A HORMONEGYENSÚLYT ÉRINTÔ PROBLÉMÁKRÓL

HASZNOS TANÁCSOK NÔKNEK A HORMONEGYENSÚLYT ÉRINTÔ PROBLÉMÁKRÓL Dr. Csiszár Miklós - Nora Igloi Syversen

Ha megismerjük szervezetünk működését és életmódunkkal támogatjuk azt, a betegségnek nem kell az életünk részévé válnia. Magunknak érdemes kézbe vennünk az egészségünk megőrzését. Ennek képezi szerves részét a hormonegyensúly kialakítása is, amely a nők számára különösen fontos terület. E rövid tájékoztató igyekszik közérthetően szólni a női problémák mögött húzódó hormonális és egyéb okokról, valamint a megoldás természetes lehetőségeiről. A leírtak Dr. John R. Lee norvég származású amerikai orvos tapasztalatain és kutatásain alapulnak. A Magyarországon ma még kevésbé (el)ismert témakör a világban immár közel 40 éve jelen van. E fontos tapasztalatok nem a konvencionális orvoslás helyett, hanem azzal együtt, azt kiegészítve alkalmazandók, ahogy az a világ több országában ma már történik. A kiadvány egyben előzetese a témát bővebben kifejtő, a Naturwell Életmód Kötetek soron következő, nők számára készülő könyvének is.

HASZNOS TANÁCSOK NÔKNEK A HORMONEGYENSÚLYT ÉRINTÔ PROBLÉMÁKRÓL Dr. Csiszár Miklós - Nora Igloi Syversen Naturwell Kiadó

TARTALOM A PROBLÉMÁKRÓL DIÓHÉJBAN... 5 A NŐI SZERVEZET ÉS A HORMONOK... 7 A SZABÁLYOS NŐI CIKLUS...11 A HORMONEGYENSÚLY FELBORULÁSA AZ ÖSZTROGÉNDOMINANCIA...13 A HORMONÁLIS EGYENSÚLYZAVARRAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK...18 A STRESSZ HATÁSA A NŐI SZERVEZETRE... 33 A MENOPAUZA IDŐSZAKA... 38 AMI A FÉRFIAKAT ILLETI... 40 DIAGNOSZTIKA EGYSZERŰBBEN...41 A MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEKRŐL RÖVIDEN... 42 FELHASZNÁLT FORRÁSOK...47 A SZERZŐK... 48 KÖNYVAJÁNLÓ... 50 Dr. Csiszár Miklós Nora Igloi Syversen Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, adatfeldolgozó rendszerben való tárolás, adaptáció, valamint interneten történő megjelenítés kizárólag a Kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásával történhet. ISBN 978-963-89307-4-3 Naturwell Kiadó, Budapest 2012

5 A PROBLÉMÁKRÓL DIÓHÉJBAN Ma a nők többsége életük számos pozitívuma ellenére olyan panaszoktól szenved, amelyek nemcsak egészségüket, de nőiségük megélését is csorbítják. A legtöbb problémára azonban létezik megoldás, még akkor is, ha sokszor már nem látszik a kiút. A problémák első helyen történő említését az indokolja, hogy a tartós gyógyulás a tünetek elnyomása helyett mindig a probléma felismerésével és a valódi ok megoldásával lehetséges. Menstruációs zavarok, szabálytalan ciklus, túlsúly, meddőség... A nőket érintő problémák testi szinten legtöbbször hormonális zavar formájában nyilvánulnak meg. Ennek oka egyrészt az, hogy az életműködések döntő többségét hormonok irányítják, másrészt az, hogy a hormonális rendszert nap mint nap számos előnytelen hatás éri. A legtöbb probléma mélyén azonban érzelmi okok állnak, amelyeket az életmódbeli hiányosságok, a stressz és a szervezet működését károsító környezeti hatások súlyosbítanak. Ösztrogéntengerben élünk vallják a témával fog lal kozó szakemberek. A káros vegyületek jelen vannak a levegőben, a vizekben, a talajban, az élelmiszerekben és a kozmetikumokban. Stresszhatások és azok belső megélése Életmódbeli hiányosságok Környezeti hatások Következményes problémák: kimerültség, állóképesség-csökkenés keringési és légzőszervi problémák vércukorszint-ingadozás, cukorbetegség anyagcserezavarok, elhízás emésztési zavarok, bőrtünetek immunrendszeri gyengeség hormonális zavarok, nőgyógyászati problémák, meddőség A menstruációs zavarok, az emlőcsomók, a petefészekciszták, a meddőség vagy a rosszindulatú folyamatok a belső egyensúly felborulásának és a külső körülmények káros hatásainak együttes következményei. A kialakuló panaszok mélyen befolyásolják a mindennapokat, a közérzetet, a munkabírást, ezáltal az

