SZERBIÁBA KÉSZÜLŐ VÁLLALKOZÁSOK KÉZIKÖNYVE 2014. DVD MELLÉKLETTEL

SZERBIÁBA KÉSZÜLŐ VÁLLALKOZÁSOK KÉZIKÖNYVE 2014. DVD MELLÉKLETTEL

SZERBIÁBA KÉSZÜLŐ VÁLLALKOZÁSOK KÉZIKÖNYVE 2014. DVD MELLÉKLETTEL Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara H-6722 Szeged, Párizsi krt. 8-12. Telefon: +36 70 452 22 33 Bejegyzés sorszáma: 2668. Csongrád Megyei Bíróság Adószám: 19561716-1-06 E-mail: info@mszkik.hu, mszkik@mszkik.hu Web: www.mszkik.hu Impresszum Kiadja: Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara Elnök: Kovács László Ügyvezető alelnök: Jójárt Miklós Nyomdai kivitelezés: Innovariant Nyomdaipari Kft. Algyő A kiadvány a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával jött létre. 2

Ajánló Tisztelt Olvasó! Tapasztalataim szerint a magyarországi vállalkozások általában csak felszínes ismeretekkel rendelkeznek a vajdasági vagy szerbiai befektetési és üzleti lehetőségekről. Ez annak ellenére is igaz, hogy a két szomszédos ország között kitűnőek a politikai kapcsolatok, évrőlévre bővül a kétoldalú kereskedelmi forgalom, Magyarország pedig az egyik legfontosabb külföldi befektető Szerbiában. A megfelelő piaci ismeretek hiányában természetes, hogy a magyar cégek óvatosak, pedig Szerbiában számos üzleti lehetőség várja a vállalatokat, ráadásul az utóbbi néhány évben a tartományi és a központi kormány is számos olyan intézkedést fogadott el, melyek kiszámíthatóbb üzleti környezetet teremtettek. Az ismerethiány leküzdésében játszhat fontos szerepet ez a kiadvány, melynek jelentőségét csak növeli, hogy a Magyar- Szerb Kereskedelmi és Iparkamara szerkesztésében jelenik meg. Hiszen a Vegyeskamara évek óta segíti a Szerbia iránt érdeklődő magyar kis- és középvállalkozásokat, így a könyv szerzői pontosan tudják mely kérdések foglalkoztatják leginkább a magyar cégeket. A belgrádi Nagykövetségünk keretén belül működő Külgazdasági Iroda egyik legfontosabb feladata a magyar vállalkozások támogatása. Forduljon bizalommal munkatársaimhoz, akik készséggel állnak rendelkezésére bármilyen szerbiai üzleti vagy befektetési üggyel kapcsolatban. Arra szeretném biztatni a magyar cégek képviselőit, hogy a szerb piacra való belépést megelőzően tanulmányozzák át alaposan ezt a Kiadványt, továbbá remélem, hogy ennek köszönhetően is, nőni fog a Szerbiával együttműködő magyar vállalkozások száma. Ehhez kívánok Önnek valamint közreműködő munkatársainak sok sikert: Nikowitz Oszkár nagykövet 3

Bevezető gondolatok! Több éves szakmai tapasztalatunk alapján megállapítható, hogy a Szerbiába készülő illetve Szerbia iránt érdeklődő vállalkozások többnyire tisztában vannak a piaci összefüggésekkel, de több esetben leegyszerűsítik a kérdéseket, valamint nem érzékelik az Európai Union kívüli státusz miatt a nemzeti szabályozást. Nem érzik a szokások, tradíciók néha azonos, néha eltérő egyedi hatását, amely egyúttal nehezíti is, de összességében eredményessé is teheti ezen a piacon való megjelenést. Mivel van számos terület Szerbiában, ahol közelítések az Európai Uniós jogszabályok felé már megtörténtek, ezért egy jól használható útmutató Kézikönyv az alapkérdésekben eligazítást adhat. Nem jogszabály gyűjtemény és annak leírására törekszünk (természetesen erről is szólni kell), hanem azoknak a folyamatoknak a bemutatására, amely a vállalkozások piacra jutásának elindítását segítheti, vagy éppen el nem indított vállalkozók tapasztalatait dolgozza fel, természetesen utalva a joghelyekre, megemlítve a kivételeket, egyedi elbírálási lehetőségek körét, vagy éppen annak hiányát. A kidolgozás során igyekszünk olyan publikus forrásokat feltárni, amelyek segítségül lehetnek, és ennek megkeresésével nem kell időzni, a figyelmes felhasználónak. Magyarországról a szerb piacra sok fajta és nagyságrendű vállalkozással lehet megjelenni, a szerkesztők a legnagyobb létszámot megtestesítő kisés középvállalkozások felé adnak felvilágosításokat, hiszen az ilyen vállalkozások munkaszervezete e kérdések megválaszolására nincs felkészülve, külső profi tanácsadók igénybevétele egyszerű precedenssel rendelkező kérdéseknél indokolatlan többletköltséggel jár. 4

