MAGYAR REPÜLÕ SZÖVETSÉG HÕLÉGBALLON SZAKBIZOTTSÁG levegõnél könnyebb légijármüvek szakszemélyzetének képzéséhez. Ez a kézikönyv a levegõnél könnyebb légijármüvek repülésében résztvevõk kiképzési feltételeit tartalmazza. A KÉZIKÖNYV AZ MRSZ HÕLÉGBALLON SZAKBIZOTTSÁG SZELLEMI TULAJDONA, MÁSOLÁSA, EGÉSZÉNEK, VAGY RÉSZEINEK MÁS CÉLRA, ÉS NEM JOGOS TULAJDONOSA ÁLTAL TÖRTÉNÕ FELHASZNÁLÁSA A SZAKBIZOTTSÁG HOZZÁJÁRULÁSA NÉLKÜL TILOS! Budapest, 1996.
TARTALOMJEGYZÉK 2
BEVEZETÉS A levegõnél könnyebb légijármüvek kiképzési módszere, az emberi repülés több, mint 200 éves története során igen nagy változáson ment át. A történelem elsõ repülõ emberei - Pilatre és Rozier, majd Charles - a repülésrõl semmit sem tudtak, a gyakorlatban tanulták meg a repülést, a légijármüvük irányitását. Ez a módszer siekeres is volt, hiszen napjainkig az egyik legegyszerübben megtanulható repülésfajta a levegõnél könnyebb légijármüvek irányitása. Az érdeklõdõ, kutató ember a ballonrepülés segitségével tapasztalta ki a repülés korlátait: az idõjárási feltételeket, a magassági repülés hatását és sok-sok a repülés biztonságát szolgáló tudnivalót, ismeretet. A ballonrepüléshez kapcsolódik az elsõ, légijármürõl végzett ejtõernyõs ugrás is, az ejtõernyõ, mint mentõeszköz alkalmazása. A ballonrepülésbõl alakult ki a léghajózás, amely századunk elején - a levegõnél nehezebb, motoros repülés rohamos kifejlõdéséig - magát a repülést jelentette. Századunk elsõ évtizedei után a légi-technikából szinte teljesen eltüntek az ember vezette levegõnél könnyebb légijármüvek, szerepük a sztratoszférakutatásban, kisérletekben maradt meg, fõleg ember nélkül. A levegõnél könnyebb légijármüvek a második világháboruban már csak az alacsony támadórepülést védõ ballongátakként szerepeltek, illetve egyes esetekben a léghajók - mint szállióeszközök a nagytávolságu szállitásban, vagy Fekete -tenger aknamentesitésében fontos, de egyedi szereppel birtak - és a béke éveire eltüntek. Uj helyzet akkor állt elõ, amikor századunk második felének tudományos-technikai forradalma révén az olcsó, szintetikus szövetek megjelentek, amelyek sikeresen alkalmazhatók voltak a ballonépitésben. Az ujat keresõ elmék segitségével ujjászületett - elõször a hõlégballon repülés, fejlõdik a gázballon repülés és reneszánszát éli a léghajózás, amely teljesen uj uton - hõlégballonozási tapasztalatból indult ujra fejlõdésnek. Hazánkban a korszerü ballonrepülés kezdeteinél, 1976-ban lengyel ballonpilóták segitségével kezdõdött el a kiképzés, majd kialakult egy sajátos magyar kiképzési módszer, a pontraszállás-tipusu, amely - ugy lehet mondani - a "korabeli" feltételeknek felelt meg: kis területre le tudtak szállni pilótáink erõs szélben is. A ballonrepülés kialakitott hazai magaskövetelményü kiképzési szinvonala hamar bevezette kemény versenytársként a nagyar sportolókat a nemzetközi mezõnybe. Az elmult 20 év alatt azonban a ballonrepülés igen sok változáson ment át. Technikai/repüléstechnikai változásokra jellemzõ, hogy amig korábban a nemzetközi versenyeken a levegõ-föld rádiókapcsolat, amely segitette a navigációt, tilos volt, több száz méteres eredményeket mértek, ma már GPS nélkül nincs esély résztvenni a centiméterekért folyó küzdelemben. A társadal mi/gazdasági körülmények is radikálisan megváltoztak: a ballonrepülõ sportszervezetet, a sportszervezetek által támogatott ballonrepülés, szponzorok, reklámozók által fenntartott "profi" tevékenységgé vált. A ballonpilóta- és oktatóképzésben is "generációváltozás" történt, napjaink oktatóinak egy része már harmadik-negyedik oktatónemzedéktõl tanult, s sokminden elfelejtõdött, amit az elmult években megjelent rendkivüli események - nem sulyos balesetek - is jeleztek. A külsõ feltételek is lényegesen vált oztak, a közös európai légügyi hatóság (JAA) a levegõnél könnyebb légijármüvek (ballonok) repülését a nyugat-európai tapasztalatok alapján napirendre tüzte külön szabályozni, várhatóan megnõnek a repülésvégrehajtással szemben támasztott követelmények. Ezek között elsõ helyen fog szerepelni a szabályok olyan mértékü ismeretének szükségessége, amely védelmet nyujthat nemcsak az egyénnek (pilótának), hanem magának a ballonozó közösségnek is. Ez természetesen a kiképzésen mulik és a képzési tematikába be kell integrálni olyan biztositékokat, amelyek megfelelnek a nemzetközi követelményeknek (vizsgáztató független legyen az oktatótól/iskolától), a vizsgáztatás egyszerübb legyen, stb. 3
