Közlemények a budapesti agglomerációról 15.

Átírás

1 Közlemények a budapesti agglomerációról 15. Gyermekvállalás a budapesti agglomerációban KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

2 Központi Statisztikai Hivatal GYERMEKVÁLLALÁS A BUDAPESTI BAN Budapest, 2011

3 Központi Statisztikai Hivatal, 2011 ISSN X ISBN (nyomdai) ISBN (internet) Felelős szerkesztő: Szabó István További információ: Vida Judit Telefon: (+36-1) Internet: (+36-1) (telefon) (+36-1) (fax) Borítóterv:.Vargas Print Stúdió Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

4 Tartalom Bevezetés... 5 Lakónépesség, természetes népmozgalom... 6 Élveszületések, termékenység... 6 A szülő nők demográfiai jellemzői... 9 Az anyák kora... 9 Születések az anya családi állapota szerint A szülő nők iskolázottsága Élveszületési sorrend A szülések közötti időtartam Terhességmegszakítások Összefoglalás TÁBLÁZATOK Az élveszületések száma Teljes termékenységi arányszám, egy nőre Az élveszületések megoszlása az anyák életkora szerint Az élveszületések megoszlása az élveszületési sorrend szerint Az élveszületések megoszlása születések közötti időtartam szerint A terhességmegszakítások száma A tehességmegszakításon átesett nők megoszlása családi állapot szerint A terhességmegszakításon átesett nők megoszlása az életben lévő gyermekek száma szerint.. 29 A terhességmegszakítások közül az első terhességek aránya TÉRKÉPEK A szülőképes korú nők aránya a női népességen belül, január Ezer éves nőre jutó élveszületések száma, Teljes termékenységi arányszám, egy nőre, Házasságból született gyermekek aránya, FÜGGELÉK MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

5

6 Bevezetés Magyarország népességszáma 1981 óta csökken, és augusztus végén az ország becsült lakónépessége már nem érte el a tízmillió főt. A népességfogyás legfőbb oka a várható élettartam növekedése mellett az alacsony születésszám: az élveszületések száma három évtizede nem éri el a halálozásokét, annak ellenére, hogy az 1990-es évek közepétől a halálozások száma és aránya mérsékelten csökken. Az 1970-es évtized közepére jellemző évi ezer újszülöttel szemben az 1980-as évtizedben 131 ezer, az 1990-es években 112 ezer, az ezredforduló óta ezer csecsemő született évente volt az első év, amikor az újszülöttek száma nem érte el a százezret, és annak ellenére, hogy a születések számának visszaesése az utóbbi években mérséklődött, azóta valamennyi évben százezer gyermeknél kevesebb jön világra. A születések számának alakulására jelentősen hat az a tény, hogy a nők egyre későbbi életkorban hozzák világra az első gyermeküket, és egyre ritkábban vállalják a következő gyermekek megszületésével járó terheket. Az együttélési formák változása, a házasságon kívüli együttélés elfogadottabbá válása szintén kedvezőtlenül hat a születések számára: a házasságban élő nők gyermekvállalási gyakorisága jóval magasabb a nem házas nőkének. A születési mozgalom visszaesése nem egyformán jellemző az ország valamennyi térségére. Jelen kiadványunkban Budapest és az agglomerációs övezetét alkotó településegyüttes gyermekvállalási jellemzőit foglaljuk össze, az 1990-es évtizedtől napjainkig, a jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján. Speciális termékenységi arányszámok vizsgálatára, a gyermekvállalási hajlandóság társadalmi, gazdasági összefüggéseinek feltárására a évi népszámlálási adatok alapján lesz majd lehetőségünk. *** A budapesti agglomeráció közigazgatási térképe január 1. Pilisszentlászló Kisoroszi Dunabogdány Vác Visegrád Tahitótfalu Leányfalu SződligetCsörög Pilisszentkereszt Vácrátót Pócsmegyer Sződ Szentendre Göd Pilisszántó Őrbottyán Pilisjászfalu Szigetmonostor Pomáz Csomád Erdőkertes Csobánka Piliscsaba Dunakeszi Veresegyház Tinnye Pilisvörösvár Budakalász Pilisborosjenő Fót Szada Perbál Pilisszentiván Üröm Mogyoród Gödöllő Nagykovácsi Solymár Tök Kerepes Budajenő Remeteszőlős Csömör Zsámbék Telki Kistarcsa Isaszeg Páty Budakeszi Nagytarcsa Herceghalom Budapest Pécel Biatorbágy Budaörs Törökbálint Ecser Maglód Pusztazámor Sóskút Diósd Gyömrő Vecsés Érd Üllő Tárnok Gyál Halásztelek Dunaharaszti Felsőpakony Tököl Szigetszentmiklós Százhalombatta Taksony Alsónémedi Szigethalom Ócsa Dunavarsány Majosháza Délegyháza Település jogállása: község nagyközség város megyei jogú város 5

7 Lakónépesség, természetes népmozgalom A budapesti agglomerációban 2010 elején 2 millió 529 ezer ember élt, az ország népességének mintegy negyede. Ezen belül a fővárosnak 1 millió 722 ezer, az agglomerációs övezetnek közel 808 ezer lakosa volt. Az 1990 óta eltelt időszakban az agglomeráció népessége összességében 2%-kal csökkent, azonban Budapesten és az övezetét alkotó gyűrűben egymástól eltérő demográfiai folyamatok zajlottak: Budapesten a korábbi évtizedekben kezdődött természetes népességfogyáshoz 1990 és 2006 között vándorlási veszteség is járult, az agglomerációs övezetben pedig egy mérsékeltebb természetes fogyáshoz folyamatosan bevándorlási többlet adódott. E tényezők együttes hatásaként Budapest lélekszáma 2006-ig gyorsuló ütemben csökkent, az ezt követő években stagnált, míg az övezet népessége folyamatosan gyarapodott. 1. ábra A lakónépesség számának változása, 1990=100 % Budapest Agglomerációs övezet Agglomeráció együtt A belföldi vándorlások hatását figyelmen kívül hagyva a természetes népességfogyás az agglomerációban megközelítette a 190 ezer főt, melynek túlnyomó hányada Budapesten következett be. Élveszületések, termékenység Budapesten a vizsgált időszak valamennyi évében kevesebb születés történt, mint ahányan meghaltak, az agglomerációs övezetben viszont 2004-től már fordulat következett be: a születések száma meghaladta a halálozásokét. Az országban tapasztalható folyamatokhoz hasonlóan az agglomerációban is az es évtized vége jelentette a természetes népmozgalomból adódó népességfogyás mélypontját: 1999-ben Budapesten , az övezetben 1353 újszülöttel kevesebb jött világra, mint ahányan meghaltak. 6

