XXI. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2010. SZEPTEMBER 30. ÁRA: 2040 Ft TARTALOM

XXI. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2010. SZEPTEMBER 30. ÁRA: 2040 Ft TARTALOM Oldal I. RÉSZ JOGSZABÁLYOK 2010. évi XLIV. törvény a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról... 1668 2010. évi XLVI. törvény a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról... 1670 2010. évi XLVII. törvény a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról... 1671 2010. évi XLVIII. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségû szervek feladat- és hatásköreirõl szóló 1991. évi XX. törvény módosításáról... 1675 2010. évi LVI. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról... 1676 2010. évi LX. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról... 1677 2010. évi LXI. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról... 1679 2010. évi LXII. törvény a kisebbségi önkormányzati képviselõk számának csökkentése érdekében szükséges törvények módosításáról... 1679 2010. évi LXIV. törvény a közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetési szabályok módosításáról... 1681 Az Alkotmány 2010. július 6-i módosítása a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról... 1682 2010. évi LXVIII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról... 1682 II. RÉSZ KÖZLEMÉNYEK Az ÁNTSZ Országos Tisztifõorvosi Hivatal közleményei... 1684 A Belügyminisztérium közleménye... 1688 Adony Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1689 Albertirsa Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1691 Algyõ Nagyközség Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1693 Apátfalva Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1696 Babócsa Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1698 Baj Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1701 Balatonlelle Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1703 Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása évi pénzügyi ja... 1706 Békés Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1709 Berekfürdõ Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1712

1666 BELÜGYI KÖZLÖNY 14. szám Bicske Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1714 Budapest Fõváros I. ker. Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1717 Budapest Fõváros II. ker. Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1720 Budapest Fõváros VII. ker. Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1722 Budapest Fõváros VIII. ker. Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1725 Budapest Fõváros X. ker. Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1728 Budapest Fõváros XVI. ker. Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1730 Budapest Fõváros XVII. ker. Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1733 Budapest Fõváros XXI. ker. Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1736 Bük Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1739 Csanádapáca Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1743 Csemõ Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1746 Csenger Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1748 Csepreg Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1751 Dávod Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1754 Dévaványa Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1756 Dömsöd Nagyközség Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1760 Dunaharaszti Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1763 Dunavarsány Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1765 Ebes Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1768 Emõd Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1770 Érsekcsanád Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1773 Fehérgyarmat Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1775 Fejér Megye Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1778 Galgamácsa Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1781 Gyermely Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1783 Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1786 Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1789 Heves Megye Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1792 Hévízgyörk Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1795 Hidasnémeti Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1797 Ibrány Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1800 Igal Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1802 Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1805 Jánoshalma Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1807 Járdánháza Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1810 Jászberény Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1813 Jászkisér Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1816 Káld Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1818 Karcag Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1821 Kazincbarcika Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1824 Kerekegyháza Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1827 Kertváros Gyáli Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása évi pénzügyi ja... 1830 Kétegyháza Nagyközség Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1832 Kiskõrös Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1834 Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1837 Kisléta Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1840 Kóny Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1843 Kondoros Nagyközség Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1845

14. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 1667 Köröm Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1847 Kõszeg Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1850 Kõvágóörs Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1853 Kunbaja Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1855 Kunfehértó Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1856 Kunpeszér Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1859 Kunszentmárton Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1862 Lakitelek Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1864 Magyarnándor Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1868 Makó Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1870 Mátészalka Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1873 Nézsa Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1876 Nyírkarász Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1878 Olaszliszka Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1880 Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat évi pénzügyi ja... 1882 Pálháza Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1885 Pásztó Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1887 Sarkad Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1890 Sárvár Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1893 Sellye Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1896 Sirok Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1899 Somogy Megye Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1901 Százhalombatta Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1905 Szentlõrinc Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1908 Szõd Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1911 Szügy Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1913 Tác Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1915 Tápiószele Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1918 Telkibánya Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1920 Tét Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1923 Túrkeve Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1925 Vácrátót Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1928 Vizsoly Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1931 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja... 1933

1668 BELÜGYI KÖZLÖNY 14.szám I. RÉSZ JOGSZABÁLYOK 2010. évi XLIV. törvény a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról* 1. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 3. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Születésénél fogva, leszármazással magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke. 2. (1) Az Ápt. 4. (1) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:] d) honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti; (2) Az Ápt. 4. (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (3) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenõje magyar állampolgár volt vagy valószínûsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja. (3) Az Ápt. 4. (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (5) Az (1) (2) és (4) bekezdésekben meghatározott idõtartamú, folyamatos magyarországi lakóhelytõl kiskorú tekintetében el lehet tekinteni, ha honosítását a szülõjével együtt kéri, vagy szülõje a magyar állampolgárságot megszerezte. (4) Az Ápt. 4. (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (7) A köztársasági elnök a folyamatos magyarországi lakóhely tekintetében az (1) (2) és (4) bekezdésekben meghatározott idõtartam, valamint az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott feltétel alól az állampolgársági ügyekért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) javaslatára felmentést adhat, ha a kérelmezõ honosításához a Magyar Köztársaságnak fontos érdeke fûzõdik. (5) Az Ápt. 4. -a a következõ új (8) bekezdéssel egészül ki: (8) A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvõképtelen vagy korlátozottan cselekvõképes személyek esetében. 3. Az Ápt. 5. helyébe az alábbi rendelkezés lép: 5. Kérelmére visszahonosítható a 4. (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az a személy, akinek magyar állampolgársága megszûnt, és magyar nyelvtudását igazolja. 4. Az Ápt. 7. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) A honosított, illetõleg a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester elõtt, illetve a 4. (3), (6) és (7) bekezdésének, illetve az 5. hatálya alá tartozó honosított választása szerint a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetõje elõtt teszi le. A cselekvõképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselõje teszi le. 5. Az Ápt. 13. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: állampolgársági kérelem) * A törvényt az Országgyûlés a 2010. május 26-i ülésnapján fogadta el.

14. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 1669 a) a települési fõvárosban a kerületi önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetõjéhez, b) a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyzõ székhelyén mûködõ anyakönyvvezetõhöz, c) a magyar konzuli tisztviselõhöz, illetve d) a Kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelõs szervhez lehet benyújtani. 6. Az Ápt. 16. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) A honosítási okiratot a miniszter a kiállításától számított 15 napon belül megküldi a kérelmezõ lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. (3), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. alapján honosított esetében a kérelmezõ választása szerint a polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselõnek. 7. (1) Az Ápt. 17. (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) A miniszter a 6. (1) bekezdésében foglalt elõterjesztést a kérelemnek, az állampolgársági ügyintézésért felelõs szervhez történõ beérkezésétõl számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A miniszter három hónapon belül tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, vagy hozza meg a 8. (3) bekezdése szerinti határozatot. (2) Az Ápt. 17. -a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki és az (5) (8) bekezdések számozása (6) (9) bekezdésre változik: (5) Az (1) (3) bekezdésben megállapított határidõkbe nem számít be a) a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedõ idõ; b) az eljárás felfüggesztésének idõtartama; c) a 19. (3) bekezdés d) pontjában elõírt véleményezés idõtartama; d) az állampolgárságot érintõ adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstõl a válasz megérkezéséig terjedõ idõ. 8. (1) Az Ápt. 19. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást beleértve a 14. (1) bekezdésében és a 20/A. -ban meghatározott adatokat is az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezetõ, illetve a 4. (3), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezetõ, a Kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelõs szerv teljesíti más anyakönyvvezetõnek, a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságnak, az idegenrendészeti, a menekültügyi hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak. (2) Az Ápt. 19. (3) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [Az állampolgársági eljárás során a miniszter] d) véleményt kérhet a jegyzõtõl, a konzultól, a gyámhatóságtól és az idegenrendészeti hatóságoktól, továbbá véleményt kér a rendõrségtõl és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálattól. 9. Az Áptv. 20/A. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) A honosítást kérõ külföldi egyidejûleg kérheti a) hogy saját vagy felmenõje egykori magyar születési családi nevét viselhesse; b) többtagú születési családi nevébõl egy vagy több tag, valamint születési és házassági nevébõl a nemre utaló végzõdés vagy névelem elhagyását; c) utónevének magyar megfelelõjét. 10. Az Ápt. 24. (4) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa:] a) a miniszter e törvényben meghatározott feladatainak részletes szabályait és kijelölje az e törvény 5/A. (2) (3) bekezdésében, 8. (3) bekezdésében, 11. (1) bekezdésében, 12. -ában, 14. (4) és (6) bekezdésében, 16. (1) és (3) bekezdésében, 17. (1) és (3) (4) bekezdésében, (6) bekezdésében, (8) bekezdésében az elõterjesztést kivéve és a (9) bekezdésében, a 19. (2) és (3) bekezdésében, 20. -ában, továbbá a 20/A. (3) bekezdésében meghatározott feladatokat a miniszter nevében ellátó központi szervet (állampolgársági ügyekben eljáró szerv);

1670 BELÜGYI KÖZLÖNY 14.szám 11. (1) Ez a törvény 2010. augusztus 20-án lép hatályba. (2) E törvény rendelkezéseit a 2011. január 1-je után induló eljárásokban kell alkalmazni. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Schmitt Pál s. k., az Országgyûlés elnöke 2010. évi XLVI. törvény a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról* 1. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, köztemetõ fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti jármûvel történõ várakozás (parkolás) biztosítása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tûzvédelemrõl, közbiztonság helyi feladatairól; közremûködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésrõl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásáról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közmûvelõdési, tudományos, mûvészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elõsegítése. 2. Az Ötv. 8. (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásáról, az óvodai nevelésrõl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrõl, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemetõ fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti jármûvel történõ várakozás (parkolás) biztosításáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. 3. Az Ötv. 9. -a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A 8. (4) bekezdés szerinti helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti jármûvel történõ várakozási (parkolási) közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy kizárólag ezen közszolgáltatási feladat ellátására alapított szerv, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaság, illetve önkormányzati társulás láthatja el külön törvényben szabályozottak szerint. 4. Az Ötv. 63. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A fõváros és a fõvárosi kerület törvényben meghatározott önálló feladat- és hatáskörû települési önkormányzat. A kerületi önkormányzat mûködési területén köteles gondoskodni az óvodai nevelésrõl, az általános iskolai nevelésrõl és oktatásról, egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint feladatkörében az egészséges ivóvízellátásról, a helyi közutak fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti jármûvel történõ várakozás (parkolás) biztosításáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésérõl. * A törvényt az Országgyûlés a 2010. június 1-jei ülésnapján fogadta el.

14. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 1671 5. Az Ötv. 63/A. -a a következõ q), r) és s) pontokkal egészül ki: (A fõvárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen) q) külön törvény felhatalmazása alapján rendeletében szabályozza a fõváros várakozási (parkolási) és parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és védett várakozási (parkolási) övezeteket, és az alkalmazható várakozási díjak megállapítását, r) rendeletében szabályozza a közterülethasználatot és a közterület rendjét, s) rendeletében szabályozza a közterületfelügyelet szervezetét és feladatait. 6. Az Ötv. 68/D. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 68/D. A fõvárosban a helyi közutak és mûtárgyaik, a terek, a parkok, és a 9. (5) bekezdés szerinti gazdasági társaságban a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésének tulajdonjogát a fõvárosi és a kerületi önkormányzatok egymásra átruházhatják. 7. Az Ötv. 79. (2) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes:) a) forgalomképtelen a helyi közutak és mûtárgyaik, a terek, a parkok, a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló 9. (5) bekezdés szerinti gazdasági társaságban fennálló részesedés a 68/D. -ban foglalt kivétellel és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít. A helyi önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen törzsvagyon birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát a helyi önkormányzat törvényben szabályozott módon másnak átengedheti; 8. Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Schmitt Pál s. k., az Országgyûlés elnöke 2010. évi XLVII. törvény a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról* 1. (1) A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a közúti közlekedésben résztvevõkre, a közúti jármûvekre (a továbbiakban: jármû), a 48. (4) bekezdésében foglalt eltéréssel az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló utakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken kialakított várakozási területen jármûvekkel történõ várakozás rendjére. (2) A Kkt. 8. -a a következõ i) ponttal egészül ki: i) a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elõl el nem zárt magánúton, valamint a tereken, parkokban és egyéb közterületeken jármûvel történõ várakozás biztosítása. * A törvényt az Országgyûlés a 2010. június 1-jei ülésnapján fogadta el.

