gyergyói medence Biomasszatüzelés - Csíkszentmárton

Gyergyószentmiklós Távfőtı Központ (2004) Rendeltetés:HMV és távfőtés biztosítása a város Forradalom negyedében 500 tömbházlakás,, 15 magánház, 4 iskola és a kórház részére, főrészpor üzemanyaggal A kazán termikus teljesítménye: 6 MW Tüzelıanyag: főrészpor Tervezı és kivitelezı: JUSTSEN Energiteknik Dánia Beruházási költség: 2,2 mill Euro Finanszírozás: 45% Környezetvédelmi Minisztérium Dánia, 10% Helyi Tanács, 25% ARCE (Országos Energiaügynökség), 20 % bankkölcsönök Gyergyószentmiklós Városi Távfőtı Központ

Szentegyháza Városi távfőtı központ Tüzelıanyag: főrészpor, 1,25 t/ht A kazánk termikus teljesítménye: 6 MW Beruházás összköltsége: 6,4 millió RON Társfinanszírozók: Helyi tanács 10%, Dán kormány 30%, ARCE 25%, EU-s s támogatás 35% Főtéshálózat hossza: 2100 m, 183 lakás és 7 intézmény ellátása Munkahelyteremtés: 8 személy részére Évi termelt hımennyiség: 14.306 Gcal

Főrészpor tüzeléső kazán és tőztereszentegyháza Energiafőz ültetvény az Olt partján Csíkszereda határában

Biogáz hasznosítása egy falusi háztartásban fızésre (Homoródalmás) Termálstrand Szentegyházán

Vízszivattyúzásra használt szélkerék Csíkszentmártonban Nap- és szélenergiás áramforrás a távközlésben abucsin tetın (1430 m tszf)

5. Fejlesztési lehetıségek A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium egyik legsikeresebb programjának a Zöld Ház program bizonyult, éppen ezért december 15-tıl kibıvítették a program kedvezményezetteinek körét. 2010 december 15 és 2011 január 31 között az önkormányzatok, közintézmények és az egyházak is adhatnak le pályázatokat a minisztérium Zöld Ház programjára. A Zöld Ház program keretén belül a Környezetvédelmi Alapból a napenergiával mőködı rendszerek beszerelésére hatezer, a hıszivattyúk mőködtetésére nyolcezer, míg a biomassza alapú főtési rendszerek beszerzésére hatezer lejes támogatást biztosítanak. Az önkormányzatoknak, a közintézményeknek és az egyházaknak meghirdetett pályázati kiírás során a pályázók részére 100 millió lejt különítettek el.. Az elbírálás 2011 végéig várható. Új ipari üzemek létesítése, modern technológiák bevezetése pl. Pelletgyár (Csíkszereda, Gyergyószentmiklós), Napelemgyár (Szatmárnémeti), Szélenergia parkok (Dobrudzsa- Cogealac) Új munkahelyek a zöldiparban Energiatakarékos épületek a városokban, HMV elıállítása napkollektorokkal és biomassza tüzeléssel, földhı hasznosítása főtésre (hıszivattyúval) Új szakmák, foglalkozások megjelenése Pl. megújuló energia szakértı, berendezés szerelı Elektromos meghajtású gépkocsik, napelemekkel feltölthetı akkumulátorral a közlekedésben

ZÖLD HÁZ PROGRAM 2011 Zöld Ház Program 2011 - Finanszírozás Melléklet a 350 / 19.05.2011 számú Rendelethez A program célkitőzése: Megújuló energiaforrásokat hasznosító főtıberendezések felszerelése az egyéni háztartásokban, beleértve a klasszikus főtési rendszerek helyettesítését és kiegészítését Nr./ Megye Lakosság Kiosztott összeg (RON) 1 AB 382.747 1.765.359 2 AR 461.791 2.129.937 3 AG 652.625 3.010.128 4 BC 706.623 3.259.185 5 BH 600.246 2.768.538 6 BN 311.657 1.437.468 7 BT 452.834 2.088.624 8 BR 373.174 1.721.205 9 BV 589.028 2.716.797 10 B 1.926.334 8.884.905 11 BZ 496.214 2.288.707 12 CL 324.617 1.497.244 13 CS 333.219 1.536.919 14 CJ 702.755 3.241.344 15 CT 715.151 3.298.519 16 CV 222.449 1.026.010 17 DB 541.763 2.498.795 18 DJ 734.231 3.386.522 19 GL 619.556 2.857.602 20 GR 297.859 1.373.827 21 GJ 387.308 1.786.396 22 HR 326.222 1.504.646 23 HD 485.712 2.240.268 24 IL 296.572 1.367.891 25 IS 816.910 3.767.866 26 IF 300.123 1.384.269 27 MM 510.110 2.352.800 28 MH 306.732 1.414.752 29 MS 580.851 2.679.082 30 NT 554.516 2.557.616 31 OT 489.274 2.256.698 32 PH 829.945 3.827.988 33 SJ 248.015 1.143.929 34 SM 367.281 1.694.024 35 SB 421.724 1.945.134 36 SV 688.435 3.175.296 37 TL 436.025 2.011.095 38 TM 677.926 3.126.824 39 TC 256.492 1.183.028 40 VL 413.247 1.906.035 41 VS 455.049 2.098.840 42 VR 387.632 1.787.890 ÖSSZESEN : 100.000.000 0.000.000 RON

Szakirodalom Vallasek I.: A napenergia hasznosítási lehetıségei a mezıgazdaságban. In: EMT ENELKO Konferencia.. Kolozsvár, 2002. 132-133. 133. p. Vallasek I.: Biomassza alapú energiatermelés a székelyföldi régióban. Via Futuri Nemzetközi Tudományos Konferencia.. Pécs, 2007. nov. 15-16. 16. Vallasek I.: A megújuló energiaforrások hasznosítási lehetıségei a Székelyföldi régióban. Magyar Energia Szimpozion.. Budapest, 2009. márc. 26. Vallasek I.: A megújuló energiák hasznosításának lehetıségei és társadalmi mi- gazdasági szerepe Románia modernizálásában, XIX. RMKT Vándorgyőlés, Sepsiszentgyörgy, 2010. október 8-9. 8 www.afm.ro www.mmediu.ro www.revosolar.ro www.suninstal.ro Köszönöm a megtisztelı figyelmet!