A B O R N E M I S Z A P É T E R T Á R S A S Á G K U L T U R Á L I S É R T E S Í T Ő J E Új sorozat, II. évfolyam, 1. (8) szám

A B O R N E M I S Z A P É T E R T Á R S A S Á G K U L T U R Á L I S É R T E S Í T Ő J E Új sorozat, II. évfolyam, 1. (8) szám Bécs, 2007 január Horváth Andor Egyetem, Európa Az elmúlt napokban a Babes-Bolyai Tudományegyetem folyosóin a diákok röplapot osztogattak. A levél formában összehajtogatott, román nyelvű szöveg "Tisztelt Professzor Úr!" megszólítással kezdődik. Első mondata így hangzik: "Én jelenleg Romániában vagyok egyetemi hallgató, de rövidesen Európában szerzem meg diplomámat". Nagyobbak lesznek az elvárások a diplomás személy iránt, ennek megfelelően megnőnek az ő elvárásai is folytatódik a gondolatmenet. Éppen ezért a diákok nagyobb nyitottságot várnak tanáraiktól. Ehhez pedig új alapokra kell helyezni az egyetemen belüli viszonyokat. Legyen a tanár-diák viszony egyenlők partneri viszonya, amely nem arról szól, hogy a tanár átadja a diáknak ismereteit, hanem arról, hogy bevezeti a tudás megszerzésének tapasztalatába. És így tovább, udvariasan, okosan, meggyőzően. Erről beszélnünk kell a kollégákkal, mondom magamban, ehelyett azonban, amikor összegyűlünk, mindjárt arról folyik a vita, miért tette ki az egyetem vezetése a két fiatal oktatót, aki kétnyelvű táblákat akart elhelyezni az egyetem épületében, miért mondott le két rektorhelyettesünk, és jobb-e, ha mielőbb másokat jelölünk a helyükbe, vagy előbb feltételeket szabunk, biztosítékokat kérünk, s majd csak azután... A Babes-Bolyai Egyetemen baj van a demokráciával. Az elmúlt évek tapasztalata azt igazolta, hogy az egyetemi vezetés a multikulturalitás elvét szűkkeblűen értelmezi és sajátos hatalmi módszerekkel alkalmazza. Hogyan van az, hogy a szenátus határozatot fogad el a kétnyelvű feliratozásról, határidőt tűz ki a végrehajtásra, utána pedig kifogásokkal halogatja? Hogyan van az, hogy figyelembe sem veszi a magyar oktatók azon igényét, hogy tisztázásra váró kérdésekben konzultáljon velük? Főként pedig miért van az, hogy az önálló magyar karok gondolatát nem fogadja el, és létrehozásukat minden erővel megakadályozza? Végül: elfogadható-e józanésszel, hogy konfliktushelyzetben a propaganda olyan eszközeivel él, amelyek fittyet hánynak nem csupán a méltányos tájékoztatásnak, hanem az igazmondás elemi követelményének is? A román politikai osztály az önálló állami magyar egyetem létrehozását a kilencvenes évek folyamán következetesen elutasította, ennél fogva ez a kérdés a gyakorlati kivitelezés lehetőségét tekintve lekerült a napirendről. Nem kisebb tekintély, mint az EBESZ biztosa, Max van der Stoel, követte figyelemmel a magyar nyelvű felsőoktatás A tartalomból: MEGHÍVÓ: Kodály Zoltán zenepedagógiai koncepciója... 2007.02.04-én, 17,30 Vendégünk: Szőnyi Erzsébet (3. oldal) SIPOS ZOLTÁN Táblafutam (fotóriport) (4.-5 oldal) MARIUS COSMANEANU Elit Funarizmus (6. oldal) EMLÉKEZÜNK Beke György Nagy Gáspár (6. -7. oldal) FIGYELŐ Színház, kiállítások, hangversenyek, impresszum (8. oldal) alakulását Romániában. Úgy találta, hogy a magyar fiatalok számára anyanyelvükön biztosított képzés feltételei európai mércével mérve kielégítőek. Ám egyetemünk struktúrája, a magyar igények ismeretében azt sem mulasztotta el szóvá tenni, hogy ajánlatosnak látná a magyar tagozat önállóságának bővítését. A dolgok mai állása szerint világos, hogy az egyetem vezetése olyan szűkre kívánja méretezni ezt az önállóságot, amilyennek jónak találja. Az önálló magyar karok igényét az támasztja alá, hogy az adminisztráció, a tervezés, a kapcsolat-építés nagyobb függetlenségét teszi lehetővé, és ezáltal növeli a magyar tagozat biztonságát, élet- és versenyképességét. Folytatás a 2. oldalon