Tipikus információ (segítség) kérések Kamaránk felé: Segítséget szeretnék kérni, egy olyan ügyben, hogy milyen feltételekkel lehet Magyarországról Szerbiába Marhahúst exportálni, illetve milyen adókkal jár az export, esetleg tudna-e segíteni ebben, vagy, hogy kitől lehetne segítséget kérni?! (e-mail) E-mailben több szakmai kérdést tettünk fel, amire a vállalkozótól kértünk választ a továbblépés érdekében: Ön milyen céggel (húsfeldolgozó, vágóhíd. v. kereskedő) kíván az export piacra lépni. Az exportálni kívánt marhahús (első v. hátsó) negyedelt marha Esetleg testrészek szerint feldolgozott, csomagolt pl. lábszár, bélszín, fekete-pecsenye stb. Előhűtött vagy fagyasztott Hagyományos vagy kóser vágóhídi vágás történt kereskedelmi vagy további feldolgozásra akar értékesíteni EU állategészségügyi regisztrációs számmal rendelkezik-e A válaszok megérkezését követően piaci és szakmai partnerkeresést elvégezünk és küldtünk részletes partner listát, akik szerbiai importőrként, vevőként számításba jöhetnek Itt állok a Szerb határon, magyar kisvállalkozó vagyok és X kisvárosban lesz a hétvégén búcsú és nem engednek be, pedig csak Kürtös kalácsot szeretnék a nálam lévő géppel és anyagokból sütni és értékesíteni. (telefon) Itt meg van a vállalkozói akarat, motiváció, de a gépet vám előjegyzéssel lehetne óvadékkal kivinni (ezt helyette átvállalhatja a speditőr), a nála lévő alapanyagra pl. liszt, étolaj növény-egészségügyi bizonylat kellene (a helyszínen is megvásárolhatná az alapanyagot), és a helyszíni árusítást X városban kell a Jegyzőnél előzetesen elintézni. Y városban holnap lesz író-olvasótalálkozó, a nagyszerű író asszisztense vagyok, át szeretnénk 200 db könyvét vinni, dedikálva értékesíteni szeretnénk a találkozó végén 10 EURO- ért darabját, mit tegyünk? (telefon) 5

A vállalkozói szándék itt is meg van, de ha egy kicsit is elmélyed a kérdésben és rájönne, hogy Magyarországon egy magyar könyvkereskedőtől ha külön nem igényel engedélyeztetést a könyv tartalma miatt megveheti egy szerb kereskedő a 200 könyvet, és belföldiesítést követően dinárért értékesítheti az adott rendezvényen. Ilyen és ehhez hasonló kérdések gyakran előfordulnak, megválaszolásuk néha nem is egyszerű, természetesen az esetek döntő többségében tudunk segíteni, de egy jó útmutató Kézikönyv és annak DVD melléklete, több olyan gyakorlati információt, és információforrást fel tud tárni, amelyek hasznára lehetnek az erre a piacra készülő vállalkozásoknak. Eredményes felhasználást kíván Önnek és munkatársainak a Kézikönyv és DVD készítői, szerkesztői, szakértői, kivitelezői nevében: Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara www.mszkik.hu A Kézikönyv elkészítése a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósult meg 6

2. Kamaránk, 2013. évi aktivitásunk 2009-ben alakultunk, jogi személyiséggel rendelkező non profit szervezet vagyunk, taglétszámunk meghaladja a 60-as taglétszámot. Alapítóink között a magyar kamarai rendszerből a MKIK-t, BKIK-t, BMKIK-t, CSMKIK-t tudhatjuk tagjaink között, de több nagyváltakozás és számos KKV szektorhoz tartozó magyar és szerb vállalkozás teszi teljessé kamaránkat. Kamaránk nyitott, és folyamatosan, számos szakmai program szervezésén dolgozik, az elmúlt évek is ennek jegyében telt el. Ezekre a magyar és szerbiai KKV-ket szinte minden formában igyekeztünk mozgósítani. Fő célunk az volt, hogy tagjaink, és a KKV-k idejük és lehetőségük függvényében részt vegyenek programjainkon. Részletezve 2013. év fontos történéseit: Február 12-én Kishegyesen az InnoInfo IPA projektzáró záró konferenciája került megrendezésre, és itt, mint projektvezető partnerek vettünk részt. A céges kapcsolati portálunkat itt mutattuk be, célja a cégek összegyűjtése online adatbázisba. 2013-ben tavalyról áthúzódó programmal indítottuk a évet Szegeden. Közel egy tucat cég mutatkozott be kiállítóként ezen a konferencián, újszerű mini kiállítás keretében. Az évindító rendezvényre a határ mindkét oldaláról érkeztek cégek és kamarai szakemberek. Székesfehérváron február 19-én esti gyülekezéssel készültünk a 20-i rendezvényre, ami Magyar és szerb gépjárműalkatrész gyártók és beszállítók szakmai konferenciája, mini kiállítás, és B2B címmel került megrendezésre a FMKIK Gazdaság Házában. Sikeresen pályáztunk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által a megyei és vegyes kamarák részére kiírt projektekre is, amelyek 2013-ban kerültek megvalósításra, ennek része ez a Kiadvány is. Magyar és szerb gépjárműalkatrész gyártó és beszállítói konferenciát tartottunk május 14-15-én Kragujevacon. A program a kiállításon való részvétel, az üzleti megbeszélések, és a Szakmai konferenciákon való 7