egész életminőséget. Bár a káros hatások elől teljes egészében kitérni szinte lehetetlen, ismeretük birtokában a negatív következmények nagymértékben csökkenthetők. Férfiak, gyermekek, idősek A környezeti hatások a férfiakat sem kímélik. Hormonális problémáikért nemcsak a rohanó életmód, a teljesítménykényszer okozta stressz vagy a táplálkozási hibák, hanem a fogamzásgátlók és egyéb hormontartalmú készítmények ivóvizekbe kerülő bomlástermékei, az élelmiszeripari adalékok és az állati eredetű élelmiszerek hormonhatású vegyületei is felelősek. A női hormonok a férfi szervezetbe kerülve gyengítik a férfihormon, a tesztoszteron védő hatását, amelynek következtében a nemzőképesség és a potencia csökken, a testsúly gyarapszik, a prosztata megnagyobbodik vagy rákosan elfajul. Ugyanezek a vegyületek kerülnek kölcsönhatásba a gyermekek és fiatalok érzékeny, fejlődésben lévő hormonális rendszerével is. Amikor fiatal lányok számára fogamzásgátlót írnak fel a pattanások, a menstruációs zavarok vagy a védekezés egyszerűbb lehetősége miatt, a szintetikus készítmények e rendkívül sérülékeny rendszerbe avatkoznak be és okozhatnak problémákat a jövőre nézve. De érintettek az idősebb korúak is, akik a hormonegyensúly-zavar vagy a csontritkulás miatt szintetikus hormonkészítményt kapnak, a hormonális egyensúly természetes helyreállítása azonban elmarad. Sokfelől éri tehát káros hatás az embert, és az önmagukban jelentéktelennek tűnő hatások összeadódva már komoly kockázatot teremtenek. Nem mindegy ezért, hogy milyen ismeretekkel rendelkezünk a bennünket érintő problémákkal kapcsolatban. A hormonegyensúly kérdése a nők szempontjából olyan alapvető, minden korosztályt érintő probléma, hogy megléte nélkül főleg a mai környezetben aligha lehet tartósan egészséges életet élni.

6 7 A NŐI SZERVEZET ÉS A HORMONOK A női szervezet felépítése A női és a férfi szervezet felépítése legalapvetőbben a nemi szervek területén tér el, amelyek nőkben rejtetten, a medencecsont védelmében helyezkednek el. A szeméremdomb alatti nagy- és kisajkak a külső nemi szerveket rejtik. A belső nemi szerveket a petefészkeket, a petevezetékeket és a méhet a hüvely köti össze a külvilággal, amely a szaporodást, a menstruációs vér levezetését, valamint a szülés folyamatát szolgálja. A körte alakú méh izmos, üreges szerv, amelyet belülről a ciklustól függő vastagságú méhnyálkahártya borít. Szerepe szintén többrétű: nyálkahártyája havonta újjáépülve előkészül a megtermékenyített petesejt befogadására, izomzata védi a magzatot, a szülés során pedig segíti a magzat világrajövetelét. A méhnyak a hüvely felső részébe nyúlik, a rajta lévő nyílás a méhszáj. A méh két oldalán, a kismedence falához rögzítetten elhelyezkedő petefészkek petesejtet érlelnek és nemi hormonokat termelnek. A tüszőrepedéskor kiszabaduló petesejtet a méhkürt és a petevezeték tereli a méh ürege felé. méhtest petefészek méhkürt petevezeték méhnyak méhszáj A külső és belső nemi szervek hüvely Tágabb értelemben a nemi szervekhez tartoznak az emlők is, amelyek tejmirigyekből, az emlőbimbón nyíló tejkivezető járatokból, kötőszövetből és jelentős mennyiségű zsírszövetből állnak. A havi ciklus során azonban nemcsak a nemi szervek, hanem a szervezet minden területén változások zajlanak, amelyeket speciális molekulák, hormonok irányítanak.

A hormonok harmonikus világa A hormonok olyan szabályozó anyagok, amelyek a vér útján továbbítják az üzeneteket a szabályozni kívánt sejtek felé. Egyes folyamatokat beindítanak vagy serkentenek, másokat gátolnak vagy lassítanak, attól függően, hogy a megfelelő működéshez éppen mire van szükség. Jelenlétük nélkül elképzelhetetlen a szervezet összehangolt működése. A hormonok azonban csak azokra a sejtekre képesek hatni, amelyek az általuk közvetített üzenetek vételére alkalmas antennával, úgynevezett receptorral (kötőhellyel) rendelkeznek. A hormon kötődése a receptorhoz a jel a sejt számára, hogy valamilyen feladatot, biokémiai folyamatot végre kell hajtania. A hormonokat termelő sejtek speciális szervekbe, belső elválasztású mirigyekbe tömörülnek. Ilyenek az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékvesék vagy az ivarmirigyek a petefészkek is. E mirigyek váladékukat nem a tápcsatornába vagy a bőrre, hanem közvetlenül a vérbe juttatják, ezért belső elválasztásúak. agyalapi mirigy pajzsmirigy mellékvesék inzulintermelő szigetek a hasnyálmirigyben petefészkek A hormontermelő mirigyek a női szervezetben A hormonális rendszer felsőbb utasításai az idegrendszerből származnak. Az agy speciális területei a külső és belső tényezőktől függően adják ki az aktuális utasításokat, amelyeket az érzelmek is nagymértékben befolyásolnak. Az utasítások központi végrehajtója az agyalapi mirigy, amely a többi hormontermelő mirigy működését különböző serkentő hormonok révén irányítja. Mivel az érzelmi állapotok a női ciklusban erőteljesen megnyilvánulnak, nagyon fontos szerepe van annak, hogy egy nő hogyan éli meg az őt érő hatásokat, milyen érzelmi jelentőséget tulajdonít nekik, és milyen előjellel ruházza azokat fel. Jól ismert tény, hogy erős érzelmi hatások, például a várandósság utáni erős vágy vagy az attól való félelem, a létbizonytalanság, vagy a kapcsolati problémák a tüszőrepedést és a menstruációt egyaránt felfüggeszthetik.

