Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit jellemező természetes szaporodás megállt, s megkezdődött a népesség csökkenése. Az 1990-es években ez a kedvezőtlen folyamat elmélyült, a fogyás üteme gyorsulni kezdett. Ebben nemcsak a születésszám visszaesése, hanem a halálozások emelkedése is közrejátszott. 1981-től Magyarországon többen haltak meg, mint ahányan születetek. A természetes fogyás Borsod-Abaúj-Zemplénben 1992-től jellemző. Borsod-Abaúj-Zemplén az ország második legnépesebb megyéje, népességét az 1980-as évek elejéig erőteljes növekedés, ezt követően fogyás jellemezte. A lakónépessége 2013. január 1-jén 682,4 ezer fő volt, 9,4%-kal kevesebb, mint az ezredfordulón (ez idő alatt országosan 2,9% volt a mérséklődés). A népességcsökkenés oka az alacsony születésszám, a magas halandóság és a vándorlási veszteség. 2013. év elején a megye népességének 24%-a Miskolcon, 34%-a a többi városban, 42%-a községben élt. A megyében a férfiak lélekszáma elsősorban magasabb halandóságuk miatt nagyobb arányban csökkent, mint a nőké. Ennek következtében módosult a lakosság nemek szerinti összetétele is: míg 2001 év elején ezer férfire 1095 nő jutott, addig 2013-ban 1099. Nőtt a népesség átlagéletkora, a férfiaknál 35,9-ről 38,3 évre, a nőknél 40-ről 43 évre. 1. tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége nemenként január 1-jén Megnevezés 2001 2013 Férfiak 359 596 325 019 Nők 393 901 357 331 Összesen 753 497 682 350 A férfiak aránya, % 47,7 47,6 A nők aránya, % 52,3 52,4 Ezer férfira jutó nők száma 1 095 1 099 Változott a népesség korösszetétele is. A megyében a gyermekkorúak aránya magasabb, a felnőtt és időskorúaké alacsonyabb az országos átlagnál. A népesség öregedését jelzi, hogy 2001 elejéhez képest a gyermekkorúak hányada csökkent, a felnőtt és az időskorúaké pedig nőtt. A népesség elöregedési folyamata felgyorsult. Az öregedési index értéke száz gyermekkorúra (0 14 éves) jutó öregkorúak (65 éves és idősebb) száma Borsod-Abaúj-Zemplénben (104,0) és a megyék többségében 100 fölötti, országosan 118,9. 2. tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye korösszetétele, eltartottsági rátája, öregedési indexe, január 1. Év Korösszetétel, % 14 15 64 65 Gyermek népesség eltartottsági rátája Idős népesség eltartottsági rátája Eltartott népesség rátája Öregedési index 2001 18,9 66,7 14,4 28,4 21,6 50,0 76,0 2013 15,9 67,7 16,5 23,4 24,4 47,8 104,0 1

Az eltartási ráta, azaz a felnőtt korúakra jutó gyermek és időskorúak száma összességében kisebb, mint az ezredfordulón, ezen belül a gyermekkorúaké mérséklődött, az időskorúaké pedig emelkedett. A férfiak és a nők számát korcsoportonként vizsgálva 45 év alatt férfitöbblet, az ennél idősebbeknél nőtöbblet jellemző, ami az életkor előrehaladtával egyre markánsabb. A 75 79 éves korcsoportban kétszer annyi nő van, mint férfi, 90 év fölött már 3,4-szerese a nők száma a férfiakénak. 1. ábra A népesség nem és életkor szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2013. január 1-jén Férfi 85-x 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 Nő 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 A lakosság családi állapot szerinti összetétele lényegesen megváltozott az ezredfordulóhoz képest mind a férfiaknál, mind a nőknél: a nőtlenek, hajadonok és az elváltak aránya emelkedett, a házasoké csökkent, az özvegyeké változatlan maradt. A 15 éves és idősebb népesség egyharmada nőtlen, hajadon, 43%-a házas, 13%-a özvegy és 11%-a elvált családi állapotú volt 2013. január 1-jén. Az élveszületések és a termékenység jellemzői Az élveszületések hullámzó, de alapvetően csökkenő tendenciája az országoshoz hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplénben is megfigyelhető. A II. világháborút követően 1954-ben született a legtöbb, 17 500 gyermek a megyében. Az ezt követő időszakban egészen 1965-ig folyamatosan mérséklődött, ekkor 12 000 gyermek látta meg a napvilágot. Ezt a visszaesést még szerény mértékű növekedés követte egészen az 1970-es évek közepéig, azóta szinte folyamatos csökkenésnek lehetünk tanúi. 2013-ban előzetes adatok alapján 6650 gyermek jött világra, kevesebb mint fele az 1975. évinek. 2

