1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1 1. A Magyar Köztársaság Országgyőlése e törvénnyel kihirdeti egyrészrıl a Magyar Köztársaság, másrészrıl az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodást, ideértve annak mellékleteit, a Megállapodás záróokmányában felsorolt jegyzıkönyveket, nyilatkozatokat és levélváltásokat, valamint a Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség közötti, a tranzitról és a szárazföldi infrastruktúráról szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt levélváltások módosításáról szóló, Budapesten, 1992. július 3-án aláírt levélváltásokat (a továbbiakban: Európai Megállapodás). 2. Az Európai Megállapodás magyar szövege a következı: EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRİL A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, MÁSRÉSZRİL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ÉS AZOK TAGÁLLAMAI KÖZÖTT TÁRSULÁS LÉTESÍTÉSÉRİL A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Magyarország, egyrészrıl, valamint A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, ÍRORSZÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG, Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerzıdés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó Szerzıdés és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó Szerzıdés Szerzıdı Felei, a továbbiakban: a tagállamok és az EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG, az EURÓPAI ATOMENERGIA KÖZÖSSÉG, és az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG, a továbbiakban együtt: a Közösség, másrészrıl, Figyelembe véve a Magyarország és a Közösség, illetıleg annak tagállamai között fennálló tradicionális kapcsolatok fontosságát és azokat a közös értékeket, amelyeket magukénak vallanak; Felismerve, hogy Magyarország és a Közösség erısíteni kívánja ezeket a kapcsolatokat és a kölcsönös érdekek alapján olyan szoros és tartós kapcsolatokat kíván létrehozni, amelyek megkönnyíthetik Magyarországnak az európai integrációs folyamatban való részvételét, és ezáltal erısítik és bıvítik a múltban, nevezetesen a kereskedelemrıl valamint a kereskedelmi és gazdasági együttmőködésrıl szóló 1988. szeptember 26-án aláírt megállapodással létrehozott kapcsolatokat; Figyelembe véve az új minıségő kapcsolatok létesítésére fennálló lehetıségeket, amelyeket Magyarországon az új demokrácia megjelenése kínál; Megerısítve elkötelezettségüket a jogállamiságon, az emberi jogokon és az alapvetı szabadságokon, valamint a szabad és demokratikus választásokat magában foglaló többpárti rendszeren alapuló pluralista demokrácia mellett, továbbá a piacgazdaság elvei és a társadalmi igazságosság mellett, amelyek a társulás alapját jelentik; Emlékezve Magyarország és a Közösség, illetıleg annak tagállamai elkötelezettségére az Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet folyamata mellett, ideértve különösen a Helsinki Záróokmányban, a madridi és a bécsi utótalálkozók záródokumentumaiban és az Új Európáról szóló Párizsi Chartában elfogadott valamennyi rendelkezés és elv teljes végrehajtását; Tudatában a társulási megállapodás jelentıségének olyan békés, virágzó és stabil Európa szerkezetének felépítésében, amelynek egyik sarokköve a Közösség; Abban a hitben, hogy Magyarországnak - egyebek között az Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet Bonni Konferenciája következtetései alapján - a piacgazdaság irányába történı további tényleges elırehaladása, valamint a Szerzıdı Felek gazdasági rendszereinek valódi közeledése meg fogja könnyíteni a társulás teljes megvalósítását; Azzal a kívánsággal, hogy a társulás kiegészítése és erısítése céljából kölcsönös érdekeiket érintı kétoldalú és nemzetközi kérdésekrıl rendszeres poltikai párbeszédet létesítsenek; Számba véve a Közösségnek azt a készségét, hogy döntı segítséget nyújtson Magyarországon a piacgazdasághoz vezetı folyamat befejezéséhez és segítse Magyarországot, hogy az megbírkózzék a szerkezeti alkalmazkodás gazdasági és társadalmi következményeivel;
Számba véve továbbá a Közösségnek azt a készségét, hogy globális és többéves alapon létrehozza az együttmőködés, valamint a gazdasági, technikai és pénzügyi segítségnyújtás eszközeit; Tudatában a Magyarország és a Közösség közötti gazdasági és társadalmi különbségeknek és ilymódon elismerve, hogy a Megállapodásban megfelelı rendelkezésekre van szükség ahhoz, hogy a társulás céljait elérjék; Abban a meggyızıdésben, hogy a társulási megállapodás új légkört teremt gazdasági kapcsolataik számára, különösen a kereskedelem és a beruházások fejlesztéséhez, azokhoz az eszközökhöz, amelyek nélkülözhetetlenek a gazdasági átalakuláshoz és a technológiai korszerősítéshez; Azzal a kívánsággal, hogy kulturális együttmőködést létesítsenek és fejlesszék az információcserét; Figyelembe véve Magyarországnak azt a határozott szándékát, hogy teljes mértékben része kíván lenni az új Európa politikai, gazdasági