8 9 A nemi hormonok szerepe és hatásai A nemi hormonok döntően a petefészekben termelődnek. Ide tartozik a tüszőhormon (ösztrogén), amely a ciklus első, valamint a sárgatesthormon (progeszteron), amely a ciklus második felében termelődik.* Az ösztrogént az érésben lévő tüsző, míg a progeszteront a megrepedt tüsző helyén keletkező sárgatest termeli (lásd később). Kis mennyiségben férfi nemi hormonok is termelődnek a női szervezetben, amelyek teljessé teszik a női hormonok hatásait, és nélkülözhetetlenek például a nemi vágy fenntartásában, valamint a hormonális rendszer egyensúlyának szabályozásában. Ösztrogén Az ösztrogén az elsőszámú női hormon, amely felelős a női nemi tulajdonságok kialakításáért. A nőies alkat, a szélesebb csípő, a kes kenyebb váll, a mell mérete és formája, a petesejt érése vagy a megtermékenyülés képessége más hormonokkal együttműködve döntően az ösztrogénnek tulajdonítható. Az érő tüszőkben termelődő ösztrogén legfőbb hatása a sejtburjánzás, vagyis a mennyiség létrehozása, amely az emlő növekedésében, a méhnyálkahártya felépülésében vagy a hüvelyváladék bővebb termelődésében nyilvánul meg. Az ösztrogén a női nemi szerveken kívül a pajzsmirigyre és más hormontermelő szervekre, valamint a csontokra, az erekre és az idegrendszerre is hatással van. Az ösztrogének fokozzák a zsírok raktározását is, amely miatt a női szervezet zsírtartalma nagyobb a férfiénál. Progeszteron A másik női hormon, a progeszteron elsősorban a várandósságban játszott szerepe kapcsán ismert. Jelentősége azonban jóval túlmutat ennél: a progeszteron az egyetlen hormon, amely képes egyensúlyt tartani az ösztrogénnel. Ez az egyik legfőbb biztosítéka a ciklus szabályos voltának és a női hormonegyensúly fenntartásának. A progeszteron a női szervekre gyakorolt hatásán túl szintén számos területen csont-, ér-, immun- és idegrendszer kifejti hatását. A progeszteron kulcsszerepét igazolja az a tény is, hogy az ösztrogének, a férfi nemi hormonok, valamint a stresszhormon mind a progeszteron előanyagából képződnek. Ezért is nevezik a progeszteront anyahormonnak. Míg az ösztrogén a méhnyálkahártya mennyiségi felépítését, a progeszteron annak minőségi átalakítását, a megtermékenyült pete befogadására alkalmassá tételét végzi. A két hormon csak együtt és megfelelő arányban képes biztosítani a női szervezet megfelelő működését. * Bár az ösztrogén emberben több különböző hormont is jelöl, a szó a szövegkörnyezettől függően a jobb érthetőség kedvéért egyes vagy többes számban egyaránt szerepelhet.

Noha az ösztrogén és a progeszteron hatásai sokszor ellentétes előjelűek, a két hormon közel sem egymás ellensége. Feladataikat egymás hatásait kiegészítve, egy nagyobb és egységesebb rendszer részeiként végzik. Az ösztrogén és a progeszteron főbb hatásai Ösztrogén: a női nemi jelleg kialakítása a tüsző érése a ciklus első felében a méhnyálkahártya felépítése a méhizomzat összehúzódása a nemi vágy fenntartása só- és folyadékvisszatartás a csontállomány megtartása Progeszteron: a méhnyálkahártya átalakítása az embrió életben tartása a méhösszehúzó hatások gátlása az ösztrogénhatások ellensúlyozása a nemi vágy fenntartása általános védő hatás a csontépülés serkentése Az agyalapi mirigy hormonjai A nemi hormonok csak akkor termelődnek, ha az agyalapi mirigy hormonjai erre utasítást adnak. Az egyik ilyen hormon a tüsző érését, ezáltal az ösztrogén termelését serkenti (folliculus stimuláló hormon, FSH). Az érett tüsző megrepedése és a progeszteront termelő sárgatest kialakulása azonban már a sárgatest érését serkentő hormon (luteinizáló hormon, LH) jelenlétét igényli. Az agyalapi mirigyben termelődő hormonok növekedési hormon (GH) a tüsző érését serkentő hormon (FSH) a sárgatest érését serkentő hormon (LH) a pajzsmirigy működését serkentő hormon (TSH) a mellékvesekéreg működését serkentő hormon (ACTH) vízvisszaszívást serkentő hormon (ADH) prolaktin (PRL) oxitocin Az agyalapi mirigy e két, a petefészek működését szabályozó hormonon kívül más hormonokat is termel. Ezek közül a prolaktin nemcsak a tejelválasztásért felelős hormon, hanem szerepe van az anyai ösztönök kialakításában, valamint a stresszhatásokkal kapcsolatban is. Az oxitocin a méhizomzat összehúzódását váltja ki a szülés során, de felelős a fájdalmas menstruációs görcsökért is a hormonegyensúly felborulásakor.