Az élveszületések alakulása A születések száma Az ezer lakosra jutó születések száma Év Borsod-Abaúj- megye az országos Borsod-Abaújországosan országosan Zemplénben %-ában Zemplénben 1960 146 461 13 607 9,3 14,7 18,6 1964 132 141 11 985 9,1 13,1 15,8 1965 133 009 11 939 9,0 13,1 15,6 1966 138 489 12 357 8,9 13,6 16,1 1967 148 886 13 312 8,9 14,6 17,2 1968 154 419 13 350 8,6 15,1 17,2 1969 154 318 12 845 8,3 15,0 16,5 1970 151 819 12 843 8,5 14,7 16,5 1973 156 224 12 486 8,0 15,0 15,9 1974 186 288 14 401 7,7 17,8 18,2 1975 194 240 14 836 7,6 18,4 18,7 1976 185 405 14 176 7,6 17,5 17,7 1977 177 574 13 657 7,7 16,7 17,0 1978 168 160 13 328 7,9 15,8 16,5 1979 160 364 12 959 8,1 15,0 16,0 1980 148 673 12 240 8,2 13,9 15,1 1981 142 890 11 513 8,1 13,4 14,2 1982 133 559 10 897 8,2 12,5 13,5 1983 127 258 10 441 8,2 11,9 12,9 1984 125 359 10 482 8,4 11,8 13,0 1985 130 200 10 867 8,3 12,3 13,6 1986 128 204 10 756 8,4 12,2 13,5 1987 125 840 10 520 8,4 12,0 13,4 1988 124 296 10 486 8,4 11,9 13,5 1989 123 304 10 522 8,5 11,9 13,7 1990 125 679 10 588 8,4 12,1 13,9 1991 127 207 10 616 8,3 12,3 14,4 1992 121 724 10 129 8,3 11,7 13,4 1993 117 033 9 494 8,1 11,3 12,5 1994 115 598 10 046 8,7 11,2 13,2 1995 112 054 9 411 8,4 10,8 12,4 1996 105 272 8 953 8,5 10,2 11,8 1997 100 350 8 829 8,8 9,8 11,6 1998 97 301 8 382 8,6 9,5 11,1 1999 94 645 8 130 8,6 9,2 10,8 2000 97 597 8 209 8,4 9,6 10,9 2001 97 047 7 949 8,2 9,5 10,6 2002 96 804 7 773 8,0 9,5 10,4 2003 94 647 7 513 7,9 9,3 10,1 2004 95 137 7 378 7,8 9,4 10,0 2005 97 496 7 442 7,6 9,7 10,2 2006 99 871 7 772 7,8 9,9 10,8 2007 97 613 7 317 7,5 9,7 10,2 2008 99 149 7 425 7,5 9,9 10,5 2009 96 442 7 142 7,4 9,6 10,2 2010 90 335 6 686 7,4 9,0 9,7 2011 88 049 6 551 7,4 8,8 9,6 2012 90 269 6 699 7,4 9,1 9,8 2013 + 88 700 6 650 7,5 9,0 9,8 + Előzetes adat 3. tábla Borsod-Abaúj-Zemplénben a nyers élveszületési arányszám ezer lakosra jutó élveszületések száma 1957-ig 20 ezrelék felett volt, az 1965-ös mélypont idejére 15,6 ezrelékre süllyedt. A hetvenes évek közepén a demográfiai hullám csúcsán az ötvenes években született nagy létszámú generáció szülőképes korba lépett, ennek hatására a mutató 18,7 ezrelékre javult. Ez a kedvező születési arány azonban nem maradt tartós. Az 1980-as évek középén lépett szülőképes korba ugyanis az 1960-as évek első felében született alacsony létszámú korosztály, így változatlan termékenység esetén is kevesebb gyermek születése volt várható, mint egy évtizeddel korábban. 3

Az 1990-es évek második felében léptek szülőképes koruk legtermékenyebb időszakába egy nagy létszámú korosztály a hetvenes évek gyermekei, emiatt számítani lehetett az előző évekhez képest a nagyobb születésszámra. Ezek a várakozások azonban nem teljesültek. A születési arányszám 1995 és 2013 között 12,4 ezrelékről 9,8 ezrelékre apadt. A teljes termékenységi arányszám azt mutatja meg, hogy hány gyermeke születne egy nőnek akkor, ha az adott év korszerinti termékenységi viszonyai tartósan megmaradnának. Hazánkban a 2012. évi termékenységi szint mellett egy nő élete folyamán 1,34 gyermeket hozna világra, ami messze elmarad a népesség reprodukálásához szükséges 2 körüli