2. II/1. 2007 január Folytatás az 1. oldalról Nyilvánvaló, hogy ez a lépés nem irányul az egyetem fennállása ellen, de kétségtelen, hogy változtatna a jelenlegi struktúrán, módosítaná annak centralizált, bürokratikus jellegét. Akadnak olyanok, akik nem értik vagy félremagyarázzák követeléseinket. A nyelvi elszigetelődés, az etnikai bezárkózás szándékát vélik felfedezni bennük, olyan törekvéseket, amelyek ellenkeznek a szellemi nyitottság, a kultúrák párbeszéde, a nemzetek közötti integráció elveivel. Nem így van, mivel az önállóság és a szeparatizmus nem szinonim fogalmak, és aki nem ismeri a kisebbségi lét történelmi tapasztalatait, az könnyen szem elől téveszti, hogy az önállóság bizonyos körei nélkül egy etnikai közösség nehezen őrizheti meg szellemi önazonosságát. A kolozsvári Magyar Színház nem is provinciális, nem is szeparatista pusztán azért, mert önálló meglehet, hogy éppen önállóság híján lenne az. Higgadtan, elfogulatlanul gondolkodva az ember természetesen láthatja a közös egyetem előnyeit is. Ezek részben ma is érvényesülnek, a kölcsönös tisztelet és jó együttműködés légkörében pedig még jobban felszínre törnének. Ahhoz azonban, hogy így legyen, sok mindent újra kellene gondolni és át kellene rendezni. Azért, hogy a fő kérdés valóban az legyen, amire a diákok figyelmeztetnek: új korszak kezdődik egyetemeink életében is Horváth Andor a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem docense SZOLIDARITÁSI NYILATKOZAT Dr. Hantz Pétert, a Fizika Kar, illetve dr. Kovács Lehelt a Matematika-Informatika Kar adjunktusát a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Egyetemi Tanácsa 2006. november 27-én Nicolae Bocşan rektor napirenden kívüli kezdeményezésére elfogadott határozatával kizárta az oktatói testületből. A kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói közül Nagy László és Salat Levente (rektorhelyettesek), Benedek József, Egyed Emese, Magyari Tivadar, Sárkány Kiss Endre, Veress Károly, valamint Vincze Mária szavazott. Hozzájuk a Fizika Kar dékánja, Simion Simon, és három magyar, valamint két román diákszenátor is csatlakozott. Alulírottak elfogadhatatlannak tartjuk ezt az 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaink védelmében - s egyúttal az egyetem programjával összhangban - fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal. Kolozsvárott, 2006. november 28-án (következik a 136 aláíró neve)

II./1. 2007 január 3. M E G H Í V Ó a Bornemisza Péter Társaság következő estjére, Prof. Szőnyi Erzsébet Kodály zenepedagógiai koncepciója Magyarországon és a nagyvilágban című előadására. 2007. február 4-én vasárnap du. 17:30 órakor Az előadás helyszíne: Bécs, Capistrangasse 2/15 Vendégünket bemutatja: Erőd Iván Októberi vendégünk: Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas zenepedagógus, zeneszerző, tanszékvezető egyetemi tanár Szőnyi Erzsébet a magyar zenepedagógiai módszer világszerte ismert népszerűsítője. Jókora szerepe van abban, hogy Magyarország Kodály szellemében igazi zenei nagyhatalommá vált, hogy a magyar zenészt nemzetközi tisztelet övezi. A zenei írás-olvasás módszertana című könyvéhez Kodály maga írt előszót ebből idézünk: "Szőnyi Erzsébet könyve a legjobb utat mutatja, és minden eszközt megad a gyermek szerencsés fejlődésére. Egységes kiindulópontja ez a zenei szak- és köznevelésnek. A könyv persze nem lehet más, mint aző páratlan gyakorlati tanításának vázlata. Élettel megtölteni a tanító dolga és művészete. A módszert mindenesetre megtanulhatja belőle. Minden órát úgy kell felépíteni, hogy ne fáradságot, hanem ereje gyarapodását érezze a tanuló, és alig várja a következőt." Szőnyi Erzsébet tevékenységét számtalan elismerés övezi. A legfontosabbak: Erkel Ferenc-díj (1959), a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1993), Apáczai Csere János-díj (1994), Bartók Béla- Pásztory Ditta-díj (1995 és 2004), Kiváló Művész (2000), Pro Renovanda Cultura Hungariae Kodály-díj (2001), Magyar Örökség Díj (2004), Kossuth-díj (2006). Mint zeneszerző is jelentős műveket alkotott. Többek közt négy operát, két misét, kórusműveket, kamara- és zenekari műveket komponált. 1984-ben szerzői lemeze, 2004-ben szerzői CD-je jelent meg. Könyvei az egész világon ismertek: A zenei írásolvasás módszertana I-IV. (1954) magyar, angol, japán, olasz, portugál nyelven jelent meg; Kodály's Principles in Practice (1973) angol, francia, német, spanyol, portugál, olasz és thai nyelven jelent meg; Öt kontinensen a zene szolgálatában (1979), Zenei nevelési irányzatok a XX. században (1989), Kodály Zoltán nevelési eszméi (1987).

