Bevezetés A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) szerint a rendőrkapitány vagy képviselője évente beszámol a rendőrkapitányság illetékességi területén működő települési önkormányzat képviselő-testületének a település közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság javítása érdekében tett intézkedésekről, és az azzal kapcsolatos feladatokról. Az önkormányzatok tájékoztatása a rendőrkapitányságot érintő problémákról, egyes tényekről és körülményekről alapvető fontosságú. A közbiztonság megteremtése, javítása olyan cél, amelynek eléréséhez elengedhetetlen az állami szervek élükön a Rendőrség a települési önkormányzatok, a társadalmi szervezetek, és az állampolgárok összefogása. Az adott település közbiztonságának megteremtéséért a Rendőrség és az önkormányzat együttműködése a jogszabályi kötelezettségen, illetve lehetőségen is alapuló, a lakóközösség érdekeit szolgáló, alapvető szükségszerűség. A Várpalotai Rendőrkapitányság elmúlt évi tevékenységét értékelve elmondhatjuk, hogy feladatainkat a kormányzati döntéseknek, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság célkitűzéseinek, útmutatásainak, illetve saját munkatervünkben meghatározottaknak megfelelően teljesítettük. Tevékenységünk során kiemelt figyelmet fordítottunk a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott szabályok betartásának, a részünkre megengedett eszközök alkalmazásának, és az emberiesség, az arányosság és a méltányosság követelménye betartásának. Célkitűzéseink elérésében kiemelt jelentősége volt az állami, önkormányzati, társadalmi és civil szervezetek segítő együttműködésének. A Várpalotai Rendőrkapitányság 2009. évi tevékenységét értékelve megállapítható, hogy az erre az évre meghatározott célkitűzéseinket elértük, az év közben meghatározott, sok esetben fokozott terhelést jelentő többletfeladatokat végrehajtottuk. Előbbre léptünk a közterületek biztonságának fenntartásában, erősítettük a lakosság biztonságérzetét, és erősítettük a kapitányság összességében pozitív megítélését. Teljesítményelvű és a minőségi munka követelményeinek mindinkább megfelelő kapitánysággá váltunk, megfelelve a társadalmi igényeknek is. I. Vezetés, irányítás A kapitányság szervezeti struktúrájában változás az elmúlt évben nem, azonban novemberben, majd december elején kettő beosztásban is vezetőváltás történt. November 16-i időponttól a rendőrkapitányság addigi vezetője, dr. Szabó János r. alezredes a Balatonalmádi Rendőrkapitányság élére került, és őt a Várpalotai Rendőrkapitányságon dr. Csányi Zoltán r. őrnagy követte. Ezt követően, december 01-től a Közrendvédelmi Osztály vezetését átvette a Balatonalmádi Rendőrkapitányságra távozó Borbély Zoltán r. alezredestől Zékány József r. főhadnagy. Vezetőváltás történt az Igazgatásrendészeti Osztály élén is, mivel az osztály vezetője más rendőrkapitányságra kérte áthelyezését, ezért az osztályt megbízott vezetőként 2009. szeptember 01-től az engedélyügyi előadó vezette december 31-ig, majd 2010. január 01-től vezeti Somogyi Szilva r. százados.
2 Ezen túl vezetőváltás történt a Bűnügyi Osztály Nyomozó Alosztály vezetője személyében is, amely beosztás jelenleg nincs betöltve. Stabilitást, kiszámítható és következetes követelményrendszert, állandóságot csak az itt maradó alparancsnokok, az állomány és az új vezetők összehangolt munkájának eredményeként lehetett, lehet megvalósítani. Ez a munka 2009-ben elkezdődött, értékelése a következő év feladata lesz. II. A bűnügyi helyzet értékelése 1. Az ismertté vált bűncselekmények alakulása a Várpalotai Rendőrkapitányság illetékességi területén A nyilvántartási adataink szerint a bűnügyi iktatások száma, amely magába foglalja a nyomozás elrendelések és a nyomozás elutasítások számát, az elmúlt évben közel 6%-kal, a 2008-as 772-ről 815-re emelkedett, ami a 2006-os évtől figyelve enyhe hullámzás ellenére, csekély mértékű emelkedő tendenciát mutat. Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai adatokat vizsgálva az ismertté vált bűncselekmények számának (1. sz. melléklet) jelentős csökkenése figyelhető meg, mivel ez a szám a 2008-as évi 1683-ról 2009-ben 975-re csökkent. Ez a szám természetesen nem feltétlenül esik egybe a nyomozások számával, hiszen egy-egy eljárásban több bűncselekmény, esetenként hosszú sorozat bűncselekmények miatt is folyhat nyomozás. A számokat vizsgálva elmondható, hogy a statisztikai adatok olykor csalókák Ténylegesen ez a 2008-as magas szám abból az okból szerepel a statisztikában, mert minden bizonnyal egy másik nyomozó hatóság a sikeres büntetőeljárásával összefüggő statisztikai adatszolgáltatás során a bűncselekmény elkövetési helyéül, mintegy 700 esetben, a Várpalotai Rendőrkapitányság illetékességi területét jelölte meg. A tapasztalat szerint azonban az ilyen nagy számú, a helyi nyomozó hatóság előtt ismeretlenül maradt bűncselekmény az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét kevésbé befolyásoló, kisebb súlyú deliktum, mint például szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, vagy a csaláshoz tipikus eszközcselekményként kapcsolódó magánokirat hamisítás vétsége. Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai adatok alapján a Várpalotai Rendőrkapitányság nyomozás eredményességi mutatója 60.7% volt. (2. sz. melléklet) Ezzel rendőrkapitányságunk a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szervezeti egységéhez tartozó 7 rendőrkapitányság közül a 2., míg országos viszonylatban a 21. legeredményesebb rendőrkapitányság lett. A személy elleni bűncselekményeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy számuk az előző évi 93-ról 73-ra csökkent, ami az összes bűncselekménynek a 7.4 %-a volt. A kategóriát zömében a szándékos testi sértéssel elkövetett cselekmények tették ki, összesen 48 eset, amely 2008- ban 65 volt.
