Dr Nemes Józse rősítő áramkörök, jellemzőik követelménymodl megnevezése: lektronikai áramkörök tervezése, dokmentálása követelménymodl száma: 097-06 tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-040-50
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK STFLVTÉS MNKHLYZT z rősítő áramkörök, jellemzőik részn megismertük az elektroniks erősítő alapkapcsolásokat z az egy okozat azonban az esetek döntő részén nem elég nagy erősítést biztosít számnkra Így, a készítettünk egy angrekvenciás erősítő kapcsolást egy tranzisztorral egy ejallgatóoz, akkor azt tapasztalatjk, ogy a ejallgató angereje nagyon gyenge Milyen leetőségeink vannak, ogy az erősítésünk növekedjen? SZKM NFOMÁÓTTLOM Többokozatú erősítők Visszacsatolások z erősítők rekvenciaüggése Nagyjelű erősítők
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK Többokozatú erősítők gyakorlati alkalmazások nagy részén egyetlen erősítőokozat erősítése nem elegendő Többokozatú erősítőt kell alkalmazni akkor is, a egy okozat erősítése elegendő, de a meneti vagy a meneti ellenállás értéke nem megelelő Két erősítőokozat összekapcsolását csatolásnak nevezzük satolásajták: csatolás, közvetlen csatolás (emittercsatolás), közvetlen csatolás (kollektorkapcsolás), 4 transzormátoros csatolás csatolás ábra csatolású erősítő kondenzátor egyenáramú szempontból elválasztja a okozatokat egymástól Minden egyes okozat mnkapontját saját bázisosztó állítja Hátránya: az erősítés rekvenciaüggő, mivel a okozat meneti ellenállásával elüláteresztő szűrőt alkot lőnye: a mnkapontok egymástól üggetlenek
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK Közvetlen csatolás (emittercsatolás) T bázis-előeszültsége a két emitter-ellenállás eszültségének különbsége Hátránya: T mnkapontja T-től ügg lőnye: rekvenciaüggetlen csatolás, egyeneszültség erősítéssel T s meneti ellenállású kollektor-kapcsolásban működik ábra Közvetlen csatolású erősítő Közvetlen csatolás (kollektorkapcsolás) T bázis-előeszültsége (5, V) és (6 V) különbsége Mindkét tranzisztor emitterkapcsolásban működik Hátránya: T mnkapontja ügg T-től T emitter-ellenállása nagy (eszültségveszteség) lőnye: rekvenciaüggetlen csatolás, egyeneszültség-erősítéssel
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK ábra Közvetlen csatolás (kollektorkapcsolás) Transzormátoros csatolás 4 ábra Transzormátoros csatolású erősítő transzormátor egyenáramú szempontból elválasztja egymástól a okozatokat Hátránya: a transzormátor drága, nagy és neéz vasmag nemlineáris mágnesezési görbéje miatt az erősítendő szinszos jel alakja eltorzl, nagyrekvencián pedig a transzormátor rekvenciaüggése miatt csökken az átvitel, vagyis a menőjel nagysága 4
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK lőnye: teljesítményillesztés leetséges mnkapontok üggetlenek egymástól redő erősítés láncba kapcsolt erősítőokozatok eredő erősítése az egyes okozatok erősítésének szorzata: e n z eredő erősítés d-n ejezett értéke: e d d d d n d z eredő meneti ellenállás az első okozat meneti ellenállása, a meneti ellenállás pedig az tolsó okozat meneti ellenállása lesz ; e tolsó e Visszacsatolások Ha egy erősítő meneti eszültségének egy részét visszavezetjük a menetre, akkor visszacsatolásról szélünk 5 ábra visszacsatolás atáslánca atáslánc elemei: - z X mennyiségek a jelek, leetnek eszültségek vagy áramok z X meneti jel, az X v visszacsatolt jel, az X vezérlőjel X - z erősítő, amelynek átvitele X - visszacsatoló álózat, amelynek eladata a meneti jel egy részének X v visszajttatása a menetre visszacsatolási tényező X - visszacsatolással módosított jellemzőkkel rendelkező erősítő átvitele X v X Ha a visszavezetett eszültség a meneten lévővel azonos ázisban van, akkor pozitív visszacsatolás van, a ellenázisban van, akkor negatív visszacsatolásról szélünk 5