mutatótól. A teljes termékenységi arányszám alakulása Év Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 1960 2,40 2,02 1965 2,11 1,81 1970 2,26 1,97 1975 2,54 2,38 1980 2,06 1,92 1985 2,03 1,83 1990 2,12 1,84 1991 2,15 1,86 1992 2,06 1,77 1993 1,93 1,69 1994 2,01 1,64 1995 1,85 1,57 1996 1,75 1,46 1997 1,73 1,38 1998 1,65 1,33 1999 1,61 1,29 2000 1,63 1,33 2001 1,53 1,31 2002 1,50 1,31 2003 1,47 1,28 2004 1,46 1,28 2005 1,49 1,32 2006 1,58 1,35 2007 1,51 1,32 2008 1,57 1,35 2009 1,55 1,33 2010 1,48 1,26 2011 1,47 1,24 2012 1,53 1,34 4. tábla A megyében a teljes termékenységi arányszám az elmúlt évtizedek csökkenő tendenciája mellett is magasabb volt az országos átlagnál, 2012-ben 1,53. A 2012. évi adatok alapján a szülőképes korú (15 49 éves) nők termékenysége Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legmagasabb a megyék között, ezt Szabolcs-Szatmár-Bereg követte. 5. tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma Borsod-Abaúj-Zemplénben, családi állapot szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen 2001. február 1. 26 202 230 181 172 2011. október 1. 50 204 218 191 166 A 2011. évi népszámlálás adatai szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben száz 15 éves és idősebb nőre 166 élveszületett gyermek jutott, 6-tal kevesebb, mint 10 évvel korábban. Változás történt az anyák családi állapotában is, a hajadon, elvált és házas családi állapotú nőknél magasabb, az özvegyeknél alacsonyabb volt a termékenység szintje. 4

A szülő nők életkora A családalapítási szokásokat hosszú időszakon keresztül a fiatalkori házasságkötés és a fiatalon vállalt anyaság jellemezte. Ritkán fordult elő akaratlagos gyermektelenség. Az utóbbi évtizedekben ezen a téren alapvető változások történtek. Növekedett a nők iskolázottsága, egyre jobban kitolódott a szülési kor, a családdal, gyermekvállalással kapcsolatos felfogás megváltozott. Mindez a termékenység csökkenéséhez vezetett. Az 1980-as évek elejéig hazánkban elsősorban a 30 év feletti nők termékenysége csökkent. A 15 19 éveseknél nőtt, a 20 24 éveseknél és a 25 29 éves korosztálynál érdemben nem változott a szülési gyakoriság (ezer nőre jutó élveszületések száma). Ez a tendencia érvényesült a megyében is. A legtöbb szülő nő az anyák négytizede továbbra is 20 24 éves volt. A 30 év felettiek szülési hajlandósága visszaesett. Az 1980-as évek elejétől megváltozott a helyzet. Csökkenni kezdett a 20 évesnél fiatalabbak gyermekvállalási hajlandósága. Az előző évtizedekben legnagyobb termékenységű korosztály, a 20 24 évesek szülési gyakorisága 1990-ig közel változatlan maradt, ezt követően jelentősen mérséklődött, részarányuk a szülő nők között 2012-re 23%-ra csökkent. A szülő nők legnagyobb része 25 25%-a már a 25 29, illetve 30 34 éves korosztályból került ki. A szülési kor folyamatos kitolódását mutatja, hogy 2012-ben a szülő nők 39%-a 29 évesnél idősebb volt. 6. tábla Az élveszületések megoszlása a szülő nők életkora szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (százalék) Év 14 15 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 éves összesen Borsod-Abaúj-Zemplén 1970 0,2 16,2 38,9 25,5 12,9 5,3 1,3 100,0 1975 0,3 16,4 41,8 24,9 11,6 3,9 1,2 100,0 1980 0,4 17,2 42,5 27,4 8,8 3,0 0,8 100,0 1985 0,3 16,9 38,2 28,6 12,2 3,2 0,7 100,0 1990 0,3 15,5 38,9 27,6 12,2 4,7 0,8 100,0 1995 0,3 15,3 35,9 29,4 12,9 5,2 1,1 100,0 2000 0,2 12,3 31,1 33,0 16,1 6,0 1,4 100,0 2005 0,4 13,5 22,7 33,4 20,8 7,5 1,7 100,0 2010 0,3 13,8 21,6 26,8 24,8 10,8 1,9 100,0 2011 0,2 14,1 22,0 25,0 24,8 11,5 2,3 100,0 2012 0,3 13,5 22,6 25,0 24,9 11,4 2,3 100,0 Magyarország 1970 0,1 14,9 41,1 26,7 11,8 4,4 1,1 100,0 1975 0,1 