8 Ezrelék A természetes népességváltozás ezer lakosra jutó száma 2. ábra Budapest Agglomerációs övezet Agglomeráció együtt Az agglomerációban 1990 és 2009 között évente gyermek született. A legtöbben 1991-ben születtek, majd évről évre egyre kevesebb újszülött látott napvilágot a mélypontot jelentő évig. Az ezt követő időszakban bekövetkező fokozatos növekedés eredményeként 2008-ban megközelítve az évi szintet már több mint 26 ezer csecsemő született, majd 2009-ben a növekedés megtorpant. Az agglomeráción belül Budapesten és az övezetben eltérő mértékű, illetve esetenként eltérő irányú volt a születésszám alakulása. Budapesten az ezredforduló óta tartó emelkedés ellenére sem éri el a születések száma az évi szintet, az agglomerációs térségben viszont napjainkban már harmadával több gyermek születik, mint 20 évvel ezelőtt. Az élveszületések számának változása 1990= ábra % Budapest Agglomerációs övezet Agglomeráció együtt A nyers élveszületési arányszám, azaz a születések népességre vetített hányada nem mutatja a szülési hajlandóság egyértelmű emelkedését: az ezer lakosra jutó születések száma Budapesten az utóbbi 3 4 évben kedvezőbb az évinél, ugyanakkor az övezetben annak ellenére, hogy a mutató értéke folyamatosan meghaladja a fővárosét nem éri el a húsz évvel ezelőtti szintet. 7

9 Ezrelék Ezer lakosra jutó élveszületés 4. ábra Budapest Agglomerációs övezet Agglomeráció együtt A születések számát a szülőképes korú nők száma és aránya is befolyásolja. Az agglomeráció egészét tekintve a éves nők száma folyamatosan csökken: 1990-ben 659 ezer, 2009-ben 31 ezerrel kevesebb, 628 ezer éves nő élt a térségben. A csökkenést a Budapesten élő produktív korú nők számának jelentős, 86 ezer fős visszaesése okozta, miközben az agglomerációs övezetben 55 ezerrel nőtt a szülőképes korú nők száma. Budapesten a fiatalabb, éves, valamint az idősebb, éves nők száma csökkent jelentősen, miközben a legtermékenyebb, éves korosztály száma 20 ezer fővel emelkedett. Az agglomeráció egészét tekintve a éves nők aránya az 1990-es évek közepén volt a legmagasabb, 49,4 százalék, majd az ezt követő tíz évben mérséklődött, és 2009-ben már nem érte el a 47%-ot. E korosztályon belül a vizsgált időszak egészében a évesek aránya 41%-ról 53%-ra emelkedett. 5. ábra A éves női népesség megoszlása korcsoportonként 100% 80% 60% 40% 20% 0% Budapest Agglomerációs Agglomeráció együtt övezet Korcsoport, év: A születések számának a szülőképes korú női népességhez viszonyított aránya az általános termékenységi arányszám. A szülőképes korú nők termékenysége mind Budapesten, mind az agglomerációs övezetben követi a teljes népességre vetített születésszám hullámzását: az 1990-es évtized elejétől fokozatosan csökkent az általános termékenységi arányszám, majd az es mélypont után egyre kedvezőbb volt a 8

10 mutató értéke. Budapesten 2005 után a termékenység meghaladta az 1990-es évtized elején tapasztalható értéket is, az övezetben megközelítette azt. Ezer szülőképes korú nőre jutó élveszületés 6. ábra Ezrelék Budapest Agglomerációs övezet Agglomeráció együtt A évi termékenységi szint mellett száz nő 121 gyermeket hozna világra élete folyamán, azaz a teljes termékenységi arányszáma 1,21 volt. A mutató értéke már 1990-ben sem érte el a népességszám szinten tartásához szükséges 2,1-et az agglomeráció egészét tekintve 1,54 volt a termékenységi arány, és a csökkenő születésszám következtében 2000-re a mutató értéke 1,12-re esett vissza ben azonban mind Budapesten, mind az agglomerációs övezetben mérsékelt javulás következett be. 1. tábla Teljes termékenységi arányszám (egy nőre) Terület Budapest 1,47 1,04 1,14 Agglomerációs övezet 1,80 1,32 1,39 ÖSSZESEN 1,54 1,12 1,21 Az anyák kora A szülő nők demográfiai jellemzői A születések számának alakulására jelentősen hat az az évtizedek óta tartó folyamat, hogy a nők egyre későbbi életkorban vállalnak gyermeket. Míg a nyolcvanas években a évesek domináltak a gyermeket vállaló nők között, 2009-ben a gyermekek négytizedét a éves anyák hozták a világra. 9

11 Az élveszületések megoszlása az anya korcsoportja szerint 2. tábla (%) Terület Összesen éves 1990 Budapest 8,2 33,9 30,6 17,5 8,4 1,3 100,0 Agglomerációs övezet 11,5 39,6 27,5 13,9 6,3 1,2 100,0 ÖSSZESEN 9,0 35,4 29,8 16,6 7,9 1,3 100, Budapest 3,6 19,4 39,7 27,6 8,0 1,7 100,0 Agglomerációs övezet 5,2 23,8 38,5 24,3 6,7 1,6 100,0 ÖSSZESEN 4,1 20,8 39,3 26,5 7,6 1,7 100, Budapest 2,0 7,9 26,1 43,3 17,5 3,2 100,0 Agglomerációs övezet 2,4 8,9 26,9 41,9 17,4 2,6 100,0 ÖSSZESEN 2,1 8,2 26,4 42,8 17,5 3,0 100,0 Az anyák korösszetétel-változásának hatására a szülő nők átlagos életkora az agglomerációban az elmúlt húsz év alatt 26,1 évről 30,7 évre emelkedett. Budapesten a korábbi évtizedekben magasabb volt a szülő nők átlagos életkora, mint az övezetéhez tartozó településeken, azonban 2009-re a két érték kiegyenlítődött. Az egyre későbbi életkorokban vállalt gyermekek arányának növekedésére jelentősen hat az a tény, hogy már az első gyermeküket is egyre később hozzák világra az édesanyák. Míg 1990-ben átlagosan 23,8 éves korukban vállalták az első gyermeküket, 2009-ben 5 és fél évvel később. Az anyák átlagos életkora az első gyermek születésekor családi állapot szerint Terület Házas Nem házas Összesen 1990 Budapest 24,4 23,3 24,2 Agglomerációs övezet 22,7 21,0 22,4 ÖSSZESEN 24,0 22,8 23, Budapest 27,2 25,4 26,6 Agglomerációs övezet 26,1 24,0 25,3 ÖSSZESEN 26,9 25,0 26, Budapest 30,1 28,9 29,6 Agglomerációs övezet 29,5 27,6 28,8 ÖSSZESEN 29,9 28,5 29,3 3. tábla Év Születések az anya családi állapota szerint A párkapcsolatok egyre nagyobb hányada élettársi kapcsolat, melynek következtében gyakoribbá váltak a házasságon kívüli születések. Míg 1990-ben a gyermekek 17%-a, 4300 csecsemő született házasságon kívül, 2009-re számuk és részesedésük megduplázódott. 10

