EURÓPAI SZELLEM IV. szám 2013. május Az arab tavasz kihatásai EURO-ATLANTI KLUB
E U R Ó P A I S Z E L L EM 4. szám Az arab tavasz kihatásai A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÉDELEMGAZDASÁGI TANSZÉKE MELLETT MŰKÖDÖ EURO-ATLANTI KLUB FOLYÓIRATA 2012 EURO-ATLANTI KLUB Bányász Péter, Szarka Evelin, Tusor Anita, Vékony Dániel A kiadvány egészét és az abban megjelenő egyes elemzéseket a magyar és a nemzetközi szerzői jogok védik. A kiadó engedélye nélkül tilos a kiadvány részben vagy egészben történő másolása.
Tartalomjegyzék Előszó Enisz Gabriella 4 Marokkó két évvel az arab tavasz után Vékony Dániel 8 A közösségi média jelentette veszélyek az Arab-tavasz példáján keresztül Bányász Péter 20 Az Arab Tavasz kihatásai: Jordánia Interjú Jordánia tiszteletbeli konzuljával, Zaid Naffával Tusor Anita 34 Recenzió -- Balázs Péter: Magyarország és Európa Szarka Evelin 58
Előszó: Az Arab Tavasz kihatásai Enisz Gabriella A nemzetközi média által arab tavasz kifejezéssel leírt, a 2010. decemberi tunéziai tüntetésekkel megkezdődött tüntetés- és felkeléssorozat komoly geopolitikai átrendeződéseket, hatalmi, politikai és társadalmi változásokat okozott a Maghreb térségben és a Közel-Kelet országaiban. Az eseménysor a társadalomtudósok számára kedvező lehetőségeket teremt a közép-kelet-európai rendszerváltások lezárulása óta nem tapasztalt dinamikájú, tömeges
Európai Szellem - IV. szám társadalmi megmozdulások és politikai rendszerátalakulások vizsgálatára. Az európai példákhoz hasonlóan az arab világban lezajlott események is országonként eltérő sajátosságokat mutatnak mind a mozgalmak által kitűzött és elért célok a központi hatalommal szembeni fellépés erőteljessége, annak teljes mértékű leváltása iránti igény megléte, a kollektív politikai és egyéni szabadságjogok különböző szegmenseinek fókuszba kerülése -, mind a tüntetések mögött álló mozgalmak hatalomra kerülése, továbbélése, illetve az átalakulások által kiváltott gazdasági változások, politikai destabilizálódás, illetve radikális iszlám szervezetek előretörése tekintetében. Az Európai Szellem ezen számában az egyes országokban lezajlott reformfolyamatok egyedi sajátosságai közül a Marokkóban végbement társadalmi eseményeket elemzi részletesen az első tanulmány. Az egyedi társadalmi változások mellett az arab tavaszhoz kapcsolódó események új típusú társadalmi jelenségek vizsgálatát is lehetővé tették: a tüntetések, valamint a tüntetők követelései és az általuk elért eredmények nyilvánosság elé tárásában nagy szerepet játszottak az érintett országokban is meghatározó befolyással rendelkező médiumok (például: al-dzsazíra), illetve a tüntetések szervezésében és terjesztésében a különböző közösségi portálok aktív részvétele volt megfigyelhető. A közösségi oldalak felhasználásában rejlő potenciális veszélyeket a kiadvány második tanulmánya fejti ki részletesen. Az arab tavaszhoz kapcsolódó tüntetéssorozatok nagy része lezárult, az eseménysorozat megkezdődését követő több mint két évvel azonban a térség geopolitikai erővonalainak átrendeződése továbbra sem jutott nyugvópontra lsd. a szíriai események és az újonnan kialakult politikai struktúrák stabilizálódása sem ment végbe minden országban egyértelműen. Az arab tavasz és kihatásainak kezelése 5
Enisz Gabriella Előszó emellett felszínre hozott olyan problémákat, amelyek rendezése a jövőben is komoly kihívások elé fogja állítani az Európai Unió tagországait (az Unió menekültügyi politikája és a Schengeni rendszer hatékonysága); illetve saját térségbeli szerepének átgondolására késztetett több nagyhatalmat elsősorban az Egyesült Államokat és Oroszországot -, így az arab tavaszhoz kapcsolódó folyamatok lezárulásáról még egyáltalán nem beszélhetünk. A kiadvány harmadik publikációja többek közt ezen folyamatok jordán szemszögből történő bemutatását tűzte ki célul. Örömmel közölhetjük, hogy az Európai Szellem IV. kötetében két új típusú publikáció is helyet kapott: első alkalommal jelentethetünk meg személyes interjút, illetve könyvrecenziót a kiadványsorozat 2010 decemberében történt elindulása óta, amelyek elkészítéséért külön köszönetet szeretnénk mondani a szerkesztőség nevében a két szerzőnek, Tusor Anitának és Szarka Evelinnek, remélve, hogy jövőbeli szerzőink a továbbiakban is nyitottak lesznek arra, hogy mind a téma-, mind a műfajválasztás terén egyedi ötletekkel álljanak elő. 6
Marokkó két évvel az arab tavasz után Vékony Dániel A szerző: Vékony Dániel a Budapesti Corvinus Egyetem harmadéves PhD hallgatója. Fő szakterülete az iszlám, illetve a muszlimok nyugateurópai jelenléte. 2012 tavaszán két hónapot töltött Marokkóban ösztöndíjasként, ahol a politikai átalakulást tanulmányozta.