14,4 42,6 26,9 11,7 3,6 0,8 100,0 1980 0,2 14,3 41,1 29,9 10,5 3,3 0,7 100,0 1985 0,2 13,6 36,6 30,4 14,6 4,0 0,7 100,0 1990 0,2 12,1 39,4 27,9 13,9 5,6 0,9 100,0 1995 0,2 11,4 35,6 32,5 13,4 5,6 1,4 100,0 2000 0,1 7,9 29,0 36,6 19,0 6,1 1,4 100,0 2005 0,1 6,3 17,2 37,2 28,0 9,6 1,6 100,0 2010 0,1 5,8 14,0 27,8 34,9 14,9 2,6 100,0 2011 0,1 5,8 13,9 26,5 34,2 16,7 2,9 100,0 2012 0,1 6,0 14,1 25,9 32,9 17,9 3,0 100,0 Figyelmet érdemel, hogy a megyében a szülő nők között az országosnál magasabb a 25 év alattiak, és alacsonyabb az ennél idősebbek aránya. A korosztályos termékenységi arányszámok idősorai tükrözik a szülési gyakoriság változását. Borsod-Abaúj-Zemplénben 1980 és 2012 között a 20 év alatti nők termékenysége majdnem a felére, a 20 24 éveseké ennél nagyobb arányban, 39%-ra csökkent. Annak ellenére, hogy az utóbbi években a 25 29 éveseknél a legmagasabb a szülések gyakorisága 2012-ben 83 ezrelék, termékenységük fokozatosan mérséklődött (országosan a 30 34 éves korcsoportba tartozó nők között legmagasabb a szülésgyakoriság). Az előbbiekkel ellentétben a 30 34 évesek 5

termékenysége 1980-hoz képest több mint kilenctizeddel, a 35 39 éveseké 2,3-szeresére emelkedett. Mindez nem tudja kiegyenlíteni a fiatalabb generációk termékenységének csökkenését. Országosan a termékenység a fiatalabb nőknél alacsonyabb, mint a megyében: 2012-ben a 15 19 éveseknél fele, a 20 24 éves korosztályban 62%-a volt a megyeinek. A 30 évnél idősebb korosztályokban már fordított a helyzet, országosan magasabb a termékenység szintje. A szülőképes korosztály egészét tekintve Borsod-Abaúj-Zemplénben magasabb a szülések gyakorisága: 2012-ben ezer 15 49 éves nőre 42,5 élveszületés jutott, míg országosan 38,7. 7. tábla Az ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületés Év Ezer 15 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 49 15 49 éves nőre jutó élveszületés Borsod-Abaúj-Zemplén 1960* 66,6 180,5 124,1 66,7 32,9 4,8 73,8 1965 51,7 170,9 112,1 56,6 23,3 4,2 63,3 1970* 61,5 185,3 117,4 58,6 23,7 3,0 64,0 1975 78,3 203,0 136,5 63,1 20,7 3,1 74,6 1980 78,0 173,2 104,8 39,7 13,7 1,7 61,8 1985 66,8 174,4 106,1 42,2 13,0 1,4 56,9 1990 57,6 173,8 125,6 46,6 16,8 1,8 57,9 1991 54,7 176,9 126,0 51,1 17,2 2,0 58,2 1995 49,2 125,8 118,7 53,7 18,0 2,0 51,6 2000 41,3 92,4 106,8 58,8 22,2 2,1 46,4 2005 40,4 68,6 96,2 64,2 23,3 2,5 42,6 2010 40,4 62,6 82,7 72,4 31,9 2,8 42,0 2011 41,7 63,6 75,6 73,9 32,9 3,4 41,8 2012 40,7 67,6 83,3 75,8 31,0 3,4 42,5 Magyarország 1960 52,5 159,2 105,6 52,9 25,0 3,6 58,9 1965 41,9 147,9 100,6 47,8 18,2 3,0 53,2 1970 50,0 159,3 110,3 51,4 18,4 2,2 56,6 1975 72,1 183,5 133,8 62,0 20,2 2,2 72,8 1980 68,0 158,6 100,0 40,9 13,7 1,5 57,6 1985 51,5 152,5 102,9 43,0 13,6 1,4 50,9 1990 39,5 147,2 115,4 46,6 16,4 1,6 49,4 1995 31,4 103,9 108,6 49,8 16,9 1,9 43,3 2000 24,4 69,6 93,1 55,3 19,8 1,7 38,7 2005 20,0 50,0 89,2 72,1 27,3 2,3 39,8 2010 17,9 40,1 73,9 77,0 35,4 3,6 37,9 2011 18,0 39,0 69,9 76,3 37,1 3,9 37,1 2012 19,2 41,9 77,9 81,5 39,3 4,1 38,7 * A népszámlálás korcsoportos adataival számolva. 6

Az élveszületési sorrend Az év folyamán született gyermekek sorrend szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a gyermekek milyen hányada született első, második, harmadik, stb. gyermekként. Ennek értéke azt fejezi ki, hogy átlagosan hányadik gyermeküket hozzák világra az anyák. Az első és másodszülöttek dominanciája hosszú ideje jellemzi a magyar termékenységi viszonyokat. A gyermekek legnagyobb hányada első vagy másodszülöttként látja meg a napvilágot, az élveszületési átlag azonban már a hetvenes években kettő alá süllyedt (országosan 2012-ben 1,91 volt). Borsod-Abaúj-Zemplénben