1672 BELÜGYI KÖZLÖNY 14.szám (3) A Kkt. a következõ 9/D. -sal egészül ki: 9/D. (1) A jármûvekkel helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elõl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történõ várakozás a helyi közút, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elõl el nem zárt magánutak, valamint terek, parkok és egyéb közterületek közlekedési célú használata. A kijelölt várakozási terület fenntartása a várakozási terület kezelõjének feladata. (2) A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elõl el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken jármûvel történõ várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a tulajdonos helyi önkormányzat, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. (5) bekezdés szerinti szolgáltató köteles ellátni. (3) A jármûvek helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elõl el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történõ várakozása a helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevõje közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármû üzembentartója felel. (4) A helyi önkormányzat az Ötv. 9. (5) bekezdésben meghatározott gazdasági társasággal a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerzõdést köthet. A szerzõdésnek tartalmaznia kell: a) a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet, b) a várakozási területet, amely tekintetében a szolgáltató a közfeladat ellátására köteles, c) a helyi önkormányzat és a szolgáltató közötti kapcsolattartás részletes szabályait, d) a szolgáltató által ellátott feladatok ellenértékének meghatározását, e) a nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját, f) a ráfordítások és nyereségek meghatározásának szempontjait, g) a szerzõdés idõtartamát. (5) A (4) bekezdés szerinti szerzõdést annak módosításaival egységes szerkezetben az önkormányzat és a gazdasági társaság a hatálybalépését követõ 30. napon a honlapján közzéteszi. (4) A Kkt. 15. -a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: (2) Az (1) bekezdés szerint megállapított díj, továbbá a 33/A. szerinti használati díj, útdíj és pótdíj megfizetéséért a jármûnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti üzembentartója felelõs. 2. (1) A Kkt. a következõ 15/A 15/E. -sal egészül ki: 15/A. (1) A helyi önkormányzat (fõvárosban: a fõvárosi önkormányzat) rendeletében a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elõl el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken forgalomszervezési, valamint a 13. (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben meghatározott keretek között kijelölhet olyan várakozási övezetet, illetve várakozási övezeten kívül esõ olyan várakozó helyet (a továbbiakban együtt: várakozási terület), amelynek a három vagy annál több kerekû jármûvel történõ, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni (a továbbiakban: díjfizetési kötelezettség). (2) A díj fizetési kötelezettség alá esõ várakozási területen a lehetõségekhez képest egyenlõ megoszlásban, illetve a mozgáskorlátozottak által jellemzõen igénybe vett közintézmények elérhetõ közelségében minden megkezdett ötven várakozási helybõl ki kell jelölni legalább egy, a mozgáskorlátozottak számára fenntartott várakozási helyet. (3) Díjfizetési kötelezettség olyan várakozási terület tekintetében és idõszakra rendelhetõ el, amelyen az adott idõszakban a jármûvek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága (a továbbiakban: telítettség) a 70%-ot meghaladja. A 70%-os telítettségi mutatót nem kell alkalmazni e törvény hatálybalépése elõtt kijelölt várakozási területek tekintetében. (4) A várakozási díj mértékét a helyi önkormányzat (fõvárosban a fõvárosi önkormányzat) rendeletében egy órára vonatkozó várakozási díjként határozza meg. A várakozási díj mértékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékûségére. A várakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy legalább a ráfordításokra és a mûködéshez szükséges kiadásokra fedezetet biztosítson. A várakozási díj mértékét a várakozási terület jellemzõi, így különösen: a várakozási terület településen belüli adottságai, infrastruktúra, különbözõ fizetési lehetõségek biztosítása, figyelembevételével kell meghatározni. (5) Az egy órára vonatkozó várakozási díj személygépkocsi, három-vagy négykerekû motorkerékpár, valamint háromvagy négykerekû segédmotoros kerékpár várakozása esetén a tárgyév január 1. napjától tárgyév december 31. napjáig terjedõ idõszakban nem haladhatja meg az állami adóhatóság által az elõzõ naptári év szeptemberében

14. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 1673 és az azt megelõzõ tizenegy hónapban egy liter ESZ 95-ös ólmozatlan benzin üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható áraként havonta közzétett ár egyszerû számtani átlagának a kétszeresét. (6) Autóbusz, vontató, tehergépkocsi, mezõgazdasági vontató, lassú jármû és pótkocsi várakozása esetén a várakozási díjnak a legmagasabb összege az (5) bekezdésben megjelölt díjak háromszorosa, jármûszerelvény várakozása esetén az (5) bekezdésben megjelölt díjak hatszorosa lehet. (7) A minimálisan fizetendõ várakozási díj az adott várakozási területen érvényes egy órai díj alapján számított, a) jegykiadó automatából váltott jegy, sorompóval biztosított parkoló esetén 15 percnek megfelelõ összeg, b) mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszer használata esetén 15 percnek megfelelõ összeg, kivéve, ha a díjfizetés leállítására irányuló kérés a díjfizetés megkezdése utáni elsõ percben megtörténik, c) elõre váltott és a gépjármûvezetõ által érvényesített jegy esetén 30 percnek megfelelõ összeg, d) kézi díjbeszedés esetén egy órának megfelelõ összeg. A minimális fizetendõ várakozási díjat a kerekítés szabályai szerint, 5 forintra kell kerekíteni, az érvényességi idõt ehhez kell igazítani. (8) A helyi önkormányzat (fõvárosban a fõvárosi önkormányzat) rendeletében megállapíthatja a várakozási területen a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb idõtartamát, amely nem lehet egy óránál kevesebb. 15/B. (1) Várakozási díj a Parkolj és utazz (P+R) közúti jelzõtáblával megjelölt várakozási területen nem állapítható meg. Amennyiben a várakozási terület õrzését többletszolgáltatásként biztosítják, ezért a többletszolgáltatásért naptári naponként 6 22 óra között legfeljebb az adott településen igénybe vehetõ közösségi közlekedés legalacsonyabb jegyárával egyezõ õrzési díj szedhetõ. (2) A várakozási területen megkülönböztetõ fény- és hangjelzéssel jogszerûen felszerelt jármû díjfizetés és idõtartam korlátozás nélkül várakozhat. 15/C. (1) Ha a jármû díjfizetési kötelezettség alá esõ várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási idõt egy óránál rövidebb idõre történt fizetés esetén 5 perccel, egy órára vagy annál hosszabb idõre történt fizetés esetén legalább 15 perccel túllépi, várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni. A helyi önkormányzat (fõvárosban a fõvárosi önkormányzat) rendeletében a várakozás 15 percnél hosszabb díjfizetés nélküli túllépéséhez is kötheti a pótdíjfizetési kötelezettséget. (2) A pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követõ 15 napon belüli befizetés esetén az adott napon belül díjköteles idõszakra és további két órai várakozásra számított várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj negyvenszerese. E bekezdés alkalmazása során befizetésnek minõsül a fizetési mûvelet elindítása is. A pótdíj kiszabásáról szóló értesítést a jármû szélvédõlapátján, vagy a jármûvön egyéb jól látható helyen kell elhelyezni. (3) A várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhetõ. (4) Nem szabható ki pótdíj a külön törvényben feljogosított hatóság által kerékbilinccsel rögzített jármûre. (5) A 9/D. szerinti közszolgáltatással kapcsolatban keletkezett ügyfélpanaszok intézése során külön törvény elõírásai szerint kell eljárni. 15/D. (1) Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának idõpontjától számított 60 napos jogvesztõ határidõn belül a jármû üzembentartója részére postai küldeményként, vagy más egyéb igazolható módon megküldi. (2) A 60 napos jogvesztõ határidõ nem alkalmazható abban az esetben, ha a gépjármû üzembentartója a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a gépjármûnyilvántartás központi szervéhez az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megszegésével elmulasztotta bejelenteni és ezért a fizetési felszólítás nem a tényleges üzembentartó részére került megküldésre. (3) A várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató követelését bírósági úton érvényesítheti. A parkolási díjból eredõ igények érvényesítése esetén a kötelezett lakhelye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes. (4) A jármû üzembentartója mentesül a várakozási díj és pótdíj megfizetése alól, ha a jármû a díjfizetés nélkül történt várakozást megelõzõen jogellenesen került ki a birtokából, és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben kezdeményezték a megfelelõ hatóság eljárását. 15/E. (1) A várakozási díj, a pótdíj a várakozási terület tekintetében tulajdonosi jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg. A szolgáltató legalább a közszolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult, amelyet az elszámolás jóváhagyását követõen a helyi önkormányzat részére külön térít meg.

1674 BELÜGYI KÖZLÖNY 14.szám (2) A várakozási díjakból és pótdíjakból eredõ bevételeket és azok felhasználását a helyi önkormányzatnak nyilván kell tartania. A nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Az adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetõségéért és hitelességéért az önkormányzat polgármestere felel. A közzététel elmulasztása esetén, továbbá ha a közzététel nem teljes vagy nem idõszerû, külön jogszabály szerint a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhetõ. (3) A helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenõrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármû rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát a) a díj megfizetése esetén az ellenõrzésig, b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. (1) bekezdés szerinti jogvesztõ határidõ eredménytelen elteltének idõpontjáig, c) a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti. 3. A Kkt. 47. -a a következõ zsa) és zsb) pontokkal egészül ki: zsa) várakozási terület: a h) pont szerinti utak közül a helyi közút és a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elõl el nem zárt magánút k) pont szerinti tartozéka, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok és egyéb közterületek jármûvel történõ várakozásra kijelölt része. zsb) várakozási terület kezelõje: a helyi közút és a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elõl el nem zárt magánút tartozékaként a 33. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezet, a közösségi közlekedéssel érintett közutak kivételével, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában álló tereken, parkokban, egyéb közterületen kialakított várakozási terület tekintetében a tulajdonos helyi önkormányzat. A várakozási területen létesített parkolóóra, jegykiadó automata az Ötv. 9. (5) bekezdése szerinti szolgáltató tulajdonában, illetve használatában állhat. 4. (1) A Kkt. 48. (3) bekezdés b) pontja a következõ 31. alponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a miniszter, hogy] 31. a telítettség megállapításának módját. [rendeletben állapítsa meg.] (2) A Kkt. 48. (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a szakasz a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: (5) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselõ-testülete fõvárosban a fõvárosi közgyûlés hogy rendeletben állapítsa meg a várakozási területek tekintetében a) az egyes díjköteles várakozási területeket, valamint azok kategóriáját, b) várakozási területenként vagy kategóriánként a díjköteles várakozási idõszakot, c) a fizetendõ várakozási díj mértékét, d) a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb idõtartamát, e) a díjfizetés alól mentesítettek, valamint a kedvezményes várakozásra jogosultak körét, a kedvezményes várakozási díj mértékét, azzal, hogy a kedvezményes várakozásra jogosultak körének bõvítésére a kerületi képviselõ-testület jogosult. (6) Az e törvényben meghatározott díjat, pótdíjat és bírságot a 9/C. (1) bekezdésében, a 15. (3) bekezdésében, a 15/A. (1) bekezdésben és a 15/C. (1) bekezdésében és a 33/A. -ban meghatározott díj és pótdíj kivételével a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. 5. (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 19. (1) bekezdés n) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A nyilvántartásból igényelheti(k):] n) a helyi önkormányzat, illetve a várakozásdíj-fizetési kötelezettség teljesítésének ellenõrzésére, a várakozási díj és a pótdíj beszedésére általa megbízott, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató a várakozási díj meg nem fizetése esetén a jogszerû parkolás megállapítása érdekében a 8/A. g), h) és k) pontjaiban, valamint a díj és a pótdíj behajtása érdekében a 9. (1) bekezdésében, (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban, továbbá a (3) bekezdésében megjelölt adatokat.

14. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 1675 (2) A Kknyt. a következõ 22/A. -sal egészül ki: 22/A. A nyilvántartó a jármûnyilvántartásból történõ adatszolgáltatás során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerinti lakcím adatokat adja át, feltéve, hogy az adatkérés nem az azt tartalmazó okmányban szereplõ lakcímadatra vagy a történeti állomány adatára irányul. 6. (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) A törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a Kkt. 15. (3) (6) bekezdése. (3) A törvény hatálybalépését megelõzõen történt várakozási eseményekre az e törvény hatálybalépését megelõzõ napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Az e törvény hatálybalépésekor a Kkt. 9/D. (2) bekezdésben rögzített közszolgáltatás ellátására megkötött hatályos szerzõdések esetén a közszolgáltatási tevékenységet az adott szerzõdésben meghatározott az Ötv. 9. (5) bekezdés szerinti szolgáltatónak nem minõsülõ szolgáltató is elláthatja az adott szerzõdés hatálya alatt. (5) Azokat a (4) bekezdésben meghatározott szerzõdéseket, amelyekben az Ötv. 9. (5) bekezdés szerinti szolgáltatónak nem minõsülõ szolgáltató szerepel szerzõdõ félként, a szerzõdések idõtartamának meghosszabbítása, vagy azok határozatlan idõtartamúvá alakítása, valamint a közszolgáltatási feladattal érintett várakozási terület növelése tárgyában módosítani nem lehet. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Schmitt Pál s. k., az Országgyûlés elnöke 2010. évi XLVIII. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségû szervek feladat- és hatásköreirõl szóló 1991. évi XX. törvény módosításáról* 1. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségû szervek feladat- és hatásköreirõl szóló 1991. évi XX. törvény 109. -ának (1) (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (1) Mûvészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezésérõl, áthelyezésérõl, lebontásáról a település önkormányzatának képviselõtestülete, Budapesten fõvárosi tulajdonú közterület vagy épület esetében a fõvárosi önkormányzat közgyûlése, a kerületi önkormányzat tulajdonában álló közterület vagy épület esetében a kerületi önkormányzat képviselõtestülete dönt, és gondoskodik fenntartásáról és felújításáról. (2) A döntéshez a mûalkotás mûvészi értékére vonatkozóan szakvéleményt kell beszerezni. 2. Ez a törvény a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Schmitt Pál s. k., az Országgyûlés elnöke * A törvényt az Országgyûlés a 2010. június 1-jei ülésnapján fogadta el.

1676 BELÜGYI KÖZLÖNY 14.szám 2010. évi LVI. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról* 1. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 83. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 83. (1) A büntetést céljának (37. ) szem elõtt tartásával a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bûncselekmény és az elkövetõ társadalomra veszélyességéhez, a bûnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítõ körülményekhez. (2) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmértéket akként kell megállapítani, hogy a büntetési tétel alsó határához a felsõ és az alsó határ közötti különbözet felét kell hozzáadni. (3) Ha e törvény a büntetés kiszabása esetén az e törvény Különös Részében meghatározott büntetési tételek emelését írja elõ, a (2) bekezdésben meghatározott számítást a felemelt büntetési tételekre tekintettel kell elvégezni. (4) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás felfüggesztése, illetõleg a feltételes szabadságra bocsátás lehetõségének a figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. 2. A Btk. 85. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Ha a bûnhalmazatban levõ bûncselekmények közül legalább három a 137. 17. pontjában meghatározott személy elleni erõszakos bûncselekmény, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felsõ határa a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felsõ határa a húsz évet meghaladja, vagy a törvény szerint bármelyik bûncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetõ, az elkövetõvel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. 3. A Btk. 97. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 97. (1) A különös és a többszörös visszaesõvel szemben amennyiben e törvény másként nem rendelkezik az újabb bûncselekmény büntetési tételének felsõ határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a húsz évet. Halmazati büntetés esetén a 85. (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. szerinti büntetési tételt kell a felével emelni. (2) A különös és a többszörös visszaesõvel szemben a büntetés a 87. (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlõ esetben enyhíthetõ. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott súlyosabb jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha e törvény Különös Része a különös visszaesõként történõ elkövetést a bûncselekmény súlyosabban minõsülõ eseteként rendeli büntetni. 4. A Btk. 97/A. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 97/A. (1) Az erõszakos többszörös visszaesõvel szemben az erõszakos többszörös visszaesõkénti minõsítést megalapozó, súlyosabban büntetendõ személy elleni erõszakos bûncselekmény büntetési tételének felsõ határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felsõ határa a húsz évet meghaladja, vagy a törvény szerint a bûncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetõ, az elkövetõvel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. (2) Az erõszakos többszörös visszaesõvel szemben a 38. (3) bekezdése alkalmazásának nincs helye. (3) Az erõszakos többszörös visszaesõvel szemben a büntetés enyhítésének nincs helye. * A törvényt az Országgyûlés a 2010. június 8-i ülésnapján fogadta el.

14. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 1677 5. A Btk. 229. (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (8) Aki az (1) (3) bekezdés szerinti bûncselekményt külön törvényben meghatározott intézkedést végrehajtó rendõr vagy pénzügyõr sérelmére követi el, az (1) bekezdés esetén egy évtõl öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtõl nyolc évig, a (3) bekezdés esetén öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. 6. A Btk. 230. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 230. (1) A 229. rendelkezései szerint büntetendõ, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el. (2) Aki a 229. (1) (3) bekezdés szerinti bûncselekményt a közoktatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó pedagógus, vagy a nevelõ és oktató munkát közvetlenül segítõ alkalmazott sérelmére követi el, az (1) bekezdés esetén egy évtõl öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtõl nyolc évig, a (3) bekezdés esetén öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. 7. A Btk. 269/C. -a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép: A nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bûneinek nyilvános tagadása 269/C. Aki nagy nyilvánosság elõtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. 8. Ez a törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Schmitt Pál s. k., az Országgyûlés elnöke 2010. évi LX. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról* 1. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 14. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A névjegyzéket a szavazás napja elõtt 46 nappal öt napra közszemlére kell tenni, és ennek idejét a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükrõl legkésõbb a szavazás napja elõtti 45. napig értesítõ megküldésével kell tájékoztatni. 2. A 25. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A választási bizottságok megbízott tagjait a szavazás napját megelõzõ 16. napig a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjait a helyi választási iroda vezetõjénél kell bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a megbízott tag nevét, lakcímét és személyi azonosítóját. 3. A Ve. 29/C. (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (4) A határozatot kérésükre, ingyenesen át kell adni a választási bizottság megbízott tagjai részére. 4. A Ve. 40. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 40. (1) A választási kampány a választás kitûzésétõl a szavazás napjának kezdetéig tart. (2) A szavazás napján 0 órától 19 óráig választási kampányt folytatni tilos. 5. A Ve. 101. a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: a) a megyei közgyûlés tagjai választásának tekintetében a megye, a megyei jogú városok nélkül, * A törvényt az Országgyûlés a 2010. június 21-i ülésnapján fogadta el.