Az uj - és várható - feltételekhez való igazodás a nemzetközi versenyzésben résztvevõ ballonosok számára már ismert, most az a feladat, hogy mindenki számára - a jövõbeli versenyzõknek is - lehetõséget teremtsen azok megismerésére, alkalmazására. Ezért a Kézikönyv összeállitásánál figyelembe vettük az uj Légiközlekedésrõl szóló törvény (1995. évi XCVII.tv.) vonatkozó részeit, azt, hogy a Magyar Köztársaság 1996. évben az Európai Közös Légügyi Hatóság (JAA) tagja lett - ezért a JAR-FCL repülõ-kiképzõ szervezetekre (iskolákra) vonatkozó szabályait vettük alapul. Ezzel a célunk az volt, hogy a ballonrepülés-sportunk, amely eredményei révén integrálódott a nemzetközi mezõnybe, kiképzési körülményei is ugy emelkedjenek korszerü szinvonalra, hogy késõbb ne legyen szükség változtatásra. A Kézikönyv összeállitásánál - mint a ballonrepülés országos hatáskörü érdekképviseleti szerve - azt a célt is magunk elé tüztük, hogy sportunk olyan müvelõi is, akik nem kivánnak az MRSZ keretein belül tevékenykedni, Kézikönyvünket (térités ellenében) felhasználhassák a vállalkozásuk hatósági engedélyeztetésénél, ezzel kivánjuk a hazai egységes kiképzési/felkészitési rendszert szolgálni. 4
ÉRVÉNYES OLDALAK JEGYZÉKE. 5
1. ÁLTALÁNOS ELÕIRÁSOK. 1.1.Bevezetés. Ez a Kézikönyv a polgári repülés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyeirõl szóló 12/1983. (VI.30.) KPM. számu rendelet végrehajtására kiadott 1. számu Légügyi Elõirásban (LK. 1988.XII.23.), valamint a 40. számu Légügyi Elõirásban foglaltak alapján kidolgozott és a légügyi hatóság által jóváhagyott/elfogadott kiképzési feltételeket és tematikákat tartalmazza. A Kiképzési Kézikönyv meghatározza a levegõnél könnyebb repülésre való kiképzés különbözõ szintü és célu célu résztvevõinek földi (elméleti- és gyakorlati-), valamint légi kiképzése, továbbképzése - a kellõ szinvonalu biztonsághoz szükséges programmját, terjedelmét és rendszerét. A Kiképzési Kézikönyv tartalmazza az általános kiképzési feltételeket és a mellékletként csatolt részletes kiképzési tematikákat. Az elméleti- és gyakorlati kiképzés minden témakörérének részletes oktatási tematikáját a kiképzési egységnél (iskolánál-, klubnál-, tanfolyamnál) kell kidolgozni ezen Kézikönyv által meghatározottaknál részletesebben: - a helyi sajátosságok-, - a rendelkezésre álló kiképzõeszközök-, segédletek-, - a tanfolyamon résztvevõk egyéni ismeretszintje, készsége figyelembevételével, és ezt külön módszertani utasitásban, vagy a kiképzési naplóban kell rögziteni. Minden oktatás során a résztvevõkben fejleszteni kell a személyes felelõsségérzetet a teljes kiképzés, repülési üzemben való résztvétel során, a szabályok messzemenõ betartása érdekében. 1.2. Meghatározások. 1.2.1. Kiképzés vezetõ. (Iskola üzemeltetõ). Kiképzés vezetõ az az oktató szakszolgálati engedéllyel rendelkezõ és legalább három éves levegõnél könnyebb légijármü-oktatói gyakorlattal rendelkezõ személy, akit a légügyi hatóság, vagy az érdekképviseleti szerv (MRSZ) a kiképzési egység (szakosztály, iskola) vezetésével megbiz (arra felhatalmaz). 1.2.2. Vezetõ oktató. Az a tanfolyam, csoport, vagy egy személy kiképzését végzõ oktató szakszolgálati engedéllyel rendelkezõ személy, akit ezzel a kiképzés vezetõ megbiz. 1.2.3. Beosztott oktató. Az a legalább segédoktató képesitéssel rendelkezõ személy, aki a vezetõ oktató felügyelete alatt kiképzõi feladatot lát el. 1.2.4. Pilóta jelölt. Az a személy, aki kiképzés alatt áll - az elsõ egyedülrepülés végrehajtásáig, bevezetõ repülésen, illetve földi kiképzésen vesz részt. vagy ismertetõ, 1.2.5. Tanuló pilóta. Az a személy, aki a szakszolgálati engedély megszerzése érdekében a 40. számu Légügyi Elõirás 2. számu melléklete II. rovata (Ballonvezetõ képzés) repülési gyakorlatait hajtja végre. 1.2.6. Pilóta Az a személy, aki szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, további kiképzésen, átképzésen vesz (vehet) részt. 6
1.2.7. Segédoktató. Az a pilóta, aki a 40. számu Légügyi Elõirás 2. számu melléklete III. rovata (Oktatóképzés) résztvevõje. 1.2.8. Oktató (oktató pilóta). Az a segédoktató gyakorlattal rendelkezõ személy, aki oktató szakszolgálati jogositással rendelkezik. 1.2.9. Oktató-vizsgáztató Az az oktató, aki az 1. számu Légügyi Elõirás Vhu.20. pontja alapján ilyen rendelkezik. (Érvényes névsort a B melléklet tartalmazza.) megbizással 1.2.10. Ugrató pilóta. Az a pilóta, vagy magasabb képesitésü személy, aki az ejtõernyõsök ugratására vonatkozó ismeretekbõl sikeres elméleti- és gyakorlati vizsgát tett és errõl a légügyi hatóság, vagy az érdekképviseleti szerv ejtõernyõs szakági vezetõje (ejtõernyõs fõpilótahelyettese) igazolást adott. (Ilyen vizsga-, vagy igazolás nem szükséges ejtõernyõs segédoktató, vagy magasabb képesitésü személy részére.) 1.2.11. Pilóta iskola (iskola). Az a szervezet, vállalkozás, klub, szakosztály, vagy magánszemély, aki/amely ejtõernyõs kiképzésre meghatározott idõre (legfeljebb 2 évre) engedélyt kapott az érdekképviseleti szerv szakági fõpilótahelyettesétõl, vagy a Légügyi Igazgatóság által kiadott ilyen müködési engedéllyel rendelkezik. 1.2.12. Kiképzési Kézikönyv. Jelen Kézikönyv érvényesen tartott példánya, amit a Müködési Engedéllyel rendelkezõ szervezet biztosit az engedélyezett Iskola kiképzõ személyzete és az oktató/vizsgáztatók részére. 1.2.13. Kiképzési program. Az iskola által ajánlott tanfolyamok kiképzési programja, amely tartamazza az elméleti- földi és gyakorlati kiképzés heti-, vagy képzési szakszok szerinti ütemezését, a gyakorlatok leirását és a részletes tantervet - olyan idõbeosztással, hogy az elméletben elsajátiott ismereteket a gyakorlati kiképzésben hasznositani lehessen. 7