7 10 11 A SZABÁLYOS NŐI CIKLUS A nemi működések alapvető célja a faj fenntartása. A női nemi működésnek a folyamatos jellegű férfiéval szemben sajátos ritmusa van, amely a havi ciklusban nyilvánul meg. Bár a ciklus történései átfolynak egymásba, praktikus okokból a ciklus első napjának a szabályos menstruáció első napja számít. A havi ciklus két félre, tüszőrepedés előtti és utáni időszakra osztható. progeszteron hatás 1 2 3 tüszőrepedés menstruáció 4 5 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 6 8 9 ösztrogén hatás A szabályos ciklus napjai A ciklus első felében a petefészekben a tüsző érése, a méhben a nyálkahártya felépülése zajlik. A ciklus közepén az érett petesejt kiszabadul a tüszőből (tüszőrepedés vagy ovuláció). A megrepedt tüsző helyén kialakul a sárgatest, amely a ciklus második felében a progeszteron termelése révén tovább érleli a már felépült méhnyálkahártyát. Ha nem jön létre megtermékenyülés, a méhnyálkahártya a menstruáció során lelökődik. Az esetleges pecsételés barnázás nem szabályos vérzés, ezért az nem számítandó a menstruáció napjaihoz. A ciklus általában 28 napig tart, de a 21-35 nap közé eső ciklus is szabályos, ha a hossza tartósan nem ingadozik. Ha tehát valakinek nem éppen 28 napos, de egyenletes a ciklusa, az is normálisnak tekintendő. A petefészek a tüsző érési fázisaival Az érett tüsző megreped, és a kiszabaduló petesejt a petevezetékbe jut. A megrepedt tüsző helyén kialakuló sárgatest progeszteront termel. Minden ciklusban egyszerre több tüsző kezd el érni, de a teljes érésig többnyire csak egyetlen tüsző jut el. Amikor a tüsző érése teljessé válik, és a méhnyálkahártya is felépült, a ciklus közepén, annak 14. napja körül a tüsző megreped, és az érett petesejt kilökődik (ovuláció). A tüsző megrepedése szabályos esetben nem jár fájdalommal, legfeljebb enyhe vagy mérsékelt alhasi érzéssel. A tüsző ürege bevérzik, amely miatt a ciklus közepén kisebb vérzés előfordulhat. Az érett pete a petevezetékbe jutva megkezdi vándorlását a méh felé.

A petesejt kilökődése után a megrepedt tüsző sárgatestté alakul, amely megkezdi a progeszteron termelését. A közel két héten át termelődő hormon maximumát a tüszőrepedést követően egy héttel éri el. Amennyiben a progeszteron termelődése idő előtt csökken, sárgatest-elégtelenségről van szó. A sárgatest sorsa attól függ, hogy létrejön-e megtermékenyülés vagy sem. Megtermékenyülés esetén a sárgatest több héten át fennmarad, és a progeszteron szintje tovább emelkedik. Amennyiben nem következik be megtermékenyülés, vagy a beágyazódás nem jön létre néhány napon belül, a sárgatest elsorvad, és a feleslegessé váló méhnyálkahártya vérzés kíséretében lelökődik. A menstruáció befejeztével a méhnyálkahártya újra elkezd felépülni, miközben a soron következő tüsző érése is megindul, hogy egy újabb ciklus vehesse kezdetét. A szabályos menstruáció jellemzői: általában 4-6 napig tart az első napok erősebb vérzéssel járnak mennyisége átlagosan fél deciliternyi (40-60 ml) fájdalommentes, legfeljebb kellemetlen érzéssel és kísérő tünetekkel járhat Ha a menstruáció nem a fentiek szerint zajlik például a méhnyálkahártya lelökődéséhez szükséges méhösszehúzódások olyan mértékűek, hogy fájdalomcsillapítóra van szükség, a vérzés nem tekinthető szabályosnak. Váratlan esemény, érzelmi sokkhatás, fizikai megerőltetés vagy betegség esetén a menstruáció előbb vagy később is megjöhet, akár el is maradhat. A progeszteron kielégítő termelődésének feltétele az egészséges, ép tüszők megléte, valamint a tüszőrepedés megtörténte, mert csak ekkor alakulhat ki a tüsző helyén a progeszteront termelő sárgatest. A női ciklus épségéhez elegendő progeszteronmennyiséget tehát csak a tüszőrepedést követően kialakuló sárgatest képes termelni. Ha a tüszőrepedés nem következik be, vagy ha a sárgatest nem termel elegendő progeszteront, az ösztrogén és a progeszteron egyensúlya felborul, és ösztrogéndominancia ösztrogéntúlsúly alakul ki, amellyel a következő rész foglalkozik.