1678 BELÜGYI KÖZLÖNY 14.szám 6. (1) A Ve. 102. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 102. (1) A helyi választási iroda vezetõje a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választása évének január 1-jei lakosságszáma alapján február 15-ig meghatározza és a helyben szokásos módon közzéteszi a települési önkormányzat képviselõ-testülete megválasztható tagjainak számát. (2) Az egyéni választókerületek számát, sorszámát és területét a helyi választási iroda vezetõje a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választása évének január 1-jei lakosságszáma alapján állapítja meg, és e döntését a helyben szokásos módon február 28-ig közzéteszi. (3) A helyi választási iroda vezetõjének (1) és (2) bekezdés szerinti döntése ellen annak közzétételétõl számított 2 napon belül a területi választási iroda vezetõjéhez lehet kifogással fordulni. A helyi választási iroda vezetõjének (2) bekezdés szerinti döntése ellen a 9. (1) bekezdésben foglaltak megsértésére hivatkozással terjeszthetõ elõ kifogás. A területi választási iroda vezetõje a kifogásról 2 napon belül dönt. A területi választási iroda vezetõje a megtámadott határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja. További jogorvoslatnak helye nincs. (2) A Ve. a következõ 102/A. -sal egészül ki: 102/A. (1) A területi választási iroda vezetõje a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választása évének január 1-jei lakosságszáma alapján február 15-ig meghatározza és a helyben szokásos módon közzéteszi a megyei, fõvárosi közgyûlés megválasztható tagjainak számát. (2) A területi választási iroda vezetõjének döntése ellen 2 napon belül az országos választási iroda vezetõjéhez lehet kifogással fordulni. A kifogásról az országos választási iroda vezetõje 2 napon belül dönt. Az országos választási iroda vezetõje a megtámadott határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja. További jogorvoslatnak helye nincs. 7. A Ve. 113. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Az egyéni listás választás eredményérõl összesítõ jegyzõkönyv, a vegyes választási rendszer egyéni választókerületi eredményérõl választókerületenként külön-külön jegyzõkönyv, kompenzációs listás eredményérõl, valamint a fõvárosi listás választás eredményérõl és a polgármester választásáról külön jegyzõkönyv készül. A megyei közgyûlési tagok választási eredményérõl összesítõ jegyzõkönyvet kell készíteni. 8. (1) A Ve. 4. (1) bekezdésében a legkésõbb 72 nappal szövegrész helyébe legkésõbb 60 nappal szöveg lép. (2) A Ve. 7/A. (3) bekezdésében a magyarországi szavazást megelõzõ 9. napig szövegrész helyébe magyarországi szavazást megelõzõ 16. napig szöveg lép. (3) A Ve. 20/E. (2) és (5) bekezdésében, a 80. (2) bekezdésében, a 81. (1) bekezdésében, a 83. (2) bekezdésében és a 84. (3) bekezdésében a három napon belül szövegrész helyébe 2 napon belül szöveg lép. (4) A Ve. 23. (2) és (5) bekezdésében a szavazás napja elõtti 51. napon szövegrész helyébe a szavazás napja elõtti 42. napon szöveg lép. (5) A Ve. 46. (3) bekezdésében a 23. napig szövegrész helyébe a 30. napig szöveg lép. (6) A Ve. 52. (1) bekezdésében a 23. napon szövegrész helyébe a 30. napon szöveg lép. (7) A Ve. 55. (2) bekezdésben a bejelentését követõ három napon belül szövegrész helyébe a a bejelentését követõ 2 napon belül szöveg lép. (8) A Ve. 57. -ában a 19. napig szövegrész helyébe a 26. napig szöveg lép. (9) A Ve. 77. (1) bekezdésében a három napon belül szövegrészek helyébe 2 napon belül szöveg lép. (10) A Ve. 94. (1) bekezdésében a 20. napon szövegrész helyébe a 27. napon, a 19. napon szövegrész helyébe a 26. napon szöveg lép. (11) A Ve. 95. (1) és (3) bekezdéseiben a 18. napon szövegrész helyébe a 25. napon szöveg lép. (12) A Ve. 105/A. (2) bekezdés a) és g) pontjában, a 110. (1) bekezdés a) pontjában, a 112. -ában és a 149. f) pontjában a kislistás szövegrész helyébe az egyéni listás szöveg lép. (13) A Ve. 107. (2) bekezdésében a 20. napon szövegrész helyébe a 27. napon szöveg, a 19. napon szövegrész helyébe a 26. napon szöveg lép. (14) A Ve. 110. (2) bekezdésében és a 4. számú mellékletben a kislistás szövegrész helyébe az egyéni listás szöveg lép. (15) A Ve. 115/C. -ban a 65. napig szövegrész helyébe 55. napig szöveg lép. 9. Hatályát veszti a 23. (1) bekezdésében a [31. (2) bek. l) pont] szövegrész. 10. (1) E törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E törvény a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek 2010. évi általános választása napján hatályát veszti.

14. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 1679 11. Átmeneti rendelkezések Amennyiben a 2010. évi általános helyhatósági választások alkalmával a választókerületek területének újbóli megállapítása során új szavazókör is kialakításra kerül, úgy annak szavazatszámláló bizottságát a Ve. 23. (2) bekezdésében foglaltak szerint, a helyi választási bizottság tagjainak megválasztásával egyidejûleg választja meg a képviselõ-testület. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Schmitt Pál s. k., az Országgyûlés elnöke 2010. évi LXI. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról* 1. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 23. -a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: (6) Az Országos Választási Bizottság választott tagjait a) az országgyûlési képviselõk általános választásának, b) az Európai Parlament tagjai általános választásának és c) a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választásának kitûzését követõen, legkésõbb a szavazás napja elõtti 42. napon kell megválasztani. 2. A Ve. 25. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A választási bizottságoknak a 23. -ban említetteken felüli további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, listát állító jelölõ szervezet, vagy a független jelölt bízza meg. Az Országos Választási Bizottság egy-egy tagját a) a 23. (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben az országos listát állító jelölõ szervezet, b) a 23. (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Országgyûlésben képviselõcsoporttal rendelkezõ párt, továbbá a listát állító, képviselõcsoporttal nem rendelkezõ jelölõ szervezet, c) a 23. (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben az Országgyûlésben képviselõcsoporttal rendelkezõ párt bízza meg. 3. (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (2) Hatályát veszti a Ve. 23. (5) bekezdésében az és (4) szövegrész. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Schmitt Pál s. k., az Országgyûlés elnöke 2010. évi LXII. törvény a kisebbségi önkormányzati képviselõk számának csökkentése érdekében szükséges törvények módosításáról** 1. (1) A kisebbségi önkormányzati képviselõk választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Kökv.) 6. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 6. A képviselõk száma 4 fõ. * A törvényt az Országgyûlés a 2010. június 21-i ülésnapján fogadta el. ** A törvényt az Országgyûlés a 2010. június 21-i ülésnapján fogadta el.

1680 BELÜGYI KÖZLÖNY 14.szám (2) A Kökv. 7. (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (3) A választást akkor lehet megtartani, ha legalább 4 jelölt van. (3) A Kökv. 8. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 8. A kisebbségi választópolgár legfeljebb 4 jelöltre szavazhat. (4) A Kökv. 9. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 9. Eredménytelen a választás, ha 4-nél kevesebb jelölt kap érvényes szavazatot. (5) A Kökv. 10. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Képviselõ az a 4 jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta. (6) A Kökv. 15. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 15. A megválasztható képviselõk száma 7 fõ. (7) A Kökv. 16. (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (3) A választást akkor lehet megtartani, ha a jelölõ szervezetek által állított listákon legalább 7 jelölt van. (8) A Kökv. 20. (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (3) Ha a képviselõk száma 4 fõ alá csökken, illetõleg ha a képviselõ-testületet feloszlatják vagy az kimondja feloszlását, idõközi választást kell tartani. (9) A Kökv. 23. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 23. A közgyûlés tagjainak száma a) 15 fõ, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma nem több mint 15, b) 21 fõ, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 16 és 50 között van, c) 25 fõ, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 51 és 100 között van, d) 29 fõ, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 101 és 200 között van, e) 37 fõ, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 201 és 500 között van, f) 53 fõ, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma több mint 500. 2. (1) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 23. (1) (2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 23. (1) A települési kisebbségi önkormányzati testület képviselõinek létszáma 4 fõ. (2) A megyei, a fõvárosi kisebbségi önkormányzat képviselõinek létszáma 7 fõ. (2) A Nek. tv. 24/A. d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: d) a képviselõk száma nem emelkedik a megválasztható képviselõk számának fele fölé (3) Nek. tv. 30/M. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: 30/M. (1) A bizottság elnökét és tagjai közül 1 fõt a települési kisebbségi önkormányzati képviselõk közül kell választani. A települési kisebbségi önkormányzat elnöke és elnökhelyettese nem lehet a bizottság elnöke, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke nem lehet a bizottság tagja sem. A bizottság tagjainak száma legfeljebb 3 fõ. (4) A Nek. tv. 39/G. (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (4) Az országos önkormányzat a közgyûlés által elfogadott költségvetését minden év március 15-ig, ját minden év május 15-ig, a szervezeti és mûködési szabályzatát annak elfogadását, módosítás esetén a módosítását követõ 45 napon belül közzéteszi a Magyar Közlönyben, és ha ilyen van, akkor az országos önkormányzat internetes honlapján. (5) A Nek. tv. 55/A. (4) (6) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: (4) A Kuratórium elnökét és a Közalapítvány képviseletében eljáró személy(eke)t az alapító jelöli ki a Kuratórium tagjai közül. (5) A Közalapítvány ellenõrzésre jogosult szervének (felügyelõ bizottság) tagjai a következõk: a) az Országgyûlés hazai nemzeti és etnikai kisebbségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága által kijelölt egy kormánypárti és egy ellenzéki frakciót képviselõ személy, b) az alapító által kijelölt két személy. (6) A felügyelõ bizottság elnökét az alapító jelöli ki a felügyelõ bizottság tagjai közül. 3. (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit elsõ alkalommal a 2010. évi általános kisebbségi önkormányzati választások során kell alkalmazni. (2) Ez a törvény 2011. június 30-án hatályát veszíti.

14. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 1681 (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 115/N. (1) bekezdésében a márciusára szövegrész helyébe januárjára szöveg lép. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Schmitt Pál s. k., az Országgyûlés elnöke 2010. évi LXIV. törvény a közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetési szabályok módosításáról* 1. A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Krtv.) 166. -ának (7) bekezdésében a 2010. július 1-jén szövegrész helyébe a 2010. december 31-én szövegrész lép. 2. (1) Ez a törvény 2010. július 1-jén lép hatályba. (2) Ez a törvény a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Schmitt Pál s. k., az Országgyûlés elnöke * A törvényt az Országgyûlés a 2010. június 28-i ülésnapján fogadta el.