12 4. tábla Az élveszületések megoszlása az anya családi állapota szerint (%) Terület Összes születésnél Első gyermek születésénél Házas Hajadon Özvegy Elvált Házas Hajadon Özvegy Elvált 1990 Budapest 82,6 12,2 0,4 4,8 79,7 17,8 0,2 2,3 Agglomerációs övezet 86,1 9,9 0,5 3,4 82,1 16,1 0,1 1,7 ÖSSZESEN 83,5 11,6 0,4 4,4 80,3 17,4 0,1 2, Budapest 69,5 26 0,2 4,4 63,7 33,4 0,0 2,8 Agglomerációs övezet 73,2 22,5 0,3 4,1 65,5 32,3 0,2 2,0 ÖSSZESEN 70,7 24,8 0,2 4,3 64,2 33,1 0,1 2, Budapest 66,3 29,8 0,1 3,7 60,5 37,0 0,0 2,4 Agglomerációs övezet 69,7 25,8 0,2 4,2 62,4 35,4 0,0 2,2 ÖSSZESEN 67,5 28,4 0,2 3,9 61,1 36,5 0,0 2,4 Az elsőszülöttek érkezésekor az anyák átlagosnál kisebb hányada házas. Ez arra utal, hogy a házasságon kívüli kapcsolatból született gyermekek szüleinek egy része az első gyermek vállalása után házasságot köt, ezeknek a pároknak a további gyermekei házasságban születnek. A házasságban élő nők gyermekvállalási gyakorisága többszöröse a nem házas nőkének, így az együttélési formák utóbbi évtizedekben bekövetkezett változása érzékelhetően hat a születések alakulására is. Ezer házas és nem házas nőre jutó élveszületés 5. tábla Terület Házas Nem házas Összesen Házas Nem házas Összesen Budapest 58,4 14,2 37,9 77,5 20,5 40,0 Agglomerációs övezet 62,2 17,8 46,2 69,0 24,8 44,8 ÖSSZESEN 59,3 14,9 39,7 74,3 21,7 41,5 A házasságon kívül gyermeket vállaló nők korösszetétele a házas anyákénál fiatalabb: 2009-ben a nem házas anyák 45%-a volt 30 év alatti, a házasoknál ez az arány 33%. A vizsgált időszak elején, amikor a nők korábbi életkorban kötöttek házasságot, a házas anyáknál nagyobb volt a fiatalabb életkorhoz tartozók részesedése (75%), mint a nem házasoknál (72%). 11

13 Az élveszületések megoszlása az anya életkora és családi állapota szerint 7. ábra % éves Házasságból Házasságon kívül % éves A szülő nők iskolázottsága Az anyák gyermekvállalását az oktatásban töltött idő meghosszabbodása is befolyásolja. A népszámlálások adatai szerint a népesség iskolázottsági szintje az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett, és a fiatalabbak, a évesek körében a felsőfokú tanulmányokat végzett nők aránya már jelentősen meghaladja a férfiakét. Az agglomerációban mind Budapesten, mind az övezetében a kilencvenes években a gyermeket vállaló nők többsége középfokú végzettséggel rendelkezett, és minden ötödik újszülött édesanyja végzett felsőfokú tanulmányokat. A évi adatok szerint azonban már a szülő nők közel fele rendelkezett felsőfokú képesítéssel: részesedésük az elmúlt 20 év folyamán Budapesten több mint kétszeresére, az agglomerációs övezetben több mint háromszorosára nőtt. % Az élveszületések megoszlása az anya iskolai végzettsége szerint Budapest Agglomerációs övezet ábra általános iskola 8 osztály vagy annál kevesebb szakmunkásképző, szakiskola, középiskola felsőfokú végzettség Élveszületési sorrend Az élveszülöttek mintegy felét az elsőszülöttek teszik ki. Arányuk a vizsgált időszakban mindkét térségben valamelyest emelkedett. A másodszülöttek részesedése nem változott, a harmadik és további szülöttek aránya azonban az agglomeráció mindkét térségében csökkent. 12

14 Eszerint a termékenység csökkenése főleg a harmadik és további gyermeket vállaló családok arányának mérséklődéséből adódik, ezt a folyamatot az élveszületési sorrend számának alakulása is kifejezi. 6. tábla Az élveszületések megoszlása az élveszületési sorrend szerint Terület szülött, % 6. és további Az élveszületési sorrend átlaga 1990 Budapest 50,3 33,8 11,0 3,0 1,1 0,8 1,74 Agglomerációs övezet 44,2 36,0 13,4 4,0 1,4 1,0 1,87 ÖSSZESEN 48,7 34,3 11,6 3,3 1,2 0,9 1, Budapest 53,2 32,2 10,1 2,8 0,9 0,7 1,69 Agglomerációs övezet 44,9 34,5 14,0 4,1 1,5 1,0 1,86 ÖSSZESEN 50,6 32,9 11,4 3,2 1,1 0,8 1, Budapest 53,4 33,3 9,7 2,2 0,8 0,5 1,66 Agglomerációs övezet 45,5 35,9 12,8 3,8 1,2 0,7 1,82 ÖSSZESEN 50,7 34,2 10,8 2,8 1,0 0,6 1,71 A szülések közötti időtartam Az elmúlt húsz évben valamelyest rövidebb lett az az időtartam, amely alatt az anyák további gyermekük születésére vállalkoztak. A vizsgált időszakban a második vagy további gyermekek mérsékelten növekvő hányada 59 65%-a született meg 3 éven belül. Ezzel összefüggésben a hosszabb idő 4 9 év kihagyásával vállalt gyermekek részesedése 32%-ról 26%-ra csökkent, az ennél hosszabb idő után született gyermekek aránya (9%) nem változott. Budapesten a három éven belül született testvérek aránya már a vizsgált időszak elején is nagyobb volt (60%), mint az övezetéhez tartozó településeken (56%), és az elmúlt húsz évben a különbség annak ellenére fokozódott valamelyest, hogy a születések között eltelt idő az övezetben is csökkent. 7. tábla Élveszületések a születések közötti időtartam szerint Terület Ebből az előző élveszülés óta eltelt idő Második és további élveszületés összesen év volt, % Budapest ,1 20,8 10,0 7,3 1,8 Agglomerációs övezet ,7 24,5 10,7 7,2 1,8 ÖSSZESEN ,9 21,8 10,2 7,2 1, Budapest ,6 20,6 11,2 5,8 1,8 Agglomerációs övezet ,9 23,5 10,5 6,6 1,5 ÖSSZESEN ,6 21,6 10,9 6,1 1, Budapest ,1 16,4 8,0 6,0 2,6 Agglomerációs övezet ,9 19,0 9,3 7,1 2,8 ÖSSZESEN ,1 17,4 8,5 6,4 2,7 15 és több 13

