Irányítástechnikai modellek Irányítástechnika MI BSc 1

Hasonló dokumentumok
Tipikus dinamikus tagok

Helyettesítéses-permutációs iteratív rejtjelezők

Stabilitás. Input / output rendszerek

É Á Ó Á Á Ő É á ú ó í á é ö é ő ö é á é ő ú ö á ő á á é ó á á Ö ó á á Ö ó á é ő é á á ö á ó á ő é ű á á ö í é é é á á é é é é á ó á á á Ü í ó í ó í ó

í í Í ő ő í ő í ő ő í ő í í í ő ő ő í ü í ú ő ö ö ú í ú í ö ö ö í í í ő í ő í ő í í í ő ő í í ő í ö ő í ő ö ő ő ü ö ú ű í í í í ö ő

Folytonosidejű időinvariáns lineáris rendszerek

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon

Képlékenyalakítás elméleti alapjai. Feszültségi állapot. Dr. Krállics György

ő ó ű í ú é é é ö é é ő ü ű Ö ő é ő ű é é ő ó ü é é Ő í í ó ö ó é ö é ő ű ö é é é ö é í é é é ő é é é ő é é ű ö é é Ó Ó é é é ó í ü ú í é é é é é í ö

ü ó í í ö ő ú í ö ő ü ű ö ó ó É ő ó í ö ü ó ő ő í í í í ó ó ó ó ö ú ő üí ő í

é ö é é ö ő ü é é é ő ü ű ú é ö é ó é ö é é é ó í é ö í é ü é ó í ú í í ö é Ö é ü ö é é é ü ó ó é ü é é é ó é é ü é ó ó é ü é ü ü é í ö ö ó í ú í ó ú


ú í í í í ú ú í Ö

ö ő ő ő ö í ü Á ű ü í Ü í ű Á ö Ö ű ú ü ú í ö ö í í É É Ü ö ö ö ö ö í ü ö ö ö ö ü í ö í ü ö ö í ü





ő óű ü ó ö ő ü ö ö ó ö ő ú ü ö ö ő Í ü ó ö ö ú Í ő ó ö ö ő ö ő ó ő Úő ó ú ő ö ő ó ő ő ő ö ü ő ó ö Í ő ő ö ő ő ú ő Ú ó ó ő ö ő Í ü ő ő ő ó ü ő Í ő ő Í


DIFFERENCIÁL EGYENLETRENDSZEREK DR. BENYÓ ZOLTÁN

Á É Í É ó ű ű ü ű ó ü ő ü ű ő í ő ő

ÉÍ ü ő ö ű í ő ö ú í Ö Á ü Í ö ö Ö Ö ü ű í Í í Ö íí Ö Ö ő ő ő í Ő ö Í ö Ú ö ú ö Í Ó ö í í

ó ü ó ó ő ő ő ő óű ö ö í ó ü ő ö ő ö ó í ő ó Í ö ö ü ó ö ö ő ó ó ö ő ü ő ó ó ö ü ő ó ü í ö ő ő ó ó ö ű ö ó ó ó ö ö ö í í í ó ű í ő ő í ó ó í ö ő í ő í

Ö É

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

ö ő őö ő ö ö ő í ő í í í ú ő ő ű ö ű ö ö í ú ő Í ú ő

ö Á É ö ö í Á É í

é é é í ű é é ú ü é é ú é é ü é ő é ú é é ő ő é é é é ő é í ő í ő í ü é é é é ú í í é ő é é é ü é é é é é ú é é ü é é é ü í í í é é é é é é é é ő é é

Hőtan részletes megoldások

ú ó ó ó ó ó í ú ó ó őí Ö í ő ő ö ü ő ó í ö ő ő ő ő ó É Á í É í ü ú í ú ü ó ó ü í ó í í ű ó ű ü í íí ú í ó ü í ü íü í ü É í ü ö í ó íü ü ü í ő ü ü ű í


[ ] ( ) Állapotteres leírás. A gyakorlat célja. Állapotteres leírás elméleti bevezető. Rendszerelmélet II Laboratóriumi gyakorlat -3