4. II/1. 2007 január Sipos Zoltán TÁBLAFUTAM (fotóriport) Saját kezűleg kezdte ma elhelyezni a magyar feliratokat a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) épületein a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, Hantz Péter tanársegéd. A többnyelvű feliratok elhelyezését egy tavaly májusban elfogadott szenátusi határozat írja elő, azonban az egyetem vezetősége ez idáig különféle kifogásokkal elodázta a táblák kifüggesztését. A BKB néhány hete jelentette be, hogy önerőből kiteszi a feliratokat az akció konkrét időpontját azonban titokban tartotta Vélhetőleg az egyetem vezetőségének megtévesztése végett személyesen kézbesítették néhány sajtóorgánumnak a meghívót, arra kérvén őket, kezeljék bizalmasan az információt. Ahogy az "bizalmas információk" közlésekor lenni szokott, a kezdés időpontjára a kolozsvári sajtó apraja-nagyja összegyűlt: kamerákat-mikrofonokat lóbáló sajtósok bizarr menetoszlopa rohant a BBTE épületei közt cikázó Hantz után. Ő a portások megtévesztése végett nem a Farkas utcai BBTE főépülettel kezdte az akciót (itt reggel 11 óra tájt már maroknyi különítmény várakozott), hanem az egyetem kisebb épületeivel. "Ha bezárnak, hát istenem, örülni fogok neki. Nagyon sok kisebbség vívta ki úgy a jogait, hogy néhány képviselőjét egy időre bezárták." jelentette ki Hantz." Azt kockáztatom, hogy kirúgnak az állásomból. Biztosíthatom önöket, hogy puhára fogok esni: három könyvet kell befejeznem, most legalább lesz rá időm." A BKB által előkészített 30-40 tábla felét sikerült kitenni az akció során; egyes táblákat azonnal, vagy a nem sokkal a sajtó elvonulása után leszedtek. (Forrás: Transindex) 1. A kémia kar Arany János utcai épületében kezdődik az akció, majd... 2.... alkalomhoz illő pólóban... 3.... rohanás a Filológiára. 4. Itt Tegurean úr, a BBTE kapusainak váltásvezetője vár. Hantz bemegy, de a sajtó kinnragad.

II./1. 2007 január 5. 5. Néhány sajtós a hátsó bejáraton mégis bejut. Kezdődik a táblák kitevése... 7. Az egyik táblát le is tépi. Hantz visszateszi. 6.... a portárs legnagyobb kétségbeesésére. 8. Sikerült minden feliratot kitenni, amit elterveztünk a BBTE filológia karán" jelenti a kinti sajtósoknak Hantz. A táblák közt Mihai Eminescu Amfiteátrum feliratú is szerepel. 9. Cristina Nistor BBTE-szóvivő: minden diák, tanár szabadon bemehet az épületbe, és újságírók ellen sem foganatosítottak intézkedéseket. A tábla-kitevési akció viszont törvénytelen, így a más személyek bejutását megakadályozzák. 10. Két táblát ragasztott ki a BKB-alelnök. Többet nem volt értelme, mert azonnal leszedték, majd rátapostak. 11. Épp most zajlik egy kiállítás az Európai Parlamentben a BBTE multikulturális jellegéről. A szórólapjukon azt álítják, hogy a kisebbségek nyelvén írott feliratok is ott vannak az épületekben. Nohát nemhogy nincsenek, de kiragasztásukat is megakadályozzák - sommáz Hantz. A szóvivő nem reagál érdemben a BKB-s állításaira.