az 1990-es évektől új jelenség figyelhető meg: a termékenység mérséklődésével a születési sorrend átlaga emelkedni kezdett. A fiatalok termékenységének visszaesése következtében csökkent az első és a másodszülöttek aránya, ezzel nagyobb súlyt adva a magasabb sorszámú születéseknek, megemelve a születési sorrend átlagát. Az élveszületési sorrend átlaga a 1990. évi 2,01-ről 2012-re 2,22-re nőtt. Az első- és másodszülöttek aránya Borsod-Abaúj-Zemplénben az országos átlagnál alacsonyabb, míg a nagyobb születési sorszámú gyermekeké magasabb. A szülő nők családi állapota Az 1970-es években még általános gyakorlat volt, hogy az anyák döntő többsége fiatal korban történt házasságkötés után, 20 24 éves korában hozta világra első gyermekét. A házasságon kívüli gyermekvállalás ritkán fordult elő. Az utóbbi időszak változásai közé tartozik a házasságon kívüli születések arányának emelkedése. A születésszám jelentős csökkenése ellenére nőtt a házasságon kívüli születések száma. Hazánkban 2012-ben már a gyermekek 44,5%-a házasságon kívül született. 2012-ben Borsod-Abaúj-Zemplénben a gyermekek 58%-a házasságon kívül született. Legszembetűnőbb a hajadonok gyermekvállalásának növekedése, míg 1990-ben a gyermekek 11%-át hajadonok hozták világra, addig 2012-ben 53%-át. 8. tábla A szülő nők megoszlása családi állapot szerint (százalék) Év Hajadon Házas Özvegy Elvált* Összesen Borsod-Abaúj-Zemplén 1970 6,3 92,8 0,2 0,7 100,0 1980 7,4 91,3 0,2 1,2 100,0 1990 10,9 86,6 0,5 2,0 100,0 2000 26,0 69,3 0,7 3,9 100,0 2010 46,8 48,2 0,4 4,5 100,0 2011 49,8 44,9 0,5 4,8 100,0 2012 52,9 42,2 0,4 4,5 100,0 Magyarország 1970 4,5 94,6 0,2 0,7 100,0 1980 5,4 92,9 0,3 1,5 100,0 1990 9,7 86,9 0,4 3,0 100,0 2000 24,5 71,0 0,4 4,2 100,0 2010 35,7 59,2 0,3 4,8 100,0 2011 37,3 57,7 0,3 4,6 100,0 2012 39,6 55,5 0,3 4,7 100,0 * Az ismeretlenek adataival együtt. 7

A szülő nők iskolai végzettsége Az utóbbi évtizedekben Magyarországon a lakosság iskolázottsági szintje számottevően javult. Általános jelenség, hogy az iskolázottság növekedése a termékenység csökkenésének irányába hat. A tanulási időszak meghosszabbodása miatt a fiatalok később önállósulnak, a házasság és a családalapítás ideje kitolódik. Az objektív feltételek változása mellett a társadalmi normák és elvárások is átalakultak, ami kihat az életmódra. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az első gyermek születésének időpontja a korábbi évek gyakorlatához képest későbbre tolódik, így a nagyobb születésszámú gyermek világrajövetelének esélye csökken. Különböző ismérvek alapján vizsgálva a születések számát, az országos és megyei adatokat összevetve a legszembetűnőbb különbségeket az iskolázottság tekintetében tapasztalhatjuk. A szülő nők között az országosnál kisebb a megyében a magasabban iskolázottak aránya. Míg Borsod-Abaúj-Zemplénben 2012-ben a szülő nők 21%-a volt felsőfokú végzettségű, addig országosan 34%-a. A gimnáziumi, illetve szakközépiskolai érettségivel rendelkezők hányada 24% a megyébe, országosan 31%. A nyolc osztálynál kevesebbet végzett szülő anyák aránya 8,3%, közel négyszerese az országosnak. Hasonló a helyzet a nyolc általánost végzetteknél: a megyében (34%) hányaduk 1,8-szerese a hazai átlagnak. (Meg kell jegyezni, hogy a 2011. évi népszámlálás adatai szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben összességében a nők iskolázottsági szintje is alacsonyabb az országosnál.) Év Kevesebb mint 8 általános iskola A szülő nők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általános iskola Szakmunkás, ill. szakiskola Gimnázium, ill. szakközépiskolai érettségi Borsod-Abaúj-Zemplén Felsőfokú végzettség Ismeretlen 