É ű ö í í ö Ö ű Íö í Í Í ű ö Ö í Á É É í ű Í ű ű ö í ű ű ü ü ö í ű ö í Á ű ö í ö ö í í É É Á ű ö ö ű ö Í ö ü í ű ö ö ö Í ű í ü ű ö Í

ű ö


é í í é ő ü ő é é é é ó ü é ó í é é í íí ó ű ő ó ő ó ő é ó í í é í Í ő í é ő é ó ó é í ó é í é ü é Í é é ó í í é é í é í ó ő é íí é é í é í í é ő ó é

í ű ő ü ó í ó í Ö ü í ő ó ő í ű ű ú ű ű ű ú úí ő í ü íő í ü ő í í ű ű ő í ü ű ó ő í ű ú ű ő ó ő í


ö É í ü í Ú ö ó ó ó ü ó í Ö í Ú í ö í í ó ű ö ű ö ű í ö Ö ű ü ö ü ö ű ü ó ü ó í ö ű ó í ó í ó ű í í ó í ü ű ü í ó í ü ú ó í í ó ü ü í í ó í ó í í ö í

ő á á í ö á á á ó ó ó é ö é á é á á á á á É Ó ó Á Á Á á á í ó é í ü á ó


Í é é ö é é é ő ü ö é é é é ü ö ö é é é ő é é ü ü ö Í ú ü ö é ü Á éí É ü é ú é é é ű é é é Í é ő ú é é é úö é é ö é ú é ö ö Í é é ö é é éé ü é Í é é é


Í Á Á á á ó Ú ó á á á á é é Í á á

ő ö ü ö ő ü ú í ü ü ö ö Ö ő ö ő ő ö ö ő í í ű ö ö ö ú ő ő ö ü í ő ő ö ű ú ő í ő ü ü í ő í í ú ú ú ö Ö ü ú ü ü ö ő ő ő ö ü ő ő ü ő í ő Ó í ö ű ő í ö ú

ú ú ő ü ő ü ő í ü ö ű ú Ö

í ő í Í í ő ü ő í í ü í ö ö í ő ö í ű ő í ő í ő ü ő í ö ö ő ő ő ű ü ő í í íü í í ő í ő ü ü ő ő ő ü ö ö ű ö ő í ö ő ő í í ö ű ö í ö ö ö ö í ú ü ő í ő í



ú ö ó ű ö ö ö í ó ó ö ö ü í ü ü ö ö ü ó ü ü ü ü ö ü ö ö ü ó ó ű ö ó ü ü ü ó ó í í ü ó í í ú í ö ü ü ö ö ö í ó

ü ő ű í Ó Á Á


ő ü ö ű í Ó Í í ő ö ö ő ü Ö ü ü ő í ő ö í Ó ö ü ő ő í ü ő ö ő ő ő ő í í ő ő ő ö ő ö ő ö í ő ö ő ő ö ő ő í í ö üí í ü ö ü ö ö Ö í ü í ő í ő ü ö ö í ü ö

ö ö Í ö ú Ö í í Í í í ö í Í í í í ü ü ö ö ü ö í í í ú ö ü ú

ó ó É ö ó ó é á á ö ü ű ó ö ö ő é é é ű ó á é é é ű ó é á á é ö é í é á ő é á íí ó é á á í á ő é ü á ó ő á é ó é á á á ó é é ü ő ú é é ő ó ó ő á é é ő

í Á Í Á Ü Á É É é ö é ő é é é á ó é á á é é é á ő é ő ő á ő á é ő é é á ő é ő Í é ó ő ú é í é é á ő á á é é ó á ó ü í é é ö á ó é ö ö í é ó á é ő é í

Matematika A3 HÁZI FELADAT megoldások Vektoranalízis

ö ú í á á í ö á á í á í őí á í á á őí á á ő á ó ü ő á á í á í á ő á á ő ő á ű ő ö ú ú ő ő ö ő á á á í ó ö ő ő ö á ó á á í á ó á á ű ó ü á á ő ö á á á