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK Negatív visszacsatolás Negatív visszacsatolás esetén a eszültségerősítés sebb, mert a bázis-emitter eszültség és a visszacsatolt eszültség eredője sebb, mint a meneti eszültség vezérlőjel X X X X, így az erősítő meneti jele, ennek erősítésszerese, v ( X X ) X X X X X v v visszacsatolt átvitel: v X X visszacsatolás mértéke: + mennyiség, amely az erősítés csökkenését atározza meg Hrokerősítés: H = Negatív visszacsatolás esetén a torzítási tényező az erősítéssel azonos arányban csökken Negatív visszacsatolás típsai: - áram-visszacsatolás, - eszültség-visszacsatolás z áram-visszacsatolást az emitterkörn elelyezett ellenálláson átolyó emitteráram ozza létre váltakozó áramú visszacsatolással együtt egyenáramú visszacsatolás is létrejön, ezáltal a mnkapont stabilizálódik Ha a váltakozó áramú visszacsatolást sebbre kívánják állítani, mint az egyenáramú visszacsatolást, akkor az emitterkör elyezett ellenállást részn, vagy teljesen át kell idalni egy kondenzátorral teljes átidaláskor, eltéve, ogy > X, a váltakozó áramú visszacsatolás megszűnik 6
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK 6 ábra Negatív áram-visszacsatolás negatív áram-visszacsatolást soros visszacsatolásnak is nevezik, mert a menetre adott eszültség és a visszacsatolt eszültség sorba kapcsolódik z eredő vezérlőeszültség a visszacsatolás miatt sebb, mint a meneti eszültség záltal a meneti ellenállás látszólag megnő soros negatív visszacsatolás speciális esete a kollektorkapcsolás Feszültség-visszacsatolásnál a meneti eszültséget egy vagy két erősítőokozattal előbbre vezetik vissza z egy erősítőokozattal való visszavezetést párzamos visszacsatolásnak is nevezik, mert a menetre adott eszültség és a visszacsatolt eszültség párzamosan kapcsolódik zért a meneti áram egy része átolyik a visszacsatoló ágon is, és a meneti ellenállás látszólag lecsökken 7
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK 7 ábra Negatív eszültség-visszacsatolás visszacsatolt okozat sávszélessége a visszacsatolás atására megnő z alsó és első atárrekvencia közelén az erősítés csökken, ezáltal a visszacsatolt eszültség is sebb nnek következtén a atárrekvenciák tolódnak, és az átviteli tartományban a csillapítási torzítások sebk 8
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK 8 ábra rősítő átviteli karakterisztikája negatív visszacsatolással és anélkül negatív visszacsatolás csökkenti a lineáris és a nemlineáris torzítást Pozitív visszacsatolás Pozitív visszacsatolásnál a vezérlőjel értékét a visszacsatolt és a meneti jel összege adja: X = X + X v Teát a visszacsatolt átvitel értéke: v H = * rokerősítés nagyságától üggően árom eset leetséges: - H <, ilyenkor a visszacsatolt átvitel nagyobb lesz, mint az eredeti átvitel - H >, eset izikailag azt jelenti, ogy a visszacsatolt jel nagyobb, mint amekkora a meneti jel létreozásáoz szükséges lenne nnek következménye állandóan növekvő meneti eszültség - H =, akkor a visszacsatolás mértéke éppen nlla, vagyis matematikailag a visszacsatolt átvitel végtelen z erősítőnek erre az állapotára azt mondjk, ogy az erősítő gerjed z nem megengedett, így az erősítő nem asználató z erősítéstecnikában pozitív visszacsatolást nem asználnk Összeoglalás: visszacsatolás célja, ogy az erősítő tlajdonságait az erősítő elasználási céljának megelelően módosítsa 9