Európai Szellem - IV. szám Több mint két év telt el azóta, hogy a tunéziai és az egyiptomi tüntetések által keltett hullámok elérték Marokkót is. Az arab világ legnyugatibb országában azonban sajátos módon alakult az arab tavasz. Ugyan 2011 februárjában még másképp tűnt, végül elmaradt a forradalom. Az elemzéssel azt szeretnénk demonstrálni, hogy - bár jelentős változások zajlottak le 2011 februárja óta ezek a változások a király és a köré szerveződő érdekcsoportok vezetése alatt zajlottak. Ezért úgy gondoljuk, ennek a reformfolyamatnak az esetében egy felülről koordinált eseménysorról beszélhetünk. Sikeresnek mondható a királyi udvar törekvése, amely során a reformokkal kapcsolatos kezdeményezést magához ragadva a saját képére formálta - a változásokat megtartva - a hatalmi kulcspozíciókat. Mint lejjebb látni fogjuk, a király sikeresen monopolizálta a reformokkal kapcsolatos diskurzust, miközben a potenciális kihívást jelentő csoportokat marginalizálta. * * * A 712 550 négyzetkilométernyi területen (ebbe beleértendő Nyugat- Szahara is) valamivel több, mint 32 millió ember osztozik. A népesség 47 százaléka analfabéta, azonban az urbanizáció előrehaladott, a népesség 58 százaléka él városokban. Az inflációt - többek között - az állam által több milliárd dollárral támogatott termékek alacsony árai tartják féken. A gazdaság, ha kis bukkanókkal is, de folyamatosan bővül, hála az utóbbi évek jó termésének az elmúlt években felgyorsult a gazdasági növekedés, az államadósságot nem csak sikeresen kordában tartották, de az utóbbi években a GDPhez viszonyított aránya jelentősen csökkent is 1. 1 A gazdaságot érintő további információért lásd: IMF, World Economic outlook September 2011, IMF, 2011. Forrás: http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2011/02/index.htm, illetve UN Data, Morocco, Forrás: http://data.un.org/countryprofile.aspx?crname=morocco, letöltve 2012.04.27. 9
Vékony Dániel Marokkó két évvel az arab tavasz után A régió többi országával ellentétben Marokkó királyság, ahol az alavita dinasztia több évszázad óta ad királyokat az országnak. A dinasztia legitimációja több forrásból ered. Egyfelől, a királyi család vissza tudja vezetni a vérvonalát Mohammed prófétáig. Ebből adódóan a király nem csupán politikai, de vallási tekintély is a nép számára. A mindenkori uralkodó vallási szerepét az 1962-ben elfogadott új alkotmány foglalta törvénybe. Eszerint az uralkodó az amir al-mumi nin, a hívők parancsnoka 2. II. Hasszán, a mostani uralkodó VI. Mohammed apja és elődje a trónon tudatosan épített is erre a szerepre. Ennek egyik jó példája az iszlám világ harmadik legnagyobb mecsete, amely Casablancában található és stílszerűen az ő nevét viseli, illetve a pénteki imán való rendszeres részvétele, amit a mostani uralkodó is folytat, és amit az állami média minden esetben figyelemmel kísér. A királyi hatalom szakrális aspektusa mellett markánsan jelen van a politikai tényező is. Az alkotmány értelmében az uralkodó a kormány feje, ő nevezi ki a miniszterelnököt és a kormány összetételébe is jelentős beleszólása van. Ezen túl Marokkóban a mindenkori uralkodó volt a bírói testület feje is. Emellett a királyi család a dekolonizáció során megszerezte azokat a nagyvállalatokat, amelyeket még a gyarmatosító hatalmak alapítottak és gyarapítottak. Így az udvar kezében vannak olyan vállalatcsoportok, mint az ONA csoport, vagy az ONEP, amely az ország bányatevékenységét vagy a petrolkémiai iparát tartja kézben. Az udvar gazdasági és politikai befolyását a makhzenen keresztül