ö ó í ü ű ö ő í ö í ó í Ú ó őú í ó í ö ú ú ó ó ö ö ö ú ó í ő ö ó í ó ö ö ö ú ó ó ű í ó ő í ó ő ó ó ú ó ö ő ó ú ó ú ü ü ö ö ó ú ú í í ó ó ó ö ó ú í ö ü


ó á á ö ő á ű í ü á ö ű ö ú íű ő á ő á á ő á á í ú ú í ö ö á ű á ö ő ő ü ü í á á ő á á öü á á ü ó ó ü ú á í ű ő ű ó á á ó ó á ö ö ő á ü á ó í ű ó ő ü

Í Í ő í ö ö ö ő ú í ó ó í í ü ö ő ú í ó í í Íí Í í ő Í ő ú í ó í ó ö í í ő ó í ó ű ó í ő ő í í í ő í ó ő ő ő í ő ü ó í í ö ü ö ő ó í í ő ó ü ő ő ó í ó

ú Ó É Ö ü ü Ö ü ű ü ü ó í ó ü ó ü ó ó ó ó ú ü ó ü ó ü ó ü í ü ó ü ü ű ó ó ó ü ó ó ü ű ü ó í ü ü ű ü ü ü í ú ü ú ó ó ó ó ó ó í ó ó ó ó ó ó ü ó ü ü ó ó

ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

ü Á ö ó ö ö ű óű ú ó ö ó í ö ö í ó ó ó ű íő ííő ű ö ö ő ő ü í ő ű í ó ő í ő í í ú ü ó ó öü ó í ó ő í í ó ó ő ő ö ő ö ű í ó ű ő ű í ú ö ű ö ü í ö ö ú ű

Á ö ö ó í í í ó í ü ó ó ú ó í í ó Ö ó ü Ö ö í ó ó ö í ó í ó ó ö Í í ü í ö Ű í ó í űó ó ű í í ö ü ó ó ö ó Ö ü ó ü í ó í ó Ó ü ú ó ü ü ú ó í í ö í

ö ú Í ő ő ö í ö ű í ő ő ü ő ő ő ú ő í í Í ő ő ö ő Íí


u u IR n n = 2 3 t 0 <t T

ó ú í ó ö ö ö ő ü ö í ó ö ó ö ó ö ő ó ö ő ö ú ö ó

A Laplace-transzformált és tulajdonságai. Inverz Laplace-transzformált. Átviteli függvény.

ö ö ö ő ö ő ö ő ü ö ü ö ő ö ő ő ő ú ö ö

Portfólióelmélet. Portfólió fogalma. Friedman portfólió-elmélete. A befektetés három jellemzője. A kockázat általános értelmezése (Kindler József)


d) Kétfokozatú differenciálerősítő közvetlen csatolással Ha I B = 0: Az n-p-n tranzisztorok munkaponti árama:

ű ü Á

ő í í ú Ü ü ő ő ő ü ü ő ü ő í ú ü ő ü ü őí ó ú ó ü ü É ú ú ü ü ő ü ő ü ü ő ú ó ó ó ü ő ú ő ó í ő í ü ü ő ó ú ő ú ó ü ü ü ő ü őí ú ú É ü ő í ó ü í ü ő

É Ő ü Ö ö ö ö ű ö ö ü ü ö ü ü Ö ü ö ö ö

ú Ü ú ü ő Á ö ú ö ú Á ő ő Ü ü ő Ö ú ü ő ú ú ő ő Í ö ő ő

ö ü ü ő ö ő ö ő ű í Í ö Ó ü ü ö ö Ö í ö ő ű ó ö ö Ö ő ö ő ó ó ö ö ó ő ü ő ő ö ö ö ő ó ö ő ó ó ö ó ö ö ö Ö ú ö ő ő ö ű ü íő ő ő ó ü í ü ő ő ó ö ö Ö ú ö

