Bactériosol - Bactériolit rendszer bemutatása
A novenyek osszetetele G. Bertrand 1951 O : 77.9 C : 11.34 H : 8.72 N : 0.82 98.78 % a levegobol P : 0.706 Ca : 0.58 K : 0.226 S : 0.103 Mg : 0.08 1.22 % a talajbol
A talaj működése műtrágya és Bacteriosol nélkül CO 2 H 2 O O 2 N 2 AUTOTRÓF MIKROORGANIZMUSOK Szervesanyag trágya, hígtrágya zöldtrágya SZERVESANYAG A talaj szervesanyag tartalma lebomlás Oldható anyagok A GYÖKÉRZÓNA MIKROORGANIZMUSAI Humuszképző H + AGYAG NH 4 + Ca 2+ K + HUMUSZ mikroorganizmusok ásványok Mg 2+ K + NH 4 + Agyag-humusz komplex KIMOSÓDÁS ANYAKŐZET
A talaj működése műtrágyával O CO 2 N 2 2 H2 O Műtrágya Talajjavító szerek Szervesanyag trágya, hígtrágya zöldtrágya A GYÖKÉR MIKROORGANIZMUSAI Autotróf mikroorganizmusok A talaj szerv.a. tartalma SZERVESANYAG Oldható anyagok lebomlás AGYAG HUMUSZ NH + K + H + Ca 4 2+ Mg 2+ K + NH + 4 Humuszképző mikroorganizmusok ásványok Agyag-humusz komplex KIMOSÓDÁS ANYAKŐZET
A Bactériolit -Bactériosol rendszer működése: 3 mikrobiológiai üzem beindítása CO 2 H 2 O O 2 N 2 Autotróf mikroorganizmusok Szervesanyag trágya, hígtrágya zöldtrágya SZERVESANYAG A talaj szerv.a. tartalma lebomlás A GYÖKÉR MIKROORGANIZMUSAI K + HUMUSZ Oldható anyagok Humuszképző mikroorganizmusok ásványok AGYAG NH 4 + H + Ca 2+ + 5 ször több negatív töltésű rész + 10-szer több megkötött víz ANYAKŐZET Mg 2+ Agyag-humusz komplex K + NH 4 + + több raktározott táplálóanyag kimosódás
Gazdaságossági tanulmány Végezte: Marcel MAZOYER, a párizsi Agrártudományi Egyetem(AgroParisTech) professzora A Bactériosol /Bactériolit rendszer hatása a mezőgazdasági üzemek jövedelmezőségére Azonos feltételek Azonos termelési zóna Termelési csoportok Azonos termelési rendszer (100 ha, legelő/ kukorica / gabona) Két egyenkét 15 gazdaságot magába foglaló- termelési csoport összehasonlítása: 15 legjobb gazdaság amely Bactériosol /Bactériolit rendszert nem alkalmazza 15 gazdaság, amely Bactériosol /Bactériolit rendszert alkalmazza
A 2008-as műtrágya árakkal reaktualizált tanulmány A Bactériolit és Bactériosol a gazdaság szintjén lehetővé teszi: 1 - A termésmennyiség 6 %-os növelését, A ráfordítási költség 20 %-os csökkenését, Amely a haszon 23 %-os növekedését eredményezi. 2 - Állati termékelőállítás 11 %-os emelését, A ráfordítási költség 17 %-os csökkenését, Amely a haszon 16 %-os növekedését redményezi. Ez pedig : + 162 euros / ha többletjövedelmet jelent.
Sertés hígtrágyával végzett kísérlet Forrás: Lara Europe Analyses, 75 voie du TOEC, 31 025 TOULOUSE, 1996 1/2 Bactériolit csökkenti a puszta földből történő nitrogén kimosódást Az alábbi adatok laboratóriumi körülmények között végzett 3 ismétléses kísérlet eredményei. A kitűzött cél az volt, hogy erős kimosódásnak kitett közegben lemérjük a Bakteriolit nitrogén kimosódásra gyakorolt hatását. Ennek érdekében a kísérletet igen nagy áteresztő képességű (75 % homok) vegetáció mentes (nincs növény által megkötött nitrogén) mikroparcellákon végeztük el, amelyre hígtrágya sűrítményt (40 és 80 m3/ha),nagymennyiségű csapadék mellett (300 mm) jutattunk ki. Lisier= hígtrágya Következtetés: Erős kimosódásnak kitett körülmények között Bactériolit egyharmadával csökkentette a kimosódott nitrogén mennyiségét. Gyakrabban előforduló talaj típusok esetében (kevésbé áteresztő talajok, növénytakaró jelenléte) az eredmény még jobb lett volna.
Bactériosol -Bactériolit gyorsan növeli a humusztartalmat akár hígtrágyát használva is! A kisérlet végrehajtója Lara Europe Analyses, 75 voie du TOEC, 31 025 TOULOUSE, + 117% humuszsav BACTERIOLIT-tel Humuszsavak mennyisége Annak érdekében, hogy a Bactériolit a talajok humuszképződésére gyakorolt hatását lemérjük,valamint megmutassuk azon elemek sorsát amelyek nem mosódtak ki a talajból, az előbbiekben elvégzett kisérletet vettük alapul, amikor is 40 m3 hígtrágya, valamint Bacteriolit egyidejű kijuttatása után 5 hónappal megvizsgáltuk a talajt. 26 mg/100g tkontroll hígtrágya és bacteriolit nélkül 29 mg/100g Csak hígtrágya Szignifikancia határ > 10 mg/100g 63 mg/100g hígtrágya + Bactériolit Következtetés : A talaj állandó humusztartalmát képező humuszsavak,amelyek az agyagásványokhoz kötődve az agyagásvány-humusz komplexet hozzák létre, alapvetően meghatározzák a talaj tápanyagellátó-, valamint erózióval szembeni ellenálló képességét. A kísérlet szerint a hígtrágya önmagában, a talajban agyagásvány-humusz komplexhez kötötten gyakorlatilag nem tárolódik, az alkotóelemei így a hasznos anyag tartalma mint pl. a Nitrogén a talajból kimosódik. Bactériolit segítségével a talaj humuszsavkészletét megduplázhatjuk, valamint a hígtrágyát kevéssé kimosódó stabil humusszá tudjuk átalakítani, növelve ezzel a talaj tápanyagszolgáltató képességét, hozzájárulva egyúttal ahhoz, hogy a talaj erózióval szemben ellenálóvá váljon.