12 13 A HORMONEGYENSÚLY FELBORULÁSA AZ ÖSZTROGÉNDOMINANCIA Röviden az ösztrogéndominanciáról A nők hormonális egészségének alapját a tüszőhormon és a sárgatesthormon az ösztrogén és a progeszteron megfelelő egyensúlya képezi. Ahogy a ciklus első felében az ösztrogénnek, a második felében a progeszteronnak kell dominálnia. Ekkor lehet csak beszélni egyensúlyról. Az ösztrogéndominancia az az állapot, amikor az ösztrogén túlsúlyba kerül a progeszteronhoz képest. Ez fennállhat az ösztrogén emelkedett, normál vagy alacsony szintje mellett is. Az ösztrogéndominancia tehát nem azt jelenti, hogy önmagában sok az ösztrogén, hanem azt, hogy a progeszteronhoz képest sok. Az ösztrogéndominancia lényege éppen a kóros arányeltolódás az ösztrogén javára. Tartósan alacsony progeszteronszint vagy progeszteronhiány esetén törvényszerű az ösztrogéndominancia kialakulása, mivel ilyenkor még a normál ösztrogénszint is relatív túlsúlyt jelent. Az ösztrogéndominancia okozta panaszok Ha megszűnik az egyensúly, és az ösztrogén mellől hiányzik a megfelelő mennyiségű progeszteron, a kialakuló ösztrogéntúlsúly idővel felborítja a ciklust, gátolja az ovulációt, emlőcsomót, petefészekcisztát, miómát, meddőséget és vetélést okoz, akadályozza más hormonok hatását, pajzsmirigyés mellékvesekéreg-működési zavart, férfias jellegű tüneteket idéz elő, vagy fokozott burjánzásra készteti a női szövetek sejtjeit, amelynek túlépült méhnyálkahártya, bőséges menstruáció vagy daganat lehet a következménye. A hormonegyensúly-zavar hatásai nemcsak a női szervek az emlő, a méh, a petefészek és a hüvely területén, hanem a szervezet minden részében jelentkeznek. A hormonegyensúly felborulása egy nő életminőségét alapjaiban képes megváltoztatni. Egy 23 éves hölgy erről így számol be: Erőtlennek és gyengének érzem magam, a vállamon és az államon pattanások jelentek meg, ízületi panaszaim vannak, és az utóbbi években felszedett plusz kilókat sem sikerül leadnom. A menstruációm néha hónapokig elmarad, vagy ha megjön, kifejezetten görcsös, amely miatt fájdalomcsillapítót kell szednem. A menstruációt megelőzően erős indulatkitöréseim is vannak, amelyeket képtelen vagyok megfékezni. A melleim fájnak és feszülnek, és a hasam puffad. A panaszok mögötti lelki okokra rákérdezve kiderült,

hogy a háttérben komoly érzelmi probléma áll fenn. A nyálmintából végzett hormonvizsgálat a progeszteronszint olyan alacsony voltát mutatta, hogy e fiatal nő szervezetében gyakorlatilag nem volt progeszteron. Az ösztrogén és progeszteron aránya az ösztrogénszint alacsony volta ellenére több mint 30-szoros mértékben tért el a normálistól. A stresszhormon értéke szintén a legalsó határ közelében volt, amely a kimerültségre vonatkozó panaszokat teljes mértékben indokolta. Ilyen értékek esetén nem csoda, ha a menstruációval vagy a fogamzással problémák adódnak. Az ösztrogéndominancia okaként vagy következményeként, valamint az azzal párhuzamosan megjelenő leggyakoribb tüneteket az alábbi ábra szemlélteti: emlőfeszülés, emlőcsomók szabálytalan ciklus menstruációs görcsök petefészekciszták endometriózis jó- és rosszindulatú elváltozások meddőség, vetélés alvászavar, kimerültség, fejfájás hangulat- és memóriazavarok pajzsmirigyműködési zavarok pattanások, szőrösödés, hajhullás édességvágy, emésztési zavarok csökkent nemi vágy folyadékvisszatartás, súlygyarapodás Fontos annak felismerése, hogy a tünetek kialakulása nem az ösztrogén hibája. Az ösztrogén alapvető hormon, amelynek hatásai nélkülözhetetlenek az egészséges női léthez. Az ösztrogéndominancia jóval inkább az emberi környezet káros hatásainak a következménye. Magyarországon szinte majdnem minden nőnél észlelhetők az ösztrogéntúlsúly, illetve a progeszteronhiány egyértelmű vagy kevésbé nyilvánvaló jelei. De vajon mi lehet ennek az egyre gyakoribbá váló problémának az oka? Az ösztrogéntúlsúly okai Az ösztrogén és a progeszteron természetes egyensúlyát ma már egyre nehezebb fenntartani, mivel az ösztrogénhatású vegyületek jelenléte miatt a mérleg minduntalan az ösztrogén javára billen. Különösen nehéz fenntartani akkor, ha a tüszőrepedés is elmarad, mivel elegendő progeszteron csak ovuláció esetén termelődhet. A leggyakoribb okok, amelyek az ösztrogén mennyiségét növelik vagy a progeszteronét csökkentik, az alábbiak.