2. PILÓTA ISKOLA. 2.1. Pilóta iskola müködésének személyi feltételei. 2.1.1. A kiképzés vezetõ - irányitja a kiképzést, folyamatosan figyelemmel kiséri a jelöltek (tanulók) elõmenetelének megfelelpõségét, - ellenõrzi és minõsiti a vezetõ oktató(-k), beosztott oktatók tevékenységét, - felelõs a kiképzés szabályosságáért, az engedélyezési feltételek folyamatos betartásáért, - nem vehet részt közvetlenül más sikola tevékenységében. 2.1.2. A tanulókiképzést végrehajtó oktatószemélyzet legkisebb létszáma: a/ a kiképzésvezetõ egy alkalommal, személyesen két fõt képezhet ki, b/ kettõnél több, legfeljebb öt fõ egyidejü kiképzése esetén a kiképzésvezetõ mellett a kiképzésben legalább egy vezetõ-, vagy beosztott oktatónak kell részt venni, c/ öt fõnél több, legfeljebb tiz fõ egyidejü kiképzése esetén a kiképzésvezetõ mellett vezetõ oktató-, és annyi beosztott oktató legyen, hogy két-két tanulót egy-egy beosztott oktató tudjon irányitani. d/ tiz fõt meghaladó képzési létszám esetén, a kiképzésvezetõ mellett a tanulók minden tiz fõnél nem nagyobb csoportját egy-egy vezetõ oktató irányitsa, és annyi beosztott oktató legyen, hogy két-két tanulót egy-egy beosztott oktató tudjon irányitani. 2.1.3. Elméleti ismeretek oktatásával - saját-, vagy a vezetõ oktató jelenlétében - a kiképzésvezetõ megbizhat megfelelõ szakmai ismeretekkel rendelkezõ személyt - de ez nem befolyásolja a kiképzésvezetõ felelõsségét. 2.1.4. Elméleti oktatáson a 2.1.3. pont szerint kijelölt elõadón kivül a kiképzésvezetõnek, vagy a vezetõ oktatónak, és legalább egy beosztott oktatónak kell résztvennie. 2.1.5. A kiképzésvezetõ megbizás a képességek elbirálása és jogosultság alapján adható ki (nem MRSZ tagnak is) legfeljebb 2 évre és ennek letelte után meghosszabbitható, ha a hosszabbitást kérelmezõ személy továbbra is megfelelõ ismerettel, gyakorlattal rendelkezik. 2.1.6. Ha a kiképzés közben (vizsga elõtt) a kiképzésvezetõ-, vagy a vezetõ oktató személye megváltozik, a kiképzésvezetõi megbizást kiadó jogosult dönteni a tanfolyam (kiképzés) ujrakezdésérõl, részleges megismétlésérõl, vagy folytatásáról. A kiképzés folytatása az uj kiképzésvezetõ felelõsségére történik. 2.1.7. Segédoktató a kiképzésen vezetõ oktató, vagy a kiképzésvezetõ közvetlen felügyelete alatt vehet részt, mint megbizott segédoktató. 2.1.8. Konzultációt csak kiképzésvezetõ, vagy vezetõ oktató tarthat 2.1.9. Kiképzésvezetõ, vezetõ-, vagy beosztott oktató a kezdõ-, tanuló kiképzésének megkezdése és teljes befejezése közötti idõben más kiképzést nem végezhet. 2.2. Pilótaiskola tárgyi feltételei. 2.2.1. Álljon rendelkezésre olyan tanterem (helyiség) ahol az összes tanuló - általános iskolai feltételeknél nem rosszabb körülmények között tartózkodhat az elméleti kiképzés során. 2.2.2. A földi gyakorlatokhoz álljon rendelkezésre az repülés fontos elemeinek (kiterités, felfujás, függeszkedés, lebontás, karbantartás) begyakorlását segitõ felszerelés és a repülésvégrehajtásnak megfelelõ ruházat (lábbeli, ruha, kesztyü, sisak). 2.2.3. Ugyanazon a telephelyen, tanteremben két iskola nem müködhet. A közös (idõben megosztott) használat csak egyazon iskola egymástól elkülönitett kiképzési csoportjainál (osztályoknál) megengedett. MEGJEGYZÉS: A 2.2.3. pont szerinti korlátozás nem vonatkozik a pilóta, vagy magasabb képzettség megszerzéséért inditott, illetve továbbképzõ (átképzõ) tanfolyamokra. 8