3 A közlekedési bűncselekmények száma a 2008-as évi 81-ről 75-re, 8%-kal csökkent. Ebből az ittas vezetések számában is, 46-ról 25-re történő csökkenés tapasztalható, amely érték a közlekedési bűncselekmények 33.3%-a. Területi megoszlásuk változó, elsősorban Várpalota, Pétfürdő és Berhida települések bírnak jelentőséggel. Az e kategóriába tartozó közúti balesetek kapcsán elmondható, hogy a kiemelt fontosságú bíró, halálos kimenetelű balesetek száma 9-ről 6-ra, kb. 33%-kal csökkent. A házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekményeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy számuk 45-ről 61-re nőtt, és háromévi adatokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy növekvő tendencia érvényesül, mert 2008-ban a korábbi évhez képest 62%-os növekedést regisztráltunk, míg a tavalyi évben 27%-ost. Ezen bűncselekmények döntő része más bűncselekmény miatti eljárásban, illetőleg társszervek feljelentése alapján ismertté vált kiskorú veszélyeztetése és tartás elmulasztása volt. Az államigazgatás, igazságszolgáltatás, közélet tisztaság elleni bűncselekményeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy elhanyagolható mértékű változás történt, mivel számuk 24- ről 25-re nőtt. A kategóriát a hamis tanúzással, hamis váddal, bűnpártolással, közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal elkövetett bűncselekmények alkotják. A garázda jellegű cselekmények döntő részét a városi rangú településeken követik el motiválatlan rongálással és személyi sérülést okozó magatartással. Ezek száma 2008-ban összesen 106, 2009-ben pedig 95 volt. Figyelemre érdemes, hogy az egyes esetek megítélése, a személy elleni, illetve a közösség elleni magatartások elhatárolásának nehézségei miatt olykor az ügyészség részére is nehézséget okoz. Gazdasági bűncselekményeket elemezve elmondható, hogy a gazdasági világválság eddig nem nyomta rá a bélyegét erre a kategóriára, mivel a 2008-ban elkövetett 40 cselekménnyel szemben, 2009-ben csak 22 ilyen bűncselekményt regisztráltunk. Ez a szám egyébként az összes bűncselekmény 2.2%-a. Ezen bűncselekmények közé tartozik többek között a jellemzően ismeretlen tettes ellen induló pénzhamisítás, a visszaélés készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel bűncselekménye is. A vagyon elleni bűncselekményeket elemezve figyelemmel az ismertté vált bűncselekmények számánál tett megjegyzésre megállapítható, hogy a 2008-as 1206-ról 525- re csökkent az ebbe a körbe tartozó bűncselekmények száma. Ez az adat az összes ismertté vált cselekmény 53.8 % volt, amely egyébként évről-évre csökkenő tendenciát mutat. Ezen kategórián belül azonban sajnos a lopások száma 262-ről 283-ra nőtt, ami a vagyon elleni bűncselekmények 54%-a. A klasszikus értelemben vett betöréses lopások száma 138-ról 77-re csökkent, melynek a vagyon elleni bűncselekményekhez viszonyított aránya kb. 15%. A veszélyeztetett objektumok köre változatos, mert ide tartoznak a szórakozóhelyek, üzletek, lakások, melléképületek, garázsok és a gépjárművek is. Az említett statisztikai számokból levonható a következtetés, hogy az állampolgárok egyre többet tesznek a különböző vagyonvédelmi rendszerek alkalmazásával, tudatosabb cselekvéssel a vagyontárgyaik megvédése érdekében, azonban a lopások számának alakulásából látható, hogy ezen a területen még van helye a megelőző, felvilágosító, tanácsadó tevékenységnek.
4 A kiemelt bűncselekmények közül emberölést, vagy annak kísérletét területünkön nem követtek el. A rablások számát vizsgálva a 2008-as 7 ügyhöz képest az elmúlt évben emiatt 1 esetben rendeltünk el nyomozást ismeretlen tettes ellen, akinek a kilétét az eljárás során sikerült megállapítani, és őt el is fogtuk. Járműlopás kategóriában 2008-ban 22, 2009-ben pedig 9 esetben regisztráltunk bűncselekményt. Az elmúlt évben az elkövetés tárgya 3 esetben nagy értékű személygépkocsi volt, amelyeket Várpalotáról tulajdonítottak el, 4 esetben segédmotor kerékpár, 2 esetben pedig kisteherautó. Az eltulajdonított tehergépkocsik miatt indult egyik nyomozást más rendőrkapitányságnak átadtuk, mert a területén a gépkocsit vagyon elleni bűncselekményhez használták fel. A gépkocsiból történő lopások száma 2008. évben 36, míg 2009-ben 26 volt. Kábítószerrel visszaélés bűncselekménye miatt 2008-ban 3 esetben rendeltünk el nyomozást, míg 2009-ben 2 új ügy kapcsán vontunk eljárás alá elkövetőt. A színesfémre elkövetett bűncselekmények száma 2008-ban 49 volt (az iktatások 6.3 %-a), míg 2009-ben 18, ami arra enged következtetni, hogy az alkalmi jellegű lopások struktúrája átalakult, és a színesfém már veszített jelentőségéből. Kiemelt jelentősége miatt kell megemlíteni a besurranással és trükkös módon elkövetett bűncselekményeket. Besurranás összesen 12 alkalommal vált ismertté 2008-ban, míg az elmúlt évben 13 alkalommal. A 13 alkalomból 5 cselekmény február hónapban történt, míg a többi hónapban rendszertelenül, 1-2 cselekményt követtek el. A trükkös módon elkövetett lopások száma 2008-ban éves szinten 20 volt, 2009-ben viszont csak 6. 2008-ban 452 volt az ismertté vált bűnelkövetők száma, ebből 38 volt fiatalkorú és 13 gyermekkorú. A büntetett előéletű személyek száma akkor 89 volt. 2009-ben 421 fő volt az összes bűnelkövető (7%-os csökkenés), akikből 44 volt fiatalkorú és 1 gyermekkorú. A büntetett előéletű személyek száma 56%-kal, 89-ről 159-re nőtt. A sértettek nem, kor, egyéb ismérvek szerinti megoszlása az előző évi adatokhoz képest gyökeresen nem változott, az egyes bűncselekmény-csoportok már ismert módszereiben sem következett be gyökeres változás. A betöréses lopások kapcsán elmondható, hogy a kisebb volumenű cselekmények módszere rögtönzött és primitív (döntően ajtóberúgással elkövetett), míg a nagyobb súlyú cselekményeket előre jól megfontoltan, a helyszín előzetes, gondos felmérése után követték el. 2. Az ismertté vált bűncselekmények alakulása Berhida területén Az elmúlt évben iktatott 815 nyomozásból 126 eljárás folyt Berhida önkormányzat illetékességi területén elkövetett bűncselekmény miatt, amely az összes eljárás 15%-a volt. Ez a számadat a 2008-as 9%-hoz képest enyhe emelkedést mutat.