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK leggyakrabban előordló célok: - nagy meneti ellenállású erősítő készítése, - s menetű ellenállású erősítő készítése, - nagy meneti és s meneti ellenállású erősítő készítése, - nagy eszültségerősítés, nagy meneti és s meneti ellenállás megvalósítása z erősítők rekvenciaüggése z erősítés változása srekvencián közös emitteres erősítő alapkapcsolásokban, srekvenciás tartományban a csatolókondenzátorok és az emitterkondenzátor okoz rekvenciaüggést és ázistolást csatolókondenzátorok atásának vizsgálata srekvenciás elyettesítő kép alapján történik 9 ábra közös emitteres alapkapcsolás srekvenciás elyettesítő képe z erősítő meneti körén a csatolókondenzátor, a meneti ellenállás és a generátor-ellenállás soros -tagot alkot meneti körn a csatolókondenzátor, a meneti ellenállás és a terelés alkot soros -tagot z alapján a meneti kör atárrekvenciája: g meneti kör atárrekvenciája: t 0
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK Mindkét atárrekvencián külön-külön az átvitel éppen d-lel csökken 0 ábra csatolókondenzátorok atása atárrekvenciánál sebb rekvenciákon mindkét -tag 0 d/dekád értékkel változtatja az erősítő erősítését z -tagok egyenként +45 -os ázistolást okoznak atárrekvenciájkon az erősítő eredeti ázistolásáoz képest atárrekvenciák környezetén a ázistolás változása 45 /dekád, a változás -tagonként maximálisan +90 z alsó atárrekvencia csökkentése érdekén leetőleg nagy csatolókondenzátort és nagy ellenállást kell alkalmazni
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK z emitterkondenzátor az emitter-ellenállással párzamos -tagot alkot rekvencia csökkenésével a kapacitív reaktancia egyre nő, egészen s rekvenciákon olyan nagy értékűvé válik, ogy szakadásnak tentető az ellenállás mellett lyenkor teát, az emitter-ellenállás nincs rövidre zárva váltakozó áramú szempontból z a rekvencia, amely alatt ez igaz, az emitterköri atárrekvencia, amelynek értéke z emitterköri atárrekvencia alatt az erősítő egy soros, negatív áram-visszacsatolással rendelkező kapcsolás, amelynek erősítése: v z rekvencia mellett, az erősítés 0 d/dekád értékkel növekszik addig, amíg eléri a közepes rekvenciákon érvényes értéket
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK ábra z emitterkondenzátor miatti rekvenciaüggés z eez tartozó rekvencia az törésponti rekvencia, amelynek értéke: v párzamos -tag miatt a ázistolás az rekvencián -45, csökkentve a rekvenciát 45 /dekáddal, maximálisan 90 -os ázistolást okozva z rekvencia környezetén a ázistolás változása ellentétes irányú közös emitteres erősítő erősítésének srekvenciás változását a csatolókondenzátorok, és az emitterkondenzátor együttesen atározzák meg négy atárrekvencia közül a legnagyobb az erősítő alsó atárrekvenciája
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK z erősítés változása nagyrekvencián s- és közepes rekvenciák tartományában a tranzisztorok elektródái között meglévő kapacitások reaktanciája olyan nagy, ogy az szakadásnak tentető, ezért az erősítő működését nem olyásolja Nagyrekvenciás tartományban a reaktancia egyre csökken, ezért a tranzisztort vezérlő meneti váltakozó áram, és a meneti áram egy része ezeken a kapacitásokon olyik el sökken ezért a tranzisztort ténylegesen vezérlő áram nagysága, és a terelésre jtó áram nagysága is z elektródakapacitásokon kívül olyásolják az erősítő működését az áramkörök megépítésekor jelentkező szerelés és szórt kapacitások, valamint a terelő-ellenállás mellett jelentkező esetleges kapacitás zek együttes atását a meneten jelentkező t terelőkapacitással vesszük igyelem z elektródakapacitások és a