Beltartalmi eltérések az alom első bekezelése után 6 héttel a komáromi Solum MgZRt.szarvasmarha telepen 100 90 80 70 60 50 Blittal kezelt kontrol 40 30 20 10 0 N% mg/kg P mg/kg Ca mg/kg Mg mg/kg K mg/kg Na mg/kg
A 2010.-ben a Párizsi Agrártudományi Egyetem által növekvő mélyalmos almon végzett összehasonlító vizsgálat eredményei Bacteriolit koncentrátummal kezelt és kezeletlen trágya összehasonlítása A kisérlet leírása: Három, egymással megegyező módon kialakított és kezelt üszőcsoport egyikében az almot nem kezelték, a másik két csoportnál az alom különböző módon lett kezelve, a csatolt táblázatnak megfelelően Alom és trágyakezelés 1. Bealmolás után Kihordás előtt Trágyahalom kezelés kontroll - - - Korai Bacteriolitos kezelés a Késői Bacteriolitos kezelés 4/5 1/5 - - 4/5 1/5
A szárazanyag veszteség felére csökken kontroll Korai kezelés Késői kezelés kihordáskor 1 hónappal később 2 hónappal később
Kétszeres mennyiségű nitrogén kontroll Korai kezelés Késői kezelés kihordáskor 1 hónappal később Késői kezelés
Magyar adatok a trágya Bacteriolitos kezeléshez köthető minőségváltozásáról A Gyermely ZRt. Területén 2010. őszén végzett kísérlet eredménye Szalmával kevert sima tyúktrágya és Bacteriolittal kezelt, szalmával kevert tyúktrágya komposztálás utáni összehasonlító vizsgálata. 200 150 100 50 0 A kezelés hatása az érlelt trágya tápanyagtartalmára N P K Ca Szalmával kevert kezeletlen trágya tápanyagtartalma (3. trágyahalom) Bacteriolittal kezelt 1/2 bála szalmát tartalmazó trágya tápanyagtartalma (4. trágyahalom)
A Bactériosol -Bactériolit rendszer megőrzi a tél folyamán a talajban a tápanyagokat A kísérletet 2003-ban végezte a belga AGRA-OST GOE, (Agrarzentrum für Versuche und Ausbildung in Ostbelgien, Klosterstrasse 38, B- 4780 Saint Vith) természetes legelőkön marha hígtrágyával. A kísérlet célja a téli kimosódó nitrogénmennyiség meghatározása volt, a december 7. és március 25. közötti 3,5 hónapban A nitrogéntartalom változása a talaj felső 45 cmében 0-s kontroll Csak hígtrágya Hígtrágya+ NPK Ca Hígtrágya + Bactériolit Eredmények : Az eltelt 3,5 hónap végeztével megfigyelhető a nitrogéntartalom kimosódásból eredő vesztesége, kivéve a Bactériolit -al kezelt hígtrágya esetében, amikor is a tél eleji nitrogéntartalom 100%-a megmarad a tél végére. A Bactériolit segítségével tehát megőrizhető a talaj nitrogéntartalma, úgy hogy ez nagyobb részben tartalmaz nitrátokat. A Bactériolit -tal a szerves anyagok felhasználása optimálisabb, a kimosódás radikálisan lecsökkenthető, ami környezetvédelmi szempontból is nagyon fontos. 18
Bactériolit - al kezelt trágya
Durumbúza kísérlet 2011 300 kg/ha Bacteriosollal 3. éves kezelés Kijuttatott N hatóanyag Termés q/ha Hektoliter súly Fehérje tartalom 0N (0/0/0/0) 48,7a 83b 10,1c 120N (30/30/30/30) 49,5a 77,2a 13,9b 120N (0/40/40/40) 47,0a 81,2a 14,8ab 140N (0/50/50/40) 49,0a 80,2a 14,9a 160N (0/80/40/40) 49,2a 79,7a 15,7a 160N (40/40/40/40) 44,6a 79,4a 16,0a 190N (40/70/40/40) 46,3a 79,3a 16,4a
Magyar adatok a Bacteriolitos trágya termésre gyakorolt hatásáról Aranykocsi ZRt. Búza összehasonlító vizsgálat 2012. terület 24 ha 30 ha tápanyagellátás Tápanyag ellátási költségek Ősz: 20 t 150 kg Bacteriolittal kezelt trágya Tavasz: 70 kg N 2-szerre Bacteriolit 33.900 Ft/ha Nitrogén 11.340 Ft/ha Trágyaszórás30.000 Ft/ha Termés 61,1 q 49,2 q Ősz: 62 kg N Búza értéke/ha 397.150 Ft 319.800 Ft Nyereség/ha 321.910 Ft 290.472 Ft Relatív nyereség 31.438 Ft/ha, összesen 754512 Ft a 24 hektáron Tavasz:82 kg N kétszerre Nitrogén 23.328 Ft Műtrágyaszórás:6.000 Ft