6. II/1. 2007 január Marius Cosmaneanu Elit Funarizmus A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusának múlt hétfői döntése, mellyel Hantz Pétert és Kovács Lehelt, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnökeit, a BBTE egyetemi adjunktusait, kizárta a tanári karból, a legabszurdabb aljasságok közé sorolható be. Azt a keserű ízt hozza vissza a szájunkba, amelyet a kilencvenes évek elején éreztünk, látván az akkori vezetőink hibát hibára halmozó idióta politizálását a magyarsággal szemben. Csakhogy az Iliescu csapatnak volt valamelyes mentsége: még igen friss volt a bálványok bukása mindannyiunk emlékezetében. A kolozsvári döntés annál inkább felháborító, hogy a világra nyitott, gyors észjárású és elitnek vélt körökben hozták. A Nicolae Bocsan rektor vezette BBTE szenátusnak azonban a nyitottság, úgy tűnik, csupán szeszély. Elcsapni két ifjú tanárt csak azért, mert hangot adott véleményének visszaélés a hatalommal és a merevség mintapéldánya. Ne feledjük, olyan intézményről van szó, amely a legmultikulturálisabb romániai egyetem színében tetszeleg. Ám, hogy a valóságban mennyire multikulturális, jól mutatja A BKB ifjak frusztrációja (amely nagyon hasonlít a 19. századi román diákságáéhoz), valamint a Bocsan vezetőség önkényes döntése. S történik mindez egy olyan földrajzi térség fővárosában, ahol már akkor a vallási toleranciáról beszéltek, amikor Európa többi része még a keresztesháborúk feltalálásán ügyködött; egy olyan városban, ahol csak a vak nem látja a magyarok teremtette urbánus hagyományokat; s egy olyan intézményben, melyet részben az erdélyi magyarok pénzén építettek fel! De mindezen túl, történik ez 2006- ban, amikor egy olyan út előtt állunk, amely sokkal Beke György (1927-2007) nagyobb flexibilitást kíván meg egyetemi vezetőinktől. (...) A multikulturalizmus elve (ne feledjük, ez az amerikai import fogalom nem igazán fedi az itteni valóságot, ahol történelmi kisebbségekről, nem pedig bevándorló népcsoportokról van szó, mint Amerikában) az, hogy a hatalmat birtokló többség bölcs módon egyenlő jogokat biztosít a kisebbségnek. Nos, a kétnyelvű feliratok hiánya a BBTE-n épp azt bizonyítja, hogy ezek a jogok ma még itt nem garantáltak. Ugyanakkor a kétnyelvű feliratok problémája sokkal kisebb, mint az anyanyelvi oktatás és tanterv ügye. Furcsa valóság! Az, hogy annak idején Gherorghe Funar bábeli helységnévtáblákat helyezett el Kolozsvár bejáratainál, még kínaiul is kiírva a város nevét, csak magyarul nem, az, hogy a trikolór színeire festette a padokat és a szemétkosarakat nem sértette a román becsületet. Amikor ilyesmi történik, félrenézünk, nem zavartatjuk magunkat e gesztusok láttán, s nem érezzük veszélyben a nemzeti méltóságunkat - pusztán azért, mert az elkövető insider, vagyis román. Ám ha két kezdeményező szellemű outsider, mint Hantz és Kovács, makacsul védelmezi jogait és magyar nyelvű "Tilos a dohányzás" táblát helyez el az egyetem falán, máris a leghamisítatlanabb sztálinistákként reagálunk - lásd a tegnapelőtti BBTE szenátusi döntést. Hogyan gondolhatták a Bocsan körül sürgő-forgó yesmenek? "Itt mi vagyunk többségben! Már Traianus császár óta itt vagyunk! Csak nem fogunk megbotlani egy pár rögben?!" (A kommentár és az illusztráció a Cotidianul című központi napilap 2006. november 29-i számában jelent meg). Közvetlenül lapzárta előtt érkezett a szomorú hír, hogy életének 80. évében Budapesten elhunyt Beke György közismert és szeretett erdélyi magyar író, újságíró, műfordító. Beke György több mint negyed évszázadon keresztül volt a Romániai Magyar Szó szerkesztője és a Hét című bukaresti hetilap főmunkatársa. Legszorgalmasabb terepjáró íróink egyike volt, aki a valóság sokoldalú riporteri feltárása mellett élményanyagának regényes feldolgozására is törekedett. Sajátos, szépirodalmi rangra emelt műfajához, az emberi és a közösségi sorsproblémákat hordozó szociográfiai riportjához újra és újra visszatért. Utat tört a moldvai csángók újrafelfedezése felé, tájakat emelt köztudatba (Feketeügy, 1974; Szilágysági hepehupa, 1975; Nyomjelző rokonság, 1978; Búvópatakok, 1980). 1989-től Budapesten élt, ahol különböző lapok, a többi között az Új Ember munkatársa volt. Irodalmi munkásságát egyebek mellett Nagy Lajos- és József Attila- és Magyar Örökség-díjjal is elismerték. Munkássága, emléke örökre velünk marad.