gyakorolja. Ez a réteg nem más, mint az udvarral összefonódott gazdasági és politikai elit, amely nem csak a vállalati szektorban érezteti hatását, de a pártpolitikai szintéren is markánsan jelen van. * * * Az egész régióra jellemző tüntetések 2011. február 20-án vették kezdetüket. Ez a dátum végül a tüntetéseket szervező mozgalomra 2 Ezt a címet először Abu Bakr, a Mohammed próféta halála után hatalomra került első kalifa is használta. Az alkotmányról bővebben lásd: C. R. Pennell, From Empire to Independence, Oneworld Publications, Oxford, UK, 2003., 167.o. 10
Európai Szellem - IV. szám tapadt, így ez, a több csoportot tömörítő, belső konfliktusoktól terhelt mozgalom a Február 20. mozgalom nevet kezdte használni, és használja azóta is. A Február 20. mozgalom egyértelműen megfogalmazta a követeléseit: alkotmányos monarchiát, a király hatalmának csökkentését, szabad választásokat, a berber nyelv és kultúra elismerését, és végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a korrupt elit tagjainak felelősségre vonását követelték. Az udvar azonban jó érzékkel használta fel a mozgalom tüntetéseit. Március 9-én a király egy tévé-beszédben fordult a néphez. E beszéd során a király megfogalmazta, hogy egyetért a tüntetők követeléseivel és kijelentette, hogy ő is változást akar. Ezzel a lépéssel a királynak sikerült átvennie a kezdeményezést a tüntetőktől. Ezek után egy sor olyan intézkedést foganatosítottak, amelyek megpróbálták kifogni a tüntetők vitorlájából a szelet. Többek között a szociális támogatások növelését, az állami tisztviselők fizetésének emelését, és a friss diplomások elhelyezkedésének támogatását jelentették be. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a Február 20. mozgalom imázsának a kikezdése is a média segítségével. Ezen túl engedélyezték a gyülekezést, így a tüntetések immár törvényi keretek között zajlottak. Bár néha előfordult rendőri brutalitás, ezek köszönő viszonyban sem voltak azzal az agresszív fellépéssel, ami II. Hasszán alatt tapasztalható volt 3. Az új alkotmány tervezet kidolgozását végző testület vezetésével VI. Mohammed az elismert marokkói alkotmányjogászt, Abdellatif Mennounit bízta meg. Az új alaptörvény kidolgozásában tehát az udvar befolyása érvényesült, a politikai pártok csupán egy rövid konzultációs időszak során tudták véleményezni a tervezetet és változtatásokra javaslatot tenni. Maddy-Weitzman rámutat, hogy az alkotmányozási folyamat során tulajdonképpen azoknak a pártoknak a szerepét marginalizálták, amelyeket az udvar retorikája szerint a 3 A nagyobb városokban zajló tüntetések ellen a rendőrség legtöbbször nem lépett fel, azonban vidékről érkeztek hírek arról, hogy a rendőrök bántalmazták a tüntetéseken résztvevő személyeket. 11
Vékony Dániel Marokkó két évvel az arab tavasz után több hatalommal akartak felruházni 4. Az alkotmány tervezet végső szövegében végül egy sor olyan újdonság szerepelt, ami változást jelent az eddigi status quohoz képest. A szövegben az ország történetében először említik az igazságszolgáltatás függetlenségének fontosságát. A miniszterelnök jogköre is kibővülni látszott. A szöveg értelmében a király immár köteles a legtöbb mandátumot szerzett pártot felkérni a miniszterelnök személyének kiválasztására, a miniszterelnök megkapta a jogot a miniszterek kinevezésére, és leváltására, valamint a parlament feloszlatására. Itt kell azonban megjegyezzük azt, hogy a király megtartotta a jogot arra, hogy minisztereket delegáljon a kormányba, és a hívők parancsnokának címe is az övé maradt, bár a