5 A bűncselekmények év közbeni elkövetési idejét vizsgálva megállapítható, hogy az év utolsó 3 hónapjában követték el az összes bűncselekmény 40%-át. Megjegyzendő azonban, hogy a teljes illetékességi területre nézve 2009. november hónapban 95 bűnügy került iktatásra, amelyre 2002. február óta nem került sor. Berhida kapcsán is a legrosszabb hónap a november volt, összesen 21 iktatással, míg a legkedvezőbb hónap a június volt 4 iktatott üggyel. A 126 eljárásból 47 indult ismert, míg a többi ismeretlen tettes ellen. Berhida kapcsán elmondható, hogy 2008-ban az ügyek 53%-a volt vagyon ellen elkövetett bűncselekmény, amely arány 2009-ben már 66%-ra nőtt. A trükkös módon, illetve besurranással elkövetett lopásokról megállapítható, hogy 1 alkalommal szereztünk besurranással elkövetett lopásról tudomást, amely az állampolgárok fokozottabb éberségének, elővigyázatosabb magatartásának köszönhető. A kiemelt bűncselekmények berhidai előfordulását elemezve lényeges megállapítás, hogy súlyos élet elleni bűncselekményt (emberölés, életveszélyt, illetve halált okozó testi sértést illetőleg annak kísérletét) Berhida városban sem 2008-ban, sem pedig 2009-ben nem regisztráltunk. Kiemelt fontosságú továbbá, hogy rablást sem regisztráltunk, és a tudomásunkra jutott egy zsarolás gyanúja miatt indított eljárást is bűncselekmény hiányában szüntettük meg. Kábítószerrel visszaélés miatt fogyasztóként eljárás alá vont személyek közül 1 fő volt Berhida városhoz kapcsolódó. A klasszikus értelemben vett betöréses lopások száma Berhidán 2008-ban 14 volt, 2009-ben 18. Az elkövetési objektumok nem változtak, a legjellemzőbb a külterületi hétvégi ház, a melléképület, és a garázs. Járműlopás kategóriában a 2008-as 3 bűncselekményhez képest 2009-ben lopást nem regisztráltunk. A gépkocsi feltörések tekintetében éves szinten 2008-ban 7 alkalommal tettek feljelentést. Az elmúlt évben 5 gépkocsiból történő lopást jelentettek be Berhidáról, amelyek között előfordult a nyitott járműből történő elkövetés is. III. A közbiztonsági helyzet értékelése Kapitányságunk 2009. évi munkájában továbbra is nagy hangsúlyt kapott a közterületi jelenlét erősítése. A látható rendőrség megteremtésének és erősítésének folyamatába bevontuk a közbiztonság javítása érdekében tevékenykedő önkormányzati és civil szervezeteket. Új irányításterveket dolgoztunk ki, melyek során figyelembe vettük az aktuális bűnügyi és közbiztonsági helyzetet. Több alkalommal tartottunk nagyobb rendőri erőket megmozgató ellenőrzéseket, amelyeknek része volt az ittas járművezetés ellenőrzése is. Az állampolgároktól és az önkormányzatoktól kapott visszajelzések, bejelentések alapján hatékonyabb szolgálatszervezéssel kívántuk elérni
6 a lakosság biztonságérzetének növelését. A terület közbiztonsági és bűnügyi helyzetének alakulását figyelemmel kísérve újabb és újabb szolgálat-ellátási technikák bevezetésére törekedtünk, illetve törekszünk. Az elmúlt évben működési területünkön alapvető célként határoztuk meg a közbiztonság szinten tartását illetve további javítását, a közterületek és nyilvános helyek rendjének fenntartását, a lakosság biztonságérzetének javítását, valamint a megelőzés fokozását, melynek érdekében több rendőr jelenlétét kívántuk biztosítani a közterületeken. A munkatervben meghatározott célkitűzések megvalósulását jelentősen befolyásolták az évközben jelentkező többletfeladatok és a létszámhelyzetünk. Mindezek ellenére állományunk, egyenruhás munkatársaim, megfelelő helytállással és szakmai tisztességgel látták el az elmúlt évben is szolgálatukat, és hajtották végre a rájuk bízott feladatokat. 2009. évben a közrendvédelmi osztály statisztikai mutatói, a korábbi időszakhoz képest változatos képet mutatnak. A személyes szabadságot korlátozó intézkedések közül az elfogások számában 4%-os, 77- ről 80-ra, az előállítások tekintetében, 7%-os 177-ről 184-re, míg a biztonsági intézkedések számában 5%-os, 77-ről 81-re történő növekedés tapasztalható. A szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyek száma (26-ról 14-re) csökkent míg a körözés alapján elfogott személyek száma (45-ről 65-re) növekedett. A büntető feljelentések számát tekintve elmondható, hogy abban csekély, 9%-os csökkenés tapasztalható. A közterületi óraszámban 2005. és 2008. között fennálló folyamatos csökkenést követően a 2009. évben kisebb, 5%-os növekedés mutatkozik Az értékelt időszakban 214 esetben 1369 fővel (2008 évben 199 alkalommal és 1500 fővel) hajtottunk végre fokozott közbiztonsági és közlekedési ellenőrzést, melyek során az illetékességi területünkön több ellenőrző pontot telepítettünk, és ellenőrzés alá vontuk a forgalomban részt vevő járműveket, azok vezetőit, utasait, illetve csoportosan és meglepetésszerűen ellenőrzés alá vontuk az itt található szórakozóhelyeket. Ezeket az ellenőrzéseket a lakosság pozitívan fogadta, főleg a környező településeken, ahol ezáltal érezhetően nőtt a rendőri