14 15 Elégtelen progeszterontermelés a tüszőrepedés elmaradása, hormonális problémák, fogamzásgátlók tartós szedése, elhízás, máj- és a veseműködési zavarok, sérült tüszők jelenléte. Környezeti vegyszerek a szervezetbe jutó mesterséges ösztrogénvegyületek az ösztrogénhatásokat fokozva borítják fel a hormonegyensúlyt. Tartós stressz fizikai vagy érzelmi stresszhatás esetén kevesebb progeszteron jut a női ciklus fenntartására és az ösztrogénhatások ellensúlyozására. Az említetteken kívül kevésbé nyilvánvaló okot képeznek a helytelen táplálkozási szokások (finomított szénhidrátok és állati termékek főleg zsírok rendszeres fogyasztása, koplalás, ösztrogéntartalmú táplálékok túlsúlya), valamint a vitamin- és tápanyaghiányok is. A cikluszavarok említése előtt külön is szólni kell arról a megkerülhetetlen, a problémák nagy részéért felelős tényezőről, amely hatásait észrevétlenül, mégis szüntelenül kifejti: a szervezetet napi szinten érő vegyszerterhelésről. Az ilyesfajta összefüggésekről keveset hallani, amelynek oka sejthető. A világ iparának nagy része hamar ingataggá válna pusztán attól, ha a nők a fennálló problémáiknak a jelenleginél nagyobb jelentőséget tulajdonítanának. Vegyszerek otthon és a környezetben A vegyi anyagok többsége olyan alkotóelem, amely a természetben nem fordul elő, ezért a szervezet nem rendelkezik velük szemben hatékony elhárító mechanizmussal sem. E káros anyagok nagy része várandósság esetén a méhlepényen át a magzatba, az anyatejjel pedig a csecsemőbe is bekerül. Számos vegyület, amely egy-egy alkalommal csak elhanyagolható mennyiségben kerül a szervezetbe, az évek során felhalmozódva toxikussá vagy rákkeltővé válhat. Bár a káros vegyszerektől mentesen élni ma szinte lehetetlen, ismeretük mégsem felesleges, mivel tudatos kerülésükkel sokat tehetünk önmagunk, gyermekeink és mások érdekében. Külső ösztrogénforrások A xenohormonok (xeno = kívülről származó, idegen) olyan testidegen vegyszerek, amelyek a szervezetbe jutva megzavarják a hormonális rendszer működését. Az ösztrogénhatásokat utánzó, azt agresszíven növelő vegyületek a xenoösztrogének. E vegyületek napi szinten jelen vannak az életünkben: megtalálhatók a körömlakkoktól a kozmetikumokig, a háztartási vegyszerektől

az ipari kemikáliákig, a csapvíztől az állati termékekig, a növényvédő szerektől a fogamzásgátlókig. Ezek az anyagok a hormonális problémák és a cikluszavarok mellett immunrendszeri és pszichés zavarokat, daganatos elváltozásokat, magzati tüszőkárosodást, fejlődési és tanulási zavarokat okozhatnak. A xenoösztrogénekkel kapcsolatban az egyik legsúlyosabb problémát az jelenti, amikor a káros hatás a várandós anya szervezetét, és a méhében fejlődő leány magzatot éri. Az anya sokszor nem is tud arról, hogy leánygyermeke menstruációs problémáinak vagy későbbi meddőségének a saját várandóssága alatt elszenvedett káros hatás az oka. A következmények ugyanis mindaddig rejtve maradnak, amíg a megszületett leány nemi érése meg nem indul, vagy a gyermekvállalás kérdése fel nem merül. Ezért is fontos a várandósság alatti táplálkozás és életmód, amely képes biztosítani azokat a tápanyagokat és feltételeket, amelyek az anya és a magzat egészségéhez szükségesek. Mindez azonban nemcsak a várandósság alatt, hanem már korábban is fontos. Álljon itt egy rövid, nem teljes körű lista azokról a termékekről, amelyek nagy része káros vegyületeket tartalmazhat. szintetikus mosószerek és öblítők, háztartási tisztítószerek tusfürdők, samponok, testápolók, izzadásgátlók, fogkrémek kozmetikumok, körömlakkok, hajlakkok, hajfestékek, napozószerek illatosított, fehérített termékek (parfümök, légfrissítők, intimbetétek) lágyított műanyagok (ételhordók, palackok, cumisüvegek, játékok) PVC-k, padlószőnyegek, festékek, lakkok, hígítók, oldószerek növényvédőszerrel kezelt élelmiszerek A sort hosszasan lehetne folytatni. A táplálkozás terén a legrosszabbul a tápláléklánc tetején álló csúcsragadozó, az ember jár. Mivel a tápláléklánc alján álló növényekben kevesebb méreganyag halmozódik fel, a vegetáriusok szervezetébe kevesebb káros anyag kerül. Bár a növényekben is jelentős lehet a vegyszertartalom, a növényi rostok a mérgező anyagok nagy részét megkötik, amelyek a széklettel távoznak.