szent jelzőt kivették a szövegből. Ezzel együtt a király megtartotta a jogot arra, hogy bizonyos kulcsfontosságú tárcák vezetőit ő válassza ki. Ilyen a vallásügyi és a védelmi tárca. A konzultációk végeztével azonban a végleges szöveg az igazságszolgáltatás fejeként mégis a királyt nevezte meg. Az új alkotmány elfogadásáról népszavazást tartottak 2011 júliusában, amit egy intenzív média kampány előzött meg. A királyhoz hű kormány és az udvar szorosan tartva a gyeplőt, nem adott lehetőséget szélesebb körű társadalmi vitára a szöveggel kapcsolatban. A népszavazáson a sajtó szerint a szavazásra jogosultak 73 százaléka vett részt, és több mint 98 százalékos támogatást kapott 5. A magas részvételi arány ugyanakkor csalóka képet mutat. Ahogy arra López García rávilágít, a sajtóban közzétett választási adatokból nem derül ki az, hogy a 73 százalékos arány valójában a választásra jogosultak csupán 45 százalékát fedi le, hiszen a szavazásra jogosultak jelentős része nem regisztráltatta magát a 4 Lásd: Bruce Maddy-Weitzman, Is Morocco Immune to Upheaval?, Middle East Quarterly, Winter 2012, Vol. 19, Issue 1 5 Lásd: Bernabé López García, Le Maroc et le printemps arabe dans un monde en plein changement, Euromesco Papers, 2012, Forrás: http://www.euromesco.net/index.php?option=com_content&view=article&i d=1321%3aeuromesco-paper-11-le-maroc-et-le-printemps-arabe-dans-unmonde-en-plein-changement&catid=61%3aeuromescopapers&itemid=48&lang=en letöltve: 2012.04.24. 12
Európai Szellem - IV. szám voksolás előtt, így a statisztika őket nem említi meg 6. Az udvar és az általa szorosan fogott sajtó azonban ezt a tényt figyelmen kívül hagyta, és képes volt a szavazás eredményét, mint sikert tálalni a közvélemény számára. Így ez a voksolás végeredményben a király és az udvar politikai sikereként, az uralkodó legitimációjának megerősítéseként is szolgált. Az új alkotmány elfogadása után előrehozott parlamenti választásokat tartottak, amelyek ismét ráirányították a figyelmet arra, hogy a társadalom széles köre az új alaptörvény ellenére nem bízik a pártpolitikában. Ugyan a hivatalos adatok 45 százalékos részvételről beszélnek, valójában ez a szavazásra jogosultak csupán 28 százalékát takarja a fent említett logika értelmében 7. Itt említjük meg azt is, hogy a marokkói választási rendszernek köszönhetően a politikai pártok egyedül nem képesek kormányt alakítani, így kénytelenek koalíciós megállapodásokat kötni. A választást megnyerő, mérsékelt iszlamista PJD (Partie de Justice et Dévéloppement Igazságosság és Fejlődés Pártja) sem volt képes egyedül kormányt alakítani, így koalíciós megállapodást kötött a királyhoz közel álló Isitqlal Párttal (IP), a Népi Mozgalommal (Movement Populaire) (MP)) és a Haladás és Szocializmus Pártjával (Party of Progress and Socialism (PPS)). A PJD sikere két tényezőre vezethető vissza. Iszlamista pártként eddig nem engedték közel a hatalomhoz, ezért a többi pártra jellemző korrupciós botrányok eddig elkerülték. Másrészről a párt képes volt egy új, a marokkói társadalmom széles rétegeit megszólító programmal előállni. Az ellenzékben töltött évek során sikerült finomítani a retorikán és a programon. A pártot vezető politikusok felismerték, hogy a társadalmat jobban érdekli a jóléti szolgáltatások kiterjesztésének ígérete, illetve a Február 20. mozgalom által is felvetett követelések, mint a korrupció visszaszorítása vagy a munkaerőpiaci igényeknek jobban megfelelő oktatási rendszer. Ennek megfelelően az olyan korábbi programpontok háttérbe 6 u.o. 7 Lásd i.m. 13
