alapvető tulajdonságai

Hasonló dokumentumok

Atommagok alapvető tulajdonságai

Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.

Mag- és neutronfizika

8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA

Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós

Magszerkezet modellek. Folyadékcsepp modell

Sugárzások és anyag kölcsönhatása

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

Úton az elemi részecskék felé. Atommag és részecskefizika 2. előadás február 16.

Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen.

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Bevezetés a részecske fizikába

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád

Általános Kémia, BMEVESAA101

Hadronok, atommagok, kvarkok

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Rádl Attila december 11. Rádl Attila Spalláció december / 21

Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.

11. tétel - Elektromágneses sugárzás és ionizáló sugárzás kölcsönhatása kondenzált anyaggal, áthatolóképesség, záporjelenségek.

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA. H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat.

Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész

A sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása

Radioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése

Mag- és neutronfizika 9. elıadás

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

Ellenőrző kérdések a TÁMOP C-12/1/KONV Magfizika lézerekkel című előadásokhoz.

A Lederman-Steinberger-Schwartz-f ele k et neutrn o ks erlet

Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca. Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium

3.1. ábra ábra

1. fejezet. Gyakorlat C-41

Röntgendiagnosztikai alapok

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)

Axion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék

Atomenergetikai alapismeretek

Műszeres analitika II. (TKBE0532)

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

A csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD

Gyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1

Az atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes.

Alkalmazott spektroszkópia

Bevezetés a magfizikába

Atomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz

A radioaktív bomlás típusai


Átmenetifém-komplexek mágneses momentuma

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Theory hungarian (Hungary)

A Mössbauer-effektus vizsgálata

Magspektroszkópiai gyakorlatok

Milyen simaságú legyen a minta felülete jó minőségű EBSD mérésekhez

A HÚZÓSOK NYOMTASSÁK KI ÉS HOZZÁK MAGUKKAL A RÁJUK VONATKOZÓ TÉTELEKET. A KIHÚZOTT TÉTELT (CSAK AZT) MAGUKNÁL TARTHATJÁK A FELKÉSZÜLÉS ALATT.

Á Á Á ö ö Á É É ö ú É Á É É ű ö ö ö Á É É É ö Á Í Á É ö ö ö Ö Ö ű ö Ö ű Ó ü ö ű ö Ó Ó ú ö ö Á É É ö ű É Á É É ö

atommagok sugarát jelenti (ekvivalens magsugár). A Rutherford-szórás a magsugárra egy felső becslést adott,

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Ó é Ó ü é é é é é é ú é é é é é é Ó é é é é é é Í é é é é é é é é Ó é é é é é é é Ó é ü é é é é é é é é é Ó é é é é ú é é é é é é é é é é é ü é é é é

Stern Gerlach kísérlet. Készítette: Kiss Éva

Ó Í Ó Í ü ü Ö ú ú ü ü ü Ü ü ü ÍÜ ü ü ü ü ü Í ü ü ü Í ü ü ü ü ü ü ú ü ü ü Í ü

Á ó ö í í ö í ö ö ó í ű ó í

Pótlap nem használható!

ü í ű í ó ö ó ü ö ú ó í Á ó ö ú ü ó í ö ó ó ó Á ó ö ú ó ó ó íú ü ó ö ö í ü ó ö ú ó í í í í Ö í ö ú ó í í ú í ü ű ö Í í ó Ö Ö ö ű ö í ó í Í í ü í

Mágneses módszerek a mőszeres analitikában

Van-e a vákuumnak energiája? A Casimir effektus és azon túl

Elemi részecskék, kölcsönhatások. Atommag és részecskefizika 4. előadás március 2.

A sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen

A gamma-sugárzás kölcsönhatásai

Kvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 24. MRF2 Kvarkok, neutrínók

Hogyan bírhatjuk szóra a molekulákat, avagy mi is az a spektroszkópia?

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

Á ű ó ó

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Ü É Ü Ú Ü É

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

Ó Ó ó ö ó

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

É Á Á Ö Á

É É Ö

ű ő ő ő

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

ü ú ú ü ú ú ú ú

Átírás:

A z a to m m a g o k alapvető tulajdonságai

Mérhető mennyiségek Az atommagok mérete, tömege, töltése, spinje, mágneses momentuma, elektromos kvadrupól momentuma

Az atommag töltés- és nukleon-eloszlása Rutherford szórás 10-1 cm R= r0 A 1/3 α-bomló magok R T1/ gyors neutronok, diffrakciós szórás σ= R π mμ =07me müon atomok gyors elektronok

Robert Hofstadter Az elektronokat többszáz MeV-es energiára gyorsítják. ami nagyságrendekkel meghaladja az elektron nyugalmi energiáját: m0c=0.51 MeV. E= pc m0 c pc D ℏ ℏ c 00 ƛ= = fm p E E MeV Δ p E ϑ q= = sin ℏ ℏc redukált hullámhossz tartozik; ez meghatározza, hogy adott E energiájú elektronokkal milyen felbontás érhető el, pl.: E = 100 MeV: = fm, E = 0 000 MeV: = 0.01 fm.