terelőkapacitás jelenléte miatt változnak a tranzisztorral elépített erősítők jellemzői z a rekvencia, amely elett ezek a változások már számottevőek, az erősítő első atárrekvenciája változások vizsgálatáoz a első atárrekvencia környezetén, ill elette, a tranzisztorok nagyrekvenciás elyettesítő képét asználjk ábra közös emitteres kapcsolás nagyrekvenciás elyettesítő képe meneti körn a és M Miller-kapacitásból számítató meneti kapacitással párzamosan kapcsolódnak az g,, és ellenállások, ezért a meneti kör atárrekvenciája: M g aol és meneti kör atárrekvenciája a elyettesítő kép alapján: t t aol és 4
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK Mindkét atárrekvencia elett az erősítés külön-külön 0 d/dekáddal csökken ázistolás mindkét atárrekvencián külön-külön az eredetiez képest -45 -kal változik, környezetén 45 /dekáddal csökken, maximálisan 90 -kal z erősítő első atárrekvenciája a - és meneti atárrekvencia közül a sebbik z erősítők sávszélessége, szélessávú erősítők z erősítők s- és nagyrekvenciás tartományában jelentkező rekvenciaüggést együttesen igyelem véve megatározató az a rekvenciatartomány, amelyen lül az erősítés mértéke rekvenciaüggetlen zt a rekvenciatartományt az erősítő sávszélességének nevezzük, és -vel jelöljük, és az eredményt Hz-n kapjk a közepes rekvenciákoz viszonyítva a atárrekvenciákon a mért erősítés - d-lel csökken Viszonyszámban ejezve az erősítés -ed részével 0,707 szeresére csökken z erősítő ázistolása a közepes rekvenciákon mérető ázistolásoz képest 45 -kal változik Sávszélesség növelése kompenzálással Kompenzálással az alsó, ill a első atárrekvenciákon jelentkező erősítéscsökkenést egyenlítjük, az adott leetséges atárok között 5
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK ábra Kompenzálás srekvencián K kompenzáló kapacitás párzamosan kapcsolódik az K ellenállással váltakozó áramú szempontból két kompenzáló elem értéke olyan, ogy az erősítő rekvenciaüggetlen tartományában a K rövidre zárja váltakozó áramú szempontból K-t, így az nem olyásolja az erősítő tlajdonságait z alsó atárrekvencia alatt azonban a rekvencia csökkenésével egyre inkább nő az általa képviselt reaktancia z párzamosan kapcsolódva az K-val egy Z K impedanciát képvisel z K mnkaellenállással sorba kapcsolódó Z K növeli az erősítő erősítését, mert a mnkaellenállás értékével arányosan változik az erősítés is Mivel a változást -tag ( K, K) ozza létre, ezért a változás mértéke dekádonként 0 d rekvencia csökkenésével addig nő az erősítés, amíg a kapacitív reaktancia olyan nagy lesz, ogy a párzamos kapacitás miatt Z K K állandó z a rekvencia lesz az ak kompenzált alsó atárrekvencia, amelyen ez következik 6
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK Nagyrekvenciás kompenzálás 4 ábra Nagyrekvenciás kompenzálás kompenzáló indktivitás párzamosan kapcsolódik a tranzisztor kapacitásaiból származó meneti kapacitással, és a következő okozat meneti kapacitásával, mint t terelő kapacitással, t és L K elemek párzamos rezgőkört alkotnak Helyesen megválasztva L K értékét, a rezgőkör átviteli jelleggörbéjének kezdeti szakasza éppen egyenlíti az eredeti rekvencián kezdődő erősítéscsökkenést rezonancia L K-val történő elyes megválasztása mellett a jó kompenzálás eltétele, ogy a rezgőkör jósági tényezője is megelelő legyen z optimális jósági tényezőnél nagyobb túlkompenzálást okoz, a sebl pedig nem érető el a legnagyobb első atárrekvencia 7