Vékony Dániel Marokkó két évvel az arab tavasz után szorultak, mint az alkohol fogyasztás teljes illegalizálása vagy a fejkendő viselés kötelezővé tétele a nők számára. Igaz, hogy a PJD nem kérdőjelezi meg a monarchia létjogosultságát a párt nem csatlakozott a Február 20. mozgalom bojkottra való felhívásához a választások előtt ennek ellenére próbálja magát a makhzennel szemben pozícionálni, az egyszerű emberek pártjaként feltüntetve magát. Ennek egyik szimbolikus jele az, hogy a párt vezetője, Abdelilah Benkirane jelenlegi miniszterelnök hivatalos fellépésein a klasszikus arab mellett a helyi dialektust is előszeretettel használja. A kérdés az, hogy hosszútávon képes lesz-e a párt megőrizni a saját karakterét, vagy bekövetkezik ennek a politikai tömörülésnek is a makhzenizációja, tehát a párt beépülése a palota és a köré szerveződő politikai-, illetve gazdasági elitbe8. A kormányalakítás nem ment zökkenőmentesen. A problémák a miniszterek kinevezése körül csúcsosodtak ki. Az új alkotmány értelmében a kormányalakítással a PJD vezetőjét Abdelilah Benkirane-t bízta meg a király, és a koalíciós megállapodás után számos miniszteri tárcát kaptak a párt tagjai: ilyen a külügy, az igazságügy és a kommunikáció. Azonban a kormányban helyet kaptak olyan, a makhzenhez köthető személyek is, akik még sok fejtörést okozhatnak a PJD-nek. A földművelésügyi tárcát például az az Aziz Akhannouch kapta, aki marokkó egyik leggazdagabb embere, földbirtokos, közel áll a királyhoz, és a pártja nem is vesz részt a kormánykoalícióban. Ezen kívül az udvar számos kulcspozícióba a saját delegáltjait küldte, illetve az olyan fontos tárcák, mint például a pénzügy, az udvarhoz közeli koalíciós partnernél landolt. Beszélhetünk-e ennek fényében igazi változásról Marokkó esetében? E sorok írója szerint igen. Ugyan a reformok során a királyi udvar egyértelműen megszerezte a karmesteri pálcát, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat az újításokat, amelyek akár egy évtizede még elképzelhetetlenek lettek volna az arab világ legnyugatibb 8 Abdellah Saaf - a Rabatban található Univeristé Mohammed V-Agdal professzora, a Centre des Etudes et Recherches en Sciences Sociales (CERSS) vezetője - személyes közlése 2012.03.06. 14
Európai Szellem - IV. szám királyságában. A berber nyelv és kultúra elismerése és a nemzeti identitásba való beemelése is egy olyan pont, ami ezt támasztja alá. Az intézményi változások közül ki kell emelnünk még a régiók szerepének növelését. Ez elsősorban a kisebbségek számára ígéretes fejlemény. Egyrészt az előbb említett berber lakosság, másrészt a régi problémaként folyamatosan jelenlévő nyugat-szaharai népesség számára ígérnek ezek a változások több autonómiát. A régiók szerepének ilyen erősítése tehát nem kizárólag belpolitikai célokat szolgál. A remény az, hogy a hatalom egy részének delegálása a régiókhoz, hozzásegíthet a régóta húzódó nyugat-szaharai konfliktus megoldásához is. 15 * * * A fentieket összefoglalva azt kell kiemelnünk, hogy a király helyesen és időben ismerte fel a Február 20. mozgalom jelentette kihívást, és sikeresen vette át és dominálta a mozgalom által indított reformokkal kapcsolatos diskurzust. Többek között a mozgalom megosztottsága is segíthette az uralkodót és körét abban, hogy a kezdeményezést magához ragadva az ő képére formálja a reform folyamatot. A mozgalommal szembeni lejárató kampány is sikeresnek bizonyult, sok marokkói ma úgy tekint a mozgalomra, mint jó akaratú, de túl radikális gondolatokat megfogalmazó reformerekre. A lakosság az arab tavasz kezdete után két évvel már másképp tekint a mozgalomra és a célkitűzéseire. A tunéziai, líbiai, egyiptomi vagy éppen a szíriai események más értelmet nyernek Marokkó lakossága számára. Sokak szerint az ország lakossága nem engedhet meg magának egy forradalmat. Mint mondják, jelenleg, ha nem is sokat, de mindenki számára van mit enni. Egy forradalom esetén azonban ez a törékeny létbiztonság sokak számára veszélybe kerülhet. 