Elektron-szórási kísérlet elrendezése E lektron-nyaláb θ E lektronspektrométer R ugalmasan sz órtelektronok R ugalmatlanul szórtelektronok Az elektron-spektrum A sz órtelektronenergiája

Differenciális szórási hatáskeresztmetszet σ(θ) cm/ sr 10-30 10-3 10-34 E =40M ev 30 0 50 0 70 0 90 0

A Mott formula pontszerű atommagra: 4 cos Ze s M J = 4 E sin 4 J J E J 1 sin Mc [ ] Kiterjesztés véges méretű töltéseloszlásra s J = sm J ρ r e i q r 3 d r = sm J F q Gömbszimmetrikus töltés-eloszlásra: sinqr F q = ρ r dv qr

E=100 MeV-nél alacsonyabb energiájú szórás: 3 qr qr... sinqr 3! q F q = ρ r dv= ρ r dv= ρ r dv ρ r r dv= qr qr 6 q r 1... 6 négyzetes átlag-sugár r º ρ r r d v F(Q ) Exponenciális töltés-eloszlás rel=rmágn =0.8 fm 00 MeV 300 MeV 400 MeV 500 MeV 550 MeV Q

Nagy energiájú elektronok szórása Modell függvények alkalmazása. -paraméteres Fermi-féle sűrűségeloszlás ρf r = 0 / ρ 1.0 0.9 0.5 ρ0 1 +e ρ t c r c z 0.1 0 c+t/ S p 1, p,... = [ σ ϑ i σ M o d ϑ i ; 1p, p,... ] i

Modell-független kiértékelés l o gρ ρ (r) A Gauss-összeg módszer 0 1 3 4 r fm 0 (r) 4 6 r fm Modell-független eljárással kapott ρ(r) töltéssűrűség-eloszlás a ± ρ(r) hibasávval

Fourier-Bessel eljárás F q = ρ r s i n q r d =v ρ r 0j q r d v qr inverz transzformáció: 1 1 3 ρ r = F q j qr d q= q F q j 0 qr dq 0 3 π 0 π 0

A töltés-eloszlás mérések eredményei ρ (e/fm 3) 0.1 0 0.05 0 Néhány mag töltés-sűrűség eloszlása

1/ 3 R st =r 0 Z st +N st =r 0 A st 1/ 3 dr (fm) 0. N =8 N =50 N =8 N =16 0.1 0.0-0.1 Z =8 50 Z =8 Z =50 100 150 00 A A töltés-sugár tömegszám-függésének finomszerkezete a stabilitási sáv mentén

Az atommag nukleon-eloszlása Totális neutron-hatáskeresztmetszetek mérés Neutron-forrás Detektor M inta Reakció Jel Szórás tnσ T I=I 0 e I0 1 st = ln tn I

Az atommag tömege 1 ev= Mv Mv evb= R M1 M = V V1 er B M= V

P e n n in g -c s a pda, g e o n iu m a t o m o k v e ω c= = B R M A P e nning -c s a p d a fe lé p íté s e : Felső elektróda ω m= ωc ωc 4 ωz Magnetron keringés Alsó elektróda Axiális oszcilláció B a proton tömegét 10-11 relatív pontossággal sikerült meghatározni Ciklotron keringés

a 3 H é s 3 H e t ö m e g e k 1 0-9 po n t o s s á g ú m é ré s e. E0 [M(Z)-M(Z+1)-mel ].c=eel +Eν+mνc

Mag-folyamatok energiamérlege A+B C+D (MA+MB)c+EA+EB=(MC+MD)c+EC+ED az elektromosan s e m le g e s neutron tömegének mérésére 14 14 7 N+n 6 C+p Mp = 938.3 MeV/c = 1836.1 me Mn = 939.6 MeV/c = 1838.6 me