részvétellel zajlott. A két napos rendezvényen a MAJOSZ és a HITA közös standjain magyar kiállítók is megjelentek, sikerült számos kétoldalú tárgyalást is szervezni, amelyek eredményei a résztvevő KKV-ket segíthetik. Május 18-án nyitotta kapuit Délkelet-Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági rendezvénye, a jubileumi 80. Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár. A vásár kísérő-rendezvényeként a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara május 23-án rendezte meg az immár hagyományos Magyar Szakmai Napot, amelyen Szerbia és Magyarország gazdasági kapcsolatairól és a vállalkozási lehetőségekről tájékozódhattak az érdekeltek. A CSMKIK külön busszal közel 40 tagját hozta el és ez egy jó alkalom volt arra, hogy felhívjuk a vállalkozók figyelmét az üzleti és együttműködési lehetőségekre. Több - az NGM által létrehozott, és közreműködésünkkel is működő - Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. tevékenység valósult meg a Vajdaságban, valamint Makón, Szentesen és Kiskunhalason pozitív visszajelzésesekkel. Május 30-án került megrendezésre a Megújuló energiaforrások: lehetőségek és perspektíva című Magyar-Szerb üzleti találkozó Újvidéken. A konferencián kilenc magyar és szerb cég intézmény mutatkozott be. Az üzleti találkozó célja az volt, hogy felhívja az önkormányzatok és üzletemberek figyelmét a megújuló energiaforrások, geotermikus- és a napenergia hasznosítás és kiaknázás rejlő lehetőségekre. Magyar Szakmai Napot tartott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara Szabadkán, a Városháza dísztermében 2013. június 6-án. A rendezvény a VII Szabadkai Regionális és Nemzetközi Gazdasági Vásár kísérő-rendezvénye volt IPA együttműködési programokat. A rendezvény után vásárlátogatásra invitáltuk vendégeinket, Zentán a kis és középvállalkozók részére szakmai napot tartottunk, amelynek során ismertettünk olyan üzleti lehetőségeket, amelyek magyar részről Szerbia felé irányulnak. Ezek közé tartozik például a birkagyapjú felvásárlás, a helyben gyártható betonipari termékek, paplanok, párnák disztribúciója esetlegesen helyi gyártása stb. Megállapodtunk, hogy október folyamán mintegy 30-40 magyar vállalkozó részvételével kiállítást szervezünk, amelyen olyan vállalkozások jelennek meg, amelyek termékeikkel, szolgáltatásaikkal a szerbiai piacra készülnek. 8

Zombor városában a Zombori Regionális Kamara közreműködésével a 8. osztályt végző fiatalok számára pályaválasztási kiállítás került megrendezésre. Erre, mint EU csatlakozott ország, külföldi partnerként meghívást kaptunk, és előadásunk keretében tájékoztatást adtunk azokról az ismeretekről, amelyek az EU-ban a pályaválasztás előtt álló fiatalokat érinti. Ismertettük a hiányszakmákat, amelyek iránt folyamatos az érdeklődés. A kiállítók között lévő vállalkozásokkal tárgyalva többüknek felhívtuk a figyelmét a magyar üzleti kapcsolatok kialakításának lehetőségére is. Megalakult a Bánáti Kamarák Szövetsége. Az ehhez kapcsolódó eseményt májusban tartották meg Kikindán, ahol a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamarát is beleértve - tíz kamara jelent meg képviseletével (Szerbia, Románia, Magyarország bánáti területéről) A Bánáti Kamarák együttműködése elősegítené az új átkelőhely építésének szorgalmazását a hármas-határnál, mely ösztönözné a keresletet számos üzleti ágazatban. Ezen kívül bővülnének a lehetőségek a közös beruházást illetően is minden üzleti területen, mindhárom ország tekintetében. A szerbiai Pénzügyminisztérium és a magyarországi Nemzetgazdasági Minisztérium között Vámszabad Zónák és az Ipari Parkokat érintő Belgrádi találkozás előkészítésében is közreműködtünk, amely az érintett szakterületek jövőbeli együttműködését elősegítheti. A tárgyalások a GVB (Gazdasági Vegyes Bizottság) kétoldalúan lefektetett elvei mentén történtek. Fontos eseménye volt az elmúlt évben, az új magyar-szerb határátkelő: Mórahalom, Királyhegyes, Bácsszőlős útvonalon történő átadása május 16-án. Ennek megnyitása hozzájárul Szerbia és Magyarország, valamint az európai uniós tagállamok kapcsolatainak erősítéséhez is, egyúttal ajánljuk a magyar és szerb vállalkozásoknak annak használatát, főként az ünnepek és a nyári szezonban. A személyforgalom számára megnyitott határátkelőhelyet reggel 7 és este 7 óra között. 9