II./1. 2007 január 7. Nagy Gáspár (1949-2007) Elhunyt Nagy Gáspár költő; a Kossuth- és József Attila-díjasalkotót 57 éves korában, türelemmel és méltósággal viselt hosszú szenvedés után, január 3-án érte a halál. "Nagy Gáspár munkásságát a magyarság sorskérdései iránti érzékenység és a felelős emberi létezés igénye határozta meg. Emlékezni, látni, megnevezni és sohasem félni - költői szerepvállalásának vezérlő elveihez mindvégig hűséges maradt" fogalmazott nekrológjában a Magyar Katolikus Rádió, amelynek kulturális szerkesztőségét 2004 óta a költő vezette. A katolikus médium vezetői kiemelték: Nagy Gáspár példamutató személyes bátorsággal akkor vállalta 1956 eszmei örökségét, amikor a bűnösök megnevezése tilalmas beszédnek minősült. Nagy Gáspár 1949. május 4-én, Bérbaltaváron született. A Szombathelyi Tanárképző Főiskolán végzett népművelés-könyvtár szakon, majd esztétikát tanult. Versei 1968-ban jelentek meg először. Pályája kezdetén népművelő és könyvtáros, majd a Móra Kiadó szerkesztője volt, 1989-ben a Hitel szerkesztője lett. Az Írószövetségben 1981-től választmányi tagként, 1989-től elnökségi tagként tevékenykedett. 1989-90-ben az MDF választmányi tagja volt. A leginkább a közép-kelet-európai helyzet, a magyarság sorsa foglalkoztatta. Az 1983-ban írt Öröknyár: elmúltam 9 éves, Nagy Imrét idéző verse után (lásd Nagy Imre iniciáléit az alábbi költeményben), 1986-ban A Fiú naplójából címmel újabb olyan verset közölt a Tiszatájban, amely a magyar forradalommal hozható kapcsolatba - ez a vers volt az oka a lap 1986-os betiltásának. Szabadrabok című, 1999-ben megjelent gyűjteményes kötete tartalmazza mindazon verseket, amelyeket korábban a cenzorok miatt ki kellett hagynia köteteiből. Nagy Gáspárt 1977-ben Radnóti-díjjal, 1990-ben József Attila-díjjal, 1993-ban Nagy Imre-emlékplakettel, 1994-ben Kölcsey-díjjal, 1999-ben Balassi Bálint-emlékkarddal, 2000-ben Kossuth-díjjal, 2006-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. Életművét egyebek mellett a Koronatűz, a Földi pörök, a Múlik a jövőnk, a Szabadrabok és a Közelebb az életemhez című kötet őrzi. Kászoni Zoltán a sír a sír a test a test a csont a csont Öröknyár: elmúltam 9 éves NIncs sehol NIncs sehol NIncs sehol a gyilkosok se I T T se O T T a gyilkosok (p. s.) egyszer majd el kell temetni és nekünk nem szabad feledni a gyilkosokat néven nevezni!... és a csillagos estben ott susog immár harminc évgyűrűjével a drága júdásfa: ezüstnyár rezeg susog a homály követeinek útján s kitünteti őket lehulló ezüst-tallérokkal érdemeik szerint illőn......és ha jön a nyüszítve támadó gyávaság a rémület hókuszpókusza? - akkor eljönnek ablakod alá a szegényes alkuvások vénei-ifjai mint mindenre elszánt hittérítők s beárad a dögszag: a teletömött gyomor békessége meg az ígéretekkel megtelt szemek tócsafénye és fénytelen homálya......csupán el kéne hinned... de nem hiszed hogy éppen A Fiú naplójából ők jöttek-szöktek el a maszkabálból hogy éppen ők azok a független kutyák kik ideológiamentes csontokon tökéletesítik a fölösleges morgást-harapást......nem tudom még hogyan viselem tartósan a szégyent hogy együtt néztük ugyanazt az eget folyót hangyafészket és másképp vert a szívem másért pirultam el másért szorult ökölbe a kezem és másképp láttam ugyanazt a fát ezüstlő éveinkkel sújtva súlyos emlékek alatt recsegni-ropogni-hajladozni büszkén - de ha több szégyen is társul velem akkor is csak így mondhatom: míg a szem él látni kell fele-barátaim!...