2.2.4. Az iskola rendelkezzen kizárólagos tulajdonában lévõ, az egyidejüleg kiképzés alatt álló jelölt-, tanuló létszámnak megfelelõ darabszámu, erre vonatkozó tipus- és egyedi légialkalmassággal rendelkezõ légijármüvel és egyéb elõirt kötelezõ felszereléssel. (Kizárólagos tulajdonnak kell tekinteni az érdekképviseleti szerv tulajdonában álló és az általa megbizott iskolának, osztálynak a kiképzésre biztositott felszerelés, vagy tartósan - a kiképzést megelõzõen átvizsgált és ellenõrzött, a kiképzés teljes befejezésén tul legalább 30 napig - bérelt légialkalmas felszerelést.) 2.3. Kiképzési dokumentumok. 2.3.1. A képzés dokumentumait (kiképzési napló, módszertani utasitás, vizsgajegyzõkönyv, kiképzési program, stb) naprakészen és hitelesen kell vezetni, az oktatást végzõ által. 2.3.2. A kiképzésvezetõ a tanfolyam ideje alatt és a földi kiképzés befejezésekor, valamint minõsitõ vizsgák elõtt ellenõrizni köteles s kiképzési dokumetumok pontos és hiteles vezetését, tartalmát. 2.3.3. A kiképzés befejezése, vagy megszakitása után legalább 2 naptári évig meg kell õrizni a kiképzés dokumentumait, ezért a kiképzésvezetõ felelõs. 2.4. Kiképzési segédletek. 2.4.1. Az iskola és a kiképzést végzõk rendelkezzenek Kiképzési Kézikönyvvel, valamint a szükséges és elõirt tansegédletekkel. 2.4.2. A kötelezõ és ajánlott képzési segédleteket és irodalmat a részletes tematika tartalmazza. 2.5. Iskola müködésének egyéb feltételei. 2.5.1. Müködési engedély kiadása, érvényessége, visszavonása. a./ Iskola müködési engedélyét - a bemutatott Kézikönyv alapján, helyszini szemle után, a kiképzésvezetõ személyének jóváhagyásával - a légügyi hatóság adja ki, ha az iskola müködéséhez szükséges tárgyi-, személyi és egyéb feltételei biztositottak. b./ Az országos hatáskörü érdekképviseleti szerv (MRSZ Hõlégballon Szakbizottság szakágvezetõje), amely rendelkezik fõállásu ellenõrzõ/irányitó szakszemélyzettel a Kézikönyvben meghatározott feltételek alapján saját hatáskõrben megvizsgált, ellenõrzött és az irányitása alatt álló klubok, szakosztályok részére iskola/osztály fenntartási jogát megoszthatja, c./ Az iskola müködési engedélye a kiképzésvezetõ megbizásáig ( megbizásának meghosszabbitásáig, vagy a megbizás megszünéséig) érvényes. d./ Az iskola engedélyét (müködését) fel kell függeszteni az uj feltételek szerinti müködés engedélyezéséig, ha - a személyi feltételek (kiképzésvezetõ, vezetõ oktató személye) megváltoztak, - a kiképzési és egyéb, engedélyezés alapjául szolgáló feltételek megváltoztak, 2.5.2. Az iskola müködését azonnal meg kell szüntetni, ha - olyan baleset, vagy szakmai hiba történik, amely visszavezethetõ a kiképzés nem megfelelõ voltára, vagy a kiképzõ személyzet hibás, szabálytalan tevékenységére, - a biztonsági feltételek valamelyike nem áll fenn, 2.5.3. Biztositás. Az iskola üzemeltetõje (tulajdonosa, kiképzésvezetõje) rendelkezzen olyan légi biztositással, vagy érték/értékpapirlekötéssel, amely fedezni képes a kiképzés alatt állók jogos kárigényét ( 1995. évi XCVI.tv. a biztositóintézetekrõl és a biztositási tevékenységrõl - 1. melléklete). a./ Az érdekképvisleleti szerv (MRSZ) a felelõsséget a tagszervezeteihez tartozó és az általa megbizott iskoláknál magára vállalhatja. 9
b./ A felelõsség a kiképzés megkezdésétõl a kiképzési tematika teljes végrehajtásáig ( végbizonyitvány, vagy igazolás kiadásáig), illetve a résztvevõ által való, saját elhatározásu kiképzés megszakitásig tart. 2.5.3. Ellenõrzés. a/ Az iskola (kiképzés) ellenõrzésére jogosult: - az engedélyezõ légügyi hatóság ellenõrzésre feljogositó igazolványával ellátott tagja), vagy - ellenõrzésre feljogositó hatósági igazolvánnyal ellátott személyek a jogositásnak megfelelõ (törvényességi-, légügyi-, szakmai-, közrendvédelmi-közbiztonsági-, közegészségügyi-, müszaki-, repülésbiztonsági-, stb) kérdésekben, - a kiképzõsikola engedélyét kiadó (kiterjesztõ) szervezet (MRSZ Hõlégballon Szakbizottság vezetõje, vagy általa aláirt megbizólevéllel ellátott személy, b./ Az ellenõrzés a kiképzést nem zavarhatja, ha ennek lehetõsége felmerül, a kiképzésvezetõ-, illetve a foglalkozást vezetõ oktató köteles a kiképzést/foglalkozást/tanórát az ellenõrzés idõtartamára megszakitani, c./ Az ellenõrzés csak akkor végezhetõ, ha az ellenõrzést végzõ személy ennek a tényét-, okát- és teljeskörü megállapitását az iskola megfelelõ okmányába bevezeti, vagy a hatósági ellenõrzésrõl jegyzõkönyvet vesz fel. A hatósági jegyzõkönyvre az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. tv. elõirásai a mérvadók. 10
3. A KIKÉPZÉS SZAKASZAI. 3.1. Földi kiképzés. 3.1.1. Elméleti felkészités, amely lehet: - tantermi oktatás, - és/vagy egyéni tanulás, - konzultáció, 3.1.2. Gyakorlati felkészités: - testedzés - ha szükséges, - légijármü-technika kezelése - beleértve a karbantartást, - vészhelyzeteljárások gyakorlása. 3.1.3. Különleges felkészités: - szoktató-repülés, - függeszkedés végrehajtása, 3.2. Légi kiképzés. Légi kiképzés (repülésvégrehajtás) csak a földi kiképzés elõirt részének sikeres befejezése után kezdhetõ meg. 3.3. Vizsga. 3.3.1. Minden kiképzési szakasz - elméleti vizsgával és - az ismeretek gyakorlati bemutatásával, vizsgarepüléssel, repüléstechnikai ellenõrzéssel fejezõdik be. 3.3.2. A földi kiképzés (elméleti- és gyakorlati) kiképzés befejezése után együttes minõsitõ vizsgát kell tenni a légi kiképzés befejezése (elsõ egyedülrepülés) megkezdése elõtt. 