9. tábla (százalék) Összesen 1971 22,8 48,5 6,1 19,3 3,3 0,0 100,0 1975 15,9 45,8 9,5 24,4 4,3 100,0 1980 13,1 36,2 14,4 29,7 6,5 0,0 100,0 1985 10,8 31,3 19,7 30,2 8,0 100,0 1990 10,2 29,5 22,5 28,9 9,0 100,0 1995 11,9 31,4 23,0 25,2 8,4 0,0 100,0 2000 12,0 32,7 21,5 24,0 9,7 0,0 100,0 2010 8,9 31,4 13,6 25,5 20,2 0,4 100,0 2011 8,0 32,6 13,0 25,4 20,5 0,5 100,0 2012 8,3 33,9 12,3 24,2 20,6 0,7 100,0 Magyarország 1971 16,0 50,3 7,4 21,5 4,7 0,0 100,0 1975 9,7 47,5 11,4 25,9 5,6 0,0 100,0 1980 7,0 38,6 15,3 30,2 9,0 0,0 100,0 1985 5,8 31,3 19,9 31,7 11,3 0,0 100,0 1990 4,8 28,9 22,4 31,8 12,1 0,0 100,0 1995 4,9 27,0 25,2 30,7 12,1 0,1 100,0 2000 4,6 23,9 24,6 31,6 15,1 0,2 100,0 2010 2,4 17,4 14,2 31,8 33,5 0,8 100,0 2011 2,3 17,8 13,6 31,3 33,8 1,1 100,0 2012 2,2 18,5 13,2 31,3 33,8 0,9 100,0 A szülő nők gazdasági aktivitása Az elmúlt évtizedekben átalakult a gazdaság és ezzel együtt a foglalkoztatás szerkezete. Jelenleg a magyar társadalmat nemzetközi összehasonlításban alacsony foglalkoztatottsági szint jellemzi. 8

Borsod-Abaúj-Zemplénben a foglalkoztatott anyák aránya 2012-ban 41% volt, 25 százalékponttal alacsonyabb, mint országosan. A megyében az országos átlaghoz képest magasabb a munkanélküli, az inaktív, valamint az eltartott szülő nők aránya. Terhességmegszakítások Magyarországon a terhességmegszakítások száma 2001 és 2012 között szinte folyamatosan visszaesett. Borsod-Abaúj-Zemplénben ingadozásokkal tarkítva csökkenő tendenciát mutat, 2001 óta minden évben 5 ezer alatt alakult. A megyében 2001 és 2012 között számuk 2003-ban volt a legmagasabb, 4806 és 2011-ben a legalacsonyabb, 3076. A száz élveszületésre jutó terhességmegszakítások száma 50 feletti 2010-ig, 2011-ben és 2012-ben már 50 alatti volt. 2012-ben a megyében 3100 művi vetélést hajtottak végre, amelyek 22%-a a 20 24 éves, 21%-a a 25 29 éves, valamint 20%-a a 30 34 éves nőknél történt. Halálozás Korunkban az életmód, az egészségügyi ellátás minősége és a környezeti ártalmak határozzák meg döntően a halandóság szintjét. Borsod-Abaúj-Zemplénben a halálozások száma az 1980-as évektől tartósan 10 ezer felett alakult (1993-ban és 1994-ben meghaladta a 11 ezret), majd 2008-tól 10 ezer alatti volt, igaz a népesség száma is folyamatosan csökkent. 10. tábla A halálozások száma, halálozások ezer lakosra jutó száma Halálozások száma Borsod-Abaúj- Halálozások ezer lakosra jutó száma Év Borsod-Abaúj- Zemplén az Borsod-Abaúj- Ország Zemplén ország %-ában Zemplén Ország 1965 7 123 108 119 6,6 9,4 10,7 1970 7 745 120 197 6,4 10,0 11,6 1980 9 787 145 355 6,7 12,1 13,6 1990 10 480 145 660 7,2 13,8 14,0 2001 9 790 132 183 7,4 13,0 13,0 2002 9 907 132 833 7,5 13,3 13,1 2003 10 243 135 823 7,5 13,8 13,4 2004 10 267 132 492 7,7 14,0 13,1 2005 10 367 135 732 7,6 14,2 13,5 2006 9 939 131 603 7,6 13,8 13,1 2007 10 049 132 938 7,6 14,1 13,2 2008 9 699 130 027 7,5 13,7 13,0 2009 9 682 130 414 7,4 13,9 13,0 2010 9 877 130 456 7,6 14,3 13,0 2011 9 518 128 795 7,4 14,0 12,9 2012 9 625 129 440 7,4 14,0 13,0 2013 + 9 700 126 800 7,6 14,3 12,8 + Előzetes adat A kilencvenes évek első felében Borsod-Abaúj-Zemplénben a halálozások ezer lakosra jutó száma több éven keresztül 14 ezreléknél magasabban alakult. A mélypontot jelentő 1993-as évben 14,9; 1994-ben 14,5 volt a nyers halálozási arányszám, majd 1995-től kezdve a mutató értéke 14 ezrelék alatt maradt. A legkedvezőbb (13 ezrelék) 2001-ben volt a halandóság mértéke, majd ezt követően újra emelkedésnek indult, 2013-ban előzetes adatok alapján 14,3 ezrelék. Az elmúlt évtizedekben országosan a halálozási arányszám alacsonyabb volt, mint a megyében. A születéskor várható átlagos élettartam fokozatosan emelkedett. Borsod-Abaúj-Zemplénben egy 2012-ben született kislány várhatóan 76,76 év, fiú társa 68,95 év átlagos élettartamra számíthat. A javuló adatok ellenére is a megyék között mindkét nem esetében a legkedvezőtlenebb ez a mutató. 9