2011 végén a Február 20. mozgalomból kivált az a hivatalosan el nem ismert, de a hatóságok által megtűrt Adl wal Ihsane (Justice and Charity Igazság és Könyörületesség) iszlamista mozgalom is, amelyik a PJD-nél radikálisabb platformon áll, például megkérdőjelezi a királyság intézményét. Az Adl wal Ihsane vezetője, Yassine sejk 2012 decemberében bekövetekezett halála miatt a közeli jövőben valószínűleg befelé fog fordulni, kevesebb figyelmet
Vékony Dániel Marokkó két évvel az arab tavasz után szenetelve a marokkói belpolitikának. A Február 20. mozgalom így bizonytalan jövő elé néz, hiszen a törvényi keretek már lehetővé teszik a működését, de úgy tűnik, a kezdeményezés képességét elvesztették azzal, hogy az udvar, illetve a PJD megerősödve került ki a mozgalmas hónapokat lezáró alkotmányos szavazásból illetve a parlamenti választásokból. Bár a mozgalom számos követelése megvalósult, egy olyan európai mintájú alkotmányos monarchia, melyben a király csupán ceremoniális szerepet játszik, most úgy tűnik, középtávon nem realitás Marokkóban. Az elkövetkező évek nagy kérdése az, hogy a PJD képes lesz-e megőrizni jelentőségét a pártpolitikai szintéren, illetve a királyi udvar valóban komolyan gondolja-e a lassan haladó, megfontolt reformok folytatását, vagy az elmúlt évek változásai csupán az arab tavaszra adott tudatos és - a királyi hatalom megtartása szempontjából - meglehetősen hatékonyan végrehajtott egyszeri reformintézkedések maradnak-e. Felhasznált irodalom Bernabé López García, Le Maroc et le printemps arabe dans un monde en plein changement, Euromesco Papers, 2012, Forrás: http://www.euromesco.net/index.php?option=com_content&view= article&id=1321%3aeuromesco-paper-11-le-maroc-et-le-printempsarabe-dans-un-monde-en-pleinchangement&catid=61%3aeuromesco-papers&itemid=48&lang=en letöltve: 2012.04.24. IMF, World Economic outlook September 2011, IMF, 2011. Forrás: http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2011/02/index.htm Bruce Maddy-Weitzman, Is Morocco Immune to Upheaval?, Middle East Quarterly, Winter 2012, Vol. 19, Issue 1 C. R. Pennell, From Empire to Independence, Oneworld Publications, Oxford, UK, 2003. 16
Európai Szellem - IV. szám The New York Times, Abdessalam Yassine, Leader of Moroccan Opposition Movement, Dies at 84, forrás: http://www.nytimes.com/2012/12/16/world/africa/abdessala m-yassine-leader-of-moroccan-opposition-movement-dies-at- 84.html?_r=0 letölve: 15.01.2013 UN Data, Morocco, United Nations, forrás: http://data.un.org/countryprofile.aspx?crname=morocco, letöltve: 27.04.2012. 17
Vékony Dániel Marokkó két évvel az arab tavasz után 18
A közösségi média jelentette veszélyek az Arab-tavasz példáján keresztül Bányász Péter A szerző: Bányász Péter, Doktorandusz, (banyasz.peter@uni-nke.hu), Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola. Kutatási téma: A modern gazdaság fejlődő szektora, a közösségi média szerepe a 21. század hadseregeiben. Témavezető: Dr. Nógrádi György CSc, társtémavezető: Dr. Király László CSc. A szerző a Magyar Hadtudományi Társaság Védelemgazdasági- és Logisztikai Szakosztály szakosztálytitkára.