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK 4 Nagyjelű erősítők Feladata: a terelő-ellenállásra a leető legnagyobb eszültséget, vagy teljesítményt adja le nnek megelelően a nagyjelű erősítők két ajtája, a nagyjelű eszültségerősítők és a teljesítményerősítők Jellemzőjük, ogy a elasznált tranzisztorok vezérlése nem a mnkapont s környezetén történik, anem igény vesszük a teljes vezérlési tartományt nagyjelű vezérlés miatt a tranzisztor már nem tentető lineáris erősítőelemnek, teát nem elyettesítető paraméteres elyettesítő képével Nagyjelű eszültségerősítők tranzisztorok vezérlése s kollektoráram mellett olyan nagy meneti eszültséggel történik, amely a terelésre jtó kollektor-emitter eszültséget a teljes vezérlési tartományba változtatja s kollektoráram miatt a terelésre jtó teljesítmény csi, a eszültség viszont a leető legnagyobb z ilyen erősítőket asználjk az oszcilloszkópokban, a katódsgárcsövek eltérítő lemezeinek vezérlésére, a televíziók képcsövének vezérlésére, és ilyen erősítőket találnk az integrált műveleti erősítőkn meneti okozatként Teljesítményerősítők nnak érdekén, ogy a terelő-ellenállásra a leető legnagyobb teljesítmény jsson, a mnkapont elyes megválasztásával a maximális vezéreletőséget a tranzisztor kollektor árama, és kollektor-emitter eszültsége esetén is biztosítani kell oz, ogy a tranzisztor által előállított teljesítmény teljes egészén eljsson a terelésre, a terelést illeszteni kell az erősítőöz nagyjelű vezérlés miatt a tranzisztor jelleggörbéit már nem tentetjük lineárisnak, ezért a meneti jel torzított lesz mnkapont állításánál ezért, a maximális meneti teljesítmény elérése mellett, törekedni kell a minimális torzításra is teljesítményerősítők, a tápegységből elvett egyenáramú teljesítményből, a vezérlés atására váltakozó áramú teljesítményt állítanak elő teljesítményerősítő atásoka az erősítő által szolgáltatott P meneti teljesítmény, és a tápegységből elvett P egyenáramú teljesítmény ányadosa P 00 % P tápegységből elvett, de meneti teljesítményként nem asznosított teljesítmény a tranzisztoron ővé alakl, disszipálódik disszipációs teljesítmény: P P P d 8
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK 5 ábra osztályú mnkapont 6 ábra osztályú mnkapont 9
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK megismert jellemzők értékének mindegyike attól ügg, ogy a jelleggörbén ol választjk meg a mnkapontot mnkapont elyétől üggően a teljesítményerősítőket,, és osztályba soroljk z, a és az osztályú erősítőket legtöbbször angerősítőként asználjk, meneti jelük angrekvenciás szinszos jel, terelő-ellenállásk pedig angszóró osztályú erősítők elsősorban a nagyteljesítményű adórendezésekn asználatosak 7 ábra osztályú mnkapont 0 8 ábra osztályú mnkapont
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK llenütemű kapcsolások Feladata: a asznos teljesítmény növelése, ill a atások javítása Megelelő méretezéssel nemlineáris torzításk sebb, mint az osztályú végokozatoké tranzisztor mnkaegyenesén elvett mnkapont elyzetétől üggő atások őleg a telepes üzemű készülékeknél ontos szempont Vezérlés atására mindkét tranzisztoron egy élperiódsnak megelelő áram olyik, amelyek max középértéke: z erősítő vezérlése asználat közn a vezérlés nélküli állapottól a maximális vezéreletőség atáráig változat, ezért az éppen aktális vezérlés jellemzésére célszerű vezetni a vezérlési tényezőt ν vezérlési tényező a mindenkori meneti eszültség és a maximális vezérlésez tartozó max meneti eszültség ányadosa max tápegységből elvett teljesítmény a két tranzisztorra együttesen: max P T Ha nem vezéreljük a kapcsolást (ν = 0), akkor P = 0 meneti teljesítmény a tranzisztorok áramainak és eszültségeinek eektív értékéből számítató, mindkét mennyiség tényleges értékét üggővé téve a vezérlés nagyságától P max max T max osztályú erősítő atásoka: T max P 0 785 P 4 T max Maximális vezérlésnél a ejezés szerint, a osztályú erősítő atásoka 785%-os teljes vezérlésnél sebb meneti jel esetén a atások arányosan csökken disszipációs teljesítmény:
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK P D P P T max T max, P D T max tranzisztoron létrejövő disszipáció a ν = 06 (60%-os) vezérlés mellett a legnagyobb z ellenütemű osztályú végokozatok vezérlés nélkül nem vesznek el egyenáramú teljesítményt Hatásokk teljes vezérlés esetén megközelítik a 70%-ot TNLÁSÁNYÍTÓ z a tartalomelem igényli az előismereteket lyenek az - elektrotecnikai alapogalmak, - passzív és aktív áramköri alkatrészek, - a élvezető áramköri elemek, élvezető diódák, tranzisztorok, - az elektronikai alapáramkörök ismerete: kétpólsok, négypólsok, - erősítő alapkapcsolások, - elektronikai áramkörök szerelési tecnológiái tananyag vázlata megmtatja azt a négy eladatcsoportot, amelyet végre kell ajtani a tananyag elsajátításáoz: - többokozatú erősítők, - visszacsatolások, - az erősítők rekvenciaüggése, - nagyjelű erősítők tartalomelem eldolgozása során asználja a következő elektroniks eléretőséget: ttp://esze/ejegyzet/ejegyzet/orlyg/kerettml ttp://wwwelektroncso/cikkekpp - zt az oldalt annak célszerű tanlmányozni, at nem a élvezető alapú, anem az elektroncsőből építendő erősítők érdekelnek Nagyrekvenciás angolt erősítőkről a ttp://wwwpskas/r_tanolyam/erositokpd címen a 0-5 oldalon talál bővebb leírást
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK ővítse ismereteit a szakkönyvek, a szakolyóiratok és az internet segítségével!
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK ÖNLLNŐZŐ FLDTOK eladat gy csatolású, kétokozatú erősítő esetén számítsa a mnkapont állító ellenállások értékeit, az eredő - és meneti ellenállást, a eszültségerősítést üresjárásban és terelés mellett, valamint az áramerősítést! datok: 0 5V, 0 m, 00, 0 06V, 0 6V, 0 5m, 5, 0 07V, k, 60 k, k, T 0V 9 ábra csatolású kétokozatú erősítő T tranzisztor paraméterei: 5 k, 0, 5 0 S T tranzisztor paraméterei: 5 4k, 50, 0 S 4
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK eladat Számítsa a képen látató soros negatív áram-visszacsatolással ellátott erősítő mnkapont-állító ellenállásainak értékét, és a elyettesítő kép elrajzolása tán a váltakozó áramú jellemzőket! 5
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK 6 0 ábra Soros negatív áram-visszacsatolás datok: 0,, 0, 4, 0, 7, 0, 06,, 55, 5 0 0 0 0 S k k k V m V V t T
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK eladat Számítsa az ábrán látató közös emitteres erősítő alsó atárrekvenciáját! ajzolja el az erősítő erősítésének és ázistolásának diagramját a atárrekvencia környezetén! datok: 0, 80, 68k, 7 k, 7k, 0, 5 0 5 S, t 4k, g 00, 0 F, 0 F, 00 F 7
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK ábra Közös emitteres erősítő 8
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK 4 eladat ajzolja el egy közös emitteres erősítő nagyrekvenciás elyettesítő képét, és számítsa a első-atárrekvenciát! ajzolja el a kapcsolás nagyrekvenciás átvitelét és ázistolását! datok: g 600, 88k, 4 k, k, t 47k, 5k, 50, 5 0 5 S, 4pF, 6pF, pf 9
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK 5 eladat gy osztályú állításban működő, ellenütemű teljesítményerősítőt 80%-os vezérléssel működtetünk Számítsa a tápegységből elvett, és a terelésre leadott teljesítményt, ill az erősítő disszipációját és atásokát! Határozza meg, ogy mekkora maximális disszipációs teljesítményű tranzisztorokat kell asználni! datok: 0