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é

ö ö ö í őí ö ő í ö ő ű ö ö ő ö í őí í Í í ü ü ö ö őí ő ő ö ő í Á ö ö í í ö í ö ö ő ö ö ö ö í í í í ő Ú Í ö

STATISZTIKA 2. KÉPLETGYŰJTEMÉNY. idősorok statisztikai becslések hipotézisvizsgálat regressziószámítás

Opkut 2. zh tematika

STATISZTIKA (H 0 ) 5. Előad. lete, Nullhipotézis 2/60 1/60 3/60 4/60 5/60 6/60

ő í ő ó ó ó ó í ó ö ó ó ő í ő ü Í ó í í ó ó í ő ő í Á ó ö ó ó í ö ü ö ó í ó í Ö í ó Ö ó ö ó ö ó ó í ó ó ö ő ó ó ó ő ö í ö ő ő ő ő ő ó ó í ó í ó ó í ü

ó ö ü ő ú ö ö ó ő Á ó ö ú ű ö ü ő ü ő ő ő ű ő ö ö ő ő í ú ő ó ü ü í ú ő ű ő ó ő ő ő ó ü í ő ó ü ő í ó ű í ú ő ő ő ő ú ö ö í ü ő ó í ó í í í ö ő ö ő ó

í í ó ö ö í é ű é é é é é é ó é ó ó ü ö í ő í ü ö í é ö ö é í é é ü ö í ü é í é í ó ö ö ö Ó í ó ó ö í ő óá Ü ü ö í ü ü é ő ű é é é é é ü í é é í é é ö

í í ő í í í í í í ö í í í í íü í ü ö ü í ö í ö í í í í í í í í ő í ő í í


ú Ó ő Á Ü ú ú ő ú í Í É ő í ö ü ö ő ö í ö í ő ö ö Ö ö ö ö í Í ö Í É í ö í ö Í ö ö ö É í ö ö ő ő ú ő ö í í í í ő ő ö í ö ú Í ö ö í í ö ö ú É í ö ö Í ő

ö ö ő ó ö ü í ó í ö ó ó ü ü ö ö í ó í ó í ó ö ö ő í ü ő ü ű ö ö ő ó ó ű ó ő ö ö ó ü ö í ő ü ó ü ó ő ó ó ö ő ö í Ó ó í ó ó

ő ó ó ó ő Í ü ö ú ó ó ö ő ű ű ü ó ó ó ü ü É Á É Ü ó ű ö ó ö ó ü ö ö ó ö ó ú ö ő ó Ó Ó ü ü ó ő ü ő ö ö ö ó Ü ő ó ó ú ű ó ú ü ü ó ó Í ó ó Á ü ó ü ö Í ö

í í í á ó ó ö ö í á Í í ü á ő á ő á Á á óö í á ő ó ó ó á ö ő ő á á á á í á ö ö ó á í ó ó óí á ö ö ő í ő í á í ó ó í ú í Í ő ó ó ú ó ó ó í Í ó ó í í ó

Á Á É É É Á ű í ö ö ö ő ö ö ü Ö ő í ö ő ő ő ü ő ö ö í ö í í ő ö ö É ö ő ö í ö ö Í ü ö ö ö ő í ü ö ő ü ö ö Í ö ű ü ö ö í ő ö ű ö ü ő ö ö Á ö ö í í ö í

ő é ü Ó Ó ö é Ó Ó ú Ó ö é é í é ü í é ü í ö éí íé é é é é í ő í é é é é ő ö ö é é ü ú ö é í é ü ú ő é í é é é é é é ő é é é é é é é ő é é é é Ó Ó é ü


í ó ö é é í ó ó é í í ó ö ü ő ö ö é ő é í é é í é ő í ü é é é Í é ő í ó í é ő é í ü í ő ő é ú í ó é é ö é ö é é é é ú í ó é í ü í é ú ú ö ö é é ú í ő

Átírás:

Iráyíáechiki odellek 28.2.5. Iráyíáechik MI BSc

Az iráyíáechiki redzer fogl cél: zbályozái kör é z bb lálhó eleek vizgál ezköz: eiki odellek hávázl ziuláció Iráyíáechik MI BSc Modellek/2

Lieári elieári redzerek Lieriá: u () y () u 2 () y 2 () λ, λ 2 R λ u () λ 2 u 2 () λ y () λ 2 y 2 () leíró egyeleek e rlzhják válozók zorzi vgy hváyi elélei redzerek Iráyíáechik MI BSc Modellek/3

Lieári elieári redzerek vló redzerek öbbé-kevébé elieárik leheége kezelé: ukpoi lierizálá Legye Y f (U, U 2, U 3, ) prciáli deriválv z egye válozók zeri: Y Y Y dy du du 2 du3 U U U 2 3... Iráyíáechik MI BSc Modellek/4

Lieári elieári redzerek legye do egy ezőlege ukpo, iek vizoylg zűk köryezeébe vizgáljuk redzer űködéé jelölje ukpoi érékeke idex, így [Y], [U ], [U 2 ], ukpo köryezeébe legye függő válozó (Y) vielkedée lieári jelölje válozókk ukpo körüli relív egválozái: y, u, u 2, u 3, Iráyíáechik MI BSc Modellek/5

Lieári elieári redzerek ekkor lierizál egyele kövekező lkú lez: y C u C 2 u 2 C 3 u 3 hol Y Y C, C2 U U 2,K Iráyíáechik MI BSc Modellek/6

Modellek ípui Iráyíáechikáb lklzo eiki odellek ípui: beee/kiee odellek állpoér odellek Iráyíáechik MI BSc Modellek/7

Beee/kiee odellek Lieári, időivriá, folyoo idejű beee/kiee (I/O) odell: y ( ) ( ) ( ) ( ) y K y y bu K b hol u beeő jel y kieő jel,,,b,,b préerek u Iráyíáechik MI BSc Modellek/8

Állpoér odellek Lieári, időivriá, folyoo idejű állpoér odell: x& Ax Bu y ( ) ( ) ( ) ( ) Cx( ) Du( ) Iráyíáechik MI BSc hol x belő állpook vekor u beeei vekor y kieei vekor A z állpo-áeei árix B beeei árix C kieei árix D egédárix Modellek/9

Beee/kiee odellek y ( ) ( ) ( ) ( ) y K y y bu K b I/O odell jelzői: lieári időivriá folyoo idejű y( ),, y (-) ( ) kezdei feléelek ihoogé -ed redű okági zbály SISO u Iráyíáechik MI BSc Modellek/

Beee/kiee odellek y ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) Szbályozáechikáb z álláb ez z egyelee kövekező lkr hozzák: hol y K y y bu K bu b ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) u ( τ u K u u) T y T y K T y y K τ T i i i i τ i b i K b y u ( ) ( ) (bil redzer eeé) Iráyíáechik MI BSc Modellek/

Beee/kiee odellek differeciálegyele egoldá: redzer válz, zz y() időbeli lefolyá redzer beeeére do jel, zz z u() beee é do kezdei feléelek y (i) ( ) i,, - eeé Iráyíáechik MI BSc Modellek/2

Beee/kiee odellek ihoogé differeciálegyele álláo egoldá hol y() y h () y ih () y h () hoogé egyele álláo egoldá y ih () ihoogé egyele egy prikulári egoldá Iráyíáechik MI BSc Modellek/3

Beee/kiee odellek legye z u() beee álldó vgy periodiku lefolyáú jel, ekkor z y ih () prikulári egoldá dj eg kieő jele álldóul állpob z y h () hoogé egoldá írj le rzie (áeei) állpobeli vielkedé Iráyíáechik MI BSc Modellek/4

Beee/kiee odellek kereük rzie egoldá kövekező lkb: pi y C e h ( ) i vizhelyeeíve ez hoogé egyelebe: i ie p p i, i,, -re eljeüljö: K i ( ) pi p K p C e i i i ( ) p p K p Iráyíáechik MI BSc krkeriziku egyele Modellek/5