Európai Szellem - IV. szám Absztrakt Az Arab-tavasz néven végbement közel-keleti eseményeket, változásokat sok szempontból vizsgálták már. Az ezzel foglalkozó irodalom jelentős része a közösségi média forradalmaként írta le a történteket. Jelen cikk maradva ezen megállapítás érvényességén, de mégis túllépve kívánja bemutatni a lezajlott politikai változásokat. Kulcsszavak: közösségi média, arab tavasz, rendszerváltozás, közelkelet, információs hadviselés 2011 év eleje több szempontból is releváns témánk szempontjából. A 2010 telén kirobbant tunéziai tüntetéssorozat ez év tavaszán tetőzött, politikai rendszerváltozások sorát kiváltva a Közel-Keleten. Történt azonban egy másik esemény is, amely alig lépte át az ingerküszöböt, mégis legalább annyira jelentős hatást gyakorol/gyakorolhat az államok belpolitikai döntéshozatalára, szuverenitására. 2011 februárjában a bostoni Raw Story tényfeltáró újság egy érdekes pályázatot fedezett fel, amelyet az amerikai hadsereg légiereje hirdetett meg: egy olyan online identitás-menedzselő szoftver megalkotása, amely nem valós felhasználókból létrehozott sereget alkot, és aminek segítségével a közösségi médiát felhasználva képes befolyásolni egy adott állam belpolitikai történéseit, szélsőséges esetben akár kormányváltást, forradalmat kiváltva. Természetesen a pályázat ily nem kívánt módon való nyilvánosságra kerülését követően a hadsereg eltávolította a pályázati kiírást és nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva megtagadta, hogy a program céljáról a közvélemény számára felvilágosítást nyújtson [1]. Nem tudni, hogy a végül megalkották-e a nevezett szoftvert, ebből adódóan az esetleges használatáról sem lehet információnk. Elméleti szinten azonban nagyon komoly kérdéseket fel. Jelen cikk azt tűzte ki céljául, hogy ezekre a kérdésekre választ adjon, az Arab-tavaszt egyfajta illusztrációként felhasználva. Nem állítjuk, nem is állíthatjuk a nyilvánosan hozzáférhető adatokból, hogy az arab államokban 21
Bányász Péter A közösségi média jelentette veszélyek az Arab-tavasz példáján keresztül végbemenő változásokat egy ilyen mesterséges beavatkozás váltotta ki, segítette, vitte végbe. Ez azonban nem zárja ki, hogy a jövőben ilyen jellegű műveletek történjenek. A közösségi média alig egy évtizedes történelme a szocializációbeli különbségek miatt nem feltétlenül teszi evidenssé az idősebb generáció - az ún. digitális bevándorlók 1 - számára, hogy valós veszedelemként értelmeznék ezen új eszközt, hiszen sok esetben nem értik jelentőségét, hatását. Természetesen nem csak az idősebb generációra érvényes ez a megállapítás 2. A közösségi média rengeteg veszélyt jelent a biztonságunkra nézve, amelyek ismertetésére terjedelmi korlátok miatt nem áll módunk, csupán érintőlegesen foglalkozhatunk velük. A hadviselés több ezer éves történelmében gyakran egyenlőtlenség volt a harcoló felek közt. Ez az egyenlőtlenség eredhetett gazdasági, technikai, számbeli fölényből. A modern hadviselés azonban egyre inkább az informatikai műveletek irányába mozdul el, amely megteremti a hadviselésben résztvevők számára, hogy elvben legalábbis azonos eszközöket alkalmazzanak: számítógépeket. Az információs hadviselés jelentőségét mi sem bizonyítja jobban a 2007- ben lezajlott észt-orosz kiberháborúnál 3 vagy a Stuxnet vírus 1 A digitális bevándorlók, digitális bennszülöttek fogalmát Marc Prensky alkotta meg [2]. Ez alatt olyan meghatározást értünk, amelyben teljesen eltérő szocializációs, tanulási képességeket tulajdonít az egyes generációknak. A digitális bennszülöttek a bevándorlókkal szemben már készség szinten beszélik ezt az új nyelvet, olyannyira, hogy kutatások mára kimutatták, hogy az agyi struktúrákban is változások mentek végbe ennek hatására- ezt nevezik az ún. Google- effektus -nak [3]. 2 Ez alatt a felhasználók felelőtlenségét, naivitását értjük, amelynek következtében személyes adataik tömkelegét adják ki, sok esetben rosszindulatú végfelhasználóknak. Ez ugyanúgy igaz a fiatalokra, mint az idősebbekre. 3 Az észt-orosz konfliktust egy szovjet hősi emlékmű áthelyezése váltotta ki, amely a zavargásokon és a két ország diplomáciai kapcsolatainak elmérgesedésén túl egy olyan intenzitású számítógépes támadás megkezdését jelentette, amely Észtország kritikus infrastruktúrájának (elsősorban a bankrendszerének, kormányzatának, közigazgatásának) hetekig tartó megbénítását eredményezte, hatalmas gazdasági károkat okozva [4]. 22