16 17 Szintetikus hormonok A szintetikus vegyületek amelyek leggyakrabban fogamzásgátlókban és hormonpótló készítményekben fordulnak elő nem azonosak a természetes eredetű hormonokkal, amelyeket a szervezet állít elő, és amelyeket ősidők óta értelmezni tud. A mellékhatásokról ember és ipar egyaránt hajlamos megfeledkezni. Először 2002-ben jelent meg olyan tanulmány, amelyben a hormonpótló vegyületekkel végzett kezelés tényei nyilvánosságra kerültek.* A menopauza után lévő nők bevonásával végzett vizsgálat eredményei olyan riasztóak voltak, hogy azt idő előtt félbe kellett szakítani, mivel a szintetikus hormonkészítmények számos betegség nőgyógyászati daganat, agyvérzés, szívinfarktus kockázatát jelentősen növelték. Fogamzásgátlók A hatékonyabb védekezéssel, valamint a ciklus rendezésével úgy tűnik, ideális lehetőség van a nők kezében. A fogamzásgátlók alkalmazása azonban kétélű fegyver, mivel praktikus voltuk mellett éppen a női ciklus lényegét, az ovulációt függesztik fel. Az ovuláció elmaradása okozta progeszteronhiány következtében az ösztrogén sejtburjánzást okozó hatása mind erőteljesebben érvényesülhet. Ahogy említésre került, az ösztrogénhatás alapvetően fontos a női szervezet számára. A probléma az ösztrogén és a progeszteron egyensúlyának felborulásából adódik, amikor az ösztrogénhatások kóros mértékűvé válnak. Ezért nevezik az ösztrogént az élet és halál angyalának is, mert bár e hormonnak köszönhető a női lét és annak minden szépsége, tartósan fennálló túlsúlya számos női probléma és nőgyógyászati betegség alapját teremti meg. * Risks and benefits of estrogen plus progestin in healthy postmenopausal women: principal results from the Women s Health Initiative randomized controlled trial; Jacques E. Rossouw et al., Journal of the American Medical Association, 288 (2002): 321-333.

A HORMONÁLIS EGYENSÚLYZAVARRAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK Mivel a szervezetben minden mindennel összefügg, a hormonális egyensúly felborulása számos tünetet produkál. A női kórképek nagy része közvetlenül hormonális zavar, közvetetten azonban életviteli hiba, túlterheltség, energiahiány, környezeti ártalom, valamint lelki és érzelmi probléma. A kívülről származó káros hatások és a belülről fakadó problémák egymás hatását erősítve súlyosbítják az állapotot. A következőkben olyan női problémák kerülnek említésre, amelyek szorosan összefüggenek az ösztrogén hormon túlsúlyával. A tüszőrepedés elmaradása anovuláció A női ciklus legszilárdabb alapja a rendszeres tüszőrepedés. Ha elmarad a tüszőrepedés, nem képződik sárgatest, amely a progeszteront termelné, és nem képződik petesejt sem, amely megtermékenyülhetne. A tüszőrepedés elmaradása és a progeszteronhiány a meddőség és az ösztrogéndominancia leggyakoribb közvetlen oka. A nők többsége abban a tudatban él, hogy ha van menstruációja, akkor tüszőrepedése is volt. Ezzel szemben a harmincas éveikben járó, menstruáló nők közel felének nincs rendszeres ovulációja. Ennek leggyakoribb okai az alábbiak. Hormonális okok magas tesztoszteron- vagy prolaktinszint, ösztrogéntúlsúly, pajzsmirigy-alulműködés, petefészek-kimerülés. Fogamzásgátlók a tüszőrepedés mesterséges felfüggesztése. Stresszhatások fizikai vagy érzelmi megterhelések, amelyek mind felelősek lehetnek az ovuláció elmaradásáért. Táplálkozási tényezők helytelen étkezési szokások, tápanyaghiányok, finomított szénhidrátok (cukrozott ételek és italok, fehérlisztből készült pékáruk, fehérrizs, tésztafélék, desszertek, sütemények), ösztrogénhatású vegyszert vagy alkotóelemet tartalmazó élelmiszerek. Elhízás a nagyobb mennyiségű zsírszövet nagyobb mennyiségű ösztrogént képes tárolni és előállítani. Magzati korban sérült tüszők ha a leány magzat az anyja méhében tartósan ösztrogénhatású vegyületeknek volt kitéve, a magzat érzékeny tüszői maradandó sérülést szenvedhettek (lásd a 16. oldalon).