Az atommag kötési energiája Ek(Z,A)=[ZMp+(A-Z)Mn-M(Z,A)].c ε Z,A = Ek A A leválasztási (szeparációs) energia Sn=[Mn+M(Z,A-1)-M(Z,A)].c Sα=[Mα+M(Z-,A-4)-M(Z,A)].c

40 9000 16 8000 4H e 6 N i 88 S r 96 M o O 1 C 7000 56 e Ca F 117 S n 138 B a 154 D y 11 B 7L i 5000 08 Pb 35 U E gy n u kleon raju tókötésien ergia 1.00 K ísérletib /A A =10-50 0 8 1.030 1.05 <B /A >~ 800keV /nukleon 14 N E lméletib /A 6000 174 Y b 1.015 50 8 N= 16 1.010 Elmélet / kísérlet (B/A) N -függés 4000 1.005 3000 3H e 1.000 000 H 1000 Neutronszám, N 0 0 0 40 60 80 100 10 0.995 E lmélet/kísérlet(b /A ) A-függés 140 160 180 00 T ömegszám, 0.990 0 40 A

A kötési energia fenomenológikus értelmezése B = v.a térfogati energia, v~15850 kev - s.a/3 felületi energia, s~18360 kev - c.z.(z-1)/a1/3 Coulomb-energia, c~7 kev - a.(a-.z)/a aszimmetria tag, a~30 kev + p.δ/a1/ párenergia, p~11985 kev δ= +1 páros Z, páros N atommagokra, 0 páratlan A=Z+N magokra, -1 páratlan Z, páratlan N esetén

Nukleon-stabilitási határok; a határ-magok tulajdonságai Z N Stabil magok, az ismert β-bomló magok és a nukleonstabilitás becsült határvonalai

A stabilitási határvonal menti atommagok kísérleti vizsgálata N ehéz-ionreakciók S palláció H asadás F ragmentáció A stabilitási sávon kívüli nuklidok előállítására szolgáló magreakciók

Milyenek a határvonal közelébe eső atommagok? Z 10 17 Ne Proton halo Egy-neutron halo 17 F 8 19 6 8 B 17 11 4 C B 14 Be Be 11 Li 6 He 8 He Két-neutron halo 0 0 4 6 8 10 1 N

Hatáskeresztmetszet mérő elrendezés T ermelõ céltárgy 9 (B e) 1 Cnyaláb 8 B +x... fragmentumok C éltárgy (B e, C,A l) P P A C 8 S i S i det H e zsák B P lasztik számláló 0.6m nyaláb V ákuum-kamra.1m

A neutron bőr R n R p 0.0 4R p Mérése az óriásrezonanciák gerjesztésével Majdnem tiszta neutronanyag az atommag felületén A nukleáris kölcsönhatás szimmetria tagjának pontosítása A neutron gazdag atommagok szerkezete A neutroncsillagok sugara

Óriásrezonanciák, eredmények a folyadékcsepp modellel ΔW=αA βa /3 γ Z ζ 1/ 3 A A/ Z A +δa 3/ 4

Az atommagok spinje és mágneses momentuma Az elektron spinje és mágneses momentuma e e μl = l μ s= s finomszerkezet m0 c m0 c Hiperfinom szerkezet az atommag spinje!!! e U ~ F F+1 J J+1 I I+1 1.) J>I I+1 vonal.) J<I intervallum szab.

Eltérítés inhomogén mágneses térben Stern (1933) µmag 0.001 µelektron Proton Lorentz erő H atomok H orto- és parahidrogén H z

Rezonancia módszerek E=ℏ ω ~ μh A molekulasugár módszer (Rabi, 1939)

A mag-mágneses rezonancia abszorpció (NMR) Adó fokozat Vevő fokozat minta Állandó mágneses tér I/I0 ω

A neutron mágneses momentumának mérése Bloch (1940)

A proton és a neutron mágneses momentuma Dirac s=1/ eℏ μn = Mc free gs free gs p =5. 59 n = 3.83 A π-mezon elmélet??? g= p n π π

Az atommagok mágneses momentuma A páros-páros magok esetén 0 Tekintsük a páratlan tömegszámú magokat A Schmidt-féle egyrészecske-modell I=L+1/ és I=L-1/ közé eső értékek mind a proton mind a neutron gerjesztések esetén

Az elektromos kvadrupólmomentum A nem gömbszerű töltéseloszlás jellemzése Z Q λ= r λk Y 0λ θ k k=1 Q 0= ez a b 5 A kvadrupólmomentum mérése A hiperfinom felhasadás E ΔU= Q z

A kvadrupolmomentumokra kapott kísérleti eredmények Minimumok a mágikus számoknál