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK max 45, T 0 V, 08
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK MGOLDÁSOK eladat z első okozat mnkapont-állító ellenállásainak méretezése: 4 66 0 466 0 6 0 0 96 0 96 0 7 6 9 0 0 00 0 6 06 667 0 5 0 4 4 0 0 4 0 0 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 k k V T T T második okozat mnkapont-állító ellenállásainak méretezése: 0 0 4 6 0 0 444 0 444 0 6 6 9 40 0 4 5 0 5 6 07 09 80 0 8 0 5 6 0 4 4 0 0 4 4 0 0 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 k k V T T T okozatok - és meneti ellenállásai: 4 6 064 06 50 45 4 444 95 095 0 0 4 66 96 4 k k okozatok eszültség- és áramerősítései:
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK 4 4 45 7 7 0 45 0 5 64 7 0 4 6 0 4 50 8 7 4 6 0 4 50 5 64 0 45 95 0 0 t i i t ü z eredő váltakozó áramú jellemzők: 74 5 49 7 5 64 8 04 8 7 5 64 4 6 ; 0 i i t e e ie e ü üe e e k eladat k k V k T T T 4 04 4 0 7 0 6 0 69 0 7 7 9 7 06 055 0 0 550 055 55 7 4 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK 4 ábra z erősítő elyettesítő képe z erősítő váltakozó áramú jellemzői visszacsatolás nélkül: 5 06 4 04 04 4 6 0 6 7 00 4 6 t i t k k visszacsatolt erősítő jellemzői: 8 4 48 6745 6745 0 0 04 6 48 0 0 4 6 t v v iv v v v v k k
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK eladat csatolókondenzátorok atásának számítása: 68 7 7 0 08 0787 8k 787 ábra kapcsolás srekvenciás elyettesítő képe atárrekvenciák a elyettesítő kép alapján: 5 68 0 8 0 0 5 68 0 787 0 4 0 g t 98 Hz 66 Hz z emitter kondenzátor atásának számítása: dr 68 0 0 lg 5 4 4 d t 0 7 r 0 4 48 Hz 0 08 4 5 9 F v dr v 5 9 0 lg 9 566 d v 5 9 48 9 0 0 47 r 9 8 5 Hz 5
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK z erősítő alsó atárrekvenciája az,, rekvenciák közül a legnagyobb Teát a = = 85 Hz 4 ábra z erősítő diagramja 6
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK 4 eladat 5 ábra z erősítő nagyrekvenciás elyettesítő képe dr 579 0 674 0 M 0 8 k 8 47 0 lg 9 6 9 4d 9 5 88 4 5 6 k t r 50 5 9 6 0 68 6 0 6 0 568 0 4 0 579 khz 68 8 0 47 0 0 6 0 6 674 MHz 579 khz t g M 6 568 pf 7
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK 6 ábra z erősítő nagyrekvenciás átvitele és ázistolása 5 eladat P P P D max P 0875 P t T max max 0785 4 45 08 0 68 79 W 4 0 0 45 4 W 68 8 4 5 6 W 0875 08 07 70 % tranzisztor maximális disszipációja: P D max 0 T max 0 0 45 67 5W 8
ŐSÍTŐ ÁMKÖÖK, JLLMZŐK ODLOMJGYZÉK FLHSZNÁLT ODLOM Zombori éla: lektronika Nemzeti Tankönyvadó, dapest, 004 Zombori éla: lektronikai eladatgyűjtemény Nemzeti Tankönyvadó, dapest, 00 JÁNLOTT ODLOM ik János - Pánczél éla: lektronikai gyakorlatok Műsza Könyvadó, dapest, 005 éti Gyla: lektroniks gyakorlatok, nalóg áramkörök Nemzeti Tankönyvadó, dapest, 00 Szücs Lászlóné: lektroniks áramkörök Műsza Könyvadó, dapest, 999 Tietze Scenk: nalóg és digitális áramkörök Műsza Könyvadó, dapest, 990 ttp://bsselektronika/ ttp://esze/ejegyzet/ejegyzet/orlyg/kerettml 9
(z) 097-06 modl 040 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme elasználató az alábbi szakképesítésekez: szakképesítés OKJ azonosító száma: szakképesítés megnevezése 54-5-0-0000-00-00 lektronikai tecniks szakmai tankönyvi tartalomelem eldolgozásáoz ajánlott óraszám: óra
advány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 08/-008-000 képzés minőségének és tartalmának ejlesztése keretén készült projekt az rópai nió támogatásával, az rópai Szociális lap társinanszírozásával valósl meg Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési ntézet 085 dapest, aross 5 Teleon: () 0-065, Fax: () 0-06 Felelős adó: Nagy László őigazgató