Születéskor várható átlagos élettartam, 2012 2. ábra 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Év 76,10 76,46 76,76 78,38 63,38 65,13 66,59 68,15 68,95 71,45 72,72 73,71 1990 2001 2012 1990 2001 2012 férfi nő Borsod-Abaúj-Zemplén Ország összesen Csecsemőkorban napjainkban lényegesen kevesebben halnak meg, mint a korábbi évtizedekben. Az ezredfordulót követő években a csecsemőhalálozások száma Borsod-Abaúj- Zemplénben 43 83 között változott. Előzetes adatok alapján 2013-ban 72 egy éven aluli gyermek halt meg. 2012-ben Magyarországon a halálozások 50%-át a keringési rendszer, 26%-át a daganatok, 5,3%-át az emésztőrendszer, 5,2%-át a légzőrendszer, valamint 5%-át külső okok okozták. Borsod-Abaúj-Zemplénben az országossal egyező a keringési rendszer következtében meghaltak aránya, alacsonyabb a daganatok, magasabb az emésztő- és a légzőrendszer ben, valamint külső okok miatt meghaltak hányada. Területi egység Fertőző és élősdiek okozta betegségek A meghaltak aránya haláloki főcsoport szerint, 2012 Daganatok A keringési rendszer A légzőrendszer Az emésztőrendszer A morbiditás és mortalitás külső okai 11. tábla (százalék) Összesen Egyéb halálokok Borsod-Abaúj- Zemplén 0,6 23,6 49,6 7,1 5,7 5,4 8,0 100,0 Ország 0,7 26,1 49,6 5,2 5,3 5,0 8,0 100,0 A megyében a nőknél jóval több a keringési rendszer nek következtében meghaltak részaránya, viszont a kiemelt leggyakoribb haláloki főcsoportnál a férfiak vezetnek. (3. ábra) 10

A halálozások megoszlása a leggyakoribb haláloki főcsoportok szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben, 2012 3. ábra Emésztőrendszer 6,7% A többi együtt 14,4% Férfi Keringési rendszer 44,0% Emésztőrendszer 4,6% A többi együtt 13,6% Nő Légzőrendszer 7,6% Légzőrendszer 6,6% Daganatok 27,3% Daganatok 20,0% Keringési rendszer 55,2% Házasságkötés A házasságkötés 1 a családalapítás legáltalánosabb formája és közvetve hatással van a születések alakulására is. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2001 és 2012 között ingadozásokkal tarkítva csökkent a házasságkötések száma. 2012-ben 2186 (férfi és nő alkotta) pár mondta ki a boldogító igent az anyakönyvvezető előtt, 28%-kal kevesebb, mint tizenegy évvel korábban. (Országosan a házasságkötések tendenciája a megyéhez hasonlóan alakult.) A megyében a vizsgált időintervallumban három évben nőtt a házasságkötések száma az azt megelőző évhez képest: először 2002-ben (4,4%-kal), majd 2005-ben (2,9%-kal) és 2012-ben (4,7%-kal). 2001-től 2012-ig a legtöbb, 3164 pár 2002-ben járult az anyakönyvvezető elé, a legkevesebb, 2087 pár 2011-ben. Ezer lakosra 2001-ben 4 házasságkötés jutott, ami a házasságkötések számának a népességnél nagyobb arányú csökkenése következtében 2012-ben 3 ezrelékre esett vissza. 4. ábra A házasságkötések és a válások alakulása Borsod-Abaúj-Zemplénben 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 Házasságkötés Válás 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013+ + Előzetes adat 1 2009. július 1-jén lépett hatályba a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló 2009. évi XXIX. törvény, amely szabályozza az azonos nemű személyek közötti kapcsolat létesítését, megszűnését. 11