15 Terhességmegszakítások Az ingadozó születésszám mellett a művi vetélések folyamatos csökkenése tapasztalható. Az agglomerációban a kilencvenes évek elején mintegy 26 ezer, 2009-ben kevesebb mint 10 ezer terhességmegszakítást hajtottak végre. A csökkenéssel párhuzamosan változott a műtéten átesett nők demográfiai összetétele. Az agglomerációban a kilencvenes évek elején a terhességmegszakításon átesett nők több mint fele (53%) házas volt, arányuk azonban egyre csökkent, és napjainkban a nem házasok vannak többségben (70%). 8. tábla A terhességmegszakításon átesett házas nők aránya (%) Terület Budapest 50,2 31,1 27,3 Agglomerációs övezet együtt 62,6 44,9 37,4 ÖSSZESEN 52,8 34,6 30, ben a terhességmegszakításon átesett nők legnagyobb hányada, 22%-a a éves korcsoportba tartozott, 2009-ben azonban részesedésük 18%-ra csökkent; ugyanakkor a évesek részaránya az összes abortálón belül 18%-ról 26%-ra emelkedett. Pontosabb képet kapunk, ha a terhességmegszakításokat a nők egyes korcsoportjaihoz viszonyítjuk. Az elmúlt húsz évben valamennyi korcsoportban csökkent a terhességmegszakítások gyakorisága, a legnagyobb mértékben a éveseknél, a legkevésbé a 20 év alatti és a 40 év feletti nőknél. A változások eredményeként napjainkban a éves nők körében a leggyakoribb terhességmegszakítás, a évesek arányszámai pedig valamelyest meghaladják a éves korosztályba tartozókét. 9. tábla A terhességmegszakítások ezer megfelelő korú nőre jutó száma Terület éves Összesen a) 1990 Budapest 35,6 63,6 63,5 57,3 45,5 11,0 41,5 Agglomerációs övezet együtt 31,7 52,4 56,0 51,7 43,9 10,9 36,6 ÖSSZESEN 34,7 61,1 61,8 56,0 45,1 11,0 40, Budapest 23,9 40,8 41,0 33,7 26,9 5,0 26,3 Agglomerációs övezet együtt 20,3 35,0 34,0 33,9 24,7 4,8 23,1 ÖSSZESEN 22,9 39,3 39,1 33,7 26,2 4,9 25, Budapest 17,8 25,6 19,7 20,7 17,6 5,3 16,8 Agglomerációs övezet együtt 12,2 22,2 21,1 21,3 18,6 4,5 15,5 ÖSSZESEN 15,7 24,5 20,1 20,9 17,9 5,0 16,3 a) Ismeretlen korúakkal együtt. 14

16 2009-ben a nők 23%-a első terhességét szakította meg, arányuk 1990-hez viszonyítva alig változott. A művi vetélésen átesett nők körében az elmúlt két évtizedben 24%-ról 27%-ra emelkedett azoknak az aránya, akiknek nem volt életben lévő gyermeke, és 21%-ról 27%-ra nőtt az egygyermekesek részesedése is, ezzel összefüggésben a két- és több gyermekes anyák csökkenő hányadot képviselnek. Ezer 60 Születések és művi vetélések száma az agglomerációban 9. ábra Terhességmegszakítás Élveszületés A száz élveszületésre jutó terhességmegszakítások számából következtethetünk arra, hogy a bekövetkezett összes terhességből mekkora a születések és a művi vetélések hányada. Mivel az elmúlt két évtizedben a terhességmegszakítások száma erőteljesebben csökkent a születéseknél, így a száz élveszületésre jutó terhességmegszakítások száma az évi 99-ről 38-ra csökkent. Korcsoportonként vizsgálva látható, hogy a legalacsonyabb értéket a éves korosztályban éri el a mutató, amikor a 2009-es adatok szerint 3 4 születésre esik egy művi vetélés. A leglátványosabb változás, fordulat a 35 éven felüli nők körében következett be, ami a terhességmegszakítások gyakoriságának csökkenése mellett e korosztályok későbbi gyermekvállalásával magyarázható. Száz élveszületésre jutó terhességmegszakítás a nők életkora szerint 10. ábra X éves

17 Összefoglalás A budapesti agglomeráció központjában és a vonzáskörzetében eltérő módon zajló társadalmi, gazdasági folyamatok lakóhelyváltoztatások, munkavállalási szokások, életmódbeli különbözőségek esetenként eltérő mértékű, illetve eltérő irányú változásokat vonnak maguk után, melyek hatása a gyermekvállalási szokások különbözőségében is megmutatkozik. Budapesten és az övezetében szinte egy időben, ben esett mélypontjára az élveszületések száma, azóta Budapesten kisebb ingadozásokkal, az agglomerációs övezetben ingadozás nélkül egyre több újszülött jön világra. A szülőképes korú nők száma az egyre idősödő korösszetételű Budapesten a kilencvenes évek közepétől fogy, arányuk azonban 2006 óta kissé emelkedik. Az övezetét alkotó, a fővárositól fiatalabb népességű térségben a éves nők száma évről évre emelkedik, a női népességen belüli hányaduk azonban másfél évtizede csökken. Az ezer éves nőre jutó élveszületések száma az 1990-es években mindkét térségben csökkent, majd az ezredfordulót követően emelkedés volt tapasztalható. Budapest általános termékenységi arányszáma folyamatosan alacsonyabb volt az agglomerációs övezetre jellemzőnél, kedvező azonban, hogy az utóbbi négy évben a mutató értéke magasabb, mint a kilencvenes évek elején volt. Az övezetben a folyamatos születésszámemelkedés ellenére napjainkig nem érte el a termékenység az 1990-es évtized elejére jellemző szintet. Budapesten, a korábbi évtizedekhez hasonlóan későbbi életkorban vállalják első gyermeküket a nők, mint a környező településeken, de a két térség közötti különbség a korábbi 1,8 évről 0,8 évre csökkent. Mind a fővárosban, mind az övezetében jelentősen csökkent a házasságban született gyermekek aránya. A házasságon kívül vállalt gyermekek részesedése továbbra is Budapesten magasabb. Megmaradt a két térség közötti különbség az anyák iskolázottságának tekintetében is: a fővárosban a népesség kiugróan magas hányada rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ennek megfelelően a szülő nők több mint fele rendelkezik egyetemi vagy főiskolai oklevéllel, az agglomerációs övezetben négytizedük. Az adatok azt jelzik, hogy a fiatal párok többségének nem a teljes gyermektelenség a célja, inkább egyre gyakrabban a második és további gyermekek megszületését nem vállalják. A többgyermekes anyáknál ugyanakkor a második, esetleg a harmadik és a további szülött a korábbi időszakra jellemzőnél gyorsabban követi egymást. A terhességmegszakítások száma a fővárosban harmadára, az övezetben mintegy felére esett vissza az évhez viszonyítva. A terhességmegszakítások gyakorisága a legtermékenyebb, éves korcsoportban mérséklődött a leginkább. *** 16

18 TÁBLÁZATOK

19

20 Az élveszületések száma Település Budapest Az övezet települései: Alsónémedi Biatorbágy Budajenő Budakalász Budakeszi Budaörs Csobánka Csomád Csömör Csörög Délegyháza Diósd Dunabogdány Dunaharaszti Dunakeszi Dunavarsány Ecser Érd Erdőkertes Felsőpakony Fót Göd Gödöllő Gyál Gyömrő Halásztelek Herceghalom Isaszeg Kerepes Kisoroszi Kistarcsa 1012 a) Leányfalu Maglód Majosháza Mogyoród Nagykovácsi 220 b) 242 b) Nagytarcsa Ócsa Őrbottyán Páty Pécel Perbál Pilisborosjenő Piliscsaba 361 c) Pilisjászfalu Pilisszántó Pilisszentiván Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pilisvörösvár a) Kerepessel együtt. b) Remeteszőlőssel együtt. c) Pilisjászfaluval együtt. 19

21 Az élveszületések száma (folytatás) Település Pócsmegyer Pomáz Pusztazámor Remeteszőlős Solymár Sóskút Szada Százhalombatta Szentendre Szigethalom Szigetmonostor Szigetszentmiklós Sződ 222 d) 216 d) Sződliget Tahitótfalu Taksony Tárnok Telki Tinnye Tök Tököl Törökbálint Üllő Üröm Vác Vácrátót Vecsés Veresegyház Visegrád Zsámbék Agglomerációs övezet együtt ÖSSZESEN d) Csöröggel együtt. 20