Vizgálójelek lklzáuk idok: kív kíérleervezé ierele odellű redzerél préerek eghározá ier odell eeé elleőrzé Iráyíáechik MI BSc Modellek/6

Egyégipulzu függvéy Dirc del, δ(), ui-ipule fucio, del fv. δ ( ),, lklzá: ipulzu jellegű zvráok Iráyíáechik MI BSc Modellek/7

Egyégipulzu függvéy fiziki jeleégek: ké golyó üközée üő é lbd üközée kodezáor felölée i() C Q/ q ( ) i( τ ) dτ i ( ) Q p Q egyébké Iráyíáechik MI BSc Modellek/8

Iráyíáechik MI BSc Modellek/9 Egyégipulzu függvéy kodezáor ölée: eléleileg ekive, zz - ideháro úl cökkeve: ( ) ( ) < > Q d i q Q τ τ ( ) ( ) Q i δ ( ) ( ) Q d Q q τ τ δ

Egyégugrá függvéy (), ui ep fucio ( ),, < Iráyíáechik MI BSc Modellek/2

Egyégugrá függvéy (), ui ep fucio ( ),, < lklzá: lpjelválá, ugrá jellegű zvráok Iráyíáechik MI BSc Modellek/2

Egyég-ebeégugrá függvéy v(), rp fucio v ( ),, < lklzá: progrozo lpjelválá, övekvő jellegű zvráok Iráyíáechik MI BSc Modellek/22

Egyég-gyorulá függvéy (), ccelerio fucio ( ) 2 2,, < Iráyíáechik MI BSc Modellek/23

iω Sziuz függvéy iω i,, <, ω lklzá: periodiku beeeű hálózok Iráyíáechik MI BSc Modellek/24

(Pzeudo) Rdo biári jeloroz Peudo rdo biry equece (PRBS) lklzá: iziku zj beee ziulációj Iráyíáechik MI BSc Modellek/25

Négyzögipulzu függvéy p (), recgle fucio p ( ), /,, < > Iráyíáechik MI BSc Modellek/26

Vizgáló jelek uljdoági Az egyégipulzu függvéyel érelezheő zkdáo függvéyek differeciálháydo: ( ) ( ) d δ ( ) li p ( ) li d Dirc del differeciálháydoik érelezée: ( ) δ d ( ) ( ) δ ( ) d δ li ( ) δ ( ) / Iráyíáechik MI BSc -/ Modellek/27

Vizgáló jelek uljdoági egyég ipulzu függvéy uljdoági elolá h u() folyoo függvéy, kkor illeve p ( ) ( ) ( ) ( ) p ( ) d u( ) li u ( ) ( ) d u( ) u δ Iráyíáechik MI BSc Modellek/28

Vizgáló jelek uljdoági felhzálv z álláoío derivál, é h u () () léezik: li li u ( ( ) p ) ( ) d li u( ) u ( ) u( ) ( u ) ( ) δ ( ) δ ( ) d ( ) ( ) ( ) ( d u ) ( ) u δ álláoív, h u () () léezik: Iráyíáechik MI BSc ( ) ( ) ( ) ( ) ( d u ) ( ) u δ Modellek/29

Vizgáló jelek uljdoági vizgáló jelek közi időroáybeli kpcol: d ( ) ( ) dv δ ( ) ( ) ( ) d d v d( ) d δ ( ) d ( ) ( ) d v ( ) v ( ) d ( ) Iráyíáechik MI BSc Modellek/3

Nevezee válzfüggvéyek Súlyfüggvéy: Dirc ipulzu beeő jelre do válzfüggvéy jele: h() Áeei függvéy: Egyégugrá beeő jelre do válzfüggvéy jele: w() érelezheő egyég-ebeégugrá é egyéggyorulá beeeekre do válzfüggvéy i Iráyíáechik MI BSc Modellek/3