és biztonsági rendszerének; Tudatában annak, hogy Magyarország végsı célja, hogy a Közösség tagja legyen, és hogy ez a társulás, a Felek véleménye szerint, segíti e cél elérését; a következıkben állapodtak meg: 1. Cikk A Megállapodással egyrészrıl Magyarország, másrészrıl a Közösség és annak tagállamai között társulás létesül. Ennek a társulásnak a célja az, hogy - megfelelı keretet adjon a Felek között olyan politikai párbeszédhez, amely szoros politikai kapcsolatok kifejlesztését teszi lehetıvé; - fokozatosan szabadkereskedelmi övezetet létesítsen Magyarország és a Közösség között, amely lényegében a közöttük folyó kereskedelem egészét átfogja; - haladást érjen el közöttük azoknak az egyéb gazdasági szabadságoknak a megvalósításában, amelyeken a Közösség alapul; - új szabályokat, politikákat és gyakorlatot létesítsen, amelyek Magyarországnak a Közösségbe történı integrációja alapját képezik; - elımozdítsa a gazdasági, pénzügyi és kulturális együttmőködést a lehetı legszélesebb alapon; - segítse Magyarországnak a gazdaság fejlesztésére, valamint a piacgazdaságra való átállás befejezésére irányuló erıfeszítéseit; - a társulás ténylegessé tételét szolgáló, megfelelı intézményeket hozzon létre. I. CÍM: POLITIKAI PÁRBESZÉD
2. Cikk A Felek között rendszeres politikai párbeszéd létesül. A politikai párbeszéd kiegészíti és megerısíti a Felek közötti közeledést, támogatja Magyarországon az új politikai rendszert és hozzájárul a szolidaritás tartós kötelékeinek, valamint az együttmőködés új formáinak kialakításához. A közös értékeken és törekvéseken alapuló politikai párbeszéd és együttmőködés - elısegíti Magyarországnak a demokratikus nemzetek közösségébe történı teljes integrációját és a Közösséghez történı fokozatos közeledését. A Megállapodás által elıirányzott politikai összetartás és gazdasági közeledés a társulás szorosan kapcsolódó és egymást kölcsönösen kiegészítı részei; - a jobb kölcsönös megértést és az álláspontok fokozódó egybeesését hozza magával nemzetközi ügyekben, különösen azokban, amelyeknek lényeges hatása lehet az egyik vagy a másik Félre; - lehetıvé teszi, hogy bármelyik Fél figyelembe vegye a másik Fél álláspontját és érdekeit saját döntéshozatali folyamatában; - hozzájárul biztonsági ügyekben a Felek álláspontjainak közelítéséhez, valamint erısíti a biztonságot és a stabilitást egész Európában. 3. Cikk 1. A Felek, amikor az indokolt, a legmagasabb politikai szinten tartanak konzultációkat. 2. Miniszteri szinten a politikai párbeszéd a Társulási Tanácsban megy végbe, amelynek általános hatásköre van minden olyan ügyben, amelyet a Felek elé terjesztenek. 4. Cikk A Felek megfelelı kapcsolatok, eszmecserék és konzultációk révén más eljárásokat és mechanizmusokat is bevezetnek, különösen a következı módon: - találkozókat szerveznek a politikai igazgatók szintjén, egyrészrıl magyar tisztviselık, másrészrıl az Európai Közösségek Tanácsának Elnöksége és az Európai Közösségek Bizottsága között; - teljes mértékben kihasználják a Felek közötti összes diplomáciai csatornát, ideértve azt, hogy kétoldalúan és a sokoldalú fórumokon - így az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet találkozóin és bárhol máshol - megfelelı kapcsolatokat létesítenek; - rendszeres tájékoztatást adnak Magyarországnak az Európai Politikai Együttmőködésrıl, amelyet Magyarország megfelelı esetben és módon viszonoz; - bármely más eszközzel, amely hozzájárulhat a politikai párbeszéd megerısítéséhez, fejlesztéséhez és magasabb szintre emeléséhez.
5. Cikk Parlamenti szinten a politikai párbeszéd a Parlamenti Társulási Bizottságban megy végbe. II. CÍM: ÁLTALÁNOS ELVEK 6. Cikk 1. A társulás legfeljebb tíz éves átmeneti idıszakot foglal magában, amely két, elvileg öt évig tartó, egymást követı szakaszból áll. Az elsı szakasz a Megállapodás hatálybalépésekor kezdıdik. 2. A Társulási Tanács rendszeresen megvizsgálja a Megállapodás alkalmazását és azokat az eredményeket, amelyeket Magyarország a piacgazdasági rendszerhez vezetı folyamatban elért. 3. Az elsı szakasz lejártát megelızı tizenkét hónap folyamán a Társulási Tanács összeül, hogy döntsön a második szakaszba való átmenetrıl és a második szakaszra irányadó rendelkezések végrehajtására vonatkozó intézkedéseket illetı esetleges változtatásokról. Ennek során a Társulási Tanács figyelembe veszi a (2) bekezdésben említett vizsgálat eredményeit. 4. Az (1), (2) és (3) bekezdésben elıirányzott két szakasz a III. Címre nem alkalmazandó. III. CÍM: AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA 7. Cikk 1. Magyarország és a Közösség a Megállapodás rendelkezéseivel összhangban, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény elıírásainak megfelelıen, a Megállapodás hatálybalépésekor kezdıdı és legfeljebb tíz évig tartó átmeneti idıszak alatt fokozatosan szabadkereskedelmi övezetet hoz létre. 1 = A törvényt az Országgyőlés az 1993. december 20-i ülésnapján fogadta el.