Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés Somkuti Mátyás MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.10.25 - Miskolc 1
2011-tıl a MAG Klaszterfejlesztési Iroda felelıs az alábbi klaszterekhez kapcsolódó feladatok ellátásáért Klaszterpolitika Részvétel a hazai klaszterpolitika kialakításában és végrehajtásában Együttmőködés a kapcsolódó szervetekkel: NFM, NGM, NFÜ, RFÜ-k, RIÜ-k, egyéb szervezetek MAG Klaszterfejlesztési Iroda Együttmőködések kialakítása, elmélyítése, Kommunikáció, folyamatos konzultáció a klaszterekkel; kooperáció, Több mint 30 bilaterális találkozó évente; koordináció Klasztermenedzser Klub mőködtetése; Klaszterfejlesztési iroda önálló honlap; Nemzetközi tevékenységek Aktív részvétel nemzetközi együttmőködésekben: CE, SEE, CIP, ECA Nemzetközi konferenciák szervezése (2013. ápr.) Klaszterelemzések Klasztertámogatások menedzsmentje Részvétel a klaszterek részére kiírásra kerülı pályázatok stratégiai tervezésében Akkreditációs rendszer mőködtetése Klaszterelemzések és tanulmányok kidolgozása 2
Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az elsı megalakuló klaszterek: Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) Kezdeményezı a Gazdasági Minisztérium A három nagy hazai autógyártó (Suzuki, GM, Audi) és több mint 50 KKV bevonása Klaszterek mőködését támogató pályázati kiírások a Strukturális Alapokból A 2007-2013 EU költségvetési idıszak lehetıvé tette hosszú távú klaszterfejlesztési koncepció megalkotását Pólus Program (2008-2010) Új Széchenyi Terv klaszterfejlesztési program (2010- ) 2000 2005 2010 Az I. Széchenyi Terv keretében hazai forrásból kiírásra kerülnek klaszterek megalakítását célzó pályázatok A klasztertámogatások hatására kb. 50 klaszter mőködik Magyarországon 3
Többlépcsıs klaszterfejlesztési modell Fejlıdési szint Leírás Induló együttmőködés Hálózati együttmőködés kezdete Kooperáció támogató tevékenységben Fejlıdı klaszter Tagok közötti viszony fejlıdése Kooperáció értékteremtı tevékenységben Akkreditált Innovációs Klaszter Mélyülı bizalmi viszony a klasztertagok között Kooperáció beruházásban Elérhetı támogatás Klaszter menedzsment Regionális OP-k Klaszter menedzsment Közös beruházás Közös beruházás, innováció Gazdaságfejlesztési OP 4
A hazai klasztertámogatások rendszere Klasztermenedzsment szervezetek támogatása Klaszter akkreditáció K+F+I pályázatok AIK tagvállalatoknak Dedikált pályázatok Pályázati elınyök Magasabb támogatási arány Magasabb elnyerhetı támogatás Preferencia a projekt értékeléskor Technológiafejlesztési pályázatok AIK tagvállalatoknak 5
A klaszterfejlesztés eredményei Fejlıdési szint Induló együttmőködés Fejlıdı klaszter Akkreditált Innovációs Klaszter 21 Akkreditált Innovációs Klaszter Eredmények 2 lezárult pályázati kör (2008, 2011) 177 támogatott induló együttmőködés 41 támogatott fejlıdı klaszter 7,8 milliárd forint megítélt támogatás Dedikált kiírásokon: 206 támogatott innovációs projekt GOP K+F+I: 80 Mrd Ft megítélt támogatás (teljes GOP K+f+I prioritásban megítélt támogatás kb. 24%-a) GOP 1-3 prioritás: 100,6 Mrd forint megítélt támogatás 6
Az Akkreditált Innovációs Klaszter címpályázat bemutatása A pályázat célja Olyan hálózati együttmőködések, klaszterek kiválasztása, melyek innovatívak, export orientáltak és magas hozzáadott értéket képesek elıállítani. Az AIK pályázat megújításakor figyelembe vett alapelvek Az akkreditált klaszter cím mint magas minıségi követelményszint megtartása A klaszterek sokszínőségének valamint az iparági sajátosságok figyelembevétele A minimális 50 pontot elérı klaszterek gazdasági adataik alapján megfelelnek a pályázat célkitőzéseinek Új Széchenyi Terv által megfogalmazott szakpolitikai célkitőzésekhez való illeszkedés Stratégia értékelés Az új AIK kiírás során, a klasztereknek egységes Stratégiai útmutató alapján kell kidolgozniuk stratégiájukat A klaszter-stratégia értékelése során a fı hangsúlyt a klaszterben rejlı együttmőködési lehetıségek, innovációs potenciál, jövıkép és a korábbi eredmények bemutatása kapják. 7