Augusztus végének eseménye volt a az INOCOOP 2013. Vásár és kiállítás Zrenjaninban, ahol kiállítási standot létesítettünk, valamint 30-án Magyar Gazdasági Napot és B2B megbeszéléseket szerveztünk. Jászberényben a Nagykun-Szolnok Megyei Gazdasági Kamara üzleti rendezvényt szervezett Szerbia, Horvátország és Szlovénia vonatkozásában érintett vegyes kamara, valamit kamarai tagozatok bemutatására. Október közepén, Zentán két napos rendezvényt szerveztünk, amelynek során 40 magyar vállalkozás mutatkozott be a Városházán, tartottunk Magyar Gazdasági Napot, ahová számos helyi és hazai vállalkozót hívtunk meg, az itt készített felvételek, riportok alapját képezik DVD mellékletünknek. Szakmai előadással segítettük a KKV-k képzését, amelyet a Krüh Zrt. szervezett Palicson. Kamaránkat az elmúlt évek során is számos magyar és szerbiai KKV megkereste, alaphelyzetben telefonon, majd azt megerősítve e-mailben, esetleg személyesen. Az egyszerű mennyi a vámja x terméknek? kérdéstől, az elektromos áram export-import lehetőségének a jogi és szakmai előírásán keresztül, sok témával foglalkoztunk. Igyekeztünk minél pontosabb válaszokat adni: a KRÜH irodák bevonásával, a Vajdasági kamarák és Önkormányzatok valamint jogászok, gazdasági szakértők véleményének kikérésével, vagy azok becsatornázásával. Munkánk talán egyik legnagyobb sikerének, elismerésének tudható, amikor a Szabadkai vásár kapcsán készült televíziós felvételt a szerb riporter így vezette fel: A Magyar Szerb Kereskedelmi és Iparkamara a két ország kisvállalkozóit összekötő ismert szervezet, amely folyamatosan ott van sok rendezvényen és információkat biztosít, szakmai segítséget nyújt a két ország vállalkozói részére. 10

3. Szerbia gazdasága belülről nézve Néhány fontos alapadat: Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Szerb Köztársaság köztársaság Belgrád 77 474 km² 7 310 000 fő Nemzetiségi megoszlás szerb (82,9%), magyar (3,9%), roma (1,4%), jugoszláv (1,1%), bosnyák (1,8%), egyéb (8%) Vallási megoszlás ortodox (85%), római katolikus (5,5%), muzulmán (3,2%), protestáns (1,1%), egyéb (5,2%) Hivatalos nyelv szerb Klíma kontinentális Államfő Tomislav Nikolic Miniszterelnök Ivica Dacic Hivatalos pénznem szerb dinár (RSD) Jelentősebb városok Újvidék (Novi Sad), Niš, Kragujevac, Szabadka (Subotica) A 2010-ben (1,0%) és 2011-ben (1,6%) regisztrált mérsékelt növekedést követően, 2012-ben a szerb gazdaság teljesítménye 2,0%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. Ennek legfőbb oka a nemzetközi környezet kedvezőtlen alakulása, melynek következtében elmarad a szerb export bővülése, illetve a mezőgazdaság teljesítményének az előző évi magas bázishoz viszonyított az aszálykárok miatt bekövetkezett jelentős visszaesése. Az egy főre jutó GDP (3 967 EUR) regionális összehasonlításban is alacsony. A korábbi évekhez hasonlóan a szerb gazdaság legfőbb problémái továbbra is a magas infláció (2012-ben 12,2%) és a jelentős munkanélküliség (22,4%). 11