jelenlét. A fokozott ellenőrzések során foganatosított intézkedéseink száma 7179, ami 11%-kal magasabb a tavalyi 6476-nál. A 2009. évben több központi elrendelésű (heti 3 alkalom) fokozott ellenőrzést hajtottunk végre. Ezek közé tartozott az Országos Rendőr-főkapitányság által elrendelt Közbiztonsági Háló program, majd az év közbeni események alakulása miatt bevezetett, a roma lakosság védelmét szolgáló program, illetve a későbbiekben azonos feltételek mellett végrehajtott, a lakosság szubjektív biztonságérzetének növelése érdekében elrendelt úgynevezett Szubjektív Háló program, ami 2010-ben kiegészül az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzését szolgáló feladatokkal. Ezen ellenőrzéseinket továbbra is heti 3 alkalommal hajtjuk végre 5-5 óra időtartamban. Az ellenőrzések idejének 80%-át Berhida, Pétfürdő és Ősi településeken hajtjuk végre, melyekbe rendszerint (hetente átlagosan egy alkalommal) bevonásra kerülnek a Készenléti Rendőrség
7 munkatársai 12 fővel. Az ellenőrzésekben a települések polgárőr egyesületei alkalmanként 2-2 fővel vesznek részt. Az intézkedési fajták tekintetében, a kiemelt és az egyéb szabálysértések számát tekintve az engedély nélküli vezetés, a sebességtúllépés, valamint az ittas vezetés, és az előzés és elsőbbség szabályainak megsértése miatt kezdeményezett szabálysértések száma csökkent, míg az érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés és az egyéb szabálysértések miatt tett feljelentések száma növekedett. A helyszínbírság alkalmazásának aránya az intézkedések körében csökkent, amelynek oka elsősorban a FÁMA-III mérőberendezés megváltozott üzemeltetési módja, mivel a mérőberendezésnél a leállításos módszert az objektív felelősség elvének életbelépését követően már nem alkalmaztuk. Ezen túlmenően a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, valamint a bukósisak használatának elmulasztása, továbbá a vezetés közbeni mobiltelefon használat 2009. augusztus hónaptól jogszabályváltozás miatt kikerült a helyszíni bírsággal sújtható szabálysértések köréből, ami a korábbi időszakban jelentős hányadát képezte a helyszínen bírságolt szabálysértéseknek. A fenti időszaktól ezen szabályszegések már a közigazgatási eljárás hatálya alá tartoznak. Továbbra is nagy hangsúlyt fektettünk a környező települések közlekedésbiztonsági ellenőrzésére. Az ellenőrzéseink keretében több alkalommal hajtottunk végre egy-egy község bevezető útszakaszainak teljes ellenőrzését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vidéki településeken lényegesen több a hiányosság, a szabálytalanul közlekedő gépjármű. Ez a továbbiakban is arra késztett bennünket, hogy fokozzuk a vidéki kis-akcióink számát. Összességében a rendőrkapitányság által foganatosított intézkedések száma változatos képet mutat, amelyben bizonyos átrendeződés figyelhető meg az intézkedési fajták között, ami egyértelmű következménye a jogszabályi változásoknak. A főbb tevékenységi mutatók elemzése során megállapítható, hogy a számos külső és belső tényező együttes hatása mellet a közrendvédelmi állomány jól teljesítette a rábízott feladatokat. A rendezvénybiztosítások száma 2009. évben 91 volt (2008-ban 109 db.). Ebből 30 volt a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvény, aminek a kötelező biztosítását jogszabály írja elő. Kötelező feladatainkon túl minden önkormányzati, vagy nagyobb tömeget mozgósító rendezvény szervezője számíthatott jelenlétünkre, a zavartalan lebonyolítás érdekében. A biztosításokba bevont állományt a napi szolgálatból kellett a helyszínre vezényelnünk, ami ezen rendőrök klasszikus értelemben vett járőrszolgálatból történő elvonását eredményezte. Az elsődleges baleseti adatok alapján 2009-ben útjainkon a megyei és az országos átlagnak megfelelően 18%-kal csökkent a személyi sérüléses balesetek száma. Az elmúlt évben a korábbi időszakhoz képest halálos közúti közlekedési balesetek száma 33%-kal (9-ről 6-ra), míg a súlyos sérüléssel járó balesetek száma 36%-kal (28-ról 18-ra), a könnyű sérüléssel járó balesetek száma pedig 3%-kal (76-ról 62-re) csökkent. (3. sz. melléklet)
8 A balesetek természetét elemezve megállapítható, hogy továbbra is első helyen áll a főleg lakott területre jellemző keresztező irányba haladó járművek ütközése. Ezt követi a külső szakaszok tipikus balesettípusa, a pályaelhagyás, és az azonos irányba haladó járművek ütközése. A baleseteket előidéző okok jellegükben és arányukban lényegesen nem változtak. Továbbra is meghatározó az abszolút és relatív értelemben vett sebességtúllépés (21), illetve az elsőbbség meg nem, adása (14) valamint a figyelmetlen vezetés (9). A baleseti okok sorában negyedik a követési távolság illetve a gyalogos hibája (5-5 eset). A közlekedés legvédtelenebb résztvevői a gyalogosok. Sajnálatos, hogy 5 esetben ők okozták a balesetek bekövetkezését. A gyalogosok mellett igen magas a kerékpárosok által okozott baleseteink száma is (5). Ittas