Nevezee válzfüggvéyek A úlyfüggvéy é z áeei függvéy közöi özefüggé: ( ) h dw( ) d Megj.: z özefüggé lieriá kövekezéye Iráyíáechik MI BSc Modellek/32

Válzfüggvéy eghározá időroáyb legye do egy u beeő jel Iráyíáechik MI BSc Modellek/33

Válzfüggvéy eghározá időroáyb vizgáljuk eg, hogy τ időpobeli u(τ) beeő jel érékek ilye há lez kieere egy ezőlege >τ időpob Iráyíáechik MI BSc Modellek/34

Válzfüggvéy eghározá időroáyb z u(τ) beee háár időpob lérejövő kieő jel érék közelíheő úlyfüggvéy é beeő jel érék lpjá Iráyíáechik MI BSc Modellek/35

Válzfüggvéy eghározá időroáyb erézeee redzer y() kieee vleyi időpill elői beeő jel érékől függ: y ( ) h( τ i ) u( τ i ) i h τ, kkor beeeek ipulzuok lezek, így y ( ) h( τ ) u( τ ) τ dτ kovolúció iegrál Iráyíáechik MI BSc Modellek/36

Lplce-rzforáció Iuiív bevezeé bevezeé célj: differeciálegyeleek egoldáák egyzerűíée lógi: logriizálá bevezeée egyzerűíi zorzái, ozái, hváyozái feldok elvégzéé lklzáák eee függvéyek Lplce rzforációj űveleek elvégzée z eredéy vizrzforálá Iráyíáechik MI BSc Modellek/37

Lplce-rzforáció legye f() egy függvéy legye f(), h < ; bekpcolái függvéy legye f() érelezve, h legye σ jω koplex válozó, z ú. Lplceoperáor Az f() függvéy Lplce rzforálj: F ( ) L[ f ( ) ] f ( ) e d Iráyíáechik MI BSc Modellek/38

Lplce-rzforáció özefogllv: redzerről (odellről) vló iereeike időpoig elhygoljuk: ez lez vizoyíái po ekkor duk beere jele, így redzer válz e lehe korábbi okozi redzerek egy oldl Lplce rzforáció zigorú véve: - é z iegrálái hár zz -hoz blról god, h f()-ek -b zkdá v vgy ipulzu jele kp Iráyíáechik MI BSc Modellek/39

Lplce-rzforáció gykorli kivielezé: áblázok egíégével iverz Lplce-rzforáció: f 2πj c j ( ) L [ F( ) ] F( ) c j e d prciáli örekre boá uá áblázok egíégével Iráyíáechik MI BSc Modellek/4

Lplce-rzforáció éelei zorzá kol özegzé, kivoá L [ k f ( ) ] k F( ) [ f ( ) ± f ( ) ] F ( ) F ( ) L 2 ± 2 deriválá df L d ( ) F ( ) li f ( ) F( ) f ( ) d f L d ( ) Iráyíáechik MI BSc F 2 ( ) ( ) ( ) ( ) ( 2 ) ( ) ( f f K f f ) ( ) hol f ( i ) ( ) d i f d ( ) i Modellek/4

Lplce-rzforáció éelei iegrálá L f ( ) F( ) kezdei érék li f ( ) li F( ) végérék időbeli elolá li f ( ) li F( ) L h F()-ek ic ull vgy poziív vló rézű pólu [ ( ) ( )] T f T T e F( ) Iráyíáechik MI BSc Modellek/42

Lplce-rzforáció evezee függvéyek Lplce-rzforálji é Lplce rzforáció uljdoági özefoglló ábláz Iráyíáechik MI BSc Modellek/43

Iráyíáechik MI BSc Modellek/44 Vizgáló jelek Lplce rzforálji p Lplce-rzforálj: δ Lplce-rzforálj ( ) { } ( ) ( ) { } e e L p L ( ) { } ( ) { } ( ) ( ) e li e li d e p li d e li p li p L L δ