A szerb költségvetés helyzete jelentősen romlott 2011-hez képest (a költségvetési hiány a GDP 7,3%-a volt), ennek egyik legfőbb oka a 2012-es parlamenti és önkormányzati választás és az azt megelőző jelentős költekezés volt. Az újonnan megalakult szerb kormány azonban stabilizálni tudta a büdzsét. 2012 nyarán még úgy tűnt, hogy Szerbiának komoly pénzügyi gondjai lehetnek, azóta viszont belföldön és külföldön is több sikeres állampapírkibocsátásra került sor. Egy év alatt jelentősen nőtt az ország GDP-hez viszonyított államadóssága (48,7%-ról 61,5%-ra), és az elkövetkező néhány évben sem lehet javulásra számítani ezen a téren. A 2013. évre a szerb kormány kb. 2%-os GDP növekedést vár, ennek teljesülése leginkább három tényezőtől függ. Ezek a nemzetközi gazdasági környezet alakulása (a legfontosabb szerb felvevőpiacok, elsősorban Németország és Olaszország helyzete), az idei mezőgazdasági szezon és a tervek szerint 160 ezer gépkocsit gyártó Kraguljevaci Fiat-gyár teljesítménye. Ez utóbbi termelésének felfutásától Szerbia jelentős exportvolumenbővülést vár, hiszen az autók döntő többségét külföldre szállítják. 2013-re a szerb kormány 3,6%-os GDP-arányos költségvetési hiányt tervez, azonban az elemzők és a Költségvetési Tanács már az első két hónap adatai alapján arra figyelmeztetnek, hogy jelenlegi tendenciák folytatódása esetén ez a mutató akár 5%-ra is felkúszhat. A külkereskedelmi forgalom áruszerkezetét tekintve Szerbia exportjában a 2012. évben a következő árucsoportok voltak meghatározók: gabona és gabonakészítmény (651,8 millió EUR), villamos gép, készülék és műszer (647,1 millió EUR), színesfém (523,8 millió EUR), közúti jármű (469,9 millió EUR), zöldségféle és gyümölcs (421,4 millió EUR). Ennek az öt árucsoportnak az exportja tette ki a teljes szerb kivitel 30,7%-át 2012-ben. Az importban a következő árucsoportok voltak a legjelentősebbek: kőolaj és kőolajtermék (1 457,6 millió EUR), közúti jármű (909,3 millió EUR), természetes és mesterséges gáz (843,3 millió EUR), villamos gép, készülék és műszer (636,5 millió EUR), gyógyszer és gyógyszerészeti termék (550,6 millió EUR). Ezek az árucsoportok Szerbia teljes behozatalának a 29,8%-át adták 2012-ben. 12

2012-ben Szerbia legfontosabb külkereskedelmi partnerei az exportban: Németország (1 023,8 millió EUR, a teljes szerb kivitel 11,6%-a), Olaszország (933,2 millió EUR, 10,6%), Bosznia-Hercegovina (842,6 millió EUR, 9,5%), Románia (727,6 millió EUR, 8,2%) és Oroszország (675,8 millió EUR, 7,6%) voltak. Az importban a legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Németország (1 608,0 millió EUR, a teljes szerb behozatal 10,9%-a), Oroszország (1 608,0 millió EUR, 10,9%), Olaszország (1 431,9 millió EUR, 9,7%), Kína (1078,9 millió EUR, 7,3%) és Magyarország (728,2 millió EUR, 4,9%) voltak. Szerbia külkereskedelmi forgalmának túlnyomó részét azokkal az országokkal bonyolítja, melyekkel kereskedelmi megállapodással rendelkezik. Az EU-s tagállamok a teljes külkereskedelmi forgalom több mint felét teszik ki (az export 58,1%-a és az import 58,2%-a). A legnagyobb deficit a Kínával (elsősorban a mobiltelefonok és hordozható számítógépek behozatala miatt) és Oroszországgal (az energiahordozók, mindenekelőtt a kőolaj és földgáz importja miatt) folytatott kereskedelemből származik. Ezt követően Németországgal, Olaszországgal és Magyarországgal szemben a legnagyobb Szerbia külkereskedelmi hiánya. 3.1. Magyarország és Szerbia külkereskedelmi kapcsolatai A magyar-szerb külkereskedelem áruszerkezete (millió EUR) KIVITEL BEHOZATAL EGYENLEG 2011 2012 2011 2012 2011 2012 Összesen 1070,0 1239,4 364,2 352,9 705,8 886,5 Élelmiszer, ital, dohány 46,9 63,6 53,5 70,8-6,6-7,2 Nyersanyagok 36,3 53,4 26,2 10,7 10,1 42,7 Energiahordozók 429,2 503,0 146,6 120,6 282,6 382,4 Feldolgozott termékek 330,8 401,6 104,2 106,8 226,6 294,8 Gépek, gépi berendezések 226,8 217,9 33,8 43,9 193,0 174,0 13