2001-ben Borsod-Abaúj-Zemplénben a legnagyobb arányban (39%) és számban (1176) is a 20 24 éves korcsoportba tartozó nők kötöttek házasságot, ez 2012-ben eltolódott a 25 29 éves korcsoport felé (36%). A férfiaknál 2001-ben a 25 29 éves korcsoportba tartozók kötöttek házasságok leginkább, 36%-ban, ez 2012-ben eltolódott a 30 39 éves korcsoport irányába (45%). Válás A megyében 2012-ben 1512 házaspár vált el, a 2001. évinél 9,3%-kal kevesebb. 2001 és 2012 között a legtöbb válás 2007-ben (1933 eset), a legkevesebb 2012-ben (1512 eset) volt. (A megyei adatokhoz hasonlóan alakultak az országosak is.) A válásoknak az utóbbi néhány évre jellemző csökkenő iránya kedvező jelenség, bár ennél a megállapításnál figyelembe kell venni, hogy azok határozottan kevesebb házasságban élő párra vonatkoznak. Nincs jelentős eltérés a férfi és a nő leggyakoribb válási életkora között, mindkét nem többsége a 30 39 éves korcsoportba tartozott, amikor felbontották a házasságot. Ez a vizsgált évek mindegyikére elmondható. Mind a megyében, mind országosan az ezer lakosra jutó válások száma 2 körüli volt 2001-ben és 2012-ben is. Borsod-Abaúj-Zemplénben ezer házasságkötésre 2001-ben 550 válás jutott, 2012-ben 692. Belföldi vándorlás Borsod-Abaúj-Zemplén népességét a természetes fogyás mellett jelentős vándorlási veszteség is csökkenti, azaz többen költöznek el a megyéből, mint ahányan idejönnek. Ez a tendencia már évtizedek óta megfigyelhető. A legnagyobb elvándorlási hullám 1980-1989 között zajlott le, amikor a vándorlási veszteség elérte az 56 ezer főt. A kilencvenes években kisebb mértékű volt az elvándorlásból adódó népességcsökkenés. A megyében 2012-ben 3414 fős országosan a legnagyobb belföldi vándorlási különbözetet regisztráltak, amelynek mértéke 34%-kal meghaladta a 2001. évit. A vizsgált időszakban minden évben 2000 főt meghaladó negatív vándorlási egyenleg volt jellemző, aminek következtében az ezredforduló óta összességében 52,4 ezer fővel fogyott a megye lakossága. 5. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye belföldi vándorlási különbözete Fő -2 000-2 500-2 550-2 691-3 000-3 500-4 000-4 500-3 928-3 617-3 383-3 687-3 414-3 900-5 000-5 500-6 000-5 090-5 775-5 043-6 500-7 000-6 631-6 626 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év+ + Előzetes adat 12

A 2001 és 2012 közötti időszakban a belföldi lakóhely-változások következtében ezer lakosra évente átlagosan 6,1 fős belföldi vándorlási veszteség keletkezett a megyében. 2012-ben ezer lakosra 5 fős vándorlási veszteséget tartottak nyilván. Az elvándorlók számának 2007-től javuló tendenciája 2013-ban (az előzetes adatok alapján) megtörni látszik. Borsod-Abaúj-Zemplénből másik megyébe, illetve Budapestre 13,7 ezer fő vándorolt el 2012-ben, 35%-uk a fővárosba, 12%-uk Pest, 9,2%-uk Heves megyébe. Megyén belül 22,2 ezren vándoroltak, leginkább községekből városokba. Borsod-Abaúj-Zemplénbe másik megyéből, illetve Budapestről irányuló belföldi vándorlás következtében 10,3 ezren érkeztek, 31%-uk a fővárosból, egyaránt 12%-uk Heves megyéből és Szabolcs-Szatmár-Beregből. 12. tábla Belföldi vándorlás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében életkor szerint, 2012 Korcsoport, év Állandó Ideiglenes 2 oda- el- oda- el- vándorlás Vándorlási különbözet 0 14 3 135 3 535 3 636 4 093-857 15 39 6 156 7 424 11 236 11 816-1 848 40 59 2 048 2 432 3 269 3 304-419 60 X 1 427 1 646 1 600 1 671-290 Összesen 12 766 15 037 19 741 20 884-3 414 Borsod-Abaúj-Zemplénben 2012-ben minden vizsgált korcsoportban negatív a vándorlási egyenleg. Különösen a fiatalabb korosztályokban több az elköltözők száma, mint az ideköltözőké. 2 A vonatkozó 1992. évi LXVI. törvény szerint az ideiglenes vándorlások számába azok is beleértendők, akik bizonyos időtartam után nem hosszabbítják meg tartózkodási helyüket és emiatt azt automatikusan törlik. Ez az időtartam 2006-ban kettőről öt évre módosult. 13