3.3.3. Kiképzést lezáró minõsitõ vizsgánál, amely alapján a kiképzésben résztvevõ jogosultságot (egyedülrepülésre) kap, a vizsgabizottság elnöke az országosan, hatóság által jóváhagyott vizsgabizottsági névsorban (B.MELLÉKLET) szereplõ személy lehet. 3.3.4. A gyakorlati kiképzés sikeres vizsgaeredménye (vizsgarepülés) alapján kell kiadni a kiképzés/átképzés céljául megjelölt igazolást, jogositást. 3.3.5. A vizsgarepülések során az oktatásban megismert sémákat kell megkövetelni. 3.4. Vizsgáztatási feltételek 3.4.1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK. a/. A Vizsgabizottság és elnöke erre kijelölt és képesitett személy lehet. A kijelölést - a képesités alapján - az az erre jogositott Üzembentartó, vagy országos érdekképviseleti szerv teszi a vonatkozó jog- és szakhatósági szabályok alapján kizárólag az üzembentartási-, illetve érdekképviseleti körére vonatkozóan. b/. A hatósági jóváhagyáshoz kötött vizsgabizottsági elnöki kijelölést meghatározott idõre a légügyi hatóság hagyja jóvá. c/. A vizsgabizottsági tagok kijelölését évente legfeljebb két izben lehet kiegésziteni, a teljes névsor közlésével. d/. Az Üzembentartó, vagy országos hatáskörü érdekképviseleti szerv az általa kijelölt vizsgabizottsági tagtól, vagy általa javasolt Elnöktõl megvonhatja a bizalmat, ilyenkor köteles a a névsorból törölni, illetve kérelmezni a légügyi hatóságtól a személyre vonatkozó jóváhagyás megvonását. e/. A bizalom megvonásának okát csak akkor kell közölni, vagy közzétenni, ha az érintett személy ezt irásban kéri. 11
3.4.2. A VIZSGABIZOTTSÁG TESTÜLETI KÖTELEZETTSÉGE. a/. Megbizonyosodni a vizsgán való résztvétel elõfeltételeinek teljesitésérõl (kiképzés, átképzés siekeres befejezése, teljesitmények igazolása), a résztvétel jogosságáról (személyes résztvétel, vizsgadokumentumok és vizsgajavaslat), a résztvevõk kitüzött célnak megfelelõ összetételérõl. b/. Biztositani a vizsgáztatás zavartalan körülményeit, a vizsga áttekinthetõségét, tisztaságát és megfelelõ szinvonalát. A vizsgabizottság köteles biztositani a rendet, csendet, illetve mindazon körülményeket, amelyek biztositják a vizsgázó(k) nyugodt, kedvezõ felkészülési körülményeit. A vizsgát ugy kell megszervezni, hogy a vizsgázók felesleges várakozás nélkül kerüljenek a vizsgabizottság elé. A vizsgabizottság határozza meg azokat a segédeszközöket, amelyek megengedettek a vizsgán - minden más segédeszköz, jegyzet, irodalom használata tilos. Ezt a vizsgakérdések kiadása elõtt kell közölni a vizsgázókkal Megengedhetetlen, hogy a vizsgázó a vizsga során szerezze meg a szülkséges ismereteket, a vizsgabizottság tagjai kulcsszavakkal sem segithetik a vizsgázót. Aki megsérti a rendet, fegyelmet, a vizsga szabályait, azonnal ki kell zárni a vizsgáztatásbólés ezt a vizsgajegyzõkönyvben rögziteni kell. A Vizsgabizottság minden tagja köteles mérlegelni a vizsgázónak az adott kérdésre vonatkozó válaszát, az kimeritette-e (vagy milyen mértékben meritette ki) a tananyagban meghatározottakatl A vizsgázót válaszadás közben - idõkényszeres vészhelyzeti vizsgáztatás kivételével - ne szakitsák félbe, a válasz befejezése elõtt ne tegyenbek fel ujabb kérdéseke, válkasz közben ne befolyásolják a vizsgázót gesztusokkal (bólogatás, fejcsóválás). A vizsgázónak elsõsorban a kihuzott (kijelölt) kérdésre kell válaszolnia. Miután a vizsgázó befejezte a kérdésre adott választ, a Vizsgabizottság bármely tagja tehet fel kiegészitõ kérdést/kérdéseket az adott válasszal kapcsolatosan. A vizsgázó teljesitményét érdemjeggyel (1-5. osztályzattal) kell értékelni. A vizsgabizottság minden tagja külön osztályozzon minden tantárgyat (témakõrt). A vizsgabizottságon belüli véleménykülönbség esetén az Elnök dönt és az általa meghatározott érdemjegyet kell a vizsgajegyzõkönyvbe bevezetni. A vizsgabizottság csak egész érdemjegyet (osztályzatot) adha. Tört érdemjegy esetén kiegészitõ kérdést kell feltenni kizárólag az alap vizsgakérdésbõl, de az eredmény 1/2 osztályzatnál többet nem módosithat. Amennyiben a Vizsgabizottság tagjai ugy itélik meg, hogy az elvárható minimális ismeretszint kétes (az érdemjegy 2-3 közé esik), ugy ujabb kérdést tehetnek fel, azonban ebben az esetben az érdemjehûgy közepesnél (3) jobb nem lehet. Vészhelyzeti kérdésnél tévedés, uj kérdés feltétele nem megengedett. Ha a vizsgáztatás létszám-, vagy helyiség mérete miatt több csoportban történik, annyi vizsgabizottsági tagot és szakvizsgáztatót kell kijelölni, hogy miden csoportra 2-2 jusson. c/. Érdemjeggyel és záradékkal minõsiteni minden egyes résztvevõt. 5-ös osztályzatot az a vizsgázó kaphat, aki teljes mértékben ismeri az adott anyagot, válaszai hiba nélküliek, mondanivalóját jól rendszerezve, szabatosan adja elõ, kiegészitõ kérdést nem szükséges feltenni. 