A 2012. évre vonatkozó adatok alapján, Magyarország továbbra is az 5. legnagyobb exportőr Szerbiában (Németország, Oroszország, Olaszország és Kína után), Szerbia exportpiacai között pedig a 11. helyet foglaljuk el. A tavalyi évben tovább nőtt a Szerbiával folytatott kereskedelemben elért többletünk, amely a KSH adatai szerint 886,5 millió EUR-t tett ki (2011-ben 705,8 millió EUR). Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok: A magyar vállalatok számára elsősorban azokban az ágazatokban kínálkoznak jó exportpiaci lehetőségek Szerbiában, melyekben az elmúlt néhány évben komoly beruházások történtek. Ezek közül feltétlenül ki kell emelni az autóipart, hiszen a Fiat megjelenésének köszönhetően több külföldi beszállító is megjelent Szerbiában. Az országban számos infrastruktúrafejlesztési projekt van folyamatban vagy tervezés alatt (pl. autópálya építések, vezetékhálózat építések, energetikai és környezetvédelmi beruházások), amelyek ugyancsak jó lehetőséget kínálnak a magyar exportőröknek. A mezőgazdaság területén elsősorban a korszerű technológiák, a mezőgazdasági gépek, a vetőmagok és a vegyszerek exportjában lehetnek sikeresek a magyar cégek. Szerbia behozatalában jelentős súlyt tesz ki a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek importja, így ebben a szegmensben is javulhat a magyar cégek exportteljesítménye. 3.2. Szerb kereskedelmi piac legfontosabb jellemzői Külkereskedelmi engedélyezési rendszer: Szerbiában a külkereskedelmet a Külkereskedelmi Törvény szabályozza. Nem minden termék engedély köteles, a szabad árumozgás Magyarországhoz hasonlóan biztosított, azonban bizonyos termék csoportokra kötelező engedélyt kérni, így a katonai és rendőrségi eszközökre, fegyverekre és lőszerekre, antik termékekre, képzőművészeti termékekre, nemesfémekre, hulladékokra, drogokra és narkotikumokra, illetve az ózonra káros anyagokra. 14

A veszélyes hulladékok importja nem engedélyezett. Az engedélyeket az áru típusától függően az érintett szerb minisztérium adja ki, pl. a gyógyszerek és orvosi segédeszközök esetén a szerb Egészségügyi Minisztérium. Egyes árufajtákra a belső piac védelme érdekében importkvóta rendszer van érvényben. Az élelmiszeripari termékek, az egyes mezőgazdasági termékek és a jószágok növény- és állategészségügyi vizsgálaton esnek át a határon való átlépéskor, ez a procedúra egyes esetekben hosszabb ideig is eltarthat, valamint nagyobb költségekkel jár. Például egyes tejtermékek behozatala emiatt körülményes, hiszen gyakran a terméknek már szinte lejár a szavatossága, mire a bevizsgálási folyamat befejeződik. A növényvédő szerek, tápoldatok, műtrágyák külön növényegészségügyi vizsgálaton esnek át, melyért a szerb Mezőgazdasági Minisztérium Növényegészségügyi Hatósága felel. Az egyéb vegyszerek (pl. tisztítószerek, mosópor) importját is engedélyeztetni kell, ehhez pedig a Vegyipari Ügynökséghez kell fordulni. A kozmetikumok is bevizsgáláson esnek keresztül, melyet a szerb Egészségügyi Minisztérium végez. Speciális vámszabályok, vámtarifák A Magyarország és Szerbia közötti külkereskedelemre a Szerbia és az Európai Unió között létrejött átmeneti kereskedelmi megállapodás rendelkezései vonatkoznak. http://www.europa.rs/upload/documents/key_documents/2008/interim_ agreement_trade.pdf A hatályos vámszabályok és vámtarifák, illetve a Szerbia által megkötött nemzetközi kereskedelmi megállapodások megtalálhatók a Szerb Vámigazgatóság honlapján (www.upravacarina.rs). Vámszabad területek Szerbiában jelenleg 11 vámszabad terület található (Pirot, Szabadka, Újvidék, Nagybecskerek, Sabac, Kragujevac, Uzice, Smederevo, Nis, Krusevac és Svilajnac városoknban). A vámszabad területekre az alábbi előnyök vonatkoznak: az áruk és szolgáltatások behozatala a vámszabad területre, valamint kivitele a vámszabad területről, vám és adómentes. a behozott nyersanyagok és alkatrészek,melyek később kész vagy félkész termékként exportra kerülnek, vám és adómentesek. 15