1682 BELÜGYI KÖZLÖNY 14.szám Az Alkotmány 2010. július 6-i módosítása a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról* Az Országgyûlés mint alkotmánymódosító hatalom a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 19. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva a következõ törvényt alkotja: 1. Az Alkotmány 44/B. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A helyi képviselõtestület elnöke a polgármester. A képviselõtestület a polgármester helyettesítésére alpolgármestert választhat. Alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselõtestületnek, de a polgármestert a képviselõtestület elnökeként csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a képviselõtestület tagja. (2) A képviselõtestület bizottságot választ, és hivatalt hoz létre. (3) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat. (4) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzõnek, és kivételesen a képviselõtestület hivatala ügyintézõjének is. 2. E törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Schmitt Pál s. k., az Országgyûlés elnöke 2010. évi LXVIII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról** A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása 1. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 34. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 34. (1) A képviselõ-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minõsített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselõ-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester megbízatása megszûnik az új polgármester megválasztásával, valamint ha a képviselõ-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minõsített többséggel megbízását visszavonja. (2) Azon alpolgármester, akit nem a képviselõ-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselõ-testületnek, a polgármestert a képviselõ-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselõ-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A nem a képviselõ-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a képviselõ-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. (4) Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdõdik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselõnek megválasztották, akkor az új képviselõ-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselõnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszûnik. * A törvényt az Országgyûlés a 2010. június 28-i ülésnapján fogadta el. ** A törvényt az Országgyûlés a 2010. június 28-i ülésnapján fogadta el.

14. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 1683 2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 62. (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (5) A kerületben polgármestert, a fõvárosban fõpolgármestert választanak. A fõvárosi közgyûlés a fõpolgármester javaslatára titkos szavazással, minõsített többséggel egy vagy több fõpolgármester-helyettest választhat. A fõvárosi közgyûlés legalább egy fõpolgármester-helyettest saját tagjai közül választ meg. A fõpolgármester-helyettes megbízatása megszûnik az új fõpolgármester megválasztásával, valamint ha a fõvárosi közgyûlés a fõpolgármester javaslatára, titkos szavazással, minõsített többséggel megbízását visszavonja. Azon fõpolgármester-helyettes, akit nem a fõvárosi közgyûlés tagjai közül választottak, nem tagja a fõvárosi közgyûlésnek, a fõpolgármestert a fõvárosi közgyûlés elnökeként nem helyettesítheti. A fõvárosi közgyûlés ülésein tanácskozási joggal vesz részt. A nem a fõvárosi közgyûlés tagjai közül választott fõpolgármester-helyettes jogállására egyebekben a fõvárosi közgyûlés tagjai közül választott fõpolgármester-helyettesre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 3. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 74. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A megyei közgyûlés tisztségviselõi: az elnök, egy vagy több alelnök. A megyei közgyûlés a megyei közgyûlés elnökének javaslatára titkos szavazással, minõsített többséggel egy vagy több alelnököt választhat. A megyei közgyûlés legalább egy alelnököt saját tagjai közül választ meg. A megyei közgyûlés alelnökének megbízatása megszûnik a megyei közgyûlés új elnökének megválasztásával, valamint ha a megyei közgyûlés az elnök javaslatára titkos szavazással, minõsített többséggel megbízását visszavonja. Azon megyei közgyûlési alelnök, akit nem a megyei közgyûlés tagjai közül választottak, nem tagja a megyei közgyûlésnek, a megyei közgyûlés elnökét, mint a testület elnökét nem helyettesítheti, a megyei közgyûlés ülésein tanácskozási joggal vesz részt. A nem a megyei közgyûlés tagjai közül választott alelnök jogállására egyebekben a megyei közgyûlés tagjai közül választott alelnökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 4. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12. (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (5) A zárt ülésen a képviselõ-testület tagjai, a nem a képviselõ-testület tagjai közül választott alpolgármester, a kisebbségi szószóló és a jegyzõ, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértõ vesz részt. Törvény elõírhatja, mely esetben kötelezõ az érintett meghívása. 5. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: a) a képviselõ-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetõi megbízás joga a megyei közgyûlés elnöke kivételével magában foglalja a felmentés, a megbízás visszavonásának jogát; A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása 6. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2. (2) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: d) ha a képviselõ-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minõsített többséggel megbízását visszavonja. 7. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény a következõ 2/A. -sal egészül ki: 2/A. Ha a képviselõ-testület az alpolgármester megbízását a 2. (2) bekezdés d) pontja alapján nem vonja vissza és a polgármester az alpolgármester feladatait írásban, teljes körûen megvonja, a feladatkör megvonását követõen az alpolgármester a helyi önkormányzati képviselõk tiszteletdíjával azonos mértékû illetményre társadalmi megbízatású alpolgármester esetén tiszteletdíjra jogosult. 8. E törvény a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek 2010. évi általános választását követõ napon lép hatályba. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Schmitt Pál s. k., az Országgyûlés elnöke

1684 BELÜGYI KÖZLÖNY 14.szám V. RÉSZ KÖZLEMÉNYEK Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal 91/2010. (EüK. 15.) OTH közleménye Balatonfüred K-20 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal a Balatonfüred Város Önkormányzat (8230 Balatonfüred, Szent István tér 1.) fenntartásában és üzemeltetésében lévõ Balatonfüred K-20 OKK számú kút vizének belsõ (ivási célú) felhasználására Kossuth Lajos Ásványvíz elnevezéssel természetes ásványvíz megnevezés használatát továbbra is engedélyezi (212/OTH/2010.). *** Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal 92/2010. (EüK. 15.) OTH közleménye Balatonfüred K-19 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal a Balatonfüred Város Önkormányzat (8230 Balatonfüred, Szent István tér 1.) fenntartásában és üzemeltetésében lévõ Balatonfüred K-19 OKK számú kút vizének belsõ (ivási célú) felhasználására Polányi Ásványvíz elnevezéssel természetes ásványvíz megnevezés használatát továbbra is engedélyezi (211/OTH/2010.). *** Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal 93/2010. (EüK. 15.) OTH közleménye Szeged B-88 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal a Szegedi Sport és Fürdõk Kft. (6720 Szeged, Tisza Lajos körút 24.) fenntartásában és üzemeltetésében lévõ Szeged B-88 OKK számú kút vizének belsõ (ivási és palackozási célú) felhasználására Anna ásványvíz elnevezéssel természetes ásványvíz megnevezés használatát engedélyezi (134/OTH/2010.). *** Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal 94/2010. (EüK. 15.) OTH közleménye Miskolc B-109 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal a MIVÍZ Kft. (3527 Miskolc, József Attila u. 78.) fenntartásában és üzemeltetésében lévõ Miskolc B-109 OKK számú kút vizének belsõ (palackozási célú) élelmiszerkénti felhasználására Bükki Lélek elnevezéssel természetes ásványvíz megnevezés használatát engedélyezi (51-6/OTH/2010.). ***