4-es osztályzatot az a vizsgázó kaphat, aki ismeri az adott anyagot, kisebb hibát vét, mondanivalóját érthetõen, szabatosan adja elõ, kiegészitõ kérdést nem szükséges feltenni. 3-as osztályzatot az a vizsgázó kaphat, aki megfelelõ ismeretekkel rendelkezik, több kisebb hibát vét, mondanivalóját nem rendszerezi, de érthetõen adja elõ, illetve kiegészitõ kérdést kell feltenni. 2-es osztályzatot az a vizsgázó kaphat, akinek ismeretei hiányosak, lényeges hibát vét, mondanivalóját összefüggéstelenül, rendszertelenül adja elõ. A fenti meghatározásokon tul figyelembe kell venni a vizsgázó alkalati tulajdonságait is (például: beszédhiba, rossz kifejezõ készség, gyorsbeszédü ember hadarása, stb.- kivéve az oktatójelölteket). Ilyen esetekben nagyon fontos a vizsgabizottság objektivitása, külön kell választani a felkészülési hiányosságokat az alkati tulajdonságoktól. 12
A vizsgabizottságnak függetlenitenie kell magát a vizsgázó korábbi vizsgaeredményeitõl, az értékelést nem befolyásolhatja korábbi jó-, vagy rossz vizsgaeredmény. Ugyancsak nem befolyásolhatja a vizsgabizottságot az Üzembentartó-, érdekképviseleti szerv (gazdasági-, kereskedelmi-, szervezeti-, stb.) érdeke. Biztositani kell, hogy felkészületlen, kellõ ismeretet nélkülözõ személy ne kapjon jogositást olyan tevékenység végrehajtására, amelyhez nem rendelkezik kellõ ismerettel - tekintet nélkül az egyéb érdekekre. Ezt a célt szolgálja az a feltétel is, hogy a vizsgabizottság elnöke független kell, hogy legyen az adott kiképzési/szervezeti/üzembentartási egységtõl. d/. A vizsgaeredményt kihirdetni és testületi aláirással ellátott jegyzõkönyvet átadni a vizsgázónak, valamint a vizsgát megszervezõnek (Üzembentartó, érdekképviseleti szerv). 3.4.3. A VIZSGABIZOTTSÁG ELNÖKE. a/. A vizsgabizottság elnöke az a személy lehet, aki az érvényes vizsgabizottsági/elnöki névsorban szerepel, független a kiképzési/szervezeti/üzembentartási egységtõl. b/. A vizsgabizottság elnöke köteles: ba/ a vizsga megkezdése elõtt eligazitást tartani a vizsgabizottság tagjai részére, bb/ meggyõzõdni a vizsgakérdések teljességérõl és a szükséges dokumentáció meglétérõl, bc/ megygõzõdni a vizsgázók személyazonosságáról, vizsgajogosultságáról, bd/ ellenõrizni a vizsgázók létszámát, be/ biztositani a JOGOSITÓ- ÉS SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLLYEL KAPCSOLATOS VIZSGÁZTATÁSI FELTÉTELEK betartását - az ez ellen vétõket (vizsgázók, vizsgabizottsági tag) a vizsgából kizárni. bf/ biztositani a vizsga tisztaságát, bg/ ellenõrizni a vizsgajegyzkönyvek helyes és értelemszerü kitöltésé, aláirását, bh/ záradékolni a vizgsajegyzõkönyvet (Igazolványt), bi/ a vizsga befejezése után eredményt hirdetni és értékelni a vizsgát. 3.4.4. A VIZSGABIZOTTSÁG TAGJAI. a/. A vizsgabizottság tagjait - a jog és szakmai szabályokban meghatározott esetekben - kijelöli: aa/ a légügyi hatóság - a felterjesztett névsor - meghatározott idõre szóló jóváhagyásával, ab/ az üzembentartó/iskola/érdekképviseleti szerv saját hatáskõrben jóváhagyott névsorral, ac/ alkalmai megbizással rendelkezõ szakvizsgáztató. b/. A vizsgabizottság tagjai a vizsga ideje alatt a vizsgabizottság elnöke beosztottjaként tevékenykednek. c/. A vizsgabizottsági tag köteles: ca/ a vizsga megkezdése elõtt jelentkezni az elnöknélés tájékozódni a vizsgán résztvevõkrõl,saját feladatairól, cb/ a vizsga idején a VIZSGÁZTATÁSI FELTÉTELEKet teljes mértékben betartani cc/ vitás kérdéseket eldöntés céljából az elnök elé terjeszteni, cd/ rendbontás esetén javaslatot tenni az elnöknek az intézkedésre ce/ részt venni a vizsga kiértékelésében, cf/ megszakitani a résztvételét a vizsgabizottságban - és ezt jegyzõkönyvben rögziteni - ha alapos kifogása merül fel VIZSGÁZTATÁSI FELTÉTELEK betartását illetõen. 13
A. MELLÉKLET. ISKOLA MÜKÖDÉSI ENGEDÉLYE A.1. Benyujtandó adatok. A.1.1. A kérvényezõ neve, lakóhelye, vagy telephelyét (vállalkozói igazolvány - ha kereskedelmi tevékenységet folytat) A.1.2. A kiképzésvezetõ, az oktató(k) és tanárok nevei tantárgyanként felsorolva, A.1.3. A felvételi körülmények adatai:a kiképzés célja, menete és idõtartama, az egyidejûleg kiképzendõ személyek száma, valamint a kiképzés költsége, A.1.4. Az oktatótermek, oktatási anyagok, gyakorlóterületek és egyéb, az üzemeltetési bázis adatai, A.1.5. A kérvényezõ gazdasági képességének (szavatosságának )és rendelkezésére álló légijármüvek tipus-, lajstromjel és alkalmassági idõpont szerinti igazolása, A.1.6. Abban az esetben, ha olyan légijármüvek is felhasználásra kerülnek, melyek nem képezik a kérvényezõ kizárólagos tulajdonát, a tulajdono s nyilatkozatát, hogy hozzájárul azok használatához, valamint ezen légijármüvek A.1.5. pontban körülirt adatait, A.1.7. Annak igazolása, hogy megfelelõ személyi, tárgyi