22 Teljes termékenységi arányszám, egy nőre Település Budapest 1,47 1,04 1,14 Az övezet települései: Alsónémedi 1,50 1,10 1,40 Biatorbágy 1,87 1,48 1,75 Budajenő 1,21 1,68 1,53 Budakalász 1,65 1,34 1,30 Budakeszi 1,49 1,36 1,24 Budaörs 1,52 1,34 1,33 Csobánka 2,25 1,88 1,04 Csomád 1,94 1,65 1,36 Csömör 1,49 1,38 1,66 Csörög.... 1,54 Délegyháza 1,29 2,16 1,60 Diósd 1,21 1,47 1,31 Dunabogdány 1,70 1,01 1,60 Dunaharaszti 1,82 1,62 1,52 Dunakeszi 1,68 1,15 1,51 Dunavarsány 2,10 1,19 1,43 Ecser 1,70 1,12 1,01 Érd 2,00 1,37 1,35 Erdőkertes 2,28 1,65 1,41 Felsőpakony 1,61 1,90 1,26 Fót 1,90 1,26 1,34 Göd 1,73 1,36 1,30 Gödöllő 1,67 1,27 1,15 Gyál 2,06 1,51 1,50 Gyömrő 1,90 1,26 1,29 Halásztelek 1,87 1,41 1,12 Herceghalom 0,40 0,81 1,69 Isaszeg 1,73 1,95 1,44 Kerepes.. 1,39 1,28 Kisoroszi 1,51 0,29 2,48 Kistarcsa 1,80 a) 1,17 1,45 Leányfalu 1,77 1,54 1,66 Maglód 1,49 1,28 1,18 Majosháza 0,58 0,81 1,33 Mogyoród 2,19 1,23 1,38 Nagykovácsi 1,75 b) 1,33 1,45 Nagytarcsa 1,23 1,28 0,83 Ócsa 2,12 1,61 1,63 Őrbottyán 1,75 1,21 1,64 Páty 2,23 1,50 1,61 Pécel 1,86 1,37 1,47 Perbál 1,22 1,38 1,17 Pilisborosjenő 1,80 1,42 1,08 Piliscsaba 1,73 c) 1,61 1,22 Pilisjászfalu.. 1,32 0,87 Pilisszántó 2,24 2,06 0,80 Pilisszentiván 1,57 1,52 1,37 Pilisszentkereszt 1,63 0,95 1,65 Pilisszentlászló 2,26 0,88 1,52 Pilisvörösvár 2,05 1,48 1,23 a) Kerepessel együtt. b) Remeteszőlőssel együtt. c) Pilisjászfaluval együtt. 21

23 Teljes termékenységi arányszám, egy nőre (folytatás) Település Pócsmegyer 2,74 1,82 1,72 Pomáz 1,56 1,45 1,41 Pusztazámor 2,21 2,36 1,06 Remeteszőlős.... 1,79 Solymár 1,86 1,28 1,22 Sóskút 2,01 1,53 0,96 Szada 1,90 1,65 1,29 Százhalombatta 1,84 1,13 1,40 Szentendre 1,80 1,23 1,32 Szigethalom 1,98 1,57 1,48 Szigetmonostor 1,37 1,24 1,26 Szigetszentmiklós 1,73 1,30 1,69 Sződ 2,19 d) 1,68 1,89 Sződliget 1,89 1,23 1,14 Tahitótfalu 2,09 1,59 1,29 Taksony 1,99 1,15 1,46 Tárnok 1,99 1,43 1,35 Telki 1,94 1,63 1,52 Tinnye 2,32 1,62 1,90 Tök 2,52 1,76 1,35 Tököl 1,85 1,07 1,37 Törökbálint 1,72 1,40 1,37 Üllő 2,05 1,44 1,69 Üröm 2,36 1,85 1,73 Vác 1,83 1,24 1,18 Vácrátót 1,43 0,97 0,85 Vecsés 1,76 1,19 1,36 Veresegyház 1,90 1,39 1,53 Visegrád 1,22 0,95 1,35 Zsámbék 2,14 1,56 1,28 Agglomerációs övezet együtt 1,80 1,32 1,39 ÖSSZESEN 1,54 1,12 1,21 d) Csöröggel együtt. 22

24 Az élveszületések megoszlása az anyák életkora szerint (%) Település éves Budapest 42,1 48,2 9,8 9,9 69,4 20,7 Az övezet települései: Alsónémedi 61,0 39,0 9,6 71,2 19,2 Biatorbágy 45,0 48,8 6,3 3,1 77,6 19,4 Budajenő 14,3 57,1 28,6 56,3 43,8 Budakalász 48,1 44,4 7,4 4,8 73,1 22,1 Budakeszi 36,1 49,1 14,8 3,6 75,2 21,2 Budaörs 34,5 51,9 13,6 8,3 64,1 27,6 Csobánka 50,0 43,8 6,3 17,4 47,8 34,8 Csomád 77,8 11,1 11,1 11,1 72,2 16,7 Csömör 50,9 41,8 7,3 8,3 68,8 22,9 Csörög ,7 50,0 8,3 Délegyháza 68,8 25,0 6,3 15,0 72,5 12,5 Diósd 26,7 60,0 13,3 6,2 63,9 29,9 Dunabogdány 42,9 57,1 0,0 16,2 64,9 18,9 Dunaharaszti 41,0 49,1 9,9 8,7 73,9 17,4 Dunakeszi 43,7 48,8 7,5 5,0 77,2 17,8 Dunavarsány 62,7 32,8 4,5 7,3 76,8 15,9 Ecser 51,7 41,4 6,9 13,8 72,4 13,8 Érd 50,8 41,5 7,7 16,0 61,6 22,4 Erdőkertes 48,0 42,0 10,0 21,7 68,7 9,6 Felsőpakony 57,7 38,5 3,8 25,0 63,9 11,1 Fót 59,4 35,9 4,7 15,7 62,2 22,2 Göd 45,8 48,3 5,8 9,4 65,0 25,6 Gödöllő 45,2 48,3 6,5 12,1 70,9 17,0 Gyál 63,7 31,3 5,0 24,9 58,1 17,0 Gyömrő 59,3 33,3 7,4 16,0 69,9 14,1 Halásztelek 53,2 40,5 6,3 13,4 68,3 18,3 Herceghalom 100,0 14,8 59,3 25,9 Isaszeg 53,6 40,2 6,2 16,7 63,3 20,0 Kerepes ,6 65,6 19,8 Kisoroszi 40,0 60,0 7,7 84,6 7,7 Kistarcsa 50,5 a) 44,1 a) 5,4 a) 13,0 66,7 20,3 Leányfalu 33,3 55,6 11,1 73,7 26,3 Maglód 57,1 39,0 3,9 7,9 83,3 8,8 Majosháza 75,0 25,0 94,1 5,9 Mogyoród 52,1 39,6 8,3 2,9 72,1 25,0 Nagykovácsi 41,5 b) 53,7 b) 4,9 b) 1,4 63,0 35,6 Nagytarcsa 40,0 48,0 12,0 7,7 65,4 26,9 Ócsa 62,5 32,1 5,4 16,8 72,9 10,3 Őrbottyán 75,5 22,6 1,9 13,0 69,6 17,4 Páty 51,7 44,8 3,4 11,8 62,4 25,9 Pécel 58,3 37,0 4,7 12,0 69,7 18,3 Perbál 52,9 35,3 11,8 14,3 66,7 19,0 Pilisborosjenő 40,0 46,7 13,3 7,7 65,4 26,9 Piliscsaba 43,9 c) 47,4 c) 8,8 c) 9,2 70,1 20,7 Pilisjászfalu ,3 41,7 Pilisszántó 52,0 44,0 4,0 7,1 78,6 14,3 Pilisszentiván 51,5 45,5 3,0 8,7 69,6 21,7 Pilisszentkereszt 61,5 38,5 10,3 75,9 13,8 Pilisszentlászló 58,3 33,3 8,3 8,3 83,3 8,3 Pilisvörösvár 52,0 39,3 8,7 11,7 73,3 15,0 a) Kerepessel együtt. b) Remeteszőlőssel együtt. c) Pilisjászfaluval együtt. 23