8. II/1. 2007 január SZÍNHÁZ ELSZÚRTUK...? szilveszteri kabaré két részben Előadják a marosvásárhelyi Gruppen-hecc együttes tagjai. A társulat 1990 márciusában alakult, azzal a céllal, hogy az emberek lelkiállapotát felvillanyozzák. Tagjai valamennyien profi színészek, műfajuk a politikai kabaré. A fenti előadás eredeti változatát Erdélyben EU-kúrtuk címmel játszzák. Idő: 2007. február 10-én, szombaton 19:00 órakor. Hely: Collegium Hungaricum Bécs, 2.kerület, Hollandstrasse 4. Jegyelővétel: Székely-Szabó Zoltánnál, a 0664-3822227-es telefonszámon. KIÁLLÍTÁS BASELITZ Remix Január 17-én nyílt meg a bécsi Albertinában a világhírű német festő Georg Baselitz legújabb munkáit - 30 nagyméretű festményt és e vásznakhoz tematikailag kapcsolódó további 60 rajzot - bemutató kiállítás. A 68 éves művész ezekben az alkotásokban saját fiatalkori (a 60-as és 70-es években nagy feltűnést keltő) munkáit interpretálja, alkotja újra (a popzenéből kölcsönzött divatos szóval, remixeli ), tudatosan könnyedebb, vidámabb színeket, ecsetkezelést használva. A kiállítás 2007 április 24-ig tekinthető meg. MÚZEUM-KÖRÚT - Válogatás 150 év magyar festészetéből Közösen állít ki az ország legrégebbi múzeuma és az egyik legújabb hazai képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkező KogArt. A Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett tárlat Csontvárytól, Rippl-Rónain át, Csók Istvánig mutat be válogatást a magyar festészet ritkaságaiból. A 86 művész 144 remekműve 16 múzeumból és közgyűjteményből, valamint számos magángyűjteményből érkezik: összesen harminc kölcsönző válik meg a kiállítás idejére kedvenceitől. A kiállítás 2007 március 18-án zár. HANGVERSENY A győri Percussion Fesztivál bemutatkozása 2007. február 14-én a bécsi Collegium Hungaricumban szokatlan hangversenynek lehetünk majd szem- és fültanúi. A percussion -t (ütőhangszerek), két neves magyar együttes fogja bemutatni: a Győr Percussion Ensemble (Papp Balázs, Falusi János, Gerencsér Tamás, Kulcsár Bence, Varga Bence, Baross Gábor, Adorján Gyula) és a Lantos Zoltán Horváth Kornél duó. A hangverseny 19:00 órakor kezdődik, a belépés díjtalan. Absender: P.b.b. Péter Bornemisza Gesellschaft A-1060 Wien, Capistrangasse 2/15. Österreichische Post AG Info.Mail Entgelt bezahlt www.bornemisza.at Wiener Post Gefördert aus Mitteln der Volksgruppenförderung. Erscheinungsort: Wien Verlagspostamt: A-1060 Wien Medieninhaber und Herausgeber: Péter Bornemisza Gesellschaft, A-1060 Wien, Capistrangasse 2/15. Tel.: +43/5877712. Fax: +43/5877714 E-Mail: zoltan_ka@yahoo.com Redaktion: Zoltán Kászoni Bankverbindung: Creditanstalt Bankverein, A-1011 Wien, Schottengasse 6 BLZ: 11000. Konto Nr. 00207578600, IBAN: AT581100000207578600; SWIFT (BIC): BKAUATWW Lapunk letölthető a BPT honlapjáról: www.bornemisza.at