Vizgáló jelek Lplce rzforálji Egyégugrá függvéy, () L { ( ) } Egyég-ebeégugrá függvéy, v() Egyég-ebeégugrá függvéy, () { v( ) } 2 L { ( ) } 3 L Sziuzo beee, iω L ω { iω} 2 2 ω Iráyíáechik MI BSc Modellek/45

Ávieli függvéy Az ávieli függvéy: G ( ) L ( ) y( ) b b K b ( ( )) u K L z. k. f. célj: redzer odelljéek egdá operáor roáyb, kiee é beee közi kpcol rcioáli örfüggvéy forájáb öréő egdáávl Iráyíáechik MI BSc Modellek/46

Iráyíáechik MI BSc Modellek/47 Ávieli függvéy levezeée I/O odell lpjá ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) u b u L b y y y y L K K ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) U b U b Y Y Y Y K K ( ) ( ) ( ) ( ) u b u b y y y y K K (zéru kezdei feléelek!) ( ) ( ) ( ) ( ) U b b Y K K ( ) ( ) ( ) b b b U Y G K K

Iráyíáechik MI BSc Modellek/48 Ávieli függvéy levezeée kovolúció iegrál lpjá ( ) ( ) ( ) τ τ τ d u h y ( ) ( ) ( ) ( ) d e d u h d e y Y τ τ τ ( ) ( ) ( ) ( ) τ τ τ τ d e u d e h Y ( ) ( ) ( ) τ ϑ τ τ ϑ ϑ ϑ, d e u d e h Y ( ) ( ) ( ) U G Y

Iráyíáechik MI BSc Modellek/49 Ávieli függvéy zokáo jelöléei: záláló gyökei: zéruhelyek evező gyökei: póluok ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( p z b U Y G ( ) b b b G K K ( ) ( ) ( )( ) ( ) ( )( ) 2 2 p p p z z z G K K

Ávieli függvéy uljdoági ck lieári, időivriá redzerekre operáorroáybeli kpcol redzer jellezője, függele redzer beeéek gyágáól, forájáól: redzer uljdoágik hordozój kieeek-beeeek közöi kpcol, redzer belő zerkezeéről e d iforáció külöböző redzerekek lehe zoo z ávieli függvéye Iráyíáechik MI BSc Modellek/5

Iráyíáechik MI BSc Modellek/5 Ávieli függvéy ier ávieli függvéy eeé külöböző beeeekkel vizgálhó redzer: Y()G()U() z ávieli függvéy evezője lkilg egegyezik krkeriziku poliol: ( ) b b b G K K ( ) i p i i i i C e p p K redzer uljdoágok eghározá

Ávieli függvéy h z ávieli függvéy lkj ier, de z együhók éréke e, kkor vizgáló jelek egíégével zok eghározhók préer ideifikáció h z ávieli függvéy e ier, kkor vizgáló jelekre do kieeek vizgálávl eghározhó rukúr ideifikáció Iráyíáechik MI BSc Modellek/52

Ávieli függvéy öbb beeeű öbb kieeű redzerek: u ( ) u M ur ( ) ( ) y ( ) ( ) y ( ) M y p G ( ) G G p M ( ) K G ( ) O r K ( ) K G pr ( ) hol G ( ) ij Y U i ( ) ( ) j Iráyíáechik MI BSc Modellek/53

Válzfüggvéyek Lplce rzforálji legye G() egy jelforáló g ávieli függvéye ekkor kiee operáor roáyb Iráyíáechik MI BSc Y() G() U() legye beee u()δ(), ekkor kiee úlyfüggvéy lez: ivel L{δ ()} h ( ) L { G( ) U ( ) } L { G( ) } legye beee u()(), ekkor kiee z áeei függvéy lez: ( ) L { G( ) U ( ) } L G( ) w Modellek/54

Iráyíáechik MI BSc Modellek/55 Ávieli függvéy ( ) ( ) { } ( ) { } ( ) D B A I C b b b u L y L G K K Az ávieli függvéy felhzáláávl defiiálhó bee/kiee odell é z állpoér odell közöi kpcol: ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) u b b u u b y y y y K K ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) Du Cx y Bu Ax x &