25 Az élveszületések megoszlása az anyák életkora szerint (folytatás) Település éves Pócsmegyer 62,5 25,0 12,5 8,3 79,2 12,5 Pomáz 44,1 44,1 11,8 13,0 67,9 19,0 Pusztazámor 90,9 9,1 9,1 45,5 45,5 Remeteszőlős ,0 30,0 Solymár 38,6 50,0 11,4 7,2 75,3 17,5 Sóskút 39,3 57,1 3,6 13,0 65,2 21,7 Szada 56,0 32,0 12,0 4,2 66,7 29,2 Százhalombatta 56,2 38,7 5,1 12,1 74,6 13,4 Szentendre 46,2 43,2 10,7 6,1 65,7 28,2 Szigethalom 54,2 38,2 7,6 15,7 70,0 14,3 Szigetmonostor 40,0 60,0 26,7 40,0 33,3 Szigetszentmiklós 51,1 39,4 9,5 12,1 71,6 16,3 Sződ 46,8 d) 46,8 d) 6,4 d) 14,0 64,0 22,0 Sződliget 61,5 28,2 10,3 2,8 83,3 13,9 Tahitótfalu 69,2 28,2 2,6 7,4 64,8 27,8 Taksony 57,6 34,8 7,6 7,4 80,9 11,8 Tárnok 65,4 23,1 11,5 13,4 66,0 20,6 Telki 25,0 62,5 12,5 2,4 70,7 26,8 Tinnye 62,5 37,5 20,0 60,0 20,0 Tök 68,8 25,0 6,3 14,3 71,4 14,3 Tököl 56,6 30,3 13,2 13,0 68,7 18,3 Törökbálint 53,3 41,9 4,8 10,8 64,0 25,2 Üllő 56,6 34,5 8,8 16,8 71,3 11,9 Üröm 50,0 42,3 7,7 4,8 66,7 28,6 Vác 45,5 45,7 8,9 11,2 68,8 20,0 Vácrátót 83,3 16,7 69,2 30,8 Vecsés 60,4 35,0 4,6 13,2 65,6 21,1 Veresegyház 47,4 46,2 6,4 10,7 63,3 26,0 Visegrád 84,6 15,4 81,3 18,8 Zsámbék 51,5 45,5 3,0 7,0 63,2 29,8 Agglomerációs övezet együtt 51,1 41,4 7,4 11,2 68,8 20,0 ÖSSZESEN 44,4 46,4 9,2 10,4 69,2 20,4 d) Csöröggel együtt. 24

26 Az élveszületések megoszlása az élveszületési sorrend szerint (%) Település és 4.és további további szülött Budapest 50,3 33,8 11,0 5,0 53,4 33,3 9,7 3,6 Az övezet települései: Alsónémedi 58,5 34,1 7,3 50,0 32,7 9,6 7,7 Biatorbágy 33,8 43,8 12,5 10,0 41,8 43,4 11,7 3,1 Budajenő 28,6 42,9 28,6 56,3 31,3 6,3 6,3 Budakalász 46,9 34,6 9,9 8,6 26,9 40,4 22,1 10,6 Budakeszi 42,6 36,1 13,9 7,4 42,3 33,6 13,9 10,2 Budaörs 38,3 41,7 17,0 2,9 41,7 41,3 11,5 5,4 Csobánka 31,3 31,3 25,0 12,5 56,5 17,4 17,4 8,7 Csomád 33,3 66,7 66,7 11,1 16,7 5,6 Csömör 38,2 41,8 12,7 7,3 49,5 34,9 8,3 7,3 Csörög ,7 25,0 16,7 16,7 Délegyháza 68,8 18,8 12,5 55,0 30,0 5,0 10,0 Diósd 53,3 33,3 10,0 3,3 34,0 42,3 17,5 6,2 Dunabogdány 46,4 39,3 10,7 3,6 43,2 35,1 10,8 10,8 Dunaharaszti 37,9 41,0 14,9 6,2 47,8 38,3 11,1 2,8 Dunakeszi 45,1 35,8 14,3 4,8 50,4 37,0 11,0 1,6 Dunavarsány 37,3 44,8 10,4 7,5 56,1 31,7 7,3 4,9 Ecser 55,2 31,0 6,9 6,9 51,7 37,9 6,9 3,4 Érd 45,9 31,1 13,7 9,3 47,4 33,3 13,6 5,7 Erdőkertes 28,0 44,0 12,0 16,0 48,2 34,9 12,0 4,8 Felsőpakony 50,0 26,9 15,4 7,7 55,6 30,6 11,1 2,8 Fót 55,3 31,2 11,2 2,4 48,6 34,6 11,4 5,4 Göd 45,8 35,8 11,7 6,7 46,7 36,7 12,2 4,4 Gödöllő 40,3 39,4 14,5 5,8 44,0 36,5 15,2 4,3 Gyál 43,5 32,4 13,7 10,3 44,5 34,0 16,2 5,3 Gyömrő 44,4 37,8 10,4 7,4 44,8 36,8 11,7 6,7 Halásztelek 41,8 35,4 19,0 3,8 48,8 36,6 13,4 1,2 Herceghalom 100,0 29,6 51,9 14,8 3,7 Isaszeg 36,1 36,1 17,5 10,3 48,3 33,3 11,7 6,7 Kerepes ,8 39,6 11,5 5,2 Kisoroszi 60,0 20,0 20,0 38,5 53,8 7,7 Kistarcsa 44,1 a) 38,2 a) 11,3 a) 6,5 a) 44,9 39,1 12,3 3,6 Leányfalu 61,1 16,7 16,7 5,6 47,4 26,3 18,4 7,9 Maglód 48,1 36,4 7,8 7,8 57,0 28,9 9,6 4,4 Majosháza 75,0 25,0 35,3 52,9 5,9 5,9 Mogyoród 47,9 29,2 10,4 12,5 41,2 35,3 16,2 7,4 Nagykovácsi 43,9 b) 41,5 b) 7,3 b) 7,3 b) 34,2 37,0 21,9 6,8 Nagytarcsa 40,0 36,0 24,0 53,8 19,2 15,4 11,5 Ócsa 43,8 38,4 11,6 6,3 44,9 34,6 13,1 7,5 Őrbottyán 50,9 37,7 11,3 35,9 39,1 18,5 6,5 Páty 37,9 37,9 17,2 6,9 48,2 31,8 14,1 5,9 Pécel 52,0 26,0 14,2 7,9 46,9 34,9 13,7 4,6 Perbál 29,4 29,4 29,4 11,8 38,1 28,6 19,0 14,3 Pilisborosjenő 33,3 40,0 23,3 3,3 30,8 50,0 15,4 3,8 Piliscsaba 42,1 c) 33,3 c) 12,3 c) 12,3 c) 39,1 31,0 17,2 12,6 Pilisjászfalu ,0 50,0 16,7 8,3 Pilisszántó 52,0 32,0 8,0 8,0 64,3 7,1 21,4 7,1 Pilisszentiván 39,4 39,4 18,2 3,0 41,3 34,8 13,0 10,9 Pilisszentkereszt 46,2 42,3 11,5 51,7 20,7 17,2 10,3 Pilisszentlászló 41,7 8,3 33,3 16,7 75,0 8,3 16,7 Pilisvörösvár 42,0 38,0 17,3 2,7 45,8 33,3 11,7 9,2 a) Kerepessel együtt. b) Remeteszőlőssel együtt. c) Pilisjászfaluval együtt. 25

