TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett ügykezelői alapvizsgákon közreműködő vizsgáztatók számára

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett ügykezelői alapvizsgákon közreműködő vizsgáztatók számára Budapest, október

2 A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézete (továbbiakban: Intézet) az ügykezelői alapvizsgáztatással kapcsolatban közreműködő vizsgáztatóknak nyújt tájékoztatást a jogszabályok alapulvételével. Az alábbiakban a vizsgáztatással kapcsolatosan a vizsgabizottsághoz, valamint a vizsgabiztoshoz kötődő legfontosabb feladatokat rögzítjük, s kérjük valamennyi vizsgáztatót, hogy a vizsgáztatások alkalmával ezek alapulvételével járjanak el. Ügykezelői alapvizsgáról általánosságban A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) írja elő az ügykezelői alapvizsga lebonyolítására és a vizsgabizottság munkájára megállapított szabályokat. Az ügykezelői alapvizsga két részből áll: gyakorlati (írásbeli) és szóbeli vizsgarész. Az ügykezelői alapvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni, melyet az R. 2. számú melléklete tartalmaz. A vizsgák minden esetben reggel 9 órakor kezdődnek, a felkérő levélben megjelölt helyszínen. A vizsgabizottság valamennyi tagjának a vizsga helyszínén jelen kell lennie a vizsga megnyitásától a vizsgaeredmények kihirdetéséig terjedő időszakban. A gyakorlatban sajnos előfordult, hogy azért nem lehetett a vizsgáztatást az előírt időpontban elkezdeni, mert a vizsgabizottság egyetlen tagja sem volt jelen a vizsga helyszínén. Természetesen előfordulhat az az eset, hogy előre nem látott okok miatt nem érkezik/érkezhet meg időben a vizsgabizottság tagja, elnöke kérjük, hogy erről a vizsgaszervezőt értesíteni szíveskedjen! És ezúton kérjük valamennyi vizsgabizottsági tagot, a pontos megjelenésre. A vizsgabizottság három tagból áll. A bizottságot az elnök mellett két tag alkotja. A bizottság munkájáért az elnök felel. A vizsgázók munkáját a vizsgáztató bizottság érdemjegyekkel értékeli; a gyakorlati és szóbeli részvizsgát külön-külön egy-egy érdemjeggyel. A vizsgázó minősítését a két osztályzat számtani átlaga adja meg. A vizsgabizottság feladatai A vizsgabizottság tagjai közül jelentősek az elnök feladatai, hiszen ő felel a bizottság munkájáért, továbbá gondoskodnia kell a vizsga jogszerűségéről és zavartalanságáról. Az elnök feladata továbbá, hogy: a vizsga megnyitása, melynek keretében köszönti a vizsgán megjelenteket, ismerteti a vizsga szabályait, valamint felhívja a vizsgázók figyelmét az esetleges felfüggesztés következményeire, a vizsga zárása, melynek keretében rövid értékelést fogalmaz meg a vizsganapról és átadja a bizonyítványokat, az ügykezelői alapvizsgán a rendfenntartás a vizsgaelnök feladata. (A vizsga megnyitásának és zárásának egy lehetséges változatát jelen tájékoztató 1. és 2. sz. mellékletei tartalmazza.) Az ügykezelői alapvizsga a gyakorlati vizsgával kezdődik és a szóbeli vizsgarésszel zárul. A vizsgabizottság a gyakorlati (írásbeli) vizsgarészt követően kijavítja a dolgozatokat. A gyakorlati vizsga eredménytelensége esetén a vizsgázó nem bocsátható a szóbeli vizsgára. 2