és szervezeti renddel rendelkezik ahhoz, hogy a légijármüvet( ket) rendszeresen, a kiképzés érdekében mindig légialkalmas állapotban tudja tartani, karbantartani és biztonságosan üzemeltetni. A.1.8. A kiképzésvezetõ és oktatók szakmai önéletrajzát, A.2. Az engedély kiadása. A.2.1. Az engedélyt ki kell adni, ha: A.2.1.1. A kiképzés nem veszélyezteti az általános biztonságot és rendet, A.2.1.2. A kérvényezõ, a kiképzésvezetõ és az oktatók erre vonatkozó, megfelelõ képzettséggel és engedéllyel rendelkeznek, A.2.1.3. Az iskola Kézikönyvvel rendelkezik és az A.1. pontban körülirt feltételek maradéktalanul teljesülnek. A.3. Az engedély hatóköre: A.3.1. Az engedély a kiképzés különbözõ formáira kerülhet kiadásra. A.3.2. A kiadott engedély tartalmazhat korlátozásokat, s eltérõ kiképzési bázis (telephely ) igénybevétele az engedélyezõ elõzetes jóváhagyásához köthetõ. A.3.3. Az engedély érvénytelenné válik, ha az engedélyezési feltételek közül bármelyik megváltozik, vagy ha a repülések biztonsága nem biztositott. 14
B. MELLÉKLET. Jóváhagyta : 852/1995. számon, 1995.február. Dr Németh Márton légügyi igazgató HÕLÉGBALLON VIZSGABIZOTTSÁGI TAGOK ÉS ELNÖKÖK névsora az 1. számu Légügyi Elõirás Vhu.20. pontja alapján. Érvényes: 1996.december 31.-ig. 1. Aklan Attila berepülõ MAMMUT Sportegyesület. 2. Bogdányi Ottó oktató MALÉV Sportegyesület. 3. dr Tóth istván oktató Pannónia Óbuda Ballon Klub. 4. Fedor László berepülõ Nyiregyháza Repülõ és Ejtõernyõs Klub. 5. Gál Ferenc oktató Air Service Repülõ Klub. 6. Hajdu Gyula oktató Aero Club Hajduszoboszló. 7. Horváth Ferenc oktató Globó GM. Ballon Klub. 8. Jakab János oktató MAMMUT Sportegyesület. 9. Kardos Miklós oktató Müegyetemi Sportegyesület. 10. Komódi Gábor oktató Aero Club Hajduszoboszló. 11. Mészáros Béla MRSZ szakágvezetõ 12. Molnár Csaba berepülõ Ballon Klub, Gyõr Sportegyesület. 13. Molnár László oktató Sky and Air Sportegyesület. 14. Nagy Ottó berepülõ Aero Club Hajduszoboszló. 15. Németh Tibor oktató Air Service Repülõ Klub. 16. Németh Zoltán oktató Albatrosz Sportegyesület. 17. Notheisz Antal berepülõ Pécsi Repülõ és Ejtõernyõs Klub. 18. Ormai János berepülõ Zwack Unikum Sportegyesület. 19. Oross János berepülõ MÁV Repülõ és Ejtõernyõs Klub. 20. Pálosfalvi Brunó oktató MAMMUT Sportegyesület. 21. Sós Mihály oktató Hét Kontinens Ballon Klub. 22. Szigeti Zsigmond oktató Öcsényi Repülõ és Ejtõernyõs Klub. 23. Szücs Sándor oktató Sup Air Sportegyesület. 24. Török Sándor oktató Ballon Klub, Gyõr Sportegyesület. 25. Vajner Barna berepülõ MALÉV Sportegyesület. 26. Varga József berepülõ LRI Zenit Sportegyesület. 27. Végh Sándor oktató Debreceni Ballon Klub. 28. Vona István oktató Sup Air Sportegyesület. 15
C. MELLÉKLET. KIKÉPZÉSI KÖVETELMÉNYSZINTEK. A 40. számu Légügyi Elõirás 2. sz. melléklete 1. Az ismeretszintek meghatározása KIKÉPZÉSI KÖVETELMÉNYSZINTEK (a) - ELV MEGISMERÉSE. A hallott kifejezést vagy meghatározást ismerje fel, tudjon róla, tudja, hol alkalmazzák. (b) - ALAPISMERET. Az adott törvényszerûségrõl, meghatározásról az elv megismerésén (a) túl, tudni kell hatását, alkalmazásának követelményeit. (c) - ISMERET. Jártasság az alapismeret ( b) alkalmazásában. (d) - MÉLYREHATÓ ISMERET. Az ismeret (c) gyorsan és pontosan való alkalmazása, gyakorlati ismeretanyagnál készségszintû begyakorlottság. (e) - SZÉLES KÖRÛ ISMERET. Az ismeret (d) helyes ítélõképességgel való alkalmazása. Készségszintû gyakorlati végrehajtás, továbbá különbözõ helyzetekben a helyes, gyors hibafelismerés, elemzés és elhárítás. (Csak gyakorlati anyagnál követelhetõ meg.) 2. Rovatok megnevezése I. BALLONVEZETÕ JELÖLT KIKÉPZÉS. Célja: felkészíteni a jelöltet a gyakorlati kiképzés megkezdésére. II. BALLONVEZETÕ KÉPZÉS. Célja: a ballonvezetõ jelöltet felkészíteni légijármü parancsnokként önálló tevékenységre, a szakszolgálati engedély megszerzésére. III. OKTATÓKÉPZÉS. Célja: ballonvezetõ felkészítése az oktatói munkára, az oktató szakszolgálati jogosítás megszerzésére. IV. BEREPÜLÕ KÉPZÉS. Célja: ballonoktató felkészítése magasszintû tevékenység végrehajtására, berepülésre, a ballonberepülõ szakszolgálati jogosítás megszerzésére. 3. Követelményszintek táblázata I. II. III. IV. A) ELMÉLETI ISMERETEK A.1. A ballonrepülés története 1.1. A ballonrepülés általános története a a b b 1.2. A ballonrepülés hazánkban a a b b 1.3: A ballonrepülés mint sport a b b b A.2. Meteorológia 2.1. A légkör jellemzõi, szerkezete, állatpotjellemzõi b b c c 2.2. A szél keletkezése, fajtái b b c c 2.3. Termikus áramlatok b b c c 2.4. Ciklonok, anticiklonok b b c c 2.5. Idõjárási frontok b b c c 2.6. Zivatarok, viharok b b c c 2.7. Turbulencia b b c c 2.8. Az idõjárás jellemzõi b b c c 16