a behozott alapeszközök, berendezések, gépek valamint épület anyagok vám és adómentesek. a vámszabad területen üzemelők jogait a vámszabad területekre vonatkozó törvény szabályozza és ezen jogok nem korlátozhatók egyéb törvényekkel vagy előírásokkal, rendeletekkel. az áruk behozatala és kivitele a vámszabad területre/ről, mentes a vám és gazdaságpolitikai korlátozásoktól, kontingensektől stb. Nem szükséges a behozatali és kiviteli engedélyezés sem. A magyar határhoz legközelebb lévő 3 vámszabad terület honlapjai: www.szsu.co.rs (Szabadka), www.szns.co.rs (Újvidék), www.slobodnazonazrenjanin.com (Nagybecskerek). Szerbia főbb szabadkereskedelmi megállapodásai Oroszország és Szerbia (akkor még Jugoszláv Szövetségi Köztársaság) 2000. augusztus 28-án írtak alá szabadkereskedelmi megállapodást, melynek célja a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok elmélyítése és fejlesztése volt. Ennek a megállapodásnak az alapján a legtöbb termékre eltörölték a vámokat. Szerbia az egyetlen olyan európai ország a Független Államok Közösségének néhány tagállama mellett amely szabadkereskedelmi megállapodást kötött Oroszországgal. Az egyezmény értelmében a bizonyítottan szerbiai eredetű áru esetén (melynek összetevői legalább 50%-ban Szerbiából származnak) a WTO alapelveinek megfelelően 1%-os vámtétel van érvényben. Szerb terméknek minősülnek a Szerbiában, szerb alapanyagokból gyártott termékek és a Szerbiában feldolgozott nem csak szerb alapanyagokból készült késztermékek, melyeknél a felhasznált külföldi vagy ismeretlen eredetű alapanyag értéke nem éri el a hozzáadott érték 50%-át. Szerb Köztársaság 2007. október 24-én ratifikálta a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA). Szerbián kívül még Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Macedónia, Moldávia és Koszovó is tagja ennek a szabadkereskedelmi megállapodásnak, mely felváltotta az ezen országok között korábban létező kétoldalú megállapodásokat. A CEFTA hatályba lépésével azon termékek, melyek a megállapodás tagállamaiból származnak, vám nélkül importálhatóak, kivéve néhány terméket, melyek pontos listáját maga a megállapodás tartalmazza. 16

Szerbia és Törökország 2009. június 1-jén, az isztanbuli gazdasági csúcsértekezlet alkalmával írtak alá szabadkereskedelmi megállapodást, mely 2010. szeptember 1-jétől lépett hatályba. A megállapodás a szerb félnek kedvezően aszimmetrikusan liberalizálja a kereskedelmet a két ország között. Szerb részről elsősorban a mezőgazdaság, a textilipar, illetve a nehéz- és színesfémipar számítanak védettnek, így ezekben a szektorokban továbbra is magasak maradnak a vámok a Törökországból származó termékekre. Szerbia azonban azonnal vámmentesen exportálhat minden ipari terméket Törökországba. Magyar exportot kísérő okmányok (helyi követelmények szerint) Az áru a magyar határig kiviteli EV okmánnyal (EX-papírral) jut el. Ha átlépte a magyar határt, illetve belépett Szerbiába, akkor egy szerb speditőr céggel kell T okmányt készíttetni garanciavállalással a szerb vámhivatalig. Ahhoz, hogy a magyar cég igénybe vehesse az ipari, mezőgazdasági termékekre érvényes vámmentességet vagy vámkedvezményt, a termékhez EUR.1 szállítási bizonyítványt is szükséges csatolni. A szükséges nyomtatványok és vámszabályok letölthetők a Szerb Vámigazgatóság honlapjáról (www.upravacarina.rs). A garanciavállalás azt jelenti, hogy a magyar cég egy adott időtartamig (pl. hat hónapig) garanciát vállal az árura, tehát amikor a szerb cég átveszi az árut és esetleg talál sérült vagy nem működő terméket, akkor a magyar cég a szerződésben leírtak szerint garanciálisan kicseréli azt. Természetesen ennek vám szempontból más formája van, mivel vissza kell küldeni az árut Magyarországra, és vámmentesen vissza kell vámkezelni. Ezután a magyar cég a hibátlan árut kiküldi Szerbiába új dokumentumokkal, és a szerb cég is vámmentesen tudja újra vámkezelni. Nemzeti szabványok, forgalomba hozatali engedélyek, az azokat kiadó intézmények Szerbia a volt Jugoszláviában használatos szabványügyi rendszert vette alapul az ország nemzeti szabványrendszerének kialakításakor. A régi rendszer 350 jogszabályt és 13250 szabványt tartalmazott. 2008-ig mintegy 2000 régi szabványt visszavontak, és 6200 új szabványt vezettek be. Az 1996-ban elfogadott Szabványügyi Törvényt (Zakon o standardizaciji) 1998- ban, 2003-ban és 2009-ben módosították az Európai Unió szabványrendszerének megfelelően. Az új szabványok elfogadásakor a szükséges teszteket és tanúsítványok kiadását a Szerb Szabványügyi Intézet (ISS) végzi (www.iss.rs). 17