27 Az élveszületések megoszlása az élveszületési sorrend szerint (folytatás) Település és 4.és további további szülött Pócsmegyer 37,5 37,5 25,0 37,5 45,8 12,5 4,2 Pomáz 40,2 41,7 11,8 6,3 45,1 38,0 13,6 3,3 Pusztazámor 63,6 27,3 9,1 45,5 36,4 18,2 Remeteszőlős ,0 20,0 20,0 30,0 Solymár 31,4 44,3 18,6 5,7 48,5 32,0 12,4 7,2 Sóskút 50,0 32,1 10,7 7,1 56,5 34,8 8,7 Szada 56,0 32,0 12,0 31,3 37,5 20,8 10,4 Százhalombatta 45,5 37,0 13,2 4,3 47,8 38,4 9,4 4,5 Szentendre 43,6 34,2 15,0 7,3 39,0 39,4 14,1 7,6 Szigethalom 40,3 31,9 17,4 10,4 43,8 36,2 11,9 8,1 Szigetmonostor 30,0 50,0 20,0 26,7 40,0 20,0 13,3 Szigetszentmiklós 46,2 34,8 12,2 6,8 47,4 37,5 10,7 4,4 Sződ 38,3 d) 34,0 d) 14,9 d) 12,8 d) 42,0 42,0 12,0 4,0 Sződliget 51,3 28,2 15,4 5,1 41,7 25,0 27,8 5,6 Tahitótfalu 66,7 23,1 5,1 5,1 44,4 33,3 13,0 9,3 Taksony 43,9 28,8 13,6 13,6 50,0 32,4 10,3 7,4 Tárnok 44,9 39,7 11,5 3,8 48,5 38,1 5,2 8,2 Telki 12,5 75,0 12,5 53,7 24,4 12,2 9,8 Tinnye 56,3 31,3 12,5 35,0 15,0 45,0 5,0 Tök 37,5 62,5 21,4 50,0 14,3 14,3 Tököl 38,2 36,8 11,8 13,2 54,8 30,4 7,0 7,8 Törökbálint 48,6 35,2 13,3 2,9 36,0 43,9 14,4 5,8 Üllő 46,9 33,6 11,5 8,0 51,7 31,5 8,4 8,4 Üröm 51,9 30,8 13,5 3,8 43,8 35,2 15,2 5,7 Vác 42,7 40,1 13,8 3,5 48,5 36,2 11,8 3,5 Vácrátót 66,7 16,7 16,7 30,8 30,8 23,1 15,4 Vecsés 49,2 34,5 11,2 5,1 52,0 31,7 11,5 4,8 Veresegyház 39,7 42,3 12,8 5,1 36,2 40,8 17,3 5,6 Visegrád 76,9 23,1 18,8 37,5 25,0 18,8 Zsámbék 47,0 34,8 10,6 7,6 36,8 28,1 15,8 19,3 Agglomerációs övezet együtt 44,2 36,0 13,4 6,5 45,5 35,9 12,8 5,8 ÖSSZESEN 48,7 34,3 11,6 5,4 50,7 34,2 10,8 4,3 d) Csöröggel együtt. 26

28 Az élveszületések megoszlása születések közötti időtartam szerint (%) vagy 3 vagy Település nem volt 4 vagy több nem volt 4 vagy több előző kevesebb kevesebb előző szülés szülés év telt el év telt el Budapest 50,3 29,9 19,8 53,4 31,2 15,3 Az övezet települései: Alsónémedi 58,5 24,4 17,1 31,0 16,7 52,4 Biatorbágy 33,8 31,3 35,0 41,4 41,4 17,2 Budajenő 28,6 42,9 28,6 20,0 11,1 68,9 Budakalász 46,9 24,7 28,4 20,9 35,1 44,0 Budakeszi 42,6 27,8 29,6 29,7 25,1 45,1 Budaörs 38,3 30,1 31,6 41,3 39,4 19,4 Csobánka 31,3 37,5 31,3 48,1 25,9 25,9 Csomád 33,3 44,4 22,2 29,3 4,9 65,9 Csömör 38,2 36,4 25,5 46,2 27,4 26,5 Csörög ,4 17,6 52,9 Délegyháza 68,8 25,0 6,3 35,5 12,9 51,6 Diósd 53,3 23,3 23,3 31,1 39,6 29,2 Dunabogdány 46,4 42,9 10,7 19,3 14,5 66,3 Dunaharaszti 37,9 29,8 32,3 35,6 25,3 39,1 Dunakeszi 45,1 31,7 23,2 49,3 33,4 17,2 Dunavarsány 37,3 38,8 23,9 52,9 27,6 19,5 Ecser 55,2 27,6 17,2 9,3 5,6 85,1 Érd 45,9 29,5 24,6 46,4 32,0 21,6 Erdőkertes 28,0 44,0 28,0 45,5 33,0 21,6 Felsőpakony 50,0 30,8 19,2 28,2 15,5 56,3 Fót 55,3 27,1 17,6 40,0 26,7 33,3 Göd 45,8 32,5 21,7 34,0 22,7 43,3 Gödöllő 40,3 32,6 27,1 36,3 29,2 34,5 Gyál 43,5 36,6 19,8 38,6 25,8 35,6 Gyömrő 44,4 34,8 20,7 40,6 27,2 32,2 Halásztelek 41,8 36,7 21,5 42,6 26,6 30,9 Herceghalom 100,0 14,8 13,0 72,2 Isaszeg 36,1 39,2 24,7 42,0 25,4 32,6 Kerepes ,4 36,4 21,2 Kisoroszi 60,0 40,0 11,1 11,1 77,8 Kistarcsa 44,1 a) 32,3 a) 23,7 a) 42,5 30,1 27,4 Leányfalu 61,1 16,7 22,2 35,3 23,5 41,2 Maglód 48,1 31,2 20,8 53,3 29,5 17,2 Majosháza 75,0 25,0 17,1 8,6 74,3 Mogyoród 47,9 22,9 29,2 34,1 26,8 39,0 Nagykovácsi 43,9 b) 34,1 b) 22,0 b) 32,5 44,2 23,4 Nagytarcsa 40,0 20,0 40,0 27,5 15,7 56,9 Ócsa 43,8 31,3 25,0 37,5 26,6 35,9 Őrbottyán 50,9 24,5 24,5 29,2 33,6 37,2 Páty 37,9 39,7 22,4 34,2 19,2 46,7 Pécel 52,0 29,1 18,9 46,3 32,8 20,9 Perbál 29,4 47,1 23,5 32,0 44,0 24,0 Pilisborosjenő 33,3 26,7 40,0 17,8 31,1 51,1 Piliscsaba 42,1 c) 31,6 c) 26,3 c) 37,0 37,0 26,1 Pilisjászfalu ,4 28,6 50,0 Pilisszántó 52,0 32,0 16,0 37,5 12,5 50,0 Pilisszentiván 39,4 36,4 24,2 35,8 32,1 32,1 Pilisszentkereszt 46,2 30,8 23,1 51,7 24,1 24,1 Pilisszentlászló 41,7 25,0 33,3 20,9 7,0 72,1 Pilisvörösvár 42,0 31,3 26,7 45,1 27,9 27,0 a) Kerepessel együtt. b) Remeteszőlőssel együtt. c) Pilisjászfaluval együtt. 27