A.3. Navigáció 3.1. Navigációs eszközök a b c c 3.2. Láthatóság, látástávolság a b c c 3.3. Szélelsodrás és számítása a b c c 3.4. Gyakorlati navigáció a b c c A.4. A ballonrepülés elméleti alapjai 4.1. A gázok tulajdonsága b b c c 4.2. Aerosztatika b b c c 4.3. Nyomáseloszlás a kupolán belül a b c c 4.4. A ballon egyensúlya b b c c 4.5. A ballon függõleges mozgása b b c c 4.6. Hõmérséklet, hõháztartás b b c c 4.7. Szél hatása a b c c 4.8. Terhelésszámítás b c c c A.5. A repülésvégrehajtás módszertana 5.1. Elõzetes felkészülés b c c c 5.2. Földi tevékenységek b c c c 5.3. Felszállás a b c c 5.4. Repülés, vezérlés a b c c 5.5. Leszállás a b c c 5.6. Leszállás utáni teendõk a b c c 5.7. Karbantartás, ápolás a b c c 5.8. Különleges repülések tervezése és végrehajtása a a b c A.6. Egészségügy 6.1. Higienia, egészségi állapot, ruházat b b c c 6.2. Sérülések, leggyakoribb fajtáik, kezelésük, elsõsegély b c c c 6.3. Pszichofiziológiai ismeretek a a b c 6.4. Repülés hatása a szervezetre a a b c A.7. Tûzvédelem 7.1. Általános tûzrendészeti szabályok b b b c 7.2. Tûzvédelem repülõtéren b b c c 7.3. Légijármûvek tûzvédelme b c c c 7.4. Tûzveszélyes anyagok szállítása a b c c 7.5. Üzemanyagtöltés szabályai b c c c 7.6. Tûzoltó eszközök és alkalmazásuk b c c c A.8. Rádiókezelési és forgalmazási szabályok 8.1. Rádióengedélyek és bizonyítványok a b c c 8.2. Rádióösszeköttetések, hívásformák a b c c 8.3. Nyelvhasználat, hívójelek, betûzés a b c c 8.4. Rádióforgalmazás rendszere a b c c 8.5. Közlemények és formáik a b c c 8.6. Veszélyességi és sürgõsségi összeköttetés b c c c A.9. Oktatási módszertan - - c c 17
B) TECHNIKAI ESZKÖZÖK ISMERETE B.1. Légijármûismeret l. 1. Kupola b c c c 1.2. Gondola b c c c 1.3. Égõ b c c c 1.4. Tartozékok b c c c 1.5. Mûszaki jellemzõk és adatok b c c c 1.6. Dokumentációk b c c c B.2. Mûszerek 2.1. Mûszerekrõl általában b c c c 2.2. Magasságmérõ b c c c 2.3. Emelkedés-süllyedésmérõ b c c c 2.4. Nyomásmérõ b c c c 2.5. Hõmérõ b c c c 2.6. Üzemanyagmennyiség mérõk b c c c B.3. Egyéb eszközök 3.1. Ventilátor b c c c 3.2. Fáklya b c c c 3.3. Gázvezeték szerelvények b c c c 3.4. Különleges eszközök a a b c B.4. Ellenõrzés, javítás 4.1. Karbantartás, javítás a a b c 4.2. Javítóeszközök a a b c 4.3. Anyagvizsgálat, ellenõrzés a b e c 4.4. Anyagismeret a a b c 4.5. Nyomáspróba a b c c C) SZABÁLYZATISMERET C.1. Személyi feltételek (1/b. sz. Légügyi Elõírás) a b c c C.2. Repülési szabályok (2. sz. Légügyi Elõírás és 11. sz. Légügyi Elõírás) a b c c C.3. MNK feletti repülés szabályai a b c c C.4. Repülésvezetés és szabályai a b c c C.5. Balesetek (13. sz. Légügyi Elõírás) b c c c C.6. Repülõtérrend a a b b C.7. 40. sz. Légügyi Elõírás és Vhu. b c c c C.8. Légijármûparancsnok b c c c C.9. Kiképzési utasítás - a b c D) VÉSZHELYZETEK ÉS TEENDÕK VÉSZHELYZETEKBEN D.1. Vészhelyzetekrõl általában b c c c D.2. Mûszaki meghibásodások b c c c D.3. Földi vészhelyzetek c c c c D.4. Vészhelyzetek a levegõben c c c c D.5. Különleges repülés vészhelyzetben a b c c 18
D.6. Ejtõernyõhasználat a a a c E) FÖLDI ELÕKÉSZÍ TÉS E.1. Közvetlen földi elõkészítés 1.1. Összeállítás, összeszerelés b c d d 1.2. Hideglevegõs felfújás b c d d 1.3. Meleglevegõs feltöltés b c d e E.2. Függeszkedés (kötött lebegés) b d e e E.3. Ballon összeszedése, hajtogatása b c d e E.4. Ápolás végrehajtása b c d e E.5. Nyomásfokozás b c d e E.6. Üzemanyagtöltés b c d e F) REPÜLÉSI ISMERETEK (GYAKORLAT) F.1. Repülés elõtti teendõk b c d e F.2. Felszállás 2.1. Felszállás gyenge szélben - c d e 2.2. Felszállás erõs szélben - d e e 2.3. Felszállás akadályok között - c d e F.3. Repülés 3.1. Emelkedési sebesség tartása - c d e 3.2. Magasságtartás - c d e 3.3. Palackcsere, ballaszthasználat - c d e 3.4. Süllyedési sebesség tartása - c d e 3.5. Süllyedési sebesség lépcsõs megszüntetése - c d e 3.6. Süllyedési sebesség folyamatos megszüntetése - c d e 3.7. Talajmenti repülés - c d e 3.8. Szegdelt terep feletti repülés kis magasságon - b d e 3.9. Részleges kupolaürítés a levegõben - b d e 3.10. Feltételezett vészhelyzet és elhárításának bemutatása - d d e 3.11. Repülés mûszerhasználat nélkül - b d e F.4. Leszállás 4.1. Leszállóhely kiválasztás - c d e 4.2. Leszállás gyenge szélben - c d e 4.3. Leszállás erõs szélben - c d e 4.4. Leszállás ürítõkötél kezelés nélkül - c d e F.5. Különleges repülés Átképzési utasítás szerint 5.1. Idõtartam repülés 5.2. Nagymagasságú repülés 5.3. Ejtõernyõs ugratás 5.4. Üzemi berepülés 5.5. Minõsítõ berepülés G) OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG G.1. Kiképzés irányítása, vezetése - a c c G.2. Repülésvezetõ szolgálat a c c c G.3. Feladatvégrehajtás ellenõrzése és értékelése a b c c G.4. Növendék hibájának javítása - a d d 19
G.5. 0ktatási anyag összeállítása - - e e 20