Jellemző, illetve javasolt fizetési módok A külkereskedelmi ügylet lebonyolítása során általában készpénz vagy átutalás a jellemző. A nagyobb importőrök rendszerint rövid lejáratú, azaz két-három hónapos fizetési halasztást kérnek a megrendeléskor, éppen ezért a szerződés megkötésekor pontosan meg kell határozni az átutalási napok számát. Emellett még ismert és alkalmazott okmányos fizetési mód lehet az okmányos inkasszó, a csekk és a hitellevél. Piacra jutás módjai, elosztási csatornák A szerb piacra lépő magyar vállalkozások tevékenységi körüknek és igényeiknek megfelelő partnerlistát kérhetnek a belgrádi Magyar Nagykövetség Külgazdasági Irodájától, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő Magyar Szerb Kereskedelmi és Iparkamarától (www.mszkik.hu). 2013-ban megnyílt a Kárpát Régió Üzleti Hálózat (www.crbnet.eu) két vajdasági irodája Szabadkán és Újvidéken, ahol ugyancsak szívesen segítenek a vajdasági üzleti és befektetési lehetőségek iránt érdeklődő magyar vállalkozásoknak. Kiemelten fontos a magyar vállalkozók számára a személyes kapcsolatok kiépítése is, amelyhez nagy segítséget jelenthet a kiváló hely- és nyelvismerettel rendelkező, főleg a Vajdaságban élő, magyar nemzetiségű vállalkozókkal, szakemberekkel való együttműködés. A Szerbiába belépő termékeket vagy maga az exportőr, az általa létrehozott helyi cégen, ill. képviseleti irodán, vagy szerb partnerén, illetve annak képviseleti hálózatán keresztül juttathatja el a végfelhasználóhoz. A magyar állam minden évben támogatja a magyar vállalkozók megjelenését bizonyos szerbiai vásárokon (Szabadka, Újvidék, Belgrád), ezért ez is hatékony marketingkommunikációs eszköz lehet a magyar vállalkozók számára. 18

Szállítmányozás, speciális csomagolási, címkézési előírások, javasolt szállítmányozó cégek Szerbiába a szállítási mód függ az áru jellegétől, leggyakrabban a közúton és vasúton szállítják az árukat a két ország között, de a folyami szállítás (Duna) is lehetséges. A magyar exportőröknek javasolt nagyobb helyi és szerbiai tapasztalatokkal rendelkező magyar szállítmányozó, spedíciós cég választása, amely az ügylet megindításától annak befejezéséig leköveti a folyamatokat. Néhány fontos terület, amelyben a speditőr cég szolgáltatásait érdemes igénybe venni: Külkereskedelmi szerződés áttekintése, véleményezése VTSZ helyes megadása Származási igazolások kérdése Érték meghatározás Számla kialakítása Számlanyilatkozat Adómentesség kérdése, Uniós adószám megléte Védővámok figyelemmel kísérése stb. Ha az árut címkézni is kell, akkor a címkén fel kell tüntetni a termék nevét, a gyártó vagy az importőr teljes címét, nettó súlyt/mennyiséget, összetevőket, tárolás módját és a vásárlói figyelmeztetéseket. Technikailag bonyolultabb termékeknél a használati utasítást, a gyártói figyelmeztetést, az engedélyszámokat, a garancia adatait, a jótállás időtartamát, illetve más fontos adatokat is mellékelni kell. A címkét és egyéb információkat a vámkezelés előtt, szerb nyelven kell feltüntetni, illetve mellékelni. Helyi kereskedelmi, üzleti szokások A szerb üzletemberek általában beszélnek angolul, a Vajdaságban pedig sokan magyarul is. Délies mentalitásuknak köszönhetően vendégszeretők, barátkozók, nagyon fontosnak tartják a jó viszony kialakítását, az idősebbek, a rang tiszteletét. A tárgyalások hosszadalmasak, gyakran kötik öszsze étkezéssel. Az üzleti ajándékozás általános. Előfordul, hogy késnek a találkozókról. 19

Személyes kapcsolatok kialakítása igen fontos tényező, egymás ilyen irányú megismerése viszonylag időigényesebb, de szinte nélkülözhetetlen üzleti faktor, több esetben történnek hivatkozások, ajánlások meglévő jó kapcsolatokra, amelyek révén felgyorsulhatnak az események, ezek megismerésére is érdemes időt fordítani. Tárgyaláskor tabu témának számít a balkáni háború, Koszovó státusza, illetve az etnikai és vallási különbségek. Szerződéskötési tanácsok (pl. alkalmazandó jog) A rendelés és a pénzügyi teljesítés előtt minden esetben meg kell állapodni: a fuvarparitásról (a legáltalánosabb fuvarparitás a FOB paritás); a fizetés módjáról (ha halasztott fizetést kér a vevő, akkor a pontosan rögzíteni kell a napok számát); a garanciáról (Milyen időtartamra szól a garancia? Cseregarancia? Ha igen, akkor a sérült áru visszaküldésének költségeit melyik fél állja? stb.). Szerbiában az áruk és szolgáltatások ellenértékét a szerződésben leggyakrabban euróban határozzák meg, valutazáradék alkalmazásával, amely kimondja, hogy a fizetés szerb dinárban történik, a Szerb Nemzeti Banknak az átutalás napján érvényes középárfolyama szerint. Szerbiai jogalanyok között kizárólag szerb dinárban történhet kifizetés. Amennyiben a magyar vállalkozó nem rendelkezik elegendő külkereskedelmi tapasztalattal, érdemes igénybe vennie hazai/szerb vámügynökség, és/vagy helyi ügyvéd szolgáltatásait a szerződés megkötésekor. 20