állapotban 11 balesetet okoztak, ami az összes sérüléses baleset 8%-a volt, ami az elmúlt évhez képest 1 balesettel jelent többet. A balesetelemzések alapján megállapítható, hogy az események időben és térben egymástól távol történtek, komoly, klasszikus értelemben vett baleseti gócpont nincs a kapitányság területén (Igaz a területünkön áthaladó forgalmát tekintve a 8-as főútvonal a legveszélyesebb). Berhida vonatkozásában a közúti közlekedési balesetek alakulását a 3. számú melléklet tartalmazza. A halálos kimenetelű közúti közlekedési balesetek tekintetében nem történt változás Berhida város közigazgatási területén, mivel a 2007. és a 2008-as évhez hasonlóan 2009-ben sem történt végzetes kimenetelű baleset. A súlyos sérüléses balesetek számában jelentős növekedés figyelhető meg hiszen míg 2008. évben nem, addig 2009-ben 6 ilyen közlekedési baleset történt. A könnyű sérüléses balesetek száma 7-ről 6-ra csökkent. Az anyagi káros balesetek száma is minimális csökkenést mutat (16-ról 15-re). A város közigazgatási területén bekövetkezett összes baleseti szám 23-ról 27-re növekedett, amelyből azonban messzemenő következtetéseket levonni nem lehet. A balesetek tekintetében azt a különös jelenséget kell azonban megállapítanunk, hogy míg a kapitányság illetékességi területén csökkent a közlekedési balesetek száma, addig Berhida településen kisebb növekedés volt tapasztalható. Statisztikai adatainkból és napi tapasztalatainkból levonható az a következtetés, hogy tovább kell fokozni a közlekedési ellenőrzések számát a településen. Fokozott figyelmet kell fordítanunk a kerékpárosokra, mivel rendszeresen tapasztalható, hogy kivilágítatlanul, szabálytalanul közlekednek, amely által tényleges balesetveszélyes helyzetek jönnek és jöhetnek létre. A fenti baleseti adatokból 2 esetben kerékpáros, 2 esetben gyalogos és 5 esetben motorkerékpárral közlekedő személy volt érintett, és ezen balesetek minden esetben sérüléssel végződtek.
9 A fenti okok miatt 2009-ben is kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a Berhidai KMB. csoportban jelentkező létszámhiányt a település lakossága a lehető legkisebb mértékben érezze. A FÁMA III mérőműszer üzemeltetése során a 8-as főúton túl, kiemelt figyelmet élvezett Berhida település is. Amennyiben a műszert a Várpalotai Rendőrkapitányság üzemeltette, úgy 2-3 naponta rendszeres sebességellenőrzést végeztünk. Amennyiben lehetőségünk nyílt rá szinte napi rendszerességgel biztosítottunk gépkocsizó járőrt a település területére, és a közlekedési akcióink során (amennyiben az a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság által nem kimondottan a 8-as főútra került elrendelésre) is több csoportot vezényeltünk a városba. Az illetékességi területünkön bekövetkezett balesetek többségét (164) kapitányságunk közrendvédelmi állománya helyszínelte, míg 62 esetben az elsődleges intézkedéseket foganatosította. Jelentős előrelépést, illetve tehermentesítést jelentene a 2000-ben megszüntetett közlekedésrendészeti egység visszaállítása. Jelentősen megkönnyítette a helyzetünket, hogy a Berhidai Önkormányzat 500.000.-Ft, részben technikai eszköz fejlesztésre, részben túlórára fordítható támogatást bocsátott a rendelkezésünkre, amely felhasználásával az év végi ünnepekkel kapcsolatos feladatokat, illetve fokozott ellenőrzéseket fizetett többletszolgálat elrendelésével tudtunk megoldani, és így nem halmozódtak fel a szabadidőben történő megváltásra váró többletszolgálati órák. Az elmúlt évben jelentkezett többletfeladatok és nehézségek ellenére a közrendet, közbiztonságot biztosítottuk, fenntartottuk. III. 1. Igazgatásrendészeti tevékenység Az igazgatásrendészeti tevékenységre egész évben jellemző volt a jelentős leterheltség, és nehezítette a kiegyensúlyozott munkát a többszöri vezetőváltás, valamint az újonnan érkező munkatársak tapasztalatlansága is. Az elmúlt évben 1063 szabálysértési ügy került iktatásra, 1211 feljelentett személlyel, amely az előző évhez képest ügyszámban és feljelentett személyek számában is csökkentést jelentett a 2008-as évi 1285 ügyhöz és 1372 feljelentett személyhez képest. A közlekedési szabálysértések statisztikai adatait vizsgálva megállapítható, hogy kiemelkedik közülük az engedély nélküli vezetés, a közúti közlekedés rendjének megzavarása és az ittas vezetés gépi meghajtású járművel szabálysértés elkövetése. A közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértésnél a 2008-as 52-ről 88-ra történő, az engedély nélküli vezetésnél a 2008-as 97-ről 106-ra történő emelkedés, míg az ittas vezetés gépi meghajtású járművel szabálysértésnél a 2008-as 40-ről 32-re, és elsőbbség és előzés szabályainak megsértése szabálysértésnél a 2008-as 36-ról 30-ra csökkent az eljárások száma. Említést érdemel még, a korábban már említett objektív felelősség szabályainak változására visszavezethető változás, amely szerint a sebességkorlátozás jelentős túllépése szabálysértés miatt 2008-ban indított 45 szabálysértés helyett 2 esetben kezdeményeztünk eljárást. A pénzbírság meg nem fizetése miatt a megbüntetett személyekkel szemben letiltást vagy adók módjára történő behajtást kellett foganatosítanunk, de gyakori volt a közérdekű munkára vagy elzárásra való átváltoztatás is. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy eltérők az