3 A vizsgabizottság valamennyi tagjának feladata, a gyakorlati vizsgarész befejezését követően a dolgozatok kijavítása; és a szóbeli feleletek során kérdések feltevése a jelöltekhez annak érdekében, hogy meggyőződjenek azok felkészültségéről. A javítás alapját képezi a feladatlapokhoz készült megoldókulcs, amelyet a vizsgabizottság tagjai a vizsgabiztostól kapnak meg az írásbeli vizsga megkezdése után. Az egységes elbírálás érdekében kérjük a munkájuk során ezen támpontok szerint végezzék a javítást. A megoldókulcs kiemelt szerephez juthat azokban az esetekben, amikor a kialakult eredmények tekintetében vita van a jelölt és a bizottság között, hiszen az eredménnyel egyet nem értő hallgatóknak tárgyi bizonyítékul szolgálhat, hogy az egyes feladatok mi alapján kerültek pontozásra. A dolgozatokba való betekintésre az eredményhirdetés után kerülhet sor, a vizsgabizottság együttes jelenlétében. Minden vizsgázónak lehetőséget kell adni, hogy a felmerült kérdésekre választ kapjanak. A vizsgabiztos kiemelt feladatai: A vizsga technikai, adminisztratív lebonyolításának felelőse a vizsgabiztos. A vizsgabiztos nem tagja a vizsgabizottságnak, éppen ezért nem rendelkezik mindazokkal a jogosítványokkal, melyekkel a vizsgabizottság tagjai. A vizsgabiztos feladatai: gondoskodik a vizsga lebonyolításához szükséges technikai feltételekről; az írásbeli vizsgához szükséges feladatokat és segédleteket a jelöltek rendelkezésére bocsátja; az írásbeli vizsgán felügyelőként segíti a bizottságot a rend fenntartásában, a visszaélések megakadályozásában; gondoskodik a vizsgajegyzőkönyvek és bizonyítványok kitöltéséről, ellenőrzi adataik pontosságát és valódiságát; vezeti a vizsganyilvántartó könyvet. A gyakorlatban gyakran előfordult, hogy a vizsgabiztos vette el a jelölttől a puskát, illetve figyelmeztette, hogy használjon meg nem engedett segédeszközöket. Az előző megállapításból következően a vizsgabiztos nem veheti el a jelöltektől a puskát, nem figyelmeztetheti a jelöltet a meg nem engedett segédeszköz használatának felhagyására. Helyes eljárás szerint a vizsgabiztos a vizsgabizottság tagjának jelzi, ha valamelyik jelölt nem megengedett segédeszközt használ, az intézkedést megtételére a vizsgabizottság tagja jogosult. A vizsga tisztaságának megőrzése érdekében, a puskázásokra és egyéb segédeszközök használatának kiszűrésére kérjük a jövőben fokozott figyelmet szenteljenek. Reméljük, tájékoztatónkkal segítettük vizsgáztatói munkáját, melyhez további sok sikert kívánunk! Tisztelettel: Az NKE munkatársai 3

4 1. számú melléklet Vizsga megnyitása 1 Köszöntés a vizsgaszervező nevében. 2 A vizsgabizottság ismertetése.(tagok, valamint a vizsgabiztos név szerinti bemutatása) 3 A vizsgázók tájékoztatása a vizsga menetéről: a vizsgák a gyakorlati (írásbeli) vizsgarésszel kezdődnek, a megoldandó feladatlapra 60 perc áll rendelkezésre, a sikeres gyakorlati (írásbeli) vizsgát követi szóbeli vizsgarész, azon vizsgázók esetében, akik nem teljesítik a gyakorlati vizsgarészt nem bocsáthatók szóbeli vizsgára; a szóbeli vizsgán a vizsgázókat az ajtólistán szereplő névsorrendben szólítja a bizottság, 4-5 hallgató behívására kerül sor a szóbeli rész megkezdésekor, majd egyesével váltják egymást a vizsgázók a teremben, abban az esetben, ha sikertelen a gyakorlati (írásbeli) vizsgarész, a teljes vizsgát meg kell ismételni /pótvizsga/. 4 Fel kell hívni a kedves vizsgázók figyelmét, hogy a segédeszközök használata tilos, és alkalmazásuk szankcionálásra kerül.(a vizsga egész terjedelme alatt, a teremben a padokon nem maradhat a tollakon kívül semmi.) 5 Továbbá a vizsga zavartalan lebonyolítása végett a mobil telefonok kikapcsolt állapotban legyenek. 6 Adategyeztetés végett a személyazonosításra alkalmas okmányokat a vizsgabiztos beszedi a jelöltektől, melyek az írásbeli vizsgarészt követően kerülnek kiosztásra. 7 Végül a feladatlapok kiosztása történik meg. 4

5 2. számú melléklet Vizsga zárása 1. A vizsgabizottság elnöke ismételten köszönti a vizsgázókat jelezve, hogy a vizsganap véget ért. 2. A vizsgabizottság elnöke kifejti, a számonkérés során kialakult tapasztalatokat. 3. Az elnök felhívja a vizsgázók figyelmét arra, hogy a dolgozat megtekintésére csak itt helyben van lehetőség. 4. A sikeres vizsgázók részére a bizonyítvány kerül kiadásra. 5. A bizonyítvány kiosztása általában az eredmények alapul vételével történik. Elsőnek a kiemelten teljesített hallgatók kapják meg az okiratot. A személyiségi jogok védelme érdekében az eredményeket nem lehet nyilvánosságra hozni. 6. A kiosztást követően mindenkit figyelmeztetni kell, hogy az okmányon szereplő adatait ellenőrizze, mert hiba esetén azonnali javításra van lehetőség. 7. Végül a vizsga végleges zárása. 5