29 Az élveszületések megoszlása a születések közötti időtartam szerint (folytatás) vagy 3 vagy Település nem volt 4 vagy több nem volt 4 vagy több kevesebb kevesebb előző szülés előző szülés év telt el év telt el Pócsmegyer 37,5 37,5 25,0 14,1 20,3 65,6 Pomáz 40,2 31,5 28,3 44,4 32,6 23,0 Pusztazámor 63,6 27,3 9,1 41,7 25,0 33,3 Remeteszőlős ,0 24,0 64,0 Solymár 31,4 37,1 31,4 45,6 34,0 20,4 Sóskút 50,0 21,4 28,6 48,1 14,8 37,0 Szada 56,0 24,0 20,0 15,5 29,9 54,6 Százhalombatta 45,5 34,9 19,6 35,8 22,7 41,5 Szentendre 43,6 24,8 31,6 33,0 28,7 38,2 Szigethalom 40,3 30,6 29,2 42,4 31,3 26,3 Szigetmonostor 30,0 40,0 30,0 3,7 3,7 92,6 Szigetszentmiklós 46,2 27,6 26,2 46,4 33,1 20,5 Sződ 38,3 d) 36,2 d) 25,5 d) 36,2 31,0 32,8 Sződliget 51,3 25,6 23,1 30,0 26,0 44,0 Tahitótfalu 66,7 25,6 7,7 35,8 23,9 40,3 Taksony 43,9 37,9 18,2 39,5 24,4 36,0 Tárnok 44,9 34,6 20,5 44,8 30,5 24,8 Telki 12,5 75,0 12,5 45,8 22,9 31,3 Tinnye 56,3 18,8 25,0 30,4 26,1 43,5 Tök 37,5 37,5 25,0 9,4 25,0 65,6 Tököl 38,2 38,2 23,7 42,3 22,8 34,9 Törökbálint 48,6 27,6 23,8 29,8 32,7 37,5 Üllő 46,9 27,4 25,7 46,3 25,0 28,8 Üröm 51,9 28,8 19,2 26,9 24,6 48,5 Vác 42,7 30,8 26,6 47,7 31,5 20,8 Vácrátót 66,7 25,0 8,3 7,3 5,5 87,3 Vecsés 49,2 26,9 23,9 41,4 23,5 35,1 Veresegyház 39,7 32,1 28,2 35,1 33,2 31,7 Visegrád 76,9 23,1 10,3 24,1 65,5 Zsámbék 47,0 30,3 22,7 1,1 1,2 97,7 Agglomerációs övezet együtt 44,2 31,1 24,7 45,5 33,7 20,8 ÖSSZESEN 48,7 30,2 21,1 50,7 32,1 17,2 d) Csöröggel együtt. 28

30 TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A terhességmegszakítások száma Terület év az évi %- ában Budapest ,4 Agglomerációs övezet ,1 ÖSSZESEN ,4 A tehességmegszakításon átesett nők megoszlása családi állapot szerint (%) Terület Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen a) Budapest 36,0 50,2 0,8 12,7 100,0 Agglomerációs övezet 26,6 62,6 1,2 9,6 100,0 ÖSSZESEN 34,0 52,8 0,9 12,1 100, Budapest 62,5 27,3 0,5 9,6 100,0 Agglomerációs övezet 51,8 37,4 0,6 10,2 100,0 ÖSSZESEN 59,2 30,5 0,5 9,8 100,0 a) Ismeretlennel együtt 1990 A terhességmegszakításon átesett nők megoszlása az életben lévő gyermekek száma szerint (%) és 3 és 1 2 több több Terület nincs életben lévő gyermeke életben lévő gyermeke van nincs életben lévő gyermeke életben lévő gyermeke van Budapest 32,9 24,8 30,9 11,4 37,6 27,5 23,9 11,1 Agglomerációs övezet 23,8 21,0 38,3 16,9 27,4 27,1 29,4 16,0 ÖSSZESEN 23,9 21,1 38,2 16,8 27,4 27,1 29,4 16,0 A terhességmegszakítások közül az első terhességek aránya Terület (%) Budapest 22,6 26,6 25,4 Agglomerációs övezet 18,6 20,8 19,0 ÖSSZESEN 21,8 25,1 23,4 29

31 TÉRKÉPEK A szülőképes korú nők aránya a női népességen belül, január 1. Szülőképes korú nők aránya, % 40,4-42,5 42,6-45,0 45,1-47,5 47,6-50,0 50,1-53,9 Ezer éves nőre jutó élveszületések száma, 2009 Ezer éves korú nőre jutó élveszületések száma - 30,0 30,1-40,0 40,1-50,0 50,1-60,0 60,1-30

32 Teljes termékenységi arányszám egy nőre, 2009 Teljes termékenységi arányszám 0,80-1,00 1,01-1,25 1,26-1,50 1,51-1,75 1,76-2,48 Házasságból született gyermekek aránya, 2009 Házasságból született gyermekek aránya (%) - 50,0 50,1-60,0 60,1-70,0 70,1-80,0 80,1-31

33 FÜGGELÉK A Közlemények a budapesti agglomerációról sorozat eddig megjelent kötetei: 1. A terület- és településfejlesztés eredményei a VI. ötéves tervidőszakban (1986) 2. A víz- és a csatornaellátás helyzete (1987) 3. Az általános iskolai és a középfokú oktatás helyzete a VII. ötéves tervidőszak elején (1988) 4. A lakásépítés és a lakáshelyzet alakulása, (1988) 5. Kiskereskedelmi ellátottság, idegenforgalom (1990) 6. A budapesti agglomeráció népessége, ellátottsági viszonyai, (1992) 7. Mekkora a budapesti agglomeráció? (1995) 8. A budapesti agglomeráció az ezredforduló küszöbén (1998) 9. A lakosság egészségi állapota és egészségügyi ellátása (1999) 10. Vállalkozások a budapesti agglomerációban (2003) 11. A budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági jellemzői, 2002 (2003) 12. Lakásépítések, (2005) 13. Népesedési folyamatok, Társadalmi, gazdasági jellemzők (2007) MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen adatoktól. A népességre vetített mutatókat lakónépességi adatok alapján számítottuk. A fogalmakhoz kapcsolódó részletesebb magyarázat a stadat-táblák Népesség, népmozgalom, illetve a Metainformáció (módszerek, osztályozások, definíciók) témakörénél találhatók. 32