10 önkormányzatok lehetőségei, mivel vannak települések, ahol nincs mód a közmunka teljesítésére. A 2008. évi eljárásaink során hozott határozatainkkal szemben 126 kifogást jelentettek be, míg 2009-ben 100 kifogás érkezett a szabálysértési hatósághoz. Ittas vezetés (gépi meghajtású jármű) és engedély nélküli vezetés szabálysértések esetében az elbírált ügyekben az elmúlt évben is minden alkalommal éltünk az eltiltás lehetőségével. Közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértések esetében 2009. évben az elbírált ügyek (melynél alkalmazható az eltiltás) 52.1%-ban alkalmaztunk eltiltást, tekintettel az előéleti pontok szigorítására. Berhida közigazgatási területén elkövetett szabálysértés miatt 85 esetben indult szabálysértési eljárás, míg berhidai bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személyek összesen 221 alkalommal követtek el szabálysértést. IV. Bűn- és baleset-megelőzési tevékenység Bűn- és baleset-megelőzési tevékenység kiemelt területe a családon belüli erőszakkal elkövetett bűncselekmények területe. Az ilyen tárgyú bűncselekmények elemzése alapján megállapíthatjuk hogy 2009-ben az esetek nagy százalékában nem a gyermekek bántalmazása volt jellemző. A ilyen jellegű bűncselekmények jellemző közege a hátrányos helyzetű, gyakran szenvedélybeteg szülőkkel rendelkező családok, míg elkövetési hely az ilyen családok lakása. Bejelentés esetén amennyiben az intézkedő rendőr a helyszínen családon belüli erőszakot észlel azonnal írásos jelentést készít, és írásban értesítjük a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekvédelmi jelzőrendszerről elmondhatjuk, hogy az példaértékűen működik, heti rendszerességgel érdemi információ-cserét bonyolítanak le munkatársaink. A családon belüli erőszakkal kapcsolatban kiemelt figyelmet fordítottunk az ideiglenes megelőző távoltartás intézkedés alkalmazása lehetőségének vizsgálatára, illetve az intézkedés alkalmazására. Ennek alapján 4 esetben hoztunk ideiglenes megelőző távoltartást megállapító határozatot, amelyből 1 esetben tartotta fenn az eljáró bíróság a távoltartást. Az ügyek alapján megállapítható, hogy túlnyomó részt az érintett felek a bíróság előtt már egyetértésben jelennek meg, és a bíróság nem rendeli el az ideiglenes távoltartást. Bűncselekmények áldozatává válásának megelőzése érdekében tájékoztató kiadványokat (SZEM, Vagyonvédelem) és figyelemfelhívó plakátokat készítettünk, melyeket a lakosság körében terjesztettünk, valamint a közintézményekben helyeztünk el. Az elmúlt évben 53 esetben nyújtottunk segítséget bűncselekmény áldozatának, melyből 17 fő volt idős, vagy egyedül élő idős személy. Az áldozatsegítő szolgálathoz megküldött igazolások és adatlapok alapján azonnali pénzügyi segélyben 27 fő részesült, hatósági bizonyítványt térítésmentes iratpótláshoz 18 esetben adtunk ki. Kárenyhítésre 2 esetben töltöttük ki a szükséges adatlapot, míg 1 esetben az Áldozatsegítő Szolgálat az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet elutasította. 6 esetben a magas jövedelem, illetve az okozott
11 kár fajtája kapcsán nem nyílt lehetőség áldozatsegítésre, egy esetben a cselekmény kapcsán nem került sor büntetőeljárás megindítására. Egyes eljárások kapcsán az áldozatok jogosultak voltak azonnali pénzügyi segélyre és hatósági bizonyítvány kiállítására is. Kiskorúak eltűnésének száma az elmúlt évben 24 fő volt, amelyek legfőbb okai a családokban a szülők közötti veszekedések, a gyermek bántalmazása, az alkoholizáló életmód, a túl szigorú nevelés, vagy éppen ellenkezőleg, a nevelés és törődés hiánya. A kiskorúak sérelmére az eltűnés ideje alatt a rendelkezésünkre álló adatok szerint bűncselekményt nem követtek el. A baleset-megelőzés társadalmi feladatait a Városi Baleset-megelőzési Bizottság fogja össze. Állandó tagjai olyan szakemberek, akik foglalkozásuk révén kapcsolatban vannak a közlekedéssel, illetve annak problémáival. A bizottság elsődleges feladatának tekintette a város területén a balesetek számának csökkentését és a közlekedési morál javítását. Ez az óvodások és iskolások körében végzett oktatásokban, a médián keresztül történő figyelemfelhívásokban és a közutak forgalmának szabályozási tevékenységén keresztül nyilvánul meg. A baleset-megelőzési akcióink immár több éves hagyományon alapulnak. A passzív biztonsági eszközök meglétére, a közlekedéssel összefüggő iratok érvényességének ellenőrzésére, a vezetés közben kézben tartott mobil telefonkészülék használatának kiszűrésére, és az egyéb közlekedési szabályok betartására irányuló akciók elsődleges célja nem a büntetés, hanem a figyelemfelhívás volt. A nyári szünidő ideje alatt 3 fordulós KRESZ tesztet tettünk közzé a kistérségben a nyomtatott sajtón keresztül, amelyen minden 16. életévét be nem töltött gyerek részt vehetett. A megfejtéseket postai vagy elektronikus úton küldhették el a gyerekek, és a helyes megfejtést beküldők között értékes ajándékokat sorsoltunk ki, melyeket egyenruhás rendőrök vittek el a nyerteseknek. Több iskolai pályázati munka elkészítéséhez biztosítottunk segítséget, statisztikai adatokat, mely kapcsán erdei iskolai programok kerültek megvalósításra. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által - A közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítására készített programok megvalósításának támogatására kiírt pályázaton 2008-ban az IRM kapitányságunkat 1.200.000.-Ft összegű támogatásban részesítette és 3 pályázati programelemet támogatott, melynek megvalósításának határideje 2009. I. félévet érintette. A szükséges módosításokat követően került sor pályázati vállalások megvalósítására, amely alapján a bevásárlóközpontokat és azok környékét visszatérő ellenőrzésekkel, és prevenciós kiadványokkal, illetve figyelemfelkeltő plakátokkal kívántuk biztonságosabbá tenni. Veszprém megyében egyedülállónak számító kezdeményezésként, nagyméretű közterületi plakáttartó kihelyezésére is sor került, amelybe egyedileg készített plakátot tettünk. A figyelemfelkeltő plakátot Várpalota legfrekventáltabb bevásárlóközpontjának parkolójában helyeztük el, amely a bevásárló központ mellett elhaladó 8-as számú főútvonalról is jól észlelhető. A plakát kicsinyített formában, szórólapként a kistérség minden településén kiosztásra került. Második programelemként a vagyonvédelmet segítettük elő tömegtájékoztatással, és célzott ellenőrzéssel. Ennek érdekében a Bakony Volán Tömegközlekedési Zrt. együttműködését vettük igénybe, amelynek során az autóbuszjáratokon elhelyezett egyedi figyelemfelkeltő
12 plakáttal hívtuk fel a lakosság figyelmét a vagyonbiztonságra, a közterületen elkövetett jogsértő magatartások megelőzésére. Harmadik programelemként a kistérségi rendezvények biztosítására helyeződött a hangsúly. Várpalota és a kistérség kulturális élete az elmúlt években jelentősen megújult. A térség számos olyan nagy rendezvénynek adott otthont, amely alkalmanként több ezer embert is vonzott. A rendezvényeken részt vevők, és a kistérségben élők biztonsága érdekében a rendőri biztosítás megerősítése indokolt, a keletkező túlszolgálat ellentételezésére a pályázatban e célra elkülönített összeg megfelelő fedezetet biztosított. Összességében elmondható, hogy a pályázatban foglaltak végrehajtása jól szolgálta a kitűzött célok megvalósítását, a társadalmi megelőzési modell eszmeiségének terjesztését, a helyi kezdeményezések felélénkülését, a lakosság önvédelmi reagálásának aktivizálódását, fokozását. Továbbá elmondható, hogy biztosította a korábbi években elindított folyamatok kontinuitását, továbbélését. 2009. évben 21 alkalommal került sor bűn- és baleset-megelőzési témájú előadás megtartására. Az év során 5 alkalommal tartottunk a kistérség iskoláinak felső tagozataiban büntetőjogi témájú előadást. Több baleset-megelőzési előadás megtartására került sor a szeptemberi iskolakezdés apropóján az 1. és 2. évfolyamosok között. Az iskolakezdési időszakban folytattuk a fokozott rendőri jelenlétet az iskolák közelében található útkereszteződéseknél, gyalogátkelőhelyeknél. Végrehajtottuk az Iskola rendőre programot, amely során a tanévnyitó rendezvényeken megjelentek az iskolai kapcsolattartásra kijelölt munkatársaink. V. Együttműködés A közbiztonság minőségét döntően befolyásolja az a körülmény, hogy milyen a rendőri szervek és társszervek, valamint az egyéb állami és társadalmi szervezetek közötti együttműködés. A fenti megállapítás tükrében szinte napi kapcsolatot tartunk fenn az illetékességi területünkön működő 7 polgárőr egyesülettel. E szervezetek hatékonyan vesznek részt a települések, lakókörnyezetek bűnügyi, közbiztonsági helyzetének javításában. Az együttműködésben vállalt feladatok értékelése évente, vezetői értekezlet keretén belül, részvételükkel történik. A közterületek közbiztonsági helyzetének fenntartásához az elmúlt évben is jelentős segítséget nyújtottak a kapitányság területén működő egyes polgárőr egyesületek. A tagjaikkal eltöltött 4280 óra közös, illetve a részükről teljesített 5438 óra önálló közterületi szolgálat a bűncselekmények megelőzésében meghatározó szerepet jelentett. A korábbi időszakhoz képest emelkedett a közös szolgálatok száma, sokkal jobb az információcsere. Ki kell emelni a Berhidai Polgárőr Egyesületet, melynek vezetője a helyi körzeti megbízotti csoport tagja, Vámos Tamás r. őrmester. A jó irányításnak és a lelkes, áldozatkész tagságnak köszönhetően az egyesület a kapitányság illetékességi területén az egyik legjobban működő polgárőr egyesületnek nevezhető.