Akkreditált Innovációs Klaszterek Magyarországon Akkreditált klaszterek Iparága Száma Informatika 8 Egészségipar 5 Környezetipar 2 Építıipar/ Energetika 2 Gépipar/jármőipar 2 Csomagolástechnika/ mőanyagipar 1 Bútoripar 1 Összesen 21 21 Akkreditált Innovációs Klaszter többsége a régió központokhoz köthetı; Összes klasztertag száma: 763, összes KKV tag száma: 662; AIK tagvállalatoknak megítélt támogatás GOP 1-3. prior.: 101 Mrd Ft (K+F: 80 Mrd Ft); Tagvállalatok által foglalkoztatottak összlétszáma: 66.632 fı. 8
Jelenleg 21 klaszter rendelkezik Akkreditált Innovációs Klaszter címmel Közép-Dunántúl (5) Alliance Informatikai és Innovációs Klaszter Rendszertudományi Innovációs Klaszter PharmAgora Életminıség Klaszter ÖKOPolisz Klaszter Közép-dunántúli Regionális Informatikai Klaszter Nyugat-Dunántúl (1) Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Dél-Dunántúl (2) Közép-Magyarország (3) Mobilitás és Multimédia Klaszter Magyar Medikai Gyártók Zöldépítési Innovációs Klaszter Biotechnológiai Innovációs Bázis Információmenedzsment Innovációs Klaszter Észak-Magyarország (1) Észak-magyarországi Informatikai Klaszter Észak-Alföld (2) Pharmapolisz Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter Szilícium Mezı Regionális Informatikai Klaszter Dél-Alföld (7) Goodwill Biotechnológiai Klaszter Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építıipari Klaszter Havaria Környezet- és Egészségtechnológiai Klaszter 3P Mőanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter AIPA Klaszter Sárrét Metál Klaszter 9
A klaszterek sikerét befolyásoló legfontosabb tényezık Közös célok A jól mőködı klaszterek alapvetı feltétele, hogy a tagok egyenként és közösen is rendelkezzenek rövid és hosszú távú célkitőzésekkel A klaszter közös, hosszú távú víziójának meghatározása, elfogadása az egyéni célok megtartása mellett Hálózati együttmőködés Stabil, prosperáló vállalati tagok Formális és informális kommunikáció, akár versenytársak között is Erıs, aktív klasztermenedzsment szervezet, melyet a tagok elismernek és bizalmukba fogadnak Aktivitás A klaszterek sikerét befolyásoló legfontosabb tényezık A tagok bevonása és aktív közremőködése elengedhetetlen a sikeres együttmőködéshez Tiszta szervezeti viszonyok megteremtése A klasztertagság elınyeinek és a sikerhez szükséges ráfordítások, áldozatok ismerete Stratégiai gondolkodás A klaszterbe szervezıdı szereplık közösen határozzák meg a fejlıdési stratégiát A stratégia megvalósításának alapja a szereplık közötti konszenzus 10
A klaszterfejlesztés tapasztalatai + - Hosszú távú gondolkodás az együttmőködés terén Jól mőködı klaszterek megalakulása, mőködése A klaszteresedés elterjedése, népszerősége Relatív stabil klaszter politika, jól definiált célokkal Klaszterek differenciálása Kiválasztási procedúra, akkreditáció Klaszterfejlesztésért felelıs dedikált intézmény Üzleti együttmőködéseket támogató speciális pályázati felhívások Elınyök nyújtása az együttmőködı vállalkozások számára Nagy számú, elaprózódott klaszter kezdeményezés (a kritikus tömeg hiánya) Számos esetben a valós, hosszú távú együttmőködés hiánya Támogatás függıség A támogatási rendszer kiszámíthatatlansága Szabályozó környezet hiányossága: adózás, számvitel stb. Nemzetköziesedés alacsony szintje 11
Tervek, elképzelések, kihívások A klaszterek fejlesztését, támogatását fontos továbbvinni a következı tervezési idıszakban is, azonban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fenntartható klaszterek fejlesztésére. A már meglévı, mőködési múlttal rendelkezı klaszterek fejlesztése. A klaszter akkreditáció fenntartása, azonban a tapasztalatok beépítése szükséges A klaszteresedés általános üzleti környezetbe (adózás, számvitel stb.) történı beágyazódását segíteni, fejleszteni kell. A klaszterek és azok tagjai vezetı szerepet tölthetnek be a 2014-20 között rendelkezésre álló források hatékony felhasználásában 12
Köszönöm megtisztelı figyelmüket! MAG Klaszteriroda klaszteriroda@magzrt.hu 13