18 19 A meg nem repedt tüsző folyadékkal telt hártyás falú tömlővé, cisztává alakul, amely nagymennyiségű ösztrogént termel. A tüsző feszülése következtében a ciklus közepén fájdalom jelentkezhet. A probléma felismerésében a tünetek jellege, különböző vizsgálatok, valamint a hormondiagnosztika segíthetnek. A hormonszintek kimutatására a vérből történő vizsgálat mellett ma már lehetőség van a nyálmintából történő hormonmeghatározásra is (lásd később). Az ösztrogén és a progeszteron arányának kóros megváltozása az egyik legfontosabb adat arra vonatkozóan, hogy a hormonális rendszerben zavar van. Anovuláció esetén a legalapvetőbb feladat az ok felderítése és a tüszőrepedés lehetőleg természetes módon történő elősegítése. A menstruáció napjainak nyilvántartása mellett az ovuláció rendszeres követése minden nő számára fontos lenne, nemcsak a természetes születésszabályozás, hanem az egészség megőrzése érdekében is. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy rendszeresen elmarad a tüszőrepedés, érdemes mielőbb olyan szakemberhez fordulni, aki a rendelkezésre álló legtermészetesebb módon képes segíteni annak létrejöttét, mielőtt kivizsgálások hosszú sora kezdődne. Menstruációs zavarok A menstruáció a méhnyálkahártya ciklikus, 21-35 átlagosan 28 naponta történő leválása, amely a nemi éréstől kezdve a menopauza időszakáig tart. A havivérzés nemcsak a feleslegessé váló méhnyálkahártya lelökődését, hanem tisztulási folyamatot is jelent. A menstruáció zavarai közé a rendszertelen, a görcsös, a darabos, a bő és a kismennyiségű vérzés, a menstruáció elmaradása, a premenstruációs szindróma, valamint az endometriózis tartozik. A menstruációs zavarok hátterében nemcsak hormonegyensúly problémák vagy szervi okok, de a nőiség megélésének zavarai, különböző félelmek és egyéb lelki problémák is állnak. Fájdalmas menstruáció Az alhasi fájdalmakkal, gyengeséggel, ingerlékenységgel és egyéb tünetekkel járó menstruáció számtalan nő életét keseríti meg havi rendszerességgel. Az intenzív, szinte elviselhetetlen görcs endometriózis tünete is lehet (lásd később). A görcsös menstruáció gyakori részjelensége az ösztrogéndominanciának, mivel ilyenkor a nyálkahártya leválásához szükséges méhösszehúzódások intenzívebbé válnak. A fájdalmas menstruáció oka lehet továbbá mióma, kismedencei gyulladás, hasüregi összenövés, pajzsmirigy-alulműködés

vagy magas prolaktinszint is. Az alábbi eset jellemző példája az ösztrogéndominancia okozta menstruációs zavarnak: 38 éves nő vagyok, és a menstruációm rendszeres ugyan, de az első két napon annyira fájdalmas, hogy többször is görcsoldót kell bevennem, mert anélkül nem tudnám elviselni. Előfordul, hogy a görcsök miatt nem bírok állva maradni és a padlóra kényszerülök. Az utóbbi időben a vérzésem ráadásul erősebbé is vált, és a ciklus közepén fáj és szúr a petefészkem. A köztivérzés megjelenésekor már biztos voltam benne, hogy valami nagyon nincs rendben. Premenstruációs szindróma (PMS) A menstruáció előtt néhány nappal akár egy-két héttel jelentkező tünetek a nők közel felének okoznak komoly gondokat. A panaszok miatt sok nő ilyenkor önmagára neheztel, holott a tünetek a hormonális egyensúlyzavar, és nem a negatív személyiség számlájára írandók. Ennek megértése és tudomásul vétele nemcsak a környezet vagy a család, de a munkáltatók részéről is fontos lenne, mivel súlyosabb esetben a munkaképesség átmeneti elvesztése is előfordulhat. A PMS legjellemzőbb panaszai hasonlóak az ösztrogéndominancia tüneteihez. Jellemző továbbá az ingerlékenység, az agresszió és az emiatt érzett bűntudat, a makacs fejfájás, a hasi puffadás, az édesség utáni vágy, valamint a sírógörcsök, a mintha nem is én lennék érzése. 33 éves nő vagyok. A fő panaszom, hogy négy éve a menstruáció előtt egy héttel kifejezetten feszültté és nyugtalanná válok. Olyan türelmetlenül viselkedem ilyenkor a párommal, hogy magamra sem ismerek. Tudom, hogy ezt nem akarom, de mégis megteszem, és utána a bűntudat miatt nem győzök elnézést kérni. Ő meg is bocsát, de nem tudom, meddig bírja türelemmel. A másik gondom az, hogy ezeken a napokon az önkontrollom is teljesen cserben hagy, nem tudok dönteni, nem tudom, mit hogyan csináljak. Nem tudom felmérni a piroson való áthajtás veszélyét sem, és csak megszokásból állok meg ilyenkor. A levertség, puffadás, fejfájás és emlőfeszülés szinte fel sem tűnik, mert az említett problémák sokkal jobban zavarnak. A nehéz napoktól való rendszeres félelem tovább rontja az állapotot. A hagyományos hozzáállás ilyenkor legtöbbször nyugtatót vagy antidepresszánst javasol, amely a problémát nem oldja meg, és a valódi ok feltárása is elmarad. A panaszok oka legtöbbször a sárgatest elégtelen progeszterontermelése, amely a méhnyálkahártya idő előtti leválását és barnás, pecsételő jellegű