13 A korában kialakult jó kapcsolatot a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-dunántúli Regionális Felügyelőségével, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyelőségével valamint a Vám- és Pénzügyőrséggel 2009. évben is fenntartottuk. Ennek eredményeként az elmúlt évben több közös ellenőrzés végrehajtására is sor került. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatósági veszprémi munkatársaival évek óta jó színvonalú az együttműködés, amelyben az elmúlt évben közös szolgálataink száma csökkent mivel a Nemzeti Közlekedési Hatósággal szemben megváltozott központi elvárások azt nem tették lehetővé. Élő, jól működő kapcsolatunk van a területünkön működő Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, probléma esetén bizalommal fordulnak hozzánk. 2009-ben a Magyar Honvédség Bakony Harckiképző Központtal korábban kötött együttműködési megállapodás alapján a közös rendészeti járőrszolgálatot havi 8-10 alkalommal hajtottuk végre. Az MH BHK szervezésében megtartott toborzó napon a végzős, érettségi és pályaválasztás előtt álló fiataloknak tartottunk tájékoztatót a rendőri munkával, a rendőri iskolákkal, a jelentkezés és felvételi követelményekkel kapcsolatban, ahol nagy számban vett részt a roma kisebbséghez tartozó tanuló is. Az önkormányzatokkal kialakított jó kapcsolatunkat támasztja alá azon tény is, hogy beszámolóinkat minden esetben elfogadták, munkánkkal a visszajelzések alapján elégedettek voltak. 1. Humánerőforrás-gazdálkodás VI. Funkcionális tevékenység A kapitányság 2009. évi személyzeti helyzetének vizsgálata során döntően két meghatározó körülményre kell figyelmet fordítani. Az egyik a korábban már részletezett vezetőváltások, a másik meghatározó körülmény a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, döntően II/IV. (ftzls.) besorolású tiszthelyettesek FÜV eljárással való szolgálati nyugdíjazása. A Várpalotai Rendőrkapitányságról 2009-ben 5, jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező, II/ IV. beosztású munkatársunk akik közül ketten körzeti megbízotti, ketten szolgálatparancsnoki, míg egy kollégánk pedig ügyeletesi beosztást töltött be vonult nyugdíjba egészségügyi okok miatt. Ez tovább rontotta a jelentős szolgálati tapasztalattal rendelkező munkatársaink arányát a teljes személyi állományon belül. A Várpalotai Rendőrkapitányság 2009. évi létszámadatait a 4. sz. melléklet tartalmazza. A Berhidai Körzeti Megbízotti Csoport rendszeresített létszáma 4 fő. A 2009-es évben a KMB Csoport tényleges létszáma és összetétele, a korábbi időszakhoz hasonlóan, ismételten változott. 2008. októberétől az addig egy fővel tevékenykedő csoport létszáma egy fővel növekedett, Goda Dénes r. zls. személyében, aki a Hajdúnánási Rendőrkapitányságról került áthelyezésre. A körzeti megbízotti állomány létszáma a 2010. év elején újabb egy fő kinevezésével, 3 főre bővült. A fentieken túlmenően egy fő járőr a Berhidai Önkormányzat jóvoltából Peremarton településrészen jutott szolgálati lakáshoz. Ígéretünknek megfelelően a fenti egy fő
14 szolgálatainak 90%-át a berhidai csoport munkatársaival közösen látja el, a település lakossága megismerte őt, és szinte már helyi rendőrként fogadják el. A csoport vezetését Goda Dénes r. zls. végzi, aki megfelelő hatékonysággal és odaadással látja el feladatát. 2. Kommunikációs tevékenység A kapitányság belső- és külső kommunikációja is megfelelő színvonalú. A kistérségi médiákban (Szuperinfó, Városi Televízió, Hangadó, Berhidai Hírek, Péti Krónika, Pétfürdő Televízió, Ösküi Hírek) az áldozattá válás megelőzése, és a lakosság tájékoztatása érdekében visszatérően jelennek meg rendőrségi közlemények. A lakosság és a kapitányság közötti folyamatos párbeszéd lehetőségét a kapitányi fogadóórák, az internetes kapcsolat, és a sajtó útján megvalósított tájékoztatás együttesen biztosítja. VII. Összegzés Összegzésként megállapítható, hogy a Várpalotai Rendőrkapitányság jó eredményekkel teljesítette a 2009. évben reá háruló feladatokat. Az értékelt időszakra vonatkozó főbb célkitűzéseinket megvalósítottuk, feladatainkat időarányosan teljesítettük. A fenti statisztikai adatok alapján véleményem szerint megállapítható, hogy Berhida, a 6%-os bűncselekmény szám növekedés ellenére is, egy jó közbiztonsággal rendelkező település. Természetesen nem szabad eltekinteni attól a ténytől, hogy az állampolgárok szubjektív biztonság érzetét nem a statisztikai adatok befolyásolják, ezért továbbra is fokoznunk kell a közterületi rendőri jelenlétet, és reagáló képességet. A 2010-es év legnagyobb feladata az elért eredmények megtartásán túl az országgyűlési, és önkormányzati választások, nemzeti ünnepek zavartalanságának, és a nagyobb tömeget vonzó helyi rendezvények rendjének biztosítása, a Közbiztonsági Háló program folytatása, a közbiztonság megteremtésén dolgozó Kistérségi Egyeztető Fórum aktív és konstruktív működtetése, a rendőrség, és a helyi lakosság közötti kommunikáció folyamatosságának biztosítása. Kiemelt feladatunk továbbá a vagyon elleni bűncselekmények elkövetőinek nagyobb számú felderítése és eljárás alá vonása, a bíróság elé állítások számának növelése, valamint a közlekedés biztonságának javítása, a balesetek számának csökkentése. Várpalota, 2010. február 25. dr. Csányi Zoltán r. őrgy. mb. rendőrkapitány