Európai Szellem - IV. szám paradigmaváltó 4 alkalmazásánál a natanzi részecskegyorsító ellen, amely az iráni urándúsító törekvéseket két évvel vetette vissza. A közösségi média számos fenyegetést jelenthet. Ezek a gondatlanságból eredeztethető adatvadászattól kezdve a kritikus infrastruktúrák támadásán keresztül egy nemzet szuverenitásának megsértésén, szélsőséges esetben egy adott állam belpolitikai berendezkedésének teljes megváltoztatásáig terjedhetnek 5. Mielőtt hosszú felvezetés után rátérnénk témánk kulcskérdéséhez, hogyan képes befolyásolni egy állam egy másik állam belpolitikai döntéshozatalát, kormányzati berendezkedését a közösségi média felhasználásával - a Stuxnet analógiájánál maradva: akár egyetlen lövés nélkül 6, tekintsük át röviden, mi is az a közösségi média. A közösségi média a web 2.0 technológiai és ideológiai alapjaira épülő internetes alkalmazások összessége [8]. A legegyszerűbben azzal ragadhatjuk meg a web 2.0 és a hagyományos web közötti különbséget, ha a tartalom előállítás szemszögéből közelítjük meg. Míg korábban egy weblap tartalmát az oldal szolgáltatója állította elő, addig a web 2.0 esetében a felhasználók készítik a tartalmat, a szolgáltató csak a keretet biztosítja. A közösségi média eszközei a különböző közösségi oldalak (pl. a Facebook), a videó- és képmegosztó oldalak (pl. a YouTube vagy a 4 Maga a vírus és bevetése egy olyan hihetetlenül bonyolult titkosszolgálati és informatikai hadművelet volt, amelynek hatására egy fegyver elsütése nélkül voltak képesek a támadók évekre visszavetni azt a fegyverkezési/békés célokra (interpretáció kérdése) történő programot, amelyet egyébként napjainkig a politikai kommunikáció szintjén konvencionális háborúval kívánnak lezárni izraeli részről [5]. 5 A közösségi média jelentette fenyegetésekről bővebben lásd Bányász Péter: A közösségi média szerepe a 21. század hadseregeiben [6] 6 Itt most nem foglalkozunk a gazdasági szankciókkal és egyéb nyomásgyakorló eszközökkel, hiszen azokat, ha csekély módon is, de ki lehet mutatni, vissza lehet vezetni. Erre kiváló például szolgál Milován Orsolya Eszmékért és elvekért harcolunk című tanulmánya, amely a 2004-es ukrán választásokat elemzi [7]. 23
Bányász Péter A közösségi média jelentette veszélyek az Arab-tavasz példáján keresztül Picasa), a blogok és mikroblogok (pl. Blog.hu vagy a Twitter), de én ide sorolhatjuk a Google-t is, hiszen rég túllépett a kereső funkción 7. Ezeket a felhasználók által létrehozott tartalmakat aztán a többi felhasználó megoszthatja, kommentelheti, kiegészítheti, javíthatja, amelyek hatására az elsődleges tartalom módosulhat. A fogalmi kérdések tisztázása után vizsgáljuk meg a korábban említett, az amerikai hadsereg légiereje által kiírt pályázatot. A program lényege röviden összefoglalva egy olyan robothadsereg létrehozása, amely nem valós felhasználók tömegének regisztrálna az egyes közösségi oldalakon felhasználói fiókot, ún. accountot. Ehhez azonban több probléma megoldása szükséges, amiket a pályázati kiírásban meghatároztak. Vizsgáljuk meg őket röviden. Elsősorban az ezáltal létrehozott accountoknak hiteles legendával kell rendelkezniük a bevetési területnek megfelelően, hiszen hiteltelen lenne az egész művelet, ha például nagyszámú csángó identitással felszerelt fake felhasználó blogolna, adná támogatását politikai mozgalmakhoz, akik az egyébként egyiptomi/tunéziai/líbiai/marokkói lakosnak kellene lenniük. Nem véletlen, hogy az iráni politikai vezetés úgy döntött, saját internethálózatot fejleszt ki és lekapcsolja országát fokozatosan a globális internetről 8, hiszen van tapasztalatuk a közösségi eszközök mozgósító erejéről. Ha megvan a legenda, akkor olyan informatikai védelmet kell kialakítani, ami egyrészt képessé kell tegye a szoftvert, 7 A Google a nyílt forrású hírszerzés széles spektrumát fedi le, aminek érzékeltetésére talán elég a Google Maps és Google Earth szolgáltatásait lehet megemlíteni. Természetesen az említett Youtube, Picasa, de a népszerű Blogspot blogszolgáltatás is a Google tulajdonát képezi. 8 Gondoljunk csak a nemrégiben bejelentett Google incidensre (a cég tulajdona a YouTube videó megosztó oldal), aminek hivatalos indoklása a Mohamed prófétát gyalázó videó volt, gyakorlatban azonban a közösségi média befolyásoló erejét akarja gyöngíteni. Persze azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az iráni tisztviselők nagy számban használják a Google levelezőszolgáltatását, a Gmailt, amely marketing célból rendszeresen monitorozza a levelezéseket [9]. 24